5 minute read
Fő szabály, hogy a főállású
Jövedelem megállapítása
Az egyéni vállalkozó az Szja tv. rendelkezései szerint a jövedelmét – a törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével –, kétféle módszer szerint állapíthatja meg:
Advertisement
• Amennyiben a vállalkozási tevékenység költségigényes – általában a vállalkozások nagy része az – ebben az esetben célszerű a tételes költségelszámolással járó vállalkozói jövedelemadózást választani. Vállalkozói bevétel
– vállalkozás érdekében felmerült költségek = vállalkozói jö
vedelem. A vállalkozói adóalap után az adó mértéke 9 százalék.
A vállalkozói osztalékalap és az adó mértéke
A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani. Vállalkozói jövedelem – vállalkozói személyi jövedelemadó ± a törvényben meghatározott adóalap csökkentő és/vagy növelő tételek = vállalkozói osztalékalap. A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 15 százalék.
Az egyéni vállalkozónak alap-és részletező nyilvántartásokat kell vezetnie. Az egyéni vállalkozó köteles az alapnyilvántartását úgy vezetni, hogy annak alapján – a részletező nyilvántartásokat is figyelembe véve – minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. A pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, vagy beszámítás révén) történt. A részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetni, amelyek a jövedelemszámítást alátámasztják. Ilyen nyilvántartás például a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása, az útnyilvántartás, a vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása, a szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása, a munkabérek, más személyi jellegű kifizetések, valamint a vállalkozói kivét nyilvántartása.
Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó bevétele a 15millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg. Átalányadózás választása esetén a jövedelem számítása a vállalkozói bevételből a törvényben meghatározott százalékmértékkel történik.
5. Fő szabály, hogy a főállású egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 40%, kiegészítő tevékenység estén 25%. 6. A bevételből 80%, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75% a költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében 7. kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység (ek)et folytat. Aki emellett más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) százalékos költséghányadot
kell alkalmaznia.
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató főállású egyéni vállalkozó költséghányada 87%, kiegészítő tevékenység esetén 83%. 8. A 3. pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet (ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93%, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91% költséghányad levonásával állapíthatja meg jövedelmét.
Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a 3. pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a 2. pontban említett tevékenységből is szerez bevételt, akkor az egész bevételére a 2. pont szerinti költséghányadvehető figyelembe.
Végül, aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mellett egyéb tevékenységet is folytat, az csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) százalék költséghányadot érvényesíthet Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha ÁFA levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti).
A bejelentést követően a NAV-tól a vállalkozás adószámot fog kapni, amiről e-mailben érkezik értesítés. Ezt ne keverjük össze a magánszemély adóazonosító jelével! Ebből is jól látszik, hogy két a jogalanyi, magánszemélyi és egyéni vállalkozói minőség, egymástól bizonyos szempontból elkülönül.
Kötelező kamarai regisztráció
Az egyéni vállalkozónak kötelező egyéni vállalkozását a székhely szerint illetékes kereskedelmi és iparkamaránál regisztrálnia, és meg kell fizetnie évente az 5 000 Ft kamarai regisztrációs hozzájárulást. A tárgyévre vonatkozó kamarai hozzájárulás teljes összegét akkor is meg kell fizetni, ha a vállalkozás akár csak 1 napot is működött az év folyamán. A székhely szerinti illetékes kereskedelmi és iparkamara honlapján kell regisztrálni, és a folyamat végén ki kell nyomtatni a regisztrációs adatlapot, majd be kell küldened a honlapon feltüntetett címre. Azt azonban tudni kell, hogy ezáltal a vállalkozó, nem válik a kamara tagjává.
Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá
Az egyéni vállalkozás elindítását követően be kell jelentkezni a székhely szerinti önkormányzatnál az iparűzési adó hatálya alá. Az ehhez szükséges űrlapok az adott önkormányzat oldalán megtalálhatók. Az egyéni vállalkozásoknak évente bevallást kell készíteniük az iparűzési adóról. Egyszerűbb dolguk lehet a KATÁ-s vállalkozásoknak. Nekik is be kell jelentkezniük az iparűzési adó hatálya alá, ám ők három lehetőség közül választhatnak.
1. Az iparűzési adót a normál, vagyis általános szabályok szerint állapítja meg: ekkor leegyszerűsítve az ár bevételből levonja az anyagköltséget, és az így kapott összegnek fizeti meg az adott település által meghatározott adó kulcsával számított iparűzési adót.
3.
Egy „vélelmezett” költséghányad alapján állapítja meg az iparűzési adó összegét: ez azt jelenti, hogy árbevételének 80%-a után fizeti meg a százalékos iparűzési adót, vagyis a jogszabály ebben az esetben az árbevételhez 20% mértékű költséget rendel. Előnye, hogy nem szükséges bevallást készíteni, és az sem probléma, ha a valóságban nem érik el a költségek az árbevétel 20%-át. A legegyszerűbb, legkevesebb adminisztrációval járó módszer, ha az iparűzési adó összegét évi 50 000 Ft-ban határozza meg a vállalkozó, függetlenül az ár bevételtől és a ténylegesen felmerülő költségektől. Ekkor nincs szükség évente iparűzési adóbevallást készíteni, hanem csak két részletben 25- 25 ezer forint befizetésével teljesíti iparűzési adó fizetési kötelezettségét a KATÁ-s főállású egyéni vállalkozás.
Számlázás kézzel vagy számlázó programmal és a bélyegző
Miután megérkezett a NAV levele arról, hogy az adóhatóság nyilvántartásba vette az egyéni vállalkozást és kiadta az adószámot, bármely nyomtatványboltban/papírboltban megvásárolható a számlatömb, de a vállalkozó dönthet úgy is, hogy NAV által elfogadott számlázó programot vásárol, vagy a NAV online számla rendszerét használja, ami ingyenes.
Bélyegző készítése nem kötelező, de ha kézi számlázást választunk, akkor gyorsítható a számlakiállítás bélyegző használatával.
Fontos tudnivaló, hogy KATÁ-s vállalkozónak az általa kiállított számlára rá kell írnia, hogy KISADÓZÓ. Ezt a számlázó programok automatikusan megteszik, kézi számlázáskor viszont nem szabad elfeledkezni róla.
2020. július 1-jétől minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, függetlenül a számla áthárított áfatartalmától. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez a számlázó prog
ramot és a kézi számlát használóknak is regisztrálniuk kell a NAV online számla rendszerben.
Fontos változás, hogy a számlát legkésőbb a teljesítés napját követő 8 napon belül ki kell állítani, és a kiállítástól számított 4 napon belül jelenteni kell a NAV felé.
