Toolbox - Învățământ secudar inferior

JOBS VIII. osztály

Eszköztár a tanulók számára

JOBS MODUL

T

Eszköztár

www.jobsproject.ro SZERZŐI JOG Minden jog fenntartva. A jelen kiadvány egyetlen részét sem lehet fordítani, sokszorosítani vagy terjeszteni, semmilyen formában és semmilyen eszköz által – elektronikusan (CD-ROM, Internet, stb.) vagy mechanikusan, beleértve a fénymásolást, a felvételt vagy bármilyen információ-tárolási vagy információ-lekérdezési eszközt, a svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség (SDC) előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül. Ez a rendelkezés világszerte érvényes.

A tananyag dizájnjának és szerkesztésének összehangolása a Nemzeti Oktatási Minisztérium, Bukarest és a zürichi Tanárképző Egyetem Nemzetközi Együttműködési Központjának közreműködése eredményeként jött létre Zürich, Bukarest, Brassó 2013.

A kiadványt a svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség (SDC) finanszírozta, amely kizárólagos tulajdonosa is a kiadványnak, fenntartva az erre vonatkozó minden jogot, címet és a szellemi tulajdonból származó hasznot.

A kiadvány nyomtatását Románia Kormánya finanszírozta a Nemzeti Oktatási Minisztérium által.

Szerzők: Wiltrud Weidinger, Martin Keller, Rolf Gollob Fordítás: Tania Mihu (román nyelv); Irma Ferenczés Andreea Ihos (magyar nyelv) Illusztráció: Peti Wiskemann

2

A tanulók munkaeszközei

A tanulók munkaeszközei

1. Munkaeszköz: A tanulás tervezésének adatlapja 2. Munkaeszköz: A tanulás folyamatát tükröző adatlap 3. Munkaeszköz: Az eredményeket tükröző adatlap 4. Munkaeszköz: Kutatás a könyvtárakban 5. Munkaeszköz: Kutatás az Interneten 6. Munkaeszköz: Interjúk és felmérők készítése 7. Munkaeszköz: Képek értelmezése 8. Munkaeszköz: A gondolkodás diagramja (mentális térkép) 9. Munkaeszköz: Plakát készítése 10. Munkaeszköz: Kiállítás szervezés 11. Munkaeszköz: A bemutató megtervezése és kivitelezése 12. Munkaeszköz: A vetítés vagy a PowerPoint bemutató előkészítése 13. Munkaeszköz: Egy újságcikk megírása 14. Munkaeszköz: Előadás megszervezése 15. Munkaeszköz: Viták 16. Munkaeszköz: A reakció (feedback)

A tanulók munkaeszközei

3

1. Munkaeszköz: A tanulás tervezésének adatlapja

• Célkitűzéseim a – következő fejezetre/modulra/napra stb.

• Ma a következő témákkal foglalkozom............

• Különösen érdekel a:......................

• Néhány nehézségem van a:.............

• A következő tervet állítottam össze:...

(Mit fogok először tenni? Mivel folytatom? Hol fogok tanulni? Mikor szünetelek? Mikor fogom befejezni a munkát?)

• Megvitatom a tervem a: ...

• Elégedett leszek azzal amit tanultam, ha sikerül elérnem a következőket:..........

• A következő tananyagokat szerzem meg: ...

• Hogy ne zavarjanak munkámban a következő intézkedéseket teszem: ...

• Hogy jobban tanuljak a következő osztálytársak támogatását fogom kérni:..............

• Mikor fáradt vagyok akkor frissülést hoz a: • Ha már nem tudok tanulni, akkor majd..........

4

A tanulók munkaeszközei

2. Munkaeszköz: A tanulás folyamatát tükröző adatlap

• Melyek voltak a tanulási folyamat első tevékenységei?

• Melyek a következő lépések a tanulási folyamatban?

• Mikor tartottam szünetet?

• Mennyi időt tanultam egyedül?

• Mennyi időt tanultam egy osztálytársammal?

• Mikor tanultam csoportban?

• Jól ment a csoportos tanulás?

• Sikerült betartanom a tanulási tervemet?

• Sikerült odafigyelnem a tanulásra, anélkül hogy megzavarta volna valami a koncentrá

ciómat? Jelent meg valaha zavaró tényező, ami elvonta a figyelmemet? Javítanom kell a

koncentrációmon?

• Kijelenthetem, hogy jól tanultam?

• Unatkoztam tanulás közben?

• Lelkesedéssel tanultam?

• Mikor élveztem a tanulást?

• Tanulás közben biztos voltam, hogy sikerülni fog? (A saját tanulási képességeimbe vetett bizalom) • Hogyan vált egy tantárgy (téma) érdekessé számomra és hogyan kezdtem élvezni a tanulást?

• Milyen tanulási stratégiákat és technikákat alkalmaztam?

• Jól tanultam? Mit tettem jól és mit tettem rosszul?

• Mi volt nehéz számomra? Hogyan győztem le ezeket a nehézségeket?

• Gyorsabban vagy lassabban kellene dolgoznom?

• Van valami, amin változtatnom kéne?

• Hogyan javíthatom az életem?

• Legközelebb mikor tanulni fogok, akkor megpróbálok: ...

A tanulók munkaeszközei

5

3. Munkaeszköz: Az eredményeket tükröző adatlap

• Mit tanultam?

• Megtörtént egy valódi előrelépés?

• Megértettem igazán, azt amit tanultam?

• Képes vagyok alkalmazni az új ismereteket különböző helyzetekben?

• Hol és mikor használom, amiket tanultam?

• Én személyesen elégedett vagyok azzal, amit sikerült elérnem?

• Szeretném, ha jobban megérteném, vagy jobban tudnék valamit felhasználni?

• Teljesítettem tanulási céljaimat?

•

Mit kell még megtanulnom?

• Legközelebb, mikor még tanulnom kell, új tanulási célokat tűzök ki?

6

A tanulók munkaeszközei

4. Munkaeszköz: Kutatás a könyvtárakban

A könyvtárakban számos olyan információt találhatsz, amelyekre szükséged lehet egy bizonyos téma tanulmányozásakor. Ahhoz, hogy ezeket fel tudd használni, képesnek kell lenned a lényegesek kiválasztására. Az alábbi lista böngészése segíthet neked az információ (kutatás/keresés) megtalálásában.

1. Mi a tevékenységem célja?

– Mit kell megvalósítanom? Hogyan kellene a végtermék mutasson? Bemutató kell legyen?

Jelentés? Vagy plakát?

– A tevékenységed céljától függően kell majd különböző típusú információkat keresned.

Egy plakát elkészítéséhez illusztrációkat, grafikus elemeket kell majd keresned, amelyeket kivághatsz; egy jelentéshez pedig pontos adatokat kell majd találnod az adott témához.

2. Milyen információkra van szükségem?

– Írj le mindent, amit tudsz az adott témáról (egy „gondolkodás diagram” segítségedre lehet).

– Írj le mindent. amit szeretnél tudni az adott témáról (húzd alá a szempontokat a gondolkodás diagramon). Határozd meg pontosan azokat a szempontokat, amelyekről szeretnél tanulni. A végtermékedtől függően, lehetséges, hogy több szempontot kell majd meghatároznod vagy lehet csak egy párat.

3. Hogyan találom meg az információkat és hogy rendszerezem őket?

– Keress a könyvtárban található könyvekben, folyóiratokban, filmekben és döntsd el, hogy válaszolnak-e a kérdéseidre. Az anyagok névsorának vagy tartalomjegyzékének böngészése segíthet neked.

– Egy külön lapra jegyezd le a könyv címét és az oldalszámot ahol megtaláltad az információt. Ugyanakkor a könyvben is megjegyezheted egy könyvjelzővel vagy egy papírlappal az oldalt.

– Sok esetben hasznos lehet ha fénymásolod az oldalt. Ne felejtsd el felírni a lapra a könyv címét.

– Keresd a képeket/illusztrációkat a folyóiratokban. Fénymásold vagy tegyél könyvjelzőt a keresett oldalhoz.

– Ha filmet használsz, nézd meg a filmet és állítsd meg ahányszor olyasmit mutat be, ami érdekel.

A tanulók munkaeszközei

7

– Gyűjtsd össze az összes anyagot és tedd egy mappába.

– Húzd alá a legfontosabb információkat.

– Jegyezd le egy lapra, a saját szavaiddal, a legfontosabb információkat az adott témáról

4. Hogyan mutassam be az információt?

Teheted, például: – készítve egy plakátot; – kiállítást rendezve; – szóbeli beszámolót tartva; – pár diát készítve; – újságcikket írva; – videót készítve.

5. Hogyan értékelem a kutatásom?

– Tanultál valami újat?

– Találtál elegendő hasznos információt?

– A kutatás mely szakaszai mentek jól? Mi volt nehéz?

– Mit tennél legközelebb másképp?

8

A tanulók munkaeszközei

5. Munkaeszköz: Kutatás az Interneten

Az Interneten információt találhatsz bármilyen elképzelt témáról. Gondolkoznod kell, hogyan kell eljárnod ahhoz, hogy megtaláld a legfontosabb és leghelyesebb információkat a témáddal kapcsolatosan.

1. Információk keresése Jegyezd le egy lapra az adott vagy választott témával kapcsolatos kulcsszavakat. Próbáld elgondolni mit szeretnél tudni arról a témáról.

Példák: – Kisebbség; – Demokrácia; – ….

Kombináld a keresési kifejezéseket, mint például „a középkori városok piacterei „,idézőjeleket használva.

– Milyen szókombináció segítene neked, hogy megtaláld a témáddal kapcsolatos leglényegesebb információkat? Jegyezd le egy papírlapra.

.

2. Az információ ellenőrzése Mert bárki, aki Internetes hozzáféréssel rendelkezik, információt szolgáltathat, fontos, hogy kétszer is ellenőrizd az információt használat előtt.

Próbáld tisztázni az alábbi problémákat: – Megtalálható ez az információ más weboldalakon is?

– Ki jelentette meg az információt?

– Milyen érdeke lehet annak a személynek vagy szervezetnek, aki nyilvánosságra hozta ezt az információt?

– Az illető személy vagy szervezet megbízható?

Hasonlítsd össze az Internetről származó információt más forrásokból származóval: – Megtudható ugyanaz az információ könyvből, interjúból vagy saját tapasztalatból?

– Az Internetről származó információ frissítettebb, teljesebb, mint az ami a könyvből, interjúból vagy saját megfigyelésedből származik?

– Melyik felel meg legjobban célodnak az információk közül?

A tanulók munkaeszközei

9

10

3. Az információ mentése Miután megtaláltad azokat az Internetes oldalakat amelyekre még vissza szeretnél térni, vagy amelyeket mint forrás szeretnél felhasználni munkádhoz, készítsd el a saját weboldalaid listáját: – Nyiss egy külön dokumentumot.

– Jelöld meg a címet (URL).

– Másold a címet egyszerre lenyomva a CTRL (control) és C billentyűket.

– Illeszd be a címet (URL) a dokumentumba lenyomva egyszerre a CTRL (control) és V billentyűket.

– Mentsd el a dokumentumot “weblista_téma”, pl. “weblista_demokrácia”névvel.

A tanulók munkaeszközei

6. Munkaeszköz: Interjúk és felmérések készítése 6a. Munkaeszköz: Interjúk készítése Információkat szerezhetünk egy témáról az emberektől, megkérdezve: mit tudnak az adott témáról, vagy kikérve véleményüket.

Megkérdezhetsz: – szakértőket – ha valami jellegzetest akarsz megtudni egy adott témáról; vagy – olyan embereket, akiknek nincs speciális szaktudásuk a témáról, de érdekel, hogy mit gondolnak az adott a témáról.

Interjút kis csoportban lehet készíteni legjobban. Így segíthetitek egymást a kérdésekkel és a válaszok lejegyzésével.

Kövesd az alábbi listán szereplő szakaszokat: – Jegyezz mindegyik kérdésre egy rövid választ.

– Jelöld meg a kérdéseket, amelyekre nincs válaszod.

– Beszéld meg ezeket a kérdéseket az osztályoddal.

Lépések: 1 ) A cél – Melyik a mi témánk? Mit akarunk megtudni?

– Hogyan kellene a végterméknek kinéznie?

2 ) Előkészítés – Kit fogunk megkérdezni? Hány személyt? Számít a koruk és a nemük?

– Hogyan válasszuk ki a megfelelő személyt?

– Mikor kerülne sor az interjúra?

– Hogyan kell lefolytatni?

– Kit kell róla informálni vagy kitől kell engedélyt kérni?

– Hogyan fogjuk jegyezni a válaszokat (hangfelvételekkel, lejegyezve, kérdőívekkel)?

A tanulók munkaeszközei

11

3 ) Kérdések – Milyen kérdéseket fogunk tenni?

– Hány kérdést tudunk feltenni? Mennyi idő áll rendelkezésünkre?

– Tegyétek a kérdéseket egy helyre és állítsátok össze az interjút.

Javasolt kérdések egy szakmával kapcsolatban: Írjátok le egy pár szóban mit tudtok máris arról a szakmáról.

Jegyezzetek le egy pár kérdést azzal kapcsolatban, amiről szeretnétek többet megtudni.

A kérdéseket írjátok kis papírdarabokra, hogy könnyebben lehessen őket mozgatni. Úgy tegyétek fel a kérdéseket, hogy azokra a válasz ne lehessen „IGEN” vagy „NEM”.

A következő szavak segíthetnek: - Mi? - Miért?

- Minek?

- Hogyan?

- Ki? - Hol? - Mikor?

Megkérdezheted a személyt a következőkről is: - a szakmához tartozó feladatok és funkciók - hogyan választotta ki a szakmáját - a munkakörnyezet - legfontosabb tennivalók - szakmai szabványok (Mi az amit feltétlenül tudni KELL?) - szükséges iskolai végzettség - a szakma jelenlegi helyzete - a szakma jövőbeli kilátásai i - pro és kontra érvek

4. Az interjú lefolytatása – Hogyan kezdjük feltenni a kérdéseket?

– Mi a szerepe a csoport mindegyik tagjának (ki kérdez, ki jegyzi a válaszokat, ki indítja/ állítja a hangfelvevőt).

– Hogyan zárjuk az interjút?

12

A tanulók munkaeszközei

5. Értékelés – Ha egy szakértőt interjúvoltatok meg, gondoljatok a legfontosabb dolgokra, amiket mondott és húzzátok azokat alá.

– Ha különböző személyeket kérdeztetek ugyanarról a témáról és szeretnétek megtudni hányan válaszoltak hasonlóan, akkor rendezzétek a válaszokat ennek megfelelően.

6. Bemutatás Döntsétek el, mire használjátok az eredményeket: – az osztályban bemutatásra; vagy – egy újságcikk megírására; vagy – egy plakát elkészítésére; vagy – másra.

Minőségi kritériumok egy interjú esetében Döntsétek el, kinek milyen feladata lesz az interjú készítésében. Az egyik felteszi a kérdéseket, a másik lejegyzi a válaszokat.

- Beszéljetek nyíltan és barátságosan - Tiszteljétek a személy érzéseit - Ha valaki nem szeretne egy kérdésre válaszolni, tartsátok tiszteletben a döntését.

- Nézzetek a beszélgető partneretek szemébe. Mindég mosolyogjatok.

- Ha nem értetek meg egy szót vagy egy mondatot, kérdezzétek meg még egyszer.

- Ha a meginterjúvolt személy nem ért egy kérdést, próbáljátok újrafogalmazni azt, más szavakkal.

- Ne aggódjatok, ha elveszítetek egy szót, egy mondatot. Az interjú végére úgyis lesz elég

válaszotok.

Miután befejeztétek a minta interjút, tartsatok egy szünetet és válaszoljatok a következő kérdésekre: - Hogyan érezted magad interjúkészítés közben? Mint kérdező? Mint kérdezett személy?

- Milyen kérdések voltak szerinted a legjobbak? Melyek nem voltak jók?

- Úgy gondolod, hogy kellene valamit változtatnod? A kérdésekben? Ahogyan felteszed a kérdéseket?

A tanulók munkaeszközei

13

6b. Munkaeszköz: Felmérések készítése

Információt találhatsz egy témáról, megkérdezve az embereket: mit tudnak róla, vagy kikérve a véleményüket. A felméréseket azért készítik, hogy megismerjék egy nagy csoport véleményét, egy témával kapcsolatban. Rövid interjúk vagy kérdőívek segítségével készül a felmérés. A JOBS keretén belül a felmérések elvégzésére a rövid interjúkat fogjátok alkalmazni.

Megkérdezhetsz: – Olyan személyeket, akiknek nincs speciális szaktudásuk a témáról, de érdekel, hogy mit gondolnak az adott a témáról.

– Olyan személyeket, akiknek szaktudásuk van, pl. szakértőket.

A felmérések esetében leginkább párban dolgoztok, főleg ha az interjúkat alkalmazzátok. Így segíteni tudtok egymáson a kérdések feltevésénél és a válaszok lejegyzésénél.

Kövesd az alábbi listán szereplő szakaszokat: – Jegyezz le mindegyik kérdésre egy rövid választ.

– Jelöld meg a kérdéseket, amelyekre nincs válaszod.

– Beszéld meg ezeket a kérdéseket az osztályoddal.

Lépések:

1. A cél – Mi a mi témánk? Mit szeretnénk megtudni?

– Hogyan szeretnénk az információ birtokába jutni? Hogyan fogjuk használni az eredményeket?

– Hogyan kellene a végterméknek kinéznie?

2. Előkészítés – Kit fogunk megkérdezni? Hány személyt? Számít a koruk és a nemük?

– Hogyan válasszuk ki a megfelelő személyeket?

– Mikor kerülne sor a felmérésre?

– Hogyan fogjuk rögzíteni a válaszokat (hangfelvételekkel, lejegyezve, kérdőívekkel)?

14

A tanulók munkaeszközei

3. A kérdések – Milyen kérdéseket fogunk feltenni?

– Hány kérdést fogunk feltenni? Mennyi idő áll a rendelkezésünkre?

– Gyűjtsétek össze egy helyre a kérdéseket és készítsetek egy felmérést. Ha egy utcai felmérést készítetek, akkor nagyon kevés kérdést tehettek fel a személyeknek (maximum hármat).

4. A felmérés kivitelezése – Hogyan tesszük fel a kérdéseket?

– Mi a szerepe a csoport mindenik tagjának (ki kérdez, ki jegyzi a válaszokat, ki indítja/állítja a reportofont)?

– Hogyan zárjuk az interjút? (Köszönetek stb.)

5. Értékelés – Ha ugyanazt kérdeztétek nagyon sok személytől, akkor kialakul egy általános kép a válaszokkal kapcsolatban (Hányan adták az x választ? Hányan választották az y választ? stb.)

– Csoportosíthatjátok a válaszokat, akkor is ha nem ugyanazokat a szavakat használták a válaszadásnál, de ugyanazt a véleményt fejezi ki.

6. Bemutatás Döntsétek el, mire használjátok az eredményeket: – az osztályban bemutatásra; vagy – egy újságcikk megírására; vagy – egy plakát elkészítésére; vagy – másra.

Ha felmérést készítettetek, akkor érdekes lehet az eredményeket egy táblázat vagy diagram formájában kimutatni.

7. Az eredmények értelmezése A felmérő eredményeinek az értelmezése több mint egy eredménytáblázat. Feltevődik a kérdés: Mi az eredmények jelentősége? Mi az oka annak, hogy ezeket az eredményeket kaptuk? Nagyon jó, ha az eredményeket párban vagy kis csoportokban próbáljátok értelmezni, magyarázni

A tanulók munkaeszközei

15

7. Munkaeszköz: Képek értelmezése

Amint a szövegek, a képek is számtalan információt tartalmaznak. Az alábbi utasítások (tanácsok) segítenek neked a képek értelmezésében és megértésében.

Fedezd fel a képekről szóló információkat: – Melyek a képek legfontosabb színei?

– Hol találhatók a formák, minták, vonalak amelyek felkeltik a figyelmet?

– Mi nagyobb vagy kisebb a normálisnál?

– Milyen nagyok a valóságban a képeken található tárgyak/ emberek?

– Milyen időszakot (múltat, jelent) és az év vagy nap melyik pillanatát mutatja be a kép?

– Milyen szempontból látod te a kép tárgyát: egy béka, egy madár vagy egy ember szempontjából?

– Mit ismersz fel a képből?

– Milyen típusú a kép (fénykép, plakát, festmény, fametszet, grafikon, kollázs, portré, tájkép, kari katúra stb.)?

– Mi tűnik eltúlzottnak vagy kiemeltnek a képen (világosság/sötétség, arányok, előtér/háttér, színek, mozgás/csend, gesztusok, arckifejezés)?

Elemezd a képet: – Mit kell kimondottan megemlítenünk a képről?

– Mi tetszik neked a képen?

– Mi jellemzi a képet?

– Mit érzel mikor nézed a képet?

– Melyik a legszebb része a képnek?

– Milyen szavak jutnak az eszedbe mikor nézed a képet?

Beszélj az osztálytársaiddal a képről: – Írd le szavakkal a képeket.

16

A tanulók munkaeszközei

– Mondjátok el egymásnak mi jelentős, fontos vagy meglepő a képen.

– Tegyetek fel egymásnak a képekkel kapcsolatos kérdéseket.

– Intézzetek egymáshoz rövid utasításokat: keress, találj, mutasd, magyarázd…

– Beszéljetek meg néhány szempontot: Miért lettek ezek a képek kiválasztva? Melyik kép egészíti ki a hozzá tartozó szöveget? Melyik kép nem talál a szöveghez?

Dolgozz a képekkel: – Válassz egy képet és cselekedj a látható jelenettel.

– Mutasd be a képen látható személyeket.

– Módosítsd a képeket és kommentáld őket.

– Hasonlítsd össze a módosított képet az eredetivel.

– Magyarázd meg mi lett volna kevésbé érthető, ha nem lettek volna a képek.

– Illeszd be a megfelelő képeket, amelyek kiegészítik a szöveget – Hasonlítsd össze a képeket és kommentáld őket. Tetszik? Ha nem, akkor mi nem tetszik?

– Írj egy leírást a képről.

– Gondold el, mi történhetett mielőtt a képet fényképezték vagy rajzolták/festették.

– Gondold el mi történne ha a kép életre kelne.

– Egészítsd ki a képet egy pár szövegdobozzal.

– Írd le a hangokat és illatokat amelyre a kép láttán gondolsz.

– Gyűjts hasonló témájú képeket. Értelmezd a képeket: – Milyen címet adtál volna te a képnek?

– Hol fényképezték/festették/rajzolták a képet?

– Mi a kép mondanivalója?

– Miért fényképezték/festették/rajzolták a képet?

A tanulók munkaeszközei

17

8. munkaeszköz: A gondolkodás diagramja

Egy gondolkodás diagram (mentális térkép) segít megszervezni a gondolataidat. Ez a szó szerinti értelmezése a kijelentésnek. A gondolkodás diagramot számtalan esetben használhatjuk, amikor egy adott témán kell gondolkozni: segít összeszedni a gondolatokat, egy bemutató elkészítésére, egy projekt elkészítésére stb.

Figyeld meg az alábbi „gondolkodás diagramot”: – Melyek a főbb kategóriák? Melyek az alkategóriák?

– Hozzáadnál új fogalmakat? Ha igen, melyeket?

A gondolkodás diagram elkészítésnél használható utasítások – Írd a lap közepére a főtémádat és rajzolj egy kört köréje. Válassz egy nagy lapot.

– A körből kifele húzz vastagabb vonalakat, majd mindegyik vonalra írj rá egy altémát amely a főtémával kapcsolatos.

– A vastag vonalaktól rajzolhatsz vékonyabb vonalakat, amelyek majd az alkategóriákat vagy az ezekkel kapcsolatos kérdéseket ábrázolja.

– Próbálj minél több fogalmat találni és a megfelelő kategóriába besorolni őket. Használhatsz különböző színeket, betűméreteket, szimbólumokat.

Hasonlítsd össze a saját gondolkodás diagramod az osztálytársaid diagramjával – Mit veszel észre?

– Miben hasonlítanak a diagramjaitok?

– Miben különböznek?

– Melyek a legfontosabb fogalmak?

– Az alkategóriák rendezésének van értelme?

– Hiányzik valami fontos?

– Mit tennél legközelebb másképpen?

18

A tanulók munkaeszközei

A tanul贸k munkaeszk枚zei

19

9. Munkaeszköz: Plakát készítése

Egy plakát lehetővé teszi azt, hogy társaidnak megmutasd és bemutasd a munkádat. Nagyon fontos úgy megszervezni a plakátot, hogy társaid figyelmét és érdeklődését felkeltse. Kíváncsivá tegye a szemlélődőket, hogy többet megtudjanak.

Kis csoporton belül elemezzétek egy jó plakát legfontosabb tulajdonságait és gondolkodjatok el azon, hogy melyeket tudnátok felhasználni a saját plakátotok elkészítésénél.

Ha már elkészült a saját plakátod, akkor felhasználhatod a fenti tulajdonságokat más plakát elbíráló kritériumaként.

Egy jó plakát tulajdonságai (ellenőrző lista)

Cím: rövid, érdekes és messziről látható kell legyen.

Az írott rész: eléggé nagy és olvasható kell legyen. Ha a számítógép segítségével készíted el a plakátot, akkor ne használj többfajta betűtípust. Írj rövid mondatokat, melyek messziről is látszanak. Ábrázolások, képek, grafikonok: ezek alátámasztják a mondanivalódat és érdekessé teszik a plakátot. Használd azokat amelyek jó benyomást tesznek a hallgatóságra.

Bemutatás: hová kell elhelyezni a címet, a fejlécet, a szimbólumokat, a szövegdobozokat, a képeket, a grafikonokat? Készíts egy mintát a plakátról mielőtt nekikezdenél a kivitelezésnek. Állítsd össze nagy odafigyeléssel: a plakátnak bele kell férnie a megadott formába, de ne legyen zsúfolt.

20

A tanulók munkaeszközei

10. Munkaeszköz: Kiállítás szervezés

Egy kiállítás segítségével egy tanulócsoport bemutathatja a munkáját úgy, hogy a többiek (az osztály vagy más meghívottak) véleményt alakíthassanak ki a csoport munkájáról, tevékenységéről.

A következő lista tanulmányozása segíthet egy kiállítás megtervezésében és lebonyolításában.

Ellenőrző lista 1. Mit szeretnénk bebizonyítani – Mi a kiállítás fő üzenete?

– Mi lehetne a kiállítás címe?

2.

– – –

Kik látogatják a kiállítást?

Az iskola tanulói és tanárai?

Szüleitek és testvéreitek?

Egy turisztikai cég kliensei?

3.

– – – –

Hol lesz a kiállítás megrendezve?

Az osztályban vagy valahol az iskolában?

Közterületen (pl. a polgármesteri hivatalban)?

Elégséges lesz a hely, a fény?

Biztosítva lesz a kellő infrastruktúra?

4. Hogyan szervezzünk egy emlékezetes kiállítást?

– A tárgyak, modellek megérinthetőek?

– Létezik olyan hely ahol kipróbálhatnak, megfigyelhetnek és kikísérletezhetnek dolgo kat?

– Lehet tenni zenét vagy énekelhetünk mi magunk?

– Van lehetőség egy büfé megszervezésére?

– Megszervezhetjük a kiállítás bemutatóját idegenvezetővel?

– Készíthetünk a kiállításról egy szórólapot/útmutatót?

– Szervezhetünk egy versenyt vagy tehetünk egy pár kérdést, díjakkal?

A tanulók munkaeszközei

21

5. Kiket kell informálnunk előzetesen?

– Iskolánk tanárait?

– Adminisztráció/takarító személyzet?

– Iskolánk vezetőségének tagjait?

– Az iskola igazgatóját?

– Szakembereket, akik segítségünkre lehetnek?

– Meghívottakat?

6.

– – – – – –

Mi a tennivalónk?

Készíteni egy listát a tennivalókkal?

Készíteni egy listát a szükséges anyagokkal?

Készíteni egy munkatervet (kinek, mit kell tennie, meddig)?

Mennyi pénz áll rendelkezésünkre és mennyit költöttünk el?

Készítsünk egy meghívót vagy egy szórólapot?

Tudósítsuk a helyi újságokat?

7. Hogyan lesz értékelve a kiállítás?

– Melyek a legfontosabb kritériumok?

– Ki fogja értékelni a kiállítást (a tanárok, a társaink, a meghívottak)?

22

A tanulók munkaeszközei

11. Munkaeszköz: A bemutató megtervezése és kivitelezése

Az osztálytársaid, a szülők, más iskolák tanulói előtt tarthatsz egy szóbeli bemutatót. A mondanivalódat nagyon jól elő kell készítened. Az alábbi lista segíteni fog ebben.

A. A beszéd megtervezése 1. Ki a hallgatóság?

– Hol fogod tartani a bemutatót?

2. Ki fogja tartani a bemutatót?

– A bemutatót egyedül fogod tartani vagy csoportban?

– Hogyan van megszervezve a csoport?

3. Mi a bemutató célja?

– Mit kéne tanulni ebből a bemutatóból?

– Választ kéne kapnod a hallgatóságtól?

4. Mennyi idő áll a rendelkezésedre?

– A jelenlévők szeretnének feltenni kérdéseket?

– A jelenlévőktől szeretnél feedbacket kapni?

5. Milyen erőforrásokkal rendelkezel?

– Fekete/fehér tábla?

– Retroprojector?

– Számítógép és vetítő a PPT bemutatók számára?

– Plakát (flipchart)?

– Hangosítás?

6. Hogyan tanítod be a hallgatóságot?

– Adj időt a kérdések feltevéséhez.

– Készíts egy puzzle-t vagy egy versenyt. Adj nyereményeket.

– Különböző tárgyak járjanak kézről kézre.

7. Mit szeretnél elmondani?

– Mondanivalóddal kapcsolatban válassz ki 3 – 6 fontos gondolatot és írd le őket külön papírdarabkákra.

– Mindenik papírdarabra írj egy pár kulcsszót az ötlettel kapcsolatban.

A tanulók munkaeszközei

23

B. A szóbeli bemutató Egy bemutatónak több eleme van: bekezdés, tartalom, befejezés, következtetések. A következő sorokban van egy pár ötlet, amely segíthet a beszéd megtartásában.

1. Bekezdés

– Kezdj a bemutatód számára releváns adat, kép vagy tárgy bemutatásával.

– Mutasd be a fő témát.

– Magyarázd el a bemutató szerkezetét.

2.

A tartalom – Mutasd be a hallgatóságnak a beszéd témáját.

– A fő gondolatokat tartalmazó papírdarabokat tedd sorba.

– A bemutatódat szervezd ezen gondolatok alapján.

– Egy új ötlet bemutatását mindig tedd láthatóvá egy képet, egy magyarázatot

használva.

– Minden fő gondolat bemutatásánál használj egy képet, egy tárgyat vagy egy zeneszámot.

– Gondolkodj el azon, hogy hogyan fogod a képeket bemutatni: kézről kézre fogják adogatni, le fogod rajzolni egy diavetítőre, plakátra fogod tenni vagy más módszert fogsz alkalmazni.

3. Következtetések

– Mond el mi volt számodra újdonság

– Meséld el mit tanultál.

– Mutass egy befejező képet.

– Kérdezd ki az osztálytársaidat.

– Próbálj meg időt szánni a kérdésekre

24

A tanulók munkaeszközei

12. Munkaeszköz: A vetítés vagy a PowerPoint bemutató előkészítése A PowerPoint bemutatókat vagy a diák kivetítését bemutatóknál használják és ugyanazok a szabályok érvényesek mindkét módszer esetében.

Amikor egy diát készítesz, figyelj a következőkre: – A betűtípus legyen olvasható; – Egyfajta betűtípust használj; – Használj nagy betűket; – Sorok között hagyj elegendő helyet; – Ne legyen túl sok írás egy dián; – A dia legyen tiszta, ne legyen rajta tintanyom; – Létezzen elégséges számú, jól látható kép, térkép, grafikon, ábra; – Csak egy pár színt és szimbólumot használj; – Ne legyen túl sok dia.

Melyik hasznosabb – diák kivetítése vagy PowerPoint bemutató?

Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Az alábbiakban felsorolunk néhány elemet, melyek megkönnyítik a választásodat.

– Milyen bemutató talál a te szükségleteidhez?

– Olvasd el a következő pontokat melyek segítenek döntened.

A diák kivetítése hasznos ha: – öt fóliánál kevesebb a bemutatnivalód; – valami különlegeset szeretnél megmutatni a diák vetítése közben; – szeretnél írni a fóliára bemutató közben; – egyetlen egy képet szeretnél bemutatni minden dián; – szeretnél valamit eltakarni egy képből és utána megmutatni; – csoporton belül szeretnéd leosztani a tennivalókat és mindenkinek egy diát kell kivetítenie.

A PowerPoint bemutató hasznos akkor ha: – sok a bemutatásra váró információ; – nagyszámú diát szeretnél bemutatni; – ugyanazon a dián egy információ több részét szeretnéd bemutatni; – bemutató közben szeretnél valamit megmutatni az internetről; – be szeretnél mutatni egy videoklipet, egy digitális képet vagy a számítógépre lementett adatot; – a képeket szeretnéd később felhasználni vagy másképp szeretnéd összeállítani őket.

A tanulók munkaeszközei

25

13. Munkaeszköz: Egy újságcikk megírása

Néha eljátszhatod egy riporter szerepét, írhatsz egy újságcikket, hogy társaidat tudósítsd egy bizonyos témával kapcsolatban. Cikket írni azt is jelenti, hogy bizonyos témákat közzéteszel. Ezzel segíthetsz a társadalomban lévő rossz, helytelen dolgok helyrehozásában.

Egy újságcikk több részre van felosztva: – Cím: rövid és érthető kell legyen.

– Bekezdés: a témába való bevezetés egy pár rövid mondat segítségével.

– Szerző: ki írta a cikket?

– A cikk tartalma: a tulajdonképpeni cikk.

– Alcímek: felosztja a cikket „fejezetekre”.

– A kép: a cikk tartalmát alátámasztó kép, rövid magyarázata.

Ellenőrző lista: – Hasonlítsd össze a mai újság egyik cikkét a fenti példával. Meg tudod különböztetni a cikk ré- szeit?

– A cikk részeit húzd alá különböző színekkel.

– Figyelj a betűtípusra és a stílusra (vastagított, normális, dőlt).

– Hasonlítsd össze a cikkedet az osztálytársaid cikkeivel.

– Használd a megadott részeket a saját cikked megírásánál.

26

A tanulók munkaeszközei

14. Munkaeszköz: Előadás megszervezése

A jelenetek eljátszása jó módszer az emberek életének bemutatására. Jelenetek készítésénél felhasználhatunk képet, tárgyat illetve zeneszámot. Egy szerepet kell eljátszanotok. Ez azt jelenti, hogy meg kell próbálni egy bizonyos személy érzéseit átvenni és azt előadni a színpadon. Előadás után mindenki elgondolkodhat azon, hogy a jelenetek közül melyek voltak „reálisak” és melyek voltak képzeletbeliek.

„Szabad” előadás – Írjátok le az előadással kapcsolatos kulcsszavakat.

– Döntsétek el ki, milyen szerepet játszik és mi a fontos mindenik szerepben – Gyűjtsétek össze a szükséges anyagokat.

– Próbáljátok el többször is az előadást.

– Készítsétek elő a színpadot.

– Örvendjetek az előadásnak.

– Utána beszéljetek róla felhasználva a következő kérdéseket: – mit láttatok?

– mindenki megértett mindent?

– mi volt jó benne?

– véleményetek szerint, hiányzott valami belőle?

– volt-e eltúlozva valami?

– milyen kérdéseitek vannak a tartalmával kapcsolatban?

Szöveges színdarab Olvassátok el együtt a forgatókönyvet és képzeljétek el a jeleneteket: – Ki vett részt benne? Hol történt?

– Hogyan viselkedtek adott helyzetben az emberek? Mit mondtak?

– Hogyan reagáltak a többiek?

– Mi lett az elbeszélés vége?

– Határozzátok el hány felvonása lesz a darabnak.

– Ki, milyen szerepet fog játszani? Milyen ruhákra lesz szükségünk?

– Próbáljátok el a darabot.

– Értékeljétek a színdarabot, közösen, társaitokkal.

A tanulók munkaeszközei

27

28

Képes színdarab megrendezése – Keressetek egy olyan képet, amely a színdarab alapját képezheti.

– Önmagatokat, képzeljétek bele a képbe.

– Keressetek ötleteket:hogyan élnek/éltek a képen látható emberek? Miért boldogok?

Miért boldogtalanok?

– Állítsatok össze egy színdarabot használva ezt a képet és jegyezzétek le minden jelenetnek a kulcsszavait.

– Döntsétek el hány felvonás lesz az előadásban.

– Határozzátok el, hogy ki, milyen szerepet fog eljátszani és mi a fontos ebben a szerepben.

– Próbáljátok el az előadást és szerezzétek be a szükséges kellékeket.

– Készítsétek elő a színpadot és hívjátok meg a vendégeket.

– Értékeljétek ki, közösen, az előadást.

A tanulók munkaeszközei

15. Munkaeszköz: Viták

A vita tudomásunkra hoz különböző véleményeket ugyanarról a témáról és segít megérteni egy sokat vitatott kérdés előnyeit és hátrányait. Egy vita megszervezésének alapfeltétele egy olyan kérdés létezése amelyre igennel vagy nemmel lehet felelni. A demokráciában mindig egynél több megoldási lehetőség, vélemény létezik.

Két vélemény – egy vita Így járjatok el: – Osszátok fel az osztály tanulóit két csoportra: egyik csoport a vita tárgyát képező téma „mellett” másik csoport pedig „ellene” foglal állást.

– Mindkét csoportnak találnia kell véleménye alátámasztására érveket. Ugyanakkor találnia kell olyan érveket melyek a másik csoport érveit megdönti.

– Jegyezzétek le az érveket, kulcsszavakat használva – Mindkét csoport kinevez két beszélőt.

– A vitának három része van: kezdő forduló, a nyílt vita, a befejező forduló.

– A kezdő forduló: Minden beszélő megmagyarázza, nagyon röviden, a saját érveit. Bemutatásra kerülnek a csoport érvei és ellenérvei.

– A vita: a beszélők bemutatják érveiket és megpróbálják cáfolni a másik csoport érveit.

– A befejező forduló: a kezdő forduló szabályait követi. Minden személy összefoglalhatja és bemutathatja a saját véleményét.

A tanulók munkaeszközei

29

Az idő nyilvántartása Válasszatok ki valakit az osztályból, aki majd nyilvántartja, a vita folyamán, az időt.

– A kezdő forduló nem tart többet, mint nyolc perc (a csoport minden tagja két percet beszélhet).

– A tulajdonképpeni vita nem tarthat többet hat percnél.

– A befejező forduló maximum négy percet tart (egy perc/személy).

– Ha valaki többet beszél a megengedettnél, akkor figyelmeztetik (megszólal a csengő).

Megfigyelők Azok a tanulók, akik nem vesznek részt a vitában, megfigyelik, hogy mi történik a vita ideje alatt. A vita után, elmondják, azt, amit megfigyeltek, az alábbi vázlat alapján: – Milyen érvek voltak bemutatva?

– Ki, mit és hogyan fog kivitelezni?

– Hagyták mindenkinek, hogy beszéljen vagy félbeszakították?

– Hogyan próbálták a beszélők átadni az üzenetüket?

– Melyek voltak a meggyőző érvek?

– Melyek voltak a jó érvek?

– Melyik szót használták a legtöbbször?

– Milyen volt a beszélők előadása (használták a testbeszéd elemeit, eléggé hangosan és hangsúlyozottan beszéltek)?

30

A tanulók munkaeszközei

16. Munkaeszköz: Reakció (Feedback)

Miért reagáljunk (miért mondjunk véleményt)?

A reakció, a kommunikációs folyamatunk fontos része. Anélkül nem tudnánk, mikor tettünk valami jót illetve hogyan tudnánk valamit jobbá tenni.

Persze, sokkal könnyebb pozitívan, mint negatívan reagálni valamire. Mégis, lehetséges, hogy konstruktívan reagáljunk, olyan formában, ami a tanulási folyamatot is elősegíti.

Lépésről-lépésre reakció A következő modell segítségedre lesz az ilyen típusú reakció elérésében:

1) Bátorítsd az elmélkedést és kérdezd meg a beszélőt, hogy érezte magát előadás közben: a. Terv szerint ment minden? Ha nem, miért? b. Ha újból bemutatót kéne tartani mit tennél ugyanúgy és mit tennél másképp? Miért? c. Hogy érezted magad előadás közben?

2) Készen állsz a visszajelzésre?

Kérdezd meg a beszélőt, ha készen áll a többiek véleményének a meghallgatására?

Véleményt csak akkor mondj, ha a másik személy készen áll ennek elfogadására.

3) Légy nagyon érthető Próbáld leírni a lehető legobjektívebben, azt amit láttál és hallottál. Kerüld a bírálatot.

Példa: „Sokat járkáltál fel és alá” ahelyett, hogy „Szörnyűséges volt, ahogy te ott fel és alá járkáltál”.

A tanulók munkaeszközei

31

4) Csak saját nevedben beszélj, amikor véleményt nyilvánítasz: Saját véleményed alátámasztására használd az „ÉN” szót. Más személy, ugyanazt a dolgot, teljesen másképp láthatja és ítélheti meg.

Példa: „Nekem személyesen nem tetszett az, hogy fel-alá jártál, mert nyugtalanított.”

5) Légy tömör. Mutass be egy pozitív és egy negatív véleményt. Magyarázd őket.

6) Légy egyenes és mutass be sajátos példákat. Beszélj egyenesen a témáról és lehetőleg ne kerülgesd azt. Úgy a pozitív mint a negatív véleményt egyenesen ki kell mondani.

7) Összpontosíts a pozitív részekre. A vélemény legyen mindig építő jellegű. Ha negatív véleményt mutatsz be, akkor mindig sugallj egy alternatív lehetőséget is.

8) Jegyzetelj. Akkor hiteles a véleményed, ha bemutató közben jegyzeteket készítesz.

A következő ellenőrző lista segíthet a gondolataid strukturálásában, amikor társaid bemutatójának kiértékelésére készülsz:

32

A tanulók munkaeszközei

Bemutató utáni véleményalkotásban figyelembe vehető szempontok

Tartalom

egyáltalán nem

nagyon

1) Bekezdés

A hallgatóság figyelmét megnyerte 2) Szerkezet

A bemutatónak logikus volt a szerkezete

3) Magyarázatok

A bemutatót sajátos példákkal támasztották alá

4) Konklúziók

A legfontosabb gondolatok megismétlődtek

5) Alkalmazkodás a hallgatósághoz

A bemutató tartalma megfelelt a hallgatóság szükségleteinek és ismeretszintjének.

6 ) Időkeret betartása

A bemutató belefért az előírt időkeretbe

Bemutatás 7) Kommunikáció

A beszélő mindvégig szemkontaktusban volt a hallgatósággal.

8) Megértés

A hallgatóság képes volt a beszélő gondolatmenetét követni

9) Módszerek változatossága

A beszélő különböző bemutató módszereket alkalmazott

Pl: vetítés, képek, stb.

10) A bemutató minősége

A beszélő nagyon okosan használta a hangsúlyt, a beszédritmust és a hang tonalitását, pl. a fontosabb dolgok kiemelésére.

11) Légkör

A beszélő egy nagyon kellemes légkört alakított ki

kérdések feltevésére bátorítva a hallgatóságot.

12) A testbeszéd

A beszélő felhasználta a testbeszéd elemeit,

mondanivalójának átadása érdekében.

13) Személyes beleélés

A beszélő saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal

és bemutatta saját véleményét is.

A tanulók munkaeszközei

33

A JOBS didaktikai elemei

1. Feladat alapú tanulás 2. A tanárból moderátor 3. A várakozás művészete 4. Tanulás valós időben 5. Együttműködésen alapuló tanulás 6. Differenciált tanulás és különböző minőségi színvonalak 7. Célorientáltság 8. Fejlesztő értékelés 9. Bizalommal és tisztelettel teli légkör megteremtése 10. Sokféleség és heterogenitás 11. Irányultság a valóság felé