Stop TTIP – A multik hatalomátvétele?

STOP T i EU–USA SZABADKERESKEDELMI EGYEZMÉNY:

A KÉSZÜLŐ SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS (A TRANSZATLANTI KERESKEDELMI ÉS BEFEKTETÉSI PARTNERSÉG – TTIP) ELSÖPÖRHETI A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ÉVTIZEDEK SORÁN KÜZDELMESEN KIVÍVOTT EREDMÉNYEIT, ÉS BEFAGYASZTHATJA A JÖVŐBENI SZABÁLYOZÁSOKAT.

A MULTIK HATALOMÁTVÉTELE? 5 OK AZ ELUTASÍTÁSRA

2. Felhígított szabályozá s A tárgyalások titkossága felveti a kérdést, hogy vajon kinek hoz hasznot a tervezett megállapodás, illetve az EU és USA-beli szabályozások összehangolása. A készülő megállapodás nem csak egységes szabadpiaci övezetté tenné a világ két legnagyobb gazdaságát, hanem a kereskedelmet akadályozó korlátok felszámolása érdekében az EU és az USA közötti „szabályozási koherencia” megteremtését is célul tűzte ki, amely a környezet-, egészségvédelmi és munkajogi szabályok felhígulását, befagyasztását jelenti.

1. Titkos tárg

yalások

A TTIP tárgyalásai szinte teljesen titokban, az alapvető átlátható ságot is mellőzve folynak. Nem adnak helye t az EU-ban bevett és büszkén hangoztat ott átláthatóságnak (transzparencia), társa dalmi részvételnek se m. A tár sa da lom , a civ il sz erv ez ete k, szakszervezetek nem férnek hozzá a tárgyalási anyagokhoz , ezzel szemben az ipar képviselői és lob biszervezetei szinte szabad bejárást kapnak .

• Az USA gyakorlatilag 29. tagállamként beleszólhat az uniós szabályozásokba, ám eközben semmilyen kötelezettséget sem vállal. Ne feledjük, az USA ténylegesen egyetlen jelentős környezetvédelmi világméretű megállapodást sem ratifikált: sem az üvegházgáz kibocsátás csökkentést előíró Kiotói Jegyzőkönyvet, sem a káros vegyi anyagokat korlátozó Stockholmi Egyezményt. Az elmaradott országokba való hulladék exportot tiltó Bázeli Egyezményt csak három ország nem ratifikálta: Afganisztán, Haiti és az Egyesült Államok.

• Az úgynevezett „szabályozási együttműködési tanács” alapján például génmód osított szervezetek és vegyi anyagok engedélyezésé t, kivonását, sőt az éghajlatváltozás elleni intézkedés eket is előre kell egyeztetni az USA-val. A várható eredmény: az EU jelenlegi terveivel szemben még sem vonják ki az emberi hormonrendszert károsító anyagokat; a megújuló energiaforrások helyett ped ig a szennyező és veszélyes palagáz-technológia felé vennénk az irányt.

rú szabályo• Az EU jelenlegi, az USA-éhoz képest szigo k, vagy déko hulla lyes veszé a gok, anya zásai a vegyi kedekeres a akár a génmódosított szervezetek terén ikai amer tt árgo kisziv egy lem legnagyobb akadályai – írja ne hogy célja, y zmén egye az jelentés. Így félő, hogy vagy ből, ékek term a t goka anya káros a kelljen kivonni nyeket az hogy be kelljen engedni a génmódosított növé európai, így a magyar piacra is.

3. Titkos magánbírósá gok A T T IP eg yi k le g p ro b lé m ú g yn ev ez et t ás ab b ré sz e b m ec h an iz m u ef ek te tő –á lla m vi ta re n d az ez és i s bármikor bep (IS D S ). E z al ap já n a cé erelhetnék a g ek szer kereskedelmet akadályozó or intük a szabad szágokat egyf „magánbírósá ajta gokon”.

Konkrétan: egy géntech nológiai cég beperelhe ti hazánkat egy-egy gé nmódosított fajtacsopo rt tilalma miatt. Verespatak kapcsán a bányavállalat kártérítést követelhetne Romániától az elmaradt haszon miatt, akár a pro jekt engedélyezésének kik én ys ze rít és e cé ljá bó l. Pa lag áz cé ge k kö nn ye n eu róm illió ka t ke res he tne k he lyi pa lag áz -m or ató riu mo ka egyetlen kapavágás né t tám ad ó pe rek ke l, lkü számtalan példa van arr l. Sajnos a múltból a, amikor multicégek az állampolgárokat védeni hivatott jogszabályoka t használják fel saját ga zdasági érdekükben.

A Philip Morris például az ausztrál–hongkongi sz ab ad ke re sk ed elm i eg ye zm én y ala pjá n perelte be az auszt rál kormányt és anna k egészségvédelmi intéz kedéseit, ahogy a franc ia Veolia is jogilag lépett fel az egyiptomi minimálbéremelés ellen.

5. Ne a multik érdekeit képviseljék, hanem az emberekét nyokkal nem alátáA hivatalos, ám komoly tanulmá az egyezmény hamasztott kommunikáció szerint 0,5%-kal nőhet a – 0,2 tására állítólag maximálisan k száma is. Egy elye kah mun a e közös GDP, és nőn viszont a TTIP haszrészletes osztrák felmérés szerint sonyak: igaz, hogy nai a társadalom számára igen alac de ugyanakkor m, dele ske nő az USA-val való kere amitől pont a m, dele ske kere li csökken az EU-n belü rszágok kerülnek kevésbé fejlett gazdaságú uniós tago mára készített szá g hátrányba. Egy, az Európai Bizottsá ó munkahely milli egy r aká tanulmány szerint a TTIP ján. part két án óce az megszűnéséhez vezethet

4. Utólagos egyoldalú szerződésmódosítások

A készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény módot adna arra, hogy a szerződés későbbi módosításai gyorsított, egyszerűsített eljárással, tagállami ratifikáció nélkül lépjenek érvénybe. Ez lehetővé tenné például, hogy megállapodás születhessen a génmódosított fajtákról, bármilyen demokratikus jóváhagyás nélkül.

A Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet szer int meg kell akad ályo zni, hogy a készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény veszélybe sodorja a jövőnket.

Az Európán belüli kereskedelem csökkenése kockázatot jelent a magyar gazdaság számára, hisz a 2013as magyar export 77,1 százaléka az Unióba irányult.

Az európai biztonsági háló is veszélybe kerülhet a termékek szabad áramlásával. A környezetvédelmi, munkaügyi és egészségvédelmi előírások hígulása miatt tehát az egyezmény nem a lakosság, hanem a multinacionális cégeknek érdekeit segítené.

Greenpeace green #66CC00