örög ondolatok A Nyíregyházi Görög Katolikus Egyházközség lapja
2007/7
Találkozás a halottakkal Ezekben a napokban halottak napja környékén benépesednek a temetõk, megállunk szeretteink sírja elõtt, és miközben virágokkal díszítjük, emlékezetünkben is kinyílnak a régi emlékek õszirózsái. Visszagondolunk az együttöltött idõkre, és képzeletünk jelenné varázsolja múltat. Azt szokták mondani, hogy az idõ minden sebet begyógyít. Sajnos ez nem így van. Gyenge orvos az idõ és nincs minden sebre orvossága. Fõleg az idõs korban maradt sebek maradnak nyitva és véreznek halálunk napjáig. Vannak pótolhatatlan veszteségek, pótolhatatlan emberek. Fájdalmunkat még növeli az a felismerés, hogy életünkben nem becsültük õket anynyira, mint ahogy megérdemelték volna. Ó, ha újra közöttünk lennének, mennyire másként viselkednénk. Sajnos azonban a szeretet elmulasztott lehetõségeit nem hozhatja vissza a múlt sírjából. Nem tehetünk egyebet, mint a bánat könnyeivel törleszszük adóságainkat. Kedves halottaink közben hallgatnak, mert akik átléptek a nagykapun, nem tesznek többé szemrehányást. A porladó szívekben nem ébred bosszú, a kisimult öklök nem fenyegetnek, az elnémult ajkak nem vádolnak többé. Riasztó némaságukkal megszólaltatják lelkiismeretünket, és általa válaszolnak elkésett szeretetünkre. Valahogy így prédikálnak:
Tudjuk, milyen szeretettel óvtátok kertetek utolsó virágait az éjszakák hidegétõl, hogy legalább erre az egy napra feldíszítsétek sírjainkat. Köszönjük õket, mint a szeretõ emlékezés követeit. A legszívesebben mégis visszaadnánk, hogy megajándékozzátok vele az élõket. A halottakat könynyû szeretni, a megszépítõ messzeség fátyla eltakarja gyarlóságaikat. Sokkal nehezebb elviselni és szeretni az élõket, márpedig csak ezzel lehet kiérdemelni a szép halál kegyelmét. Gyertyák lobognak a sírokon, és ezek a sötétséggel hadakozó fényszilánkok emlékeztetnek arra a gyertyafényre, amit keresztelésünk alkalmával adott kezünkbe az egyház. Vajon ti, kedves halottak, megõriztétek-e a hit a kegyelem világosságát, és ennek fényénél jártátok-e az élet útját? Milyen megdöbbentõ, mikor úgy borul valakire a halál sötétje, hogy lelki halálban, hit nélkül, bûnben találja az illetõt. Pedig az Isten az utolsó, aki felkínálja kegyelmét, még halálos ágyunkon is meggyújthatjuk kialudt hitünk kanócát. E nélkül aligha ragyog fel elõttünk az örök világosság fényessége. A sírhantokon égõ, olvadó gyertyák arra is emlékeztetnek, hogy az élet, s vele együtt sok minden viaszként olvad el kezeink között. Az oly nagyra értékelt kérdések, törpé-
2
GÖRÖG GONDOLATOK
vé olvadnak a halál színe elõtt. Az örök élet érettségién igen kevés, de annál fontosabb kérdésre kell majd válaszolnunk: Hittél-e Istenben? Kerested-e õt õszinte szívvel? Ha igen, az örök életben látni fogod, és megtalálod. Akartál-e bûnbánatot tartani, hogy Isten új szívet teremtsen beléd? Ha igen, akkor az irgalmasság lesz osztályrészed. Vajon Isten gyermekeként éltél-e a földön, kiérdemelvén, hogy befogadjanak az Atyai házba? Ezek a napok ünnepi találkozások az élõk és a holtak között. Ennek a találkozásnak a fõrendezõje Jézus, aki megjárta az élet és a halál ösvényeit, hogy mind az élõk-
nek, mind a holtaknak ura legyen. Erre figyelmeztet a sírdombok között ágaskodó kereszt. Arra emlékeztet, hogy Isten nem temetõnek szánta a földet, hanem tavaszi barázdának, amelybõl az elvetett magvak az örök életre növekszenek. A keresztény ember számára a halál sohasem végállomás, soha sem tragédia. Nem a halál tragikus, hanem az elrontott élet. A halál elõtt mindenkinek meg kell hajolnia, de az élettel megbirkózhatunk, átszõhetjük a szeretet szálaival, és ezzel megörökíthetjük.
A Szentliturgia 25.
Isten törvényét. Mózes kétszer is lelkükre kötötte: „Ezeket a parancsokat vésd gyermekeidnek is az eszébe, beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz, s amikor úton vagy, amikor lefekszel, s amikor fölkelsz.” (Deut 6,7) A gyermekek ezeken a családi oktatásokon ismerték meg hitüket, vallásukat. Késõbb a próféták és bölcsek, az írástudók is a tanító szerepét gyakorolták. Az Újszövetség legnagyobb és legfõbb tanítója Jézus Krisztus. Õ sok mindenre tanította az embereket. Apostolait is azzal a paranccsal küldte a világba, hogy tanítsák az embereket a keresztény vallás elemeire. Igehirdetõ munkájukat késõbb a Szentlélek adományaival felruházott tanítók is segítették. Prédikáció, tanítás nélkül keresztény Egyházunk soha nem létezett. Szüksége van a mai embernek prédikációra? Igen! „A hit hallásból fakad”, tanítja az apostol.(Róm 10,17.) Isten szavát több ezer évvel ezelõtt írták le. A szent írók az akkor élõ népeket, azok gondolkodásmódját vették figyelembe. Az Egyház papjai az elõttünk élõ szent igehirdetõk szavait és tapasztalatait igénybe véve, a mai ember életéhez és problémáihoz alkalmazzák Isten
Miután Isten szavát az Apostol és Evangélium isteni tanításában meghallgattuk, a pap magyarázó szavakat fûz az elhangzott tanításhoz: prédikál. Isten szava ezzel érthetõbbé válik. Egyes vidékeken a Liturgia végére teszik a prédikációt, hogy Isten szava maradjon a figyelem központjában. Örök emberi tulajdonság az, hogy az embereket tanítani kell. Isten ismerete sem kivétel. Azt is tanulnunk kell, ráadásul helyesen kell megtanulni és helyesen tudni. A választott nép elsõ nagy tanítójának Mózest tekinthetjük. Õ Istentõl Törvényt kapott, azt felolvasta az emberek elõtt, de meg is magyarázta, hogy mindenki megértse. Ezt nevezhetném az elsõ prédikációnak. Az Ószövetségben a papok és leviták olvasták fel az embereknek a Törvényt, és õk magyarázták. Az õ prédikációjukból tanulták meg az emberek, hogy Isten törvénye szerint alakítsák életüket. Ezt a nagy ünnepek alkalmával tették, amikor sokan jöttek öszsze Isten hajlékánál. A hétköznapi életben a családapák ismertették meg gyermekeikkel
Miló Miklós Parókus
GÖRÖG GONDOLATOK
örök szavát. Ez a prédikáció. Az apostolok sem értették meg mindig Jézus szavait. Jézusnak meg kellett azokat magyarázni. Mi talán különbek lennénk ezen a téren? Ne ezzel a gondolattal hallgassuk a prédikációt: A pap most jól megmondta ennek is, annak is! Hallgathatott, tanulhatott belõle! Inkább így gondolkozzunk: Hallgathattam, tanulhatok belõle, én! Így lesz lelki hasznom a prédikációból!
3
Jézus és az Egyház arra kötelezi a papokat, hogy hirdessék Isten szavát, prédikáljanak, azaz magyarázzák meg, vigyék a mindennapi élethez közelebb azt. Ha valaki a prédikáció után így gondolkozik: tanultam belõle, szerinte élek, akkor megvan a pap sok készületének jutalma. Adja Isten, hogy így legyen! (folyt.köv.) Lakatos László
Pilinszky: A Szentírás margójára Kezdem talán azzal, hogy az evangélium mindenekfölött szakrális, vallásos könyv. Találunk benne mélységes pszichológiát, történeti elemeket, költészetet és morált, de lényegét csak vallásos lelkülettel ragadhatjuk meg. Elsõrendûen a vallásos igazság kifejezése, közvetítése a célja, minden egyéb alárendelt szerepet játszik benne. Ahogy tudomány, történelem, pszichológia és költészet is lehet rokon, mégse azonos egymással. Kinek jutna eszébe például természettudományos egzaktságot számon kérni egy költõi képben? Bizony, barbár elme volna az. Mert a költészetet – lényege szerint egyedül a maga nyelvén szabad és lehet megértenünk. Hogy Hamlet történeti tévedés? Hogy az elmekórtan törvényeit nem hajlandó betartani? Ez volna a baj! Hamlet elsõsorban a költészet királyfia, s csak azután dán királyfi, a költészet világokat reveláló õrültje, s csak azután „pszichopata”. Aki viszont fölcseréli a megértés és megközelítés hierarchiáját, nem „Shakespeare-t buktatja meg – hanem önmagát.” Igazsága szánalmas okoskodássá porlad a költészet fölényes napja alatt. Épp így az Evangélium töretlen világossággal egyedül a vallásos lélek és elme számára világít. Jézus a világ
szerint egyszerû emberekre bízta tanítását, akikben azonban a vallásosság géniusza lobogott. S ez elég volt a nagy feladat teljesítésére. Persze, az Evangélium költészete, morálja és pszichológiája is csodálatos, de csak ezek felõl a részek felõl, sose közelíthetjük meg az egészet. A lényeg felõl elindulva viszont a részek is tökéletes összefüggést nyernek, részesülnek a teljesség áldásában. A vallásos értelmezésen innen az Evangélium minden egyéb értelmezése kicsinyes szõrszálhasogatás. Persze, profán megközelítése is lehet gyümölcsözõ. Épp a napokban beszélgettem valakivel a Hegyi Beszéd csodájáról, esztétikai rejtélyérõl: Úgy szólunk róla, mint a világirodalom páratlan remekérõl. Mi a titka? Szeretete? Ellentétekben föloldódó modern pszichológiája? „Ellentmondásainak” feneketlen örvénylése? Képeinek tömörsége s anyagtalan áhítata, súlya és lebegése? Részek, részek! Igazi választ csak annak ad, csak annak adja meg magát, ki igazságait nemcsak megérteni, szépségét nemcsak élvezni akarja, hanem életté váltja. Az Evangélium – hála Istennek – sokkalta nagyobb könyv annál, semhogy „cédulázva” megérthessük. „Cédulázgatással” már egy jobbfajta mûvész vagy tudós se engedi kifaggatni
4
GÖRÖG GONDOLATOK
magát. S épp mert ilyen feneketlen könyv, valamennyien csak útban vagyunk feléje. Teljes igazságát talán egyedül a szentek tudták; de aki csak útban van megértéséhez, annyit az is érez, hogy páratlan úton
jár, hasonlíthatatlan ösvényen. Támadhatnak ugyan kételyei, sõt súlyos válságai, elfáradhat, vétkezhet és akár vissza is fordulhat – de nem holmi „keresztkérdések” miatt.
Hová mégy? Hová tartasz? Szólítjuk meg oly sokszor egymást, mikor összefutunk az utcán. S talán fel se tûnt, hogy az elmúlt hetekben oly nagy igazságot mondtunk ki: megyek a temetõbe. Mentünk az elmúlt napokban, hogy elhunytjainkért gyertyát gyújtsunk, hogy szeretetünket virágokkal fejezzük ki, hogy az örök élet reményében értük, hozzájuk imádkozzunk. S ilyenkor tudatosul bennünk újra életünk kérdése: Ki vagy te, mi vagy te halál, aki szeretteinket tõlünk távolra vitted? Ki vagy te, mi vagy te halál, ki életünk végpontján vársz reánk? S bár kultúrák és világszemléletek ezer módon próbálták már megmagyarázni, mégis oly tudatlanok vagyunk. S bár az emberiség történelmében, a tudományok fejlõdésében oly sok választ kaptunk, mégis ez a kérdés élõ, s valós kérdés, vallásos és nem vallásos, gazdag és szegény, férfi és nõ életében egyaránt. S sokan, – vagy éppen mi magunk is sokszor – válaszolatlanul hagyjuk ezt a kérdést, vagy hozunk egymástól eltérõ, vagy talán sokszor önmagunkban változatos, hangulatunktól, lelki erõségünktõl függõ választ. S ez a válasz azért is fontos ennek függvényében ott áll a következõ kérdés is: Mi az élet? Mert a haláltól függ ez is! Reménytelen túlélési küzdelem, élvezet, amíg csak lehet, reménytelen beletörõdés az elkerülhetetlenbe, vagy talán éppen szigorú önsanyargatás a túlvilág érdekében?
Hogyan s miként éljek, hogyan és miként cselekedjek helyesen? József Attila: Két hexameter: Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis. Erre a felvetésre komoly választ adhatunk, mi keresztények. Mert hitünk másról szól. Enzsöl Ellák papköltõ ezt így írja le: Hiszem, hogy halálomban Jézushoz indulok, tehát az élet forrásához megyek, mely földi tartózkodásom idejének végsõ értelmet csak a készülõdés ad. Ha csupán egy sír várna rám, akkor nincs mire készülõdnöm, akkor kár volt megszületnem! De én készülök ahhoz, akire várok, mert szeretem. Ez a kereszténység egyik csodája: tudom, hogy merre, tudom, hogy kihez megyek. S bár nem tudom, hogy pontosan milyen az a hely, milyen az a létmód, de biztos várnak rám! S ez a lényeg. S ebben a feladatban számomra mindig nagy segítséget jelentett Albert Schweitzer gondolata: Isten nem a sikert várja tõlem, hanem az erõfeszítést. Nem a célba érést írja elõ, csupán menetközben akar találni visszaérkezésekor. De az irányt nem téveszthetem el! Ember merre tartasz? SzT
GÖRÖG GONDOLATOK
Egyházközségi Zarándoklat 2007. október 23-án Belvárosi görög katolikus egyházközségünk zarándoklatot szervezett Eperjesre és Kassára, melyen 70 fõ vett részt. Reggel hat órakor két autóbusszal indultunk templomunk elõl. A szlovákiai területen, Bölzse községbõl, Hornyák Béla parókus atya csatlakozott hozzánk. A nap folyamán nagy helyi ismerettel és tájékozottsággal kalauzolta el közösségünk tagjait. Lelkesen, és õszinte szeretettel mutatta be mindkét történelmi nevezetességû, és jelentõségû város egyházi és történelmi múltját, jelenlegi helyzetét, az ott élõ görög katolikusokkal kapcsolatosan. Megérkezésünk után az Eperjesi Görögkatolikus Székesegyházat tekintettük meg. Ennek csodálatosan szép épülete, festményei, belsõ látványa, egyházi értékeit tekintve egyediek, valóban felejthetetlenek. Itt szentmisén vehettünk részt, melyet a minket elkísérõ Hornyák Béla atya, Miló Miklós parókus atya, Szabó Tamás atya, és Lakatos László atya közösen végzett. Nagy lelki feltöltõdést jelentett a rajta való részvételünk, és a közös éneklésünk. Ilyen alkalom rendkívül ritka, ahol együtt miséznek magyar és szlovák területen élõ és mûködõ görög katolikus lelkészek. Ezt követõen az eperjesi parókus atya Béla atyával közösen mutatta be a székesegyháznak történeti, hitéleti múltját, jelenét. Itt található Boldog Gojdics Pál és Boldog Hopkó Bazil Görög katolikus püspökök különleges sírhelye, kiknek rendkívül nehéz körülmények között kellett hitüket megélni. Szenvedniük, börtönbüntetésük, megaláztatásuk miatt meghalniuk az akkori idõkben. Méltó, szép emléket állít Nekik ezen a helyen az egyház. Hallhattunk a székesegyház történetérõl, a viszontagságairól, és a városban élõ görög katolikusok hitéletérõl. Milyen nehézségeik voltak, nem volt könnyû helyzetük,
5
hitük gyakorlását betiltották egy idõben. Ezek után Eperjes történelmi belvárosában néztünk szét, az esõs, hideg, szeles idõjárás már amennyire ezt lehetõvé tette számunkra. Láthattuk, hogy milyen szép, korhû építészeti értékeket õriz, tartalmaz ez a városrész. Az Eperjesi Szentháromság római katolikus templomban rövid idõt tölthettünk, melynek külsõ, belsõ látványa szinte egyedülálló, belsõ közege, harmóniája nagyon megható és szinte bámulatra méltóan különleges. Ezekkel a csodálatos élményekkel feltöltõdve napunk további részében ebédelni mentünk Eperjes és Kassa közötti étterembe, mely nagyon barátságos, hangulatos hely volt a megpihenésünkhöz. Nagyon finom ebéddel vártak már bennünket, melyet jó hangulatú beszélgetések közepette elfogyasztottunk. A délutánt Kassán töltöttük. Az idõjárás sajnos kifejezetten hideg, esõs volt. Emiatt az idõsebbek közül voltak, akik nem tudtak velünk tartani. Itt nagyon sok volt és még lett volna a látnivaló, de idõnk rövidsége és az idõjárás kellemetlensége nem tette annyira lehetõvé, hogy részletesebben megismerhessük Kassa egyháztörténeti nevezetességeit. Elõször a Kassai Szent Erzsébet székesegyházat tekintettük meg, aminek látványa csodálatos kívül-belül. Itt található II. Rákóczi Ferenc mauzóleuma. Itt órákat szívesen el tudtunk volna tölteni, a lélek harmóniáját itt igazán meg lehet találni. A város és a világ zaja nem zavarhat bennünket, amíg mi itt bent imádkozunk, lelkileg feltöltõdünk, itt bent szinte minden földi gondot félre tudunk tenni. Megragadta a figyelmünket, hogy a székesegyház környezete, a körül-vevõ parkok nagyon szépen elrendezettek, gondozottak, szinte körülölelik ezt az épületegyüttest. Olyan örökzöld növények, fák, bokrok, parkok találhatók itt, amelyek még
6
GÖRÖG GONDOLATOK
külön emelik ennek a gyönyörû látványnak színvonalát, harmóniáját. Napunk további részét a Kassai Görög katolikus templomban tölthettük, mely szintén különleges élményt jelenett számunkra. A lélek igazi otthonában érezhettük itt magunkat. A templom ikonosztáza is nagyon különlegesen szép, egyedi. A zarándokcsoportról is itt készült csoportkép. A bennünket kísérõ Béla atya fiatalabb korában itt töltötte hivatásának jelentõs részét. Bemutatta nekünk a templom építésének, kialakulásának történetét, beszélt az ott élõ görög katolikusok nehézségeirõl, körülményeikrõl. Nagyon megható volt az õ beszéde számunkra. Úgy is mondhatnám egy nagyon szépen megfogalmazott lelki útravalót kaptunk Béla atyától a mindennapjainkra vonatkozólag. Hallhattuk, hogy ott a hívek megtöltik a templomot, pedig lényegesen kevesebb a lakossága Kassának, mint Nyíregyházának.
Igyekezzünk mi õértük is imádkozni, nem elfelejtkezni róluk. Õk nagyon kötõdnek a magyarországi görög katolikus közösségünkhöz. Minden évben úgy alakítják programjukat, hogy el tudjanak jönni Máriapócsra. Most szeptemberben is 1200-an vettek részt a zarándoklaton. Megtapasztalhattuk, mit is jelent az, hogy közösségben kell megélni a hitünket, nem csak a közvetlen környezetünkben élõkkel. Istennel és emberi kapcsolatainkban is megérezzük, és részesülhessünk az igazi „Együtt-Lét” ajándékában. Befejezésként, ezúton szeretnénk õszinte köszönetünket kifejezni a Zarándoklat szervezéséért. A lehetõséget, amely nagyban hozzájárult, hogy az egyházközség tagjai lelki tartalommal gyarapodhassanak, hitükben erõsödhessenek. A lelki útravalót, kamatoztassuk mindennapjaink során. MRÁ
GÖRÖG GONDOLATOK
Bál – Bál – Bál Itt van újra az õsz, s vele együtt eljött egyházközségi bálunknak is az ideje. Az elmúlt években a báli meghívó, egyúttal a templomunk felújítási munkálatairól való beszámoló is volt, az idei évben ez sajnos hiányzik. Igaz, kész a terv a fûtésrekonstrukció és a kövezet cseréjére, a tardosi vörösmészkõlapok is Nyíregyházán vannak, de Püspök Úr komplett belsõépítészeti tervet készíttetett, mely számtalan egyeztetést és tárgyalást igényelt. Így az idei évben csak a jövõ évi munkák elõkészítésérõl tudunk beszámolni. Külön öröm azonban, hogy az elmúlt bálunk óta egyre nagyobb mértékben tapasztaljuk meg az összetartozás érzését. A hétfõ esti felnõtt hittan, a fél kilences liturgia utáni havi rendszerességgel megszervezett közös kávézások, a jó hangulatú kirándulások, mind-mind megerõsítette bennünk, azt a hitet, hogy nemcsak a templomban, hanem az élet minden területén összetartozunk. A közösségi létünk kiemelkedõ eseménye évek óta az egyházközségi bál is. Aki az elõzõ években megtapasztalta, bizonyára érti, miért olyan fontos ez az esemény számunkra, akik pedig az elõzõ években kimaradtak, reméljük, hogy az idei évben részesei lesznek eme közös élményünknek is. A bál szervezésénél is sok új szempont merült fel, s néhány újítással is azt szeretnénk kedveskedni abban a reményben, hogy így még többen elfogadják meghívásunkat. – A bál helyszínéül a Hotel Korona Krúdy termét választottuk, egyrészt a hely patinája miatt, másrészt pedig azért, hogy könnyen megközelíthetõ helyszínünk legyen, hogy azok is eljöhessenek, kik a távolabbi helyszín miatt mondtak le a bálon való részvételrõl. – A tavalyihoz képest tovább csökken-
7
tettük a belépõ árát is. Az idén önköltségi áron áruljuk, hogy mindenkinek lehetõséget adjunk arra, hogy velünk ünnepeljen. Természetesen az elõttünk álló jelentõs felújítási munkák miatt a bál jótékonysági jellege is megmarad, s az este folyamán tombolával és jótékonysági árveréssel lehet majd a felújítási munkálatokat támogatni. – Az est egyik fénypontja bizonyára Mészáros Árpád Zsolt, az Operett Színház színészének mûsora lesz. Nagy öröm számunkra, hogy az immár országos hírû elõadómûvész elfogadta meghívásunkat, s egyéniségével és mûsorával hozzájárul az est jó hangulatához. Örömünk azonban csak akkor lehet teljes, ha Önt és családját is körünkbe köszönthetjük. Ezért ismételten nagy szeretettel hívjuk és várjuk Önöket! Még egyszer a legfontosabb információk: Helyszín: Hotel Korona Krúdy terem Ideje: 2007. november 9. 1900. Belépõ: 4000 Ft (mely magában foglalja a vacsora és az éjféli svédasztal árát is.) Belépõket az egyházközség irodájában (templom mögött) november 6-ig lehet igényelni! A talpalávaló a Modul zenekar szolgáltatja. A találkozás és a közös ünneplés reményében, életére, munkájára, családjára Isten áldását kérve maradunk tiszteltettel: Dankó Gábor Miló Miklós egyházközségi gondnok parókus Szabó Tamás segédlelkész Görög Gondolatok Kiadja a Nyíregyházi Belvárosi Görög Katolikus Egyházközség 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 7. Tel: (42) 500-007 sztmiklos@netra.hu Irodai órák: Hétköznaponként 9-13 és 15-17 óráig. Felelõs kiadó: Miló Miklós parókus Szerkesztõ: Szabó Tamás káplán Nyomdai munkák: Örökségünk Kiadó Bt.
Hirdetések November 8-án Szent Mihály és Szent Gábor fõangyalok ünnepe lesz. A szertartások a vasárnapi rendben lesznek megtartva. A Hajdúdorogi Görög Katolikus Oktatási Központ középiskolai és gimnáziumi része november 10-én szombaton reggel 9 órától nyílt napot tart. Minden érdeklõdõ diákot és szülõt szeretettel várnak. Az iskolába 4 illetve hat évfolyamos gimnáziumi képzésre illetve vendéglátó és idegenforgalmi, illetve mezõgazdasági szakközépiskolai képzésre egyaránt lehet jelentkezni. November 15-én kezdõdik a karácsonyt megelõzõ 40 napos bûnbánati idõszak. Használjuk fel az alkalmas idõt, hogy
imádsággal, Szentírásolvasással, önmegtagadással, lemondással, az irgalmasság cselekedeteivel közelebb kerülhessünk Istenünkhöz. Október 18-án töltötte be papi életének 65. évét egyházközségünkben élõ Molnár Antal atya. Szép jubileumához nagy szeretettel gratulálunk, s további életéhez Isten áldását kérjük! BABA-MAMA KLUB ÉS JÁTSZÓHÁZ KÉTHETENTE SZERDA 16.00-KOR LEGKÖZELEBB: NOVEMBER 7. SZENT MIKLÓS ÓVODA Síp u. Minden babát és mamát szeretettel várunk!
Görög katolikus mûsorok a rádióban és a televízióban Engedjétek hozzám… ism. Magyar TelevíNovember zió mtv2 12:20 November 1. (Csütörtök) Görög katolikus Szent Liturgia közvetítése Kölcsey Televízió 18:00 órakor A szeretet ereje Kölcsey Televízió 20:40 November 2. (Péntek) Görög katolikus Szent Liturgia közvetítése ism. Kölcsey Televízió 06:30 November 4. (vasárnap) Így szól az Úr! A Biblia üzenete Magyar Televízió mtv1 9:45; mtv2 12:10 Szent Liturgia/istentisztelet közvetítése Kölcsey Televízió 15:00 November 6. (Kedd) Engedjétek hozzám… Magyar Televízió mtv1 14:30 A szeretet ereje ism. Kölcsey Televízió 22:00 November 8. (Csütörtök) A szeretet ereje Kölcsey Televízió 19:30 November 10. (Szombat) A szeretet ereje ism. Kölcsey Televízió 19:30 November 11. (vasárnap) Görög katolikus Szent Liturgia közvetítése Sajószentpéterrõl Magyar Televízió mtv1 11:00 ; mtv2 13:50
Szent Liturgia/istentisztelet közvetítése Kölcsey Televízió 15:00 A szeretet ereje ism. Kölcsey Televízió 17:30 November 12. (Hétfõ) Krisztus közöttünk! Kossuth Rádió 13:30 Internet: www.radio.hu hangtár/Kossuth November 18. (Vasárnap) Szent Liturgia / istentisztelet közvetítése Kölcsey Televízió 15:00 November 20. (Kedd) A szeretet ereje Kölcsey Televízió 19:30 November 22. (Csütörtök) A szeretet ereje ism. Kölcsey Televízió (este) November 25. (Vasárnap) Görög katolikus Szent Liturgia közvetítése Szegedrõl Kossuth Rádió: 10:04 Szent Liturgia/istentisztelet közvetítése Kölcsey Televízió 15:00 November 26. (Hétfõ) Krisztus közöttünk! Kossuth Rádió 13:30 Internet: www.radio.hu hangtár/Kossuth November 29. (Csütörtök)A szeretet ereje ism. Kölcsey Televízió (este)