Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:37
Page 7
sokkal inkább a fogalmak mélyeiben ösztönszerûen nyomozva gondolkodunk el az evilág – túlvilág szópáron, hátha közelebb kerülünk az õsök elképzeléseihez és világnézetéhez. Az olám ha ze, a magyar evilág tökéletes megfelelõje, minden tekintetben lefedi a kifejezni kívánt fogalmat. A más- vagy túlvilág lelkiismeretes, értelemszerû fordítása viszont már olám há emet, azaz az igazság vagy a valóság világa. A prágai Löw rabbi és a Gólem története válik érthetõvé. A Gólem homlokára az „emet” (ez három betû héberül) szó volt írva, és az elsõ betû eltörlésével a gólemet cselekvésképtelenné tudta változtatni a rabbi. A maradék két betû, a „met”, a halottat jelenti. Tehát a jámbor, a törvények szerint hithû élet felértékelõdik idõnk fogytán, és majd ha befejeztük földi pályafutásunkat, elõttünk elhunyt õseink és hitsorsosaink szorítanak nekünk helyet az Örökkévalóság Házában. Ide hoznak minket hátrahagyott szeretteink, munkatársaink, itt folytathatjuk majd folyó ügyeinket, vagy kapcsolódhatunk ki egy másik létformában, határozottan meghitt, baráti környezetben. Természetesen a
Elõszó Mi, élõk, tisztában vagyunk a földi élet végességével, még ha nem is a pontos hosszával. Tudjuk viszont, hogy minden nappal csak idõt fogyasztunk egy nagy titokzatos idõgyárból. Megszületünk és meghalunk, közte éldegélünk. Ez a számunkra józanul belátható idõtér. A hívõ halandók viszont már vallásonként eltérõ eszmevilág mentén értelmezik az élet s halál mibenlétét. A zsidó vallás egy felvállalható egyezséget kínál. Fáradozásainkat és teljes életerõnket a tízparancsolat keretei között az evilágra, a tényszerû létezésre kell összpontosítanunk, szemben a túlvilággal, melynek mibenléte vita tárgyát képezi, kontúrjai homályosak, nem értelmezhetõek tisztán, mint ahogy a következõ élet sem. A héber nyelv – valószínûleg nem véletlenül – óvatosan fogalmaz, amikor olám há bááról, a következõ világról és nem életrõl beszél. Eleve elbizonytalanító nyelvi tényezõ, hogy az olám szó a nehezen felfogható örökkévalóságon túl, a valós és nagyon is megfogható, létezõ világot is jelenti. A szavak, de 7
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:37
Page 8
#
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:37
Page 9
Jesája próféta könyvéhez kötik ezt a fogalmat. Jesája a feltámadást vizionálja: „Éledjenek fel a te halottaid, holtaim támadjanak föl…” De micsoda rejtelmes kontraszt, ahogy Jób óvatosan használja a halál szót, az örökkévalóság sziklaszilárd hitében: „Mert tudom, hogy hagyni fogsz a halálhoz menni a házba, ahol az élõk összejönnek.” És valóban, ellentétben az élettel, itt mindenki összejön, elfogadja az elõírt, megszokott rendet – nincs felmentés –, zokszó nélkül követi a teketóriát, a Tóra szertartását a gyászoló, az idelátogató és láthatóan az itt pihenõ megboldogultak is. Az idõ nekik dolgozik, a sírhelyet csak egyszer kell megváltani, és az idõk végezetéig szól. Az itt eltöltött idõ hosszával arányosan csökken az egy napra jutó díj.
zsidótemetõben is csak halottak vannak eltemetve, mint ahogy egy keresztény vagy muszlim temetõben is, itt viszont a zsidó törvények mentén térnek végsõ nyugalmukra az istenfélõk. Fontos errõl említést tenni, mert nem feltétlenül búcsúztatnak ma egy zsidó elhunytat zsidótemetõben, sõt nem is biztos, hogy temetik. A hamvasztást idegen, elvetendõ szokásnak (hukát há goj) tekintik a hitközségek. A bejt olám, az Örökkévalóság Háza tehát a több ezer éves hagyományt követõ zsidók temetõje, ahol a forma és a tartalom szigorú kánonhoz kötött egysége alapvetõ követelmény. A héber, német vagy jiddis kifejezések mind egy házról vagy helyiségrõl beszélnek, melybe a földi élet után költözünk. A bejt kvarot, a sírok háza, a bejt olam, az örökkévalóság háza, a mákom tov, a jó hely elnevezések az örök élet, a mindörökre szóló nyugalom áhítását és reményét fejezik ki. A vallásos szövegekben szereplõ bejt moed lekol háj – minden élõk gyülekezete – kifejezés valószínûleg a Jób könyvében szereplõ bejt há hájim, az élõk háza kifejezésben gyökerezhet. Vannak, akik 9
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:37
Page 10
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:37
Page 11
– Na nem, az az, de – mentegetõdzött többékevésbé riadtan útmutatóm –, csak hát már nem mûködik… de vegye csak fel nyugodtan a kipát… De hát hogy ne mûködne – éppen azért veszem fel a kipát –, sõt most mûködik csak igazán. Hiszen most is temetõ, még ha nem is temetnek benne, mert egyszerûen megtelt. Most temetõ csak igazán, hiszen a zsidó hitben elhunyt lelke halhatatlan, és egy ennyi lelket számláló zsidó intézmény legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a zsinagóga. Volt zsidótemetõrõl jószerével csak akkor beszélhetünk, ha valamilyen kényszerítõ ok következtében a hitközség a hevra kadisha segítségével az összes sírt, a földi maradványokkal együtt, elköltözteti, és az új helyen a háláhá minden útmutatása szerint a holtakat újratemeti. Amennyiben ez nem következik be, úgy a mákom tov, a „jó hely” akkor is zsidótemetõ marad, ha elhagyták, tönkretették, kirabolták, ledózerolták, mert a lelkek bár halhatatlanok, de az árnyékvilágban is együtt kell maradniuk a porhüvellyel, együtt várva a többi hitsorsossal a felkentet és a remélt feltámadást. A temetõ rendel-
Áskenáz 5769-ben, sávuot környékén történt Lipcsében, hogy a szitáló esõben kissé aggódva fotófelszerelésemért, a harmincöt éve a moszkvai „Gyermekek világa” nevû áruházban vásárolt, mára sábeszdeklivé avanzsált üzbég tübitejkával a kezemben toporogtam egy hosszú, borostyánnal benõtt fal mellett. Egy ázott térképet – ami addig a fejemen volt – zavartan forgatva állapítottam meg magamban, de tudatosan félhangosan: – Márpediglen jó helyen kell itt lennem, a szó szoros értelmében – hiszen mákom tov – der gute Ort az Jó Helyet jelent…. – ...ahogy vesszük…, valahogy élünk és valahogy meghalunk… – vette fel az öregúr sejtelmesen, de tapintatosan az aurámon kívülre szóló fonalat. Inkább segélykérésnek tûnõ kijelentésemre válaszul botjával elõremutatott. – Ez itt a volt zsidótemetõ. Arra van a bejárata... – Hogyhogy volt? Már nincs? Vagy nem zsidó? 11
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 12
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 13
vagy balesetben halhatott meg. De a fotók? Igaz, itt ortodox, neológ, reformista, minden elhunyt békés egymásmellettiségben együtt van. Ennyien maradtak, elfér mindenki vállvetve, világnézettõl függetlenül. Húsz év telt el a „Mauerfall” óta, de még jól emlékszem a hetvenes évek egyik szemfényvesztésére, amikor a Lipcsei Nemzetközi Vásár idején, tavasszal és õsszel koncertet adott a Lipcsei Zsinagóga Kórus (Leipziger Synagogenchor) a városháza dísztermében. Lehetetlen volt jegyet szerezni, mémettanárnõm viszont elég beavatott volt, ráadásul súlyt fektetett tanítványai mûvelésére, és meghívott engem a koncertre. Szó nem esett róla, hogy vallásos vagyok-e, vagy ha netán igen, akkor vajon milyen. Tény viszont, hogy csak én mehettem vele, férjével és a két gyerekkel együtt a városházára. Meglepettségem látván elmagyarázta, hogy a kórus persze csak keresztényekbõl áll, mert itt már nincsenek zsidók, maximum évente kétszer, a nemzetközi vásár alatt. Láttam az õszinte lelkesedést a kórustagokon, és valóban megindító volt, hogy itt legalább az evan-
tetése a helyhez kötött és örök érvényû. Annak a tekintetében persze, hogy a messiás eljövetele a hit beteljesedése kell legyen, az Istennel folyamatosan vitatkozó zsidók elég távolira teszik a szerzõdés teljesítésének végsõ határidejét, amikor az Örökkévalóság Házának nevezik a zsidótemetõt. Ebbõl a szempontból nem csodálkozunk, ha a hitet elhagyó zsidót hozer bá seelának nevezik, azaz „visszatért a kérdéshez”. A hitet meglelõ vagy a visszatérõ neve viszont hozer bá csuvá, aki a válaszhoz tért vissza, tehát aki nem kételkedik. – Na tessék! A kérdés máris fölmerül... – motyogom megint félhangosan, mert látom, hogy csak bejött az öreg is a temetõbe, és mintha roszszallóan figyelne, vagy felügyelne a háttérbõl. – Ennek a kislánynak a sírkövén egy porcelánfotó van, ezt lehet? Ez nem csupán hányaveti szimbolikus emberábrázolás, ez egyenesen egy tökéletes fénykép. „Ne csinálj magadnak faragott képet!” És fotót? És itt meg egy kissrác... „Családunk szeme fénye és szívünk boldogsága…” Szegény, komoly srác, valamilyen zenész csodagyerek lehetett. Nyilván egy gyermekbetegségben 13
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 14
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 15
gélikus egyház berkeiben õrzik az elpusztított zsidó kulturális hagyatékot. Kicsit lelombozott azonban az arcátlanság, amely visszaél jó szándékú emberek lelkesedésével, és saját politikai céljaira kizsákmányolja idealizmusukat. Dicshimnuszt zengett a másnapi Népújság a koncertrõl, elsõsorban annak a bizonyítékaként, hogy az NDK, a történelem gyõztese (Sieger der Geschichte) mindig az elnyomottak és üldözöttek oldalán állt és áll. Azon túl, hogy ezt a demonstratív kulturális kulisszát az évi két nemzetközi vásár alkalmával tartották csak szükségesnek, éltem a gyanúperrel, hogy a régi klisét követik, miszerint az üzletember csak a zsidó szinonimája, és az „üzlet”, a kereskedelem csak egy szükséges rossz, ami bizony évi kétszer akár zsidókkal is jár. A bácsi közben a fal mellett megelõzött, és a botjával valamit hadonászott felém, nem láttam már az arcát, mert egy kapucnis esõkabátba burkolódzott. De legalább visszazökkentem a jelenbe, és rájöttem, hogy a tübitejka esett csak le a fejemrõl. Nem vettem észre, már amúgy is csuromvizes voltam. A bácsi kicsit idegesített, biztos 15
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 16
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 17
tesz melletti Dura-Europos-ban például egészen fantasztikus zsinagóga-freskókat tártak fel, a második évszázadból. Ábrahám apánk teljes alakos realista képe, tógája kifogástalan drapériába rendezve, Ezékiel látomása a felhõbõl atyaian kinyúló isteni kézzel, vagy a nem kevésbé egyedülálló Eszter könyve történet, mintha csak egy mai purimi bálfotó lenne. Eszembe jutott Mira kolléganõm Jafóból, akivel együtt „rogyasztottunk” hasonló kezeket üvegbõl Mira egyik installációjához. Jókora kontraszt a névtelen, de szintén kohén síremlék egy már szinte barokkos címerkölteménnyel. Egy liliomból feltörõ két fáklya fog közre egy pajzsot. Mind a két fáklya ég, ami tudjuk, az örök életre vagy az élet lángjára utal. A szimmetria kényszere hozhatta, hogy az egyik fáklya nem lefele mutat, a földi élet végét és a sorsot jelezve. A fáklyák közti pajzson a kohán kezei egy mógen Dávidot áldanak. A hatágú csillag a XIX. és XX. század fordulóján már átvette a vezetõ szerepet az európai zsidóság körében, mint a zsidóságot megjelenítõ szimbólum. Fél évszázaddal elõbb még a Tóra, a Tórát vagy a Szentélyt helyettesítõ korona vagy
valami ereklyegyûjtõnek vagy sírrablónak nézett, én viszont õt nem néztem semmilyen hivatalos õrnek, ráadásul kipa nélkül jött be a temetõbe. A fémrészek valóban hiányoztak a sírokról, mint például a porcelánképek fedelei és általában a díszítõ kiegészítõk, fémbetûk, mécsesek, mógen Dávidok is. A figyelmemet viszont egy sehol máshol nem látott sírjel kötötte le. A papi törzset jelölõ, a hívõket áldó kezeket természetesen ismertem, hiszen a Menóra és a Dávid-csillag után talán a harmadik legismertebb zsidó szimbólum. Egy eredeti kéz gipszöntése és annak sokszorosítása egy általam nehezen definiálható fémbõl, ez szokatlan. Négy-öt helyen is felbukkant a temetõben ugyanez a kézpár, és természetesen minden esetben kohén sírt jelzett. A mester egyértelmû naturalizmusa lepett meg, ami teljesen eltért a megszokott emblémaszerû ábrázolástól. Egy kortárs mûvészeti objektumnak is tökéletesen beillene. A nyilvánvaló „embermás” ellenére sem tartanám semmi esetre sem blaszfémiának, pláne nem a fényképek társaságában. Az ókori zsidó közösségek sem értelmezték egyformán a „képtilalmat”. Az Eufrá17
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 18
egy Menóra foglalta volna el a hexagramma helyét. Az egész megfogalmazás többé-kevésbé egy államcímerre emlékeztet: talán a „Felkent” eljövetele utáni királyságéra, talán egy modern zsidó államéra? Lehet, hogy a mûvész az 1897-ben összegyûlt bázeli Cionista Világkongresszus lelkesítõ hatása alá került, és olvasta Herzl Tivadar naplóbejegyzését: „Bázelben megalapítottam a zsidók országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok 5 vagy legfeljebb 50 évig és meglátjátok.” Kár, hogy sem õ, sem a mûvész nem élhette már meg 1948-at. Igaz, Herzl elég pontatlan volt, 220 napot tévedett. Elgondolkoztam ezeken a szép kohénkezeken; csak olyan síron találtam õket, amelyeken a nevek már egyáltalán nem olvashatók. Vagy ellopták a táblát, vagy a puha mészkõ erodálódott az olvashatatlanságig. Arra a következtetésre jutottam, hogy ez egy filantróp mûvész performansza kell hogy legyen. Gondoltam, megkérdezem az öreget, tud-e valamit ezekrõl a sírokról, illetve a kezekrõl, de hiába kerestem, eltûnt. Minden jel szerint az õ bizalmát elnyertem. 18
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 19
koncentrációs tábor közbenjárásával. Most tehát itt a nagy piac foglal helyet ökumenikusan, ámde végül akárhogy is, de ez a zsidótemetõ, ennek a teljes területét vette meg a hitközség annak idején, fizetett utána évente különbözõ adókat, és legkevesebb negyedmillió sírt gondozott itt egy fél évezreden keresztül. Nevezhetjük az Élet Házának, az Örökkévalóság Kertjének vagy a Jó Helynek, de ez itt a lembergi zsidótemetõ, igaz, nagyon mélyen, viszont ez a temetõ egyben hihetetlenül magas is. Számtalan zsidótemetõ vált hasonlóképp virtuális kõtárrá, nem mindenki számára érzékelhetõ ezoterikus és égig érõ magas térré. Egy szerény kis táblát nyilván kitehettek volna, hogy ez itt a tulajdonképpeni lembergi attrakció, a világ egyik legérdekesebb temetõje. A keresett táblát mintegy két kilométerrel arrébb sikerült megtalálnom. Galícia legnagyobb zsidó közösségét a hetvenes évek stílusára emlékeztetõ mementó képviselte, egy hitelesítõ illusztrációként szolgáló szerény és történelmi szenzációkat nem rejtegetõ, jelzésszerû sírkerttel. Az inkább ukrán partizánemlékmûnek tûnõ, hatal-
Galíciában Egyik askenázi barangolásom után, 5770-ben, tehát a múlt évben Galícia legöregebb zsidótemetõjében, Lembergben, a mai Lvivben volt alkalmam újfent az elõbb boncolgatott virtuális-temetõ hatást személyesen megélnem és hasonló katartikus tapasztalatban részesülnöm. A szakszerû útbaigazítás és egy régi leírás aránylag könnyen elvezetett a hatalmas kiterjedésû, a XIV. században felkent, Worms és Prága után talán Európa legérdekesebb és legöregebb zsidó temetõjébe. Zöldségárusok, kínai bóvlik, nénikék rókagombás kosárral, kovászosuborkás üvegekkel, illetve a zsidó sírok teljes hiánya elsõre valóban szokatlan kép az Örökkévalóság Háza számára. Misa, a lokálmatador és mellesleg történelemtanár fürkészõ tanácstalanságom láttán elmagyarázta, hogy a temetõ többé-kevésbé alattunk van, tekintettel arra, hogy a nácik 1941-ben a területet eldózerolták. A háború utánra meg teljesen eltûnt Lemberg, az akkori Lvov százötvenezer zsidó lakosa, mindenekelõtt a közeli Janovszka nevezetû 19
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 20
mas bronzalak a legjobb indulattal is nehezen illeszthetõ az Örökkévalóság Kertjének szigorú és Tóra által meghatározott ikonográfiájába. A szánalmas helyzetet a bronzmenóra végül is megmenti, más választása nem lévén, õ testesíti meg a lembergi kehila tragikus emlékét. A „hely” nyilván a hetvenes évek mártíremlékmû-felfogásának és az akkori általános elvárásoknak tesz eleget, a galíciai zsidóság hagyományaira kevésbé vagy egyáltalán nem voltak figyelemmel. Méltányossági pót-temetõrõl van itt szó, mely egyébként nem kísérel megfelelni az Örkkévalóság Háza ha-gyományainak; kitûnõ alkalmatosság viszont sokak lelkiismeretének maximális megnyugtatására és a „dolog” kipipálására. A sírok fölé jelet kell állítani! – olvassuk a Tórában. A sírokat és az említett jeleket kutatjuk és próbáljuk meg értelmezni könyvünkben. Itt a jeleket viszont nem állították, ezeket bizony fektették. Nem valószínû, hogy dilemma tárgyát képezte az az egyébként jelzés értékû körülmény, hogy az askenáziak állítják a macevát, a szefárdok meg fektetik. Az ukrán nemzetiszínû mûvirágok20
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 21
tól diszkréten eltekintve viszont megállapíthatjuk, hogy kitûnõen sikerült a héber-ukrán bilingvis-kõ. A kvadrátírás oly jellemzõ stílusjegyeit a cirill-latin jelekre adaptálni egy mellékesnek tûnõ, de komoly grafikusi feladat, nem is mindenki tud vele megbirkózni. A héber jelek, az álefbejt ismeretének teljes hiányában kezdenek felelõtlenül mûvészkedni, és természetesen „butácska” formai és tartalmi otrombaságokat követnek el. Túlhúznak vo-nalakat, felesleges hajlatokat, „csicsákat” találnak ki, titokzatosnak vélt, de ostoba kacskaringókat rajzolgatnak. Számos félreértés, túlzás vagy/és fõleg giccs keletkezik ilyenkor. A héber betû egy jel, a szó szoros értelmében, és hangképekre ve-zethetõ vissza. Egy, a nép által gyakran használt szó a kép, és annak kezdõhangja lerajzolva vált a héber betûvé. Így áll össze az álefbejt, vagyis az ábécé. Tehát a mindennapi közbeszéd tárgyát képezõ bika, az álef „a”-ja egy lefele mutató háromszögként karcoltatott kõbe, no persze két szarvval. A görögök ezt késõbb elfordították jobbra, és bár a bika görögül nem alef, de a betût elnevezték alfának. A 21
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 22
plakáton a héber kvadrátírás durva és dilettáns megtiprása. Megmosolyogtató az önjelölt grafikus elképzelése, hogy egy „sá” hang tótágast állítva, mint M megállja a helyét, és indokolt egy lámed „meggyalázása” S-ként, merthogy „hasonlít”. A meg nem értés netovábbjaként római számokat kreál a héber betûjelekbõl, mert nem tudja, hogy eleve számértéke van minden héber betûnek, és amikor összeügyetlenkedik két váv-ból egy x-et, az nemcsak ronda, de „zsidóul” olvasva 2 x 6, azaz 12… Ne is vesztegessünk erre több szót, Úziel az „Egy kis betûvetés” fejezetben kitér pár érdekességre az otiot, a betûjelek írásának szentségével kapcsolatban.
latinok még egy derékszöget fordítottak a bikán, úgy, hogy azóta az a két szarván áll, mint „A” betû. Nos, így lett a bejt-ház béta és B, a dálet-ajtó delta és D, vagy a gimel-teve gamma és G. Lúdtollal és tintával írva nyilván máshogy kellett megfogalmazni a jeleket, és a huszonkét betût egy négyzet alapú koordinátarendszerbe írták. Az így keletkezett jelsort nevezzük héber kvadrátírásnak, és a könyv folyamán még sok dolgunk is lesz vele. A Talmud egyik mélyenszántó szállóigéje szerint a sírfeliratok olvasása gyengíti az emlékezetet. Már évek óta szenvedem viszont el városszerte a Zsidó Kulturális Fesztivál plakátját, olvasgatni is próbáltam, de nem jõ a gyógyító feledés. A héber betûk kétségtelenül félreértett, „jópofának” szánt összevissza forgatása a 22
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 23
véseteiben és nem utolsósorban földi maradványaikban, a sírokban. A zsidó vallási törvény, a háláhá határozottan rögzíti, hogy a zsidó temetõ az örökkévalóság szolgálatában áll, és ezért a sírok nem távolíthatóak el, minden változtatást a halott nyugalmát zavaró szentségtörõ támadásnak kell tekinteni. A sírkõ az elhelyezés és a temetés után már nem változtatható, nem javítható, az eldõlt vagy törött köveket rendezetten a helyükön hagyva kell lefektetni. A természet elburjánzását csak kellõ méltányossággal szabad akadályozni. Az utakat, ösvényeket azonban járható, a sírfeliratokat olvasható állapotban kell tartani, tehát a fõ szempont az emlékezés és a gondozó kéz érezhetõ megmutatkozása. A temetõi örökkévalóság megbonthatatlansága a szétszóratásban élõk számára hazává, a családok gyülekezõhelyévé vált. Az örökkévalóság vagy az élet házának „életben tartása”, a zsidótemetõk rendbehozatala, konzerválása vagy restaurálása viszont már egy komoly világi bonyodalom. A fenntartók egyre szerényebb anyagi és sze-
Hágár országában Az utolsó vészkorszak, a holokauszt végigsöpört az európai zsidóság településein. A stetele, a kelet-európai zsidóság tipikus létformája eltûnt, az európai gettók, zsidónegyedek lakóit tervszerûen elpusztították, a zsinagógák kiürültek, megszûntek, mindahányat megszentségtelenítették, kirabolták, felgyújtották. A második világháború utáni zsidóság történelme a pusztulás megrázkódtatását követõen egy csökönyös emlékezéssé, emlékeztetéssé és állhatatos nyomolvasássá vált. A legtöbb magyarországi zsidó hitközségnek jószerével a temetõ maradt az egyetlen intézménye, ha egyáltalán mûködõ, élõ hitközségekrõl beszélhetünk. A magyarországi zsidótemetõk is egy eltûnt világ letéteményeseivé, a zsidó történelem és kultúra szabadtéri múzeumává váltak a benne lakó halottakkal együtt. Emlékmûvek, archívumok, de ugyanúgy képzõ- és egyéb mûvészeti példatárak és kõbe rovott telefonkönyvek. A halottak a föld színérõl tûntek csupán el végérvényesen, jelen vannak viszont az emlékezetben, a sírkövek 23
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 24
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 25
mélyi lehetõségei mellett a zsidó vallási törvények ismerete és betartása is szükséges lenne. A hozzáértõ mesteremberek – még ha nem is voltak okvetlenül zsidók – hagyománya megszakadt, és a szakszerûtlen változtató beavatkozást rigorózus vallási tételek tiltják. Az állagmegõrzés és gondozás évezredeken keresztül a hátramaradottak szentséges tennivalója volt, ezt a több ezer éves folyamatot szakították félbe a vészkorszak halálgyárai. A háború utáni politikai berendezkedések vallásellenessége, mondvacsinált cionista perekbe kódolt antiszemitizmusa és a vészkorszakot túlélõk naiv hite egy új, a fajokat, vallásokat és osztályokat kibékítõ államban eltávolította a hazai zsidóságot elõdeik hagyományaitól, egyben a temetõk gondozásától. Ez a feladat a megfogyatkozott hitközségekre és a hevra kadisára maradt. A rendszerváltás után nyilván a javára változott a szemlélet, de a Salgótarjáni úti zsidótemetõnek – mint az általános helyzetet jellemzõ példa – késõn jött a védetté nyilvánítás 2008-ban. 1938ban kellett volna, de legkésõbb azonnal a háború 25
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 26
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:38
Page 27
dott, sok drága hollywoodi díszletet takaríthatott volna meg. Történik mindez 5771-ben, Hágár Országában. A földrajzi terminus azért lényegbevágó, hiszen a Hágár nevet – Hágár Ábrahám apánk második felesége és elsõ fiának az anyja – a zsidók adták szeretetteljesen és elismerésük jeléül Magyarországnak. Nemcsak a Hungária-Hágária hangzáshasonlóság játszott ebben szerepet, hanem a középkori Magyarország jogi gyakorlata is, mely az akkori Európában kivételes etnikai és vallási türelmet gyakorolt. A meghajszolt zsidóság körében ez a magatartás gyorsan közmondásszerûvé és a zsidó közbeszéd részévé vált.
után. A károk, melyek az évtizedek óta folyó fosztogatások és a felfoghatatlan és értelmetlen pusztítás következményei, mára már nem jóvátehetõk. Óvakodok a vandalizmus szó használatától, mert a vandálok népe bizonyíthatóan 406-ban nyomtalanul elhagyta a Kárpát-medencét nyugati irányban. Már a háború után is elodázhatatlan kötelesség lett volna a sírkert védelme és rendbehozatala, a védetté nyilvánítás után remélhetõleg a helyreállítás forrásokhoz is jut. Városok kezelik Európa-szerte látványosságként zsidónegyedeiket és a zsidótemetõt, súlyos összegeket szednek belépõ gyanánt. Itt a természet folyamatos térhódítása és az enyészet lett úrrá, bár a szecessziós síremlékek, historikus stílusú mauzóleumok végpusztulásukban is megragadók és ellenállhatatlanul fotogének. Mindazonáltal, mára a ravatalozó is beomlott. Ha nem lenne magától értetõdõ kegyeletsértés, már nyilván több vámpír- és zombifilmet forgattak volna itt, a Salgótarjáni úti „halhatatlanság kertjében”, és a roppant mûvészeti s az ugyancsak pótolhatatlan kultúrtörténeti emlék, mely ezen a szent helyen felhalmozó27
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 28
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 29
A feladat és a dibuk Jártambam-keltemben országban és világban, elsõsorban két dolog fogott meg a zsidótemetõkben. Több helyütt olyan egyenletes és konzekvens a pusztulás, hogy elsõ pillantásra a látogató egy régen elfeledett romvárost vél felfedezni: a kitapintható enyészet és a sírköveket struktúraként benövõ természet a színteret kétségtelenül öregebbnek tünteti fel valós koránál. A már felvázolt retteneten túl és a temetõ teljes eróziója ellenére megragadja a látogatót a mákom tovhoz kötõdõ legendák és a történelem kézzelfoghatósága. A többnyire elhagyatott vagy eldugott hely, a túlburjánzó természet és a rejtelmes kövek misztikus együttese a mózesi biblia seólját, a halottak birodalmát érezteti. A seólt jobb híján már a görögök is rosszul fordították a saját alviláguk vélt megfelelõjére, a hádeszre, nem beszélve a magyar pokolról. Errõl itt persze szó sincs – bár a Tóra elég szûkszavú ebben a kérdésben –, mert a seólba jók is, rosszak is „lemennek”, igaz, a legrégebbi írások még a vigasztalanságot is említik. Tehát 29
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 30
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 31
tökéletes tipográfiája és kõmegmunkálása képezi. Az ortodox zsidótemetõk igyekeznek minden plasztikus díszítõelemrõl lemondani, az egységesen héber nyelvû sírfeliratok viszont sokszor az egész kõfelületet betöltõ grafikai és kõmetszõi remekek. Mózes elsõ könyve kinyilatkoztatja: A sírok fölé jelet kell állítani! Szobrokat, kisplasztikákat, túlontúl domború, tehát „körbejárható” reliefeket, elsõsorban emberábrázolásokat, portrékat és más öncélú – csak díszítésül szolgáló – alkotórészeket ezzel szemben kifejezetten tilt az ortodox hagyomány. A másvilágra tért szakmáját, hivatalát, a társadalomban vagy a hitközségben elfoglalt helyét gyakran egy faragott jelkép vagy egy szimbolikus tárgy képviseli. A héberül vagy gót betûket olvasni nem tudóknak fejtörést okozhatnak a kifejezetten az elhunyt nevére utaló jelek, netán állatok, mint nyúl (Haas, Hase), szarvas (Cvi, Hirsch, Hirschmann, Hirschler stb.) vagy farkas (Zeev, Wolf, Wolfner, Wölfner stb.). Persze ez csak a régi vagy a kiegyezés utáni neológ temetõkben történhet meg, a zsidó recepció utáni ortodox
vegyes érzések fogják el az embert egy régi zsidótemetõben, a „jó helyen”, és akaratlanul is mélabú lesz úrrá rajtunk az amúgy is vadregényes környezetben. A másik megragadó momentum számomra feladatként is jelentkezett: megérteni a temetõt, a szakrális, anyagon túli világ földi leképezését és ennek a Misna diktálta szigorú rendjét, szerkezetét és tereptárgyait. Normális fényképész nem vonhatja ki magát a látvány leképezése alól, a feladat másik, nehezebbik fele viszont az, hogy ne essen a giccsgyanús érzelgõsség és az unalmas képeslapklisék csapdájába. Óvakodom emiatt a megható súrlófényes pókhálókkal bevont héber betûktõl, a megindító, ellenfényben és félrecsúszott sábeszdeklivel a sírrengetegben botorkáló bácsikáktól. A józan fotográfust sokkal inkább a sírkõsorok ritmusa, rendje, formája, a sírok betájolása, korok, rangok szerinti csoportosítása ragadja meg, kémlelõ látómezejét a kövek héber, magyar vagy német, helyenként jiddis feliratai és – a jelenlegi kõmetszõket súlyosan megszégyenítõ – igen finom, helyenként 31
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 32
<#>
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 33
egyáltalán nem jut az eszünkbe. Így tettem egy óvatlan pillanatban szert Úzielre. A hely mágikus jellegét igazolja már az a csodával határos puszta tény is, hogy a nácik, bár a galíciai Lesko teljes zsidó lakosságát elpusztították, de – szemben legendás maximalizmusukkal – elmulasztották megsemmisíteni a település négyszáz éves zsidótemetõjét. Ráadásul az elsõ leskói kehila, eltérõen az úgynevezett letelepedési övezetben élõ túlnyomóan askenázi lakosságától, spanyolul beszélõ szefárd volt. Mint ahogy Úziel is. A rendszerváltás vagy -változás közepette az addig amolyan dzsentri hóbortnak számító genealógia olyan burjánzásba kezdett Magyarországon is, hogy azt is magával sodorta, akit egyébként kevésbé vagy egyáltalán nem érdekelt volna. Akárhogy is, de ennek a mozgalomnak az oldalhullámán kerültem a dél-lengyelországi Leskóba, tudtam, szépapám errõl a környékrõl származott, és Lengyelország XVIII. századbeli felosztásakor vált Habsburg alattvalóvá. II. József császár, a kalapos király megelégelte ekkor a zsidók rendetlenségét, és a „Zur Vermeidung aller Unor-
ábrázolások inkább maradnak a vallásos élettel összefüggõ jelképek, például a papi törzset jelképezõ kohén kezek, a levitákat szimbolizáló kancsó vagy a hittudósra utaló könyv, illetve Menóra mellett. Ezt a titokzatosnak tûnõ, de kihámozható tudást szeretnénk e képes séta, barangolós vizsgálódás segítségével megfejteni segíteni. Legyen Ön is beavatott! Ebben a megáldott és felelõsségteljes munkában egy voltaképpeni lengyel, de a rendszerváltás forgatagában Budapestre, közelebbrõl Terézvárosba költözött dibuk, nevezetesen Úziel lesz segítségünkre. A kabalista nézet szerint az elhunyt lelke, amennyiben a földi tökéletlenségbõl még magával hozott valamit, nyughatatlanságra és örök vándorlásra ítéltetik, és csak egy földi halandó testében talál dibukként megnyugvásra és megvilágosodásra. A test – mi sem természetesebb, sok neki két lélek – ellenérdekelt és védekezik. Amíg viszont egy eldzsungelesedett, de páratlanul érdekes temetõnek a meglátogatása elõtt a kullancsokra gondolunk, és bekenjük magunkat ellenük, addig egy dibuk mint fenyegetõ veszély 33
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 34
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 35
ni a császár bürokratáit, vagy nem voltak elég tisztelettudóak, azok a leghülyébb neveket kapták, csak úgy kitolásból: Blau, Rot, Weiss, Braun, Gelb, Schwarz, Grün, Klein, Gross, Breit, Lang, tehát amilyen szín vagy méret éppen az eszükbe jutott. Nem nagyon tetszett Úzinak az a régi történetem, hogy amikor Bécsben gimnazista voltam, a padtársam egy Alexander Zilberschatz nevû, az 1968-as lengyelországi antiszemita pártkampány eredményeként, frissen elûzött lengyel család sarja volt. Büszkén méltatta jól hangzó nevét hazafelé, én felmutattam az utcatáblára, minekután a Schulerstrassén volt gimnáziumunk: – Rólunk nevezték el… Schullerbõl magyarosítottunk Surányira… Persze csaltam, mert az öregem, mármint a szépapám két lövel írta be a mispohe nevét a császár nagykönyvébe. Ott a Schulerstrassén mindenesetre akkor nehéz volt engem überolni. Megjegyzem, nekem már akkor is jobban tetszett a Zilberschatz. Alex húga – a szép Orli – késõbb Izrael egyik legkedveltebb színésznõje lett, és a legünnepeltebb rockcsapat ve-
dnungen” (Mindenfajta zavar elkerülésének érdekében) kezdetû rendeletében súlyos pénzbírság terhe mellett kötelezte többek között szépapámat is a német családnév felvételére. „…mindenki, nemre való tekintet nélkül, aki nem a véglegesen fölvett német személy- és családnevét használja, hanem valamely mást, ha vagyonos, ugyancsak 50 frt bírsággal büntettetik, ha pedig nem bír vagyonnal, összes államainkból egész családjával együtt eltávolítandó, de azért az általa, ha ez bizonyított, más névvel kiállított minden adóslevél és kötelezvény továbbra is érvénnyel bír vele szemben; …az, aki a bizonyítvány-jegyét 1787. november végéig a fent elõírt módon nem adja be, vagy 10 frt pénzbüntetésre, az esetben pedig, ha nem bír vagyonnal, kímélet nélkül 8 napi közmunkára ítéltetik.” (Részlet II. József rendeletébõl) Az Abraham Samuel ben Israel név az igen haladó és ígéretes Samuel Schullerre sikeredett, ami nem is olyan rossz kiindulópont az eljövendõ Surányira történõ magyarosításhoz, illetve annak a tudatában, hogy akik nem tudták megveszteget35
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 36
hoz önti a vizet. A Schullerek meg mind leviták voltak, hiszen a Schul az jiddisül a zsinagóga, és a Schuller amolyan segédpap volt. Egyben tanító is, meg jiddisre fordította a szakrális szövegeket az egyszerûbb népeknek, meg sem kaphatta volna a nevet, ha nem levita. De honnan tudod te, hogy nem a Schuller név volt rajta? – Onnan, hogy az én nevem volt rajta… Úziel Melamed.
zetõjének a felesége, talán nem véletlenül, megtartotta a Zilberschatz nevet. – De mi ebben a táhlesz? – kérdezte nemtetszését nyilvánítva Úzi. – Hogyhogy mi? Hát az, hogy ezért álltam meg akkor ott Leskóban az elõtt a maceva elõtt. – De az a sírkõ sem Surányira és nem is Schullerra volt címezve… – A nevet nem láttam, mert teljesen befutotta a borostyán, és nem volt kedvem kullancsveszélyes bonyodalmakba keveredni, ráadásul akkor egy szót sem tudtam héberül. Viszont biztos voltam benne, hogy levita sír, mert a kõ fölsõ, címeres részén egy kifogástalan levita motívum volt. –... egy kézmosó kancsót tartó levita és egy kezet mosó kohán kéz. – Úgy van, és ez kétségkívül utalt arra, hogy ez a maceva egy lévi törzsbéli segédpap fejéhez lett felállítva, aki feltehetõleg a helyi hitközség szolgálatában állt, és köztiszteletnek örvendett. Nem ábrázolták volna különben elhivatottságának a legegyértelmûbb jelével az emlékkövét: miként éppen egy a teketóriához készülõ pap kézmosásá36
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 37
hagyományból „tudománnyá”, a tudomány szakmává emelkedett. A hagyományos, vallásos zsidó temetés intézõje, a hitközség keretében mûködõ hevra kadisa (szent társaság). Korszerû kifejezéssel élve, õk a zsidó temetkezési hivatal és egyben az öregek otthona, az elfekvõ- és a segélyszolgálat. A feladat nagy, komolyságot, alázatot és nélkülözhetetlen jámborságot követel ma, és követelt régen még inkább, hiszen minden zsidó jószerével felekezeti temetést kapott, még a kitérteknek is volt egy eldugott sarkuk az örökkévalóság kertjében, igaz, a hevra kadisa cadikjai velük nemigen bíbelõdtek. De még az öngyilkosokat is végsõ nyugalomra helyezik, igaz, a temetõ árkába. Persze ha az öngyilkosról bebizonyosodott, hogy megbánta tettét, és még közvetlen a halála elõtt megtért, azaz belátta, hogy „az életet Isten adja, és csakis Õ veheti el”, akkor minden tekintetben visszakerül a hevra hatáskörébe. – Valamit mondani akartál, kedves Úzielem? – Csupán annyit, hogy ezen a területen azért történt egy s más az évszázadok folyamán, és
Báruch dáján há emet! Dicsértessék az Igazság Bírája! Elhunytnak, gyászolóknak egyaránt szól a fenti mondat, és – teszem hozzá felemelt mutatóujjal – a dibukoknak is. A hátramaradottaknak nincs választása, szomorúan veszik tudomásul a legfölsõbb döntést – az Igazság Bírájáét – egy földi élet hosszát és befejeztét illetõleg. Rájuk vár a zsidó hagyományokban és a vallásban különösen fontos gyászmunka és az elhunytnak kijáró tiszteletadás, melynek rendeltetése meghatározott. Egy emberöltõ csupán röpke földi szerepvállalás a történelemmel összehasonlítva, az a szilárd bizakodás viszont, hogy a holtak az õsapákhoz és az élõk istenéhez térnek meg, micvák egész szövevényét hozta létre. A gyülekezetben kiemelt tiszteletet élvezett minden a végtisztességgel járó, a temetéshez kapcsolódó tennivaló. A mosdatás, öltöztetés, virrasztás, a halott szállítása, a sírhely elõkészítése, ezek mind istennek tetszõ ávodot k’dosot, szent szorgalmatosságok. Az elhunytaknak kijáró bánásmód vallási 37
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 38
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 39
lõzzék. A mosdatásnál és tisztításnál a halottnak minden olyan tiszteletet és figyelmet megadják, amit egy élõnek adnának. Biztosítva legyen, hogy a halott kezei és lábai soha ne lógjanak le. A holttest lepel által legyen takarva, a lehetõségeknek leginkább megfelelõen a mosdatás ezen lepel alatt történjen. A tisztítás elõtt az egyik haver vagy az egész hevre a következõ imát mondja: „Magasztaltassék és szenteltessék meg nagy Neve a világban, amelyet akarata szerint Õ teremtett. Alapítsa meg birodalmát életedben és idõdben, Izrael egész házának életében, mihamarabb, nemsokára; s mondjuk: Ámen! Legyen áldott nagy Neve örökkön-örökké! Legyen áldott, dicsért, magasztalt, fennkölt, dicshimnuszba foglalt, becses, rajongott és dicsõített az Egyetlen Szent Neve, áldassék, kivel nem ér fel semmi áldás, himnusz, dicsének és dal a világon; s mondjuk: Ámen! Áradjon béke az égbõl életünkre és egész Izraelre, s mondjuk: Ámen! Ki békét teremt az egekben, hozzon békét ránk és egész Izraelre, s mondjuk: Ámen!”
Hátám Szófer nagyon meggyõzõen kifejtette, és azóta ez elfogadott, kanonizált tény, hogy a halála elõtti pillanatban többé-kevésbé valamennyi öngyilkos megbánja tettét, és így tisztességesen eltemethetõ, mint minden rendben, a maga idejében, az Igazság Bírája akaratából elhunyt zsidó. – Kétségtelenül. Nem volt viszont arról is szó, miszerint viszont megbocsáthatatlan öngyilkosságnak számít, ha a beteg elõmozdítja saját halálát, például a gyógyszereit nem szedi, vagy az orvost próbálja meg irányítani, hogy vessen véget az életének? – …de volt. De báruch dáján há emet – az Igazság Bírájának hála –, idõvel minden kétséget kizárva, élve vagy holtan mindannyian a hevra kadisa mitászkim gondnoksága alá kerülünk. Hogy a csüggedést oldjuk, álljon itt a hevra kadisa mindenkori napiparancsa: …a hevra kadisa tagjai mindenkor kivétel nélkül hivatásuk méltósága, komolysága és tekintélye tudatában cselekedjenek. Dohányzást, a taharával nem összefüggõ beszélgetést és a könnyelmû megjegyzéseket mel39
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 40
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 41
talanul visszaadnunk õt a földnek. Ezért is kell a lehetõ leggyorsabban eltemetni az elhunytat. Hajat, szakállat nem vágnak, a nõk haja fésülve, kibontva marad. A halott szájára és szemére cserépdarabkát vagy földet tesznek. A halott szimbolikus tárgyakat kap maga mellé: a kezébe adott gepéla (favilla, faágacska) a sírból történõ kikeléshez kell, hogy a feltámadáskor azzal áshassa ki magát, és a többi halottal együtt követhessék az eljövõ Messiást Jeruzsálembe. A gepéla másik – nekünk, még élõknek kicsit morbidnak tûnõ – indoka, hogy a csontokat mindig együtt tudja tartani a feltámadó, és Jeruzsálem irányába tudja görgetni. – Mi még belekiáltottuk a szörnyû Hmelnicki pogromok halottainak a héber nevét a nyílt sírba, emlékeztetõül. A feltámadásnál a fentiek elsõ kérdése tudniillik az új jövevény neve. Sõt, nem kis nehézségek árán egy kis zsák izraeli földet is kaptak a mártírok a fejük alá, mintha csak az Árecban temették volna el õket. A koporsó a legegyszerûbb, gyalulatlan deszkából készül, és behelyezés után azonnal lezárják.
A tahara, az alapos mosdatás, a mindenre kiható tisztítás tehát egy igen átszellemült légkörben történik, és ennek megfelelõen, külön és kizárólag csak erre a célra használt eszközöket: fésût, kefét és körömtisztítót használnak. A cél a minél hamarabbi, de méltó eltemetés. Csak közeli hozzátartozó megvárása lehet oka a legfeljebb egynapos halasztásnak. Elõírás a halotti öltözék, ez a lehetõ legegyszerûbb, a kitli fehér vászon, a férfiakra ráadják saját talitjukat. Egy esetben marad el csupán a mosdatás: ha a halott vérezve, sebesülten hunyt el. Ekkor a véres ruhát mellé teszik. Ennek az az indoka, hogy a vér az emberi test elválaszthatatlan része. – Gondold csak meg, Ádám, az ember és dám a vér, ez ugyanaz a szótõ. – Sõt, Úzielem, az ádámá, a föld, a dám, a pénz és természetesen ádom, a piros is ugyanaz a tõ. Úgy látszik, alapvetõen így találta ki a Mindenható a minket tartalmazó porhüvelyt. – Saját képére formált minket, így kötelességünk a halott isteni képmás mivoltát sértetlen szépségében óvni, és méltóságát megõrizve, hiány41
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 42
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 43
– Végképp nem értem, mitõl lettél te dibuk, elég szépen teljesítetted a micvákat… – Hagyjad, hosszú...!
A papok, a kohánok a halottakkal nem foglalatoskodhatnak tisztasági kötelezettségeik miatt. A temetõben is csak bizonyos, elõírt utakat és távolságokat tartva mozoghatnak. Hogy ennek ellenére részt vállalhassanak valamilyen módon a gyászmunkában és hozzájárulhassanak a temetés lehetõ legtökéletesebb lebonyolításához, õk készíthetik el a deszkakoporsót. Ez persze egy ma már csak kivételes esetekben gyakorolt hagyomány. Izraelben koporsó nélkül temetnek, kivételt csak az elesett katonák képeznek. Jeruzsálemben nem szabad a halottat temetetlenül hagyni éjszakára, tehát akár éjjel is temethetnek a szombat vagy az ünnepnap kimenetele után. – Még valami az eszembe jutott… Amikor még én is mitászek voltam, összefüggõ zsidó népesség lakott a stételékben, és ha a halott már tökéletesen fel volt készítve az örökkévalóság számára, és a sír is készen állt, a hevra kadisa körbejárt a „cur micvá!” kiáltással. Így szólítottuk fel a hívõket a jótékonyság, a szent kötelesség gyakorlására és a hitsorsos temetésen való részvételre.
43
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 44
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:39
Page 45
Most kié van? És miért pont engem szúrtál ki médiumnak? – Háát, hogy az elején kezdjem, ott voltam a dibuk vetítésén az Örökmozgóban. Gondoltam, hátha elõbbre jutok valahogy. És te voltál a kétségbeesett szinkrontolmács, aki a filmet németrõl volt hivatott fordítani magyarra... csakhogy ugye, ha emlékszel, a film jiddis szöveggel ment, német aláírással, de mivel ez egy 1937-es film volt, mások voltak a kép oldalarányai is, a német aláírás nem fért a vetítõvászonra… – … Úristen… most is kiver a hideg verejték… pár percig azt hittem, hollandul beszélnek… és egyszerûen azt meséltem, amit láttam a vásznon. Nem is értem, hogy úsztam meg az egészet szárazon. – Úgy, hogy én fordítottam bizonyos fokig, szóval segítettem. Csak akkor még nem tudtalak megszállni, ahhoz el kellett jönnöd Leskóba. A rokonságodat kikutattam, sõt szegrõl-végrõl rokonok is vagyunk. – Atyavilág! De mi van a macevával, és mitõl maradtál hoppon, azaz mitõl lettél dibuk?
Az obmák – Én úgy gondoltam, hogy ha már közrejátszom végsõ megnyugvásodban, mindenféle drasztikus dibukûzés mellõzésével, és nem utolsósorban még a porhüvelyemet is rendelkezésre bocsátom, hogy egyáltalán meg tudj nyilvánulni, akkor jogom van többet tudnom rólad, mint amit a harmincas évek lengyel-jiddis filmjébõl amúgy is tudni lehet egy dibukról. – Na jó, de az obmák tehát arról szól, hogy akkor én ebben a könyvben leszek név szerint említve, és gyakorlatilag a könyv lesz a végsõ sírom... – Pontosan, illetve hát segítesz a sírjelekkel kapcsolatban, és szakértõleg hozzászólsz a mászorethez. És a megállapodásunk része a nyilatkozatod is, hogy semmi olyan nincs a rovásodon, amiért egy civil bíróság elõtt elítélhetnének. – Ilyen nincs... – Akkor mi volt az a neveddel a maceván? Mit jelent az, hogy eredetileg a te neved volt rajta? 45
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:40
Page 46
Temetık kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:40
Page 47
nem volt kóser... Én nem tudom, mit tett a Staszek a tintába, de magasabb volt vastartalma a szokásosnál, viszont feketébb is volt. Aránylag jó hasított kecskebõrt is szerzett, sokkal jobban fogott rajta a tinta, mint az enyémen, és nem folyott meg… – Valamit sejtek, csak nem vertek agyon a hitsorsosok..? – Hát, éppenséggel nem, mert szerencsére csak a Hmelnicki kozákjai vertek agyon, de utána a hagyatékom elosztásakor kiderült, hogy a Staszek cókmókjait használom már egy jó ideje, és persze utána mindenki nekem tulajdonította az egész kozákpogromot, illetve a tréfli mezüzéknek, merthogy nem védték meg a kehilát… – Erre kivésték a nevedet a maceváról? – Nem rögtön, csak kiderült az is, hogy Staszek vasas tintája kimarta egy idõ után a pergamentet. A „smá Jiszráel” betûi gyakorlatilag kiestek a pergamentbõl, amikor a mezüzéket kitekerték ellenõrzésre… – Atyavilág! Ez kísérteties… – Hát, ahogy mondod... Azóta vagyok dibuk…
– Nos, a közösség sírköveit általában egy lengyel kõfaragó csinálta, a Staszek. Annak idején zsidó nem faraghatott követ. – Ezt nem tiltja a Tóra! – A Tóra nem, de a jobban jövedelmezõ szakmák a zsidóknak általában tiltva voltak. Csak aki a céhben volt, az vállalkozhatott, zsidót meg nem engedtek a céhbe. A kisebb településeken, ahol ez a tiltás kevésbé merült fel, meg nem volt elég megrendelõ. A zsidó lakosság csekély volt, a lengyelek meg csak keresztény köveshez mentek. Szóval így lettem a Staszek bedolgozója. De õ nem tudott héberül, folyton hibákat vétett a betûkben, javítani meg tilos a síremléken. Én kezdtem neki csinálni a sablonokat, aztán együtt dolgoztunk, végül én lettem a kehila kõmetszõje. Elég sok leskói macevát faragtam, illetve foglalkoztam ezzel is. Aztán az én munkaköröm lett a mezüzeírás is. Ebbõl óriási volt a kereslet, hiszen minden ajtóra kell egy. Nem gyõztem kóser pergamenttel és kóser tintával. Kóser lúdtollal is mindig ellátási problémáim voltak. Elõfordult, hogy a Staszek, a lengyel koma szerszámait használtam, az persze 47
TemetÄąk kvark05-04-7-48-ig-ezajo.qxd
2011.06.26.
17:40
Page 48
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:05
Page 49
Oroszlánkaland Amíg a német, az osztrák és az orosz bürokrácia nem kötelezte a zsidókat német vagy orosz nevek felvételére, addig az adminisztráció általában magán a zsidó közösségen hajtotta be az adókat és érvényesítette a közösség választott vezetõségén keresztül az uralkodói akaratot. A házak nem számozva voltak még, volt saját nevük. A zsidónegyed vagy a zsidó utca (Pesten a Király utcát hívta így a közszáj) kereskedõházai a Sarokház, Fehér Rózsa, Arany Sas, Zöld Tábla, Cintányér stb. neveket kapták, és ezeket persze németül vagy jiddisül valóban fel is tüntették cégér vagy felirat formájában. A jeleket, cégéreket – ma logókat mondanánk – késõbb a sírokon is feltüntették. A közösségben elfoglalt hely vagy a Tórában elõforduló tulajdonságokra vonatkoztatott szimbólumok is megjelentek az elhunyt sírján. A mohel, a levita, a kohen pap, a hû feleség, a tudós ember attribútumai, illetve egyszerûen csak egy liba vagy egy szarvas, mert a másvilágra tért neve Gans vagy Hirsch volt. Könyvünk anyagát 49
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:05
Page 50
a „felvilágosodással” elszabadult a pokol. A sírkõrõl azonnal megmondtad, hány libája, tyúkja, mekkora udvara és mennyi adósa volt a megboldogultnak. Megnõttek a sírkövek, szélesek lettek, az olcsó homokkõ mellett egyre több gránit és a márvány maceva bukkant föl, hangzatos címek, tisztségek, rangok jelentek meg a sírfeliratokban. – Amúgy csak teljesen új anyagot szabad használni sírkõfaragásra, erre én is mindig ügyeltem, mert a Staszek persze jött mindenféle építkezési kövekkel. Utána meg nem lehet a köveket semmi másra felhasználni, és ami fontos, a macevát csak az elsõ jórcejt alkalmával lehet fölállítani. Én rendszerint annak az elvnek a mentén jártam el, hogy a maceva fölsõ részén valami szimbólum legyen, úgy szebb, bár szeretem a színtiszta tipográfiát is. – Voltak ott Leskóban szarvasok meg oroszlánok szép számmal a köveken... Ez igaz, de azzal tisztában kell lennünk, hogy a zsidóság világában az élethû megjelenítések, még ha azok csupán szimbólumok is, nem játszanak különös szerepet, nem beszélve a kifejezett vallá-
kifejezetten askenázi, elsõsorban budapesti, de lipcsei, berlini és más német és lengyel település temetõiben is gyûjtöttük. Természetesen számos más temetõben lelhettünk volna akár kifejezetten egyedi, sehol máshol elõ nem forduló sírjeleket is. Az irodalomból ismerjük például a varjút, mint katasztrófában bekövetkezett halál ikonját, vagy az üres téglát a lerombolt Szentély emlékezeteként. – Te Úzi, ha te szefárd vagy, akkor hogyhogy nem fekvõ a sírköved, hanem, mint askenáziaké, áll… Sõt az egész leskói temetõben alig láttam fekvõ követ, az is inkább ledöntött volt? – A nagy kozákpogromok után már alig maradtak az eredeti szefárd lakosságból, sokan jöttek át Oroszországból, mindenki askenázi volt. Meg hát a zsidótemetõben a sírkövek megközelítõleg megegyezõ méretûek és kivitelûek voltak, egészen az ezernyolcszázas évek közepéig. A gazdagoknak sem illett más követ faragni. Kifejezetten az egyszerûségre törekedett mindenki, ez amolyan Isten elõtti egyenlõsdi volt. Csak a rabbik, netán egy csodarabbi jelentett kivételt. Aztán 50
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:05
Page 51
si tiltásról. A mi eszmerendszerünk a Törvényekre és az Írásra támaszkodik. Sem hely, sem igény nincs szimbólumokra. A történelem sírrablóinak is fájdalmasan kellett tudomásul venni, hogy a zsidóknál egy tulajdonképpeni koporsómûvészet sohasem létezett. Hiábavaló tehát – a példának okán – Weiss Manfréd vagy a Hatvaniak kriptáit szétverni, ott nem volt aranykoporsó, hiába voltak gazdagok. Mindazonáltal gondolattársítást megtámogató, utaló jelek, a szépség, a díszítés iránti vágy szerintem mindig is jelen voltak a zsidóság életében. Ezekben a kérdésekben én sosem voltam kiconi. – De a törzsi vagy szakmai jeleket nem lehet istenkáromlásnak nevezni. – Nem hát, bár egyes oroszlánok antropomorf megjelenítése miatt volt pár vitám; de hogy õszinte legyek, akkori életemben nem láttam egyetlenegy oroszlánt sem, mint ahogy a kehilában senki sem. Errefelé hiúzok fordultak elõ legjobb esetben. Én is csak más faragványain láttam, meg hát olvastam a Tórának az oroszlánokra vonatkozó különbözõ utalásait. Amikor 51
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:06
Page 52
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:06
Page 53
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:06
Page 54
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:06
Page 55
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:06
Page 56
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:06
Page 57
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:06
Page 58
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 59
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 60
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 61
dolkoztam, mit csinálnék, ha találkoznék egy oroszlánnal, aztán Lipcsében láttam egy erdõre valónyit. – Mikor voltál Lipcsében? – Mikor-mikor? Veled, két éve. Én voltam az öreg bácsi a temetõkerítésnél, és olvastam egy plakáton, hogy a lipcsei állatkertnek van a legtöbb oroszlánja a világon. – Aha... De ott a temetõben már más szerepet kapott a helyi zsidóktól az Árie. Az általános háborúshõs-ikonográfiának megfelelõen vigyázza két oroszlán az elsõ világháború zsidó hõsi halottait: „Mi elesett hõsök vagyunk” – áll rajta. A Berlin Weissensee-i temetõben is megtaláltam mindkétfajta oroszlánt, a Judáét és Dánielét, illetve Marsét. – Egy egészen kitûnõ, tipikus magyaros-szecessziós munkát láttam veled a Kozma utcai Zsidó Temetõben, Lajta Béla 48-as Honvéd-emlékmûvét, és arra jöttem rá, hogy itt a mûvész egy ókori reliefet használt fel, ami egy izraeli pénzérmén is megjelent.
Juda Cordova meghalt, elõtte a lelkemre kötötte, hogy Juda oroszlánjára és volt hazánk, Córdoba címerének tíz orszlánjára való tekintettel a lehetõ legtöbb oroszlánt faragjak a macevájára. Hála a Mindenhatónak, volt egy hímzett oroszlánja, az volt az etalonom. Nyilvánvaló volt tehát a tisztán szimbolikus tartalom. Mások viszont a Leo, Leon, illetve Arie névre hallgattak a gyülekezetben. Õk is meg-meghaltak. A család jó néven vette, vagy kifejezetten kérte, hogy az elhunyt nevére emlékeztessek. Ez egyben a halott számára is emlékeztetõ volt, ha nem lett volna neki elég, hogy a temetésnél belekiabáltuk a nevét a nyitott sírba: „le kol ádám jes sem, se nátán lo elohim” (minden embernek van neve, amit Isten adott neki). No de aztán II. József rendelete után jöttek a Löb, Lew, Löw, Löwenson és Löwenthal nevezetûek, de akkorra engem már rég eltemettek. Az én oroszlánjaim igyekeztek a Dániel könyvében elõforduló szárnyas oroszlánra emlékeztetni, aki ott Babilont képviseli, de mint hatalmas és erõs valahol a hit erejét és hatalmát is jelzi. Sok rabbisírt faragtam Tórát vagy koronát tartó oroszlánokkal. Gon61
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 62
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 63
resztül igyekezett megismerni az ókor elképzelését a halálról, és megtalálni vélte tételeinek bizonyítását: a halált és elmúlást ókori mûvészetben egy ifjú allegorikus alakja testesíti meg, leengedett kezében egy kiégett fáklyával. Herder két pontban vitatkozik Lessinggel. Elõször is az ókori mûvészetben nem kizárólag ifjú géniuszként kerül a halál ábrázolásra, másodsorban pedig az ifjú ábrázolása az ókorban semmiképp sem a halálra vonatkoztatható. Herder itt egy egyértelmû szimbólumértelmezési frontot nyit. „Az ifjú a leeresztett fáklyával elsõsorban a halott nyugodt álmát õrzi a sírban, tehát mint ilyen az alvás képi megjelenítése, de nem a halálé” – állítja. Herder nem vitatja az összefüggést az ifjú és a halál között, már csak azért sem, mert az egyik ábrázoláson a karján még egy halotti hamvaknak szolgáló urnát is tart, de lándzsát tör ama álláspontja mellett, miszerint a halál ábrázolása itt
Fáklyából pillangó Johann Gottfried von Herder és Gotthold Ephraim Lessing, a német klasszicizmus és humanizmus két óriása, irodalmi vitába keveredett. Lessing 1769ben jelentette meg esszéjét „Ahogy a régiek a halált ábrázolták” címmel. Herder pár évvel késõbb válaszol – a mi Mikes Kelemenünkhöz hasonló mûfajban – egy képzelt személyhez írt levelezés formájában. A hét levél címe ugyanaz, mint a lessingi cím volt, annyi különbséggel, hogy Herder egy kérdõjelet illesztett a mondat végére. „Hogyan ábrázolták a régiek a halált?” Nem a ma szokásos durva sajtóvitára kell gondolnunk, akkor sem, ha Herder Lessing egyes állításait meg is támadja, de mindkét író protestáns lelkészcsalád fia és a felvilágosodás lelkes élharcosa volt. Lessing a mûvészet ábrázolásain ke63
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 64
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 65
monok, félelmetes halálangyalok és mumusok, a babona és a tudatos félreértelmezés szülöttei, és a mûvészettörténelem ismeretének teljes hiányáról tanúskodnak. Herder és Lessing – a kor kiemelkedõ klasszikusai – fesztelen vitáját természetesen az egész német nyelvû irodalmi és filozófiai közönség figyelemmel kísérte. Aligha tekinthetjük egyszerû véletlennek a tárgyalt motívum felbukkanását az 1800-as évek keresztény, majd kis késéssel a kor német zsidótemetõiben. A német zsidóság amúgy is nagy rokonszenvvel figyelte Lessing állhatatos kiállását a zsidók egyenjogúsítása mellett, mely mûveiben is megnyilvánult. A XIX. század második felének osztrák és magyar neológ zsidótemetõinek már elfogadott, kedvelt sírmotívuma a fáklya, helyenként égõ fáklyával is találkozunk. Az életet, a fényt szim-
megkerülésre kerül, az ifjú csupán a sír zavartalan nyugalmát, a halott hosszú álmát õrzi. „Engedje meg barátom, hogy levelem végén még örömömet fejezzem ki ama allegória felett, melyet a Mindenható természetünkbe beleteremtett – még a legostobább ember érzésébe is –, a fény és sötétség, alvás és éberlét váltakozása által. Úgy vélem, ezáltal sorsunk határmezsgyéire kívánt figyelmeztetni minket, ezért küldte el nekünk emlékeztetõnek a halál édestestvérét, az alvást.” (a sz. ford.) Herder még azt is tapintatosan Lessing mester szemére veti, hogy együtt tárgyalja az ókort, korszak-meghatározás nélkül, és az etruszkot nem választja el a görögtõl és rómaitól, ártva ezzel az „ügynek”, a halál-ikon tisztázásának. Fejtegetései végén Herder a középkor halál körüli rémképeinek keletkezésérõl leírja, hogy a csontvázak kaszával, gonosz dé65
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 66
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 67
bolizáló égõ fáklya egy halott esetében nem tûnik ésszerûnek, de az elképzelés, hogy maga a temetõ is „beit moed kol háj”, minden élõ gyülekezõhelye, és a lélek örök életû, ezt a metaforát is megindokolja. A görög-római mitológia életvégmetaforája, a kialudt, leeresztett, lefele fordított fáklya magáért beszél, de mint az örökkévalóság reményének, a lélek halhatatlanságának allegóriája gyakran társul hozzá kísérõattribútumaként a pillangó. A szintén az ókorból visszaköszönõ pillangó is problémamentesen idomul a neoklasszicista, romantikus ízlésvilágba, fáklya nélkül is találkozhatunk vele, bár inkább csak keresztény temetõkben. A lárva fejlõdése a hernyón keresztül a szép pillangóig járhatott az ókori mûvész fejében, amikor megalkotta az élet metamorfózisát az anyagtól megszabadult lélekké és a feltámadás szimbólumát. Herdert is, mintegy vitájának tanulságaként, egy „kétsorosra ihlette” egy pillangó a síron: „Idd oh lélek, részegülj meg a szendergés italától, hogy ifjan, megújhodva lásd az elíziumi mezõket” (a sz. ford.). Szintén Herder révén, de a Kozma utcai zsidótemetõbõl 67
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 68
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 69
mutatunk be egy igen ritka és szép motívumot, egy oroboroszt, a saját farkába harapó kígyót. Herder weimari síremlékén látható ugyanez az õsi, több kultúrában fellelhetõ misztikus szimbólum, a végtelenség ikonja. A kígyó belsõ oldalán Herder pecsétnyomójának jelszava látható: fény-szeretet-élet (Licht-Liebe-Leben).
69
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 70
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:07
Page 71
természetes mélyedés, netán barlang hiányában kövekbõl emeltek halmot az elhunyt porhüvelye fölé. Megvédték így a holttestet (gufá) a vadállatok és a dögkeselyûk elõl, és megóvták a hiánytalan csontvázat a szétszóratástól. A gyászoló közösség feladata volt a kövek összehordása, a sírhely lehetõ legszilárdabb biztosításához. A társadalom és a temetkezési szokások fejlõdése természetesen meghaladta a zsidó õskor eljárásait, de a hajdani szokást még megjeleníti kódoltan a kavicsok jelképes lerakása. A síremlékre elhelyezett kövek, kavicsok az elhunyt emlékezetét is életben tartják. Amíg van, aki követ rak le, addig nem homályosodott az emlék, és a hozzátartozók örömmel veszik tudomásul, hogy más is letette az emlékezés pár kavicsát. A virágokkal szemben a kõ az örökkévalóságot is, az örök értékeket képviseli. – Eltekintve a kis kavicsoktól, kövektõl a síremlékeken, idõnként maga a sír van darabokra verve, de tekintsünk elõre, legyünk pozitívak. A Farkasréti temetõben egy velem egy idõben született hölgy sírja adaptálta érdekesen és szemléle-
További kavicsok Elsõre szembetûnik a zsidótemetõ látogatójának, hogy lényegesen kevesebb a virág a sírokon, annál több viszont a sírokra helyezett kavics vagy a különbözõ kövek. A rendszerváltozást követõ emléktábla-avatások protokolljának egyik diszkrét kérdése szintén az lett – amennyiben az érintett zsidó származású volt –, hogy milyen virágot, ha egyáltalán, hozzanak a megemlékezõk. A felszalagozott koszorúk mellett ilyenkor általában fehér, ritkábban sárga virágok szoktak fölbukkanni, de itt is mindenekelõtt a kavicsok jelennek meg. Jól teszi tehát a rendezvényszervezõ, ha gondoskodik elõre a szertartás során elhelyezhetõ kavicsokról. – Honnan ered viszont ez a hagyomány? Mit mondanál, Úzi, a zavarban lévõ gyászolónak? – Ha a zsidóság történelmén végigtekintünk, látni fogjuk, hogy Izráel szövevényes sorsa többnyire sivatagos, sivár köves pusztaságokon játszódik. Ilyen természeti adottságok mellett bizony nem könnyû kötelesség a temetés, de elsõsorban egy sírgödör ásása a nehéz terepen. Egy 71
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 72
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 73
tesen a kavicsok szimbolikáját. Egy másiknál meg a kõ már szinte egy meditatív jósgömb allegóriája, melyen keresztül kapcsolatot lehet teremteni az örökkévalóságba távozottal. – Arról a jósgömbrõl nekem inkább a tojás szintén jelképterhes formája jut az eszembe, ami a sorsot, az ember által nem befolyásolható történéseket és az elmúlást jeleníti meg, de ez már egy kicsit tisztázatlan elképzelés, ha szabad ilyet állítanom egy ciunnal kapcsolatban.
73
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 74
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 75
Mászoret és hohmec – Kedves Úzi, én érdeklõdéssel követem a mondolataidat, és mint aki felelõs egy neked szóló sírkõtükör elkészítéséért, némi riadalommal tapasztalom az új elleni húzódzkodásodat. – Vannak fenntartásaim valóban, bár mint már mondtam, nem vagyok sem kiconi, sem háridi, de hát más mászoretben nõttem fel, és dolgoztam. – A mászoretrõl nekem a Hegedûs a háztetõnbõl a Hagyomány-dal jut az eszembe. – Nekem meg a hagyomány maga, és nem a közfogyasztásra operetté passzírozott kétes kivitelû maradék. Az én idõmben kelet felé tájoltuk a ciunt, a sírjelet, azaz a vésett oldalt. Hogy egész pontos legyek, délkelet felé, tehát Jeruzsálem – a Szentély – irányába, ez eleve meghatározta a bejt olám belépõ-képét. A kehila drága pénzen vette meg temetõtelkét az örökkévalóság számára, úgy évente, mint a temetések száma után is adót szedtek tõlünk. Ezért a parcellázás igencsak sûrû volt. A közös sorsot leképezve, a sírkövek megközelítõ75
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 76
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 77
en egyforma méretûek voltak, és mi sem természetesebb, azonos anyagból. Én mindig a maceva egész tükrét megterveztem, de vigyáztam, ne legyen túlcsicsázva. Egy kötött vagy hagyományozott renden belül is lehetett az ember találékony. Monolitot, tehát egy darab követ állítottunk, nem használtunk mindenféle alapokat, fellépõket, lépcsõket. Ez azt jelentette, hogy természetesen mozgott a maceva együtt a természetes talajjal és az õt körülvevõ többi ciunnal. Bizony el-eldõltek sokszor, és most nem a pogromlovagok õrjöngéseinek következményeire gondolok. Volt, ahol lesüllyedtek a kövek, a szükség diktálta mértékletes rend és szimmetria elmozdult, és végtelen változatokban oldódott fel a vélt egyformaság. A fák megnõttek, a ciunok elmohásodtak, az ösvényeken elburjánzott a növényzet; de hiszen éppen ez volt, ez kellett legyen az Örökkévalóság Házának, a múlt, a jelen és a jövõ gondos képi megjelenítése. – Mondhatnám élethû megjelenítése… de nem érdektelen, amit Gustav Mahler mondott egyszer, még ha nem is pontosan a temetõmûvészetre:
„A hagyomány a tûz továbbadása, nem a hamu imádása...” – Ha mondta, hát mondta, de a temetõ nem turistaattrakciónak készült. A macevák tükrébe vésett jelek a XVIII. századig az elhunytra 77
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 78
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 79
hove–jelen. Azaz a mindenkori jelen lenne Isten, ezzel ezt akarod mondani…? Mert akkor én most felmondom az obmákot, és önként elhagylak minden hókuszpókusz nélkül… Ez már a blaszfémiával határos. Ezt én, az én kiszolgáltatott dibuk-helyzetemben nem engedhetem meg magamnak. – Jó, hát jöhetnék ilyen szóvirágokkal, hogy a végtelen, az alkotó és egyben a pusztító erõ kifejezõje, meg hogy vagyok aki vagyok …. „Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok!” Szóval, te is tudod, hogy ez a vagyok nincs a héberben… és nekem az „Isten, a jelen” is logikusabb, mint az „Isten jelen van”, de hagyjuk, nem fogok visszaélni vélt helyzeteddel. Bár szerintem te prímán elvagy… De legyünk tárgyszerûek: te hogy vésted a tetragrammát? – A tetragrammát? Sehogyan. A maceván az elhunytról írnak, nem Istenrõl. A mákom tov egy intim hitközségi váróterem – ha profán módon akarom kifejezni magam –, és mindenkinek a személyes adatai, illetve az örökkévalóságnak szóló ajánlólevele, ami látható. Például: „Itt van
vonatkoztatott, elsõsorban a zsidó hagyományból merített szimbolikus képek voltak. Ezek kivétel nélkül az elhunyt mesterségére, nevére vagy származására utaltak; akkor is így volt ez, ha szintén gyakran elõfordultak a Tórából következõ mozzanatok vagy a zsinagóga hétköznapi tárgyai. Határozottan állítom viszont, hogy mindig a héber szöveg és annak a maszoret szerinti tartalma és ízléses – hogy haladó legyek –, esztétikus elosztása határozta meg a zsidó sírkövet. – De hát változott a zsidók élete, az étele, a ruházata, a berendezési tárgyai. Mindezek ugyanúgy változtak, mint ahogy a környezetük is. Sõt a zsidóság nyelve és státusza is változott. És ha már említetted a múlt-jelen-jövõ hármast, mint levita, te tudod, hogy a héber igének tulajdonképpen csak múlt és jövõ idejû formája van. Tehát mi folyamatosan a korral haladunk, a jövõ felé húzzuk a múltat, és ahol pillanatnyilag vagyunk, az a jelen. Nem véletlen a tetragramma JHVH… – Magasságos atyaúristen! Te most afelé hohmecolsz a macevák ürügyén, hogy Jah’ve azt a pillanatot jelenti, amikor Õt említem: Ja–isten, 79
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 80
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 81
eltemetve a jámbor és igaz férfi Ruben Dávid, fia a drága és tisztelt Emánuel Selomónak, emléke áldott, Ruben szakadatlan tevékenykedett a közért, enni adott az árváknak, új rézlámpást vett az imaházba, egy évig õ fizette az olajat a lámpásokba, felszabadult és eltemettetett szép öregségben szerdán, niszán hó 11-én, 371-ben, a kisidõszámítás szerint.” És mint zárás természetesen TNCBH, „Lelke legyen bekötve az élet kötelékébe.” Ha valami különös kérés ért, és ragaszkodtak istenhez, akkor is a „ha sem”, a név vagy „sem tov”, a jó név került a kõre. Egy kohen vagy egy levita, az egy kicsit persze más.
81
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 82
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:08
Page 83
lett hogy beszélje. Ezt a kérdést nyitva hagyja az Exodus könyve, de tudjuk, hogy Mózesnek mindennek dacára sikerül a Mindenhatót meggyõzni, hogy Áron bátyját is be kell avatni, és a nép felé õ fogja az igét harsogni. „Mózes pedig elbeszélé Áronnak az Úr mindama szavait, melyekkel õt elküldötte vala és mindazokat a jeleket, melyeket reá bízott vala. És méne Mózes és Áron és egybegyûjték Izráel fiainak minden véneit. És elmondá Áron mindazokat a beszédeket, melyeket mondott vala az Úr Mózesnek és megcselekedé a jeleket a nép szemei elõtt. És hitt a nép, és megértette, hogy meglátogatta az Úr Izráel fiait és megtekintette nyomorúságukat. És meghajták magokat és leborulának.” Két tolmácsolás tehát már eleve történt, Mózes tolmácsolta Istent, Áron tolmácsolta Mózest, de ebben a sivatagi kampányban nem volt egyszerû az üzenetet eljuttatni az elégedetlen, zúgolódó és rendetlen néphez; erõs, vészterhes, kifejezõ és egy fölsõbb akaratot, de védelmet is megjelenítõ, s egyben a lehetõ legegyszerûbb – nyelvi problémák nélkül –, érthetõ jelképre volt tehát szükség.
Mózes pedig elbeszélé az Úr minden szavait Lebilincselõ ez a história az Úr és Mózes huzavonájával a Tórában. Ez mégis valahol egy hõstörténet, de miért áll oly állhatatosan ellen Mózes az isteni alkalmazásnak, hogy õ legyen a zsidók szellemi vezetõje, az isteni feltételrendszer közvetítõje és a Szerzõdés nyélbeütõje? És miért hivatkozik mindig valami méltatlan fogyatékosságára. Az egyiptomiakkal addig kiválóan eldiskurálgatott, a fáraó udvarában sem tûnt fel mint beszédhibás, az Úrral meg folyton azt akarja elhitetni, hogy nehéz a nyelve, nem tud beszélni, szégyenlõs vagy mi. Sok találgatásra és fejtegetésre adott ez okot nem egy jesivában. Az egyiptomi és a héber nyelv közel állt egymáshoz, mint észak-nyugatsémi nyelvek, de Mózes mégiscsak mint egyiptomi nõtt fel, tehát feltételezhetõen kifejezetten rosszul vagy nem beszélt héberül. Vagy mondjuk törte a hébert, egyesek talán ezt dadogásnak gúnyolták. Áron, Mózes bátyja viszont a néppel élt, és persze a nép nyelvét, a hébert kel83
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:09
Page 84
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:09
Page 85
eleve úgy kellett szimbolikusan hatnia, mintha nem is a temetõ része lenne. A papok elméletileg be sem mehettek a temetõbe a tisztasági micváik miatt, gyakorlatilag viszont az útszélességek és a sírok távolsága az úttól oly mód volt kialakítva, hogy a kohén a törvényes távolságot a halottaktól és a síroktól tartani tudja. Maga a temetõ is meghatározott távolságot tartott a településtõl. A Misna idevágó rendelkezései alapján a lakott terület legszélsõ házától legkevesebb 50 ámára kellett legyen. – Ámá? De hát az pár centi, az a középsõ ujj. – Ahogy vesszük, mert az ámá az könyök is, az 60 centit tesz. No, de a lényeg, hogy tehát a kohanitáknak és a levitáknak külön sorok jártak. Megjegyzem, mi a hevra kadisa cadikjait is külön soron temettük, az öngyilkosokról meg a kitértekrõl már beszéltünk. Azokat is külön soron temettük, akiket nem illetett meg a hagyományos halotti szertartás; itt például az egy hónapnál fiatalabb korukban meghalt gyermekekre és a halvaszületettekre gondolok. De ezeket a dolgokat mindenki tudta, nem kellett emiatt folyton a
– Úziel, kedves kísértetem, a jelkép volt a bökszavad, te jössz! – A felvezetésbõl már sejtettem, hogy személyes érintettséged miatt velem akarod a papi jeleket elmeséltetni. De a Melamedek ugyanúgy leviták, mint a Schullerek, illetve eredendõen a kohaniták is Lévi törzsbéliek voltak, csak kifejezetten az Áron családi ágból. Egyébként meg nem tudom, hogy ezért-e, de valóban a kohén és a levita sírokkal foglalatoskodtam a legszívesebben, bár ezeknél a maceváknál kellett a leginkább odafigyelnem. Több volt általában a szöveg, mondások, Tóra-idézetek, dicsérõ szavak, címek kerültek a már szokásos adatok mellé; egy kohán vagy egy levita sírkõre viszont mindenképpen kellett valamilyen jel vagy valami díszítés. – Miért, ez kötelezõ volt? – Nem, erre vonatkozólag nem születtek határozott rendeletek, semmiképpen sem volt kötelezõ, de a kohánokat már eleve külön surán, illetve soron temettük, rögtön a bejt olám bejáratánál, és a már meglévõ, régebbi macevák kvázi kötelezõ mintaként ott sorakoztak. A kohán-negyednek 85
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:09
Page 86
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:09
Page 87
meghatalmazás és az átszellemülés jele, és ez a késõbbiekben elég használatos elképzeléssé is vált a képzõmûvészetben, ahogy veled nem egy múzeumban láttam. A héber sugarat, a kerent pár latin fordító súlyosan félreértette, mert a héber nem használ magánhangzó jeleket, és a KRN szótõ az még jó pár dolgot jelent. Például KoRoNát vagy a szarvat, mint ahogy a latin is a CoRNus, a német meg a HoRN szót használja… azaz „...és Izráel fiai láták Mózes orczáját (…), hogy sugárzik és Mózes a leplet ismét orczájára borítá, mígnem beméne, hogy Õvele szóljon...” Tehát Mózes a fordításból nem jött ki jól, illetve két jókora szarvval jött ki belõle. A derék Buonarroti mester meg teljesen jóhiszemûen szobrott két igen mutatós kis szarvat Ávejnu Mosé fejére, a pápa személyes rendelésére, a legjobb fehér carrarai márványból. – Még jó, hogy a fordítók nem tudták, hogy a KRN ma alapítványt is jelent, mert akkor még a szarvak mellé egy kuratóriumi jegyzõkönyvet is tettek volna Mosé hóna alá. De én most az Áron által mutatott jelrõl kérdeztelek, mert nyilvánvalóan ez kerül a macevára.
Misnát bújni vagy a csodarabbihoz futkosni. A minimum hat tefáh távolságot két sír között sem milliméterre mértük ki. Bár igaz, ebbõl keletkezett pár vita. Staszek hüvelykben, lábban, araszban meg más furcsa mértékekben mért. A tefáh, a tenyér nálam tíz centi, tehát hat tefáh volt egy ámá, neki a nagy gorál-praclijával 70 centire jött ki hat ámá. – …jó, de a jel, amirõl Isten beszélt, és Áron – szabadon Mózes után – megcselekedé? – Elohim ádirim! Azt rosszul értetted, vagy egy rossz Tóra-fordítást olvastál. Szerencsétlen, jobb sorsra érdemes Mózest is „felszarvazta” ily módon egy fordító, illetve ferdítõ… – …azaz? – Azaz „...mikor Mózes a Sinai hegyrõl leszálla (a Mózes kezében vala a bizonyság két táblája, mikor a hegyrõl leszálla), Mózes nem tudta, hogy az õ orczájának bõre sugárzik, mivelhogy Õvele szólott. És a mint Áron és az Izráel minden fiai meglátták Mózest, hogy az õ orczájának bõre sugárzik: féltek közelíteni...” Magyarul, amolyan glória, dicsfény lehetett a fején, mint az isteni 87
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:09
Page 88
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:09
Page 89
– Az a jel, amit Áron mutatott, az csak egy mutatvány volt a nép meggyõzésére. Valami olyasmit csinált Áron, mint a Fülöp-szigeti csodadoktorok, önnön kezével mellébe nyúlt, majd kihúzta, és sértetlen maradt. Ez nem az a Jel, amit mindenképpen a kohán sírra kellett faragni. – Tórát vagy koronát tartó oroszlánok vagy a Tóra koronával, a Szentély koronával, vagy csak a korona... – Ezek mind lehetségesek valóban, de nem ettõl kohán okvetlenül a sír, megjegyzem, Staszeket nehéz volt arról lebeszélni, hogy ne egy az egyben a lengyel koronát faragja, hanem egy allegorikusat. A legerõsebb és kötelezõ kohanita szimbólum, azok az áldó kohén kezek. Nagyon szerencsés már eleve a két kéz emblematikus tartása, megtorpanásra és figyelemre készteti az embert. – Én valami vészterhest is beleérzek mindig, mint amikor a varázsló a gömb fölé emeli a kezét és az abrakadabrát mondja. – Minden vallásnak és ideológiának van egy jellemzõ gesztusa és allegorikus kézjele, az egyik széttárja a karját, mindent akar, vagy mindenkit 89
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:09
Page 90
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:09
Page 91
ez így együtt öt térköz (…) arra kell nagyon ügyelniük, hogy a hüvelykujj begyvégei nehogy egymáshoz érjenek, különben (...bezárják…) elrontják a térközt; a jobb kezet kissé följebb kell tartaniuk, mint a balt, és a jobb hüvelykujj legyen a bal fölött (…) és úgy terjesszék ki kezeiket, hogy tenyerük a föld felé forduljon, és a kéz fonákja az ég felé nézzen.” – Jó, elképzeltem, és valóban felemelõ és titokzatos... most már csak azt nem tudom, és a Sulhán Áruh sem fedi fel ezt a rejtélyt, hogy a nevezett közök az ujjak között mire is szolgálnak pontosan. – A látvány szimbolikáját illetõleg arról van szó, hogy Isten maga az, aki az áldást osztja. Elvégre is megtárgyaltuk, az az elképzelésünk, hogy Isten jelen van. A pap ennek megfelelõen, ugyanúgy leveszi a cipõjét, mint annak idején Mózes az Isten társaságában; persze ez egy társasági minimum-gesztus is volt, ha az ember más sátrába látogatott. A muszlimok ugyanemiatt veszik le a cipõjüket a mecset elõterében. A leviták ilyenkor segítenek a kohánoknak kezet mosni, ez a levita
hív. A másik összeteszi a kezét, aláveti magát, a harmadik két tenyerét fölfelé fordítja, fönt föltételez valakit, akitõl valamit kapni akar, lehetõleg mindent; vagy kart lendít tenyérrel lefele, jelezve, alatta mindenki alattvaló, vagy teszi ugyanezt ökölbe szorítva, mindenkit rohamra híva, vagy csak simán a füle mellé emelve öklét cinkosan a beavatottaknak, hogy lassan azzal a rohammal... tehát itt hatékonynak kell lenni az elsõ pillanatra, mint egy választási plakátnak… – Igaz, de a kohén pap kezei talán inkább közvetítõ jellegûek, melyek az isteni áldást osztják fölsõbb meghatalmazással. – A Tóra megfogalmazása végül is kifejezetten képszerû. Lehet, éppen azért, hogy pótolhassa a valóságos képek hiányát, de képzeld el Áront a fehér ketonetben egy széles színes övvel és egy migbáával, és olvasd hozzá a Sulhán Áruh leírását a kahánok áldásáról: „Felemelik karjukat, kinyújtják kezeiket és ujjaikat szétosztják olyan módon, hogy öt tér keletkezzen köztük, ez annyit tesz, hogy két ujj között van egy-egy köz és két ujj és a két hüvelykujj között szintén egy térköz; 91
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:10
Page 92
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:10
Page 93
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:10
Page 94
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:10
Page 95
– Nem is tudnék szinte semmi más jelet a kezeken kívül, melyet kizárólag a kohanitákra lehetne vonatkoztatni. Akár egy szép betûjel is válhatott volna a kétkéz-hieroglifából. A bejt – a ház – helyett jelezhette volna a brohe – áldás – a kohán kezek alakjában a „B” hangot. Ma akkor nem álefbejtrõl, hanem álefbrohéról beszélhetnénk. A kohanita papok legfontosabb feladata, amíg a Jeruzsálemi Szentély állt, az áldozat-szolgálat volt. A második Templom lerombolásával az áldozathozatal és többé-kevésbé a kohánok eme szerepe is örökre megszûnt. Ennek ellenére több elõjog és elõírás máig fennmaradt számukra. Mint „szentek” büntetlenül iparkodhatnak a szent területeken Isten alkalmazásában. Viszont ennek fejében különleges tisztasági tilalmak hatályosak számukra. Megmaradt szerepük, mint a közösségek tanítói, vallási-szellemi vezetõi, bár ezeket a feladatokat ma már nem csupán a születés jogán osztja ki a gyülekezet. Az ortodoxok szent meggyõzõdése szerint a kohaniták és a leviták a letéteményesei és az alapkövei egy eljövendõ, teljességgel megváltott
jeleknél lesz mérvadó. Létezett egy olyan feledésbe merült kitétel is, hogy a hívõk ne nézzék a pap kezét az áldáskor, mert Isten közvetlen fölötte tartózkodik, és Mózes sem nézett Isten irányába, ha Õ megjelent. Mózes az arcát alázatosan eltakarta, ha Istennel értekezett, erre emlékeztetve a papok egyes kehilákban a kezüket is elrejtették az imaköpeny alá. – ...de a Jel.. – A Jel most jön. A papok, illetve a kohén háttal a kehilának, mintegy a képviseletükben elõbb Istent áldja meg. Utána a hívõkhöz fordul és felemeli két kezét... és most közelíti a két kezet egymáshoz és terjeszti szét az ujjakat... – De miért? – Mert az áldás nem a zárt tenyerükben van, az csak fölüle jöhet a „Vagyok”-tól. Õ a kohán ujjai közül látja és áldja meg a közösséget. Ha a zsidók megtûrnék a naturalista megjelenítést, akkor minden kétséget kizázóan úgy ábrázolnák a kohének ujjai közül áradó sugarakat, ahogy a barokk festõk szokták a felhõk közül kitörõ isteni akaratot, allegorikus napsugarak formájában. 95
Temetık kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:10
Page 96
Izráelnek, a harmadik és végleges Szentély felépítésének. – A Sulhán Aruh kifejezetten azt az utasítást adja, hogy a hüvelykujjak ne érintsék egymást, és a két kéz se egy magasságban legyen, ezzel szemben én Magyar-, Német- és Lengyelország-szerte csak teljesen szimmetrikus ábrázolásokat láttam a legkülönbözõbb kéz- és ujjállásokban. – Ez szerintem a kehila értelmezési szabadságának a része, és a Sulhán Áruh is csak a papi áldás kivitelezési módját írja elõ oly konkrétan, nem viszont az ábrázolásét. Fogadjuk el, hogy így szimmetrikusan tömörebb és jobban megfelel egy szent testületet jelzõ emblémaként.
96
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:10
Page 97
TemetÄąk kvark05-04-49-98-ig.qxd
2011.06.26.
18:10
Page 98
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:08
Page 99
Tiszta vizet a kancsóba Mózes IV. könyve 8. rész (Károli Gáspár fordítása) Szóla továbbá az Úr Mózesnek, mondván: Vedd a lévitákat Izráel fiai közül, és tisztítsd meg õket. Így cselekedjél pedig velök, hogy megtisztítsad õket: hintsd reájok a tisztulás vizét, és az egész testöket beretválják meg, és mossák meg ruháikat, hogy tiszták legyenek. (…) Akkor vidd a lévitákat a gyülekezet sátora elé, és gyûjtsd egybe Izráel fiainak egész gyülekezetét. Ezután vidd a lévitákat az Úr elé, és Izráel fiai tegyék kezeiket a lévitákra. (…) És állassad a lévitákat Áron elé, és az õ fiai elé, és lóbáld meg õket áldozatul az Úrnak. És válaszd külön a lévitákat Izráel fiai közül, hogy a léviták legyenek az enyéim. És azután menjenek el a léviták a gyülekezet sátorában való szolgálatra. Így tisztítsd meg õket, és lóbáld meg õket áldozatul. Mert bizony nékem adattak õk Izráel fiai közül; mind azok helyett, a kik az õ anyjok méhét megnyitják; Izráelnek elsõszülöttei 99
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:08
Page 100
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:08
Page 101
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:08
Page 102
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:08
Page 103
helyett vettem õket magamnak. (…) A lévitákat pedig minden elsõszülött helyett vettem magamnak Izráel fiai között. És odaadtam a lévitákat adományul Áronnak és az õ fiainak Izráel fiai közül, hogy Izráel fiainak tisztében járjanak a gyülekezet sátorában, és hogy engesztelést végezzenek Izráel fiaiért, és ne legyen Izráel fiai között csapás, ha a szenthelyhez közelednek Izráel fiai. Úgy cselekedék azért Mózes és Áron, és Izráel fiainak egész gyülekezete a lévitákkal; a mint parancsolt vala az Úr Mózesnek a léviták
felõl, mindazt úgy cselekedék õ velök Izráel fiai. És megtisztíták magokat a léviták, és megmosák ruháikat, és meglóbálá õket Áron áldozatul az Úr elõtt, és engesztelést szerze nékik Áron, hogy tisztákká tegye õket. Azután pedig bemenének a léviták, hogy végezzék az õ szolgálatukat a gyülekezetnek sátorában Áron elõtt és az õ fiai elõtt; a miképen parancsolt vala az Úr Mózesnek a léviták felõl, akképen cselekedének velök. Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván: Ez is a lévitákra 103
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:08
Page 104
tartozik: Huszonöt esztendõs korától fogva és azon felül, menjen be, hogy szolgálatot teljesítsen a gyülekezet sátorának szolgálatában. Ötven esztendõs korától pedig lépjen ki e szolgálatnak sorából, és ne szolgáljon többé. Hanem segítse az õ atyafiait a gyülekezet sátorában, hogy azok az õ tisztökben eljárjanak; de szolgálatot ne teljesítsen. E képen cselekedjél a lévitákkal az õ szolgálatukban.
104
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:08
Page 105
nel történõ eljegyzés” lenne a derék Gáspár mester megfogalmazásában. Az viszont egyáltalán nem rossz megközelítés. – Lehet, de ehhez léteznie kéne egy „loben” fordításnak is, és errõl meg nem tudunk. Nekem viszont van egy ötletem, ami Staszek tévedéseibõl táplálkozik. A héber beit, nun és haf betûket szinte egyformának véste, és emiatt sok félreolvasás, és ami engem illet, fejreolvasás történt a késõbbiekben. A mezüze-írásban én is ejtettem hibákat, javítani tilos volt, és a pergamentet sem szabad ilyenkor újra használni, az anyag fájdalmasmód elveszett. A német bibliafordításokat a könyvnyomtatás hajnalán még úgynevezett fraktúra vagy textúra betûtípusokkal nyomták, ezt ti itt Hágáriában általában a gót vagy gótikus írásként említitek. Én Luther Márton fordításában is valóban a weben szót olvastam, de hozzá kell tennem, hogy a gót „b” és a gót „h” alig különböztethetõ meg egy általában csak latin-antikva betûket használó számára. Ha ennek következtében nem weben-t, hanem wehen-t olvasunk, akkor bizony azt könnyû félreérteni, lobogni-lobogtatnit jelent
– Tudom, mit akarsz mondani... – Na nemond, Úzikám! – ...hogy vajon miért kell a levitákat meglóbálni… – Ha hiszed, ha nem, ez annyira fordítási hibának nézett ki megint, hogy már régebben utánajártam. Megjegyzem, nem az arámi-héber eredetit néztem meg elõször, hanem egy protestáns német fordítást, és ott is a furcsa „weben” szóval találkoztam a lóbál helyén. A weben szõni, de van egy olyasféle ritkán használt jelentése is, hogy izeg-mozog, mûködik. Csakhogy a latinban már a consecratio-t leltem, mint ahogy a héberben is felkenésrõl, felszentelésrõl van teljesen egyértelmûen szó. Károli Gáspárnak múlhatatlanok az érdemei, de itt a jelek szerint belefutott egy német félrefordítás csapdájába, nyilvánvalóan a weben izget-mozgat jelentését vette át lóbálásként. Egy másik feltevésem a következõ és rafináltabb: a német loben-dicsérni, dicsõíteni, sõt akár verloben eljegyezni, felesketni sikeredett valahogyan „lóbenolásra”, azaz lóbálásra. Ebben az esetben a meglóbálás felesketés vagy még irodalmibban „isten105
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:08
Page 106
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:08
Page 107
mint a zsidók értik, hogy itt vadveszély van, és lassítani kell. – Tehát a leviták jelévé a kancsó vált, de kérlek, most ne keresd az összefüggést a héber kankan, a német Kanne és a magyar kancsó között. – Túl vagyok ezen a felelõsségteljes mûveleten: a kánkán többek között az 1800-as évek párizsi mosónõinek csábtáncával sincs rokonságban, mint ahogy a már modern héber teavízmelegítõvel, a kumkummal sem. Nyoma sincs az 1863-as káldeus-héber Ótestamentum-szótárban; viszont ugyanitt megtaláltam magát az eszközt „kád” néven, és megkerestem a kád címszót egy enciklopédiában. Biztonságosan állíthatom tehát, hogy a levita sírokon egy tiszta, ivásra és mosakodásra egyaránt használható, az arámi „kád” névre hallgató kancsó látható. A nagyragadozók – azaz az oroszlánok –, pontosabban Júda oroszlánjának megjelenítését a macevákon már tárgyaltuk az „Oroszlánkaland” fejezetben, azonban nem kifejezetten a leviták szempontjából. Lévi ugyanis a harmadszülött fia Jákobnak és Leának, az õ öccse Juda.
még a mai németben is. Van viszont egy sokkal kézenfekvõbb magyarázatom. A tény, amirõl beszélünk, az a leviták beavatása, felkenése vagy ha úgy akarjuk, felszentelése. Nos, ez a szó németül „weihen”, és Luther mester még nem Goethe és Schiller „hochdeutsch”-át beszélte, hanem a szászt. Sok késõbbi vicc forrása, hogy már a berlini poroszok és a lipcsei szászok sem értették, vagy tán tudatosan félreértették egymást a hangzóeltolódások miatt. Szerintem a weihen-beavatni, felavatni, felszentelni és wehen-lobogni, lobogtatni között szászul csak a mondat összefüggésében érezzük a különbséget, tehát Luther mester eredetileg is arra gondolt, mint ami a Tórában leírt tény: „…és Izráél fiai tegyék kezüket ezekre az emberekre és Áron avassa fel õket az Úr számára Izráel egész népe elõtt…” – Na, látom, nem hiába barangolgatunk mi Budapest, Lipcse és Berlin zsidótemetõiben. Látod, Úziel barátom, ezért kellenek a jelek az emberiség számára. Ha egy háromszögû táblán egy rénszarvast és a piros 30-as számot látom, akkor biztosak lehetünk benne, hogy úgy a japánok, 107
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:08
Page 108
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:09
Page 109
Igazságtalan volt, vagy nem az emberi mérlegelés alapján döntött a sors, amikor Judához ragasztotta az oroszlán jelzõt, arámiul oroszlánt ugyanis éppen a báty Lévi jelent. A k’fir és az árie szavak is léteznek az oroszlánra, de ha a 12 fiútestvér mellé egy lánya is született volna Jákobnak, azt biztos Léviának nevezték volna, azaz egy oroszlán hölgynek. Tehát amikor a Lévi, Löw, Löwy, Lewin, Löwenson, Löb, Löbinger, Leon, Lion nevekkel találkozunk a sírkertben, akkor számolhatunk oroszlánok megjelenésével is. A legritkább viszont a leviták, tehát a szakmájuk szerint templomszolgák, tanárok és a kohánok támaszai sírjain az oroszlán és a kancsó együtt. Nem tévedhetünk nagyot, ha megállapítjuk, hogy az oroszlán a törzsi hovatartozást bár számontartó, de nem a „levita” tevékenységekkel foglalkozó Lévi-utódok emblémája. A kancsó ezzel szemben a vallási, templomi szolgálatokat valósan végzõ vagy ezt a családi hagyományt módfelett határozottan felvállaló, elhunyt hitsorsosok szimbóluma. Fejezetünk kezdetén Mózes negyedik könyvében a fõkohán, Áron rendelte el 109
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:09
Page 110
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:09
Page 111
Mózes utasításai alapján a leendõ leviták megtisztítását és felszentelését. A zsidó történelem további folyamán már a leviták foglalatossága a papok felkészítése tisztasági szempontok alapján a teketóriára. Különbözõ módokon jelenik meg az a víz is a fordításokban, mely a leviták „mosdatására”, de szimbolikusan a vallási tisztulásukra szolgál. Luther Sündwasser-je ráközelítés, mert nem a bûn vizérõl, hanem a bûntelenítés vizérõl van nyilvánvalóan szó, de van, aki már ezt is mint Süsswasser, azaz édesvíz vette át, feltehetõen a sós tengervizet jóságosan kizárva. A mi Károlink itt az óvatos, és úgy a fizikai, mint a szellemi takarításról beszél, amikor nála a tisztulás vize vétetik. Ne feledjük, az arámi kádos eredeti értelme is a tiszta, a szent már a hozzáadott érték és a késõbbi átvitt értelme. Most már viszont biztosan tiszta vizet tölthetünk a leviták kancsójába, hogy a kohán kezeket segíthessenek megmosni az istentiszteletet megelõzõen. Annak idején, amikor még állt Jeruzsálemben a Szentély, a leviták töltötték be az õrzõ-védõ feladatokat is, mint ahogy az áldozati bárányokkal 111
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:09
Page 112
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:09
Page 113
hivatott felfogni. Nincs természetesen kizárva más további motívum a maceván, például ha valami nagyon karakteres neve volt az elhunytnak, Hirsch, Kroner vagy ahogy fenn már említettük, Leon. Társulhat ilyen esetben persze egy szarvas, korona vagy oroszlán is a kannához, és bár ezen jelek is saját szimbolikus üzenettel rendelkeznek, de az ilyen esetekben sokszor csak a maceván szereplõ nevet illusztrálják. Elképzelhetetlen lett volna a recepció elõtti zárt zsidó közösségekben, hogy a kohán vagy a levita sírok ne lettek volna a leírt jelekkel ellátva; az elkövetkezõ idõkben viszont lazult a hagyomány szorítása, és a kohánok nem biztos, hogy papok, a leviták nem biztos, hogy templomszolgák vagy tanárok lettek, és ugyanígy nyitva állt a rabbi, kántor, samesz és segédpap szolgálat minden arra érdemes zsidó számára. A zsidó emancipáció idején, tehát tulajdonképpen már 1848-tól kezdõdõen „magyarosodni” kezdtek a fõleg német zsidó nevek, 1867 után már mozgalomról beszélhetünk, késõbb sokszor sajnos már a körülmények diktálta kényszerrõl. Természetesen magyarul is jól csengõ, esetleg az elõ-
bajlódni vagy a papi ceremóniák kóruskísérete is levita-tiszt volt. – Úziel, a te bibliai elõdöd nem szintén a levitakóruson keresztül tört ki az ismeretlenségbõl? – De valóban, az egyik druszám. Apám – zihronó lévráhá – azonban úgy mesélte, hogy az arkangyal Úziel járt a fejében a születésem utáni nyolcadik napon. Te biztos az „Óz, a csodák csodájára” gondoltál volna a filmes múltaddal. Az óz az arámi erõ, és Úziel pontos jelentése, erõm Istenben. A spanyol zsidóknál közkedvelt ladino név volt, így kaptam mint leskói másodgenerációs bevándorló én is. De ne feledd mondandód… Jeruzsálem eleste és a rebellis zsidók szétszóratása után egy sor olyan hagyomány született, mely az emlékezetet és a Jeruzsálembe való viszszatérésbe vetett rendíthetetlen hitet volt hivatott fenntartani. Valós áldozathozatalra a zsinagógákban már nem kerül sor. Nevezhetnénk így emlékeztetõ szimbolikus pótcselekvésnek is, amikor a leviták vízzel öntik le a pap kezét az áldás szertartása elõtt. Társul a kancsóhoz gyakran egy tányér is – vagy inkább kis lavór –, mely a kézmosóvizet 113
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:09
Page 114
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:09
Page 115
zõre jelentésben vagy hangzásra hasonlító neveket kerestek az érintettek. A kezdõbetû a régi név által mindig adott volt, és jó pár nevet persze nem lehetett választani, fõleg a már „foglalt” fõnemesi családneveket. Sok Lévibõl lett így a példának okáért Lévai, mint ahogy nem egy Schullerbõl is Surányi. Ma már sajnos megszûnõben van az a hagyomány, hogy a macevákat a Jeruzsálem felé nézõ oldalukon héberül szövegezik meg. Ilyenkor a hagyományos eredeti zsidó név vagy csupán a németesített vagy magyarosított név kerül fel a kõre héber betûkkel. Kilátástalan biztosra menni és tüstént fellelni a keresett sírt a bejt olámban, ha nem tudjuk az elhunyt elõzõ nevét is. Dr. Szécsi Ferenc királyi kormányfõtanácsos, királyi közjegyzõ és színpadi szerzõ sírját csak hosszú keresés és másodszori kiszállás után találtam meg a Schoenberg család kriptájában a Salgótarjáni úti temetõben.
115
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:09
Page 116
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:09
Page 117
áltozom (…) segélyért kiáltok, de nincsen igazság. Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett. Tisztességembõl kivetkõztetett, és fejemnek koronáját elvevé.” Itt az arámi-héber átárá jelenít meg egy jelképes koronát, ami a tisztesség és férfiúi becsület metaforája. Eszter könyvében találjuk a perzsa uralkodó valós, fejen hordott koronáját, és a keter a modern héberben is korona. „Hetedik napon, mikor megvidámult a király szíve a bortól, mondá (…) a hét udvarmesternek, (…) kik szolgálának Ahasvérus király elõtt, hogy hozzák el Vástit, a királynét a király elé, királyi koronával, hogy megmutassa a népeknek és fejedelmeknek az õ szépségét, mert szép arczú vala.” Sámuel II. könyvében már nezer néven találkozunk egy koronával, és minekután itt a csatában részt vevõ Saul koronájáról van szó, aligha tételezhetjük fel, hogy a valós királyi díszben, koronástul vetette magát a harcba. Azonfelül a názir a Tórában több helyütt egy kiválasztott felkent, ki megpróbáltatásokat és lemondásokat vál-
Mindennek a koronája Az eddigiekben is említést nyert nemegyszer a korona. Nem egyféle koronával találkozunk, sõt ahány temetõ, annyi korona, de mindig egy koronára kell gondolnunk, a korona metaforájára vagy ikonjára, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy nem királysírok elõtt állunk, és nem is a felvilágosodás utáni császári és királyi udvari szállítók örök nyugvóhelyével... – Úziel, meggyõzõdésem, hogy ehhez van hozzáfûznivalód, már csak Staszek komád révén is. – Staszek merõ jóindulatból és lengyel nemzeti fölbuzdulásból valóban a lengyel koronát faragta megingathatatlanul. Mentségére szóljon, hogy semmilyen más koronát nem ismert. Én mutogattam neki különféle idegen pénzérméket, amiken másfajta koronák is voltak, svéd meg dán, de hát valóban nem egy koronáról kell beszélnünk, hanem kétszer háromról. A Tórában három különbözõ szóval illetik a koronát vagy egy jelképes koronát. Jób így panaszkodik a róla elnevezett könyvben: „…Ímé, ki117
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:09
Page 118
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 119
lal népéért, beleértve a halált is. Így meséli el Saul és Jonatán halálát az amálekita: „Akkor monda nékem: Kérlek állj mellém és ölj meg engem, mert dermedtség fogott el engem, pedig a lélek még teljesen bennem van. Annakokáért én mellé állván, megölém õtet (…) és elhozám a koronát, mely az õ fején vala…” Itt tehát egy isteni feladat teljesítése révén és közben éri utol a halál Sault, és a feladat attribútumát, a koronát hozza el az amálekita. – Csakugyan biztosak lehetünk, hogy a korona az egyik legrégebbi szimbólum, a korona díszít és tekintélyt teremt, tehát dicsõség, tisztesség, tekintély, hatalom, döntésjog, uralkodás. De kizártnak tartom, hogy az általad az imént felvezetett koronákkal lenne dolgunk a sírköveken. Kétszer hármat mondtál. Hol a másik három korona? – Csak a pontosság kedvéért hozakodtam elõ a keter-nezer-átárá kérdéssel, mert egyébként, még ha nagyon ritkán is, de találkozhatunk a köveken bibliai jelenetek ábrázolásával. Másrészt nemegyszer pont kizárásos alapon kell kutatni. Leskóban például nagyon sok koronás maceva volt. Láttam, 119
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 120
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 121
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 122
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 123
hogy kerested, de csak németül találtad meg a Misnában a Pirkej Ávot-ban azt a mondatot, melynek folyományai a miáltalunk tárgyalt koronák. – Aztán megtaláltam magyarul is, és már azt hittem, itt is valami probléma lesz a „sugárral”, de tévedtem. „Három korona van: a Tóra koronája, a papságé és a királyé.” A jó név koronája viszont túlragyogja az összeset. A magyarban „felülmúlja mindeniket” állt, amivel itt fölösleges vitatkozni. Viszont a magyarban a jó név helyén a „jó hír” állt. Ezt én szívesen kijavítanám „jó hírnév”-re, tudniillik a sem tov valóban jó nevet jelent, és egy jámbor ember mindenki száján és elsõsorban Isten fülében jól csengõ, elismerést és csodálatot keltõ nevérõl van szó. – És akkor már megérted azt a koronát is helyettesítõ feliratot, hogy „niftár b'sem tov”, azaz „jó névvel szabadíttatott fel”. Az elismertség, jó név fontos, hiszen a Nagy Könyvbe sem kerül be mindenki…
123
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 124
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 125
Sófár Ha egy pipaszerû vagy dudára, nemegyszer harsonára emlékeztetõ ábrát észlelünk a maceva tükrében, akkor a sófár nevezetû fúvós hangszerrel van dolgunk. Gyakran tesz a kõfaragó kettõt keresztbe, vagy párosítja egy levitakancsóval. Ez a sírkõ egy olyan elhunyt feje fölé lett állítva, akinek életében a közösségben az az igen nagy tiszteletben álló megbízatása volt, hogy õ fújja meg a sófárt ros há sónókor, zsidó újévkor és jom kipurkor, az engesztelés napján. A sofár a kos vagy a kudu – ez egy hasonló patás, mint a Naftali törzs címerantilopja, és ma hiába is keresnénk õket Izraelben. Egyfajta kost bár visszatelepítettek, találkoztam is velük a Nagy Kráternél a Negev-sivatag közepén, de tulajdonképpen már csak Dél-Afrikában élnek szabadon. Az õ szarvukból készült és készül a sófár, õk a patájuk révén kóser állatok. Jellemzõ a Mindenható következetes bûnüldözésére, hogy az egyébként kóser szarvasmarha szarvát tiltja a zsidóknak, a Sináji „aranyborjú”-lázadás miatt. Szinte kizáró125
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 126
lag rituális célokat szolgált ez a leginkább a nagyméretû szilveszteri dudák hangjára emlékeztetõ hangszer. Nincs benne semmilyen síp, tehát mint egy trombitát kell megfújni, és szinte biztos, hogy elsõre nem fog sikerülni. Sok mindent írtak arról, hogy mire kell emlékeztessen minket a sófár hangja. Az egyik változat azt beszéli el, hogy amikor Ábrahám az õ hitének töretlen erejét bizonyítaná éppen, szeretett fia, Izsák feláldozásával, az arkangyal tülkölt rá, megakadályozva a szörnyûséget. A Tóra azonban itt még nem szól a sófározásról: „Akkor kiálta néki az Úrnak Angyala az égbõl, és monda: Ábrahám! Õ pedig felele: Ímhol vagyok. És monda: Ne nyújtsd ki a te kezedet a gyermekre, és ne bántsd õt: mert most már tudom, hogy istenfélõ vagy, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek én érettem. És felemelé Ábrahám az õ szemeit, és látá, hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égõ áldozatul az õ fia helyett. És nevezé Ábrahám annak a helynek nevét JHVH-jire-nek.”
A jire a roé, „lát” jövõ ideje, és itt annyit jelent, hogy Isten látni fogja, figyelemmel fogja kísérni a vele szövetségben élõk cselekedeteit. Saját kárára tehát, a kos belekeveredett a hittételbe, és azóta az Urat is az õ szarva emlékezteti Izráel népének áldozatkészségére. Használták persze a sófárt a 126
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 127
gdolá, egy hosszan – amíg a szusz tart – kitartott hang, ami azt jelenti: „Az Úr vissza fog térni.” Gaon Saadja, a korai középkor jelentõs zsidó írója szerint a sófárok hangja a világ teremtésére, a vezeklésre, a kinyilvánításra a Sinaj-hegyen, a próféta szavaira, a Jeruzsálemi Szentély lerombolására, Ábrahám engedelmességére, a harcba hívó kürtök hangjára, a messiási idõk végítéletére, Izráel megváltására és a halottak föltámadására emlékeztetik õt, és a sófárnak egy léha, gondolatszegény életmódból kell fölráznia az embert. Úzi szerint a sófár egyszerûen a „hiszek a messiás eljövetelében” mondat kifejezõje, és nem is mindenki fújta, akinek a sírjája ráfaragta.
zsidók más alkalmakkor is, hiszen ez a kosszarv a klasszikus harci kürt is, sõt Jósua hét harci kürtje sem lehetett más, mint hét hatalmas sófár, melyek hangjának Jerikó falai sem tudtak ellenállni. De egy király avatása alkalmából is felhangzott a sófár hangja, egyértelmûen jelképezve az isteni áldást az új uralkodóra, de azt is, hogy õ csak földi helytartó, mert JHVH a király, a fõvédnök és a bíró. A királyavatás nyilván nem szombaton volt, de egyébként micva tiltja a sófár fúvását az Úr napján, mert hangszernek minõsül, és ezért sabatkor tilos a használata, a ros há sónó reggeli és a jom kipúrt záró ceremóniának viszont fontos része. Tudni kell következésképpen, hogyan és mit kell fújni ünnepekkor, mert ennek módja van. Négy alapvetõ jeladást kívánatos tudnia a sófárfúvónak. A tekiá (fúvás) egy hosszú kitartott, de egyenletes hang, szimbolikus jelentése: a király jön! A svárim három rövid hang: Isten kegyelmezz! A trúá jelentése az arámiban üdvrivalgás, csatazaj, vagy valakit felköszönteni, ennek ellenére a kilenc-tizenkettõ rövid sírós hang az „eltört szív” szimbóluma. A nagy fúvás, a tekiá 127
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 128
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 129
de a szó eredeti arámi jelentése: gyönyörûség, nagyszerûség, fényesség, és csak áttételesen kötõdik a valóban pompázatos és kecses négylábúhoz. Amikor a Tóra a „cvi memláhot” és „árec ha cvi” fogalmakat használja, akkor az nem a királyságok gazelláját vagy szarvasát, hanem a királyságok fényét és pompáját, illetve Izráel földjének nagyszerûségét jelenti.
Naftali szarvasa Nem csak a különbözõ bibliafordításokra jellemzõ a gyakori „félrehallás” vagy akár jóindulatú, de önhatalmú félreértelmezés. Ez történt a helyenként elõforduló szívvel is. Mint Herz, Hertz, Hartz, Herzen, Herzenfeld természetesen a német és a jiddis szívvel van dolgunk. Minekután héberül „lev” a szív, így logikus lenne a Lévi név elrejtése a Hertz alatt, mint ahogy a macska (Katz) alatt is jól megfért a kohen cádik (KC). Ugyanúgy nincs viszont kizárva az sem, hogy a naftaliták címerszarvasa, a Hirsch lett hircként értve, és a herc és a hirc között már aztán valóban minimális a különbség. Hozzátartozik ehhez még az a héber tévedés is, hogy a héber és a jiddis közszáj a szarvast nevezi cvinek, holott a „Nagy Brehm” szarvasa az az ájál, illetve a szarvastehén az ájálá; ma is kedvelt az Ajal és az Ajala név az Árecban. A Cvi is kedvelt, bár ma már sokkal kevésbé használatos. Akik Magyarországon Hirschfiúból szarvassá váltak, az Árecben Cvi-k lettek. A cvi és a cvijá tulajdonképpen amolyan gazellák, 129
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 130
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 131
megszomjúhodott a nagy tusában, és szomja miatt Istent korholta. Erre újabb csoda történt: „…meghasítá Isten a zápfogat, mely az állcsontban volt, és víz fakadt ki abból. Õ pedig ivott, ereje megtért, és megéledett.” A maceván azonban a halott poraiban is hõssé vált füles helyett egy medvével találkozunk, vele helyettesítették, helyette szerepel õ ott, természetesen az erõt és bátorságot képviselve. Szóval a medve ilyeténképpen lett pótszamár, de ha az elhunyt neve Dov lett volna – ez héberül medve –, akkor természetesen a szarvasokhoz vagy sasokhoz hasonlóan a medve is csupán a név illusztrációja lenne. A württembergi Laupenheimben maximális volt az együttállás. Az 1824ben elhunyt Berndhard Ullmann maceváján ott díszeleg a medve, hiszen a Berhard név a német medvére utal. A maceva héber feliratából viszont megtudtuk, hogy Bernhard zsidó neve Jissahar ben Jissahar.
…és egy szamár medve Hiába a derék, jó kiállású szamár Jissahár törzsének címerállata, nem találni õt a zsidó sírköveken. Lehet, hogy a jóravaló állat nem elég tiszteletet parancsoló és reprezentatív, vagy ráragadt volna a „szamárság” igaztalan vádja? Pedig méltán illethetné õt a megbecsülés; íme, Sámson révén harci tetthez köthetõ, még ha önhibáján kívül is. A súlyos kötelekkel megkötözött Sámsont Lehi felé vonszolták, és a filiszteus tömegek már messzirõl ujjongtak a foglyul ejtett hõs láttán. De akkor: „…felindítá õt az Úrnak lelke, és olyanok lettek a karján levõ kötelek, mint a lenszálak, melyeket megperzsel a tûz és lemállottak a kötések kezeirõl. Egy nyers szamárállcsontot talála, (…) felvevé azt, és agyonvert vele ezer embert. És monda Sámson: szamár állcsontjával seregeket seregre, szamár állcsontjával ezer férfit vertem le.” Sámson 131
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 132
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:10
Page 133
Mennyi egy élet fele? A Tórában említett elsõ sírkõ (Mózes 1.35,20) Ráhelé, amelyet Jákob állít az adottságok szorításában. Egy természetes barlang nem állt rendelkezésére Jákobnak, ezért a Benjámin születésekor lelkét az Úrnak visszaadó Ráhelt földdel kellett, földbe eltemetnie; a sírhely megjelölésére egy kettétört oszlopot használt. Ezt a jelet nevezték macevának, és a sírkövet azóta is így nevezik héberül. Az MCV szótõ tulajdonképpen egy helyzetet, akár egy földrajzi pontot, helyet jelöl, késõbb katonai posztot is jelentett. – Az oszlop kettétört mivolta nem szerepel Mózes könyvében. – Igazad van, Úziel, ezt már a szájhagyomány tette hozzá, viszont egy ép és használható oszlop miért is lett volna ott szabadon, az akkor drága kincs volt. Viszont aligha vitatható el egy felfelé ívelõ, tökéletes, klasszikus mértani testtõl, hogy kettétörve vészterhes, tragikus látvány, és érzékletesen fejezi ki a szomorú tényállást, a halált. Így lett ez a szimbólum a hirtelen, váratlanul ko133
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 134
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 135
rán és fiatalon elhunyt embertársak sírhelyének jele. – Valóban, a Mindenható kedveli ezt a képi nyelvet, de Õ kifejezetten ünnepélyes, patetikus, sõt amolyan tanáros. Ami meg az élet végét illeti, az neki nem hirtelen, az élet meg nem hosszú vagy rövid, hanem annyi, amennyi. Ki bír olyan látnoki tehetséggel, hogy hozzálássa az oszlophoz a letört, hiányzó felét, és hogy hol tört tulajdonképpen el, az elején, a közepén vagy amúgy is a végén; nem is láthattál ilyen oszlopokat nálunk Leskóban. Ez már a németek túláradó és fatális romantikája, Goethe és Schuller kora… – … bocsánat, de Schiller… – Jó, Schiller, de visszarévedezik õ is a középkorba, lovagi ideálokhoz. Az oszlopok meg kifejezetten a görög ókorba visznek vissza, a klasszikus demokrácia korába. – Nem véletlenül nevezzük klasszicizmusnak az európai felvilágosodás korának uralkodó építészeti stílusát. A fekete gránit és márvány, a legtöbb ilyen féloszlop anyaga még fokozza is a drámai hatást. Az 1800-as évek elsõ felétõl találunk számos, 135
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 136
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 137
hasonló gondolatot kifejezõ félbetört rózsaszálat – elsõsorban fiatal lányok vagy gyermekek síremlékein – vagy derékba tört fákat, magyar, osztrák és német temetõkben egyaránt. Itt egy klasszikus vándorszimbólumról beszélhetünk, amely úgy a keresztény, mint a zsidó temetõk egyik kedvelt jelévé vált. A félbetört vagy akár félbevágott fa az emberiség egyik õsi szimbóluma a mindent maga alá rendelõ halál megtestesítésére. A magyar Himnusz költõjének, Kölcsey Ferencnek egy ugyanilyen oszlop állíttatott Szatmárcsekén, tárgyiasult metafora gyanánt, jelképezve a fiatalon meghalt költõ derékba tört életét.
137
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 138
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 139
A Nagy Könyv A zsidóság a könyv, helyesebben a Könyv népe. Nem csupán a zsidók állítják ezt, de még a Korán is. A Könyv természetesen a Tóra, melyrõl a közmondás méltán állítja: „Egy zsidó a Tóra nélkül olyan, mint a partra vetett hal.” Mózes könyvei valóban kivételesek abból a nézõpontból, hogy ismeretük minden zsidó számára kötelesség. Rambam, vagy ismertebb nevén Majmunidész írja a Misnej Torában: „Minden zsidó köteles Tórát tanulni, akár szegény vagy gazdag, akár egészséges vagy beteg, akár fiatal vagy idõs. Még ha koldus is az illetõ, akinek a megélhetése adományokból származik, vagy ha családi kötelezettségei vannak a feleségével és a gyerekeivel szemben, akkor is meghatározott idõt kell szánnia Tóratanulásra, éjjel és nappal.” Így egy könyv, vagy a Könyv – többnyire nyitva – a nagy tudású, a vallási tudományokban és a zsidó nép történetében járatos tudós ember ikonja. Egy rabbi, aki a közösség elhivatott bírója, tanára, szószólója és lélektanásza, a legmegfelelõbb 139
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 140
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 141
A könyv a felvilágosodás, a zsidók lassú emancipációja és hazájuk tudományos életében való részvállalásuk kezdetének korától általában mint a modern mûveltség ikonja jelenik meg a sírokon. Más, az elhunytra utaló szimbólum társaságában és a néha egy bonyodalmasan zsúfolt ikontárban a könyv már a legkevésbé sem a Tórára utal.
birtokosa egy ilyen attribútumnak, bár a temetõben nem illik birtoklásról és tulajdonról beszélni. A nyitott könyv a zsinagóga kántorjának, illetve elõimádkozójának szakmai emblémája is lehet, ez a könyv szövegezésébõl nyilvánvalóan ki kell derüljön. Az elõimádkozó vagy elõéneklõ egy igen tiszteletteljes szerep, mely mint sáliáh cibur – a közösség küldöttje – hivatott elõremenni és az imákat hangosan deklamálni. Ha láthatóan imakönyv-ábrázolással találkozunk, akkor kivételesen jámbor és törvénytartó elhunyttal van dolgunk, aki egész életét példásan élte. A Igazság Bírája és az általa vezetett sors néha úgy dönt, hogy a lélek ünnepnapkor szabaduljon fel; ez a tényezõ arrább tolhatja az ünnep kimenetelére a temetés idõpontját, és a sírfelirat is általában utal az elhunyt utolsó ünnepére, sábátra, szukotra vagy más jom tov-ra. Ilyenkor is elõtérbe kerülhet a könyv mint sírjel vagy mint jelsír, mely arra emlékeztet, hogy az Örökkévaló elõtt megnyílik a „nagy könyv”, amelybe mindannyiunk tettei be vannak jegyezve. 141
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 142
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 143
re támaszkodó nyitottkönyv-ábrázolás a berlini askenázi közösség emancipációs mozgalmának egyik megnyilvánulása, mert a német könyv (Buch) a tölgyfa (Buche) folyománya, és itt a germán mitológia tölgyfához kapcsolódó elemeire lehet „rátámasztani” a zsidó hagyományokat, és lám, mily szépen megférnek egymás társaságában. – Szerintem ez kifejezetten érdekes, akkor is, ha csak esetlegesség, de legalább nem értelmezhetõ félre életveszélyesen. Én csak a fûz- és az olajfával, illetve természetesen a datolyapálmával foglalatoskodtam. A növényi ikonokat talán külön kéne tárgyalni. Nálunk viszont az oroszlánokon és a szarvasokon kívül kés is került a Tóra társaságába, bár ezek a kövek nemigen maradtak meg Leskóban. Szegény kozákok, akik engem is agyonvertek, szétrombolták ezeket a macevákat, mondván, rituális gyilkosságok látható és népszerûsítõ jelei. Elmagyaráztam pedig, hogy itt eleve két különbözõ késrõl van szó,
Tórát késsel? – Mi ez a félreérthetetlen nemtetszés az arcodon, Úzi? – Hát csak, mert én rengeteg könyvet faragtam nefesre, ciunra és macevára, de mindet koheneknek, és a Tóra nálam mindig párban járt a „Tóra koronájával” és lehetõleg egy-két oroszlánnal; na jó, volt oroszlán-szarvas párosítás is néha, például amikor a jámbor Hersl ben Cvi-t temettük. Bíráltak is eleget, hogy ne mûvészkedjek – ez nem illendõ –, meg hogy ne rólam szóljon a maceva, hanem a halottról. Bár ismertem volna akkor a ti József Attilátokat: „…s szívében néha elidõz a tigris és a szelíd õz”, hogy összeállt volna szív, szarvas, tigris… kvázi oroszlán… és ráerõsített volna a paradicsomi víziómra. – Értelek, de én sem jöttem elõ a kevésbé lényeges és nem is bizonyított tézisemmel, hogy a weissensee-i temetõben található, pár tölgytörzs143
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 144
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 145
az egyik a hitközségi sakteré, a mészárosé, a másik a mohelé, a hitközségi metszõé, aki a nyolcnapos fiúgyermekeket – de természetesen csak a zsidókat – körülmetéli. És akkor tulajdonképpen még lenne egy nagyon ritka harmadik is, a szofer, az írnok kése, a táár, amivel a calamus-nádat vagy a lúdtollat megvágja, kihegyezi, hogy szépen írni lehessen velük. Sajnos voltak komoly nyelvi problémáink, bár a lengyel, gorál, orosz, ukrán és rutén arrafelé nagyon hasonlítottak egymásra. A Hmelnicki szegény kozákjai délebbrõl származtak, és mindenesetre biztosra mentek, amikor agyonvertek. – Egyre jobban körvonalazódik dibukká válásod folyamata, amúgy is szerettem volna veled beszélni a köztünk fönnálló obmákról. – Hajlok rá én is, de kifejteném elébb a késügyet. Tehát, ha a Tóra egy – egyebek iránt sohasem hegyes – kés és két borospohár társaságában képviseli az elhunytat, akkor minden bizonyosság szerint a hitközségi mohel macevájával van dolgunk. Ahogy tehát már említettem, a születés utáni nyolcadik napon történik a ben, a fiúgyermek 145
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 146
lesz az én szövetségem a ti testeteken.” Ez elég egyértelmû, és a mohel most már évezredek óta az ennek megfelelõ szertartással pecsételi meg a szövetséget El, az Isten és harcosai, azaz az ezráhok. A mohel akár sabatkor vagy jom kipurkor is metél, mert ez a micva a legfontosabb, és minden más törvényt felülír. Mi sem természetesebb, hogy ugyanúgy szükségeltetik a minján, mint a temetésnél, és mint láthatatlan résztvevõ Elijahú próféta is megtiszteli az újszülött harcost. – A kés szerepe innentõl aránylag világos. A nyitott könyv nyilvánvalóan egyrészt az isteni jelenlétet jelképezi magánál brit mila ceremóniájánál, a maceván viszont a mohel – mint jámbor és vallásos dolgokban igen járatos ember – a közösségen belüli magas elimertségét jelzi. A borospohárra, illetve a borospoharakra – mert van, amikor kettõvel találkozunk a sírkõ tükrében – nekem egy külön nézetem alakult ki: ha csak egy poharat látunk, az a mohel borospohara, melyet az új jövevényre és a szerzõdésre emel a megfelelõ áldások kíséretében, és melybõl egy jelképnyivel a gyermek ajkát megnedvesíti, mint a brit
felvétele a britbe, illetve briszbe, ahogy az askenáziak mondják. A brit milá vagy brisz milá a körülmetélés általi szövetség JHVH-val, és ennek a kivitelezõje a mohel. – Itt errefelé ezt málenolásnak hívják, de nem lehet, hogy itt is éppen valami nyelvi félreértés volt? A milá az nemcsak a vágást, metszést jelenti, de ugyanez a milá a szó arámiul és az ivritben a mai napig ezt a szót használjuk, hiszen ezért van könyvünk végén egy milon, egy szótár. Sõt, „az adott szó szövetsége” nem éppen használhatatlan verzió. – Kizárt a félreértés, nem megúszható a milá: „Ez pedig az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánnad való magod között: minden férfi körülmetéltessék nálatok. És metéljétek körûl a ti férfitestetek bõrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele. Nyolcznapos korában körûlmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentõl (…) és örökkévaló szövetségûl 146
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 147
gási eljárásokra és a sakter ebbeli jártasságára céloz. A kés elmaradhatatlan szimbóluma a sakter macevájának. Ez a kés már nagyobb is lehet, és nem társul mellé borospohár. Fõleg régen meghatározó része volt a zsidó életnek, minden- és ünnepnapoknak a kóser étel. A Tóra részletesen kitér a kóserség kritériumaira. Mózes ötödik könyve mutatott utat a sakternak: „Semmi útálatosságot meg ne egyél. Ezek azok az állatok, a melyeket megehettek: ökör, juh, kecske, szarvas, õz, bival, vadkecske, zerge, vad bika és jávor. És mindazt az állatot, melynek (…) egészen ketté hasadt körme van, és kérõdzõ (…), megehetitek. De a kérõdzõk és hasadt körmûek közül ne egyétek meg ezeket: a tevét, a nyulat és hörcsököt, mert kérõdznek ugyan, de körmük nem hasadt; és a disznót, mert hasadt ugyan a körme, de nem kérõdzik; tisztátalan legyen ez néktek. Ezeknek húsából ne
egyik szerzõdõ fele. Ha viszont két pohárral találkozunk a könyv két oldalán, akkor a jobb oldali a mohelé, a bal oldali pedig Elijáhú prófétáé, aki ennek a teketóriának mint díszmeghívott a védnöke, és hasonlóan peszáhhoz jár neki egy megterített hely és egy pohár bor, hátha megérkezik. De, Úziel, még két másik kés is volt. – Igen, de elõtte még illendõ részemrõl fölhívni más kollégák mohel-jeleire is a figyelmet. Van, aki nem anekdotizál, és csak a szikár ikont, a kést ábrázolja, láttam már kész mohel-történetet is a maceván, ahol egy felhõbõl nyúlt le maga Ádonáj egy mohel szákinnal a kezében. Ezek a kések mindig aránylag kicsik, tompa-lekerekített végûek, és a valóságban sokszor díszes kis készlet, kvázi mohel-szet részei. Más a tényállás a hitközségi mészáros késével. A sakter sírkövén is szerepel rendszerint a könyv, ez a Tóra leírásai szerinti vá147
TemetÄąk kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 148
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 149
egyetek, holttestöket se illessétek. Ezeket ehetitek meg mindazokból, melyek vízben élnek: minek úszó szárnya és pikkelye van, mind megegyétek; Valaminek pedig nincsen úszó szárnya és pikkelye, meg ne egyétek; tisztátalan az néktek. Minden tiszta madarat megehettek. Ezek pedig, melyeket ne egyetek közülök: a sas, a saskeselyû és a halászó sas, a keselyû, a héja és a sólyom az õ nemével, minden holló az õ nemével, a strucz, a bagoly, a kakuk és a karvaly az õ nemével. A kuvik, a fülesbagoly és a bölömbika, a pelikán, a gém és a hattyú. Az eszterág és a szarka az õ nemével; a büdösbanka és a denevér. Minden szárnyas féreg is tisztátalan legyen néktek; meg ne egyétek. Minden tiszta szárnyast megehettek. Semmi holttestet meg ne egyetek.” Ezt betéve tudnia kellett a sakternak, meg még millió más betartandó micvát és szabályt. Ezek az állatok tudniillik csak vághatóak voltak, de egyáltalán nem volt biztos a kóserségük. Csak teljesen egészséges állat kóser, hiszen a „káser” szó maga is egészségest jelent. Jószerével csak a rabbi tudta biztosan és hivatalosan megállapítani, hogy a le149
Temetık kvark05-04-99-150-ig.qxd
2011.06.28.
16:11
Page 150
betû vagy szó mindig rákerült a nyitott könyvre. Én a Tóra elsõ szavát véstem a kõre, „B’resit”, „Kezdetben…” Akkor még azt hittem, az a saját macevám lesz…
vágott marha vagy liba káser vagy nem. A zsidók ezért nem is tömik a libát, nemcsak szenved a liba, de több helyütt is megsérül, például a nyelõcsövén. A legjobb, ha a sakter mellett egy keresztény mészáros is nyit egy boltot, mert a vágott állatok több mint a felét nem nyilvánítják „egészségesnek” a Tóra és a rabbinátus szigorú mércéi alapján, és azokat át kell vinni a keresztény boltba, ahol ugyanez a legjobb minõségnek is megfelel. Staszek is, hogy elkezdett rosszabbul látni, ebben gondolkodott. – Azzá válunk, amit eszünk, ha jól emlékszem a rabbinikus mondásra, de a szofer, az írnok maceváján vajon milyen késrõl számolsz be? Az elmúlt húsz évben, amióta odafigyelek, egy táár nem sok, annyit nem láttam sírkövön. – Mert nincs is, csak fontosnak tartottam megjegyezni, hogy a táár is egy kés, és eredetileg mi szoferek használtuk, mint munkaeszközt, ma csak egyszerû borotvakést jelent. Viszont a mi cégérünkben is a könyvé volt az egyik fõszerep, a lúdtollal író kéz társaságában. Eléggé kétséget kizáró volt a jel, ennek ellenére pár, a Tórára utaló 150
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:06
Page 151
Jihije or! Legyen világosság! A minden kétséget kizáró és azonnal mint zsidó szimbólum aznosítható jelkép a Menóra. Lévén zsidótemetõben – mondhatná az olvasó –, mit is várhattunk volna. Kitérünk viszont még sok szimbólumra, melyek kultúrákon és temetõkön át sok helyütt elõfordulnak, és nem mindig a zsidóság az eredeti forrás. A réges-régen létezett Menóráról az örök-optimista zsidó hiedelem azt tanítja, hogy Izráel – az Árec – földjében elásva várja az Armageddont és az igazi, a tiszta, a szent királyság eljövetelét. A szkeptikusok, a saját szemüknek és elsõsorban a történelemnek hitelt adók viszont sajnálattal veszik tudomásul a római Titusdiadalív reliefjén lejátszódó Menóra-sorsot. A Josefus Flavius által hitelt érdemlõen leírt zsidó háború és a Második Szentély lerombolása után a gyõztes Róma mindent vitt. Vae victis – jaj a legyõzötteknek! A kor szokásának megfelelõen a gyõztes mindenkit megölt, és mindent kirabolt. Így került az i. sz. 83-ban emelt diadalív belsõ reliefjére a gyõzelemtõl megrészegült római sereg, 151
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:06
Page 152
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:06
Page 153
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:06
Page 154
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:06
Page 155
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:06
Page 156
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:06
Page 157
a katonák vállán a kirabolt Szentély szentségeivel. Ez a relief is meggyõzõen bizonyítja, hogy már az ókorban is ez a szimbolikus tárgy a zsidó azonosságtudat és függetlenség legfõbb megjelenítõje, a Menóra jelzi mindenki számára a legérthetõbben a zsidósághoz való tartozást. A menóra szó egyszerûen lámpást jelent, és mint ilyen, sokféle világító tárgynak lehetne a neve. A Szentély Menórájának születését Mózes második könyvének 25. részében követhetjük végig: „Csinálj gyertyatartót is tiszta aranyból (…) annak szára, ága csészéi, gombjai és virágai ugyanabból legyenek. Hat ág jõjjön ki oldalaiból; három gyertyatartó-ág az egyik oldalból, és három a másik oldalból. Mandolavirág formájú három csésze az egyik ágon, gombbal és virággal; és mandolavirág formájú három csésze a másik ágon is, gombbal és virággal; így legyen a gyertyatartóból kijövõ mind a hat ágon. A gyertyatartón pedig négy mandolavirág formájú csésze legyen, gombjaival és virágaival. Gomb legyen a belõle kijövõ két ág alatt; ismét gomb a belõle kijövõ két ág alatt, és ismét gomb a belõle kijövõ 157
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:06
Page 158
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 159
A Menóra olajbefogadó kelyhei oly módon kerültek kialakításra, hogy mind a hat kar fénye elõre és befelé világítson. Nem kérdéses, a Menóra fényeinek egyesülniük kell a „törzs”, a középsõ kar vonalában, mintha csak egy fa lombja gyûjtené be a napfényt – a törzs erõsítésére, a biztos gyümölcsáldásért. A pusztai vándorlások korában a Miskán fõ szentségeként testesítette meg a Menóra a Teremtõvel kötött szövetség folyamatosságát, és ennek megfelelõen nem aludhatott ki a lángja. A fényt adó tûz forrása a szent olaj volt, melyet a kohaniták naponta utánatöltöttek. Több elképzelés létezik a Menóra hat plusz egy ágának magyarázatára. A talán legkézenfekvõbb változat, hogy a hét páros és páratlan napjai helyezkednek el jobbra és balra, ezek együtt a teremtés hat napját is jelentik, középütt a legnagyobb
két ág alatt: így a gyertyatartóból kijövõ mind a hat ág alatt. (…) Csinálj hozzá hét mécset is, és úgy rakják fel mécseit, hogy elõre világítsanak. (...) Vigyázz, hogy arra a formára csináld, a mely a hegyen mutattatott néked.” JHVH még le is skiccelte Mózesnek, hogy képzeli el a Miskán eme legfontosabb és -értékesebb kultikus tárgyát. Isteni sugallatra két, a Tórában névvel jegyzett ötvösmestert bíz meg Mózes a leendõ remekmû elkészítésével, Becálélt és Oholiovot. Õk két különbözõ törzs, Juda, a legtekintélyesebb és Dán, a sereghajtótörzs tagjai. Ennek a meglepõ megbízatásnak a mélyebb értelme az volt, hogy ne legyen sértõdöttség a törzsek között, és az isten elõtti egyenlõség is ekképpen kifejezésre jusson. Elsõsorban Becalél mestert tartotta meg a zsidó emlékezet, és nevét a Jeruzsálemi Képzõmûvészeti Akadémia és Múzeum teszi máig halhatatlanná. 159
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 160
gyományõrzésnek helye van, ma szimbolikus jellegû. Egyet bizton állíthatunk, írásos és tárgyi bizonyítékok kíséretében: a Menóra az a „brand”, mely mintegy három és fél ezer éve képviseli azt a népet, mely Ábrahám tizenkét unokájának törzseibõl keletkezett, nevezzük õket hébereknek, júdeaiaknak, mózeshitûeknek, ivriteknek, izraelitáknak és izraeliknek, vagy Juda törzse után zsidóknak. Mint sírjel az Izráelhez és a hithez való hûség ikonja, és mi sem természetesebb, hogy Izrael Állam nemzeti címerévé is a Menóra vált.
szentség, a sabat áll. Ennél elvontabb gondolat, hogy a világ „hat irányáról” van szó, a tér három kiterjedésérõl: az elõttem-mögöttem, jobbra-balra és a fent-lentrõl. Itt a középsõ, hetedik ág az isteni, a tér és az idõ Urának dimenziója. A világ sok népének hitregéjében elõforduló életfához is hasonlították sokan a Menórát, a kabalában meggyõzõdéssel állítják, hogy azt az égõ csipkebokrot szimbolizálja, melyet Mózes látott a Sínáj lábánál. Pár oldallal késõbb már azt olvasom ugyanott, hogy a Menóra három kar-párja és a törzse a teremtés négy szintjét képviselik. Más misztikusok azt bizonyítják állhatatosan, hogy a Miskán négy udvaráról van szó. Egészen spekulatív elképzelést képviselnek azok, kik állítják, a Menóra ihlette elv alapján épült késõbb Jeruzsálemi Templom négy udvara: a nemzsidók – a fizikai világ udvara, a férfiak – a szellemi világ udvara, a nõk – a lelki világ udvara és a Szentség – az isteni világ udvara. A Jeruzsálemi Templom és Szentély pusztulása és a zsidóság szétszóratása óta a Menóra elvesztette vallási, liturgikus lényegét. Jelenléte ott, ahol a zsidó vallásnak, kultúrának vagy ha160
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 161
További fényforrások A menóra tehát általában jelenti a világításhoz szolgáló eszközöket, de a zsidóságot és a Szövetséget a hétágú gyertyatartó, a Menóra jelképezi. Joggal kérdezheti az olvasó, hogy a Dohány utcai zsinagóga bimáján a Menórának miért van kilenc karja. – Hát azért, mert az nem a Menóra, hanem egy hanukkia… – Úziel, azt én is látom, de tudtommal a hanuka az egy hiconi, nem bibliai ünnep, hiába a szentély újjáavatásának ünnepe. A bimára eleve csak szigorúan liturgikus dolgok kerülhetnek. Ez ott a Menóra helye… – Így van, de számunkra ez most kevésbé érdekes. Mint sírjel, a hanukia amúgy sem jön szóba, még akkor sem, ha pont hanuka napján szabadult meg a hitsorsos a földi lét gyötrelmeitõl; legfeljebb a maceva szövegezésében lehet ezt feltüntetni, de ezzel sem találkoztam még. – Azért gondoltam mégis fontosnak, mert sokan összetévesztik a hanukiát és a menórát. Kap161
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 162
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 163
A szláv szvitnyák, szvetnyikbõl kölcsönvett jövevényszavunk – fáklya, mécses, gyertyatartó. – Ha szabad fejtegetéseidet kiegészítenem, a Lesko környéki összes beszélt szláv nyelven a svetnik különbözõ változatai szentet is jelentenek. – Így még jobban érthetõ a különbözõ formájú mécsesek üzenete: a soha ki nem alvó tûz, a láng, amely a lélek továbbéltét szimbolizálja az örökkévalóságban. Leskóban viszont számos nem hétágú menórával is találkoztam a sírköveken. – A félreértések elkerülése végett ezeket a menórákat inkább csak gyertyatartóknak vagy sabatgyertyáknak nevezném, és valóban sok ilyen követ faragtam. Míg a mécsesek fõleg a férfisoron bukkannak fel, az egy-, két-, három-, négy- vagy ötágú gyertyatartók csak a nõi macevákra kerül-
tam már peszáhra képeslapot hanukkiával, és hanukára menórával. Óvatosságból nem menórának, hanem mécsesnek nevezzük azt az olajlámpát, mely mint régi zsidó használati eszköz szintén megjelenik a sírszimbólumok között. Úziel szerint a Tóra, Példabeszédek 20. fejezetében találjuk a mécsesre vonatkozó bölcseletet. A Károli-bibliában viszont hiába kerestem a mécsesre, a fényre való utalást az említett helyen, amit beazonosíthattam volna. Luthernél azonban meglett: „Az ember lelke (szelleme) az Örökkévaló lámpása, mely a test minden zegzugát átjárja.” (A sz. ford.) A szöveghelynek megfelelõ Károli-sor: „Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.” Az etimológiai szótár segítségével „fény derült” a szövétnek szó kilétére és eredetére. 163
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 164
tek. A jámbor életû, szeretett, magát a közösségben is kitüntetõ családanya kizárólag menórát vagy ötágú gyertyatartót kapott. Az utalás világos és egyértelmû: a nõk életére vonatkozó három legfontosabb vallási törvény: niddá, hálá és hádláká. A micvat niddá a rituális fürdõ kötelessége. A micvát hálá a tésztaelkülönítés kötelezettsége. Ez a micva a papi hányad – ma már csak szimbolikus – elkülönítését határozza meg. Egy kis golyónyi tésztát csíp le a háziasszony, és ezt elégeti. A harmadik fontos nõi feladat, a sábát, a zsidó pihenõnap körüli háziasszonyi kötelezettségek és ezeknek a szimbolikus koronája, a péntek esti sábeszgyertyák meggyújtása. Ez a micvát hádláká.
164
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 165
zékletesebben aligha ábrázolhattuk volna Mózes megdöbbenését és õszinte felháborodását a törvénytáblák – az Úrtól történt – hivatalos átvétele után. Mose rábejnu nem csak „nehéz nyelvû”, de igen hirtelen haragú is volt. Azonban ki ne vágta volna földhöz az isteni alkotmánytervezetet, ha a nehéz és kockázatos tárgyalásokból visszatérve azt kénytelen látni, hogy a széles néptömegek mint mindig, bedõltek a populizmusnak és a könnyebb utat választották: és egy kevésbé elvont és kézzelfoghatóbb istent, egy bálványt állítottak maguknak. Ráadásul az Úr bizalmát is élvezõ testvérbáty és tolmács, Áron helyeslésével és nyilvánvaló vezetésével. Mindazonáltal, azért bátorság kellett csak úgy széttörni a Mindenható saját kézi-vésetét. Ez blaszfémiagyanús határeset. A jólelkû Hátám Szófer, a már idézett pozsonyi rabbink er-
A frigytáblák „Azután megfordult Mózes, és lement a hegyrõl, kezében a bizonyság két táblájával. A táblák mindkét oldalukon tele voltak írva; errõl is, arról is tele voltak írva. A táblákat Isten készítette, az írás is Isten írása volt a táblákra vésve. Amikor Józsué meghallotta a nép hangos kiáltozását, így szólt Mózeshez: Harci lárma ez a táborban! De õ így felelt: Nem diadalének hangja ez, nem is legyõzöttek gyászénekének hangja, dalolás hangját hallom én! Amikor odaért a táborhoz, és meglátta a borjút meg a táncot, haragra lobbant Mózes, ledobta kezébõl a táblákat, és összetörte a hegy lábánál. Majd fogta a borjút, amelyet készítettek, elégette, porrá zúzta, vízbe szórta, és megitatta azt Izráel fiaival.” (Mózes 2.32.15–20.) Ennél ér165
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 166
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 167
re persze azt mondaná: pikuáh nefes, a lélek kényszere, mely az életveszélyesen megszorított helyzetben felszabadít Isten törvényei alól. És mi volt ez, ha nem õszinte istenpárti felháborodás és a szent õrület pillanata. – Tudom, hogy most a törvénytáblákról beszélünk, és cseppet sem viccelõdni szeretnék, de az aranyborjú szétzúzatása, porítása és vízzel elkeverve a néppel való megetetése… – Remélem, nem azt akarod mondani, hogy Mózes találta fel a levesport? – Csak a mózesi üzenetet nem egészen értem, fõleg meg hogy aranyról van szó. – Egy biztos, az olasz és a francia reneszánszban a gazdagok körében divat volt arannyal készített ételeket fogyasztani, volt lakoma, ahol akár tíz deka aranyat is elnassoltak ilyen módon. Ez a mai napon cirka kilencmillió forint lenne. Ami az aranyborjút illeti, szerintem a bûnjel maximális eltüntetésérõl lehetett szó, mégpedig maguk a bûnösök által. Talán egy bûnbocsánatrituálé nyomára bukkantunk Mózes konyhájában. 167
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 168
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 169
– A táblákat, mármint a tízparancsolat két tábláját az Úr viszont újra elkészítette. – El, de Mózest igen komolyan megdolgoztatta: „És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kõtáblát, hasonlókat az elõbbiekhez, hogy írjam fel azokra azokat a szavakat, a melyek az elõbbi táblákon voltak, a melyeket széttörtél. És légy készen reggelre, és jöjj fel reggel a Sinai hegyre, és állj ott elõmbe a hegy tetején. (…) Vágott azért két kõtáblát, az elõbbiekhez hasonlókat, és felkelvén reggel, felméne Mózes a Sinai hegyre, a mint az Úr parancsolta néki, és kezébe vevé a két kõtáblát.” (Mózes 2.32.1.). Nem maradt tehát az újra a jó útra tért nép alaptörvény nélkül, és végre volt mit tenni a frigyládába. Egy rendkívül tágan vett alkotmány, de legalábbis a további élet erkölcsi stratégiája körvonalazódik a tízparancsolatban, melyrõl JHVH biztosra vélte tudni, hogy ezen – a környezet normáitól jelentõsen eltérõ – micvák konzekvens követése épségben megõrzi Izráel népét a messiás eljöveteléig. „És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván: Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihozta169
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 170
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 171
nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, [se] szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belõl van. Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked. Ne ölj. Ne paráználkodjál. [Tulajdonképpen: ne légy házasságtörõ] Ne lopj. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé.” (Mózes II. könyve, 20. fejezet)
lak téged Égyiptomnak földérõl, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én elõttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltõnszeretõ Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyûlölnek. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják. Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az õ nevét hiába felveszi. Megemlékezzél a szombatról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik 171
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 172
lák használata mint ikon zsidó sírköveken paradox módon a középkori keresztény mûvészetbõl szivárgott át az örökkévalóság házába. Az Ótestamentumot allegorizálták Mózes két táblájával, és a zsidó mûvészetbe, mint grafikai elem, csak késõbb került át. Szép példa ez a zsidó és keresztény szimbólumok „oda-vissza” kölcsönhatására.
A két táblára természetesen nem fért fel az összesen 613 további parancsolat, amelyeket még a Tórában lelünk! Mózes táblái csupán a kezdetei egy új erkölcsi rendszerbe öntött életnek, melynek jámbor követése az Ígéret Földjével, a késõbbiekben meg a feltámadással és az örökkévalósággal kecsegtet. A törvényekhez mindig hû, békés és a Tórában is jártas hitsorsosok sírjele tehát Mózes két kõtáblája, a tízparancsolat. A Mózes nevû elhunytak macevájára is kerülhet természetesen a legtöbbször egymással összekötött, felül lekerekített két tábla. Ez a héber nyelvû feliratból derül ki kétséget kizáróan, mert a halott német vagy magyar polgári neve nem biztos, hogy Mózes volt, lehetett Márton, Móric vagy Manfréd is. Általában a héber álefbeit (ábécé) elsõ tíz betûjét látjuk a táblákra vésve, ezek képviselik a tíz parancsolatot. Nemegyszer maga a sírkõ formáz önmagában két mózesi táblát, mint ahogy a zsinagógák homlokzatára vagy tetejére is felkerült. A sírkõfaragó-mûvész fantáziája itt sok teret kap, természetesen a kor és hely függvényében és az ízlés és vallási szabályok keretein belül. A törvénytáb172
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 173
vet faragtam Staszeknak, minden eshetõségre, ha netán… Eredetileg az volt a tervem, hogy egy kis mintakönyvet állítok össze a hibák elkerülésére, és az elhunytak családjaival is könnyebb lett volna a macevák körüli egyeztetés. Tõlünk nyugatabbra láttam szép motívumokat egy, a földi létet befejezõ szofer vagy szoferet számára. Vissza akartam hozni a szofer hivatalának közösségbeli elismertségét, és ezt egy határozott szakmai jellel ki is akartam fejezni. – Hogyhogy szoferet…? – Miért, nincs az sehol leírva, hogy nõk nem lehetnek szoferek, illetve hát szoferetek. Sõt, Nehémiás könyvének hetedik fejezetében kifejezetten említ is egyet: „…Salamon szolgáinak fiai: Szótai fiai, Szófereth fiai, Perida fiai…” – De hát azt mesélted, hogy számos macevát faragtál az írnok kezével és egy tollal. Valóban voltak ilyen megbízásaim; ezek voltak a ritka alkalmak, viszont az én idõmben a szofer
Tóratemetés – Ez a kölcsönhatás a temetõben egy késõbbi fejlemény, legalábbis ami a mi leskói temetõnket illeti, a törvénytáblákat sem elõdeim, sem én nem használtam. A leskói zsinagóga homlokzatát viszont valóban a Mózes-táblák uralják fõmotívumként, ahogy ezt a katolikus környezet akkor el is várta. De hát maga az egész leskói templom is olyan barokkos, mint az ezerhatszázas évek modern katolikus templomépítészete. – Te, Úziel, korábban mesélted, hogy faragtál egy követ, amit magadnak szántál. – Nem komolyan, hiszen hogy jövök én ahhoz, ötleteket adni az Úrnak saját életem végét illetõleg. Tény viszont, hogy eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha mégiscsak lenne némi beleszólásom, elvégre ember nélkül az Istennek sincs túl sok értelme. Eléggé egymásra vagyunk utalva. Szóval egy amolyan példakö173
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 174
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 175
tás Tórájának betûit sem szabad megérinteni, ezért használnak a papok egy kis ezüst sorkövetõt, a jádot, aminek a végén egy kinyújtott mutatóujjú kéz van. Ha valamilyen okból is tönkremegy egy szent könyv vagy tekercs, akkor kvázi a karanténbe kerül, a g’nizába. Ez lehet egy erre kijelölt láda vagy akár helyiség is, a lényeg, hogy a már használhatatlan kéziratok itt várhatják békében további sorsukat. Volt nálunk egy szokás, talán még Spanyolországból hoztuk, miszerint ros há sonókor a hitsorsosok választhatták ki a zsinagógánk Tórái közül, hogy melyikbõl olvassunk az újesztendõben. A rabbi vagy a szegál megvizsgálta, hogy minden stimmel-e a választott megillával, de ha úgy döntöttek, hogy már nehezen olvasható, akkor a legfiatalabb olvasni tudó gyerek dönthetett, hogy használható-e még erre az évre a Tóra vagy nem. Amennyiben nem, akkor azt a Tórát a g’niza további tartalmával együtt hivatalosan eltemettük. Általában egy tekintélyes rabbi vagy szofer mellett kaptak a szent iratok helyet. Ilyen macevára én mindig a Tóra koronáját faragtam egy kis baldachinnal, alatta a Tórával.
fogalma már a szerzõ-írótól a Tóra-másolóig és ketubaíróig összefolyt, és itt szerettem volna rendet tenni. Voltak kõfaragók, akik a kezet nem használták, azt fenntartották a kohánoknak. Õk csak egy nyitott Tóra-tekercset ábrázoltak, esetleg egy idézetre utaló rövidítéssel, egy menórával, majd az egyre gyakoribban használt Dávid-csillaggal. Ezek a szofer-jelek már nem a kalligrafikusnak szóltak, hanem a szerzõnek, aki persze saját kezûleg írta mûveit, és valamikor lehet õ is Tóramásolással kezdte. – Az agyonhasznált, sérült vagy megszentségtelenített Tórákat, mezüzéket is el kell temetni tudtommal. – Végül is ez a közösség dolga, rendezni a szent iratok karbantartását és cseréjét. A lényeg az, hogy a JHVH nevét, illetve neveit tartalmazó vallásos kéziratokat nem szabad csak úgy eldobni, vagy még rosszabb, elégetni. Akkor sem, ha kiderül, hogy hibás, és így zsinagógai és egyéb vallási használatra alkalmatlan. A Tóra szövegének abszolút hibátlannak kell lennie, és az oldaltördelésnek is az eredetinek kell megfelelnie. A szertar175
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 176
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 177
Izráel hét gyümölcse és más érdekes növények Az egyiptomi kivonulás és a kánaáni bevonulás közötti negyvenévi vándorlást a pusztaságban és a szabadsággal járó súlyos nélkülözést Izrael tizenkét törzse határozottan rosszul viselte. Szakadatlan morgolódással, az „egyiptomi-átkos” húsos fazekainak folyamatos felemlegetésével, éhséglázadásokkal, pártütésekkel kellett a JHVHnak és képviseletében Mózesnek megbirkóznia. A tízparancsolat új, kemény erkölcsi normáit is csak egy megfelelõ, követni érdemes jövõképhez lehetett kapcsolni. A Mindenható ajánlata világos: „És õrizd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az õ útján járj, és õt féljed. Mert az Úr, a te Istened jó földre visz be téged; bõvizû patakoknak, forrásoknak és mély vizeknek földére, a melyek a völgyekben és a hegyeken fakadnak. Búza-, árpa-, szõlõtõ- fige- és gránátalma-termõ földre, faolaj- és méz-termõ földre. Oly földre, a melyen nem nyomorogva eszed kenyeredet, és a hol semmiben sem szû177
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 178
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 179
pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szõlõvesszõt egy szõlõfürttel, és ketten vivék azt rúdon; és a gránátalmákból és a figékbõl is szakasztának. Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének; a szõlõfürtért, a melyet lemetszettek vala onnét Izráel fiai.” (Mózes IV. könyve, 13. fejezet) A hatalmas szõlõfürtöt cipelõ két harcos ma is kedvelt ikonja az izraeli gasztronómiának, izraeli borok címkéinek gyakori alkotóeleme, ebben a formában viszont a szõlõvel sírokon nem fogunk találkozni. Találkozunk azonban több mint százszor a szõlõ, tõke vagy szõlõhegy fogalmakkal a Tórában. Innen értesülhetünk Noé apánk vízözön utáni szõlõtelepítési kísérleteirõl is, valahol az Ararat hegy oldalában, ahol azóta is keresik a bárkáját. – Izráelben és környékén a szõlõtõke kifejezetten a jólét és gazdagság jele volt, de én soha nem ebben az értelmében használtam.
kölködöl; oly földre, a melynek kövei vas, és a melynek hegyeibõl rezet vághatsz!” (Mózes V. könyve, 8. fejezet) Az Árec gyümölcsei a maceván a szilárd hitet közvetítik isten ígéretében és ugyanilyen elkötelezettséget Izraáel iránt. Áser törzse címerében – búzakéve – már meg is elõlegezte a szép új világot, de ennek a komolynak tûnõ ígéretnek voltak persze hátulütõi is. Az egyik nem elhanyagolható ilyen tényezõ a Kánaánban már berendezkedett bálványimádók voltak. Õk nem minden tekintetben osztották a haladás gondolatát, az egyistenhitet és a zsidók honfoglalásának eszméjét. A Biblia, szépítések nélkül, részletesen leírja a következõ véres-verejtékes és küzdelmes évszázadokat. Az óvatos Mózes felderítõket küldött elõre a megbizonyosodás végett, még jó, hogy a mindenható nem vette rossz néven a gyanakvást. A kémek hazatérte meggyõzõnek bizonyult: „Mikor 179
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 180
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:07
Page 181
szabad viszont nagyon profánnak lennem, hasonlóan a Hirsch, Herschel, Herzl, Cvi, Szarvas nevekhez, amikor egy szarvas lehet a „beszélõ” sírjel, a Weiner, Wein, Weinberger, Traub, Reb, Weinreb, Rebstock, Weinstock névhez jár is a szõlõ, mint természetes ikon, mint név illusztrációja. – Nem kell egyáltalán profánnak lenned véleményeddel, mert tudatosan használtunk sokszor, a család vagy a közösség kifejezett kérésére az elhunyt nevére utaló ikonokat. Tettük ezt annak ellenére, hogy egy kvitlin a halott mellé már egyszer odatettük a nevét, és a közvetlen elföldelés elõtt is belekiáltottuk a nevét a sírba, de nem ártott még egy ultimatív emlékeztetõ a földi azonosítóra. Aki a feltámadáskor a nevet rögtön kérdezõ angyalnak nem tud azonnal válaszolni, az nagy bajban van… hogy nézzenek utána a Nagy Könyvben? Tudod, a bürokrácia…
– Feltételezem, Úziel, hogy a Júda törzsére szálló áldás szimbólumára, a szõlõtõke termékenységére és ennek átvitt értelmére, az alkotó életre célzol. – Bizonyos tekintetben, mivelhogy Júda törzse adta a nevét Judeának, illetve az egész zsidóságnak, és a Tórában a szõlõtõke mint Izráel népének allegóriája jelenik meg: „Égyiptomból szõlõt hozál ki, kiûzéd a pogányokat és azt elültetéd. Helyet egyengettél elõtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet. Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái. Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.” (80. zsoltár) Izrael nemzeti szimbólumainak egyike tehát a szõlõ, olyannyira, hogy a jeruzsálemi Herodes-templom bejárata fölött is egy arany szõlõfürt díszelgett. Sok szöveghelyet találunk még a Tórában, ahol a szõlõ valamilyen allegorikus formában Izráelt vagy a zsidóságot rajzolja meg. – Pont ebben az értelemben találtam – találtunk – a weissensee-i temetõben egy „Tóra koronáját” szõlõindák és fürtök kellõs közepén. Ha 181
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 182
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 183
Kánaánt elõlegezi meg a sírszobrász az elhunytnak. Elek a búzanemesítés magyar úttörõjeként érdemelte ki a kalászt, a sarlót és a gereblyét.
Kalász, Isten ajándéka A Mindenható nem minden tényre készítette fel kiszemeltjeit, amikor a szerzõdés közte és a nép között köttetett. A Kánaán veszélyeirõl csak úgy mellesleg esett szó, tejrõl-mézrõl annál több. Több vízzel valószínûleg jobban jártak volna a zsidók, egy sávuot környéki sikeres aratást viszont így még nagyobb öröm kísért. A hetek ünnepe, a sávuot a keresztény pünkösd õse, hisz itt is 49 napot számolunk rá peszáh második napjára: „A szombat utáni naptól, amelyen bemutattátok az áldozati kévéket, számoljatok hét teljes hetet. Számoljatok ötven napot a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassátok be az Úrnak az új kenyér áldozatát.” (Mózes 3.23,15-16.) A sávuot (sávuosz), vallási jelentõségén túl, az aratás és az új kenyér ünnepe is. A gazdag termés, a bõ aratás Isten áldásának számított, és míg állt a Templom, ekkor mutatták be az új kenyeret és az elõzõ fejezetben már említett árpát, szõlõt, fügét, gránátalmát, olajbogyót és datolyát. Amikor Elek Henrik sírdíszeivel találkozunk, mégsem a 183
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 184
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 185
fizettünk. Ettõl teljesen függetlenül csökönyös rendszerességgel raboltak ki és gyilkoltak le minket felváltva a litvánok, lengyelek, oroszok, németek, spanyolok, sõt svédek a legagyafúrtabb indokokkal. – Úzi, higgadj le, engem nem kell meggyõznöd, és tisztában vagyok a mártíromságoddal is. Én csak azt szerettem volna, ha te mondod el, hogy az ortodoxia az Tóra- vagy törvényhûként magyarázható el a legérthetõbben, mint az irányzat, mely a Tórának, illetve a kanonizált és leírt szóbeli hagyománynak minden változtatását, aktualizálását vagy a korszellemhez igazítását elutasítja. De igazad van, a te idõdben ez a zsidó élet legtermészetesebb vállalása és micvája volt, ez nem ortodoxia. – Hát, legfeljebb páran, túlbuzgók voltak nálunk. Én próbáltam a Tóra 613 parancsolatát mint egy isteni vezérfonalat felfogni, de biztos voltam benne, hogy nem a törvények – sokszor ésszerûtlen – betartása a fontos, hanem a jóindulat, a nefes, a lélek tisztasága, a felebaráti segítségnyújtás és az emberséges életvitel. Önmegtar-
Igaz tan Mennyivel jobban hangzik, hogy igaz tan vagy igazhitû, mint az ortodox. Az ortodox a mai szóhasználatban a múltban élõ, visszahúzó, haladásellenes erõt jelent, és nem azt, amire az ortodoxok gondolnak. Ennek a szónak olyan naftalinszaga van, nem? – Szegény Naftali ben Hirsch Leskóban most hogy megsértõdött volna, pedig sem a naftalint, sem pedig azt, hogy ortodox nem hallotta életében. A mai irányzatok a mi idõnkben teljesen elképzelhetetlenek voltak, de talán közelebb járok az igazsághoz, ha azt mondom, fölöslegesek voltak. Nem létezett egyszerûen az a mozgástér, sem fizikálisan, sem szellemileg, amiben különbözõ irányzatok alakulhattak volna ki. Be voltunk szorítva a „letelepedési zónába”, se ki, se be. Ötven kilométerre nem közelíthettük meg a határt, útlevél kellett egy tíz mérföldes úthoz, az országon belül is. Földet nem vehettünk, hagyományos kézmûves szakmáinkat nem gyakorolhattuk, és minderre fel, a puszta létünkért „türelmi adót” is 185
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 186
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 187
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 188
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 189
tóztatással, búskomorsággal csak a córeszt dagasztjuk magunk körül, mintha a sanyargatások és a pogromok nem lennének nekünk elég. Na, aztán végre agyonvertek a Hmelnickij szegény kozákjai, és elkezdhettem ott kísérteni a temetõben. De hát, nekem ez az ijesztgetés meg huhogás nagyon nem ment. Több mint száz évet kellett ott bohóckodnom, amíg végre az ottani haszidok rájöttek, hogy nem önsanyargatással, hanem páratlan jókedvvel, tánccal-dallal kell élni, és ez az élet maga, az Úr szolgálata. Ez a d’vekut, a Teremtõhöz való ragaszkodás lényege. – Nem gyõzök csodálkozni, Úzi! Te itt most egy szempillantás alatt, hihetetlen szónoki trükkel újraértelmezted a dibuk, azaz divuk fogalmát d’vekuttá. Magyarán, az idegen testbe költözött, a szellemet túszként fogva tartó kísértetbõl csináltál egy jámbor haszidot, aki merõ féltõ hûségbõl ragaszkodik más porhüvelyéhez. – Nem kell ehhez semmilyen trükk, ez a meggyõzõdésem. Semmi közöm a ráugrálós és lepedõkkel szerencsétlenkedõ dibukokhoz, nem véletlenül utáltak a leskói temetõben a többiek. 189
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 190
<#>
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 191
metõ, a Kozma utcai neológ sírkert mellett került öt hektáron elkerítésre. A temetõ közösségi épülete eltörpül a szomszédos neológ temetõ fõépülete mellett. Már nem lepõdünk meg a homlokzat fogadó-feliratán: „Beit moed lekol háj, Minden élõ gyülekezõhelye.” A férfi és nõi halottmosdató és -öltöztetõ helyiségek el vannak különítve, mint ahogy a temetõnek is van nõi és férfi része. A taharában, a halottak mosdatásához esõvizet használnak, így felel meg a mikve elõírásainak. Sokszor maguk a halott hozzátartozói végzik el a taharát, a halott mosdatását. A mosáshoz használt edényt gyakran eltörik, és a cserepeket a halott mellé teszik. Az elhunyt szemére is tesznek cserepet, hogy ne nyíljon fel. Elsõsorban ortodox közösségekben szokás, hogy egy kis zacskó izraeli földet is tesznek a halott mellé a sírba. Ilyen körülmények között vár a megközelítõen 5300 elhantolt az ortodoxia meghatározott szabályai szerint a feltámadásra. A sírok, pontosabban a sírkövek egyszerûbbek és egységesebb kivitelûek a neológ temetõkben lévõknél. Az ortodox temetkezési rend érdekessége a sírok lefedetlenül ha-
– Erre hadd térjünk vissza késõbb, amúgy is újra akartuk tárgyalni az obmákot. Nagyon elkalandoztunk az ortodox temetõtõl. – Mondom, mi jámborak voltunk, nem tudatos ortodoxok. Ez a szétválás a haszidok felbukkanása körül kezdõdhetett, a XVIII–XIX. század mezsgyéjén. De addig is voltak választott elöljáróink, viszont kirívó vagyoni különbségek sem nagyon léteztek. A leskói szefárdok és askenáziak is egy generáción belül elvegyültek, még a gefillte fist is megették ímmel-ámmal, ha volt. – Ez látszott a temetõn is, mert csak álló, askenázi hagyományú sírokat látni, és az is nyomon követhetõ, hogy a sírok nagyságában, anyagában és kivitelezésében sincs különösebb eltérés. – Ez így volt általános a recepció elõtt. Ma ellenben az ortodox és neológ temetõben a környezeti társadalmat leképezõ vagyonbéli különbségek nagyon is megnyilvánulnak a sírok megjelenésében. Budapest egyetlen, máig mûködõ ortodox temetõje, az 1922-ben felszentelt Gránátos utcai te191
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 192
<#>
Temetık kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 193
egy marék füvet tép és maga mögé dobja, szimbolikusan eltörölve ottlétének nyomait. Teszi ezt abban a reményben, hogy sikerül így a máláh há’mávet, a halál angyalának eszén túljárnia, és az nem talál majd rá. Ez persze hiú remény csupán.
gyása. Az elhantolás és lefedés csak feleslegesen akadályozná az elhunyt feltámadását. Ha kerül is vízszintes fedõkõ a sírra, rést kell hagyni a minden remény szerint nemsokára feltámadó számára. Az elhunyt neve kizárólag héber nyelven kerül az álló sírkövekre. A temetõ területén tiltott minden üzleti tevékenység, virág- és koszorúbolt is, ezeket amúgy sem illik az ortodox temetõbe hozni. A helyben termett gyümölcsöket leszedni úgyszintén nem szabad, a lekaszált fûvel együtt ez a halottak tulajdonát képezi, hiszen a sírhelyek az örökkévalóság számára lettek megváltva. Széles út választja el a nõi és férfi sírokat, és ez a koheneknek is lehetõvé teszi a mozgást a temetõben, mert így kellõ távolságot tarthatnak – tisztasági kötelességeik mentén – a halottaktól. A nagyobb fákat is kivágják, elkerülve a látszatot, hogy a temetõt beárnyékoló koronájuk révén egy tetõ alá hozzák a koheneket a halottakkal. A sírok bolygatása, áthelyezése tilos, mindenképpen el kell kerülni a csontok szétszóródását. Háromszor kell kezet mosni a temetõ elhagyásakor, a kapunál a távozó 193
TemetÄąk kvark05-08-151-194-ig.qxd
2011.06.26.
19:08
Page 194
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 195
felkelés (i. u. 132–135) pénzérméjén például a gránátalma jelképezi a Tóra tiszteletét és a szabad Izráelt. Az Írás a szépség és a gazdagság szimbólumaként említi a gránátalmát. Magjait ros há sónókor fogyasztjuk, talán mert, mint ahogy más népeknél is, egyben a termékenység és az örök élet jele is ez a pompás gyümölcs. A zsidók abban a reményben csemegézik a gránátalma tenger magját, hogy ugyanennyi jótettet hajthatnak végre az újesztendõben. Méltán lehetett tehát az a fa talán mégis ez a gránátalma. Említettük már könyvünkben, de itt érdemes reá visszatérni: az ideális gránátalma a néphit szerint 613 maggal bír, pont mint ahány törvényt a Tóra feljegyez. – Különös jelentõséggel bírt számomra a gránátalmadísz a sírokon, mivel az én idõmben még élt némileg a szefárd-ladino hagyomány Leskóban. Ezek a sírok sajnos nem állták a kozákok, a nácik és a helyi garázdák rohamait. Nagy vesz-
Fák, virágok, fény Aligha kéne emlékeztetni ezen a helyen a Biblia ideillõ passzusára, Ádám és Éva történetét mindenki ismeri, benne a paradicsombéli tudás fájával, az emberi történelmet elindító „almaüggyel” és az ezt szorgalmazó kélgyóval. A ravaszdi kígyó és az elsõ emberpár személyén túl viszont vannak bizonytalanságok a szóban forgó alma körül. A kígyó eredményes csábítása után Éváék jóízûen elfogyasztották az Édenkert központi fájának tiltott gyümölcsét, az... almát, vágná most rá mindenki, de – jóhiszemûen tévedne, mert a Teremtés könyvében a gyümölcs miléte nincs pontosan beazonosítva. Az emberpár viszont – az Úr legnagyobb döbbenetére – már fügefalevélben tûnik fel a kertben. Mégis füge lett volna az a csodafa? Nincs kizárva semmi, de jelentõs a gránátalmafa-pártolók tábora is, és érveik nyomósak. A Bar Kohba195
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 196
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 197
teség ez a fejezet számára, mert a mi hitközségünk alapítói mint córdobaiak vagy granadaiak, andalúziai zsidók voltak, és a Granada elnevezés nem más, mint a gránátalma. Az utolsó mór bástya eleste 1492-ben a mórok és a zsidók üldözésével, elüldözésével és kényszerkeresztelésével járt. Így kerültünk Franciaországon és Askenázon keresztül Galíciába. – Ezek szerint nem a termékenység, a szenvedély vagy Izráel gazdagsága, a Tóra igazsága és szentsége volt nálad a motívum lényege, hanem Granada címernövénye és emlékezete. – Ahogy a córdobaiak örültek, hogy faragtam nekik a sok oroszlánt Tórával, koronával és törvénytáblákkal, úgy kérték a granadaiaknak is a sok gránátalmát, a Tóra dicsõsége, Izráel gazdagsága, a vallási buzgalom, de egyben Granada és az aranykor emlékezetének szimbólumaként. „És csináld az efód palástját egészen kék lenbõl. (…) És ennek alsó peremére csinálj gránátalmákat, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínû lenbõl, a peremére köröskörül, és ezek közé arany csengettyûket is köröskörül. Arany csen197
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 198
„Elmentek egyszer a fák, hogy felkenjenek maguknak királyt. Mondták az olajfának: légy a mi királyunk. Mondta nekik az olajfa: Elveszítettem-e olajamat, mellyel tisztelnek Istent és embert, hogy menjek lebegni a fák fölött?” A Bírák könyve 9. fejezetében leljük az olajfának e büszke, majdnemhogy fennhéjázó mondatait. Az olajfának és az olívabogyóból nyert olajnak fontosságát mi sem bizonyíthatná jobban, mint hogy maguk a fák keresik meg az olajfát, hogy uralkodjon felettük. A zsidó nép hagyományában az olaj Isten spirituális jelképe. Az ember isteni szférákba jut, isteni tulajdonságokat szerez a felkenés által, a szent olaj révén kiemelkedik a tömegbõl egy szent szolgálat számára. Akit a Bibliában egy olajfához hasonlítanak, az kétségtelenül isteni oltalom alatt áll. Errõl tanúskodik a Zsoltárok könyve 52. részének tizedik sora: „Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.” Ezért kenettek fel Izráel királyai, papjai és prófétái hivataluk vagy küldetésük kezdetén. Messiásnak, azaz felkentnek lenni a legnagyobb, isteni eredetû kitüntetés, egyben
gettyû, meg gránátalma, arany csengettyû, meg gránátalma legyen a palást peremén köröskörül. És legyen az Áronon, a mikor szolgál, hogy hallassék annak csengése…” Ez a Tóra-részlet Mózes II. könyvének 28. fejezetébõl hûen bizonyítja, hogy JHVH is különös figyelmet szentelt a gránátalmának. Mint sírjelre viszont komolyan oda kell figyelni a jel beazonosításánál, mert könnyû összetéveszteni a mákgubókkal, melyekkel ha nem is túl gyakran, de a neológ zsidótemetõkben találkozunk. A „mákony”, tulajdonképpen az ópium, a mák éretlen gubójának a nedve altató-kábítóként az örök álom jele a macevákon. A felvilágosodást követõ recepció és azt követõ emancipáció folyományaként a keresztény temetõkbõl átvett „kölcsönmotívumok” egyike, és természetesen az örök álomból való feltámadás reményének eszméjét képviseli.
198
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 199
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 200
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 201
Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig (…) az elsõ napon nyugodalom napja, és a nyolczadik napon is nyugodalom napja legyen. És vegyetek magatoknak az elsõ napon szép fának gyümölcsét, pálmafa ágait, sûrû levelû fa lombját, és patak mellett való fûzgalyakat, és örvendezzetek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt hét napig. (…) Sátorokban lakjatok hét napig, minden benszülött sátorokban lakjék Izráelben. Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorokban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam õket Égyiptom földérõl.” Ma is élõ szokás úgy Izraelben, mint a gálutban sátrat – szukát – építeni, és egy hetet „nomadizálni”. Az európai idõjárás bár vet fel
küldetés: „Elkülde azért, és elhozatá õt. (Õ pedig piros vala, szép szemû és kedves tekintetû.) És monda az Úr: Kelj fel és kend fel, mert õ az. Vevé azért Sámuel az olajos szarut, és felkené õt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is.” (Sámuel könyve, 16. fejezet) A Teremtés könyve özönvizének végét is egy olajágat tartó galamb jelzi az emberiség számára. A sírkövön az olajfa, illetve az olajág a messiásba és a feltámadásba vetett hitet, az áldást, kegyelmet és a bölcsességet jelenti. A Biblia legszínesebb ünnepi ajánlata a sátoros ünnep, a szukot: „Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Izráel fiainak, mondván: 201
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 202
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 203
problémákat, de aki komolyan gondolja a kiköltözést, az számol az idõjárás eshetõségeivel. Családok, barátok végiglátogatják egymást ilyenkor, és adomázgatva fogyasztanak az aratás, a szüret és a gyümölcsszedés gazdag terítékébõl. Mintha ezt a hagyományt frissítené fel jelképesen a Kozma utcai temetõ egyik családi kriptája. A sírbolt nyitott, mintegy vendégváró, maguk az elhunytak is a bibliai idõk pusztaságbéli életére emlékeztetõ „szukában” várják a sófár hangját és a feltámadást. Az építmény jelesen illusztrálja a zsidótemetõ egyik elnevezését: moed le’kol háj – minden élõ gyülekezõhelye. A bejárat fölötti fûzfaágak ebben az esetben nyilvánvalóan a növénysátorra, a szukára utalnak. A magyarországi, pontosabban a történelmileg magyar nyelvû települések zsidótemetõiben talált esetek túlnyomó többségében viszont más a fûzfa üzenete. Feltételezhetõen a magyar nyelv adta jelzõ folyományaként vált a szomorúfûzbõl a gyász egyik leghitelesebb és kifejezõbb megjelenítõje. Lelógó, indaszerû ágai a magyar mentalitásból búskomorságot válthattak ki, mely az elnevezésben is megnyilvánult. Búsko203
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 204
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 205
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 206
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 207
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 208
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 209
– Igen, Úziel, mert szegény Károli Gáspár persze honnan is tudhatta volna, hogy behemót egyiptomiul egyszerûen víziló, és hogy õ játszadozik ott oly önfeledten a Nílus partján, a többi istenteremtvénnyel, a mi fûzfánk hûs árnyékában. – Hát, bevallom, én is csak ugyanakkor láttam élõ behemótot, mint oroszlánt… veled Lipcsében; csak nem tudtam, hogy a Nilpferd és a behemót az ugyanaz. – Nilpferd, azaz a németek csak a héber szusz há’jort fordították tükörben nílusi lónak. – Nem azt akarod mondani, hogy a görög Pegasus tulajdonképpen egy pega-szusz? – Nem hiszem, hogy az õsi görög-zsidó kultúrvita részét képezné ez a nemhasított-patás szárnyas, ráadásul pegá-szusz héberül inkább hibás lovat jelentene. Ne viccelõdjünk itt görög barátaink kárára, maradjunk abban, hogy konyítunk valamennyire az arámihoz, de egyikünk sem tud ógörögül. – Egyetértek, és visszatérve a fûzfához, illetve ágaihoz, azok kitüntetõ szerepet kaptak a vidám
morságról lévén szó, a magyar nyelvû zsidóságot sem kellett sokáig gyõzködni, azonnal magáévá tette a szomor ikonját, bár sem a héberben vagy a németben, vagy a Kárpát-medence többi nyelveiben a fûzfával kapcsolatban nem a szomorúság az általános meghatározó. A német botanikai szaknyelvben igaz, van egy hatalmasra, akár húszméteresre is megnövõ fûzfajta, amit babilóniai vagy gyászfûznek (Trauerweide) is neveznek. A Vajdaságban mindenesetre, a Tisza-parti Zenta zsidótemetõje nem kahán sírjainak legalább a felén a fûz szomorkodik. Pedig Jób könyvének 40. fejezete idilli képbe helyezi be a fûzfát az Úr, távol a gyásztól: „Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fûvel él, mint az ökör! (…) Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak. Az Isten alkotásainak remeke ez, az õ teremtõje adta meg néki fegyverét. Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mezõ minden vadja ott játszadozik. (…) Befedezi õt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik õt a folyami fûzfák.” – Egy érccsõ-csontú, vasrúd-lábszárú fûzabáló behemót, ez lenne az idilli kép? 209
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
14:59
Page 210
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 211
ként is kedvelt volt. Egyiptomi, görög és zsidó hajadonok tûzték kacéran hajukba, ha az apjuk hagyta. A sírokon egymagában aligha fogunk találkozni a mirtusszal, de meglelhetjük õt a neológ temetõk virágornamentika-özönében, a sok florá lis díszben, sormintákban, virágoskosárban, frízben és koszorúban. A luláv-csokor névadója a pálmalevél, és pálmalevelekkel jóval gyakrabban találkozunk a zsidótemetõben, mint mirtuszokkal vagy az olajágábrázolásokkal. A felvilágosodás kora elõtt csak az elismert hittudósnak járt ki a pálma vagy a cédrus, vagy mindkettõ együtt. Ez a két fa nõ Izrael többi fája fölé, mint ahogy tudományával a többieket szárnyalta túl a megbecsült rabbi. A Tóra iránti szeretetet és oda-
szukot-ünnepi csokor, a luláv-csokor összetételében is. Ezt négy különbözõ növénybõl készítették: a már említett fûzfagallyból, ennek árává a héber neve. Érdekesmód ez a szó héberben a pusztaságra és sztyeppeszerû sivatagra is, és tulajdonképpen a benne lakó nomádokra, az arabokra úgyszintén. A csokorba nem kerül bele az etróg, ezt szrógnak mondják az askenáziak, a macevákon nem fogunk találkozni vele, bár az ókorban még használatos sírmotívum volt. Az etróg egy citrom formájú és édes-fanyar ízû citrusgyümölcs és a szukot ceremóniái alatt a bal kéz tartja. A mirtuszág, mennyei illatával és nyilvánvaló isteni eredetével díszíti a csokrot, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a mediterrán világban a mirtusz termékenységszimbólum211
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 212
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 213
adást jelöli ezeken a macevákon a pálmaág. Salamon király a templom építéséhez mindenekelõtt cédrusfát használt. Izráel akkoriban olajnagyhatalom volt, még ha olívaolaj-termelésrõl is lévén csak szó, de olajért cserében hozatta a cédrust a baráti-szövetséges Föníciából. Tudjuk viszont, hogy Salamon Templomát a messze híres pálmamotívumok díszítették. Bár az elsõ Szentélyt a babilóniak lerombolták, tudjuk, hogy néztek ki az ókori Egyiptom épületdíszei és a részben máig megmaradt papirusz-, lótusz- vagy pálmaleveles fejezetû fantasztikus oszlopai. Salamon sem adhatta alább, mint egy regionális nagyhatalom uralkodója, és ahogy Isten által Ezékiel vizionálta az eljövendõ, a babilóni fogság után emelendõ új templomot, el is kell, hogy higgyük. „Az ajtónak felsõ részéig (…) és az egész falon köröskörül (…) készítve valának továbbá Kérubok és pálmafaragások, és mindenik pálmafaragás vala két Kérub között, és mindenik Kérubnak két orczája vala. És emberorcza néz vala a pálmafaragásról egyfelõl, és oroszlánorcza a másik pálmára másfelõl. (…) A földtõl fogva az ajtó felsõ részéig Kérubok 213
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 214
<#>
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 215
is bír a datolyapálma – támár –, illetve az ága, a luláv vagy lulef. A hanukáról csak nagyon röviden tettünk említést, amikor fölhívtuk a kedves olvasó figyelmét, hogy minden hanukkia menóra, de nem minden menóra hanukkia. Hanuka a fény ünnepe, és jelképe a hanukkia, a kilencágú gyertyatartó. A szelajkida-görög rémuralom elleni – Juda Mákábi által vezetett – szabadságharc gyõzelme után (i. e. 165) a megtisztított Templom újraszenteléséhez csak egy napra elég, rituálisan megfelelõ olaj állt rendelkezésre az örökmécseshez. És megtörtént a „nesz hánuká”, a hanuka csodája. Nyolc napig, az új olaj megérkezéséig kitartott a Menóra fénye. A Makabeusok könyve (1.13:37) írja le a sorsdöntõ gyõzelem utáni békekötés körülményeit, a pálmaág – gyõzelmet és békét szimbolizáló – közvetítésével: „Demetriusz király üdvözletét küldi Simon fõpapnak, a királyok barátjának, valamint a vé-
és pálmafaragások valának készítve a falon. (…) És készítve valának rajtok, a szenthely ajtóin, Kérubok és pálmák, mint valának készítve a falakon, és faküszöb vala a tornácz elõtt kivül; És szoros ablakok és pálmák valának mind egy- s mind másfelõl a tornácz oldalfalain.” Ezt az építészetileg elég korrekt látomást Ezikiel könyvének 41. fejezetében meséli el, de már az elõzõ, a 40. fejezetben is fontosnak tartja hat esetben megjegyezni, hogy a tartóoszlopok pálmaformára vannak faragva, ahogy ez egy szent helyen illendõ. Nem fér tehát kétség ahhoz a zsidó néphagyományhoz, hogy a pálmafa különös tiszteletet érdemel, mert minden porcikája felhasználható, és így a zsidó népet hûen szolgálja, örkzöld levelei – mindezeken túl – az örök élet és a biztos feltámadás allegóriái. Következõ pálmaanekdotánkban arra is fény derül, hogy a folklór és vallás mellett profán és politikai jelentésekkel 215
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 216
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 217
nem tûnik problematikusnak. A pálmaág legvalószínûbb lelõhelye az állatkert pálmaháza, bár nem biztos, hogy az ortodoxia kósernek fogadja el az ottani körülményeket. Találkozhatunk viszont a Behemóttal, a Tórában is ecsetelt játékos vízilóval. Ami az etrógot (eszróg) illeti, ma már talán könnyebb hozzáférni a Magyarországon alig ismert gyümölcshöz, de feltehetõen JHVH is becsukja egy szemét, ha egy citrommal helyettesítjük szimbolikusan. Tudják, „magyar eszróg”, savanyú, de a miénk.
neknek és a zsidók népének. Megkaptuk az aranykoszorút és a pálmaágat, amit küldtetek, és készen vagyunk rá, hogy teljes békét kössünk veletek.” Ez tehát a másik oka a luláv gyakori elõfordulásának a sírgrafikán. Egy sikeres, gyõzedelmes élet utáni pihenõ jele, az örök öröm és béke letéteménye, a feltámadás biztonsága. A kevésbé felkészült temetõlátogató mindezt az özönvíz végét tudató, csõrében az olajágat tartó galambtól várná el; de az egy másik béke, akkor JHVH határozott úgy, hogy békén hagyja az embert. Fõleg a 150-160 évnél nem régebbi, vagy az újabb neológ zsidótemetõben találkozunk a pálmaág-motívumokkal a legkülönbözõbb együttállásokban; kedvelt forma a szinte emblémaszerû, szimmetrikusan egymást keresztezõ ágak jele, de se szeri, se száma a kombinációknak babérlevelekkel, drapériákkal, szalagokkal vagy a halott életében betöltött szerepére utaló attribútumokkal, mint könyv, hangszer, sõt akár tölgyfalevelek kíséretében fegyver. A csokor tehát komplett a következõ sátorosünnep számára: fûzfagally és mirtusz beszerzése
– Pár dolog fölött azért nagyon hamar elsiklottál, mert azért a babér és tölgy is megér egy misét. – Természetesen, Úzi, a mi esetünkben egy kádist. A weissensee-i temetõben kifejezetten figyeltem az évszámokat. A pálmaágakat, fõleg az egymást keresztezõ pálmaágakat az 1830-as 217
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 218
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 219
– Nem veszem ki, de a jogfosztott, részben üldözött, a háromezer éves hagyományt a jelenben is követõ zsidóságnak mást kellett, hogy jelentsen a „felvilágosodás”, nem véletlenül mondtam inkább hászkálát. A szó héberül mûvelõdést, szellemi befogadást, képzettséget jelent, és a mozgalom célja is inkább a zsidóság széles körû bevonása volt a világi kultúrába és a hazául szolgáló országok általános anyagi és szellemi életébe, mindemellett szem elõtt tartva a zsidó kultúra, a zsidó ismeretek jelentõségét is. – Te ennek a közeledésnek tudod be a tölgyfa és a babérlevél megjelenését a zsidó macevákon? – Igen, hiszen a tölgyfa vagy a babérlevél is csak a változásra nyitott neológ temetõben bukkan fel együtt a borostyánnal vagy a lulávval. Számomra ez a klasszicizmus és historizmus által
évektõl fölfele találtam. Berlint kis késéssel követte Bécs, Budapesten csak a kiegyezés, talán még inkább a városegyesítés (1873) utáni sírokon észleltem ezeket a motívumokat. Az emancipáció még csak óhaj, a recepció utópia, de az általános polgárosodással, a mégiscsak jobb élettel, a zsidó felvilágosodás, a hászkálá eszméinek lassú, de visszafordíthatatlan terjedésével a temetõ, a ceremóniák és természetesen a sírok is változtak. A környezet kedvelt, mondhatni divatos motívumai, formái, anyagai ugyanúgy beszivárognak a lassan kinyíló zsidó életbe, mint ahogy a zsidók is egyre eredményesebben vesznek részt a társadalom mindenre kiterjedõ életében. – A hászkálát te kiveszed az általános felvilágosodásból? Heinrich Heinét, Ludvig Börnet vagy Moses Mendelssohnt… 219
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 220
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 221
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 222
<#>
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 223
általában a mûvészek jelévé a babér és a babérkoszorú. Ahogy a felvilágosodott zsidóság bekapcsolódik tágabb környezete, hazája kulturális életébe, sõt ott sikereket ér el, és mondjuk – a példának kedvéért – a Nemzeti Színház a saját halottjának tekinti, természetes, hogy hárfák is jelennek meg a sírján, a hírnév és a diadal babérkoszorújának kíséretében. Az a hárfa egyébként lehetne akár Dávidé is, mint ahogy a verseskötet, a lúdtoll és luláf kombináció is lehetne Salamoné vagy Májmunideszé. Hogy elfelejtett tudományok, hiedelmek és szokások is a jelek mögött rejtõznek, az már inkább amolyan titkos, megfejtendõ tudomány. De éppen erre szövetkeztünk mi itt ketten, illetve hát mi itt egyedül.
megidézett görög kultúra találkozása a legjobb zsidó hagyományokkal. A pálmaág az antik Rómában is gyõzelmi jel, a zsidó hagyományokból kinövõ õskeresztények továbbviszik a szimbólumot az Újszövetségbe – majd a szentek attribútuma lesz –, így kerül szintén, mint a halhatatlanság, a halál fölötti gyõzelem és feltámadás ígéretének jele a keresztény templomokba és temetõkbe. A hászkálá megnöveli a zsidóság látókörét, mely némi meglepetéssel konstatálja, hogy végül is ez a saját hagyománya is, csak újra magáévá kell tenni 1800 év kihagyás után. A babérlevelek és koszorúk is logikusan jönnek át a zsidótemetõbe, hiszen szent fája a babér Apollónak, aki tény, hogy nem zsidó, viszont általa lesz az antik világban az ünnepi örömök, költõk, zenészek, 223
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 224
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 225
Most itt van, mint az indián varázslómedicina „zászlóshajója”, véd az enyészet, a romlás, az elrothadás ellen, gyökerébõl levest fõznek, a rostjait ruhaanyaggá szövik, cérnaként is használják, a levélvégeket meg tûként. Szárítva, kockára vágva téglaként is mûködött, de elõtte kifõzték pálinkának az inkák. Inkább viszont azon tulajdonságokat venném tekintetbe, melyek az örökkévalóság háza fennköltebb szimbólumvilágába tartoznak. Az agávé gyógynövény is, tartósít, tehát véd az elmúlás és rothadás ellen, és életében csak egyetlen- egy alkalommal hajt egy, akár méteres magasságú virágot, és utána elszárad. Ez már egy használható metafora, majdnemhogy egy curriculum vitae.
– Nos, a babér az egész mediterrán világban a tisztulás és a bûntõl való szabadulás növénye volt, és szerintem ezen tulajdonságai révén került kapcsolatba a pálmaággal nem Apolló révén. Errõl beszélek, Úzi, igazad van, de csak a síremlék teljes ismeretében. A forma és a tartalom, a sírkõ szövege és a jelek mitológiájának ismerete együtt adnak biztos tájékoztatást. Ha a weisensee-i temetõben agávékkal találkozom egy síremlék két oldalán, akkor nem zárhatom ki, hogy az itt örök álmát alvó hitsorsos Poroszország nagykövete volt Mexikóban, vagy a két évig mexikói császár és 1867-ben kivégzett Habsburg Maximilian tanácsnoka. Innen jött az agávé, pont amikor felfedezték a nyugati utat Indiába a spanyolok, és e feletti örömükben az indiánokat és a zsidókat elkezdték irtani. 225
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 226
<#>
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 227
szerzett nevén Izráel – leírt csípõficama emlékezete miatt nem eszik meg a zsidók a marha és a birka csípõ körüli inasabb részeit. Jákob új nevét maga a birkózó arkangyal magyarázza meg, igaz, arámiul. A magyar fordítás kis lábjegyzetet érdemel az érthetõség végett. Az „el” végzõdés mindig Istent jelenti. Az arám AZR szótõ magyarul körülírásra szorul. „Az övet fölcsatolni” lenne a korrekt fordítás, de ez alatt egy harci cselekedetre való felkészülésrõl van igazán szó. A történet ismeretében óvatosan fordítunk úgy, hogy „felkötötte a kardot”, azaz megbirkózott valakivel, akirõl kiderül, hogy Isten felkentje; az angyal bár elzárkózik személyazonossága feltárása elõl, ám mi sejtjük, hogy Mikáél arkangyal õ, hiszen neve jelentése „aki olyan, mint Isten”. Azért tulajdonítunk ennek a kis etimológiának jelentõséget, mert Izrael Állam neve nyilván nem „aki Isten ellen harcolt”, hanem sokkal inkább „aki Isten mellett köt kardot”, tehát Isten harcosa. A mai héber nyelven az AZR tõbõl levezetett ezráh egyszerûen már csupán békés polgárt jelent, nyugodt lélekkel fordíthatnánk ma az „izraeli”-t Istenország polgárá-
Isten harcosai „Jákób pedig egyedûl marada és tusakodik vala õ vele egy férfiú, egész a hajnal feljöveteléig. Aki mikor látá, hogy nem vehet rajta erõt, megilleté csípõjének forgócsontját, és kiméne helyébõl Jákób csípõjének forgócsontja a vele való tusakodás közben. És monda: Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal. És monda Jákób: Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet. És monda néki: Mi a te neved? És õ monda: Jákób. Amaz pedig monda: Nem Jákóbnak mondatik ezután a te neved, hanem Izráelnek; mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és gyõztél. És megkérdé Jákób, és monda: Mondd meg, kérlek, a te nevedet. Az pedig monda: Ugyan miért kérded az én nevemet?” (Mózes I. könyve, 32. fejezet) A zsidók harcos múltjának egy kicsi, de annál jelentõsebb hõsi epizódját citáltuk a fejezet elejére, benne az elsõ írásosan igazolt hadirokkant betegségtörténetével. A Tóra a következõkben még arra is rámutat, hogy Jákob – azaz a harcban 227
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 228
<#>
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:00
Page 229
lita vallásút” soroztat be, pont a zsidókat egyenjogúsító Napóleon ellen. Az ottani vitézség, nyolc év folyamatos háborúzás, megsérülés, hadifogság sem volt elég Maximilian Arnstein huszárhadnagynak a nyilvánvalóan járó õrnaggyá való elõléptetéshez, mert felettesei minden eszközzel megakadályozták zsidó tiszttársuk emelkedését. Kínos halogatás következett, melynek Arnstein hõsi halála vetett diszkrét véget a Colmár melletti csatában, 1813 hanukáján. Száz évvel Arnstein tortúrája után már megközelítõleg 2 millió zsidó katona volt besorozva Franciaország, NagyBritannia az orosz cári, a német császári, az osztrák–magyar K.u.K, az USA, sõt még 18 ezren a török hadseregbe is. A német császári hadseregben 30, a Monarchia haderejében 76 tábori rabbi mûködött, és természetesen az elesettek temetését is õk celebrálták. És halott volt elég. Amikor a világháború második évében rosszabbra fordultak a dolgok, és a hátország is elkezdte magán érezni a háborús gazdaságot, mint oly sokszor, a zsidókban találták meg a baj okát, és a bajhoz képest kevesellték a zsidó elesettek számát. Magát igazo-
nak. A három-négy ezer évvel ezelõtti igen nehéz életben az emberek, egyiptomiak, görögök, perzsák, zsidók nevén nevezték a dolgokat, nem szépelegtek. A háború és béke adok-kapokja is szépen kifejezésre jut az arámi nyelvben, rávilágítva ezzel az emberiség akkori elképzeléseire: az SLM szótõ a béke, a teljesség, de a fizetség is, és úgy az Istennek járó hálaáldozat, mint a hódítónak járó hûbér vagy dézsma neve. Az LHM szótõ még drasztikusabban utal az ókori valóságra, jelentése: falatozni, kenyér, harcos, háború. A zsidók „keménynyakú népének” – ahogy JHVH nevezi az övéit – a behódolás képessége nem adatott meg, így az egész ókort végig kellett harcolnia. A Bar Kohba felkelés (i. sz. 132), a rákövetkezõ római megtorlás és a zsidók szétszóratása vet véget a harcos, több mint ezer évnek. Az ezt követõ hozzávetõlegesen 1800 évben – a varsói gettólázadásig – zsidók saját zászló alatt, pillanatnyi kivételektõl szükségállapotokban eltekintve, nem harcászkodhattak. A jogegyenlõséget és a vallási recepciót a zsidóktól megtagadó Habsburg Császárság viszont már 35 ezer „izrae229
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:01
Page 230
<#>
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:01
Page 231
<#>
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:01
Page 232
<#>
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:01
Page 233
tõk és a zsidó hadisírok helyreállításához és gondozásához. Általában egy összefüggõ, elkülönített kertészeti és sírszobrászati részt képez a zsidó sírkert katonatemetõje; szerencsés esetben egy-egy jelentõs mûvészt bíztak meg megtervezésével és kivitelezésével. Ennek valószínûsége egyenes arányban nõtt a helyi kehila anyagi lehetõségeivel. A lipcsei hitközségnek 1926-ra sikerült a pénzt összegyûjtenie, hogy méltó emléket állítson a közösség elesett katonái számára. Wilchelm Haller, a neves építész tervezte a munumentumot és emlékkertet, a kor art deco stí-lusában. Jelképes csatarendben, elvágólag állnak a sírok, minha csak az utolsó hajnali eligazításra várna az egység az Armageddon elõtt, amikor a jók gyõzelme biztos, mint ahogy a feltámadás is. A díszsorfal között van elég hely, hogy a halottakkal nem érintkezõ pap is elmehessen az áldozati -oltárszerû hõ-
landó, a német hadügyminisztérium el is rendelte a hírhedt „Judenzählung”-ot, a „zsidószámlálást”. Az eredmény szigorúan titkos maradt a húszas évek elejéig, mert nyilvánvalóvá vált a kínos tény, hogy a százalékos számarányokat tekintve pont annyi keresztény, mint zsidó vonult be, még az elesettek számaránya is egyezett. Persze a titkosítás által a „közvélemény” épp az antiszemita uszítás igazát vélte bizonyítottnak. A német és K.u.K. haderõ saját nyilvántartása szerint összesen 42 ezer zsidó katonát vesztett az elsõ világháborúban. A nemzetiszocializmus és a második világháború általában végzetes volt a zsidótemetõk számára egész Európában, a nácikat különösen irritálták a Németországért elesett zsidók szépen rendezett katonasírjai. Az NSZK ezzel szemben tisztességesen felvállalta a szembesülést a történtekkel és a történelemmel, Európában példamutató módon fogott a még megmaradt zsidóteme233
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:01
Page 234
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:01
Page 235
térbe szorulnak a kifejezetten csak zsidó motívumok, és a hazafias, nemzeti, a keresztény temetõkben is szinte ugyanolyan formában fellelhetõ elemek uralkodnak. A bátorságra, hõsiességre, áldozatkészségre, harciasságra vagy az elhunyt fegyvernemére utaló kardok, sasok, ágyúk, villámok, puskák, uniformisok. Ha felcser, orvos volt az elhunyt, erre utaló gyógyszeresedény és a patikusok kígyója jelenik meg. A hõs-sírok beszédes attribútuma a heraldikából kölcsönvett babér- és a tölgyfalevelek, melyek nemcsak a görög és germán mondavilágból jönnek-köszönnek át, de szegélyezték az 1848–49-es szabadságharc Kossuth-címerét is. A germánoknál – a zsidó olajfához hasonlóan – a tölgy szent fának számított, és a tölgylomb a bátorság, a lovagiasság jele volt, kijárt a lovagi torna gyõztesének ugyanúgy, mint a hazát hõsiesen védelmezõknek. A görög sisakok felidézik a spártai király, Miltiádész és maroknyi csapata hõsiességét a perzsa túlerõ ellen és a görög „pajzzsal vagy pajzson” mondást. A harcos vagy életben tért meg a csatából, vagy elesett, s a pajzsán hozták haza bajtársai, fegyverével, sisakjával együtt.
sök faláig. A kétoldalt világító lélekfáklyák is bizonyítják az örök életet, nincsenek lefele fordítva, pedig igazából az lenne a halál, a rombolás és a nagy szerencsétlenség jele. Két oroszlán õrzi a „jó név koronáját”, melyhez két lépcsõ visz fel. Az egyiken németül, a másikon héberül áll: Mi elesett hõsök vagyunk. Lipcse címerállata és a lipcsei állatkert attrakciója, az oroszlán jeleníti itt meg a bátorságot, az erõt, a harci kedvet, és képviseli a rokont, Juda oroszlánját is. A sírkövek egyetlen zsidó motívuma és az emlékmû perspektivikus közepe a Dávid-csillag, de a patetikus emlékmûegyüttes tulajdonképpen egyetlen egységes szimbólum. Más szimbolikus elemekkel találkozunk a budapesti zsidó katonasírokon, de ezek egyértelmûségük révén nemigen szorulnak megfejtésre. A XIX. század második felétõl amúgy is a keresztény temetõk nem egy elemét honosítja meg a neológ örökkévalóság háza. A macevák talapzatot kapnak, és egyre gyakoribbakká válnak az obeliszkek. Igényesebb anyagok, drága márványok, gránitok bukkannak fel. Megállapíthatjuk, hogy a katonasírok tekintetében is teljesen a hát235
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:01
Page 236
<#>
Temetık kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:01
Page 237
– Mózes második könyvének 38. fejezete sejlett fel bennem: „És megcsinálá azután az egészen égõáldozat oltárát sittim-fából; öt sing a hossza, öt sing a szélessége; négyszögû és három sing magas. És csinála hozzá szarvakat is, a négy szegletére; õ magából voltak a szarvai, és beborítá azt rézzel.” Azaz, a méretek bár kisebbek, mert öt sing legalább két méter (inkább egy kicsit több), de ez érthetõ, hiszen a sírhely sincs akkora. Megtartották viszont a szélesség és magasság arányát, és a szarvak is a helyükön vannak. Nem Becálel mester készítette, de ez egy szabályos áldozati oltár, és az elhunyt valóban sokat áldozott fel, az életét.
– Egy megfejteni való – és szerintem – zsidó allegóriát megjelenítõ katonasírt találtam a Kozma utcai temetõben… – Csak nem a légcsavarosra gondolsz, Úziel, õ egyszerûen repülõs volt. – Tudom, mi az a repülõ, az elmúlt húsz évben legalább ötvenszer repültem veled. Ez érdekesebb volt. Egy négy lábon álló kõasztal egy görög sisakkal a közepén, és az asztal sarkain kis háromszögletû fülek, mint az építészeti díszek. – És sikerült kibontanod a metaforát? Emlékszem én is, valóban eltért a többi megfogalmazástól.
237
TemetÄąk kvark05-08-195-238-ig.qxd
2011.06.28.
15:01
Page 238
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 239
attól, hogy a nácik a temetõt megszüntették, de egy vakmerõ kis zsidó csapat a sírkövek egy jelentõs részét megmentette és elrejtette), és túl a tipográfiai és betûvésnöki remeken, csak egy szokásos oroszlánpárt találunk a maceva tükrében, szokatlan tárgyak társaságában. Egy pohárszerû edény fölött tartanak egy gyûrût, és fölöttük egy szív. A szív minden bizonyossággal közismert jótékonysági tevékenységre utal. A gyûrû, pecsétgyûrû magas rangot kell jelentsen, mert Wertheimer több osztrák császár alatt vált nélkülözhetetlen pénzügyi tanácsadóvá, de híres volt jártassága a Tórában és a zsidó tudományokban is, és így a császár magyarországi zsidó elöljárónak nevezte ki. 1703-tól az „Oberhoffaktor” kinevezést is elérte. Ezt én „udvari fõ-döntéshozónak” fordítanám. Miért fontosak az évszámok? Mert pont itt, Bécsben állt – a XVII. századtól – a zsidónegyed határán egy kõ, kereszttel a „keresztény”, Dávid-csillaggal a „zsidó” oldalán, ezzel hi-
Csillagok és pajzsok Úzi felvetését az áldozati oltárról teljes mértékben támogatom. Máskor is találkozunk zavarba ejtõ formákkal a zsidótemetõben. Mint különleges forma bukkan fel például a katakombákból ismert, ám a nyílt temetõben álló szarkofág. A jiddis hajzleh (házikó) szót használjuk rájuk, de szerepük a puszta metafora-lét, a halott a földben nyugszik egy egyszerû fadobozban. A síremlék zsoltáridézetei 7000 betûjelbõl állnak össze. Nagy kóved az ilyen hajzleh, elismert személyek, a legnagyobb köztiszteletnek örvendõ tudósok, rabbik nyugszanak alatta, mint Wertheimer Sámson, a rendkívül hányatott sorsú bécsi seegasse-i temetõben. Tudjuk, hogy Wertheimer 1724-ben halt meg, és hogy a zsidók a halál, illetve a temetés után egy évvel emelik a síremléket, a jórcejt lejárta után. A pompás szarkofág tehát 1725-tõl áll a helyén (most tekintsünk el 239
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 240
<#>
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 241
zászló használatát, ekkor kerülhetett elõször – kvázi – hivatalos emblémaként a Dávid-csillag bemutatásra. Prága az 1500-as évektõl jelölte a város zsidó lakosságát ezzel a jellel. A prágai zsidóság zászlaján bizonyíthatóan 1527-ig szerpelt a mógen Dávid, és innen terjedt tovább a szomszéd közösségekbe, a német államokon át Amszterdamig. Könyvünk számos szimbólumot mutatott be az eddig átlapozott oldalakon, azonban a zsidókat egyetemesen képviselõ, címer jellegû ikon a bemutatottak közül csak a Menórát, a Szentély hétágú gyertyatartóját tekinthetjük. A Dávid-csillag emelkedését és végérvényesedését a zsidóság jelvényeként sokan a harmincéves háború utolsó évére, 1648-ra datálják. Ekkor a svédek megostromolták Prágát, melyet elsõsorban polgári milícia védett, köztük egy zsidó csapattesttel. A milícia megfutamította a svédeket, és a zsidó csapat is harci dicsõséget szerzett. III. Ferdinánd császár a Birodalom hálá-
vatalosan is a kereszttel egyenértékû, a vallási hovatartozást meghatározó piktogramként meghatározva és használva a hatágúgú csillagot. A bécsi segassei temetõ sírjain viszont nem lelünk egy hexagrammát sem. Hozzá kell tenni, latin betût sem, még minden sírcímzés és szöveg kizárólag héber. Mint vallásos jel, akkor még nem állandósult a zsidóság körében a hexagramma, de mint nemzetiségi azonosító már úgy a zsidó mint a keresztény oldalon elfogadottá vált. Az ókori hellén világban még zsidók, nem zsidók elõszeretettel használták a különbözõ dekoratív csillagformákat, így a hexagrammát is. Késõbb talizmánként is feltették zsidók és keresztények egyaránt szemmel verés vagy démonok, illetve gyakran tûzvész ellen, vagy ha nem másért, hát öncélú díszként. Kifejezetten zsidó ikonná csak nagyon lassan, a XVI. századtól válik a hatágú csillag. IV. Károly már 1354-ben engedélyezi a prágai zsidó közösségnek a saját 241
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 242
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 243
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 244
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 245
ja és elismerése jeléül az összes magát címerrel meghatározó egységnek kitüntetéseket és hímzett selyemlobogókat adományozott. Kézenfekvõnek tûnik a már létezõ lobogó és embléma megerõsítése és továbbvitele, mint ahogy ez valóban történt is. Bécsvárosi legenda tárgyát képezi az a változat, hogy a bécsi udvar tanácstalanságát – hogy milyen címert vagy jelet hímezzenek a zsidó milícia zászlajára – a jezsuiták oldották volna meg. Eszerint a császári udvar szolgálatában álló és a császár bizalmát élvezõ Openheimer család nem tudott egy, a zsidóságot egyetemesen képviselõ jellel elõállni, és maguk a jezsuiták voltak kénytelenek elõhozakodni a hexagrammával. Az osztrákokban még élt a keserû emlékezés az öt év magyar megszállásra, amikor is „Mátyás bús hadát” nyögte „Bécsnek büszke vára”. Így mi sem volt természetesebb, hogy az „erfurti lovag” korabeli leírása is elkerülte az udvar figyelmét, miszerint Mátyás király és Beatrix 1476. évi menyegzõi menetében a budai zsidók is teljes pompával részt vettek, élükön lóháton az agg elöljáróval és fiával, kivont karddal és egy tíz font ezüsttel töltött ko245
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 246
<#>
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 247
pajzsot, tehát szent iratokban megtalálni a Dávidcsillagot nem tudjuk. Használata ennek ellenére feltartóztathatatlanul terjedt az 1800-as évektõl. Az európai felvilágosodás, a forradalmak, a nemzeti államok keletkezése és az általános polgárosodás újraébresztette az emancipáció és teljes jogegyenlõség reményét a zsidóságban, és a zsidóság maga is hatalmas változáson ment keresztül. A mindaddig aránylag homogén hagyomány és vallásgyakorlat irányzatokra vált szét. A nemzetállamokba lelkesen integrálódó zsidó állampolgárokban egyre inkább fogalmazódott meg az igény egy a nemzettõl független, de a zsidó vallást,– a kereszthez hasonló módon – egyértelmûen ábrázoló szignum meghatározására. Ez érthetõen vitákhoz is vezetett zsidó körökben a felmerülõ jelek üzenetét és hitelességét illetõleg. A neológ zsidótemetõkben és az építészetben mintegy szavazáson, eldõlt a kérdés, és az elsõ nagy világégést megelõzõ boldog békeidõk egyik nyertese a mógen-Dávid lett. Végérvényesen és hivatalosan az antiszemitizmusra válaszként keletkezett cionista mozgalom honosította 1897-ben a Dávid-
sárral, huszonnégy lovag követte õket bíbor díszruhában, és az ünneplõ zsidó csoport hexagrammával díszített zászlóval vonult fel. A fáma nem említi a jezsuiták feledékenységét sem afelett, hogy a zsidók már rendelkeznek majd háromszáz éve egy lobogóval, közepén a hexagrammával. Említi viszont a csillag lehetséges kapcsolását Dávidhoz. A héber kvadrátírást megelõzõ fõníciai-héber álefbejt dálet betûje, tehát a „d” egy háromszög volt. A dálet ajtót jelent héberül és a rokon fõníciai nyelven, és nyilván a sátor háromszögû nyílása ihlette meg az õsi sémi betûvetõket. A görögök sem találtak semmi kivetnivalót az ideában, és átvették a jelet, így lett a dalet, delta. Dávid király nevét három betûvel írjuk le, ebbõl kettõ dálet: DVD. A középsõ betû, a váv „és”-t is jelent héberül, így keletkezik a D+D olvasata. A két háromszög egymásba fordítva az égi és földi, a látható és láthatatlan erõk egyesítéseként valóban szép allegória egy harcban védelmet kínáló pajzs számára. A héber elnevezés, a mágen (mógen) Dávid tudniillik Dávid pajzsát jelenti. A Tóra vagy a Talmud nem ír le egy ilyen formájú 247
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 248
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 249
csillagot mint a saját és általában a reneszánszát élõ zsidóság szimbólumát. Az elsõ világháború német, osztrák és magyar zsidó-katonasírjain a Dávid-csillag már kifejezetten csak a vallást jelöli. A nemzet adott az elesett egyenruhája által. Az I. világháború szomorú konzekvenciája a több millió katonasír. A teljes hadszíntéren különbözõ nemzeti zászlók alatt elesett, több mint százezer zsidó katona ugyanennyi Dávid-csillagot kapott a sírjára, és ilyen áldozattétel után aligha gondolta valaki, hogy húsz év múlva az élõ zsidókat is a hordására fogják kényszeríteni. A II. világégés és a zsidó sírok milliói végérvényesen eldöntötték, melyik a legegyértelmûbb zsidó szimbólum, bent az örök élet házában vagy kint a rövid élet hazájában.
249
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 250
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 251
vezni az akkori sírkõfaragó divatot. Aztán talán valóban a napóleoni háborúk adta sok munka, talán a felszabadultabb szellem miatt, de érzékelhetõen megújult a XVIII–XIX. században a sírkõfaragó szakma, én inkább mûvészetnek neveztem. A hászidok akkor sokasodtak el a környékünkön, de egész Galíciában is. Szerintem – többé-kevésbé elõtörténet nélkül – a puszta létükbõl és mindennapjaik gyakorlatából jött létre egy, az addigitól merõben eltérõ zsidó magatartásforma. Azt hitte néha az ember, hogy a cadikok mákonyt ittak, folyton örültek valaminek. A kabaláról beszéltek, a számokba, jelekbe kódolt kapcsolatról természet és ember között. A nyomorgatások kellõs közepén az élet szeretetérõl, szépségérõl és a jámborságról szónokoltak. A XIX. században valahogy ebbõl, a hagyományokból és a környezeti hatásokból együtt alakult ki egy addig ilyen kisvárosi-falusi formában nem létezõ népmûvészet. Az új zsidó népmûvészet zenében, irodalomban és természetesen a sírkõfaragók munkásságában is megnyilvánult, és megelõlegezte a késõbbi szecesszió játékosságát, a formák és a vonalak puszta örömét.
Hászkálá – Tudom, Úziel, te nem szereted ezt a „felvilágosodás” fogalmat, mert te már 400 évvel azelõtt is felvilágosodott voltál, meg hát nálatok Leskóban nem sok érzõdött ebbõl a szellemi áramlatból, ha eltekintünk attól a pár mindenre elszánt bóhertõl, aki valami felfokozott messianizmusból beállt Napóleon hadseregébe, és akiknek nyomaveszett az orosz télben. Be kell viszont látnod, hogy éppen a zsidótemetõben látható változások mentek akkor végbe. – Inkább folyamatos és lassú volt a változás, és ez általában vonatkozott minden temetõre. A különbség csak az volt, hogy a keresztény temetõben folyamatosan újra eladták a sírhelyeket, átfaragták a köveket, tehát nem maradtak meg a sírkövek. A mi öröklétre szóló maceváink viszont még mindig láthatók, a nagy pusztítás ellenére is. A családtól is függött, hogy akarnak-e amolyan újszerû köveket. Volt, aki annyira el volt ragadtatva, hogy még bútort is csináltatott Staszekkal hasonló stílusban. Paraszt- vagy népi barokknak illik ne251
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:13
Page 252
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 253
nyeihez igazított élet váltotta fel. Ez a szellemi áramlat a bejt olamin falánál sem állt meg, és bejuttatta a megszokott zsidó szimbólumok közé a keresztény környezet formanyelvét, kedvelt vagy éppen divatos jelképeit és stílusát. Sok esetben eleve hasonló jelekrõl van szó, csak eltérõ jelentéssel. Szívesen használták például a württembergi és laupenheimi zsidók a mindent látó isteni szemet, háromszögben egy sugárnyaláb centrumában. Ez a megtévesztésig hasonlított a katolikusok Szenháromságjelére, de mondhatjuk azt is, hogy ugyanaz. A zsidótemetõben természetesen JHVH állandó jelenlétének jelképe, de a hászkálá zsidósága a felvilágosodás szimbólumaként is használta, a francia forradalom hármas jelszava megjelenítéseként: szabadság, egyenlõség, testvériség. Ugyanezt a jelet a szabadkõmûvesek is használják a saját értelmezésükben.
– Az ókorban csak a nevet vésték héber kvadrátírással a kõre, és ez a hagyomány a XVI. századig még fennállt, csak ezután kezdtek felbukkanni díszítõelemek, szimbólumok és figurális elemek a maceván. Németországtól Galíciáig nyomon követhetõ ez a folyamat és az ábrázolások, melyek az elhunyt személyre és érdemeire utaltak. – Láttam ennek a folyamatnak a fejleményeit a németországi macevákon, és meglepõdtem a sok idegen jelenségen. Az én idõmben erre azt mondták volna, hukát goj – más népek szokása. – Te az 1800-as évek elejétõl szaporodó sírkövekrõl beszélsz nyilván, márpedig a felvilágosodás, a hászkálá többek között errõl is szólt. Württembergben már 1828-ban polgári egyenjogúságot kaptak a zsidók, és mi sem volt természetesebb, mint hogy az addigi gettólétet és -mentalitást, egy a kor szelleméhez és a környezet törvé253
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 254
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 255
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 256
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 257
– Egy sor más, a korszellemnek megfelelõ ikonnal találkoztam még, melyeknek az értelmezése igazán kézenfekvõ: a röpke, múló élet megszabott idejére célzó homokóra, a nehéz búcsút és az eljövendõ találkozást megjelenítõ kézfogás, a halhatatlan lelket szimbolizáló pillangó vagy a lefele fordított fáklyák, mint a halál és a vég jelképe. Haldokló hattyút is láttam a Salgótarjáni úti, és egy regiment baglyot, sast, marabút, pávát, galambot a Kozma utcai temetõben. A Magyar Királyság területén, Erdélyt is beleértve a reformkor hozta el az új szelet a zsidó szellemi életbe, nem kis összetûzésekhez vezetve a közösségekben. A héber és jiddis prédikációsnyelvet helyenként már a magyar váltotta le „botrányosan”. Löw Lipót tábori rabbi is magyarul prédikált a 48-as zsidó honvédeknek. A „tarthatatlan” helyzetnek az ortodox rabbik gyülekezete kívánt 1865-ben véget vetni. Az itt elfogadott szigorú követelményrendszer egy utolsó elszánt kísérletet tett a hászkálá megfékezésére. Konkrétan szóba került itt a reformerek új építészeti, sírmûvészeti és szertartási gyakorlata, a tornyok, az 257
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 258
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 259
régi hagyományokat követik, mint ahogy errõl beszámoltunk „Igaz tan” fejezetünkben. A neológ irányzat fellépésével hamarosan megjelentek a temetõkben a szobrok, a díszes kripták és a már említett, keresztény sírkertekben is fellelhetõ motívumok. Elõször a német, majd a magyar nyelv is eluralkodott a maceván, kivételt csak a szigorúan ortodox temetõk képeztek. Az aránylag olcsó homokkõ mellett megjelent a tartós és természetesen drágább, a társadalmi pozíciót szemmel láthatóan kifejezõ márvány, legtöbbször a fekete márvány vagy a gránit. Az egyszerû és hagyományos macevák és a szintén új keletû obeliszkek mellett megjelennek a gazdagon díszített sírkövek és sír-
oltárszerû – a katolikus templomokra emlékeztetõ – zsinagógabelsõk, a teketóriánál használt reform-ornátus, az orgonazene, egyáltalán a kórus és természetesen az új temetõi szokások is. A kiegyezés után az emancipációs törvény elfogadásával lepte meg a magyar zsidóságot az országgyûlés. A kormány elképzelése, az egész hazai zsidó közösséget képviselõ egységes hivatalos szervezet felállításáról, a két zsidó szellemi irányzat kibékíthetetlen vitáján és végleges szakításán bukott meg. A mi szempontunkból az a lényeges, hogy neológ vallási irányzat újította meg a zsidó temetõ-ikonográfiát és sírmûvészetet, kiváltva ezzel természetesen az ortodoxok mérhetetlen fölháborodását, akik azóta saját temetõikben a 259
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 260
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 261
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 262
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 263
illúziót, mely már szinte feltételezi Jahué, Zeus és Jupiter jelenlétét váltott mûszakban. Talán éppen ezek a szimbolikus temetõi építmények jelzik a metafora erejével a zsidó családok asszimilációs készségét, válaszként a beilleszkedés új lehetõségére és a szülõföld polgári társadalma értékeinek, jelképeinek befogadására. A polgárosodó, emancipálódó, szekularizálódó zsidóság a XIX. és XX. század fordulóján a szecesszió új világát már mint saját kifejezésmódját is veszi készségesen tulajdonba, és a semmibõl toppan be az építészet, festészet, mozaikmûvészet és szobrászat, általában a képzõmûvészet világába. A millenniumi ünnepségek (1896) egyik hozadéka, a recepciós törvény, végleg egyenjogúsítja a zsidó vallást is Magyarországon. A szecesszió sírmûvészetén soha nem látott módon burjánzik el az ornamentika, vonalgrafika
monumentumok. A hagyományosan puritán zsidó síremlékeket, egyszerû kõ- vagy márványtömböket ekkor részben már kriptaköltemények, egész nekropoliszok váltják a neológ zsidótemetõkben. A Salgótarjáni úti zsidó sírkert helyenként egy régen elhagyott ókori görög vagy római várost idéz, hasonlóan a rendezettebb weissensee-i temetõhöz. A Hatvany-Deutschok sírboltja Periklész Athénjának aranykorát idézi, és ha nem tudnánk, hogy a kor egyik legnagyvonalúbb, legelkötelezetebb mûvészetpártolójáról, Ady barátjáról, a Nyugat legfõbb támogatójáról van szó, azt sem hinnénk, hogy egyébként báró Hatvany Lajos, Magyarország malom- és cukorbárójának kriptája elõtt állunk. Külsõ erõk rombolása és a temetõ természetes eróziója idézi elõ azt a Pompei- vagy Atlantisz263
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 264
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 265
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:14
Page 266
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:15
Page 267
és a képi virágnyelv. A millennium kapcsán újra felfedezett keleti magyareredet nosztalgiája sikeresen csengett össze az önérzetre ébredt és a „képtilalom” fogságából kiszabadult zsidóság történelmének és vallásának szimbólumvilágával. Néha lehetetlen megállapítani, hogy értelmezhetõ szimbólumokról vagy csupán ornamentikáról van-e szó. A szecesszió mûvészetét „zsidós” stílusként szapulták a „régi értékeket” féltõ kritikusok. Annyiban biztos igazuk volt, hogy a zsidóság megilletõdés nélkül nyúlt a helyi hagyományhoz, szabadon ötvözve a magyar folklórt, tetszõlegesen kiválasztott motívumokkal a zsidó ikonográfia tárából. A „boldog békeidõk”, a századfordulóra jellemzõ eklektika és szecesszió határozza meg a berlini, lipcsei, bécsi és budapesti zsidótemetõk sírmûvészet és uralkodó képét. A mûvészi igényességû síremlékek a kor neves alkotóinak – Budapesten elsõsorban Lajta Béla, Vidor Emil, Maróti Géza, Körössy Albert, Fellner Sándor, Alpár Ignác, Donáth Gyula, Gardos Aladár és Gerster Kálmán – munkái. 267
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:15
Page 268
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:15
Page 269
formájában valóban elrejtenit is jelent. Az arámi támán jelentése elásni, megõrizni, biztonságba helyezni, de persze az elõbb felsorolt módokon el is lehet rejteni valamit. A zsidók viszont nem rejtik el a sírokat és a halottaikat sem. Ellenkezõleg, kötelesek a sírt megjelölni, és ez fokozottan érinti a kohanitákat. Nekik távol kell tartani magukat úgy a temetõtõl, a temetkezési szertartásoktól, mint a síroktól, tehát a papoknak már messzirõl látniuk kell, hol van egy sír. A hagyomány szerint zsidó temetõben tilos felirat nélküli sírkövet állítani, az tudniillik minden tekintetben bálványnak számítana. Így a „po támun” minden fél számára kielégítõ és a halott érdekeit is képviselõ fordítása a következõ lehetne: „Itt van az örökkévalóság számára biztonságba helyezve.” vagy: „Itt helyezték végsõ nyugalomra”. Ez körülményes, de a tényállásnak és a hagyománynak ez a megfelelõ képlete. A maceva további szövegezésének is vannak állandóan visszatérõ kifejezései. A Gólemtörténetbõl már ismert met (halott) szó használata nem szokás, erre a niftár, szabaddá vált kifejezést találjuk a köveken. A másik használatos és
Egy kis betûvetés A zsidótemetõk és a macevák hozzáadott értéke, hogy a sírköveken a keresztény temetõkbõl megszokottnál lényegesen több az információ. A régi köveknél csak a halálozási dátumot jegyzik, de többnyire szerepel az apa, sokszor még az anya neve is, így egy generációt visszakereshet a genealógus. A kõ fölsõ részén, legtöbbször legfölül kétbetûs rövidítés áll, ez a pej és a nun betû, az egyszerûség kedvéért P"N, ritkábban a P"T. Gyakran egy macskakörömhöz hasonlatos jel kerül a két betû közé, pöttyöket is használnak, jelezve, hogy rövidítésrõl van szó: po nikbár vagy po nitmán, ritkábban po támun, azaz „Itt van eltemetve”, mondhatjuk nyugodtan: itt nyugszik. A nikbár egyenesen a kever szó, a sír folyománya. A nitmán szót szeretik romantikusabbnak tudni a szükségesnél, és „itt van elrejtve”-nek fordítják. Felteszem, a „köztes” német bergen szó a ludas, ami tökéletesen visszaadja a támunt vagy a nitmánt, és annyit jelent, hogy menedéket nyújt, szállást ad, biztonságba helyez, de a verbergen 269
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:15
Page 270
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:15
Page 271
gyakran olvasható kifejezés a háláh le’olámo, (holáh leolomo) a másvilágra tért vagy az olám másik értelmében: elment az õ örökkévalóságába. Ezt a HL rövidítés jeleníti meg. Sok helyütt olvashatjuk az elhunyt anyja nevét is, mert a halotti imában általában az anya neve is említésre kerül. A ben (BN) és a bár (BR) szavak a fiút jelentik, tehát „Dávid ben Slómó”, Slómó fia Dávid, illetve a bat (BT) jelenti a lányt. Gyakori szókapcsolatok még: zihrono levráhá (ZH) – emléke áldott legyen!; zeher cádik levráhá – az Igaz emléke legyen áldott!, vagy nero jarir – Fénye világítson! Sokszor jelenik meg egy kis bibliai utalás vagy idézet az adatok között. A tipográfiának fontos része, az elhunyt „felszabadulásának” pontos idõpontja, annak luáh szerinti dátuma. A luáh, a zsidó naptár, mint tudjuk, a teremtéssel kezdõdik, és ennek a naptár alapján (2011-ben) 5771 éve. Hogy ez most sok-e vagy kevés, ez felette relatív… – Emlékszel, Úzel, a dinoszauruszõrületre a kilencvenes évek elején? – Persze, jól emlékszem. Nem kis derültségedre, az egyik legortodoxabb jeruzsálemi rabbi 271
TemetÄąk kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:15
Page 272
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:15
Page 273
csak a res, a sin és a táv maradt, ezek a 200, 300 és 400. Az ezer ugyanaz a betû lenne, mint az egy, tehát az álef, de azt nem írjuk le. Ha a „kis” idõszámítás szerinti TÁV-RES-NUN-ZÁJIN szám szerepel a kövön, akkor adjuk össze: 400+200+50+7=657, most egyszerûen adjuk hozzá az 1240-et és megkapjuk az 1897-et, Harris Lajos, Jehuda bár Izráel Zvi, Amerikába kitántorgott, néhai hitsorsosunk halálozási évét. A sírkõ alján, az évszám alatt végül a maceva tipográfiájának zárósora rendesen egy betûszó: T.N.Z.B.H., tehi náfsó c’rura bicror há hájim, azaz „Lelke legyen befoglalva az öröklét kötelékébe.” Itt is vannak különbözõ fordítások, az egyik alternatíva: „Lelke legyen bekötve az élet csokrába.” Ez egy igencsak titokzatos mondat, és érdemesnek tartottam Scheiber professzornál utánanézni, hogy vajon mi lehet ez a cror há hájim, az élet csokra vagy köteléke, fõleg a halál után. Nem kis keresgélés után valóban találtam egy érdekes adatot. Sámuel könyvébõl származik ez a formula, és az értelme annyi, hogy az i. e. XV. században a pásztorok – lévén írástudatlanok – a nyáj létszámát
hívei folyamatosan és igencsak vehemensen tüntettek egy bizonyos joghurt ellen, és bojkottra szólítottak fel, mert az izraeli tv-ben dinoszauruszokkal reklámozta áruját a tejtermékeirõl híres kibuc. – Sõt, mintha a szerencsések találhattak volna is divatos kis õslényeket a joghurtosdobozokban. Az ortodoxok viszont a dinókat semmilyen tekintetben nem tudták elfogadni, mert a tudomány õket több száz zsidó-idõszámításnyi távolságba helyezte, tehát egy nem létezõ térbe, egy tohu vá bohúba. No meg hát, a Tóra sem írt róluk. – Nos, aztán valahogy napirendre tértek a több százezer év elszámolatlan idõ felett. Lényeges viszont, hogy a macevára nem írják ki az ezres helyértéket. A jelen év a sírkövön a „kis” idõszámításban (LFK) tehát nem 5771, hanem csak 771 lenne. Ehhez csak konzekvensen a tatárjárás körüli 1240-t kell hozzáadnunk, hogy a Gergelynaptár szerint is ma legyen. A héber betûk egyben számok is, viszont a nulla nem létezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy álaleftól júdig számolunk egyesével, kufig tízessével, és onnan már 273
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:15
Page 274
– Jól van, na! Nem mondtam én soha rólad ilyet, más meg nem is ismert téged, maximum engem szidtak miattad. Különben is, most minden problémád megoldódik. Kifogástalan macevát kapsz ezzel a könyvvel, melyben nem csak méltatva vagy, személyes történelmed is rögzítésre került. Sikerült tisztáznod a téged bajba, majd a végzetbe sodró körülményeket és a méltatlan állapotokat dibuki hivatásod körül. Minden tekintetben a legjobb ajánlóleveled van most egy soron következõ feltámadáshoz. Ráadásul szerencséd is, mert most májusban találkozom volt lipcsei évfolyamtársammal, a lengyel Staszekkal. Együtt állítunk ki Szófiában, és õ ott lakik tíz kilométerre Leskótól. Nem is értem… ebben is benne lehet a kezed. A lánya elkezdett, valami különös hóbortból kifolyólag, hebraisztikát tanulni, és megígérte, hogy a sírköved alá becsúsztatja a könyvet. Tehát, ha a máláh há’mávet kérdi a neved és az adataidat, állítom, az egész temetõben te leszel a legjobb káder.
kövecskékkel jelölték, ez volt az emlékezetük. Egy kis bõrszütyõbe annyi kavics került, ahány a birka. Elhullott egy, akkor egy kavics is kikerült a szütyõbõl, azt elparittyázták. Dávidnak megjósoltatik, hogy õ az élõk zacskójában marad, míg az ellenségei kiparittyáztatnak. – Dávid király esetében a kavics, az ellenség és a parittya is önmegvalósító jóslatnak bizonyult, mint ahogy mi is korrekten elfogyasztottuk a könyvünk számára fenntartott papírmenynyiséget. Ne feledjük viszont, kedves Úziel, hogy újra akartad tárgyalni az obmákot, és úgy gondolom, hogy együttmûködésünk befejezése, egyben megállapodásunk beteljesülése elõtt ez a legjobb pillanat. – Valóban. Szóval, gondolkoztam ezen devekségen vagy dibukságon és nem igazán tudok vele azonosulni. Mert mi az, hogy ragadvány, meg ragasztó, másokra rákapaszkodó, másokat megszálló kísértet… Már a leskói dibukok is utáltak, mert én nem vagyok ilyen, és nem hiszem, hogy hosszú ismeretségünk alatt mint valami okvetetlenkedõ, idegesítõ, kínzó, önzõ… 274
Temetık kvark04-24-239-275-ig.qxd
2011.06.28.
15:15
Page 275
– Azt, mégpedig a teljesen szabványosan – nagyon vigyáztam a korrekt formaiságra – tizenhárom éves és egynapos korodtól. – Az ibur mással akarja befejeztetni az életében félbemaradt alkotást vagy munkát, hogy aztán a következõ gilgulba mehessen… – Pontosan ez történt most meg. Csak én ebben a gilgul-dologban nem hiszek. Nem szándékoztam sem reinkarnálódni, sem feltámadni. Nemes egyszerûséggel: be akartam – veled együttmûködve – fejezni a Leskóban elkezdett sírkõmotívum mintakönyvemet. – Ez azért egy vakmerõ vállalkozás volt, mindent egy lapra, azaz rám tenni. – Nézd, „rossz pénz nem vész el”…, a baleseteidet tekintve „ebcsont beforr”, és hogy az utolsó közbölcsességemet is elhelyezzem, „minden könyvnek megvan a maga sorsa és végzete”. Nekem, illetve neked, ez most összejött. És még van pár ötletem.
– Jaj, hagyjál már engem ezzel a halál angyala mesével. Én nem koreai turista vagyok. Az én halálangyalom az az öt nagyon is valóságos Hmelnicki-kozák volt, aki agyonvert. – Jó, de akkor mit akarsz, mert én úgy gondoltam, nyugodtan maradhatsz. Ha már kihúztuk ezt a húsz évet együtt, akkor a következõ húsz sem lehet rosszabb. – Szóval az a helyzet, hogy én nem is vagyok dibuk! Én egy ibur vagyok, és eszem ágában sem volt visszamenni Leskóba. – …egy ibur? De akkor mit kerestél ott a temetõben 89-ben? – Én? Te kerestél a temetõben valamit, én meg veled voltam, mondom, hogy ibur vagyok, nem dibuk. – De egy ibur a tizenhárom éves és egynapos emberben szokott társulni az õ lelkéhez, mint amolyan katalizátor vagy megtermékenyítõ, ihletõ… – Na igen, és? – Azt akarod mondani, hogy sokkal régebbrõl ismerjük egymást? 275
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 276
Szómagyarázó /Heszber milim Tisztelt Olvasó! A héber és jiddis nyelvû terminuszok átírására a magyar fonetikus formát találtuk a legmegfelelõbbnek, ez a legegyértelmûbb írásmód, még ha bizonyos megszokott formáktól el is tér. Variálódhat az a és az á vagy a h és a k a mondat hangulatának megfelelõen, pl.: halaha-háláhá, vagy sáhter-sakter. Hasonlóképpen variálódhat a különbözõ nyelvjárások jiddise vagy az askenázi és a szefárd kiejtés közti különbség, például eszróg-etrog. A glosszárium majd minden címszava után a héber mellé odaírhattuk volna az arámit is, ha viszont a szó a ma beszélt héberben, az ivritben is közszájon forog, akkor az amúgy természetes arámit elhagytuk. abrakadabra – (arámi) varázsige, melyet – egymás alá írva kilenc sorban, mindig egy betûtõl megfosztva – betegségek és szemmel verés elleni amulettként is használtak. Több értelmezése létezik, a szerzõ az arámi „ávráh ká dábrá”-t tartja a leghitelesebbnek. Jelentése: „teremtve leszek, amikor beszélek”, ezt úgy kell értenünk, hogy életre kelek, ha ezt az igét mondom. Ádonáj – (arámi-héb.) Isten egyik neve, nem összekeverendõ modern szövegekben az „ádoni”, uram megszólítással. akantusz – Az akantuszlevél az antik görög-római építészetben közkedvelt díszítõelem, legegyértelmûbben a korintuszi oszlopfõkön ismerhetjük fel. Az emancipáció kora nem egy keresztény sírmûvészeti stíluselemet hozott be a neológ zsidótemetõkbe. A historizmus klasszicista és neoreneszánsz megnyilvánulásai elsõsorban a nagy, gazdag polgárcsaládok kriptáit díszítették. A temetkezésekkel kapcsolatos szimbolikában a halhatatlanságot és a hatalmat jelképezi. Tüskéi az élet megpróbáltatásaira utalnak.
276
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 277
álefbejt – (arám-héb.) a héber betûsor elsõ két betûje, kvázi a görög-latin alfabétum vagy a mi ábécénk. amálekita – A bibliai idõkben a zsidókkal folytonosan háborúskodó kánaáni nép, a Sínai-félsziget õslakosai. Saul királytól elszenvedett vereségük után valószínûleg Juda törzséhez csatlakoztak. arámi (araméus) – Azoknak az arám törzseknek volt a sémi nyelvjárása, amelyek i. e. 1200 körül a mai Libanon-Izrael-Jordánia-Szíria területére behatoltak. Az egész – mai értelemben vett – Közel-Kelet közvetítõ nyelve lett. A zsidók általános köznyelve is az arámi volt különbözõ nyelvjárásokban, a héber az arisztokrácia és a liturgia nyelve maradt. Az északnyugati sémi nyelvek elhaltak, az arámit késõbb az arab nyelv kiszorította. Az õsi zsidó szövegek jelentõs része, többek között a kadis is, arámi nyelvû. árává – lásd: fûzfa Árec – lásd: Erec Jiszrael árie – oroszlán, Löw, Löwe Armageddon – tulajdonképpen Hár Megido (Megido-hegy) hegy Észak-Izraelben, melynek környéke mindig is csaták színhelye volt, a végítéletet, a jó és a rossz végsõ összeütközését a Biblia ide teszi. Áron – Mózes bátyja. Áron leszármazottainak, a kohénoknak tilos belépni egy temetõbe, kivéve közvetlen hozzátartozó – szülõ, gyerek, feleség, fiú- és hajadon lánytestvér – temetésére. A kohénokat ezért külön sorba temetik, a temetõ fala mellett, így a rokonok meglátogathatják a sírokat anélkül, hogy a temetõbe be kellene menniük. Gyakran egy a földre meszelt vonallal jelzik, meddig mehetnek be a kohénok az adott temetõbe. Ez is hozzájárult a sírkõállítás szükségéhez: így a kohén tudja, hol fekszik sír, és ezáltal elkerülheti a rituálisan tisztátalanná válást. askenázi – a kora középkorban Németországból és Észak-Franciaországból a keresztes háborúk pogromjai elõl Kelet-Európába menekült zsidóság neve. A név hasonlóan keletkezett, mint a Hágár országa (lásd ott) fogalom. A bibliai Noé fiának, Gomernek, három fia volt, Askenáz, Rifta és Tógarma. 277
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 278
Gomer hangzása és héberül leírt képe emlékeztetett Germániára, így a német nyelvterületen élõ zsidók Németországot Askenáznak, magukat askenázinak nevezték. Megmaradt ez a név a XIII–XIV. századi elûzetést követõen a lengyel-litván-lett-ukrán-fehérorosz területeken is. Az askenázi zsidóság sajátságos nyelve a középkori ófelnémetbõl kifejlõdött jiddis nyelv. átára – (arámi) diadém, korona, dicsõség attribútum – (gör.-lat.) A vallástörténelemben, irodalomban és a képzõmûvészetben elõforduló jelentõs személyekhez fûzhetõ és rájuk jellemzõ tárgy vagy tulajdonság. Mózes attribútuma a két kõtábla, a tízparancsolattal. Ávejnu Mosé – (héb.) Mózes apánk babér – mediterrán örökzöld. Az örökkévalóság, a gyõzelemmel elért halhatatlanság jelképe, az olimpiák, a versenyek gyõzteseit ezért illeti a babérkoszorú. Költõk, bölcsek, mûvészek fején a babér a szellemi dicsõség jelképe. A neológ (lásd ott) zsidótemetõk más növényi ornamentikával együtt szívesen alkalmazott dísze. Bar Kohba – a „Csillag Fia.” Az általa vezetett mozgalom a második nagy zsidó felkelés volt Róma ellen (132–135). bár micva – (héb.) „a kötelesség fia”, a 13 éves fiú, akit a közösség elõtt a Tórához hívnak, és abból egy szakaszt fölolvas. Ettõl fogva a közösség felnõtt tagja, az összes zsidó törvény és parancsolat vonatkozik rá. Bécálel – A zsidók kitûnõ ötvösmestere, õt bízza meg Mózes a színaranyból, drágakövekkel ékesített 1 méter magas Menóra elkészítésével. A jeruzsálemi Képzõmûvészeti Akadémia ma az õ nevét viseli. bejt olám (bejt há olám, bejt olamin) – (héb.) a zsidó temetõ egyik elnevezése: az Örökkévalóság Háza, de bejt hájim – az Élet Háza, vagy mákom tov – a Jó Hely is használatos. A mai ivrit hozzá szürkítette a világ többi kultúrnyelvéhez a temetõt, és egyszerûen bejt kvárot-nak, sírkertnek nevezi. A zsidó 278
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 279
közösség mindig távol a várostól, a lakott településtõl vásárolt temetõhelyet az örökkévalóság számára. A bejáratnál találjuk az ohelt, a szertartási épületet. Az ohel sátrat jelent, mint ahogy a nagy rabbik sírja fölötti sátortetõ is. A papi rend, a kohének semmilyen formában sem érintkezhetnek a halottakkal vagy a koporsóval, még egy térben sem tartózkodhatnak, ezért sírjaik rögtön a temetõ bejárata körül külön soron kerülnek elhelyezésre. A temetõi utakat, ösvényeket is oly módon szokás megépíteni, hogy a kohánnak mindig legyen lehetõsége a síroktól 6 hüvelyk távolságot tartani – oldalt és függõlegesen is. Így a szûk kis temetõkben (mint a prágaiban) egymás fölé is temetkezhettek. Az ortodox temetõkben külön férfi és nõi helyek vannak, a házastársaknak közös kriptákat építenek. A temetõi „etika” nem engedi, hogy az életükben egymással ellenségeskedõk túl közel kapjanak egymáshoz nyugvóhelyet. A más vallásra kitért zsidókat a temetõ egyik sarkába temetik, külön helyük van a halva született vagy egy hónapos koruk elõtt meghalt gyerekeknek. A vallásilag nem használható Tóra-tekercseket is a temetõben temetik el egy külön sírba (lásd: g’niza). Csak földbe lehet temetni, sõt jó, ha a koporsónak nincs alja, vagy lukakkal van ellátva, hogy a halott érintkezzen a földdel. bima – (gör.-héb.) emelvény, a szentségek és a teketóriák (lásd ott) helye a zsinagógákban. Az ivritben színpadot, színházat jelent. bóher – (héb.-jid.) rabbinövendék, egy rabbi jesivájának tanítványa. A szó eredeti jelentése a „választó”, mert a növendékek egy tiszteletüket élvezõ rabbit választanak mesterüknek. borostyán – Az örökzöld növényekhez hasonlóan a halhatatlanságot, az öröklétet jeleníti meg. A neológ sírok szimbolikájában is a szeretetet, a barátságot és (mint gyakori temetõi növény) a halált megtestesítõ jelkép. brit milá – (héb.) a körülmetélés szövetsége. Isten Ábrahámmal kötött szövetségének jele. Ábrahám apánk a 99. évében járt ekkor, de Izsáktól kezdve a zsidó újszülötteket már nyolcnapos korukban körülmetélték. 279
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 280
cadik – (héb.) „igaz”, a: hasszidizmusban (lásd ott) használatos vallásos cím egy nagy tiszteletnek örvendõ szent vagy erkölcsileg kimagasló egyéniségû férfiú számára. ciun – (héb.) a megjelölt sírt nevezték így is. A szó jelentése „megjelölés”. A mai szóhasználatban kitüntetést, sõt iskolai osztályzatot is jelent. córesz – (héb.-jid.) balsors, baleset, gond. Az eredeti arámi cárá, a balsors jelentése mellett, a másodfeleséget vagy ágyast is jelentette, de az összefüggés nem bizonyított. cur micvá! – (jid.) ...a kötelességhez! („…gyertek szent kötelességeteket teljesíteni…”) cvi – lásd: szarvas Csörsz utcai temetõ – A rendszeres temetések a budapesti Csörsz utcai ortodox temetõben csak 1890 körül kezdõdtek a hitközségnek adományozott területen. Más felszámolt budai temetõkbõl került át ide számos sírkõ, ezek észrevehetõen elkülönülnek. Lévén a sírkert ortodox, ösvény választja el a kelet felé tájolt férfi és a nõi sírokat, melyek sírkövein csak héber véseteket találunk. A sok rongálás és sírkõlopás után a temetõ mai képe igen konszolidált, csak a jeltelenné vált sírok emlékeztetnek a múlt rombolására. Jobban megfigyelhetõ a kohanita sírok elkülönítése, mint más temetõknél. Külön bejárat szolgálja a kohaniták (lásd ott) kötelezettségét, hogy a sírokhoz ne közelítsenek. datolya – (héb.-támár) A datolyapálma az õsi Izrael szimbóluma. Általában a gyõzelem és a béke, a halál utáni békesség jele is. Izrael országa eljövetelének áhítását kifejezõ szimbólum. A „tejjel-mézzel folyó Kánaán” méze a datolya terméke volt. A júdeai datolyát minden õsi forrás, a Tóra és a Korán is bálványozza, és csodával határos hatást tulajdonít neki: hosszú életet, gyógyulást, védelmet a betegségek és fertõzések ellen, sõt még afrodiziákumként is ajánlották. A datolyának még a magja sem vész el, már korán rájött az ember, hogy a magas ásványianyag- és cellulóztartalom miatt magas a tápértéke, így az öreg fogatlan tevéknek is kedves elemózsiája. Egyébként 15-20 méter magasra is megnõ egy datolyapálma. 280
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 281
Dávid-csillag – (lásd) mógen Dávid diaszpóra – (gör.) A zsidó nép szétszóratása a Zsidó Háború és Második Szentély pusztulása után i. u. 70-ben. A diaszpóra héber neve gálut, számûzetés (jid.– gólesz), és a gálutban élõ zsidóságnak sokszor az új életkörülményekhez kellett igazítani a vallási szabályokat. A világ zsidóságának többsége ma is gálutban él. dibuk, dibbuk – (héb.-jid.) Nem egészen indokoltan dupla b-vel írják általában. A szó maga tulajdonképpen tapadást, ragasztást, megragadást jelent, mint ahogy a modern héber szó, a divuk is. A közönséges ragasztó ivritül devek. A mi dibukunk egy olyan bolyongó lélek, akinek vagy a temetésével voltak komoly gondok, vagy amely nem tudott teljességgel elszakadni tulajdonosa halálakor a földi léttõl, és így kényszerûen keres egy számára alkalmas emberi testet, mint szálláshelyet. Kevésbé hízelgõ meghatározás a „gonosz szellem”, egy bûnös lélek, jóvátehetetlen vétkekkel, mely a szférákban csatangol, míg végre egy élõ emberben búvóhelyet nem lel. Ott tusakodik az illetõ saját lelkével, úgyhogy a megszállott embert a két lélek viaskodása a tébolyba viszi. A falu bolondját is a dibukkal hozták összefüggésbe. A dibuk kiûzésével kapcsolatos teendõk az exocizmusra emlékeztetnek, és egy cadik (lásd ott) által vezetett minján (lásd ott) szükségeltetik hozzá. A Minján tagjai halotti ingbe (kitli) öltöznek, füstölõk és áhítattal elénekelt imák mellett fújják meg a sófárt (lásd ott) a legalkalmasabb pillanatban. (Egy csodarabbi részvétele egy ilyen ceremónián feltétlenül szükséges.) A hasszidizmus (lásd ott) megjelenése elõtt az ibur (lásd ott) szó jelölte a dibuk-fogalmat. A Biblia is szól egy esetrõl, amikor Sault szállja meg egy ilyenforma szellem, de Dávid hárfajátéka kiûzte õt. A dibuk kiûzésének a kockázata: a megszállt ember halála a szertartás következtében, ezért csak a cádikok képesek a dibukot a kabala (lásd ott) segítségével kiûzni. Dohány utcai temetõ – A történelem többszörösen fölülírta a hászkálá rendeleteit, amikor közvetlenül a zsinagóga mellé teremtett egy „Élõk Házát”, Magyarország valószínûleg legkisebb zsidótemetõjét. 281
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 282
A sírokhoz közelsége a kohaniták számára tiltott, a temetõt is messze az élet kavargásától kell elhelyezni a zsidóknak. A Zsidó Múzeum és a Hõsök Temploma árkádja által körülvett kis felségterület viszont a nyilas hatalomátvétel után (1944. november 18.) a pesti gettó területéhez került. A kezdeti elképzelés ide vízmedencét álmodott, de az éhezés, a járványok és nyilas-gyilkosságok miatt az elpusztultak elhelyezésére kellett a területet felhasználni. A rendkívüli hideg és a háború meghiúsították a halottak tisztességes eltemetését, így 40 napig több tízezer holttest várt a zsinagóga falánál. 24 közös sírba temettek el 2281 holttestet a gettó felszabadulásakor a zsinagóga udvarán. d’vekut – (héb.) Ragaszkodás, hûség. Ugyanaz a szótõ, mint a dibuk (DBK). efód – (arámi-héb.) A fõpap palástja, a bibliai idõkben a méltóságának egyik legfontosabb jele volt, az ókori képzelet varázserõt is tulajdonított neki. Kétséges ügyek feletti ítélkezéskor a fõpap isteni kapcsolatának a megtestesítõje, amibõl ihletet és megvilágosodást merített. El – az összes sémi nyelv valamilyen összefüggésében: Isten Elohim ádirim – (héb.) Felkiáltás, olyasmi, mint: „Atyaúristen!” Erec Jiszráel – (heb.) Izrael országa. Az Ígéret földje megjelölése. etróg – nagyobb, citrom kinézetû, fanyar-édes citrusgyümölcs ezráh – (héb.) a mai héber nyelven polgár, állampolgár. Eredete a „szíjakat felcsatolni” fogalom, azaz a harcos. Izráel – Isten harcosa. fa – A Teremtés Könyve említi az élet fáját, ami nem egy valós fa, csupán az Isten teremtette örök emberi élet és a halhatatlanság metaforája. Ezt a halhatatlanságot veszíti el az ember a másik fa, a tudás fája tiltott gyümölcsének elfogyasztása miatt. A menóra (lásd ott) és a hanukkia (lásd ott) is sokszor összefonódik a különbözõ életfa-ábrázolásokkal és szimbolikamagyarázatokkal, de ez a temetõi ikonográfiára nem jellemzõ. Gyakoriak viszont a macevákon a fûzfa-, datolyapálma-, olajfa- vagy fügefaábrázolások, de a neológ temetõben a tölgyfa (lásd ott) is fel szokott bukkanni. A német nyelvû zsidó 282
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 283
vagy jiddis nevek módfelett gyakran jelentenek fákat, és elõ-elõfordul, hogy a nevet illusztrálandó a fát vagy gyümölcsét ábrázolja a kõfaragómester. Ilyenek a Teitelbaum-szilvafa, Barenbajm-eperfa, Nussbaum-diófa, Birnbaum-körtefa, Pomeranz-narancs satöbbi. Hasonló módon jelentek meg állatok is a maceván a Hirsch, Bär, Haas, Löw stb. révén. fáklya – „Uram, te vagy az én fáklyám”, olvashatjuk Sámuel második könyvében. Isten igéjét jelképezi itt a fáklya. Élet és halál, világosság és sötétség: ezek már ikonszerûen megjeleníthetõ fogalmak a felfelé és lefelé tartott fáklyával. Mint a halál jele szerepel a sírmûveken a lefelé fordított fáklya. farkas – Ezékiel próféta mondá, hogy mindenekelõtt a gonoszt képviselõ, Izráel népét sanyargató erõszakos rabló a farkas. Persze, Ezékiel metaforákban beszél, és egyrészt a Wolf, mint gyakori zsidó név, valós farkasábrázolásban is mutatkozik néha a sírokon, ez a névbõl visszaellenõrizhetõ; másrészt Benjámin törzsi címerállata a farkas: „Benjámin ragadozó farkas, reggel prédát eszik, este zsákmányt osztogat.” felkent – messiás (lásd) olajfa füge – A zsidóknál a béke, a virágzás, a bõség s a szõlõtõvel együtt Izrael jelképe. Egyes elemzések ragaszkodnak ahhoz a tézishez, hogy a Biblia teremtéstörténetének tiltott fája nem egy almafa, hanem – már csak a fügefalevelek miatt is – egy fügefa. Mások szerint viszont a fa egyértelmûen gránátalma volt. fûzfa – Árává (héb.) fûzfaág. A fûzfa lecsüngõ ágrendszerû fa, és nyilván lefelé hajló ágai révén a gyász, letörtség és a szomorúság jelképe. A zsidó hagyomány szerint a babiloni fogságba hurcolt zsidók sírva emlékeztek hazájukra, s hárfáikat fûzfákra akasztották (Zsolt. 137,2). A zsidó és a keresztény sírszimbolikában a gyász és halál jelképe; a fejfák, sírkövek gyakori motívuma. A Dohány utcai zsinagóga kertjében találhatjuk Varga Imre szobrászmûvész „szomorúfûz-emlékfáját”, melyet az Emánuel Alapítvány állított 1990-ben. A fa minden levele egy-egy mártír nevét õrzi. 283
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 284
galamb – A zsidó hagyományban a halál fölött aratott gyõzelmet, az ártatlanságot, a békét testesíti meg. A Teremtés könyvében olvassuk: „A galamb este visszatért Noéhoz és íme, friss olajágat tartott a csõrében… Újabb hét napig várt és ismét kiengedett egy galambot, de az már nem tért vissza hozzá…" A magyaros szecesszió szívesen használta a zsidó sírokon is a galambot népi díszítõelemként. gálut – lásd: diaszpóra. gefilte fis, gefillte fis – (jid.) A sólet és a maceszgombóc mellett a legismertebb kóser askenázi-zsidó étel. A név töltött halat jelent, a látvány viszont egy gombóc vagy egy hosszúkás, fasírtformaszerû jelenség. Elkészítése is leginkább a fasírtéra emlékeztet, de természetesen kóser, tehát pikkelyes és uszonyos halak, leggyakrabban csuka felhasználásával. genealógia – (gör.) A genealógia, származástan a nemzetségek, törzsek, családok származási rendjét, családtörténelmét kutató történeti segédtudomány. A kutatás eredménye a lehetõ legtávolabbi múltba visszanyúló családfákban nyilvánul meg. gepéla – (jid.) Favilla, villaformájú faágacska. A feltámadás után ezzel görgeti csontjait Jeruzsálem felé a sírból kelt ember. gettó – (olasz-héb.) Elkülönítés, elkülönülés, a get a válólevél is, a háborúba vagy hosszú útra készülõ zsidó férfi köteles volt getet adni az otthon maradt asszonynak a vészesetre, különben az özvegy nem házasodhatott újra. A másik szintén hitelt érdemlõ értelmezés az 1500-as évek Velencéjébe vezet, ahol a pápa követelésére hozták létre a zsidók lakta városrészben, amit az öntõk negyedének vagy új öntödének – Geto Nuovo – is neveztek. A pesti gettóban (1944–45) összesen 288 ház és 4500 lakás volt, ezekben 70 000 ember szenvedett, elsõsorban gyerekek, nõk és öregek. gilgul – (héb.) „görgetés”, az élet továbbgörgetése, de az újraszületés, a reinkarnáció értendõ alatta g’nizá – (héb.) az elhasználódott, károsodott vagy más módon olvashatatlanná vált szent iratok tárolóhelye. 284
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 285
giluj mácevá – (héb.) a sírkõ felavatása a Jahrzeit (jórcejt) után, ez a halál utáni tiznegyedik hónap után történik meg. goj – (arámi- héb. - jid.) A többjelentésû szó alapjában nemzetet vagy népet jelent. Tágabb értelemben a nemzsidó népeket értették alatta. A nõnem goja vagy gojte. Nem egy helyen magára Izrael népére, tehát nem idegenekre, hanem a zsidókra vonatkoztatott fogalom a Teremtés Könyvében. Ábrahám is arról értesül, hogy egy nagy népnek – goj gádol – az atyja lesz. Gólem – (héb.) A zsidó népmonda egyik klasszikus figurája, melyet a híres-nevezetes prágai Löw rabbi (Juda ben Becalel, megh. 1609) alkotott kabalisztikus (lásd ott) tudományok segítségével. Egy agyagból készült ormótlan, de ember formájú lényre gondoljunk, akinek a nyelve alá Löw rabbi az életet adó „SEM” (A Név = Isten) feliratú lapocskát helyezte, és ezzel életre keltette. Löw rabbi Józsefnek nevezte el a Gólemet, de tiltotta feleségének a lény házimunkákra való befogását. Távollétében az asszony mégiscsak vizet hozatott vele, õ pedig közben elment a piacra… 170 évvel késõbb Goethe „A bûvészinas”ában bukkan fel ez a legenda. Sameszként (lásd ott) is szorgalmas volt a Gólem, a zsinagógát takarította, harangozott, ha kellett. Mindazonáltal a Gólem fõ feladata a – folytonos pogromveszélytõl fenyegetett – prágai zsidóság védelme volt. Állandósult tudniillik, hogy pészáh, a zsidó húsvét elõtt – egy késõbbi vérvád bizonyítékaként – halott keresztény csecsemõt csempésznek a gettóba. A Gólem a várost járta, és akinél gyanús batyut látott, megvizsgálta. Így sikerült segítségével az egyébként biztos „bizonyított vérvádat” elkerülni. A köznyelvben a Gólem nagydarab, de bárdolatlan, nehéz felfogású, ostoba ember, de a modern ivrit a golem szót az ízeltlábúak bábjára is használja. gorálok – Népcsoport a lengyel Kárpátokban; héberül a szó a sorsot jelenti, de ez abszolút véletlen egybeesés. gömb – Az ideális test, az õseredeti forma, a tökéletesség, a harmónia szimbóluma. Gyakran jelenik meg más szimbólummal, például oroszlánnal együtt, neológ (lásd ott) temetõkben. 285
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 286
gránátalma – (héb.- rimon, rimonim) Az Énekek énekében a menyasszony szépségének jelképe, a zsidó hagyományban a megújulás, a termékenység kötõdött hozzá; Isten áldását is szimbolizálja. Szertartási eszközökön is megjelenik, mint a rimonimon; ezen a Tóra-tekercset díszítõ ötvöstárgyon stilizált gránátalmák és csengõk találhatók. A kohán-palástot is gránátalmák díszítik. Zsidó Újévkor (ros há sáná) hagyomány a rimon fogyasztása. A népszáj szerint a tökéletes gránátalmának pont annyi magja van, mint ahány törvényt a Tóra tartalmaz. Ez szám szerint 613. Régi macevákon félreérthetõvé kopott a jelrelief, és a két gránátalma, száraikat egymással keresztezve, teljesen úgy néz ki, mintha mákgubók lennének. Gránátos utcai ortodox zsidótemetõ – A magyar fõváros jelenleg egyetlen valósan mûködõ ortodox (lásd ott) zsidótemetõje. A terület a Kozma utcai zsidótemetõ és a keresztény sírkert közvetlen szomszédjaként 1927-ben nyílt. A feltûnõen egyszerû ravatalozó vezet a szertartástermekbe. Az ortodox hagyományoknak megfelelõen szigorúan szétválnak a nõkre, illetve a férfiakra vonatkozó elemek, a tahara is külön szertartáshelyiségekre válik. Szigorúan elkülönülnek a nõi és a férfi sírok, mint ahogy a kohaniták (lásd ott) sírjai is rögtön a bejáratnál, szimbolikusan szinte nem is a temetõben kaptak helyet. Az ortodox értelmezésnek megfelelve a sírokat nem lehet lefedni, ez csupán a közösség által elismert híres emberek esetében fordul elõ. Ilyenkor is egy sátortetõszerû építmény kerül csak a sír fölé. A többi sírt az ortodox temetkezési hagyományoknak megfelelõen felhantolják. gufa – (héb.) holttest. gyertyatartó – Szimbolikus jelentése elsõsorban fényhez kapcsolódik, a hétágú gyertyatartó, a menóra (lásd ott) az Isten jelenlétét, a teremtést, Jeruzsálemet és a templomot szimbolizálja. A gyertyatartó szárát a világfával, a világtengellyel is össze szokták vetni. Philón szerint a menóra az isteni kegyelem megnyilvánulása. Titus diadalívén dombormûként szerepel a szentély aranymenórája, amely a zsidó háborút követõen a templomi kincsek között Rómába került. A menórát gyakran összekeverik 286
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 287
a hanukkiával (lásd ott), bár utóbbinak kilenc, nem hét ága van, és a „nesz hanuka” a hanukkai csoda attribútuma. hádláká – (héb.) meggyújtás. A sábátgyertyák meggyújtása a családanyák tisztsége. Hágár országa – Az elnevezés a hangzásbeli hasonlóságon alapul (Hungaria-Hágár). Népek és országok nevét a korabeli zsidóság hagyományosan valamely ószövetségi személynévhez kötötte. Magyarország, azaz Hungária így kapta a Hágár (Ábrahám második felesége) nevet. Hágár országa annak köszönhette népszerûségét a középkorban, hogy az akkor érvényes magyar törvények Európában szokatlan vallási és etnikai türelmességet érvényesítettek. hajzleh – (jid.) házikó, kis kunyhó. Nagy tiszteletben álló hittudósok, csodarabbik és a kehila megbecsült, tórahû halottjai kaptak a temetõben ilyen kis házakat, de az elhunyt nem benne, hanem alatta volt eltemetve. hálá – (héb.) a sábátra (a szombatra) sütött kalács. háláhá – (héb.) Tulajdonképpen a háláh (HLH), a menni ige szócsaládjának része, és mint személyes megközelítés „szellemi menetrend”-nek vagy „ahogy a dolgoknak mennie kell”-nek fordítanám. A Talmud (lásd ott) által rögzített szóhagyomány és a Tóra nyomán rendszerezett, részletes zsidó törvénytár. hamsza – (arab-héb.) öt arabul (héberül hámes) A hamsza – a nyitott tenyér egy szemmel a közepén – úgy a zsidóknál, mint az araboknál általában egy mágikus védelmet biztosító szerencseamulett a rontó tekintet, a megrontó szem ellen. Jelentése a sémi 5, arabul hámszá, héberül hámes, és a kéz öt ujját jelöli. A hamsza két szélsõ ujja hüvelykujjszerûen kifele hajlik. Gyakran írnak rá áldást, más imákat vagy a héber betûkkel leírt 18-as számot. Ez a két betû a het+jud, és a jelentése élet, háj. Az ajtókon, a nyakakban, a csuklókon, a visszapillantó tükrökön, a kulcscsomókon lógnak kis hamsza-amulettek. A rontó pillantás a leginkább a születésnél okozhat nagy kárt. Ezért lóg annyi hamsza a kisgyermek holmijain és kocsiján. A mógen Dáviddal vetekszik a hamsza népszerûsége, talán még elterjedtebb is. Iz287
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 288
raelben fõleg az Észak-Afrikából származó zsidók számára van jelentõsége. Mindennek ellenére nem tûnik fel a hamsza a zsidó sír-ikonográfiában (lásd: mezüze). hanuka, hanukkia – (héb.) felszentelés. A nap-éj forduló – karácsony – körül tartott, Tórán kívüli zsidó ünnep. A Nagy Sándor-i birodalom széthullása után a szíriai görögök rémuralmat vezettek be Judeában, erõszakosan hellenizáltak, a Templomot megszentségtelenítették, és általában üldözték a zsidó rituálékat. Juda Makabi vezetésével a zsidó felkelõk legyõzték a görög túlerõt, megtisztították és újraszentelték a Templomot, de csak egy napra volt elég a szertartásokhoz szükséges szent olaj. Ekkor következett be a „hanuka csodája” (nesz hanuka), az olaj nyolc napig kitartott, amíg az új, alkalmas szent olaj megérkezett. A hanukia vagy hanukkia, a különbözõ módokon ábrázolt és elrendezett kilenc gyertya, gyertyatartó, mécses vagy nem hét, hanem 8+1 ágú menóra a kivárás 8 napját szimbolizálja. A kilencedik ág vagy mécses a samesz, a segéd. Errõl a lángról gyújtunk meg a hanuka nyolc napján egygyel több gyertyát. Sokan a karácsony elõdjeként azonosítják a hanukát, és ezt szómagyarázattal is alátámasztják. Hanu-Ka, „vártunk 25-ig”. A macevák gyertyatartói nem hanukkiák. A hanuka, a fény ünnepe nem szerepel a Tórában, és sírszimbolikában sem jelenik meg. hárfa – neológ temetõk historizáló, klasszicista vagy neoreneszánsz sírdísze, fõként, ha az ott nyugvó zenész, színész vagy táncmûvész(-nõ) volt. A tánc, zene és a dal múzsáját, Terpszikhorét ábrázolták kezében hárfával vagy lírával, pedig már a sumer költeményeket is hárfakísérettel adták elõ. Dávid király hárfajátékával nyugtatta meg Sault, sõt rontó szellemet ûzött ki Saulból, de a zsoltárokat is azzal kísérte. A Tibériás vagy Genézáreti-tó héber nyelven Kineret, és ez hárfát jelent, mégpedig a tó formája alapján. A Biblia kedvelt Dávidja révén a kinor – hárfa – is kedves motívuma lett a zsidóknak. háridi – (héb.) ortodox, szélsõségesen vallásos harmincéves háború – 1618–1648. Szinte az összes európai katolikus és protestáns országot érintõ, vallási köntösbe bújtatott háború. 288
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 289
haszid, haszidizmus – (heb.) A haszid szó jelentése: jámbor, vagy az elkötelezett híve egy eszmének. A Talmud szerint a haszid, bár a törvény mellette szólt, akár jogos tulajdonáról is kész volt lemondani, vagy hajlik saját kárára kiegyezni. A haszidizmus vallási-szellemi mozgalom a kelet-európai szegény askenázi zsidóság körében, a mai Lengyelország területén keletkezett mintegy 250 éve. Az alapító Jiszráel ben Eliézer (Bál Sem Tov) célja az egyszerû, kimûveletlen szegénységben élõ zsidó népréteg szellemi felemelése volt. Istenfélelem, Tóra-tanulás, zsoltármondás, a micvák buzgó betartása, ezek a hasszidizmus hívószavai. A mozgalom középpontjában a „félistenként” tisztelt Rebbe áll, aki egymaga személyesíti meg a rabbit, a bírót, a lélekbúvárt és bensõséges tanácsadót. A hívõ chaszid számára saját rebbéje a büszkeség tárgya, akiben közvetlen kapcsot lát Istenhez. hászkálá – (héb.) A XVIII–XIX. század felvilágosodása korának vagy magának a szellemi áramlatnak az elnevezése. Hátám Szófer – A XIX. század kiemelkedõ magyar tudós rabbija, a modern kor magyarországi zsidóságának egyik megkerülhetetlen gondolkodója. Ragaszkodott az õsi tanítások megmásíthatatlanságához, harcolt a legkisebb újítás ellen is. hátán – (heb- jid.) võlegény haver – (heb.-jid) Tag, valamilyen szervezet tagja; barát jelentése a magyar szleng része is. A héber leháber, összekapcsolni, kapcsolódni, társítani, szervezõdni szócsalád része. házán – (heb.-jid.) elõimádkozó, kántor, énekes héder – (héb.) Eredetileg csak szoba, késõbb a zsidó elemi iskola neve. heraldika – (lat.) Címertan, a címerekkel és nemesi-családi ikonográfiával foglalkozó tudomány. hét gyümölcs – A Kánaán hét gyümölcsével, a búzával, árpával, szõlõvel, fügével, gránátalmával, olajbogyóval és mézzel népszerûsítette a Mindenható az Ígéret földjét Izráel népe körében. hevra kadisa – (heb.) Szent testvériség, szent társaság, a zsidó közösségek temetkezési intézménye, 289
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 290
mely gondoskodik a súlyos betegekrõl és a haldoklókról is. Segítenek a hátramaradott rokonoknak a temetés rituális rendjének betartásában. Mivel a hagyományos, rituális temetés az egyik legfontosabb micva, a hevra társadalmi tekintélye igen nagy. A zsidó felvilágosodás elõtt még nem volt halottaskocsi sem, és hevra kadisa szállította hordágyakon a betegeket orvoshoz és a halottakat a taharába (lásd ott) és a temetõbe. hevre – (heb.-jid.) a tagok összessége, a tagság, a társaság, a baráti kör hexagramma – (gör.) hatszög, hatágú csillag hiconi – (héb.) Külsõ, apokrif; a Tórán kívüli, nem vallásos, de hagyományozódott zsidó ünnep, például a hanuka. Hmelniczki, Bohdán – (1593–1657) kozák hetman, késõbbi ukrán uralkodó és hadvezér. Ma ukrán nemzeti hõsnek tekintik, de történelmi tevékenysége vitatott. Felelõtlen politizálása Ukrajna többszöri tatárok és oroszok általi feldúlásához és végül az orosz uralomhoz vezetett. Csapatait lengyelek, litvánok és zsidók sokszor szenvedték meg. hohmec, hohmecolás – (jid.-héb.) bölcselkedés, de a köznyelvben okoskodás. homokóra – A németországi Walsdorf zsidótemetõjének nem egy sírkövén található óra. A mutatók minden esetben más idõt mutatnak, feltehetõen az elhunyt halálozási idejének megfelelõen. A homokóra megjelenése keresztény sírokon sem ritkaság, és elég kézenfekvõ a metafora jelentése. Itt sem lehet más a szimbólum magyarázata, mint hogy a sors által adott idõ az ember számára lejárt. A földi élet mulandóságáról gyõzik meg a még élõket ezek a ritka és szép sírmagyarázó díszek. hukát goj – (heb.) idegen szokás. A Tóra a zsidóság szomszédságában élõ bálványimádók szokásait illette ezzel a jelzõvel, elsõsorban a kánaánitákkal és a görögökkel kapcsolatban, temetési szokásaik, például a halott hamvasztása miatt. ibur, ibbur – (arámi-héb.) Bár szó szerint tulajdonképpen terhességet, fogant állapotot jelent, de ha 290
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 291
a fogalmat kibontjuk, akkor a dibukhoz (lásd ott) hasonló, de kevésbé „rosszindulatú” szellemet kapunk, amely az ortodoxok által igen vitatott zsidó misztikában a lélekvándorlással van összefüggésben. A szerzõ saját értelmezése, hogy az ibur egy szellem formájú eszme vagy ábránd, ami nem tudott megvalósulni egy élet során. Ezért egy új emberi test után kényszerül nézni, aki ténylegesen és kézzelfoghatóan valóra fogja tudni váltani az ideát. A kabalisztikus elképzelés szerint az így „megtermékenyített” test tulajdonosa nem is okvetlenül tudja, hogy nem egy saját eszmén fáradozik. Az is lehet, hogy tudja, és a teljes egyetértésével történik ez az „újjászületés”, amihez õ a saját testét bocsátja rendelkezésre, mint kivitelezõ. Tehát az ibur alapvetõen pozitív, micvák (lásd ott) teljesítése a lényege; nevezhetjük akár egy haladó eszmének, ami kísértetként jár testbõl testbe, amíg meg nem valósul. Izráel gyümölcsei – Izrael földjének gyümölcsei, terményei. E hétféle termény a következõ: búza, árpa, szõlõ, füge, gránátalma, olajbogyó, méz (datolya). Vannak, akik öt gyümölcsöt számolnak. jád – (héb.) kéz. A jud-betû névadója. A jád emléket, emlékmûvet is jelent (Jád Vásem). A Tóra olvasásánál használt ezüst sormutató kéznek a neve. jórcejt, Jahrzeit – (ném.- jid.) a halálozási évforduló. Évente visszatérõ gyásznap, melyet elsõsorban az elhunyt gyermekei tartanak. Az elsõ jórcejt a temetés évfordulójára, az utána következõk a halálozás évfordulójára esnek. Ilyenkor felkeresik a szülõk sírjait, mécsest gyújtanak és a halott lelki üdvéért imádkoznak, a fiúgyermekek kádist mondanak. jesiva – (héb.) magasabb vallási iskola jom kipur – (héb.) az engesztelés napja, a peszáh mellett a legfontosabb zsidó ünnepnap 25 órás teljes böjttel. Jom kipur elõtt igyekeznek a hívõk jótékonykodni, régi adósságokat megadni, haragosokkal kibékülni, hogy így megtisztulva léphessenek az új esztendõbe. Az Engesztelés napja a régi fogadalmak alól is feloldoz. jom tov – (héb.) „jó nap”, ünnepnap. A közhasználatban mint „Jó napot!” köszöntés is használatos. 291
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 292
kabala – (héb.) A lekábel szó kapni, elfogadni, befogadni jelentést hordoz; a modern héberben – ivritül – egyszerûen a boltban a vásárláskor kapott számlát jelenti. Átvitt értelme az isteni eredetre utal: „kapott tudomány”. A kabala a Mór Birodalom területén (mai Spanyolország) a 12. századtól kezdõdõen kialakuló, a zsidó szám- és betûszimbolikán alapuló misztikus tudomány; a zsidóság ezoterikus hagyományait gyûjti össze, amelyek Isten, ember és a világ leglényegesebb és „titokzatos” összefüggéseit tárgyalják. Sokszor tévesen azonosítják okkultizmussal, titokzatos boszorkánykonyhával és az alkímiával. kadis, kádis, kaddis – (arámi-héb.) A szó õsi jelentése: tiszta, késõbb szent, szentesítés. Eredetileg szentesítõ ima. Az ima alapjaiban csupán Isten dicsõítésére szolgál, a halállal és a temetéssel történt társítása annak ellenére következett be, hogy szövegében sem a halálról, sem a gyászról nem esik szó. Ellentétben a legtöbb zsidó imával a kádis nyelve nem héber, hanem arámi (lásd ott). Egyes adatok szerint napi tíz alkalommal kell kadist mondani; a kadis jelzi az istentisztelet fontosabb részei közti átmenetet is. A mai köznyelv, képzõmûvészet és az irodalom a kádist elsõsorban gyászimaként tartja számon, mert halálesetnél és a temetésnél is használják. Az elhunyt legközelebbi férfi hozzátartozója naponta – tizenegy hónapon keresztül – mond kadist a szûkebb családi körben. A gyászmunka ezen formáját a gyászeset elsõ évfordulóján mondott kadis zárja le. kále – (jid.) menyasszony kanna, kancsó és tál – Gyakorta találunk a sírkövön kancsót vagy kancsót tállal vagy amolyan kis lavórral leképezve. Ez a leviták jele, akik a szertartás elõtt a papok (kohének) kézmosásánál segédkeznek. A kancsóból öntenek vizet a papok kezére, és a kis lavórban fogják fel a vizet, vagy a tálba öntik a kézmosásra szolgáló vizet. Koroknak és stílusoknak megfelelõen változik a kegytárgyak alakja. kard – Zsidó hivatásos katonára vagy hõsi halottra utaló ikon, hasonlóan más harci eszközökhöz, fõleg az elsõ világháború katonasírjaival kapcsolatosan. 292
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 293
kávod há met, kibbud há met – (héb.) a halál és a halott tisztelete. A hevra kadisa (lásd ott) elsõdleges szempontja mitászkimjai (lásd ott) számára a halott elõkészítésénél a temetési szertartáshoz. kehila – (héb.) közösség. A helyi zsidó hitsorsosok közössége. Hitközség. képtilalom – A bibliai képtilalom elsõsorban mûvészeti tárgyak elõállítását korlátozta. Az ókori zsidóknál általános volt az állatok ábrázolása, az ember megjelenítése viszont – mintegy elhatárolódás a bálványimádóktól és istenábrázolásaiktól – tabu maradt. Az i. u. 200-ban keletkezett Mishna és a késõbbi rabbinikus irodalom a III–IV. századból pontosabban határozták meg a tiltást. Eszerint szobrok és reliefek tiltottak, de ugyanannak a sík kétdimenziós ábrázolása megengedett úgy állatokra, mint emberekre nézve. kerub – (akkád-arámi-héb.) eredetileg isteni, félisteni lény volt, emberi vonásokkal. A szó ósémi jelentése kárábu–áldani. A zsidó hitvilágban a kerubok Isten legmagasabb rangú fõangyalai, a Szentély és a Szövetség õrei. kés (és fogó) – A maceván ábrázolt késeknek általában kerek a végük, nincs hegyük, és mindkét oldalukon van él. Az eszköz, a brit mila (lásd ott), a nyolcnapos fiúcsecsemõ megmetélésének legfontosabb szerszáma. A Genézis könyve 17. fejezete 9–12. verse és még egynéhány más bibliahely tudósít a brit miláról, mint Isten és Izrael népe szövetségének jelérõl. A brit mila rendkívül ünnepélyes családi esemény, melyen az új jövevény neve is hivatalosan bejegyzésre kerül. A metélési ceremónia végrehajtója a mohel (metszõ). A kés és esetleg egy fogószerûség az õ sírját jelöli. keter – (héb.) korona, a modern ivritben is a koronára használatos szó (lásd: korona) ketonet – (héb.) a fehér papi imaköntös (kutná – fehér vászon) ketubá – (arámi) házassági szerzõdés, mely arámi nyelven íródik, és a házasulandók még a menyegzõ elõtt írják alá két tanú kíséretében. A ketuba rögzíti a férj kötelességeit feleségével szemben, elsõsorban, hogy egészséges és boldog életet biztosít a családnak. A ketuba rendelkezik a feleség anyagi 293
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 294
biztonságáról is a férj halála vagy a get, a válás esetén. A ketuba csak a férj kötelességeit foglalja magában. kéz – kohén kezek. Talán a legjellegzetesebb sírmotívum a két kéz, melyeknek hüvelykujjai egymás felé mutatnak. A szimbólum további különlegessége, hogy a kis- és gyûrûsujj egy „V”-t nyit, a középsõ és a mutatóujjtól eltávolodik. A kezek tehát arról tanúskodnak, hogy a sír egy kohent, egy Áron törzsbeli férfit rejt. Léteznek – írásosan nem bizonyítható – indoklások az ujjak furcsa tartásáról, mely ráadásul elsõre nem is mindenkinek sikerül; eszerint a kohán arra utal ezzel a gesztussal, hogy az áldás tulajdonképpen nem is tõle van, csupán az isteni áldást közvetíti. Indokolt e helyütt megjegyezni, hogy testi fogyatékkal nem lehet, származása ellenére sem, gyakorló pap egy kohen, például kezek nélkül. kiconi – (héb.) nézeteiben szélsõséges, radikális kígyó – A zsidó és keresztény hagyományban is ambivalens szimbólum. Az Édenkertben õ vitte kísértésbe az emberpárt, és a tudás fáján tekeregve mindig a rossz jelképe. A macevákon megjelenõ kígyó minden fellelt változatban a szakmára utalt, és az orvos, patikus vagy más egészségügyi gyógyító foglalatosságot szimbolizálta. kipa, kápele, kepele – (héb. jid.) A hagyomány a betakart fejben az isteni hatalomnak való engedelmességet látja. A hasszid (lásd ott) népszáj szerint azért kötelezõ a zsidó férfiaknak befedni fejüket a szakrális terekben, zsinagógában, temetõben – és egyébként is ajánlott a kipa állandó hordása –, mert Isten jelenlétét és az ezzel járó erõs isteni kisugárzást a normális halandó nem viselné el. Alapvetõen a rituális öltözék fejfedõje, a kipa vagy kepele a mennyet jelenti, s a közösséghez való tartozás és az Istennek való alávetettség egyik kulcsszimbóluma. A középkorban a zsidókat hegyes sárga kalapok hordására kötelezték, amilyennel a varázslókat szokás ábrázolni. Ezeket a kalapokat nem nevezték természetesen kipának, nevük németül Judenhut (zsidókalap) volt. kitli – (jid.) halotti ing, egyszerû fehér vászonból 294
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 295
kohen, kohén, kohán, kohanita – (heb.) zsidó pap, Áron ivadékainak, a kohaniták kasztjának tagja, a szent szolgálatok ellátója. A sírköveken rögtön beazonosíthatóak a papi kaszt nevei: a Cohen, Cahn, Cahen, Cohen, Cohn vagy ezek K-val írt változatai a latin betûs macevákon. Ide tartozik a Katz név is, ami – nem, mint elsõre logikus lenne, macskát jelent, hanem – a kohén cadik, az igaz kohén rövidítése. Ezek a nevek eredetileg nem családnevek, hanem a hitközségben betöltött funkciók voltak, a kohen a héberben a papnak felel meg. Mózes bátyja, Áron vérvonala örökölte a papi foglalatosságokat és az ezzel járó kötelezettségeket; így már a bibliai idõkben kialakult a levitákon (lásd ott) belüli papi kaszt. A Nagy Zsidó Háborúban, a második templom lerombolása után, i. u. 70-tõl a papi réteg addig megszokott vallási szerepe megszûnt, de a papi törzs neve és az öröklõdési vonal – ez az ortodox zsidóságnál lényeges – fennmaradt. A kohanitákra külön zsidó házassági törvények vonatkoznak. Mind a mai napig – de már nem kizárólag – a kahánok leszármazottjai celebrálják az ortodox zsinagóga szertartásait. A kohanita sírkövek nem csupán a nevek alapján azonosíthatók. (lásd: kéz, korona, Tóra) korona – (héb.-keter) – Sok zsidó síron találkozunk koronával, sokféle megjelenési formában. Az esetek nagy hányadában két oroszlán tartja a koronát. A koronával már Jób könyvében is találkozunk (103,4) „...mely téged koronáz kegyelemmel és könyörületességgel…” A korona tehát egyáltalán az egyik legrégebbi jelkép, ám, a félreértések elkerülése végett, nem királysírokat, nem egy királyház tagjait, nem is császári és királyi udvari szállítókat jelképez. Átvitt, bibliai értelemben a tekintély, tisztelet és az öröm jelérõl van szó. „Der gute Name” vagy ennek a héber megfelelõje, a „Sem tov”, az Isten fülében jól csengõ név szinonimája. Papi sírokon vagy a hasszidok nagy tiszteletben álló rebbéinek sírjain találjuk. kóser, káser – (héb.-jid.) A héber káser – tiszta, egészséges, alkalmas jelentés a vallási törvényeknek megfelelõ felhasználásnak szól. Mai értelemben elsõsorban az étkezési törvényekkel kapcsolatban kerül említésre – ezek vannak a legrészletesebben kidolgozva –, de a kóserség fogalma az élet minden te295
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 296
rületére kiterjed: ruhákra, tisztítószerekre, növényekre, evõeszközökre stb. „A gidát ne fõzd meg anyja tejében”, utal a Tóra például a húsos és a tejes ételek szigorú elválasztására. A Talmud és a többi vallási törvénykönyv pontosan osztályozza az ehetõ és a tiltott (tréfli, lásd ott) állatokat, és ezek elkészítési módja is meghatározott. Alapvetõ követelmény, hogy az ehetõ állat csak hasított patájú lehet és kérõdzõ. Tehát ló, teve, disznó nem, viszont kecske, marha, birka igen. A madaraknál nagyobb a szabadság, de dögevõk és ragadozók semmilyen körülmények között sem jöhetnek szóba, a többiek név szerint fel vannak sorolva. A hal esete egyszerû: pikkelye és uszonya kell legyen, ezek nélkül megúszta. A levágott állat tökéletes vértelenítése és kiáztatása is a „kóserolás” része. Mindennemû vér fogyasztása tilos a zsidó számára. koszorú és kör – kör alakú füzér vagy virágokból, lombos ágakból font koszorú, a dicsõség, a gyõzelem, a felszentelés és a szentség szimbóluma. Egy megszentelt vagy tisztelt tárgyra helyezték, mint az értelem, az örömteli sors és a jó szerencse szimbólumát. Zsidó sírokra bár koszorút nem szokás tenni, de a neológ temetõk historikus és szecessziós sírjain, mint dekoratív szimbolikus elem a halhatatlanságra utal. Ha mint temetési koszorút, a keresztény temetõ kölcsönvett jeleként értelmezzük, akkor a letöltött élet végét és egy új élet kezdetét jelzi. kóved, kávód – (héb.-jid.) tisztelet, megtiszteltetés, renomé, imázs könyv – Tudós ember, tanító, bölcs rabbi vagy menóra, korona, esetleg a Szentély ábrázolásával együtt eltemetett Tóra sírján is lehet. kvitli, kvittel – (jid.) Azok a kis cetlik és papírlapok, amiket a hívõk és a mester tanítványai nagy köztiszteletnek és hírnévnek örvendõ rabbik sírjaira szoktak tenni, általában egy kõ alá. A kvittelek tartalma hasonló, mint azoké a céduláké, melyeket a Panaszfal réseibe helyeznek el nem csak a zsidó hívõk és turisták. ladino – Az inkvizíció által Spanyolországból elûzõtt zsidóság, a szefárdok máig fennmaradt nyelve. 296
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 297
Ezt a középkorban elkülönült spanyol-kasztíliai nyelvjárást a mai napig mintegy 100 ezren beszélik zsidók a világon Görögországban, Törökországban, Izraelben és Amerikában. lápid – (héb.) fáklya. Egy vagy két fáklya, sok esetben dõlt szögben vagy fordítva, tûzzel lefele ábrázolva látható némely síron. A fáklya egy régi hagyomány képi hordozója. A görög ókor világában még Vénusz, a szerelem istennõjének és Ámornak az attribútuma, a zsidó temetõben a föld felé fordított fáklya a halál megjelenítõje. Mint a megsemmisítés eszközét több helyütt találjuk a Bibliában a fáklyát. A Bírák könyvében például (15,4) táborok és városok rombolásáról van szó. A fáklya jelképezi a nagy szükséget, a halált és a rombolást. letelepedési övezet – Oroszország nyugati és délnyugati kormányzóságai, illetve a zsidók számára engedélyezett lakóterület. A zsidók többsége már e területek Oroszországhoz csatolása elõtt is itt élt, az akkori Baltikumban, illetve Lengyelországban csak az ún. „letelepedési övezet” határain belül élhetett. 1904-ig további korlátozások álltak fenn az „övezeten” belül, a zsidóknak tilos volt a nyugati országhatár mentén 50 km sávban letelepedni. 1882-tõl a falvakban is megtiltották a zsidóknak a letelepedést, ezzel 90 százalékkal csökkentette a cári adminisztráció az „övezet” területét, és a foglalkozásválasztás jogától megfosztott zsidóság a városokba zsúfolódott össze, többségük nyomorgott. lev – (héb.) szív, jiddisül: herc, hercl. A jámborságot, emberbarátságot, jószívûséget jelképezi. levájá, (hálváját há met) – (héb.) Temetés, de a szó tulajdonképpen kíséretet, elkísérést jelent (a halott elkísérése). leviták – A leviták templomszolgák, a Lévi törzs leszármazottjai. A Tórában olvassuk, hogy Isten Áront – aki maga is Lévi törzsbõl való volt – a papi teendõkkel hatalmazta fel (lásd: kohaniták), Lévi törzsét pedig a templom és a szertartások körüli tevékenységekkel bízta meg. A levita sírokon megjelenõ kancsó (lásd ott: kanna van) a szertartásoknak a felkészülési részét jelzi: a levita a papnak a kézmosáshoz vizet önt a kezére, így tulajdonképpen a kancsó lett kvázi a törzs címere. Mózes Izráel 12 törzse között 297
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 298
elosztotta az országot, Lévi törzse ezzel szemben nem földet, hanem mintegy 48 várost kapott, ezekben lakhattak a leviták. Föld híján így a népre hárult a leviták eltartása, a termés tizedének formájában, de ennek fejében a leviták a nép tanítói is. A levita-tizednek tizedét adták át a papságnak, a kohanitáknak. A Tóra-olvasásnál a kohén után a lévit hívják fel a bimára (emelvényre), és csak utánuk a „jiszráélokat”, a nem papi származásúakat. A papok áldása elõtt a leviták öntik a vizet a kohaniták kezére. Sok mai ismert családnév a Lévi névvel függ össze: Lévy, Löw, Lõwy, Levit, Levitá, Lewin stb. A Melamed, Malamud, Schuller, Schil, Schul is levita név, ez a macevákon is megnyilvánul a levita szimbólumokban. liliom – A keresztény temetõkben gyakran mint a fény és a tisztaság ikonja találkozunk vele; a zsidótemetõben a kiválasztottság és Izrael üdve közeli eljövetelének, az Istenben vetett hitnek jelképe. A neológ temetõk szecessziós és historizáló sírjain fordul elõ, elsõre nem tûnik a jelenléte többnek ornamentikánál. A Tórában szereplõ liliom tulajdonképpen egy gyûjtõnév számos vadvirág számára, mint nárcisz, tulipán vagy gyöngyvirág. Jelképezheti a kivételességet, a kiválasztottságot. A võlegény az Énekek énekében a menyasszonyt így nevezi: „mint a bogáncs között a liliom”. Lipcsei Zsidótemetõ – A régi Lipcsei Zsidó Temetõt 1864-ben alapították. Körülbelül 2 hektáron terül el a Theresienstrasse és a Berliner Strasse között. 5 külön részlegre van felosztva. A történelem sodrában sok sírkõ elvesztette feliratát, ezek egy Dávid-csillagot kaptak tükrükbe. Nagy zsidó családok kriptáit találjuk itt a temetõ-, illetve a részlegfalak mentén. Az elsõ részlegben szép számmal találunk érdekes, a mór építészetre emlékeztetõ és a polgárosodás idejébõl s neoreneszánsz, neogót sírokat. Úgy, mint a weissensee-i temetõben, itt is eltávolították az összes színesfém kiegészítõt a sírokról. A temetõ kiemelkedõ érdekessége az 1926-ban Wilchelm Haller tervezte art deco emlékmû az elsõ világháború elesett zsidó katonái számára. luáh – (héb.) a zsidó naptár 298
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 299
luláv, lulef – (héb.) a datolyapálma nagy levele maceva, mácceva – (arámi-heb.) sírkõ, halotti emlékmû; eredetileg egy meghatározott helyet vagy katonai pontot, katonai egységet jelentett, késõbb a Baál-kultusz bálványainak neve volt. Ez változott a megemlékezés oszlopaivá – ami még az istentisztelettel függött össze –, majd a sírokat jelölõ emlékkõvé. Majmunídész Mózes – rövidítve Rambam, azaz Rabbenú Móseh ben Málom. Az egyik legismertebb zsidó vallásbölcselõ. Córdobában született 1135-ben, és Kairóban halt meg 1204-ben. mákom tov – (héb.) a „jó hely”. A zsidó temetõ egyik elnevezése. máláh há’mávet – (héb.) a halál angyala málenolás – (héb.-jid.) körülmetélés, a brit mila kivitelezése mámzer – (héb.-jid.) Férjezett asszony házasságon kívüli gyermeke. Hajadon gyermeke nem számít mámzernak, mint ahogy egy kohén és egy elvált vagy betért asszony egyébként tiltott házasságából született gyermek sem. A mámzer vagy nõnemben mámzeret apja után örököl, és a halacha (lásd: hálácha) szempontjából apja fiának és lányának tekintik, viszont csak egymás között vagy egy zsidó hitre áttért férfivel vagy nõvel házasodhatnak. mászoret – (héb.- jid.) hagyomány Mauerfall – (ném.) Falomlás. A német rendszerváltás (1990) metaforája mécses – Olajmécsesre, Aladdin csodalámpására emlékeztetõ lámpa, amely az õsi szólást hivatott jelképezni: „az ember lelke Isten mécsese”. Nem kevés esetben viszont a mécses fénye, hasonlóan a keresztény temetõkhöz, egyenesen az életet szimbolizálja. Jelképesen: Isten szava a hívõk lámpása. megilla – (arám.-héb) tekercs, papirusztekercs, azaz könyv, például megillát Eszter – Eszter könyve. menóra – (héb.) hétágú gyertyatartó. A sírköveken a zsidó eszményekhez és az Izraelhez kötõdõ hûség allegóriája. Égõ gyertyákkal ábrázolva az örök élet, a szellem fényének, üdvének jelképe. A hetes szám 299
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 300
a teremtés hat napját és a hetedik, a pihenõnapot, a sábátot (szombatot) jelenti. Izrael Állam címere is a Menóra lett, annak az ábrázolásnak a mása, mely Titusz diadalívén található Rómában. A jelenet a zsidó háború utáni római gyõzelmi menetet tárja elénk a rablott javakkal, köztük a lerombolt Szentélybõl az elzsákmányolt arany Menórával. Nõi sírokon is igen gyakran látunk menórákat, és nem hétágúakat. A menóra nemcsak a szakrális hétágú menórát jelenti héberül, hanem általában a gyertyatartót is, és a családban a feleség feladata a hádlákát nerot, a sábáti gyertyák meggyújtása. A gyertyatartók tehát a jó háziasszonyra, a hû feleségre és a jámbor zsidó asszonyra utalnak. A menóra nem összetévesztendõ a hanukkiával (lásd ott). Az Úr Mózes II. könyvének 25. fejezetében pontos kivitelezési utasításokat ad a Menóra elkészítésére vonatkozólag. Ebbõl a leírásból egy szimbolikus mandulafa bontakozik ki, három-három ággal a törzs jobb és a bal oldalán: „… mandolavirág formájú három csésze az egyik ágon, gombbal és virággal; és mandolavirág formájú három csésze a másik ágon is, gombbal és virággal; így legyen a gyertyatartóból kijövõ mind a hat ágon. A gyertyatartón pedig négy mandolavirág formájú csésze legyen, gombjaival és virágaival…” Nem véletlen tehát a Mandel, Mendel, Mandelbaum, Mandelstamm stb. nevek népszerûsége a zsidóknál. mérleg – az igazságosságra, a pártatlanságra utal. A mérték, a rend jelképe, a jó és a gonosz cselekedetek megmérõje; a legmagasabb Bíró általi megmérettetést, a végítéletet is jelképezi. „Mérjen meg az igazság mérlegén.” messiás – (héb.) felkent. A héber szó jelentése: bekent, bedörzsölt és a szent olajjal összefüggésben Isten meghatalmazottját jelenti. mezüze, mezuza – (héb.-jid.) Jelentése tulajdonképpen ajtófélfa, de azt a kis pergamentekercset értjük alatta, melyre kézírással a Tóra két szakasza kerül (Smá, 5Mózes 6:4-9. és Vöhájá im sámoá, uo. 11:13-21.). A Tóra ugyanitt úgy rendelkezik, valamennyi ajtófélfánkra mezuzát erõsítsünk. A mezuza a kis tekercs, nem a tok, amit rendkívül nagy méret- és stílusváltozatosságban lehet kapni. A dekoratív 300
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 301
tok a kóser kecskebõrre, kóser tintával írt, hibátlan tekercs nélkül nem „érvényes”. A mezuza az összes lakóhelyiség jobb oldali ajtófélfájára kerül, hasonlóan a kapukéhoz. micve, micva – (héb.) parancs, parancsolat, de általában jótétemény értelemben használják, minekután az írás parancsait követni, az jótétemény. Így alakult a magyar szlengben is a micve a jótékonykodás szinonimájává. migbáá – (héb.) fejpánt mikve – (héb.) rituális fürdõ minhág – (héb.) szokás minján – (héb.-jid.) tíz fölnõtt ember gyülekezete. Ennyi hívõ szükséges legkevesebb egy istentisztelethez. Egy férfit szükség esetén a Tóra is tud helyettesíteni. miskán – (arámi-héb.) szállás, menedék. Az egyiptomi kivonulás utáni pusztabéli vándorlások szállítható szentélye, a zsidóság fõ szentsége a Templom felépítéséig. Nevezték ohel moednek is, a szövetség sátrának. Az arany Menóra és a frigyláda is itt volt elhelyezve. Misná, Misnej Tóra – (arámi-héb.) Eredeti jelentése: ismétlés. Az úgynevezett „szóbeli tan” alapja, a Bibliát követõ zsidó irodalom példabeszéd-, törvény- és elbeszélésgyûjteménye. A Tóra törvényeihez és rendeleteihez kapcsolódó értelmezõ mû. mispohe – (jid.) család, nemzetség mitászek, mitászkim – (héb.) résztvevõ, foglalatoskodó. A hevra kadisa tagjait illették ezzel a jelzõvel. mitászkim – (héb.) résztvevõk; a szertartás cselekvõ és avatott résztvevõi mógen Dávid / mágen Dávid– (héb.) a hatágú csillag (hexagramma), Dávid pajzsa vagy Salamon király nagypecsétje, köznyelven a Dávid-csillag két egymásra helyezett egyenlõ oldalú háromszög azonos középponttal. Számtalan értelmezése létezik. A filiszteusok legyõzése után köszönetet mondó Dávid is 301
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 302
pajzsnak nevezte Istenét, a pajzs formája viszont nem kerül tárgyalásra. A legelfogadottabb, hogy Isten és ember kapcsolatát jeleníti meg. „Az ember Isten által teremtetett (a lefele mutató háromszög) és hozzá tér vissza (a felfele mutató háromszög).” A csillag 12 sarka Izrael 12 törzsét, a hat háromszög a teremtés hat napját, a középsõ hatszög a hetedik, pihenõnapot, a sábátot jelképezi. Az ókorban a hexagrammát még zsidók és nemzsidók is mint általános dekoratív elemet használták; ismerte a jelet már a babiloni idõkben is a zsidóság, szorosan összefüggésbe viszont az i. u.-i 600-as években kerül vele. A korai középkor hexagramját még muzulmánok és keresztények is mint ördög- és démonûzõ talizmánt használták. Keresztény templomokon és biblikus iratokon, hivatalos zsidó és keresztény dokumentumok aláírásai mellett is gyakran fellelhetõ. IV. Károly Prágájában mint egyértelmû zsidó zászló bukkan fel a hatágú csillag, innen terjed használata egészen Amsterdam szefárd közösségeiig. Az 1600-as évek Bécsében határkõ választotta el a zsidónegyedet a kereszténytõl, egyik oldalára kereszt, másikra a Dávid-csillag volt vésve. Minden zsidótemetõben megtaláljuk a hatágú csillagot, bár a tömeges használat csak a száztíz évesnél nem öregebb sírkertekre jellemzõ. A Dávid-csillag mint a zsidóság fõ szimbóluma az elsõ világháború környékén jelenik meg. A késõbbiekben a zsidóság szándékain túl a hátrányos megkülönböztetés, az üldöztetés és a pusztulásba hajszolás felkényszerített jelképévé vált. A sárga Dávid-csillag elõdje a középkori Európában (Magyarországon is) a zsidók megkülönböztetésére a törvény által elrendelt sárga folt (sárga kör) volt. Izrael 1948-as függetlenségi háborúja és az állam újraalapítása óta a hétágú menóra mellett a Dávid-csillag a másik nemzeti szimbólum és Izrael állam zászlajának alkotóeleme. mohel, mohél – (heb.-jid) A metszõ, az újszülött rituális metélését a születés utáni nyolcadik napon végzõ kohén (levita). Nagy Könyv – A zsidó engesztelésnap (jom kipur) és az Újév (ros há sáná) környéki jókívánság a hátimá tová!, a „jó beírást!”. A „legyetek beírva és lepecsételve” jókívánság az Örökkévaló Nagy Könyvébe történõ bejegyzésre vonatkozik, melyben a jámbor és jó emberek vannak nyilvántartva. 302
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 303
názir, nezer – (arámi) A Tórában az Istennek szentelt ember. Isten kiválasztottja, aki az isteni megbízás sikeréért tartózkodik adott dolgoktól, például alkoholtól. Sámson viszont, mint názir, a hajvágástól tartózkodott, és testi ereje letéteménye is a haja volt. Bizonyos összefüggésekben a názir király is lehet és a nezer a koronája. nefes – (arámi-héb.) Az arámi szó még lélegzetet, leheletet jelentett, illetve bizonyos konstellációkban életet, életerõt. A késõbbiekben és a héberben már egyre inkább a magyar „lélek” megfelelõje. neológ – A vallás modernizációjára, az ortodoxia törvényeinek lazítására, asszimilációra is nyitott zsidó vallási irányzat. Az 1867-es kiegyezést követõ zsidó emancipáció szülte szellemi áramlat. Az ortodoxia és a status quo ante irányzatok vetélytársa, illetve alternatívája. nidda – (héb.) A nõk rituális tisztálkodása, rituális fürdõje a mikvében. obmák – (jid.) szerzõdés, megállapodás (német – Abmachung) ohel – (héb.) sátor. Például az a sátor is, mely a nagy tiszteletben álló elhunytak sírja fölé épül. A sírok az ortodox hagyomány alapján nyitva maradnak. olajfa – A mediterrán világ mindennapi életében részt vevõ, a közel-keleti népek öt kultikus növényének egyike volt (lótusz, füge, gránátalma, datolya, olajfa). Fájdalmakat enyhítõ olajának kultikus túlvilági erejében is hittek, a zsidóság Istennek ajánlva köveket és tárgyakat kent meg vele. A héber Messiás is „fölkentet” jelent. Az olaj isteni kapcsolatot, erõt és védelmet jelentett, egyfajta sérthetetlenséget. A Nibelung-ének sárkányvéréhez hasonló varázserõt tulajdonítottak neki. A Noé bárkájára visszatérõ galamb, csõrében olajággal, a föld lakhatóságát jelezte, és a béke egyetemes ikonjává vált. Az olajág az Ószövetségben az áldás, a bölcsesség, a bizalom, az Istenbe vetett hit jele, mint ahogy a maceván is. olajmécses – lásd: mécses. oroszlán – A sírköveken többnyire két szimmetrikusan elhelyezkedõ oroszlán ágaskodik, oldalról koronát, a Tórát vagy Mózes tábláit tartva. Ilyen összeállításban hittudóssal, pappal, rabbival van dol303
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 304
gunk. Ha az ábrázoláson az oroszlán egyedül van, vagy egyértelmûen uralja a képteret, akkor a fenevad harciassága és bátorsága vonatkozik Izráel népére, ereje a hõsöket jellemzi. A zsidó felvilágosodást a sírkõmûvészet megújulása is követte. Az oroszlánok elhagyták a síkot, és reliefek, kisplasztikák formájában nagy számban jelentek meg Európa-szerte a zsidótemetõkben. Annak az egyértelmû jele is volt ez, hogy az emancipálódó zsidóság fiataljait is besorozták katonának, és sokan a XIX. és XX. század háborúinak egyenruhás halottai, háborús hõsei lettek. Ezeken a síremlékeken az oroszlán már nemcsak Júda törzsét vagy az isteni hatalmat jeleníti meg, hanem – hasonlóan a keresztény katonai sírokhoz – a bátor kiállást, a haza védelmét és a soha nem hátráló hõsiességet is. ortodox – Az ortodox vallási irányzat ragaszkodott a Tóra és a Talmud hagyományához, és élesen elhatárolódott a XIX. század liberalizációs kísérleteitõl. Az 1868-as Országos Zsidó Kongresszus hivatalosan is elválasztotta az ortodoxiát a neológ, liberális tábortól. Az ortodox zsidóság a házasodás, születés és a temetés tekintetében is ragaszkodott a Misna szabályaihoz. A sírfeliratok csak héber nyelvûek lehettek, a nemek a temetõben szigorúan elkülönültek. Ifjú párt esketni csak szabad ég alatt lehetett, a rabbikat a jiddis nyelv használatára kötelezték, de a kóruséneklés hallgatása és a hangszerek – orgona – használata szintén tiltás alá került. ot, otiot – (arámi-héb.) jel, jelzés. A hangjel, azaz a betû neve is. A modern héberben a kitüntetést is ezzel a szóval jelzik. peszáh, pészáh – (héb.) a zsidó fõünnep, a „kovásztalan kenyér ünnepe”. Az egyiptomi kivonulás emlékezete, a zsidó naptárnak megfelelõ eltolódásokkal többé-kevésbé a keresztény húsvét körül. pikuáh nefes – (héb.) a lélek kényszere. A szombatnál is fontosabb micva. „Õrizzétek meg törvényeimet és rendeleteimet, melyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk; én vagyok az Örökkévaló.” (3Mózes 18, 5). A törvények arra valók, hogy „éljünk általuk” (és ne haljunk meg általuk). A pikuáh nefes felment törvények alól életveszély esetén. 304
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 305
Pirkej Ávot – (héb.) „Az apák bölcs tanításai”, a Misna Nezikin részében, hat fejezetbõl álló bölcseletgyûjtemény. purim – (perzsa) a farsangnak megfelelõ zsidó ünnep. Alapja, a bibliai Eszter könyve történet, melyben Eszter, Ahasvérus perzsa uralkodó felesége és nagybátyja, Mordeháj megakadályozzák a zsidók ellen készülõ irtó hadjáratot, sõt, leleplezik és hóhérkézre juttatják a zsidók és a király ellen is ármánykodó minisztert, Hámánt. recepció – (latin) elfogadás, befogadás. A zsidó vallás egyenjogúsításának folyamata. A 1848–49-es szabadságharccal az ez irányú törekvések még együtt buktak, és az 1867-es kiegyezés sem hozott teljes egyenjogúsítást, de az 1895-ben született törvények végre kimondták a zsidó felekezet teljes jogegyenlõségét. reformisták – a XVIII–XIX. században az európai felvilágosodás szellemét magáévá tevõ, az évezredes hagyományokat a kor szelleméhez és a környezethez igazítani kívánó zsidó szellemi áramlat neve. A mai értelemben vett reformzsidók, a „reform judaizmus” vagy reform-közösségek hívei nem reformálják tovább a hagyományokat, de hozzáállásuk a nehezen a mába illeszthetõ törvényekhez megengedõbb, és általában liberálisan viszonyulnak a modern élet kérdéseihez, kihívásaihoz. A reformzsidó közösségekbe a betérés is lényegesen könnyebb, és a zsidósággal összefüggõ formaságok betartására is kevesebb súlyt fektetnek. rogyasztás – üvegmûvészeti technika: az üveg negatív vagy pozitív mintára ráolvasztása. ros há sónó – ros há sáná – (héb.) „az év feje”, zsidó újév sábát, sábesz – (héb.-jid.) szombat. A teremtés hat napja utáni pihenõnap, a legnagyobb zsidó szentség. A szótõ eredetileg ülni, leülni. sábeszdekli – (jid.) inkább vicces elnevezése a kipának (lásd ott). A fejfedõ tudatos és vallási okokból történõ használata csak néhány évszázadra tekint vissza. A történelem során sok helyen és sok esetben 305
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 306
rendelték el, hogy a zsidóság nemcsak elkülönítve éljen, hanem ruházatában is feltûnõen meg legyen különböztetve. sakter, sahter – a hitközösség rituális mészárosa samesz, sámesz, sámás – (héb.-jid.) a templomszolga vagy a „pedellus” neve. Sírkövön, ha névként szerepel (Németországban találhatók ilyen macevák, például Frankfurtban), ne keverjük össze a Semes névvel, amit ugyanúgy írunk (SMS), de nem szolgálót, hanem a napot jelenti, és az Észak-Afrikából származó szefárdoknál igen kedvelt és gyakori név. A samesz nem magas, de nagyon fontos és megbecsült tisztség a gyülekezetben. Feladata az istentisztelet és a zsinagóga körüli munkák elvégzése, a teketória (lásd ott) elõkészítése, a kegytárgyak rendben tartása, természetesen a vallási törvények teljes ismeretében. Ez a funkció, ha a közösség valamilyen különös okból nem vonta meg, akkor generációkon keresztül öröklõdött apáról fiúra. A samesz további jelentése a segéd-gyertya vagy láng: a hanukia nyolc fényét gyújtjuk meg a sámesszal, a kilencedikkel. sas – Bár a zsidóságnál sokkal inkább az oroszlán jelképezte a hõsiességet, bátorságot és gyõzedelmességet, a zsidó emancipációval teret hódított a keresztény környezet harcias sasa is, mint jelkép. Ennek az egyik nagyon is kézenfekvõ oka az egyenjogúsítással járó besorozás volt az éppen hazául szolgáló országban. Ezek mindegyikének (német, lengyel, orosz, osztrák-magyar) volt „saját” sasa vagy arra emlékeztetõ más ragadozó madara (turul), az elsõ világháborúig többnyire kétfejûek. A XIX. század második felének és az elsõ világháború zsidó katona-halottainak sírjait szinte kivétel nélkül díszíti sas, acélsisak, kard, oroszlán, koszorú és/vagy pálma és babérlevelek. A felsorolt szimbólumok használata annak is a logikus következménye, hogy a háborús hõs és katonasírokat közpénzbõl és általános sémák alapján állították. sávuot, sovuajsz – (héb.-jid.) A Hetek ünnepe, a Szináj-hegyi törvényadás emléknapja, az új kenyér ünnepe. A kereszténység más tartalommal, mint pünkösdöt ünnepli. 306
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 307
dr. Scheiber Sándor, fõrabbi – (1913–1985) 1950-tõl haláláig az Országos Rabbiképzõ Intézet legendás tudós-igazgató-professzora, a nyelvtudományok doktora, a debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, több nemzetközileg magasan értékelt díj tulajdonosa. Több tudományterület – a hebraisztika, a judaisztika, az orientalisztika, a nyelvészet, a klasszika-filológia, az irodalomtörténet és az irodalomtudomány, a bibliográfia, a néprajztudomány, a tárgytörténet, a könyvtörténet, a történelem, a mûvészettörténet, a mûvelõdéstörténet, a régészet – kiemelkedõ képviselõje volt. seól – (arámi-héb.) A nagyon korai zsidó hitvilágban a seol az az alvilág vagy túlvilág, ahova minden embernek alá kell merülnie – ez jókra, rosszakra egyaránt vonatkozik –, ahol Abadon (egyes magyarázatok szerint az alvilág angyala) és a Gehenon, a gyehenna vár. sírkõ – (lásd: maceva) sívá, süve – (héb.-jid.) a temetést követõ hét napon át tartott gyász slosim – (héb.-jid.) a harmincnapos gyászidõ. A sívá után lazább szabályok vonatkoznak a gyászra; csecsemõkre, akik születésük után harminc napon belül halnak meg, nem vonatkozik a síve (lásd ott) és a slosim. A szülõk gyásza egy évig tart, és a jórcejttel (lásd giluj mácevá) fejezõdik be. Általában ekkor állítják a mácevát. Smá Jiszráel – (héb.) „Halljad Izráel.” A zsidók legfõbb imájának kezdete. sófár – (héb.) A kos szarvából készült kürt, harsona vagy trombita, a fordítások gyakran variálnak. Sófárról beszélünk, ha a peszáhkor (lásd ott) és más jeles alkalmakkor használatos kürtöt fújják meg. A Jerikó falai alatt megszólaló és a falakat leromboló kosszarvakat harsonának, az ítélet harsonáinak nevezik. A sófár minden esetben, a sírokon is a messiás várásának és az eljövetelébe vetett hitnek a szimbóluma. Az idõk végezetét az angyali trombitaszó, azaz a sófár jelzi és gyûjti össze a halottakat az Utol307
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 308
só Ítéletre. Sok esetben az elhunyt szerepe volt a közösségben a sófár megfúvása a nagy zsidó ünnepnapokon vagy különleges, nemegyszer kabalisztikus szertartásokon (lásd dibuk). status quo ante – (lat.) A magyar felvilágosodás, de legfõképpen a kiegyezés utáni Magyarországon élesen elvált az ortodox, minden tekintetben szigorúan hagyományõrzõ, és a liberálisabb, a hagyományok irányában engedékenyebb neológ irányzat egymástól. A status quo ante hitközségek bár elutasították az ortodoxok csökönyös ragaszkodását a több helyütt újításra szoruló gyakorlathoz, de nem értettek egyet a neológok „szabadosságával”. Nevük, a „status quo ante” arra utalt, hogy hitközségeik az 1868-as Országos Zsidó Kongresszus elõtti jogállapotban maradtak. stétele – (jid.) kisváros, település nagy vagy túlnyomó többségû zsidó lakossággal. suller, Schuller – (ném.-jid.) Jiddisül héber jelekkel írunk, és ezért csak akkor indokolt a név Sch-val írása, ha a hivatalos vagy hivatali jelleggel használjuk kifejezetten tulajdonnévként, mert a Schuller német név, de a zsinagógát jiddisül súlnak vagy sílnek hívták. A suller – nomen est omen – így egyrészt a zsinagógában elvégzendõ levita feladatok õre és kivitelezõje, de valóban tanár volt. A gyerekek alapfokú oktatása, elsõsorban a fiúké hároméves kortól, a suller kötelessége. A súl zsinagóga és iskola egyben, mint ahogy a Schuller is tanárt jelent németül. Kisebb közösségekben a suller a fõleg jiddisül beszélõ gyülekezet számára a héber vallásos szövegeket is fordította. Hébert, vallást, a Tórát és fõképpen írni-olvasni tanított. A sullerek hagyományosan a leviták közül kerültek ki, és sírjaikon is a levita jelek találhatók meg: kancsó, kancsó és tál vagy kancsóból vizet öntõ kéz. Az egyértelmûség végett gyakran a kohán kéz is a maceván van, miként a levita a vizet önti kezére. Ha maceván a Melamed vagy a Malamud nevet olvassuk, ne csodálkozzunk, ha szintén egy levita sírt találtunk. Melamed a héber szó a tanárra. Sulhán Áruh – (héb.) „megterített asztal”, a zsidók rendszeres törvény- és szertartáskönyvének neve. Szertartásokat, étkezési, gyászolási, házassági, válási törvényeket, magánjogi és bûnvádi intézkedéseket tartalmaz. A Sulhán Áruh jelentõs részének mára megszûnt a jelentõsége. 308
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 309
szákin – (héb.) kés szecesszió – (lat.) A századforduló meghatározó stílusa, mely az irodalomtól kezdve, a képzõ- és iparmûvészeten keresztül az építészetig hatott; szembefordult a klasszicizmussal, historizmussal, a frissen felfedezett afrikai és keleti – fõképpen japán – mûvészet és életérzések felé fordult. Országonként nemzeti karaktert vett fel, és magába fogadta a nemzeti hagyományokat és a népmûvészetet. Budapesten elsõsorban a Salgótarjáni úti temetõben, Lajta Béla, Quittner Zsigmond, Komor Marcell – a Lechner Ödön-i iskola legjobbjainak – mûvein keresztül találkozunk a magyar szecessziós síremlékmûvészettel. Lajta mint grafikus is kiváló volt, saját héber betûtípust is tervezett a temetõ tipográfiai feladataihoz. Mûvészete sikeresen egyesítette a zsidó és a magyar folklór alkotóelemeit, és ezzel megkerülhetetlenné vált az õt követõ szecessziós építészeti törekvések számára. szefárd – Ezt az elnevezést az összes nem askenázira használták a közelmúltig. Valójában az Ibériaifélszigetrõl származó spanyol és portugál zsidóság neve. Szfárád Spanyolországot jelent a héberben. A mór birodalom spanyolországi bukásával kezdetét vette a zsidók üldözése. A gyõztes spanyolok választás elé kényszerítették a zsidókat: vagy keresztény hitre térnek, vagy kivándorolnak. A hasonló portugáliai események és az inkvizíció nyomása alatt az elüldözött zsidók a Török Birodalom területén, Észak-Afrikában és Délkelet-Európában (Görögország, Bulgária) telepedtek le. Északon Amsterdamban, Hamburgban, Londonban, Livornóban keletkeztek jelentõsebb szefárd közösségek. Nyelvük eleinte a ladino, vagy ahogy akkor nevezték, a judeospanyol volt, késõbb õk is a környezetük nyelvét használták, a ladino csak a folklórban maradt meg. Az Észak-Afrikában letelepedett zsidók, bár szintén az Ibériai-félszigetrõl menekültek, de új hazájukban egy jól mûködõ kulturális szimbiózist alakítottak ki az arab vagy keletebbre a török környezettel. Õk és az õ leszármazottaik teszik ki a mai izraeli lakosság nagyobbik részét. Ma nem szefárdoknak, hanem „mizráhi”-nak, keletinek nevezzük õket. szegál – (arámi-héb.) tulajdonképpen helyettest jelentett, de késõbb a leviták elöljáróját nevezték így. 309
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 310
szofer, szoferet – (héb.) írnok(-nõ), írástudó. A Tóra-tekercsek, mezuzák (lásd ott), ketubák (házassági szerzõdések), megállapodások és más héber iratok másolója, írója. szõlõ, szõlõfürt, szõlõtõke – Általában, de nem okvetlenül a Lévi törzsre, tehát levita elhunytra utaló jel, termékenységet és a szorgalommal, alkotással eltöltött életet, a földi élet folyamán kifejtett elismert, áldott tevékenységet jelenti. Az elhunyt neve is megjelenhet a szõlõ képében, ha Traub, Traubenwein, Wein, Weinberger, Weiner, Weinstock stb. névre hallgatott életében. A bornak központi szerepe van a zsidó ünnepek szertartásaiban, de okuljunk a Midrás figyelmeztetésébõl: …a bor jájin (JJN) és a titok szod (SVD) betûinek a számértéke azonos, tehát 70. Ha nem akarunk titkokat kifecsegni, jobb, ha távol maradunk a boroskupától... A bor természetesen legyen kóser. táár – (arámi-héb.) kés. Csak mint szerszám volt használatos, elsõsorban a Tóra-másolók lúdtollainak és nád tollszárainak hegyezésére. táhárá – (héb.) tisztítás. A halottak temetésre történõ elõkészítése, tisztítása, mosása. Az erre szolgáló épület neve is. A holttest a tahora-asztalra kerül lábbal az ajtó felé, és szigorúan a helyszínen melegített vízzel lemossák. A halott öltöztetése is itt történik, csak erre a célra szolgáló eszközökkel. táhlesz – (héb.- jid.) a lényeg, a lényeget mondani, nyíltan, tömören a lényegre törni tálit – (héb.) az imaköpeny, imalepel eredetileg tógaszerû ókori zsidó ruhadarab, mely a régi idõkben a hétköznapok viselete volt. A reggeli ima – sáhrit – és az ünnepnapok viselete. Zsidó témájú képzõmûvészeti alkotásokon megkerülhetetlen motívum, láthatjuk többek között Lakos Alfréd és Kaufmann Izidor olajfestményein. Talmud – (héb.) Szó szerinti jelentése a tan, vagy a tanítás. Összehasonlításként, a tanuló héberül talmid. A Talmud a Tóra, Mózes öt könyvének az értelmezése, magyarázata és a zsidóság az Ótestamentumot követõ második legfontosabb írásmûve. A Második Szentély lerombolása után, tehát i. sz. 70-tõl folyamatosan értelmezték és magyarázták zsidó tudósok a Bibliát, és a keletkezett kommentárokat szó310
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 311
ban terjesztették. Ezt a szóbeli hagyományát kodifikálták és foglalták rendszerbe késõbb úgy, hogy kvázi egy zsidó tudomány és ismerettár született, a zsidóság jogi és vallási alapvetései, bibliaértelmezései számára. A Talmud rögzíti a hagyományok, szokásjog és értelmezések révén kialakult vallási törvényeket (lásd: háláhá). támár – (héb.) datolya, datolyapálma. Zsidó férfinév is, a nõi változata Tamara. teketória – (héb.) eredetileg: lefi tekesz há’tóra vagy egyszerûen tekesz tóra annyit jelent, hogy pontosan a tóra szertatása és elõírásai szerint, tehát aránylag körülményesen. A pesti szleng a „nem teketóriázik” szóleleménnyel a körülményeskedések elhagyását jelzi érzékletesen. tekiá – (arámi-héb.) fúvás, harsona, sófár megfúvása tetragramma – (gör.) jelentése szó szerint: négy betû. A Tórában a „Jáhu(v)e” szó mássalhangzói: JHVH. Ez az Isten által Mózes elõtt kinyilatkoztatott név. A Szövetség fiainak tilos kimondani. A héber írásjelek közti magánhangzók hiányából adódóan a helytelen Jehova olvasat csontosodott meg a köztudatban. TNCBH – (héb.) tehi náfsó c’rura bicror há’hájim – A maceva tipográfiájának mindenkori zárósora: Lelke legyen bekötve az élet csokrába, vagy: Legyen lelke bekötve az élet kötelékébe. tohu vá’ bohu – Az ürességet, a semmit jelenti. A teremtés elõtti õskáosz neve. A Bibliában többször a pusztítás vagy az utolsó ítélet utáni állapotot jelöli. A kifejezést a nagy összevisszaságra, rendetlenségre, a reménytelenül összekuszálódott helyzetekre is használják. Tóra, Tóra-tekercs – a Tóra (szó szerint: a „Tanítás”); Mózes öt könyve a legnagyobb zsidó szentség, és mint ilyen, minden tekintetben különös szabályok és vallási és szokásjogok és kötelességek veszik körül. A Tóra-tekercs írásának szigorú szabályai vannak úgy a felhasznált anyagok, a külalak, a betûtípus, a tollszár, a tinta és természetesen a tartalom tekintetében is. A kívánalmak követése teszi a szentírást. A sérült, elhasználódott, bepiszkolódott vagy megszentségtelenített Tóra-tekercseket kiégetett agyag311
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 312
tartályba kell helyezni, és emberekhez hasonlóan temetik el, általában a hitközség köztiszteletnek örvendõ elhunyta vagy egy hittudós mellé (lásd: teketória). A tekercs elhasználódott ruháit egy olyan ember halotti ruhájául kell felhasználni, akinek nincs senkije, aki eltemesse. A maceván (lásd ott) a Tóratekercs ábrázolása rabbisírra utal. tölgyfa, tölgyfalevelek, makkok – A tölgyfa igen kemény, és nyilván ezért fejezi ki Mózes könyveiben az erõt és a halhatatlanságot. A Bírák könyve mint a jósok fája említi. A germánok is különösmód tisztelték a tölgyet, és úgyszintén jósoltak általa. A tölgyfa németül Buche és a betû Buchstabe. Történelmi idõkben a germánok tölgyfa-lapocskákra véstek rúnákat, és ezek segítségével jövendöltek, késõbb ebbõl keletkezett betû szavuk. Fõleg a zsidó katonai sírokon, már a heraldikai elemeknek megfelelõen használják mint a bátorság, a bajtársiasság és a hõsi halál jelképét. tréfli, tréfá, táréf – (héb.-jid) nem kóser (lásd ott), tisztátalan. Az eredeti arámi (lásd ott) jelentése hullott vad, a ragadozók által hagyott dög. Vadállat által széttépett vagy komoly szervi betegségben szenvedõ, illetve szabálytalansággal született állat. Tréflinek számít az az élõ kóser állat vagy madár is, mely feltételezhetõen tizenkét hónapon belül elpusztul meglévõ sebeitõl vagy betegségétõl. Vallási értelemben minden állat, madár és hal vagy akár tiszta állat tréfli, amit nem rituálisan vágtak le, vagy nem kóseroltak ki az elõírásoknak megfelelõen. tulipán – A tulipán használata zsidó sírköveken csak mint magyaros népi díszítõmotívum értelmezhetõ. Fõleg a szecesszió (lásd ott) magyaros vonulata használta. tübitejka, tubetejka – a türk népeknél használt, kipára emlékeztetõ fejfedõ urna – A keresztényeknél a XIX. században – az egyház által is – teljesen elfogadottá vált a halott hamvasztása. A zsidó elképzeléssel a hamvasztásos temetés tulajdonképpen nem egyeztethetõ össze, ám a zsidó felvilágosodással és az emancipációval egyre többen választották mégis ezt a formát szeretteik búcsúztatására. 312
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 313
virágok – Szemben a keresztény szokással – a zsidók – a gyász vagy az emlékezés jeleként nem tesznek virágot az elhunytak sírjára. Ennek több oka is van, bár errõl megoszlanak a nézetek. Az egyik, fõleg az ortodoxoknál elfogadott álláspont szerint, hogy a halottakat tilos tisztátalanná tenni a fonnyadó növények erjedõ szagával. A másik álláspont szerint a virágok sokkal inkább a múlás jelképei, és az Örökkévalóság Házában a kõ ezt az idõtlenséget hûebben közvetíti. A növényeket helyettesítendõ, köveket helyeznek ezért a sírra. Elsõsorban rabbisíroknál kis cetliket is láthatunk a kövek alatt, kvitteleket (lásd ott), melyek hasonlóan a Panaszfal réseibe csúsztatott cédulákhoz, a kívánság biztosabb és gyorsabb Isten elé tárását szolgálják. zihronó lévráhá – (héb.) Emléke legyen áldott! („béke poraira”) a zsidó naptár évszámai – A héber számok az „álefbejt” (lásd alefbejt), a héber ábécé betûinek felelnek meg. Matematikai feladatokat természetesen a mindenki által használt arab számokkal oldja meg a héber is, de az évszámokat hagyomány szerint betûkkel írják le. Az ezres érték elmarad, azt mindenki „tudja”. Így tehát könyvünk kiadásának polgári éve 2011, azaz a zsidó 5771-72, de az ötezrest lehagyva csak 771-et írunk. Ezt a rövidített évszámot kis idõszámításnak nevezzük, ezzel találkozunk a macevákon. (Lásd héber betûs mellékletünket és mintalapunkat a 270–271 oldalon.) zsinagóga – (gör.) „gyülekezet”, zsidó imaház, héberül bejt kneszet. A zsinagóga többfunkciós, a zsidóság közösségi és vallási színtere. A zsinagóga egyben az iskolának is helyet ad, jiddis neve ezért is a súl (ném. – Schule) (lásd ott).
313
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
43. 44. 46. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.
Képjegyzék oldalszám szerint 2-3. 4. 8. 10. 12. 14. 15. 16. 18. 20. 21. 22. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 32. 34. 36. 38. 39. 40. 42.
Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ Lvivi Zsidótemetõ és emlékhely Lvivi Zsidótemetõ és emlékhely Lvivi Zsidótemetõ és emlékhely Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Lesko, Zsidótemetõ Lesko, Zsidótemetõ Lesko, Zsidótemetõ Lesko, Zsidótemetõ Lesko, zsinagóga Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ
62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 72.
314
Page 314
Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Nagyvázsonyi zsidótemetõ Lesko, Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Lesko, Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Egy würtenbergi zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ a. Kozma utcai Zsidótemetõ b. Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ a. Berlin-Weissensee Zsidótemetõ b. Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ a. Farkasréti Zsidótemetõ
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 80. 82. 84. 86. 88. 89. 90. 92. 93. 94. 96. 96. 97. 98. 100. 101. 102. 103. 104.
2011.06.28.
16:57
b. Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Farkasréti Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Lesko, Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ a. Nagyvázsonyi Zsidótemetõ b. Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Brod-i Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Nagyvázsonyi zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ a. Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ b. Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ
104. 106. 108. 109. 110. 111. 112. 114. 116. 118. 119. 121. 122. 123. 124. 126. 128. 129. 130. 131. 133. 134. 135. 136. 137. 137. 138.
315
Page 315
Farkasréti Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Dohány utcai zsinagóga temetõje Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Dohány utcai zsinagóga temetõje Kozma utcai Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Dohány utcai zsinagóga temetõje Kozma utcai Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Boston, Kehilat Ohavei Shalom temploma Fotó: Georg Weisz Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Dohány utcai zsinagóga temetõje Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Dohány utcai zsinagóga temetõje Laupenbergi zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ a. Fürth-i zsidótemetõ b.Kozma utcai Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
139. 140. 141. 142. 144. 145. 147. 149. 150. 151. 153. 154. 155. 156. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165.
2011.06.28.
16:57
Kozma utcai Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Zsidótemetõ, Schopfloch Fotó: Frank Meier Zsidótemetõ, Niederstetten Fotó: Frank Meier Zsidótemetõ, Laupenberg Fotó: Frank Meier Kozma utcai Zsidótemetõ Zsidótemetõ, Burgkunstadt Fotó: Frank Meier Zsidótemetõ, Müllheim Fotó: Frank Meier Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Dohány utcai zsinagóga Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Lesko, Zsidótemetõ a. Kozma utcai Zsidótemetõ b. Lesko, Zsidótemetõ Kazinczy utcai zsinagóga
Page 316
166. 168. 169. 170. 172. 173. 174. 176. 177. 178. 179. 180. 182. 183. 184. 186-87. 188. 189. 190. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199.
316
Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Dohány utcai zsinagóga temetõje Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Réztányér-részlet Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Zsidótemetõ, Szatmárnémeti Zsidótemetõ, Szatmárnémeti Berlin-Weissensee Zsidótemetõ ZsidótemetõWähring-Bécs ZsidótemetõWähring-Bécs Mannheim-i zsidótemetõ Fotó: Frank Meier Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 223. 224. 225. 226. 228. 232.
2011.06.28.
16:57
Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Izraeli pénzérme az 50-es évekbõl Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Farkasréti Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Dohány utcai zsinagóga temetõje
233. 234. 236. 237. 238. 240. 241 242. 244. 245. 246. 248. 249. 249. 250. 253. 256. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 265. 266. 267. 319.
317
Page 317
Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Lipcsei Zsidótemetõ Zsidótemetõ a bécsi Seegasse-ban Fotó: Anton Kurt Kozma utcai Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Zentai zsidótemetõ Gránátos utcai Ortodox Zsidótemetõ Lesko, Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Berlin-Weissensee Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Salgótarjáni úti Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ Kozma utcai Zsidótemetõ
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 318
Ivrit-Deutsches/ Deutsch-Ivrit Wörterbuch /Langenscheid, Berlin 1998 Jajczay János / A temetõ mûvészete / Élet 1935: 1207–1209 old. Kanof, Abram / Jewsh Symbolic Art /, Gefen, 1990 Karády Viktor / Zsidóság Európában a modern korban. Társadalomtörténeti vázlat /Új Mandátum, Budapest 2000 Katz, Jakov / Végzetes szakadás. Az ortodoxia kiválása a zsidó hitközségekbõl Magyarországon és Németországban / Múlt és Jövõ, Budapest 1999 Katzburg, Nathaniel / Fejezetek az újkori zsidó történelembõl Magyarországon / Osiris-MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest 1999 Kraus, Naftali / Mit mond a háláchá?/ ADOC Semic, Budapest 2005 Kozma István / A névmagyarosítások története / História 2000/5-6. 41-44. old. Láng György / Hanele / Magvetõ, Budapest 1980 Lion, J. Lukas, J. /Das Prager Ghetto, Artia, 1959 Prága Nádai Pál / Lajta Béla életmûve / Mûvészeti Szemle 1924, 309–321 old. Nádai Pál / Mai és tegnapi sírkövek / Múlt és Jövõ, Budapest 1924 Petrowna, Helena Blavatsky / Lexikon der Geheimlehren / Verlag Esoterische Philosophie GmbH Hannover
Felhasznált irodalom Bernstein Béla / A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók / Múlt és Jövõ, Budapest 1998 Biblia Hebraica Stuttgartensia / Standard Edition, Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart 1977 Büchler Sándor / A zsidók története Budapesten a legrégebbi idõktõl 1876-ig / Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest 1901 Domán István / A Babilóniai Talmud / Ulpius, 2007 Budapest Frojimovics Kinga / Szétszakadt történelem. Zsidó vallási irányzatok Magyarországon 1868-1950 / Balassi, Budapest 2008 Gay, Ruth / Geschichte der Juden in Deutschland. Von der Römerzeit bis zum Zweiten Weltkrieg. / München 1993 Gonda László/ A zsidóság Magyarországon 1526–1945 / Századvég, Budapest 1992 Hebräisches und Kaldäisch Handwörterbuch über das Alte Testament, Verl. F.C.W. Vogel, Leipzig 1863 Heid, Ludger - Schoeps, Julius H. / Wegweiser durch das jüdische Rheinland / Salomon Ludwig Steinheim – Institut, Berlin 1992 Hofmann, Fritz-Schmieder, Peter / Benno Elkan, ein jüdischer Künstler aus Dortmund / Klartext, Dortmund 1997
318
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Potok, Haim / Vándorlások – A zsidó nép története /, Kulturtrade, Budapest 1994 Raj Tamás / Héber – Magyar Nagyszótár / Makkabi, Budapest Ruszko-Jiddis szlovár / Ruszkij jázik, Moszkva 1984 Schmidt, Johannes /„Die klare Wahrheit” / Libri Books on Demand, 2000 Schulhof Izsák / Budai krónika / Magyar Helikon, Budapest 1981 Sturcz János / A Kerepesi és a Farkasréti temetõ újabb síremlékeirõl / Ars Hungarica 1983, 187–198 old. Száraz Miklós György / Írd fel házadnak kapujára… / Helikon, Budapest 2004 Tóth Vilmos /Síremlékmûvészet / Városháza, Budapest 2006 Vámos Ferenc / Lajta Béla /Akadémiai, Budapest 1970 Whitehouse, Maggy / Kabbala / Tosa, 2006 Wirth Péter / Itt van elrejtve / Európa, Budapest 1985 Zsidó síremlékek Budapesten / Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Budapest 2004
Page 319
www.biblia.hu www.betorim.hu www.hagalil.com www.leipzig.de www.mazsihisz.hu www.zsidomuzeum.hu www.zsido.com www.zsido.hu
izrael-kulturaja.blogspot.com judaizmus.blogspot.com judeologia.20megsfree.com klein.rudolf.ymmf.hu/others.html sofar.tudozsido.com www.arfurt.de/judischegrabsteine.htmpolgarerno.com www.bibel-online.net/text/luther
319
Temetık sz szedet 05-02-vØgig -06-25(10).qxd
2011.06.28.
16:57
Page 320
Mennyi egy élet fele? / 133
Tartalom
A Nagy Könyv / 139 Tórát késsel? / 143
Elõszó / 7
Jihije or! Legyen világosság! / 151 Askenáz / 11
További fényforrások / 161
Galíciában / 19
A frigytáblák / 165
Hágár országában / 23
Tóratemetés / 173
A feladat és a dibuk / 29
Izráel hét gyümölcse / 177
Báruh dáján há emet! / 37
Kalász, Isten ajándéka / 183
Az obmák / 45
Igaz tan / 185
Oroszlánkaland / 49
Fák, virágok, fény / 195
Fáklyából pillangó / 63
Isten harcosai / 227
További kavicsok / 71
Csillagok és pajzsok /239
Mászoret és hohmec / 75
Hászkálá / 251
Mózes pedig elbeszélé az Úr minden szavait / 83
Egy kis betûvetés / 269
Tiszta vizet a kancsóba / 99 Mindennek a koronája / 117
Szómagyarázó / 276
Sófár / 125
Felhasznált irodalom / 318
Naftali szarvasa / 129
Képjegyzék oldalszám szerint / 314
...és egy szamár medve / 131
320