Kult50 2018

a kultúra

ötven arca

Ára: 1 490 forint

2018.

2018.

L

16 • kult50 • 2018 • a kultúra ötven arca

Bödőcs Tibor

Sikerei csúcsán, 2008-ban kivált a Dumaszínház társulatából, és egyedül folytatta tovább. Döntését a vezetőséggel való művészi nézetkülönbségekkel indokolta. Ezt egy hosszabb hiátus követte, ami után 2015-ban tért vissza önálló estjével.

Bödőcs Hofi Géza legtöbbször emlegetett trónörökösének számít. Az interjúkban visszatérően nekiszegezett, kettejük hasonlóságát érintő kérdésre a választ nem a stílusukban, hanem a témáikban és a munkamódszerükben látja. „Hofi életműve arról szólt, hogy a hatékonytalanságot és a rosszul működő rendszert kritizálta. Ő ezért nagyon maximalista volt, precíz és alapos, mert, ha te nem vagy alapos, hogyan tudnád a hatékonytalanokat kritizálni. Ma is, a demokráciával nem az a gond, hogy demokrácia van, hanem hogy rosszul működik” – magyarázta Kadarkai Endre Arckép című műsorában.

Bödőcs humorát Búcsúszentlászlótól Londonig szinte mindenki magáénak érzi. A vidéki élet apró rezdüléseit – vagy még inkább mozdulatlanságát – ugyanolyan szemléletességgel festi le, mint a nagyvárosi lét vagy az értelmiség fordulatait, visszásságait. Otthonosan mozog mindkét közegben, ugyanakkor egyfajta kívülállással képes kezelni őket.

A különféle mezőgazdasági munkákat és művelőiket ugyanúgy ismeri, mint a világirodalom klasszikusait vagy a közéleti viszonyokat. Tavaly megjelent könyvének odaszúrósan zsémbes címe (Addig se iszik) és az Így írtok ti stílusparódiáit idéző tartalma remekül mutatja ezt a kettősséget. Barokkos jelzőhalmozásai és popkultúrával kevert istánk belgája Bödőcs Tibor humorista, aki az irodefiníciói („A stílfűrész a vidék jedikardja”) beleragadtak dalom kategóriában kapott helyet, amihez 2017-ben a köztudatba. megjelent, Addig se iszik című könyve szolgált alapul.

A kötetben ezeket a képességeit az irodalom szolgálatáÉppilyen jogosan kerülhetett volna a színházrovathoz is ba állítva hozza létre Hemingway, Márquez, Ottlik, Kosztoönálló estjei, néhány mozdulattal vagy csupán hanglejtéssel lányi vagy épp Esterházy és Nádas – aktuális áthallásoktól felskiccelt paródiái okán. A zsűri tagjai egyhangúan dönsem mentes – paródiáit. Az egyes írókhoz készült steamtöttek úgy, hogy személyében először képviseltesse magát punk-Szerb Antal-os jellemzések már önmagukban is mega humor a Kult50 összeállításában. Az irodalmi stílusparódiállnák a helyüket olvasásnépszerűsítő kampányként. Nem ákat tartalmazó kötete mellett kiemelkedő a politikai humor véletlen, hogy idén ő kapta Libri irodalmi közönségdíjat. területén kifejtett munkássága.

Míg a stand-uposok többségére jellemző a közélettől a ma„A hazai stand-up Fábry csehszlovák szöszmöszmackójágánélet és a könnyedebb témák felé fordulás, addig Bödőcs ból bújt elő” – jelentette ki többször. 2001 óta foglalkozik hunem riad vissza a politikai humortól, legyen szó szilveszteri morral. Eleinte Zalában lépett fel, majd Budapestre költözött, Áder János-paródiáról vagy ál-Orahol az ELTE magyar szakáBödőcs humorát Búcsúszentlászlótól bán Viktor-interjúról. Törekszik ra járt. Rendszeresen mikroLondonig mindenki magáénak érzi, középen maradni, nem egyik vagy fon mögé állt a stand-uposok a vidéki hétköznapokat ugyanolyan másik oldalt, hanem a visszássátörzs­helyévé kinövő Godot Kászemléletességgel festi le, mint gokat kritizálja. „A humor csak véházban, majd a 2004-ben a nagyvárosi lét visszásságait. a kritikai gondolatok hordozó­ megalakult Dumaszínház tagja rakétája, amely igyekszik célba juttatni az olyan üzeneteket, lett. Ekkortól rendszeres vendége a Rádiókabarénak is. A teamelyek egyébként mindenkinek szólnak” – vallotta meg levízióban 2005-ben debütált a Fábry-showban, ezzel országos a Népszabadságnak. „…egyfajta permetszer a nyílt társadaismertséget szerezve nemcsak magának, hanem szülőfalulomban is jelen lévő baktériumok, a csőlátás, a fanatizmus jának, Búcsúszentlászlónak és a lakóinak is. A műfaj üstö­ és a butaság ellen. A humor vitamin. Cinkosság a nézővel, ös�kösszerű hazai felívelésével az ő pályája is meglódult. Kétszer szekacsintás, hogy kiröhögjük azokat. Vagy ezeket.” nyert Bonbon-díjat, 2010-ben megkapta a Karinthy-gyűrűt.

P

26 • kult50 • 2018 • a kultúra ötven arca

Hernádi Judit

Fotó: Takács Attila

mondd című dal és a televíziós közéleti beszélgetéssorozat széles körben megismertette nevét az országgal, pályája azért nem szűkölködött jó szerepekben. Az említett dal például Mészáros Márta Örökség című filmjének volt a zenéje 1980-ban, de Hernádi később is dolgozott a rendezővel, először A végzet asszonyaiban, ahol négy magyar dívát alakított egy személyben: Fedák Sárit, Karády Katalint, Mezey Máriát és Sennyei Verát, majd az Edith és Marlene című előadásban, amelyben Kútvölgyi Erzsébet Edith Piafja mellett Marlene Dietrichet játszotta.

Pályája egyik legfontosabb állomásaként emlékszik vissza a Játékszín Himnusz című előadására Taub János rendezésében. De előfordult olyan is, hogy nagy szerepet utasított vissza, ilyen volt a Kabaré Sally Bowlesja, mert nem akarta rosszabbul eljátszani, mint Liza Minnelli. Elfogadta helyette az Operettszínházban a Hello Dolly főszerepét, amellyel nagy sikert aratott.

Hernádi Juditot nemcsak a televízió képernyőjén, hanem a mozivásznon is sokszor láthatta a magyar közönség. Játszott Bujtor István A Pogány Madonna című, mára kultikussá vált filmjében, Garas Dezső és Törőcsik Mari partnereként Gárdos Péter filmjében, a Szamárköhögésben, Koltai Róbert Szambájában és Alföldi Róbert Nyugalom című mozijában, de ő adta Arzéna hangját is a felejthetetlen Szaffi című mesében. 2000 és 2003 között pedig Gálvölgyi János és Bajor Imre mellett játszott az egyik első magyar sitcomban, a Pasikban.

Az elmúlt években főképp az Orlai Produkció előadá­ ályáját 1978-ban, a Színművészeti elvégzése után saiban vállalt szerepet, itt készült el például a Hernádi pont a Vígszínházban kezdte, ám nyolc év társulati tagság című önálló estje Pelsőczy Réka rendezésében, amelyben után otthagyta a színházat, és szabadúszó lett. „Egyrengeteg humorral, önreflexióval és zenével mesél élete főbb szer csak úgy éreztem, nem bírom tovább, lépnem kell. Nem állomásairól, szerelmeiről, gyermekéről, főiskolai felvételijéről, akartam megfelelni, nem akartam, hogy azért kapjak meg a Vígszínház elhagyásáról, szabadság iránti vágyáról. Szintén egy szerepet, mert úgyis ott vagyok, hanem azért, mert azt az Orlai Produkciós Iroda előadása Az oroszlán télen Szikszai nekem kell eljátszanom” – mondta az Art7-nek. Aztán 1992Rémusz rendezésében, ahol Gálffi Lászlóval alakítják Aquitá­ ben mégis újra megpróbálkozott a társulati munkával, tagja niai Eleonórát és II. Henriket, a szívtelen és hataloméhes királyi lett az akkor alakult, rövid életű Művész Színháznak, amelyet párt, akik kellemetlen karácsonyt töltenek szívtelen és hataTörőcsik Mari vezetett. Erre a pár évre élete legrosszabb korloméhes rokonaikkal. szakaként emlékszik vissza. „Rettenetes volt. A szerep, amit Hernádi idén Psota Irén-díjat kapott Emmi szerepéért az a színház az én életemben betöltött, és amit én betölA félelem megeszi a lelket című előadásban, amelyet Altöttem az ő életében – hát mindkettő rettenetes volt. Máig földi Róbert rendezett az Átriumban. feldolgozatlan” – nyilatkozta a Magyar A Kabaré című előadás „Örültem, hogy Alföldi mert rám gonNarancsnak. főszerepét egykor azért dolni. A közönség nem ilyen típuAzóta szabadúszóként dolgozik, s utasította vissza, mert nem sú szerepeket vár tőlem” – mondta bár most tagja az Orlai Produkciós akarta rosszabbul eljátszani, a Szinhaz.hu-nak. És valóban, a FassIroda kvázitársulatának, nem köti oda mint Liza Minnelli. binder-film színpadi adaptációjában állandó szerződés, csak előadásokra egy egészen új és izgalmas Hernádi Juditot láthat a közönszerződik. „Van egy teóriám: aki szabadúszó, annak úgy kell ség. „Óvatosan, szakértelemmel bontogatja a bebábozódott szerepet vállalnia, hogy ha a Metro-Goldwyn-Mayertől fölhívnő karakterét, megrendítő látni, ahogy jelenetről jelenetre ják, akkor az még beférjen.” (Magyar Narancs) oldódik zártsága, és egyre inkább mer beszélni, nevetni, „Én kétszer lettem híres ember, egyszer, mikor énekelolyan dolgokat tenni, amikről már évtizedek óta nem is áltem, és amióta a Heti Hetesben szerepelek” – mondta egy modott.” (Revizor Online) interjúban 2000-ben, és bár kétségkívül igaz, hogy a Sohase

H

Juronics Tamás

Fotó: Tarnavölgyi Zoltán

a belép egy helyiségbe, a tekintetek rászegeződnek. Vonzza a figyelmet hihetetlenül erős kisugárzása és karizmája, no meg nem mindennapi megjelenése: 195 cm-es magassága, uralkodói testtartása.

Akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy láthatták őt táncosként, tudják, hogy a fenti sajátságok sokszorosan meghatványozódnak a színpadon. Örökre belénk vésődött például elemi erejű Mandarin-alakítása, amit ő maga állított színpadra, és amiről Koltai Tamás színikritikus így írt: „Korszakalkotónak vélem Juronics Mandarinját, tánc és teatralitás, mozgás és szcenika kongeniális ötvözetének. A szenvedélyben a horrort, a horrorban a szenvedélyt megmutatni, ez olyasmi, ami érzésem szerint nagyon közel áll a Lengyel–Bartók-eredetihez, még ha változtatott is a szüzsén.”

Juronics Tamás 2017-ben ünnepelte pályafutásának 30. évfordulóját. A Harangozó- és Kossuth-díjas, Érdemes művész címmel kitüntetett alkotó 1987-ben néptánc szakon végzett az Állami Balett Intézetben, és még ebben az évben a Szegedi Baletthoz szerződött, ahol hamarosan koreográfusként is kipróbálhatta magát. A társulatvezető Imre Zoltán távozását követően, 1993-ban a Szegedi Kortárs Balett néven újjászervezett társulat művészeti vezetője, vezető koreográfusa lett. Első, nagyobb lélegzetű munkájáról (Képzelet órája) 1991-ben így írt Fuchs Lívia tánctörténész: „Juronics valódi tehetség, aki folyamatos alkotómunka során a komplex színházi látvány, a fény- és hangeffektek, valamint feltehetően jelentős koreográfussá érik majd.” És milyen a kidolgozott színészi játék. Koreográfiáit letisztult technikai igaza lett! Néhány év elteltével elkészült a Tavaszi áldozat, tudás, egységes formanyelv, rendkívül pontosan átgondolt a Carmen, a Menyegző, a Carmina Burana, a Requiem, a Bodramaturgiai szerkezet jellemzi. Egyaránt szeretne szórakozlero, a Tűzmadár, a A fából faragott királyfi, a már említett tatni és elgondolkodtatni. Érzelmes, indulatos embernek tartja A csodálatos mandarin, hogy csak néhány jelentősebb munmagát, de úgy érzi, ma már képes kezelni mindezt. „Sok olyan kát emeljünk ki, legutóbb pedig a Don Juan és A négy évszak. darabom született, ami tele van érzelmekkel, lelki finomsáNevéhez mára több mint hatvan előadás fűződik, amelyek gokkal, akár férfi–női viszonyról volt szó, akár egyén kontra nemcsak itthon, de külföldön is komoly szakmai és közönségtársadalom kérdéskörben szólalt meg. Nagyon izgatnak ezek sikereket érnek el, miközben a kortárs tánc iránt többnyire a kérdések, hogyan helyezi el magát egy ember a világban, homég ma is csak egy szűk réteg érdeklődik. Sikerének okáról gyan tudom megfogalmazni magam ebben az univerzumban.” nemrégiben így vallott a Fideliónak: „Felvállaltan, az elejéA régi barát és harcostárs, Pataki András táncos-kotől kezdve mindig azt vallottam, hogy lehet a tánc nyelvén reográfus, a Szegedi Kortárs Balett jelenlegi igazgatója így történeteket elmesélni, lehet a kortárs tánc nyelvén fontos méltatta őt a magyar művészeti akadémiai székfoglalógondolatokat elmondani, és lehet nagy ívű klasszikus zeja alkalmából tartott laudációjában: „Minnékre újszerű formában Vonzza a figyelmet hihetetlenül den darabjában fellelhető az egyedi stílus, koreografálni. (…) Ebben erős kisugárzása és karizmája, amelyet az akrobatikus kortárs tánc mozvaló hitem nem csökkent no meg nem mindennapi dulatvilága és a látvány hatását fokozó a mai napig sem, és bárki megjelenése: 195 cm-es táncszínházi elemek jellemeznek. Alkobármit mond, hogy a törmagassága, uralkodói testtartása. tásaiban a mély érzelmek és gondolatok ténetmesélés már nem sokrétű színpadművészeti szinten jelennek meg. Színházi »divat«, nincs igaza. Abban hiszek, hogy a színháznak mingondolkodása, alkotói érzékenysége, zenei intelligenciája dig van egyfajta morális közlendője a világgal, és ebbéli fearra készteti, hogy más színpadi műfajokban is kipróbálja lelősségünket nagyon komolyan veszem.” magát alkotóként. (…) Sikeres és elkötelezett színházi szakMunkáiban totális színházi élményre törekszik, amiben ereember. Korszakos alkotó.” deti módon ötvözi a modern stílusokat, fontos szerepet kap kult50 • 2018 • a kultúra ötven arca • 29

R

László Boldizsár

Fotó: MTI/Zih Zsolt

itkán esik meg, hogy egy országszerte jól ismert, menő jazzvokálegyüttes tagja valami egész másba kezd, hogy aztán újra megmásszon egy ranglétrát, és megküzdjön az elismerésért, ami egyszer már a zsebében volt. László Boldizsár, a Cotton Club Singers alapítója és frontembere mégis így tett, és miután operaszínpadra cserélte a jazzklubokat – és a sportarénát –, hazánk egyik vezető tenorjává vált.

Persze az „egész más” mégsem egészen más: énekes ez is, az is. A Cotton Club Singers tagja, a Macskafogó négy gengszterének egyike, Orfeusz az alvilágban, Cavaradossi a Toscából, Rodolfo a Bohéméletből, Oedipus király Sztravinszkij operájában vagy Riccardo Az álarcosbálban. László Boldizsár pályájából ki-ki választhat magának saját fejezetet, a színészi tehetséggel is jócskán megáldott énekes ugyanis egyedülálló módon megjárta a könnyű- és a komolyzenei szakma magasságait, és ebből kifolyólag biztos ízléssel válogat a feladatok között, és azt teszi, amit igazán szeret. Ahogy ő mondta: „Én vendég típus vagyok” – viszont abból a fajtából, akit marasztalni szoktunk.

1969-ben született Keszthelyen, hétéves korától tanult zenét. Trombitált, majd tizennyolc évesen énekelni kezdett, és Gór Nagy Mária színiiskoláját is elvégezte. Olyannyira tehetségesnek bizonyult, hogy vidéken – Zalaegerszegtől Győrön és Veszprémen át Egerig – olyan főszerepeket kapott, kérést Cavaradossi szerepére, de 2012-ben már Luccában, mint Tony a West Side Storyból és Edwin a Csárdáskirálynőből.

Puccini szülővárosában énekelt a Toscában. Rost Andrea Kötelező katonai szolgálata alatt látta a Cotton Club című partnereként volt Rodolphe, Simándy özvegyétől vehetett át filmet. Francis Ford Coppola mozija – pontosabban annak zeSimándy-díjat, az Operaházban Pinkertonként mutatkozott néje – annyira magával ragadta, hogy az 1995-ben alakult vokál­ be. Színészi kvalitásait is dicsérte Az álarcosbál Riccardójaegyüttest is így nevezték el. Ahogy megjelenésében a formáció ként aratott sikere, megbízhatóságát bizonyította a beugrása egyre szolidabbá vált, úgy tettek szert „őrültebb sikerekre”: ugyanebben a szerepben a Stockholmi Királyi Operában. a tévé közvetítette koncertjeiket, eMeRTon-díjat nyertek, SydA 2014/15-ös évadban több mint ötven előadásban éneney-ben, Tajvanon, Londonban léptek fel (ez utóbbi estet a BBC kelt, Busoni Doktor Faust című operájában Mefisztó bőrébe sugározta), még a női tagok cseréje sem vált a végzetükké, bújt, 2016-ban addig ismeretlen oldalát mutatta meg egy 2008-ban László Boldizsár távozása viszont igen. BúcsúkoncertWagner-opuszban, A bolygó hollandiban. Azok a feladatok jüket a Budapest Sportarénában tartották, de egy-egy kisebb érdeklik, ahol feszegetheti saját határait: „ezért is vállalok fellépés kedvéért időnként továbbra is összeállnak. időről időre egy-egy más jellegű (...) megbízást (...) operettAz énekes úgy véli, a Cotton Club Singers tagjaként való ben vagy koncertfellépés alkalmával.” (Opera Magazin) Így „nonstop” létezésből az opera világába csöppeni „csak egy került kortárs operákba, rajta (is) múlott, hogy zenés színhangi átállást igényelt”. Amikor a Szegedi Nemzeti Színházban padra ültették a Tótékat, amelyet Tóth Péter megjelent egy meghallgatáson, általáMiután operaszínpadra komponált, pocakos programozót játszott nos döbbenetet okozott azzal, hogy azt cserélte a jazzklubokat, Beischer-Matyó Tamás művében, a Budamondta, céljai eléréséért a vokálegyüthazánk egyik vezető pesti Operettszínház repertoárján szereplő test is képes otthagyni. „Úgy mentem tenorjává vált.

Kreatív kapcsolatokban. Az Operaház Melis oda, hogy ha én jó hangi állapotban vaGyörgy-díjjal és a 2017/18-as évad kamaraénekesi címével gyok – márpedig odafigyeltem arra, hogy abban legyek –, mutatta ki az iránta érzett nagyrabecsülését. Ókovács Szilakkor engem fel fognak venni. És ez is történt.” (Momus) veszter főigazgató szerint a dalszínház nem tudna nélküle A színházban az Adriana Lecouvreur című operában debütált. létezni, a szeretet pedig talán kölcsönös: László Boldizsár Lóugrásban haladt előre az operaénekesi pályán. Ez nem sem az opera nélkül. azt jelenti, hogy sietett, volt, hogy visszautasított egy felkult50 • 2018 • a kultúra ötven arca • 35

A

Szirtes Edina Mókus

fergeteges humorú kecskeméti lányt jelentős korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina hétévesen komponálta első mesejáték-muzsikáját, 17 évesen pedig József Attila Óda című versének mellékdalát zenésítette meg, amivel eljutott a Ki Mit Tud? országos döntőjébe is, ahol azonban nem hitték el, hogy valóban ő írta a zenét, ezért kiejtették a produkciót. A versek iránti szenvedélye viszont megmaradt, a mai napig egyik legfőbb ihletforrása a szavak zeneisége és gondolatisága, ahogy ő fogalmaz, szereti „kibontani a versekben rejlő irányt, kiterjedést, lüktetést”. Feldolgozásai pedig messze felülmúlják a mainstreamszintűvé butított megzenésítéseket. Bár 2000-ben klasszikus hegedűművészként szerzett diplomát, és a mai napig a komolyzenét vallja anyanyelvének, érdeklődése viszonylag hamar kinyílt a népzene és a fúziós műfajok irányába is. Így jött létre a komolyzenei hangképzésből, a jazzre jellemző improvizációból, a népzenei jellegű motívumrendszerből és az elektronikus zene eszközkészletéből egy sajátos zenei nyelv, amelynek ő a kizárólagos beszélője, és ami a hazai világzenei szcéna egyik markáns előadójává avatta őt.

Ugyan többféle formációban is hegedül és énekel (Monamo, Szirtes Edina Mókus vonósnégyese, Fabula Rasa, Fabula Rasa Orchestra, The Glass House Project), igazából saját néven vált jól csengő branddé. Ehhez az is hozzájárul, hogy gyakran lép sorsjátéknak, de írt zenét báb- és táncelőadások számára fel szólóprojekttel, amelyben loop station segítségével hoz is. Gyakran láthatjuk Mókust közreműködői szerepben; valólétre zenekari hangzást. Ennek a lenyomata a 2014-es Mókus színűleg a műfajok határán egyensúlyozó művész nyitottságát és a Tao című lemez, amin Lao-ce Az Út és Erény könyve című látják benne azok a szervezők és művészek, akik koprodukciművéből vett tizenkét verset zenésített meg. Igen, Mókustól óra invitálják őt. nem állnak távol a keleti filozófiák, a színpadra is az őszinteség Mókus komolyan veszi partnereit, terepeként tekint, ami egy kiemelt Korkedvezménnyel vették fel igazi csapatjátékos, alázatos, szorgaltere az üzenetek közvetítésének. a szegedi konzervatóriumba, mas kolléga. A közreműködések ré„Az előadóművész felelőssége haahol a legkisebb lévén vén olyan csodás pillanatok születtek talmas: világokat menthetünk meg a többiek Mókusnak becézték meg, mint amikor a Honvéd Férfikarabban az egy órában, amíg színpadon – innen ered a művészneve. ral közösen mutatta be Fabula Rasa vagyunk. Kinyílhat az ég, a föld. Ehhez nevű formációjával a Vidróczki című szerzeményét, amikor viszont muszáj ízekre szedni magunkat, tombolni, vigasztaKeresztes Tamással közösen gondolkodtak az anyák és fiaik lódni, hogy aztán más emberként, gyógyultabban menjünk kapcsolatáról a zene és a versek nyelvén, vagy amikor Kemény ki onnan a közönséggel együtt” – fogalmazott a Fideliónak Zsófival adtak humortól sem mentes, zenés slamestet. Ugyanadott interjújában. csak nagyon izgalmas saját kezdeményezésű koprodukciója Mókus ráadásul nemcsak előadóként, de zeneszerzőként Fekete János „Jammal” dobos-beatboxművésszel – és még és hangszerelőként is évek óta bizonyít, ami azért is fontos, sorolhatnánk ezeket az izgalmas találkozásokat. mert ezzel a női komponisták sorát gyarapítja. Saját formá­ Mókus lélekteljes és aktív munkásságát már eddig is szációi mellett komponált már könnyűzenei előadók (Zséda, Famos díjjal elismerték. Több ízben kapott Artisjus- és Fonoglusi Mariann, Nox) és jazz big band számára is (Modern Art ram-díjat, ez utóbbira idén is jelölték Ki viszi át és a Vidróczki Orchest­ra), továbbá nagy mestere a színházi zeneszerzésnek című lemezeiért, továbbá idén filmzeneszerzői elismerésre is is, hiszen érzékenyen tudja lefordítani hangokra az előadánominálták a Szeretföld című alkotás zenéjéért. Pedig neki sok atmoszféráját. Legutóbb a Budapesti Operettszínház nem létszükséglete az efféle visszaigazolás, annál inkább felkérésére írt zenét a Szegény Dzsoni és Árnika című előaaz alkotás. dás számára, ő a zenei rendezője a Somnakaj című roma kult50 • 2018 • a kultúra ötven arca • 49

Fotó: MTI/EPA

Harvey Weinstein és felesége Georgina Chapman

A

modern szórakoztatóiparnak és az annak gyakran szinonimájaként használt Hollywoodnak hosszú történelme van a szexuális zaklatásokkal, visszaélésekkel kapcsolatban, hosszú évtizedekig azonban csak pletykák szintjén, esetleg későn megjelent életrajzokból lehetett hallani ilyen esetekről. Marilyn Monroe a halála után 12 évvel kiadott önéletrajzi könyvében írt az amerikai filmipar deviáns nagyágyúiról: „És az ő szemükkel láthattam Hollywoodot – a túlzsúfolt bordélyházat, a lovak helyett ágyakból álló körhintát”; egy 2000-ben kiadott könyvből derült ki, hogy Judy Garlandet tinédzserkorától fogva zaklatta az MGM stúdió egyik feje, Louis B. Mayer; azt pedig csak 2016-ban írta meg Tippi Hedren, hogy Alfred Hitchcock hogyan zaklatta őt érzelmileg és szexuálisan is éveken keresztül.

Az emberi sorsokat eldönteni képes gazdag férfiak (stúdiótulajdonosok, producerek, színészlegendák) és a több tíz- vagy százezer feltörekvő színész közti hatalmi struktúrára épülő filmipar csaknem száz éven keresztül gondoskodott arról, hogy kialakulhasson az intézményesített hallgatás rendszere. Lefizetések, peren kívüli megállapodások, végső esetben pedig az áldozatok teljes ellehetetlenítése követte az olyan eseteket, amikor – az ipar hagyományaitól eltérően – valaki megpróbálta felemelni a hangját. Ebből a zárt rendszerből csak olyankor jutottak ki a hírességek számára kényes történetek, amikor valóban bírósági ügy kerekedett belőlük.

Aztán 2017. október 5-én Harvey Weinstein leleplezésével arcot öltött a rendszerszintű szexuális zaklatás.

#MeToo

Ragadozó fehér köntösben

A New York Timesban, majd a New Yorkerben megjelent leleplező cikkek előtt sem volt makulátlan a producerről kialakult kép. Bár szexuális zaklatásai csak időnként felbukkanó és hamar diszkreditált pletykák szintjén merültek fel a nyilvánosságban, azt mindenki tudhatta róla, hogy a siker és a hatalom kedvéért bárkin átgázol.

Harvey Weinstein a testvérével, Bobbal együtt a nyolcvanas évektől finanszírozott független filmeket, de a siker a következő évtizedben talált rájuk igazán. Miramax nevű forgalmazó és produkciós cégük olyan rendezőket indított el a pályán, mint Steven Soderbergh, Quentin Tarantino vagy Kevin Smith, a kilencvenes évek második felére pedig már a legrangosabb díjakat halmozták a Disney alá tartozó Miramax filmjei – Az angol betegtől a Good Will Huntingon át a Szerelmes Shakespeare-ig.

Az ő nevéhez fűződik például a megvesztegetés határán táncoló, súlyos dollármilliókba kerülő modern Oscar-kampányok elterjesztése, aminek köszönhetően filmjeivel több mint 300 Oscar-jelölést gyűjtött be, az évek során elhangzott köszönőbeszédekben pedig több alkalommal említették az ő nevét, mint Istenét – egyedül Steven Spielberg neve hangzott el még többször.

Miután The Weinstein Company néven 2005-ben saját stúdiót alapítottak, még szabadabb kezet kaptak – többek közt a hallgatásra késztethető alkalmazottak felvételében is.

A Weinstein-gépezet ugyanis a beszámolók szerint nagyban kult50 • 2018 • a kultúra ötven arca • 69

Sosemvolt szentek Korábban nemigen tapasztalt indulatokat váltott ki a Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezéséből készült könyv. Sokan nemcsak felháborodtak Mészöly kicsapongásain, hanem egyenesen megkérdőjelezték a pár szerelmét és az író munkásságának értékét.

Vajon mi okozta a heves indulatokat, és miért pont Mészöly, mikor számos más íróról is tudni lehet, hogy nem volt szent életű? Borbély Zsuzsa írása. „Haragszom Mészöly Miklósra, aki nemhogy nem erősíti azt az ideálképet, amit szeretnék hinni, hanem némiképp le is rombolja azt.” „…a zsarnokságnak, az önzésnek, a birtoklásnak, az uralkodásnak a másikon nincs köze a világ legnemesebb érzéséhez.” Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése kapcsán Szentesi Évának a WMN-en megjelent cikkéhez hasonló kritikák árasztották el a sajtót és a közösségi oldalakat. Feldühödött kommentelők kérték számon a Fideliónak a könyvről írott cikkén az egyébként Örkény István által használt „a legszebb emberpár” kifejezést egy szerintük bántalmazó kapcsolattal összefüggésben. A legszélsőségesebbek pedig egyenesen Mészöly Miklós munkásságának értékét vonták kétségbe az 52 évnyi házasság alatt írt 744 levélből előbukkanó életrajzi adalékok fényében. Mindezt úgy, hogy a közben párhuzamosan a mozikban futó A szürke ötven árnyalata-filmek egyáltalán nem vágták ki a biztosítékot, pedig ha van mű, amely megpróbálja idealizálni az aranykalitkát és vele járó vesszőzést, hát ez az.

Az elmúlt években több ismert szerző életének részletei, naplója vagy magánlevelei váltak hozzáférhetővé a nagyközönség számára, az író és a pszichológus-írónő története azonban váratlanul vegyes fogadtatásban részesült. A kritikák A bilincs a szabadság legyen feminista olvasata nyomán az abból kibontakozó párkapcsolati dinamika ellen fogalmazódtak meg. Míg Mészöly renoméját lerombolni látszanak a szerelmi viszonyai, addig Radnóti és Beck Judit Fanni naplójában is szereplő afférja miatt nem szenvedett csorbát a költő megítélése. Kérdés, hogy miért épp a Mészöly–Polcz házaspár ütötte ki a biztosítékot, és miért nem okozott közfelháborodást például Gyarmati Fanni naplója. Nyáry Krisztián szerint ennek az az oka, hogy épp akkor jutott el széles közönséghez a feminista kritikai olvasat, amikor megjelent a régóta várt kötet, amelynek mindkét szereplője kultikus figura. Ennek ör74 • kult50 • 2018 • a kultúra ötven arca

vén a női szerzők alávetettségének kérdése is átlépte a szűk szakmai vita kereteit.

A történeteket női szempontok szerint értelmező kommentekkel Nyáry már a híres párok históriáját bemutató első Facebook-posztoknál találkozott. „Sándor Erzsi írt egy kritikát, amiben megjegyezte, hogy ezekben a történetekben alávetettek a nők, és én ezt erősítem. Azt válaszoltam neki, hogy teljesen igaza van, ezekben általában alávetettek a nők, hiszen én XIX-XX. századi történetekkel foglalkozom. Nem azért írom le ezeket, mert egyetértek velük, hanem mert így történt. Önmagában az is tény, hogy ismert, kanonizált férfi íróból, költőből sokkal több van, mint nőből. Bár próbáltam tudatosan úgy válogatni, hogy minél több női szerző kerüljön be, de ez nehéz.

Többségük el se jutott odáig, hogy kötete lehessen.”

A női alkotók nem csak az irodalomban tűntek el, mutat rá a Festői szerelmek szerzője: „Ez a festők esetében látszik a legjobban. Tipikus női festősors volt, hogy elindul a karrierje, elkezdik fölfedezni, gyűjteni, vásárolni, kiállítani, és aztán férjhez megy, és kész, vége. Ez már-már alapmintázat. Czóbel Béla felesége, Modok Mária elképesztően jelentős festő volt, de onnantól kezdve, hogy Czóbel Béláné lett, cukorkásdobozokra és elrontott festővásznakra festett, mert az volt az életműve, hogy a férje szabadon alkothasson. Kérdés, hogy Mondok nélkül létrejött volna-e Czóbel életműve.”

Az író arra is felhívja a figyelmet, hogy a saját érték­ ítéletünket és szokásainkat nem vetíthetjük vissza. Annak ellenére, például, hogy a naplókból tudható, Radnóti biztatására Fanni több alkalommal is abortuszon esett át, Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós elképesztően felvilágosult, a párkapcsolatban egyensúlyra törekvő és azt a lehetőségeik szerint meg is teremtő házaspár volt. „Gozsdu Elek szerelméhez írt levelében a »ha megvernélek, virággal vernélek« fordulat Sándor Erzsi szerint azt mutatja, hogy felstilizálom az erőszakkultúrát, mert ha virág, ha nem, mégiscsak arról van szó, hogy megveri az asszonyt – magyarázza Nyáry. – Amikor azonban az volt az általános norma, hogy az emberek verik a feleségüket, ez egy kifejezetten alámenő dolognak számított.” „Olyan, mint az öngyilkossági kísérlet, ami ma komoly felkiáltójel, hogy oda kell valakire figyelni, de ha megnézzük a nyugatos generációt meg a hozzájuk tartozó holdudvart, ott a konfliktusok megoldásának szinte első lépése az öngyilkossági kísérlet volt. Persze ezeknek a többsége nem sikerült, de hozzátartozott az értelmiségi konfliktuskezeléshez.”

A kultúra evolúciója Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja régóta kutatja az állati és emberi viselkedés összefüggéseit, valamint a kulturális evolúció jelenségét. Az interjúban arról is beszélgettünk, vajon kultúrája csak az embernek van-e. Mi az oka, hogy a majmok életmódja évezredek óta nem változik, a miénk viszont igen? A mesterséges intelligencia fejlődése veszélyeztetheti-e az emberiséget?

A professzortól azt is megkérdeztük: a művészetnek milyen evolúciós szerepe lehet. Sándor Zsuzsa interjúja.

94 • kult50 • 2018 • a kultúra ötven arca

A

Az utolsó mozielőadás Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak.

Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.

cannes-i fesztivál főszervezője, Thierry Frémaux bejelentette, hogy a 2018-as versenyprogramban nem szerepelhetnek a Netflix filmjei. Az ok: az amerikai online tartalomszolgáltató filmjeinek nem a mozikban van a premierje. Tétettek más intézkedések is: az újságírók csak a világpremier időpontjában nézhetik meg a filmeket, nem pedig a díszbemutatót megelőző napon. Továbbá nem támogatják a szelfizést a vörös szőnyegen. Értem. Szeretnék visszaadni a mozi becsületét és méltóságát, arra vágynak, hogy a cannes-i fesztivál rendes, régimódi filmünnep legyen. Csakhogy éppen ezek az intézkedések jelzik, hogy ez a mérkőzés vesztésre áll. Hiába szedegeted a szöszt a szmokingodról, megjósolható, hogy a cannes-i válogatás filmjeit sokkal többen látják majd online, mint a mozikban vagy multiplexekben. A kritikusokat senki és semmi nem akadályozhatja meg abban, hogy akár a vetítésről egyenesben tolják a kütyüjükről a gondolataikat. És ha már ragaszkodnak a vörös szőnyeghez, miért is tiltakoznak a szelfik ellen? Elég viszolyogtató szokás, de mostanság része a sztármustra reklámjának, hiszen megosztod, ugye.

Az idősebbek – pl. én – még emlékeznek rá, amikor a filmvilág kiválóságai hitet tettek a celluloidszalag mellett, ezzel tapintatosan jelezve, hogy a digitális kép nem az igazi. Amikor viszont a mozik megváltak a meghitten kerregő vetítőgépektől, elfogadták, hogy filmjeik mindenféle obskúrus számítógépes eszközök és projektorok segítségével jussanak el a nézőkhöz. Mert különben el sem jutnának. A mostani helyzet talán ennél is cifrább, mert nem egyszerűen a technológiát érinti, hanem a tartalomhoz – filmekhez – való hozzáférés egészét. És – mint látod majd – a tartalmak és a befogadási módok változását is.

Látlak, Amerika!

Fotó: MTI/Szigetvári Zsolt

Az elmúlt évben Észak-Amerikában közel 3 százalékkal esett a mozik bevétele. Ez nézőszámban sokkal csúfabb szám lenne, de a jegyárak emelkedése folytán ez a visszaesés üzleti szempontból még nem tűnik annyira drámainak. Hogy miért beszélek az Egyesült Államokról és Kanadáról? Mert ez a régió meghatározó a mozibizniszben, és ha még az USA filmgyártását is kult50 • 2018 • a kultúra ötven arca • 103

Azt hiszed, klasszikus zene, pedig nem A klasszikus zenei „easy-listening” jövedelmező, kényelmes, konformista, és épp attól a komplexitástól fosztja meg a műfajt, amely annak lényege. Csabai Máté írása.

V

an egy érdekes történet a Bibliában, Sámuel első könyvében. Sault, Izrael első királyát „gonosz lélek” gyötri, a szolgái pedig azzal a javaslattal állnak elő, hogy keressenek egy olyan embert, aki ért a hárfa pengetéséhez, hogy a zene megnyugtassa a királyt. Az egyik szolga Dávidot ajánlja, egy pásztorfiút, aki a juhok mellett van. A zene ereje hat, és amikor „Dávid a hárfát kezével pengeté, Saul megkönnyebbül, a gonosz lélek eltávozék tőle”.

Nem egyszerűen a zene erejéről szól ez a történet. Leginkább az az érdekes benne, hogy egy ország királya és a mezőn legelésző birkák ugyanazt a zenét hallgatják, Dávid hárfajátékát. Vajon mást játszott-e a pásztorfiú a birkáknak, mint a királynak? A négylábúaknak egyszerűbb, melodikus dalok közül válogatott,

142 • kult50 • 2018 • a kultúra ötven arca

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával. Fero Eszter írása.

É

rdemes nyitott szemmel járni és a neobarokk vagy szecessziós bérpaloták homlokzatát megfigyelni a Margit hídon vagy épp a budai Várból levezető úton. Mert nem csupán obeliszkek képviselik az úgynevezett egyiptománia stílusát Budapesten, de szfinxek, szárnyas skarabeuszok, lótuszvirágok és piramisok is fel-felbukkannak. Vajon hogyan kerülnek ide, és miért jelennek meg időben és térben is ilyen messze eredeti hazájuktól? A válasz egyetlen, de már-már titokzatos szó: szabadkőművesség.

Az egyik legizgalmasabb egyiptomán stílusú épület a Podmaniczky utcában található Magyarországi Symboli-

Skót és angol rítus A szabadkőműves páholyok szervezeti felépítésük szerint a skót vagy az angol rítust követték. A skót esetében egy filozofikusabb, elvontabb rendszerrel találkozunk, ahol az ismeretek megszerzését 33 fokozatban lehetett elsajátítani. Az angol vagy más néven szimbolikus rítus csak 3 fokozatot, a klasszikus ipari keretekből vett inas–legény–mester szinteket használta. A francia kapcsolatokkal rendelkező, skót rítusú Magyarország Nagyoriens Nagypáholy 1871ben alakult, míg az angol vonalat a Magyarországi Jánosrendi Nagypáholy képviselte mindaddig, amíg e két páholy a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy égisze alatt egyesült. A rendszerváltás után felbomlott az egység, így a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy a Jánosrendi Nagypáholy örököseként, míg a mai Magyarországi Nagyoriens a régi Nagyoriens utódaként működik.

kult50 • 2018 • a kultúra ötven arca • 149