ZSIDÓNEGYED örökség
05
Pest történelmi zsidónegyede a főváros egyik legrégebbi, legizgalmasabb és leghangulatosabb városrésze.
A ma Belső-Erzsébetvárosként számon tartott terület, mind történetileg, mind a kortárs befogadó szempontjából különleges jelenség.
Jelenség, hiszen különleges megjelenésének és műemlék-épületeinek köszönhetően egyedülállónak mondható Budapest más városrészeihez képest, illetve egyéb közép-európai nagyvárosok (Prága, Krakkó) zsidónegyedeihez képest is.
2002-ben az UNESCO a negyedet, az Andrássy úttal együtt a világörökség részének nyilvánította, ezzel védettség alá véve Belső-Erzsébetvárost.
Magyarországon az 1870-es évekre három zsidó vallási irányzat alakult ki. Mindhárom irányzat zsinagógái megtalálhatók a negyedben – ezt szokták pesti zsidó háromszögnek nevezni
A neológ Dohány utcai, az ortodox Kazinczy utcai és a második világháború előtt jórészt a status quo ante irányzat követői által használt Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga.
A történelmi zsidónegyedet keletkezésétől kezdve, vagyis a XVIII. század végétől nem csupán zsidók, hanem más nemzetiségű, vallású, kultúrájú közösségek is lakták.
Ennek a multikulturális közegnek a lenyomatait ma is láthatjuk Belső-Erzsébetvárosban.
A századforduló környékén a negyedben jellemzővé vált a korszerű bérházak és bérpaloták építése. Az építtetők és lakók között számos zsidó kereskedőt, orvost, ügyvédet, mérnököt találunk.
Szintén ekkoriban szilárdultak meg a budapesti zsidóság intézményi keretei, így az újonnan felépített bérházakban gyakran zsidó egyletek, egyházi-közösségi szervezetek, intézményi székhelyek kezdték el működésüket.
Később, a XX. században a zsidónegyed helyszíne lett a zsidóüldözésnek és a holokauszt budapesti eseményeinek.
A nyilas hatalomátvétel után, 1944 decemberében a pesti zsidónegyed lezárt terület lett, itt állították fel a budapesti gettót.
A 60-as, 70-es években a negyed épületei egyre rosszabb állapotba kerültek, a városvezetés nem foglalkozott az értékmegőrzéssel, s ez a tendencia, egy-egy esetet kivéve, a rendszerváltozás óta is folytatódott.
Ugyanakkor a 2000-es évek közepétől egy másik irányú tendenciát is láthatunk, mely leginkább a városrész megújuló kulturális, közösségi életéhez kapcsolódik. A bontásra ítélt régi lakóépületekben megjelentek a romkocsmák és a hozzájuk kapcsolódó kisebb műhelyek és boltok.
Kép: ciszterci szent imre gimnázium diákjai Szöveg: haver alapítvány
2015