„Illegálisan Titkosított” dr. Steven Greer dokumentumfilmje Az amerikai katonai-védelmi-hírszerzési komplexum évtizedek óta futó projektjei között léteznek legálisan titkosított és illegálisan titkosított programok, utóbbiaknak egy még inkább szűkített körét alkotják a különleges hozzáférésű el nem ismert (illegálisan titkosított) projektek (USAPs – Unacknowledged Special Access Programs). Ezek csak azért fontosak, mert olyan, közpénzen kifizetett tudományos-technikai fejlesztéseket tartanak elzárva nemcsak az Amerikai Egyesült Államok lakossága, hanem bolygónk teljes lakossága elől, melyekkel a (profitábilis) háborúk, az éhezés, a túlnépesedés miatti erőforrás-szűkösség problémája, az egyre növekvő energiaigények problémája mind megoldhatóak lennének. Egy rendkívül szűk globális magánoligarchia érdekében úgy tartják vissza illegális eszközökkel ezeket a fejlesztési eredményeket, hogy közben azokat a társadalom által finanszírozott költségvetésből elszámoltathatóság nélkül és korlátlanul finanszírozzák.
De miről is szól a film részletesen? Az ufológia leghíresebb alakja dr. Steven M. Greer, aki az egész UFO-leleplezési mozgalmat elindította 2001-ben a Washington D.C. Sajtóházban (National Press Club) rendezett Disclosure Project (Felfedés Projekt) nevű rendezvényével, melyen számos, magas beosztású hadseregbeli és titkosszolgálati vezető tett a törvény előtt is helytálló módon tanúvallomást a földönkívüli jelenségekről és egy kiterjedt, illegálisan működő titoktartási rendszerről szerzett tapasztalataikról. Dr. Greer 2013-ban készült Sirius című első dokumentum filmjét 2017. május 9-én követte második leleplező filmje, az Illegálisan Titkosított (Unacknowledged), napra pontosan a 16 évvel azelőtti, Washington D.C. Esemény után. Steven Greer mellett ezúttal közreműködik régi harcostársa, a Disclosure Project és a közzétételre vonatkozó civil kezdeményezések egyik élharcosa Daniel P. Sheehan ügyvéd –aki azzal vált Amerika-szerte ismertté, hogy a hírhedt Watergate-botrányban ő volt az egyetlen ügyvéd, aki először és végig kiállt a károsult állampolgárok mellett–, valamint Richard C. Doty, a USA légierő különleges ügynöke és hírszerző tisztje, aki különleges hozzáférésű programok tagjaként részt vett az amerikai kormány földönkívüli kapcsolatok kivizsgálásával foglalkozó programjában. Megszólal többek közt a hadsereg repüléstörténetével foglalkozó történész, Michael Schratt, illetve Mark McCandlish, a titkos projektekben zajló repülőgéptervezési munkálatok egyik illusztrátora is. Emellett archív felvételekről számos megszólalót láthatunk a Greer által korábban összegyűjtött több száz órányi tanúvallomásokból. A film rövid visszaemlékezéssel kezdődik. Képkockák peregnek a 2001-es washingtoni sajtókonferenciáról, az akkori internet legnézettebb online eseményéről, amelyen 20 katonai, kormányzati és vállalati szemtanú állt először nyilvánosság elé, hogy dokumentumokkal és személyes tanúvallomásokkal élő bizonyítékul szolgáljanak arra, hogy hivatalosan el nem ismert fedett katonai projektekben vettek részt. A nyilvános sajtókonferencia elsődleges célja az volt, hogy a szemtanúk feltárjanak egy évtizedek óta létező összeesküvést és felfedjék a földönkívüli látogatásokat a Földön. Elmondásuk szerint létezik egy titkos csoport, amely földönkívüli technológiákat tanulmányoz és az emberiség életét örökre megváltoztató technológiai eszközök birtokában van. Olyan találmányokkal rendelkezik, amelyek egyetlen generáció alatt megszabadítanák a Földet a fosszilis üzemanyagoktól, a környezeti pusztítástól és a szegénységtől.
Greer gyerekkorában maga is szemtanúja volt egy korong alakú repülő objektum észlelésének és egész életében szigorúan titkos projektekben szolgáló emberek körében mozgott, lévén hogy nagybátyja egyik tervezője volt annak az eredeti holdmodulnak, amely az első embert szállította a Holdra. Greer 8 évet szentelt az életéből arra, hogy kongresszusi embereknél kijárja, hozzák hivatalosan is az emberek tudomására az ufo-jelenségek létezését és fedjék fel az ezzel kapcsolatos történéseket. Kezdeményezése azonban nem járt sikerrel. Ez vezetett végül ahhoz, hogy a 2001-ben megalapított Disclosure Project keretén belül első kézből származó tanúvallomásokat kezdjen gyűjteni radarkezelőktől, katonai helyszínelőktől, a légierő pilótáitól és hadiipari vállalatok alkalmazottaitól, akik az észlelések utáni reakciókról és a feljebbvalóiktól kapott eligazításokról számoltak be neki. Sokan közülük úgy csöppentek bele a felfedés folyamatába, hogy feljebbvalóiktól azt a parancsot kapták, hogy e tapasztalataikról senkinek se beszéljenek. Greer nagyon csalódott amiatt, hogy ha a magas rangú hivatalnokok akikkel az évek során személyesen beszélt - akárcsak 1 %-ának is lett volna elég bátorsága nyilvánosan beszélni a tudomására jutott információkról, már rég vége lenne a titoktartásnak. E témával kapcsolatban az embereket elsősorban a bizonyítékok érdeklik, mindenki valódi bizonyítékokat akar látni és természetesen nagyon erős a szkepticizmus is, ami Greer szerint üdvözlendő dolog, egészen addig a pontig, amíg az nem fordul át vak tagadásba. Úgyhogy a kérdés Greer szerint inkább az, hogy az emberek mit tekintenek a bizonyíték mértékegységének.
Több bizonyítékunk van az ufok létezéséről, mint a fekete lyukakról, az asztrofizika elméleteiről vagy a gyógyszerek tényleges hatásairól. Dr. Allan J. Hynek, a Légierő azonosítatlan repülő tárgyakra vonatkozó vizsgálati jelentésének, a Project Blue Book-nak egyik atyja szerint „kínosan sok bizonyítékkal rendelkezünk”. 3500 olyan esetről tudunk, amelyek során földönkívüli járművek landoltak és fizikai nyomokat hagytak hátra maguk után. 4000 olyan esetet jegyeztek fel, amikor azonosítatlan járművek jelentek meg radarkijelzőkön illetve repülőgéppilóták közvetlen észlelései során. Rengeteg fénykép, videofelvétel és fizikai bizonyíték létezik, köztük egy valódinak tartott földönkívüli test, ami korábban a „Sirius” című filmben már bemutatásra került. Mindezek ellenére a mainstream média és a tudományos világ részéről egyfajta gát tapasztalható a témát illetően. Az egész dolog Roswell-el kezdődött. 1947. július 7-én egy kb. 15 méter átmérőjű, nem teljesen csészealj alakú lezuhant űrhajót találtak, benne 3 db, kb. 90 cm magas földönkívüli lénnyel. A hajó megtalálásáról szóló dokumentumok el lettek juttatva az FBI akkori igazgatójához, J. Edgar Hoover-hez is. A hajóban nem volt semmilyen emberek által ismert repülésirányító rendszer. A roncsot Los Alamosba szállították, és később a működésére vonatkozó műszaki részleteket megfejtették. Az űrhajó reptetéséhez a gépet irányító lényeknek egy irányítópanelre kellett tenniük a kezüket, és a panelhez egy headset is tartozott, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a gépet egyfajta tudati irányítással működtették. A filmben megszólaló szemtanúk a gépen talált testekről, a földönkívüli lények fiziológiájáról is szót ejtenek. Kiderül, hogy az egyik lény túlélte a hajó lezuhanását és csak évekkel később, 1952-ben halt meg. A halott tetemeket mélyfagyasztásban az Ohio államban található Wright Patterson légibázisra küldték. A jelek szerint azonban nem a roswell-i volt az első ilyen eset. Több mint 100 lezuhanást jegyeztek fel és Roswell után jelentős földönkívüli aktivitás vette kezdetét. Greer szerint ez a történelmi eset sokkal inkább egy fordulópontnak tekinthető. A két atombomba felrobbantását megelőző hetekben ugyanis tesztrobbantásokra került sor Új-Mexikóban, és a feltételezések szerint valakik már akkor megfigyelték a történéseket. Abból, hogy az első ufo-felbukkanások nukleáris létesítmények közelében történtek, azt feltételezik, hogy a robbanásoknak multidimenzionális hatásai is lehettek és a felbukkanások azért történtek meg, mert a látogatók nagyon aggódnak amiatt, hogy amióta megtanultunk atommagot hasítani, a földi emberek egzisztenciális fenyegetést jelentenek nem csak saját magukra, hanem a galaxisban élő más lényekre is. Steven Greer szerint nincs bizonyíték rá, hogy az ideérkező látogatók rosszindulatúak lennének velünk szemben. Ellenben nagyon aggódnak a mi részünkről tanúsított rosszindulatú tevékenységek miatt.
A filmben elhangzott állítások alapján a földönkívüliek nem engedik meg, hogy bombákat robbantsunk az űrben. Ez egyáltalán nem elfogadható a számukra és ezt újra és újra demonstrálták előttünk. Rakétákat lődöztek le, rálőttek a repülőgépeinkre, amelyekről aztán egyszerűen leesett a gép által szállított bomba robbanófeje. Ilyenkor furcsa fénypontok körözgettek a katonai gépek körül, amikkel kapcsolatban több vizsgálatot is lefolytattak, de a történésekre nem találtak semmilyen magyarázatot. E jelenségeket az 1940-es évektől kezdve hihetetlen titoktartás övezi. Az ufo-esetek felbukkanása után a nemzetbiztonsági szervezetekben is óriási változtatásokat kellett eszközölni. HETEKKEL a Roswell-ben történt esemény után hozták létre a CIAt, majd ezt követően vált le a hadseregről és lett önálló alakulattá a US AirForce (Amerikai Légierő), illetve ezt követően kezdődtek el az ún. hivatalosan el nem ismert, különleges hozzáférésű projektek is. A filmben bemutatásra kerül egy Greer tulajdonában lévő kanadai kormányzati dokumentum, miszerint: 1. az ufo-k a legnagyobb tömegpusztító potenciállal bíró fegyvernél, a hidrogénbombánál is nagyobb titoknak minősültek, 2. repülő csészealjak léteznek, működési módjuk ismeretlen, de egy kis csoport Dr. Vannevar Bush vezetésével koncentrált erőfeszítéseket tesz ennek kiderítésére 3. az egész ufo-témakört az USA hatóságai hatalmas jelentőségűnek tartják 1961-re azonban Eisenhower elnök – aki nagyon is járatos volt a témát illetően – rájött, hogy az irányítás teljesen kicsúszott az USA kormányának kezéből. Leköszönésekor, a televízióban levetített búcsúbeszédében egy figyelmeztetést fogalmazott meg, ami elsősorban nem a hivatalos tábornokok és katonai-védelmi cégek túlzott hatalmára vonatkozott, hanem ennek illegális összetevőire hívta fel a figyelmet. Olyan elemekre, amelyek a hagyományos hadseregen kívül léteznek. Eisenhower elnök arra a katonai-védelmi-hírszerzési komplexumra utalt, amely bürokratikus eszközökkel és maffiamódszerekkel egyaránt magához ragadta az irányítást az USA felett. Ez az a csoport, amely háborút visel az olajmezőkért és a teljes spektrumú dominancia megvalósításért. E hatalomátvétel hatására váltak ki a hagyományos katonai-nemzetbiztonsági működésből az ún. hivatalosan el nem ismert „deep black'” programok. Hogyan tud a kormány ekkora titkot megtartani? A filmben elhangozott állítások alapján a hírszerző közösség arzenáljában a legnagyobb fegyver az emberiség általános hite abban, hogy a kormány úgysem tud ekkora titkot megtartani és nem tud elhallgatni egy ekkora volumenű programot az amerikai közvélemény elől. A titkosítás méreteire azonban rögtön felhozhatjuk pl. az NRO, a Nemzeti Felderítő Hivatal esetét, amelynek létezéséről alapítása után 30 évig senkinek sem volt tudomása. De említhető az NSA szervezete is, amelyet viccesen No Such Agency-nek („Nem létezik ilyen ügynökség”) is neveznek. Továbbá azt se felejtsük, hogy az atombombán dolgozóknak is titoktartási kötelezettségük volt – 10 év börtön vagy
100.000 dollár bírság járt annak, akiknek eljárt a szája. Ennek a szemléletmódnak köszönhető az is, hogy a hidrogénbombák létezését az amerikai kormány hivatalosan csak a hirosima-i és nagaszaki-i robbantások után ismerte el. Az ufo-kérdés képezi tehát az egyik legnagyobb titkot, amelyet fel kell fedni, mert ennek hiányában még a lehetősége is elvész annak, hogy kimehessünk a csillagokhoz és barátságos kapcsolatfelvételt létesítsünk űrbéli szomszédainkkal, más civilizációkkal és információt, tudást, erőforrásokat, valamint spirituális értékeket osszunk meg egymással. A kormányzat inkább elnyomja a létezésükről szóló információkat mondván, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot és a jelenleg fennálló valóságot. A szupertitkos, hivatalosan el nem ismert projektek fekete költségvetése - konzervatív becslések szerint - 100-200 milliárd dollárra rúg évente. A katonaság már George W. Bush elnöksége idején sem tudott elszámolni a kiadásainak 25%-ával, és a helyzet azóta csak romlott. Kongresszusi felügyelet és nyilvános kontroll hiányában naponta 100 millió dollár megy el olyan titkosított programokra, amelyekről semmilyen technikai információt nem adnak ki. Léteznek legálisan titkosított és illegálisan titkosított programok. Ez utóbbiak közé tartoznak a különleges hozzáférésű projektek. A kongresszusnak és az USA elnökének nincs beleszólása ezekbe, mert ahogy a nemrég elhunyt Daniel Inoyue hawaii szenátort idézi a film:
„Létezik egy árnyékkormány saját légierővel, saját haditengerészettel, saját finanszírozó mechanizmussal, és a képességgel, hogy megtudjon győzni arról, hogy a saját elgondolásai nemzeti érdeknek minősülnek, szabadok mindenféle csekkektől és kimutatásoktól, és mentesülnek magának a jognak a hatálya alól is!” – Daniel Inoyue amerikai, hawaii állambeli szenátor, 1987. júl. 8. Néhányan az elnökök közül megpróbáltak érdeklődni a téma iránt különböző kormányszervezeteknél. Néhányan sejtették, néhányan –mint pl Jimmy Carter elnök–
láttak is ilyen jelenségeket, de nem rendelkeztek hozzáférési jogosultsággal, hogy benézhessenek a függöny mögé. Az árnyékkormányzat „ideiglenes munkavállalóként” tekint az USA elnökeire és megtagadja tőlük a betekintést a Lockheed Skunk Works, a Boeing, a Northrop Grumman és ezekhez hasonló vállalatok tevékenységeibe. A film készítőinek állítása szerint a nyilvánosságra hozatalt meggátló egyik legfontosabb tényező a főáramlatú médiába történő katonai és hírszerzési ügynökök beszivárgása. Ha el akarnak rejteni egy történést, a hírszerző közösség befolyást gyakorol a médiára: pszichológiai hadviselést és lejárató propagandát vetetnek be, hogy hiteltelenítsék a szemtanúk állításait. Felmérések szerint az USA lakosságának 5%-a látott már ufo-t, több, mint 40% hiszi, hogy léteznek ufók, de a médiában olyan környezetet hoznak létre, amelyben igyekeznek olyannyira nevetség tárgyává tenni a témát, hogy egyetlen köztiszteletben álló tudós sem akarná, hogy a neve említésre kerüljön ennek kapcsán. A módszer szerint az őszinte és hiteles szemtanúk állításait minden eszközzel le kell rombolni és hiteltelenné kell tenni a közvélemény előtt. CIA-dokumentumok léteznek arról, hogy a főáramlatú médiában olyan embereket helyeztek el, akiknek az a jól megfizetett feladata, hogy eltorzítsák és megváltoztassák a szemtanúk által elmondottakat. Minden nagyobb hírügynökségnél, tv-csatornánál vannak embereik, akiket – hírszerző tisztek szerint készpénzben, adómentesen – busásan megfizetnek ezért. Producerek és rendezők is be vannak vonva e műveletekbe és ehhez hasonló módon járnak el az akadémikusok körében is. Teljes munkaidőben dolgozó hírszerzési ügynökök vannak a médiaközpontokban ún. „nemzetbiztonsági tudósító” státuszban. A Time Life igazgatótanácsának egyik tagja úgy fogalmazta meg ezt Greer-nek: „Lényegében írnokok vagyunk, akiknek a király jobbkeze diktál.” A titoktartást a CIA által létrehozott, akadémikusokból és tudósokból álló bizottságok – mint amilyen a Robertson Panel illetve a Condon-bizottság –, valamint fizetett beszivárgók segítenek fenntartani, akik valóságos pszichológiai hadviselést folytatnak a témát illetően. A főáramlatú médiában csak manipulált információk találhatók, az interneten pedig a valós információk közé rengeteg dezinformáció van bekeverve, így senki sem tudja, hogy kinek higgyen valójában és végül teljessé válik a zavarkeltés a témában. A nevetségessé tételnek és hiteltelenítésnek számtalan módja létezik – pl. valódi információkat jelentetnek meg szennylapokban, így azok már a megjelenés ténye által is eleve hiteltelenítve vannak – és e technikákat 50 éve alkalmazzák, méghozzá nagyon sikeresen. Greer szerint a titoktartás miatt az emberiség legalább egy évszázadnyi evolúciót veszített el. Az 1920-as évek technológiai áttörései és Nikola Tesla zseniális találmányai végtelen szabadenergiával láthatták volna el a Földet.
A mai állapotokhoz képest 100 évvel előrébb kellene tartanunk – jelenlegi technológiáink nevetségesek, miközben szigorúan titkos fejlett ipari technológiák vannak szándékosan elrejtve előlünk a makroökonómiai tényezők, a petrodollár, az olajmonopólium és egy kis létszámú ipari elit érdekei miatt. Egy évszázadnyi mesterségesen fenntartott szűkösség egy destabilizált, dehumanizált, háború sújtotta világot hozott létre, amely a gazdagságot a sokaságtól a kevesek felé áramoltatja. Jelenleg is több, mint 5000 szabadalom áll titkosítás alatt. Greer szerint az „UFO” kifejezés egy szándékosan fabrikált megnevezés, része a pszichológiai hadviselésnek. Valójában alternatív energia- és meghajtórendszernek kellene nevezzük, hiszen az ilyen típusú járművek által használt szabadenergia segítségével a szállítási és gyártási költségek szinte nullára csökkennének, segítségükkel mindenki számára végtelen bőséget lehetne teremteni a Földön. Ráadásul ezeket a találmányokat már nem kell felfedezni, hiszen már most is léteznek – kifejlesztésükhöz adófizetők pénzéből több milliárdnyi dollár lett felhasználva a szupertitkos fekete költségvetés révén. E technológiák hasztalanná tennék a fosszilis üzemanyagokat és a napelemek használatát, elavulttá a szén és nukleáris energia alkalmazását. A szállítás és építkezés módjai is forradalmasításra kerülnének. A szabadenergia azonban csak az egyik tényezője a földönkívüli technológiáknak. Az Amerikai Egyesült Államok a Németországban talált náci ufo-k technológiái alapján ún. ARV-ket (alien reproduction vehicle), vagyis földönkívüli járművek alapján készült reprodukciókat készített, amelyekből olyan nagyvállalatok profitáltak, mint a Lockheed Martin, EG&G, Raytheon, E-Systems és a MITRE... Sok olyan személy volt az idők során – mint pl az USA első védelmi minisztere, korábbi haditengerészeti miniszter James Forrestal - akik megpróbálták elérhetővé tenni e technológiákat a lakosság számára is, a háborúskodásból profitálók azonban egyáltalán nem akarták ezt. A hidegháború idején, 1988. szeptember 26-ikán az ENSZ ülésén Ronald Reagan amerikai elnök feltette a költői kérdést, hogy vajon milyen gyorsan szertefoszlanának a világ különböző országai közötti különbségek, ha egy világűrből érkező fenyegetéssel néznénk szembe. (A filmben nem szereplő Corey Goode informátortól tudjuk, hogy a filmben említésre nem kerülő titkos űrprogramok számos típusa, csoportja közül egy kozmikus ENSZ-szerű titkos űrprogram is létezik, mely titkos nemzetközi összefogás elindításához volt szükség erre a félelemkeltésre. A témában összefoglaló felvezetőként lásd az Exopolitika Magyarország blog „Titkos Űrprogramok–Corey Goode magyar videója” című írását, valamint a GoodETHungary blog fordításait). Greer szerint jó esély van egy ufo-k részvételével lezajló hamis zászlós hadművelet (false flag) bekövetkezésére is, amelynek során a kormányzat ufo-khoz tökéletesen, megkülönböztethetetlenül hasonlító, ember által gyártott járműveit (ezeket az ember
által készítetteket hívjuk ExtraTerrestrial Vehicle-nek, ETV-nek) bevetik majd a lakosság ellen, ily módon létrehozva a fenyegetés hamis illúzióját, hogy ezzel az emberiséget a földönkívüliek ellen hangolják. Állítása szerint a földönkívüliek technológiája 1000-szer fejlettebb a miénkhez képest, így ha meg akartak volna támadni bennünket, akkor azt egyetlen másodperc alatt megtehették volna, így aztán a földönkívüli invázióval való riogatás csakis a hamis propaganda és a közvélemény körében zajló félelemkeltés (pszichológiai hadviselés) eszköze lehet. A titkos projekteknek megvan a technológiája ahhoz, hogy levezényeljenek egy hamis földönkívüli inváziót. Több ezer civil szemtanú látott már bumeráng, háromszög, szivar és piramis alakú űrhajókat, amelyek Greer szerint mind a földi titkos projektek technológiai arzenáljához tartoznak. A világűrből érkező fenyegetés propagandájának részeként több évig szarvasmarha-csonkításokat hajtottak végre, amelyeket Greer szerint fedett katonai programok személyzete követett el abból a célból, hogy ezek az események földönkívüli eredetűnek tűnjenek és halálra ijesszék vele a népet. Emellett léteznek földönkívülieknek tűnő programozott életformák is (Programmed Life Forms, PLFs), amik Greer szerint tulajdonképpen organikus vagy annak tűnő külsővel borított robotok. Greer a földönkívüliek által elkövetett elrablásokat ezeknek tulajdonítja. (Mások szerint, akik nem szerepelnek a filmben, ezeknek az életformáknak egy része olyan tenyésztett biológiai létező, melyeket beléjük plántált szellemi entitással keltenek életre, de továbbra is robotikus megbízhatósággal irányíthatók). A filmben elhangzó állítások szerint a katonaság rendez meg földönkívüli eredetűnek tűnő eseményeket azért, hogy azokkal a saját fedett műveleteit leplezze. Greer fenntartja azon álláspontját, hogy sokkal inkább a földönkívüliek látnak bennünk fenyegetést, és mára a hadseregeink, különlegesen azok titkos programjai, elértek egy olyan pontra, ahol mi mint emberiség nemcsak saját magunkra és saját bolygónkra, hanem a bolygónktól távol élő földönkívüliekre is fenyegetést jelentünk. A legnagyobb fenyegetést ma nem az Iszlám Állam, nem Oroszország vagy Kína jelenti, hanem egy rejtőzködő magánbirodalom, egy el nem számoltatható csoport, amely kifejlesztette azokat a technológiákat, amelyekkel képes lenne akár földönkívüliekre is támadni, a közvélemény pedig nem tud erről, mert ezek az eszközök hivatalosan el nem ismert programokban kerültek legyártásra. Greer gyerekkorában maga is szemtanúja volt egy ufo-jelenésnek és kezdettől fogva azt az álláspontot képviseli, hogy katonai fegyverkezés helyett a diplomáciai kapcsolatteremtésre kell törekedni. Ezért indította útjára a Sirius című filmben már látott CE-5, azaz ötödik típusú, emberek által kezdeményezett kapcsolatfelvételi protokollokat, amelyek segítségével a távolból sikeresen létesített kapcsolatfelvételeket földönkívüli intelligenciákkal (a CE-5-öt pedig egykori tanítványa, Kosta Makreas tette ingyenessé és globálissá, az ETletsTalk.org oldalon keresztül).
dr. Steven Greer CE-5 kezdeményezése már 1992-ben felkeltette a katonai hírszerzés és az NSA figyelmét, akik aztán megkeresték őt. Ő kezdetben nem akart belekeveredni a hivatalosságok dolgába, elmondása szerint mindig is a civilizáció érdekében történő békés diplomáciai törekvés vezette és az az eltökéltség, hogy jelenlegi civilizációnk egy interplanetáris civilizációvá válhasson. Vonakodása ellenére mégis ő volt az, aki találkozott a Bill Clinton elnöksége idején hivatalban lévő CIA főnökkel és tájékoztatta őt a kezdeményezése révén elért eredményekről. A filmben szó esik egy eddig titokban tartott találkozóról is, aminek során 2007. január 16-án – a francia Sarkozy elnöksége idején – Greer megkeresést kapott a francia védelmi minisztérium egyik admirálisától, aki a Greer által kidolgozott kapcsolatfelvételi protokollokról érdeklődött. Az érdeklődést tett követte, így elmehetett Franciaországba és katonai vezetők előtt mutathatta be – sikeresen - a földönkívüliekkel történő kapcsolatfelvétel megvalósításának lehetőségét. A film végén elhangzik, hogy az emberiség jelenleg egy útkereszteződéshez érkezett, ahol választhat a háború, a szegénység, a környezeti pusztítás valamint a csillagok felfedezése, az egymással és más bolygókon élőkkel való békés együttélés között. Hogy ezt megvalósíthassuk, olyan technológiákat kell használnunk, amelyek megváltoztatják a makroökonómiai rendszert. Nullponti, kvantumvákuum energia-rendszerek, kis költséggel működő helyi gazdaságok, helyi szintű önellátás, high-tech lokális és űrtechnológia. Ez lesz a legnagyobb változás az emberi faj történelmében, és hogy ez megvalósulhasson, véget kell vetni a titoktartásnak és nyilvánosságra kell hozni a hivatalosan el nem ismert különleges hozzáférésű programok technológiáit.
Unacknowledged film angolul: http://indavideo.hu/video/el_nem_ismert Sirius film magyarul https://www.youtube.com/watch?v=h0udvFh-Ld4 A cikket a GoodETHungary blog készítette, az Exopolitika Magyarországgal együttműködve. Webes változata itt tekinthető meg: http://goodethungary.blog.hu/2017/06/04/ismerteto_dr_steven_greer_illegalisan_titko sitott_cimu_dokumentumfilmjerol GoodETHungary.blog.hu