1 minute read
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató főállású egyéni vállalkozó költséghányada 87%, kiegészítő tevékenység esetén 83
Bankszámla nyitása
Bankszámla nyitása egyéni vállalkozásnak csak akkor kötelező, ha az ÁFA hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy alanyi adómenetesség esetén az egyéni vállalkozó használhatja saját magán bankszámláját is, és az egyéni vállalkozás bevételei érkezhetnek erre a bankszámlára. Előnye, hogy nem merül fel külön számlavezetési díj, hátránya, hogy adóellenőrzés során a hatóság a teljes magán számlaforgalmat látni fogja, hiszen nem tudjuk elkülöníteni a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat.
Advertisement
Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti, melyet a fővárosi, megyei kormányhivatal járási, (fővárosi kerületi) hivatalánál kell elektronikus úton bejelenteni. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. Ha a 2 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a szünetelés kezdőnapját követő 2év elteltét követő napon a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága a törvény erejénél fogva megszűnik. A szüneteltetés időtartama alatt járulékfizetési kötelezettség nincs, azonban ha nincs egyéb biztosítási jogviszony, akkor be kell jelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék alá, a fizetendő összeg 7 710 Ft/hó.
Az egyéni vállalkozók járulékfizetésének alapvető szabályai
Biztosított (főfoglalkozású) az az egyéni vállalkozó, aki
egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem folytat tanulmányokat, nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem), továbbá akkor, ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik, (pl.: megbízási, vállalkozási jogviszony).