Magyar cigányzene A XX. század első felében a cigányzenészek – más társadalmi mozgalmakhoz hasonlóan – egyesületeket hoztak létre és lapokat indítottak. Jelen ismeretterjesztő írás célja egy már-már feledésbe merült, „Magyar Cigányzene” című orgánum bemutatása. A cigányzenész lapok sorában ugyan a negyedikként látott napvilágot, és mindössze csak két számot élt meg, azonban a forrásértéke jóval jelentősebb. Ugyanis e lapnak köszönhetően első kézből nyerhetünk ismereteket a Magyar Cigányzenészek Országos Szövetségének céljairól és tevékenységéről. EGYESÜLET
LAP
Név
Időszak
Hatókör
Név
Időszak
Magyar Cigányzenészek Országos Szövetsége (tervezet)
1901
országos
Magyar Zenészek Lapja (Cigányzenészek Közlönye)
1901
Magyar Czigányzenészek Egyesülete
1908–1910
Budapest
Magyar Czigányzenészek Lapja
1908–1910
Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete
1918–1933
országos
Magyar Cigányzenészek Lapja
1924–1931
Magyar Cigányzenészek Országos Szövetsége
1935–1940
országos
Magyar Cigányzene
1938
Cigányzenész egyesületek és lapok a huszadik század első felében
1
A
Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületének felbomlását követően a cigánymuzsikusok már a rákövetkező évben szervezetten léptek fel, ugyanis sztrájkot hirdettek a Magyar Rádió ellen. Egyrészt azért, mert a rádió vezetősége bele kívánt szólni abba, hogy a cigányzenészek milyen dalokat játszanak az adások során, másrészt kevesellték a rádióközvetítések után járó fizetséget.2 A cigánymuzsikusok tömeges megmozdulása a belső feszültségek miatt végül szertefoszlott, de ez korántsem tántorította el a mérvadó cigányprímásokat attól, hogy 1935-ben megalapítsák a Magyar Cigányzenészek Országos Szövetségét. Az újonnan létrehozott szövetség alapszabálya a szervezet küldetéséről a következőket fogalmazta meg: „A Szövetség célja: a Magyarországon élő, magyar cigányzenészek tömörítése, szellemi, művészi és anyagi érdekeik védelmezése, a munkaviszonyok megjavítása, a magyar cigányzenészség hírnevéhez fűződő idegenforgalmi érdekek hathatósabb támogatása, a magyar dal ápolása, tagjainak hazafias és keresztény szellemű egységes irányítása – politikai és vallási kérdések kizárásával.”.3
Az alapszabályban rögzített célok elősegítésének az érdekében a szövetség kilátásba helyezte iroda, könyvtár, helyközvetítő ügynökség, cigányzenész otthon és zeneiskola alapítását. A szervezet feladatának tekintette, hogy folyamatosan egyeztessen az illetékes minisztériumokkal és hivatalokkal a cigánymuzsikusok érdekeinek az előmozdítása végett. Továbbá, a cigányzenészek tájékoztatása és az ügyük népszerűsítése érdekében, lap indítását tervezték,4 amely végül 1938-ban látott napvilágot Magyar Cigányzene címmel. A mindössze néhány számot megélt orgánum nyitó számának harcias hangvételű vezércikke ekképpen határozta meg az újonnan alapított lap küldetését: „Új vértezetünk a »Magyar Cigányzene« s szellemi harcosaink az ólombetűk. Nem akarunk hadakozni senki ellen, de harcolni akarunk elsősorban a saját sorainkban: a maradiság, a hibák, a bajok és a rossz tulajdonságok ellen. Harcolni akarunk a magyar cigányzenészség kulturális fejlődésért, hogy méltó helyet kaphassunk abban a társadalomban amelyben élünk, szerény polgári életet a dolgozók sorába.”.5 A rákövetkező írásban a szövetség dísz-
Laki Farkas Jenő bandája, Szombathely Kovács Kávéház, 1928. (Fortepan 20972, adományozó: Farkas Jenő)
34
