gok különbözősége miatt nem lesz pont olyan, mint az ottani, de ezzel együtt is jók. Nagy kedvencem az oroszoknál tanult vinyegret nevű saláta, ami héjában főtt céklával és főtt répával indul. Ezeket fel kell kockázni – ami külön szertartás! –, az oroszok tesznek bele zöldborsót, amit én el szoktam hagyni, s aztán mehet bele a hagyma és a kovászos uborka. Persze, itt jönnek a különbségek, hiszen nálunk nem olyan a kovászos uborka, mint náluk. Meg kell sózni, aztán jöhet egy kevés ecet és sok olaj. Elképesztően finom. Néha még felkockázott almát is szoktam tenni bele. – Mostanában a Dankó Rádió hullámhosszán is felhangzol hétfőnként... – Régebben sokszor megkerestek, hogy beszéljek a népszokásokról, aztán valahogy ez rajtam ragadt. Ebben a nagy tudású Tátrai Zsuzsa a szaktekintély, de, amikor ő nem ért rá, akkor gyakran engem kérdeztek. A másik a Dankó Rádió ötperces „Tudta-e?” című, naponta jelentkező népzenei szótára. Eszembe jutott, milyen jó lenne minden hét kezdetén öt percet áldozni arra, hogy tudatosítsuk, hol is tartunk éppen az évben, mi az, ami az elkövetkezendő hetet különlegessé, egyedivé teszi. Ezzel ritmust vihetünk a hétköznapokba. Ismerős dolgokról vagy éppen különleges szokásokról hallhatnak az érdeklődők. Ráadásként olyan dalok, zenék is terítékre kerülhetnek, amelyek kevéssé ismertek. Egyébként a népzenei szótárt 2017-ben Sebő kezdte csinálni, aztán Kiss Feri is beszállt, s mert sok munkával jár, örömmel fogadták, hogy heti egy adást átvállalok. Persze, ez is nagy munka, akkor is, ha az eredmény csak öt perc. Egy-egy téma kapcsán ugyanis felgyűjtöm az összes elérhető információt, és az így létre jövő hatalmas korpuszból válogatok. Rengeteget tanulok, és rá-rányílik a szemem olyan ismeretekre és összefüggésekre, amelyek korábban elkerülték a figyelmemet. Ebben az évben egyébként a sorozat hétfői adásai – az NKA Halmos Béla Program jóvoltából – már videóváltozatban is megjelennek a Dankó Rádió Facebook oldalán és a Nava-gyűjteményben is elérhetők (https://nava.hu/coll/jeles_napok). – Min dolgozol most? – Több tanulmányt is meg kell írnom. Az angyalföldi OTI-telepről szól az egyik. Ez egy 751 családi, iker- vagy sorházban elhelyezett lakásból álló kertvárosi telep, amit a népi építészet jegyében terveztek és építettek 1943–44-ben. Horthy Miklós Kertvárosnak nevezték el a kormányzó tiszteletére. A telepről már megjelent egy kötet a szerkesztésemben más szerzőtársakkal együtt (Falu a városban. L’ Harmattan, 2012). Most egy korábbi konferencia és a most megjelenő tanulmánykötet kapcsán elsősorban az foglakoztat, hogy az 1960 –70-es években elterjedt kockaházak és a telepen épült hasonló, de jóval változatosabb ház- és lakástípusok között milyen kapcsolódási pontok, illetve különbségek fedezhetők fel az alaprajz és a lakáshasználat tekintetében. – Kockaház alatt azt értjük, ami a népnyelvben a Kádár-kocka? – Igen, de azért azt érdemes tudni, hogy ez a háztípus jóval régebbi, mint amit az elnevezés sugall. Esetünkben ez azért érdekes, mert a lakók ezeket a házakat készen kapták, így meg lehet vizsgálni, hogy miként tudták belakni, birtokba venni, mennyire voltak alkalmasak az életre, miként alakultak át régebben, s hogyan alakítják át őket mostanában. A másik megírandó tanulmány a Néprajztudományi Intézet által szervezett „A néprajztudomány helyzete és jövője” konferenciasorozat keretében „A néprajztudományi alapkutatás és hasznosítása” című, negyedik tanácskozásán tartott előadásom írásos változata lesz. A konferencián arról beszéltem, hogy miként hasznosulnak a néprajztudomány eredményei a mai népzenében és a néptáncban. E téma nyilván a folkMAGazin olvasói számára is tanulsággal szolgálhat majd. Grozdits Károly
CSÁNGÓ NÉGY ÉVSZAK A Berka együttes CD-je
A Berka együttes harmadik lemeze egy csángó kaleidoszkóp. Ha beletekintünk, színesen csillognak benne a különböző hangszerelésben, sőt akár kis kórusműben feldolgozott gyűjtések, dallamok. Ezek nemcsak egy egyházi év jeles eseményeit idézik fel, hanem a természet és életünk múlásának legfontosabb állomásait is egyben. A lemezen szereplő tizenkét dal, amelyek a hónapokat szimbolizálják, egy-egy ilyen stáció. A „Hejszó”-val kezdődő lemez ezen az ösvényen indítja útjára a hallgatót, melynek érdekessége, hogy a régi ősi vallásból származó szövegek és dallamtöredékek fonódnak össze a keresztény hagyománnyal. A farsangi témájú „Böjtelő” és a négyszólamú kórusművé átdolgozott nagyböjti népéneken, a „Keresztút”-on keresztül jutunk el Krisztus feltámadásához és a természet újjászületését jelképező „Tavaszi szelek”-ig. A fiatalság, a tettrekész erő, az élet küzdelmeihez és viszontagságainak elviseléséhez szükséges energiák öltenek testet a gyimesi „Huszáros”-ban. A kora nyári esték illatában egyszerre érezzük a „Pünkösdi rózsát” és a hőn áhított szerelmet. A nyári hónapok egészen a „Menyekező”-ig kalauzolnak el bennünket, így jutunk el a szimbolikusan 9. hónapra megszülető „Dzsermek”-ig. Ahogy előrehaladunk az őszben, úgy fordul a tematika az elmúlásba, rajta keresztül válunk szimbolikusan öregedő testünk rabjává, melyet a „Kövecses víz” és a „Hosszú útnak pora” testesít meg. Lemezük pozitív záróakkordja az elmúlásból újjászülető remény, a „Világnak világa”. A 2008-ban alakult Berka moldvai csángó táncháza immár tizenkét éve minden második pénteken megtölti a Fonót. Rendszeres vendégek nyári fesztiválokon, táborokban, táncházakban. Munkásságuk eredménye több mint 600 felnőtt és gyerek táncház, ez a harmadik lemezük. Közreműködtek a 2014-ben megjelent „Felsütött a nap az égre” című népzenei karaoke DVD-n, ahol Moldva tájegységét tolmácsolták. A zenekar az elmúlt években nagy sikerű koncerteket, táncházakat tartott Európa nyolc országában. Koncertjeik alkalmával a repertoárban feltűnik a gyimesi, felcsíki, somogyi muzsika is, de szívesen játszanak középkori muzsikát is. „Zenekarunk felállása az elmúlt évben sokat alakult, változott. Igyekszünk a Berka közösség korábbi és jelenlegi aktív tagjaiként őrizni a szakmai tudást, zene iránti szeretetet. Ami azonban minden szakmai szempontot felülír zenekarunk filozófiájában, az a zenekaron belüli baráti szálak ápolása, családjaink bevonása ebbe a közösségbe, és gyermekeinknek a népzene iránti szeretetünk továbbadása.” Tóth Dorottya – ének, citera, csörgők; Barna György – hegedű, ének; Botlik Dávid – koboz, saz, ének; Endrődi Szabolcs – furulya, kaval, duda, schalmei, ének; Szalai-Gindl János – furulya, kaval, tilinkó, ének; Walch Márton – dob, doromb, darbuka, gardon, ének Közreműködik: Komáromi Márton – hegedű; Rossa Levente – brácsa; Ragoncza Nóra – ének; Endrődiné Pásku Veronika – ének A Berka együttes Csángó négy évszak című albuma (FA 449-2) megvásárolható a Fonó webboltjában, a terjesztőknél és a digitális felületeken.
11
