Megújuló energia

Page 1

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.

www.greenpeace.hu/energiaforradalom  www.antiatom.blog.hu

.

arnyekvilag

シ ャ ド ウ ラ ン ド

Megújuló energia / 1 A megújuló energia a jövő; az atomenergia a múlt

. .

A megújuló energia valós lehetőséget jelent a világ piszkos, veszélyes és borzasztóan költséges atomreaktorainak leváltására. A 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa ismét felfedte az atomreaktorok eredendő veszélyeit. Éppen azon intézmények emberi hibái okozták a három atomreaktor leolvadását Japánban a keleti parton pusztító földrengés és szökőár után, amelyek feladata elsődlegesen a lakosság megóvása lett volna az atombalesetektől. Intézményes hibák voltak a fő okozói a múlt összes atombalesetének, beleértve az egyesült államokbeli Three Mile Islandnél, valamint az ukrajnai Csernobilnál történt katasztrófát is. A Japánban megtapasztalt és hasonló intézményes hibák újra és újra megismétlődnek számos országban, ahol reaktorok vannak, így az atomerőművek közelében élő emberek milliói vannak veszélyben. Fukusima az egész világ számára egy nagy figyelmeztetés.

Az atomenergia kiváltása megújuló energiákkal

Immár több mint egy évtizede egy nagyságrenddel nagyobb a megújuló energia újonnan telepített kapacitása – többségében a szélenergia és a napenergia fotovoltaikus alkalmazása révén –, mint az újonnan telepített atomenergiáé. Az atomerőművek összesített kapacitása valójában folyamatosan csökken. Az Európai Unióban például a nukleáris áramtermelésben több mint 6000 megawatt (MW) telepített reaktorkapacitást szereltek le 2011-ben, és csak 311 MW új kapacitást csatlakoztattak a villamosenergia-hálózatra. Ugyanebben az időszakban 30 000 MW új szél- és napenergia-kapacitást csatlakoztattak a hálózatra. A Greenpeace Energia[Forradalmának] globális forgatókönyve megmutatja, hogy a megújuló energiaforrások a világ áramszükségletének 38%-át lennének képesek ellátni 2020-ra, és 95%-át 2050-re. Az előző 25 évben egyedülálló növekedést produkált a megújuló energia felhasználása. A szél- és a napenergiaipar 2000 óta folyamatosan két számjegyű növekedést tart fenn. Az energia ágazat egyetlen másik iparága sem gyarapodott ilyen ütemben. A szélenergia a leggazdaságosabb az új erőművek technológiái közül, köszönhetően az alacsony telepítési költségeknek, az üzemanyagköltség hiányának,

Fotovoltaikus napenergia (napelem) 21000 47% Szél 9616 21%

Földgáz 9718,3 22%

és annak, hogy az építési ideje kevesebb, mint egy év, szemben az atomerőművek több mint 10 éves megépítési idejével. Az atomenergia teljes kivezetése mellett a megújulók a fosszilis energiahordozók 90%-át is képesek kiváltani a villamosenergia- és a fűtési szektorokban 2050-re, a közlekedésben a fosszilis üzemanyagok aránya pedig a jelenlegi 98%ról 30% körülire szorítható vissza az évszázad közepére. Az országok hazai, saját forrásokból termelő energiaellátási rendszert alakíthatnak ki a megújulókra alapozva, és drasztikusan csökkenthetik az energiavásárlásra fordított kiadásaikat – egyúttal jelentősen növelve az energetikai ellátásbiztonságot. Mivel a megújuló energiáknak nincsenek üzemanyagköltségei, az így létrejövő megtakarítás globális szinten akár évi 282 milliárd euró is lehet 2030-ig, 2030 és 2050 között pedig már évi 964 milliárd euró (több, mint évi 81 000 milliárd HUF 2030-ig, illetve akár közel évi 280 000 milliárd HUF ’30 és ’50 között, 290 HUF/1 EUR-val számolva1).

Néhány példa a megújuló energia sikereire:

2009. november 9-én Spanyolország a teljes áramigényének több mint a felét szélenergiával fedezte.  Spanyolországban a szélenergia 2009-ben megelőzte a szenet és a harmadik legnagyobb áramtermelési móddá vált.  2010-ben Kína átlagosan minden egyes órában felállított egy szélturbinát.  A szélenergia-ipar 2011-ben picivel több mint 41 000 MW új, tiszta, megbízható szélenergia-kapacitást épített be, így a világszerte telepített összes kapacitás az év végére meghaladta a 238 000 MW-ot. Ez 21%os növekedést jelent.  Ma a világ mintegy 75 országának vannak kereskedelmi szélerőművei, közülük 22-ben több mint 1 GW kapacitás áll rendelkezésre.2  2010-ben először az újonnan telepített szélenergia több mint fele nem a hagyományos európai és észak-amerikai piacokon került beépítésre.  Új-Zéland az áramellátásának 10%-át geotermikus energiából biztosítja.  Portugália mindössze öt év alatt 15%-ról 45%-ra emelte a megújuló energia arányát a villamosenergia-termelésében. 

Óceán 5 0% Kis vízerőmű 9 0%

シ ャ ド ウ ラ ン ド

Földhő 32 0% Szén 2147 5% Fűtőolaj 700 Nagy vízerőmű 2% 606 1% Nukleáris 331 1%

Forrás: EWEA 2012

Hulladék 69 0% Biomassza 234,1 Koncentrált napenergia (CSP) 0% 472 1%

Mit jelentenek ezek a nagy pénzek? Csak játékból, komolytalanul számolgatva: a budapesti négyes metró mostanában durván becsült összköltsége kb 500 milliárd forint; azaz a megújulós+energiahatékonysági energiagazdaság megvalósulása esetén a szektor üzemanyagköltségeinek megtakarításaiból akár több, mint 14 000 db, azaz mnden évben 366 db teljes 4-es metrót lehetne építeni világszerte 2050-ig ☺. 1

1 GW = 1000 MW. Magyarországon 2011 közepén 155 db szélerőmű volt, 329 MW teljes beépített teljesítménnyel. Egyes szakértői becslések szerint országunkban maximálisan ennek akár közel 200-szorosára, kb. 60-65 000 MW szélenergia kapacitás telepítésére is lenne mód, lásd http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/telkonf/ dokument/munkacsy_b_et_al.pdf. A Greenpeace szerint 2050-ig közel 10 000 MW szélenergia kapacitás kiépítése nem okozhat gondot Magyarországon.

2

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.

www.greenpeace.hu/energiaforradalom  www.antiatom.blog.hu


Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.

www.greenpeace.hu/energiaforradalom  www.antiatom.blog.hu

.

arnyekvilag

シ ャ ド ウ ラ ン ド

Megújuló energia / 2 Az atomenergia és a megújulók összeférhetetlensége

. .

A nukleáris ipar gyakran hangoztatja, hogy szükség van az atomenergiára az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ez nem így van. A Greenpeace és mások által is végzett kutatások megmutatják, hogy az atomerőművek továbbüzemeltetése megakadályozza a megújuló energia nagy mennyiségben történő beépítését a villamosenergia-hálózatba. Az atomenergia emellett elszívja a beruházásokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben valóban hatásos megújulóktól. Az az állítás, hogy az atomenergia képes besegíteni a klímaváltozás ellen folyó harcba, súlyosan hibás. Ha a világ összes reaktorának számát megnégyszereznénk, ami egy teljesen irreális, túlzó és veszélyes elképzelés, az a globális szén-dioxid-kibocsátások legfeljebb 6%-os csökkenését eredményezné, és csak 2020 után, jóval túl azon a határidőn, amelyet az éghajlatkutatók a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülése érdekében végrehajtandó kibocsátás-csökkentésekre megállapítottak. Az atomenergia egyik fő problémája, hogy folyamatos kimeneti teljesítményt kell leadnia a nap huszonnégy órájában – ezt hívják szakszóval alaperőművi termelésnek. A nukleáris ipar ezt előnyként mutatja be, holott nem az. Először is, az állandó – az áramhálózat pillanatnyi igényeit figyelmen kívül hagyó –energiatermelés során annyi áramot kell előállítani, amennyi csak lehetséges, hogy a termelési költség alacsony maradjon. Ha megfeleznénk a napi üzemidőt, a költségek megduplázódnának. Az alaperőművi termelés tehát inkább gazdasági, mint műszaki szempontból értelmezhető fogalom. Másodszor, a modern gázturbinákkal szemben, amelyek másodperceken belül képesek reagálni az áramhálózat ingadozó igényeire, az atomerőművek nem képesek követni az áramfogyasztás görbéjét, így az igényeknek kell követniük az atomerőművek üzemmódját. Ez az áram pazarló használatához vezet. Szinte minden olyan országban, ahol télen fűteni kell, az atomenergia magas aránya az

energiaszerkezetben kéz a kézben jár a rendkívül veszteséges elektromos fűtési rendszerek nagy elterjedtségével. Franciaországban például, ahol az áram kb. 80%-át az atomenergia adja, 2012 februárjának egy hidegebb napján az összes áramigény elérte a 101 GW-ot, míg Németországban, ahol 15 millió emberrel többen laknak, és az atomenergia csak 20%át teszi ki az áramtermelésnek, ugyanazon a napon a villamosenergia-igény alig haladta meg az 50 GW-ot. (Forrás: Bundesnetzagentur, a német villamosenergia-hálózati hatóság – 2012. február 9.) Németországban sokkal jobban szigeteltek a házak, és számottevően kisebb arányban alkalmaznak elektromos fűtési rendszereket. Az atomreaktorok rugalmatlansága negatív hatással van a megújulókra. Műszaki és biztonsági okokból az atomreaktorokat nem lehet gyorsan leállítani, így gyakran a szélerőművek üzemeltetőit utasítják arra, hogy kapcsolják le a termelőegységeiket, elsőbbséget biztosítva az atomerőművek számára – ez gazdasági és ökológiai szempontból is durva hiba. Fentiek miatt az atomenergia megakadályozza a megújuló energia technológiáinak terjedését, mivel állandó helyet követel magának a villamosenergia-hálózaton és csökkenti például a szélerőművek üzemeltetőinek bevételeit. A megújulós erőművek sokkal gyorsabban megépíthetőek, mint az atomerőművek, és biztonságosak is. Ezenfelül ugyan annyi befektetett pénzért a megújulók többször anynyi üvegházhatású szén-dioxid kibocsátását előzik meg, mint amennyit az atomerőművek, és sokkal gyorsabb ütemben. Jelenleg Japán reaktorainak 90%-a nem üzemel, a többit 2012 májusáig állíthatják le. Tekintve, hogy az 54 reaktor közül most csak három működik, és semmilyen komoly fennakadás nem történt az áramellátásban, Japán megmutatta, hogy atomenergia nélkül is képes élni.

Tudj meg többet: greenpeace.hu/halozatokharca greenpeace.hu/energiaforradalom

シ ャ ド ウ ラ ン ド Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.

www.greenpeace.hu/energiaforradalom  www.antiatom.blog.hu


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.