Vezetéstechnika
A hátsó fék
tudománya
ÍRTA: Freon fotÓ: mediakönig, archÍV
Nyomás
alatt KEVÉS OLYAN KÉRDÉS LÉTEZIK A MOTOROZÁSSAL KAPCSOLATBAN, AMELY ENNYIRE MEGOSZTANÁ A KÉTKEREKÛ TÁRSADALMAT; ILYEN KÉRDÉS A HÁTSÓ FÉK HASZNÁLATA. VAJON MIÉRT VAN AZ, HOGY EGYES EMBEREK EGÉSZ ÉLETÜKBEN RÁ SEM NÉZNEK, MÍG MÁSOK LE SEM TUDJÁK VENNI RÓLA A LÁBUKAT?
86 FASTRIDE
2009. OKTÓBER
ény, és mi is aláírjuk, a hátsó fék – helyes és megfelelô – használata nem egyszerû dolog. Évekbe tellik, mire az ember tökélyre fejleszti a tudományát – ha egyáltalán elérhetô ez a szint –, s a köztes út piszok rögös és megannyi nehézségbe ütközünk ezalatt. De miért van ez? Hiszen az csak egy nyamvadt pedál a motor jobb oldalán, amely egy munkahenger és némi fékfolyadék segítségével nyomást gyakorol a hátsó féktárcsát harapó betétekre. Mi ebben a bonyolult? Mi lehet ilyen nehéz, amikor az autóban is van egy szép kis pedálunk, megnyomjuk, és az autó gyönyörûen lelassul? Hát, hol is kezdjük? Természetesen négykeréken sem ilyen felhôtlen az élet, hogy rálépünk a fékre, és máris minden megoldódott. Az tény, hogy a négy tapadó felület és az ebbôl eredô stabilitás, egyensúly stb. miatt jóval kevesebb odafigyelést igényel, mint a motorok esetében – fôleg, a mai „szételektronikázott” autókban, ahol az ABS, a fékaszisztens és egyéb okosságok igyekeznek teljesen idiótabiztossá tenni a megállást. Nálunk, „bájkereknél” a probléma több okra vezethetô viszsza: ezek egy része biológiai, illetve fizikai; biológiai, mert a lábunk, a lábfejünk messze nem olyan érzékeny, nem tud olyan finom mechanikai „inputokat” bevinni, mint a kezünk és az ujjaink. Amíg az elsô fékkaron akár egy ujjal képesek vagyunk csodát elôidézni, addig a lábunk ehhez a produkcióhoz képest élettelen fadarab, amely csak arra jó, hogy megtámassza a motort megállásnál. Nyilván, ez így igen sarkított példa, de azt hiszem, a lényeget érted. A fizikai része a dolognak több összetevôre oszlik; az elsô ilyen maga a lassulás, a fékezés dinamikája. Alapesetben a motor súlyeloszlása 52-48% körül lehet – az elsô kerék javára. Intenzív lassulás közben ez az arány 90-10%-re is átbillenhet, sôt, szélsôséges helyzetekben (versenypályán, ragadós slicken, profi pilótával a nyeregben) még abszurdabb eltolódás is adódhat. A másik alapvetô probléma, hogy amíg az elsô fék hatásfoka hihetetlenül jó – rövidebb távon lassítja le a motort, mint amennyi az adott
T
a hátsó fék használata nélkül az adott manôver csak igen nagy rutinnal/tapasztalattal vagy szimplán kivitelezhetetlen. A sorok közti csorgás ugyan törvénybe ütközik, mégis a városi közlekedés alapeleme, és ez az, ami igazán megkülönböztet minket a dugóban álló autóktól. Ám ez a móka cseppet sem veszélytelen, mert rengeteg ismeretlent tartogat a folyamatosan változó mátrixban – bármikor kiléphet két autó közül egy gyalogos, szabálytalan bringás, egy türelmet autós hirtelen sávot vált, és még ezernyi hasonló. Ilyenkor reflexbôl húzol egy satut az elsô féken, s ha szerencséd van, csak egy stoppie-t nyomsz, ha pedig retkes az amúgy is egyenetlen, poros út, akkor az elsô kerék nagy valószínûséggel valamelyik irányba fog távozni, te pedig szépen arcraesel. (Sajnos egyszer pont a jobb lábtartókonzolom volt törött, így nem volt hátsó fékem sem, az elsô villa pályára volt keményítve, s egy vészfékezésnél szépen ki is esett az eleje, pedig hátsó fékkel simán megmenthettem volna a szitut – és a motor oldalát. Azóta a sorok közti csorgásnál – és szinte majdnem mindig – a jobb lábam a fékpedál felett egy centire „levitál”, így ha úgy adódik, képes vagyok azonnal ráhatni. Valóban hasznos, mert az elsô fék hatására összeül a motor eleje, s ilyenkor elég i Hasznos holm nehéz hirtelen iránytváltozA hátsó fék olyan, mint a tani. A hátulja kellôképpen res jó csaj vagy a karakte lassítja a motort, és még motorok – nem adja könymanôverezni is tudom.) nyen magát, ám ha ráérAztán jönnek az olyan extzel és elkapod a fonalat, le dolgok, mint az egyrémebb – Mi sem akarsz szállni róla. kerék, amely a hátsó fék örömmel jelentjük – már ebben a stádiumban járunk, és „fedezése” nélkül felér az öngyilkossággal, hiszen egy elég nehéz lenne elképzelni bizonyos pont után már hiáa motorozást enélkül. ba csukod el koppra a gázt, Hogy miért ez a nagy háta hanyattesést a hátsó féktelen” szél ennek a „jelenté ken kívül semmi mással nem cuccnak? Az utca motorotudod megakadályozni. ági sa számára vett fontoss Az elmebetegebb mezssorrend szerint: a) az elsô továbbvándorolva ott az gyén latával és a hátsó fék haszná a legrövidebb a fékút – punk- egyik kedvenc utcai és pályaidôtöltésünk – a féktávon ketum. Ezt vagy elhiszed, vagy nem, de ez így van. b) legyen resztben csúsztatás. Sajnos, a supermotósok által az tanpálya vagy a sûrû váfelállított szinttôl ugyan még rosi forgalom mozgó akatávol vagyunk, de a motor- és ekben dályai, egyes helyzet tempóra való felgyorsuláshoz kellett –, addig a hátsó fék inkább csak egy húzóhatásra képes, amely önmagában csak nagy kínok és keservek közt, igen hosszú idô alatt tudna megállítani minket – és ebben az esetben az állóra fékezett hátsó kerékrôl még szó sem volt, amely csak növeli a fékutat, azaz a teljes megálláshoz szükséges távot. De akkor minek veszôdnek a gyárak egy ilyen mihaszna berendezés legyártásával, felszerelésével, hiszen legalább két kilóval könnyebb lehetne a motorunk, és talán még a listaár is csökkenne pár ezer forinttal? Egyszerû: mert a hátsó fék legalább olyan fontos kelléke a motornak, mint a gázmarkolat, vagy bármi más. Tény, hogy amíg gázkar nélkül egy métert sem mehetnél, addig hátsó fék nélkül elvegetál az ember valahogyan. És ez egy fontos momentum, mert ha nem használod, akkor csak vegetálsz. Lehet, ez így ebben a formában erôs és nyers, de valóban nem véletlenül, és puszta ballasztként kerül fel a gépre. (A Honda és a többi gyár sem véletlenül fejlesztette ki a kombinált fékrendszerét, amely igyekszik kétkeréken is a lehetô legidiótabiztosabbá tenni a lassulást...)
Vito Guareschi a Streetfighter nyergében – keresztben...
» PRO
VÉLEMÉNYEK ÉS
KONTRA
JOSH BROOKES – HM Plant Honda (no. 25), Brit Superbike bajnokság (BSB) „Én is használom a hátsó féket, persze, nem féktávon, mert ott a motorfék bôségesen elegendô, hogy keresztben érkezzek – a hátsó fék hiányzik akkor a legkevésbé, mivel az összes súly a motor elején van. Kanyar közepén a fi nom hátsófékezéssel szûkebben fordul a motor; mivel teljesen lapon vagy, az elsô féket életveszély húzni, ráadásul felegyenesedésre készteti a motort, ami megint csak nem kedvez. A gyorsabb, nyújtott kanyarokban, ahol esetleg tökéletlen az aszfalt – kis hátsó fékkel stabilizáln i tudod a motor hátulját, így a gázt sem kell elvenned ” csapásra. egy ütsz két legyet RIZMAYER GÁBOR – IDM Superbike „Nálam a hátsó fék használata teljesen pálya- és kanyarfüggô. És akkor is csak bizonyos helyzetekben; például féktávon, leginkább csak az elsô féket húzom, s amikor a motor kezdem bekormányozni az ívre, akkor szoktam kicsit rálépni – de ez pályánként és kanyaron ként abszolút változó. És persze, ha véletlen elmértem volna egy féktávot vagy túl nagy tempóval érkezem, akkor azért használom.” JAKE ZEMKE – AMA Formula Xtreme bajnok 2008 „A motorokon van fék, így miért ne használná nk azokat. A megfelelôen kezelt hátsó fék nagyszerû eszköz a hatékony lassulás elérésben. Képzeld csak el, mi lenne, ha egy autón csak elôl lenne fék? Menynyivel nône a fékút? A válaszom: nagyon sokkal.”
››› GYORSTALPALÓ › vezetÉSTECHNIKA hátsó fék együttes alkalmazásával már elég impresszíven tudunk megérkezni egy lámpához vagy keresztezôdéshez. Ez így elég idióta és „mûmájer” dolognak tûnhet, ám egy vészhelyzetben már egyáltalán nem fossuk le a bokánk, ha véletlen a motor keresztben áll alattunk.
Gyakorlat tEszi
Ruben Xaus a Hypermotard tesztjén – a mellékelt ábra is jól bizonyítja, egy profinak nem kell ûrtechnika az ilyen mutatványokhoz; elég neki a motor és a hátsó fék...
» PRO
Tapasztalatom szerint a kezdô motorosok sokkal több bizalmat szavaznak a hátsó féknek (mert itt még nem ismerik az elsô fék képességeit és a korlátaival sincsenek tisztában), de csak addig, míg egy állóra fékezett hátsó kerékkel nem esnek jól
VÉLEMÉNYEK ÉS
KONTRA
DAVID CHECA – Yamaha GMT94 Superbike vb. / Endurance világbajnok ót is – így nem kérdés, hogy haszná„Még anno Carlos, a bátyám tanított motorozn i – beleértve az off-roadot és supermot ergo legyen egy kis játéka, mielôtt eltoromon, krosszmo a mint féket, hátsó a be lom-e. De pont ebbôl kifolyólag úgy állítom mintha semmi sem lenne. Karosszabb, fék blokkoló egybôl kezdene fogni. Ez az adagolhatóság kulcsfontosságú, mert az a kereket a földhöz, amely nehezebben jön fel om” „letapaszt így mert rutint, a kezdem fékkel hátsó a féktávon elôtti nyarok ik, már veszem is el a fékerôt, aztán ha az elsô féktôl. De a hátulját is csak érzéssel nyomom, amint érzem, hogy megcsúsz vissza a sebességeket, majd utoljára pakolom váltón a lépésben második A megint rendesen forog, újra adagolni kezdem. megkezdem az intenzív fékezést az elsô fékkel. bekormányozni a motort, így ezzel is nyerek A hátsó fékkel csúsztatva a motor hátulját máris hegyesebb szögben tudom közepén, fi nom hátsó fékkel szûkíteni tukanyar a ívet az szélesíti motor a és tempó, a nagy túl egy kis idôt. Ha még mindig féket, mert egyrészt ez ellensúhátsó a nyomom enyhén is közben s kigyorsítá dok rajta, és így biztosan oda érkezem, ahová kell. Bizonyos helyzetekben egykerekezési hajlamát is csökkenti. Egyedül az egyenesekben motor a illetve t, kipörgésé kerék a eti megszünt ókat, gázreakci hirtelen lyozza az esetleges sítok. Aztán kezdôdik elôlrôl az egész...” nem használom, de ott csak a gázra és a legnagyobb tempó elérésére összponto BITTER SÁNDOR – versenyzô utlevegôben van a motor hátulja, akkor taposni pedig tök felesleges. Ellenben néha „Nem vagyok egy nagy hátsó fék párti, mert egy tisztességes féktávon úgy is a tatom, így hegyesebb szögmegcsúsz e kiegészülv el motorfékk a hátulját, motor a tenni kell keresztbe amikor cai versenyeken vagy pályák bizonyos kanyarjai elôtt, ben tudok ráfordulni az ívre. Ezt leszámítva nem nagyon nyomom...” HENZSEY „HENZSI” CSABA – versenyzô még gyorsabb lenni a pályákon. Eleinte egyáltalán nem használtam, örültem hogy „Valóban mondhatjuk hogy ’hátsófék mizéria’ – mindenkit érdekel, aki szeretne úgy is fent van a levegőben egy komolyabb féktávnál. De ebben az évben a Bikerék a ha féket, hátsó a nyomjam minek meg Na, egyáltalán körbetalálok a pályán. egy kicsit elmenjen keresztbe a hátulja, ezáltal már eleve irányba állítva a hogy , használom néha ítóknál motával a szűk, és éles kanyarok előtt, illetve a visszaford motokrosszozott előtte egy keveset, mert ott jóval nagyobb hangsúly van a valaki pl. ha segít, motort, így elérve a könnyebb és gyorsabb kanyarodást. Persze, sokat persze fontos alkalmazási terület, ha az ember elnéz valamit és vészfékezni kell, hátsó féken, és nem idegen, ha a motor keresztbe megy az ember alatt. Na, meg l! De igazából úgy is mindenkinek az érzékein múlik... Óvatosan ki kell prókegyetlenü taposom aztán Akkor megállni. próbálunk vagy a kavicsban illetve a füvön látványos is!” nagyon n legfőképpe és dolog hasznos bálni és mindenki eldönti jó-e vagy sem. Szerintem GYÔRFI ALEN – versenyzô stabilitásába is segít egy picit...meg persze kanyarba néha ha kicsit „sok” lett.. „Én használom de nem nagy mértékben....csak mikor féktávon vagyok, és a motor de akkor is csak óvatosan.” GARABA ATTILA – versenyzô, pályainstruktor érzéssel kezeljük. Ha állóra fékezed a kereket, annak nem sok hasznát venni. Mi„Tény, hogy egy nagyon hasznos dolog a motoron, de csak akkor, ha finoman és kellô összhang, a csúszókuplung nélküli motorokon képes felerôsíteni a hátsó kea meg nincs nem Ha nyomom. vel nagyon nehéz jól használni, ezért csak ritkán Pályán, bizonyos kanyarok elôtt, ahol a teljesen zárt gáz már kevés, kissé ellenne. rék pattogási hajlamát, és ezáltal több gondot okoz, mint amennyi pozitívuma terhelésváltás és bebólintás is elmarad. Vészhelyzetben feltétlenül ajánlatos, spórolva, enyhe hátsó fékkel szépen kivitelezhetô a feladat – így az elsô fék okozta amikor a rázókôhöz érsz, engedd fel a fékeket, mert az aszfalt és a rázókô, Persze, talajba. a magad belefúrod azonnal fékkel elsô az fôleg a kavicságyban, mert ott szimplán kiszaladnál a pályáról, szép nagyot fogsz esni. A füvön vagy a hogy ahelyett, és motort, a tja megdobha vízlevezetô vagy a talaj találkozásakor ha fékezel, sóderban már megint fékezheted a hátulját, de csak mértékkel.”
88 FASTRIDE
2009. OKTÓBER
A HÁTSÓ FÉK TUDOMÁNYA
» EXTRÉM PÉLDA
TUDtad-e? VALENTINO ROSSI is használja a hátsó féket – és nem is keveset. A Doktor féktávokon, egyenesekben „pulzáló” mozdulatokkal tapossa a pedált – amikor érzi, hogy a hátulja megcsúszik, kissé felengedi, majd megint addig növeli a fékerôt, míg ismét meg nem csúszik. Egyes helyzetekben – féktávokon – csak annyira nyomja, hogy a hátsó kerék kissé lelassuljon (utólérje a motorfék tempóját), s már kezdi is keresztben csúsztatni a gépet, így hegyesebb szögben érkezik az apexra, és hamarabb tudja megkezdeni a kigyorsítást.
?
Élettelen tuskónak érzed a lábad, és ez a tény meggátol a hátsó fék normális használatában? Ha igen, akkor sem kell elkeseredned, mert a Speedycom nevû angol cég készít kormánycsutkára szerelhetô hátsó féket. Ez az okos kis motyó lehetôvé teszi, hogy a lábadnál jóval érzékenyebb hüvelykujjaddal tudd adagoolni a hátsó féket. Felül láthatod kiszerelt formában; a piros tekerôvel az áttételt tudod állítani. A munkahenger egy 13-as Brembo egység. Alul felszerelt állapotban figyel, míg bal oldalt Shane Byrne BSB-s versenymotorjának kormányát látod, amelyen szintén ott díszeleg a hüvelykujjas fék. Nagyon okos fejlesztés, de a 399 fontos ára igencsak sokkoló. /www.speedycom.co.uk/
Egy jó minôségû – tuning – féktárcsával és a hozzá tartozó betétekkel nemcsak az elsô fék, de a hátsó teljesítménye és adagolhatósága is jócskán javítható. Fontos, hogy legyen a fékpedálnak valamennyi útja, mielôtt az fogni kezd. Ha rögtön blokkolja a hátsó kereket, az nagyon nem jó, ezért vagy állíts rajta a munkahengernél, vagy vidd el egy szervízbe. Az olyan márkák, mint az EBC, a Braking vagy a Galfer a szerintünk ajánlott márkák.
?
KA SZ VÉLEMÉNY
Az off-road mellett a stunt a másik mûfaj, ahol az élet elképzelhetetlen a hátsó fék nélkül. Nyilván terepen még érthetô, hiszen ott az elsô fék néha nagyobb veszélyeket hordoz, mintha ott sem lenne. Ám a stunt világában még különlegesebb igényeknek kell technikailag megfelelni, hiszen az elsô kerék csak ritkán érintkezik a földdel. Mind itthon, mind külföldön gyakoriak a felspécizett, illetve a kormányról vagy egyéb más helyrôl kezelhetô hátsó fékek – mert ugyebár a tankon vagy a kormányon ülve nehéz lenne a fékpedált taposni. A másik ok, amiért a stuntversenyzôk extrém féktuninghoz folyamodnak, az az általuk épített rendszerek jobb kezelhetôsége és a finomabb adagolhatóság. Egy hátra szerelt nagyobb átmérôjû tárcsától és egy négydugatytyús radiális (elsô) nyeregtôl mindent várnánk, csak nem a jobb adagolhatóságot vagy a finomabb mûködést. Pedig így van... Jobbra a brit nagyöreg, Kevin Carmichael Speed Triple-jének hátsó fertálya látható a széria féknyereggel és a pluszban felerôsített négydugós nyereggel (és annak speciális konzoljával). Az idegen testet a kormány jobb oldaláról, egy plusz munkahengerrel lehet mûködtetni.
pofára (ezt én is sikeresen elôadtam anno esôben, hideg gumival fehéraszfalton...). A legtöbben ezen a ponton búcsútintenek a pedálnak, s megbarátkoznak az elsô fékkel. Én ennél kitartóbb vagyok, és nem kevés gyakorlás és használat után már úgy érzem, egész jól tudom uralni a motor hátulját. És ezt a versenypályán is kamatoztatni tudom. Nem volt egyszerû menet, s nem keveset szívtam vele féktávokon, hiszen a gyors visszaváltásoktól, a kemény elsôfékezéstôl elkönnyül a motor hátulja, s ilyenkor a
legkisebb hátsófékre is korcsolyázni kezd a gép segge – és más sem hiányzik bekormányzás elôtt, minthogy keresztben álljon a motor alattad. De sok gyakorlással és odafigyeléssel (na, meg némi szaktanácscsal a profiktól) kidolgoztam a számomra nyerô taktikát (persze, nem vagyok Rossi, és még lenne hová gyorsulni, de legalább hatékonyan lassulok): a kanyar elôtt még az egyenesben a hátsó fékkel kezdem a lassítást, majd elkezdem a viszszaváltást és az elsô motorfékhullám után kezdem
adagolni az elsô féket is. Így a motor hátulja odatapad a földhöz, és nem akar folyamatosan stoppiezni. Ezt ne vedd készpénznek, ám nekem bevált, de mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia és rájönnie a titok nyitjára. Elôre szólok, nem könnyû a történet, piszkos hosszú az út a sikerhez, de megéri, mert a saját biztonságod a tét! Reméljük, hasznos volt ez a rövid szöszenet, illetve a versenyzôktôl és egyéb moto-szakiktól begyûjtött vélemények! És ne feledd: nyomd a pedált! «
SÁGI TIBOR – motorosrendôr, vezetéstechnikai „guru” „A mérnökök nem csak pluszsúlyként szerelték fel a hátsó féket, de sajnos elterjedt a köztudatban, hogy nincs semmi haszna, ezért a motorosok nagyrésze sosem használja. Tény, hogy nem eredményez olyan mértékû lassulást, mint az elsô fék, de bizonyos helyzetekben, helyeken, mint a tanpálya, létfontosságú. A hátsó fék lenyomásával a motor hátulja összenyomódik; ezt kihasználva, kormányráhatással kombinálva a motor a kanyar íve felé „beesik”, így igen szûken tudunk fordulni. Fontos, hogy mindig lehelletfinom mozdulatokkal kezeljük! Nem kérdés, hogy a fékút az elsô és a hátsó fék együttes használata mellett a legrövidebb (ezt mindenki megmérheti saját magának). Tény, hogy ezt megtanítani nem könnyû dolog, mert minden motoron másként mûködik a fék, máshol kezd el fogni, ill. a fékhatás is eltérô. Pont ezért mindenkinek saját magának kell kísérleteznie a saját motorjával, és idôvel szépen rá lehet érezni. A vezetéstechnikai gyakorlatok nagy részét stabil gázzal kell végrehajtani, ám a gázmarkolatokban van némi holtjáték, amelyet nem mindig tudunk kézzel korigálni – ezt a hátsó fékkel gyönyörûen ki lehet simítani. Sokat járunk formagyakorlatozni (de említhetném a delegációk kíséretét is, amikor szabályos alakzatban kell haladnunk/felvezetnünk), ilyenkor adott gáz mellett mindannyian a hátsó fékkel stabilizáljuk a motorokat. De a tanpályán kívül is hasznos, mert a hátsó fékkel még nagyobb tempónál is könnyebb rátennünk a motort az ívre.”
2009. OKTÓBER
FASTRIDE 89