Az ötödik tag, a menedzser

AZ ÖTÖDIK TAG, A MENEDZSER SEGÉDLET A KÖNNYŰZENEI MENEDZSMENTHEZ

BACKSTAGE BOOK

Az ötödik tag, a menedzser Segédlet a könnyűzenei menedzsmenthez

Az ötödik tag, a menedzser Segédlet a könnyűzenei menedzsmenthez Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Menedzserképzést Támogató Alprogram Backstage sorozatának előadásai

Hangfoglaló Program Könyvek Budapest, 2020

Szerkesztette: Fernbach Erika A kötetet tervezte: Gazdag László A címlapkép forrása: www.pexels.com

A kötet az NKA Hangfoglaló Program keretében jelent meg.

A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

© Bajnai Zsolt, Bali Dávid, Bánki Nikoletta, Boross Zoltán, Fernbach Erika, Márkus Márta, Molnár Gábor, Podlovics Péter, Réz György, Sándor Dániel, Süli András, Tóth Péter Benjamin (szerzők) © Andrási Ingrid, Barta Imre, Bátori Gábor Jim (sinco), Dancs Enikő Bianka, dr. Márkus Bálint, Meleg Kata, Sándor Júlia, Süli András (fotók) © Hangfoglaló Program Második kiadás, 2022

Előszó Jelen kötet a kitalálók, a szerkesztő és a szerzők szándékai szerint hiánypótló és rendhagyó kísérlet a magyar könnyűzenei menedzsment feltérképezésére tizenkét hazai szakember segítségével. Hiánypótló, hiszen könnyűzenei menedzsment témakörben még nem született korábban átfogó magyar nyelvű kiadvány. Rendhagyó, mivel elsősorban gyakorlati szakemberek útmutatásait tarthatja kezében az olvasó. A kötetben tizenkét olyan témát igyekeztünk feldolgozni, amelyek minden induló produkció és kezdő könnyűzenei menedzser számára nélkülözhetetlenek, és segítséget nyújtanak az első lépéseknél. A kötet így elsősorban azokra a gyakorlati ismeretekre fókuszál, amelyek nélkül kezdő zenekarok és menedzserek nem, vagy csak nehezen tudnak eligazodni a zeneipar útvesztőiben. A szerzők az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Menedzserképzést Támogató Alprogram keretében 2014 óta szervezett zeneipari edukációs rendezvénysorozat, a Backstage programok előadói is. Az Alprogram – terveink szerinti – első kötete a Backstage-ek során elhangzott előadások egy részének leírt, szerkesztett összefoglalóját közli. A szerkesztő

Tartalom Előszó .................................................................................................... 5 Tartalom ................................................................................................ 7 I.

Podlovics Péter: Zenei menedzsment alapok ............................... 8

II.

Bánki Nikoletta: Induló előadói menedzsment .......................... 20

III.

Molnár Gábor: Hangfelvétel-kiadók és működésük Magyarországon .................................................. 36

IV.

Fernbach Erika: Üzleti és működési modellek a könnyűzenei menedzsmentben ..................... 48

Süli András: Koncert a nulláról, avagy a szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon ......................................... 60

VI.

Boross Zoltán: Koncertszervezés és -lebonyolítás elméletben és gyakorlatban ................................ 80

VII. Bali Dávid: A magyar könnyűzenei export új hulláma ................ 94 VIII. Tóth Péter Benjamin: A zenei szerzői jog alapjai ..................... 106 IX.

Bajnai Zsolt: A támogatás nem járandóság, tenni kell érte ....... 134

Márkus Márta: Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez ... 152

XI.

Réz György: A zenei produkciók kommunikációja .................... 170

XII. Sándor Dániel: Digitális zeneterjesztés .................................... 180 XIII. Bibliográfia ................................................................................ 197

Podlovics Péter

Podlovics Péter 1985 óta foglalkozik különböző produkciók körüli munkákkal, menedzsmenttel és bookinggal. Olyan zenekarokkal dolgozott/dolgozik együtt, mint a Palermo Boogie Gang, a Ripoff Raskolnikov, a Wei Wu Wei, a Quimby, az Orchestra Luna, Little G Weevil, Orszáczky Jackie, az Európa Kiadó, az Ivan And The Parazol. Az 1990-es évektől jó ideig leginkább nemzetközi csapatok fellépéseit szervezte, néhány produkció, amelyet Magyarországra hozott: George Benson, Deep Purple, Buena Vista Social Club, Joe Bonamassa, Tommy Emmanuel, Living Colour. Mafioso Records és XLNT Records néven két lemezkiadó tulajdonosa. Két gyerek édesapja, hobbiszinten vintage erősítőket és gitárokat gyűjt. 8

Zenei menedzsment alapok

Podlovics Péter

Zenei menedzsment alapok A rakkenroll rettentő szórakoztató kívülről nézve, és ha az ember benne van, akkor kis szerencsével akár még belülről is. Ahhoz, hogy jól működjön egy produkció rengeteg összetevőnek kell harmonikusan illeszkednie. A következő pár oldalon egy vázlatos kép következik arról, hogy ideális esetben hogyan néz ki a zenész és a menedzsment kapcsolata, ami inkább sorvezető, mint pontos recept. E sorok szerzője bő harminc éve dolgozik zenekarokkal és alig van olyan tétel, amely ne változott volna meg a kezdetek óta, akár többször is. Aki állandóságra vágyik, annak nem biztos, hogy ezen a pályán van a helye. Alapvetően egy művész és menedzsmentje előtt két út áll: a) minden feladatot más alvállalkozóra bíznak, és a menedzsment csak tervez és koordinál, b) mindent a menedzsmenten belül intéznek, ez utóbbi verziót nevezzük 360 fokos modellnek. A valóságban valahol a kettő között helyezkedik el minden produkció, kevés olyan team van, ahol az összes szóba jöhető kérdésre házon belül megvan a válasz. Mielőtt végigvennénk, hogy a menedzsment mi mindenben segíti a művész karrierjét, szögezzük le a legelején, hogy az egész rakkenrollsvindli csak és kizárólag akkor tud működni, ha a centrumban ott van egy olyan előadó/szerző, aki jó dalokat ír, rendelkezik akkora karizmával, hogy 9

Podlovics Péter

eséllyel ragadja meg a közönség figyelmét, és hajlandó is némi önfegyelemmel dolgozni a saját sikere érdekében. Némi megengedéssel a „jó dalokat ír”-kitétel lehet az is, hogy a szerző és az előadó nem ugyanaz a személy. Ha nincs sláger – olyan dal, amely a célközönség számára sláger, vagyis lehet az egy garage-punk trash-dal is, egyáltalán nem kritérium, hogy folyamatosan játssza a rádió vagy a TV –, akkor nincs közönség. Ha nincs közönség, akkor meg akár otthon is lehet muzsikálni a négy falnak. Ugyanígy fontos, hogy a főhős el tudja hitetni a közönséggel, hogy amit a színpadon elővezetnek, az van annyira érdekes, hogy lekösse a figyelmet. Ha másnap a résztvevők csak arra emlékeznek, hogy kivel, miről beszélgettek, milyen volt a étel/ital, akkor valószínűleg nem is fogják keresni a lehetőséget, hogy újra átéljék ezt az élményt. Persze nem mindenki születik showmannek. Rengeteg olyan, ma már sikeres előadó létezik, akik a pályájuk elején alig mertek kimenni a színpadra. Ez a képesség is fejleszthető, sőt folyamatosan dolgozni kell azon, hogy a produkció egyre érdekesebb legyen. Ideális esetben a menedzser mindebben sokat tud segíteni, tükröt tart a művész elé, bátorítja, ha arra van szükség, vagy időben jelzi, mielőtt a túl sok rakkenroll felfalja. Általánosságban a menedzsment feladata, hogy minél hatékonyabban elősegítse az adott művész víziójának megvalósítását. Van, akinél ez a látomás telt házas arénás koncerteket jelent, de olyan is előfordul, hogy valaki csak ritkán és nem is elsősorban nagy tömegekhez akar szólni, mégis súlya lesz a mutatványnak. Sőt, léteznek zenekarok, akik teljesen mellőzik a koncertezést és csak lemezeket, klipeket készítenek. Ki tudja, lehet, hogy holnapután mindenki egy VR sisakban fogja a nappalijából végigtombolni az aktuális szupersztár koncertjét, vagy hologramon kivetített verzióban

Zenei menedzsment alapok

egyszerre a világ különböző pontjain egy időben több tízmillióan váltanak jegyet ugyanarra az eseményre. Akárhogyan is alakul a jövő, az alábbi teendőket valószínűleg így is el kell majd látnia valakinek. I. Booking, vagyis koncertszervezés Ide tartozik mindaz, ami ahhoz kell, hogy az előadó közönség előtt megmutathassa magát. Ez is műfajfüggő, más terekbe illik egy trash-punk brigád, mint a diszkók playback-császárnéja. Ami közös bennük, hogy a produkcióhoz passzoló teret kell találni, meg kell győzni az azt működtető helyi szervezőt, klubtulajt, hogy legyen partner az esemény létrehozásában. Ez történhet úgy, hogy addig mesél a menedzser a „portékája” kiváló tulajdonságairól, míg fel nem ajánlanak egy szabad szemmel is látható összeget, amiért lelkesen azonnal szerződést kötnek, vagy pedig megegyezik a menedzsment és a helyszín abban, hogy valamifajta közös kockázatviselés mentén együtt viszik színre az előadást. Ez utóbbi jellemzően inkább a klubok esetében dominál (pl. 80–20 százalék „kapu”-deal, esetleg némi pályázati pénzzel megsegítve), míg az első verzió a fesztiválok és az egyéb városi rendezvények, valamint a privát vagy céges bulik sajátja. Köztes megoldás, amikor fix gázsit állítanak szembe százalékos megosztással (pl. a jegybevétel 80 százaléka, de minimum X ezer Ft). Egy már híres előadó esetében a fő feladat a booking során jellemzően a beérkező felkérések közül az ideálisak megtalálása, valamint a fontos karrierépítő produkciók leszervezése. A kevésbé ismert produkciók esetében a booker irigylésre méltó fő feladata a végtelen számú e-mail-kiajánló küldözgetése és több száz telefonhívás a szervezők felé. 11

Podlovics Péter

II. Lemezkiadás Minden produkció kisebb-nagyobb időközönként meg szeretné mutatni a rajongóinak a legjobb dalait, azt, hogy mit gondol az univerzum működéséről vagy épp elsírná a nagyvilágnak aktuális szerelmi bánatát. Ilyenkor adódik, hogy valamilyen adathordozón ezeket a dalokat közvetíteni kell a hallgatók felé. Nagyon sokáig a nagylemez formátum dominálta ezt a szektort, de az online zeneterjesztés előretörésével ez a tendencia megtorpant. Mostanában ismét a dalok állnak, akár egyesével is a középpontban, hasonlóan az 1950-es évek kislemezes korszakához, csak most nem a jukeboxba dobnak be a hallgatók egy érmét, hanem a kedvenc streaming-szolgáltatóik végtelen tárházában böngésznek. A zeneipari trendek ciklikusan ismétlődnek: ahhoz képest, hogy az LP létrejöttét a kislemezeken megjelent slágerek gyűjteményes kiadása indokolta, most megint ott tartunk, hogy előadók azon agyalnak, a következő lemezanyagot számonként, akár tíz darab single formájában jelentessék meg. Vannak, akik kazettán adják ki az anyagukat, és közismert a bakelit reneszánsza is, tehát nehezen lehet megjósolni, hogy éppen mi lesz a kedvenc és aktuálisan menő formátum. A lemezkiadás során nagyjából ilyen sorrendben haladunk: • Dalok megírása, próbák, demók készítése • Producer kiválasztása, további közös agyalás a hangszereléseken, próbák • Stúdiómunka

Zenei menedzsment alapok

• Fotózás, grafikai tervezés, layout kitalálása az összes platformra (web, YouTube, stream, Facebook stb.) • Keverés, mastering, esetleges remixek elkészítése • Kiadás, ha van fizikai formátum, akkor a gyártás megszervezése, online pedig a megfelelő aggregátorral való együttműködés • A fentiekkel párhuzamosan PR/marketing • Videógyártás • Lemezbemutató koncert és esetleges turné • In store aktivitások, dedikálás szervezése Amennyiben az előadó külső kiadóval szerződik, ezek szervezésének nagy részét a label átvállalja, nyilván ez azzal is jár, hogy jóval nagyobb szeletet kérnek majd a bevételi tortából. Abban az esetben, ha a csapatnak elegendő anyagi és szellemi erőforrás áll a rendelkezésére, akkor mindezt a menedzsement is intézheti. III. Promóció Mind a lemezkiadás, mind a koncertezés és úgy egyáltalán a produkció életben tartása is megkívánja, hogy az adott művész valamennyire jelen legyen a rajongók tudatában. Ehhez elengedhetetlen a promóció és a reklám. Evidens, hogy hírt kell adni a zenekar körüli történésekről, hogy esély legyen szép számú nézőseregre, kell, hogy tudjanak egy-egy új megjelenésről, legyen az klip vagy új dal. Ezekhez a saját eszközökön kívül (web, Facebook, Instagram, YouTube-csatorna, levelezőlista stb.) nélkülözhetetlenek a fizetett hirdetések, rádióspotok, outdoor és indoor reklámhordozók használata, vala-

Podlovics Péter

mint a masszív jelenlét a média összes felületén (blogok, TV, rádió, írott sajtó). Szorosan kapcsolódik ehhez a témakörhöz a szponzoráció vagy az endorsement, amikor a produkció és egy termék közös érdek mentén összekapcsolódik. Alap, amikor X cég be akar futtatni valamilyen újdonságot és a reklámjában egy zenekart kér fel, hogy adjon zenét és/vagy működjön közre a promóciós kampányban. Kevésbé direkt, amikor egy közös cél érdekében kerül egy platformra a „civil” cég és a zenekar, illetve olyan is van, amikor egy szponzorált sorozatban vesz részt valamilyen formában az együttes, de a konkrét megjelenésnek semmi köze a hirdető cég imidzséhez vagy termékéhez (pl. a Balcony TV együttműködése a legnépszerűbb üdítős céggel). Az ilyesfajta együttműködések ideális esetben mindkét felet erősíthetik. A megrendelő eljuttatja a számára fontos információt a kívánt célcsoporthoz a közreműködő művész segítségével, miközben – az evidens anyagiakon kívül – a művész profitálhat az így kapott extra megjelenési lehetőségből. Arra viszont nagyon kell figyelni, hogy ne legyen kontraproduktív a dolog, mert szerencsétlenül venné ki magát, ha egy metálegyüttes mondjuk plüsspónikkal kampányoló társaság mellé adná a nevét. Azt azonban sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy a cégek is csak akkor fognak a zsebükbe nyúlni, ha nekik is megéri az együttműködés. Amikor a rettentő nagy tehetségért finanszíroz valaki álmokat, azt mecénásnak hívják, és sajnos olyan ritka, mint a fehér holló. Fontos megjegyezni, hogy nem kevés művész az anyagi érdekek és a fenti extra promóció ellenére is kategorikusan elzárkózik attól, hogy dalait bármiféle kommersz célra felhasználják. Ez persze ismét egy olyan

Zenei menedzsment alapok

téma, hogy mások a lehetőségei egy kezdő együttesnek és a már befutott fesztivál headlinereknek. Az endorsement a fentiek közül egy csodabogár. Ebben az esetben egyéb termékek mellett, elsősorban a produkció által a színpadon és/vagy a stúdióban használt hangszerek vagy más kütyük kedvezményes rendelkezésre bocsájtása lehet az alku tárgya, amiért cserébe a művész által képviselt szakmai hitelesség az érték a forgalmazó számára. IV. Publishing, vagyis a zeneművek értékesítése Amennyiben a művész dalszerzőként is aktív, megkerülhetetlen a jó publisher bevonása. A 360 fokos modell volt a kiindulópont a menedzsmentfeladatok kapcsán, és valóban léteznek olyan menedzserirodák, akik a publishing tevékenységet is bevállalják, de egyelőre a hazai piacon az a domináns, hogy erre külsős cégekkel szerződnek a dalszerzők. Bizonyos fokig a kollektív jogdíjkezelők is ellátják ennek a feladatnak egy részét, de ők elsősorban a hozzájuk befolyt adatok alapján történő jogdíjfelosztásban aktívak. Ideális esetben a publisher jóval több ennél. Egyrészt proaktívan tesz azért, hogy az említett jogdíjfelosztás során a kliensei érdekeit maximálisan képviselje, másrészt pedig a megírt dalok értékesítésével is foglalkozik: eljuttatja sync-ügynökségekhez, vagy akár közvetlenül filmes, reklámfilmes producerekhez, kiajánlja más előadó számára feldolgozásra, remixre, esetleg videójátékokhoz, stb. Idehaza sajnos mindez egyelőre méltatlanul mostohán kezelt szektora a zeneiparnak.

Podlovics Péter

V. Pénzügyek, adminisztráció Minden vállalkozás akkor tud fenntarthatóan működni, ha stabil anyagi és jogi háttérrel rendelkezik. A showbiznisz jövedelemtermelő kreatív iparág, így elengedhetetlenül fontos, hogy alapvető vállalkozói és pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen a menedzsment. Egyrészt a művészi víziót anyagi erőforrások nélkül nem lehet realizálni, másrészt az is fontos, hogy a megvalósíthatóságról is legyen egy hasonlóan erős kép a fejekben. Egy produkció működtetése rengeteg pénzt emészt fel, és költségek akkor is keletkeznek, amikor a bevételi oldalon épp üres lapok sorakoznak. A hangszerek állandóan viszik a pénzt, a próbaterem, raktár szintén nincs ingyen és mivel az egész produkció tulajdonképpen egy gazdasági vállalkozás, a banktól a könyvelőig az összes adminisztratív tevékenység is költségekkel jár. Nagyon meg lehet csúszni, ha a valóságtól elrugaszkodott a pénzügyi terv, és belekerül a csapat egy adósságspirálba, valamint szintén hatalmas extra költséget jelenthetnek azok a bírságok, amelyeket a nem eléggé gondos könyvelés vagy számvitel miatt szabnak ki. Ugyanígy sok álmatlan éjszakától és fejfájástól mentesülhet a menedzser jól megszövegezett szerződésekkel vagy igény szerinti ügyvédi konzultációval.

Zenei menedzsment alapok

VI. Arculat Az arculat részben már felmerült a lemezkiadás kapcsán, mint a zenekar egyik legfontosabb kommunikációs csatornája, amelyen keresztül megjelenik a külvilág felé. Nem mindegy, hogy a zenekar/előadó hogy néz ki a koncerteken vagy a képeken, milyen a fellépőruha, miféle dinamika van a színpadon. Ugyanígy a videók képi világa, üzenete, a lemezborítók layoutja vagy egy színpadi díszlet, világítás, az alkalmazott vizuál világa, de még a Facebook- vagy Instagram-posztok stílusa is mind üzenetet hordoznak. Ha ezeket jól alkalmazzák, akkor ez a sok vektor ugyanabba az irányba mutat, de sajnos az is igaz, hogy könnyen el lehet tévedni, és súlyos stílusbakikat elkövetni, amelyek hiteltelenné tehetik a produkciót. Gyakran egy zenekari fotó az első, ahol a potenciális rajongó megszerzi a kezdeti benyomást, erre fontos odafigyelni már az induló produkciók esetében is. Szintén erősítheti, de rombolhatja is az illúziót a hangszerek, de akár a backline stílusos vagy rosszul megválasztott használata. Magyarán egy trash metal banda ne nézzen ki úgy, mint iskolás gyerekek countryegyüttese. Ideális esetben egy jól eltalált logó – pl. a kinyújtott nyelv a Rolling Stones esetében – annyira erősen összefonódik a zenekarral, hogy önálló életre is kelhet. VII. Merchandising A zenekari merch lehet szinte bármi. Evidens tételek természetesen a hanghordozók, de a különféle ruhaneműk – kapucnis pulcsitól a logós cipőn át az illatosított tangabugyiig a lehetőségek sora végtelen –, valamint pla17

Podlovics Péter

kátok, jelvények, könyvek, albumok ugyanúgy megtalálhatók a zenekarok merch standjainál, mint a ritkább tételek, például a művész nevével fémjelzett illatszerek vagy akár alkoholos italok. A merch tervezésénél, gyártásánál is fontos, hogy legyen benne valami ötlet, ami miatt a rajongó nem tudja majd otthagyni a pulton az adott terméket. A poénos cuccok ritkán szoktak nagy mennyiségben elkelni, mert az is szempont, hogy jó legyen ezeket birtokolni, viselni. Ezért is érdemes minőségi termékeket gyártatni, mert ha már benne áll hosszú ideig a pénz, legalább esély legyen arra, hogy a gyűjtők és a rajongók számára akár évek múlva is értéket képviselhessenek. VIII. Összegzés Nagyjából a fentebb vázolt pontok azok a tevékenységi körök, amelyek mentén egy menedzsment dolgozik. Ha első ránézésre úgy tűnik, hogy ez olyan sokrétű feladat, hogy nincs az a szupermenedzser, aki mindegyikhez nagyon jól ért, akkor nem járunk messze a valóságtól. A jó hír viszont az, hogy nem is kell mindezt hibátlanul tudni: ez a sok munka akkor ér valamit, ha sikerül mindent egy irányba terelni és kialakul egy olyan munkametódus, ahol mind a művész, mind a menedzsment ugyanazokért a célokért, a közösen létrehozott rövid, közép és hosszú távú stratégia mentén képes együtt dolgozni. Egy jó menedzser a fentiekből biztos, hogy konyít egy kicsit mindhez, de azt is tudja, hogy mi az a terület, amit sokkal hatékonyabban lehet művelni, ha kiszervezi maga alól és az így felszabaduló idejében tud szabadon álmodozni, beengedni kreatív ideákat, stratégián gondolkozni.

Zenei menedzsment alapok

Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a fentiek mellett fontos része a menedzseri munkának a zenészek lelki problémáinak a kezelése. A menedzseri munka fele pszichológia: meg kell győzni a művészt arról, hogy kivételes a tehetsége, alkalmasint pedig diszkréten visszaterelni arra az útra, amit közösen alakított ki a menedzsment és a zenekar. Mindezekhez elsősorban türelem kell – nagyon sok türelem. Azt sem kell mellre szívni, ha hosszas stratégiai tervezés után minden megy a kukába és elölről kell kezdeni az egész folyamatot, hogy végül visszajussunk ugyanoda, ahonnan már néhány héttel korábban elindult a tervezés. A rakkenroll-menedzsment ilyen szempontból olyan, mint a „Ki nevet a végén?” – jó, ha az embert nem bosszantja különösebben, ha rosszul dob és vissza- visszakerül a kezdő mezőre. Sok sikert mindenkinek, találjátok meg a saját utatokat és hibázzatok bátran, mert abból lehet rengeteget tanulni. Végül is, it’s only rock and roll!

Bánki Nikoletta

Bánki Nikoletta Öt évig volt az MZK Publishing A&R menedzsere, ahol széles körű ismereteket szerzett a zeneipar több szegmenséről. Huszonkilenc zenekart szerződtetett le, összesen negyvenhat formáció szerzőivel dolgozott, amelyek közül elsőként az Aurevoir.-nál kezdett menedzsmenttel is foglalkozni. 2019-ben kiválva az MZK-ból saját hangfelvétel-kiadót hozott létre GrapefruitMoon Records néven, amelyet a nyitottság és a zenei sokszínűség jellemez. Jelenleg nyolc zenekar repertoárját gondozza, ezek közül az Ethnofil, a Nunki Bay Starship és The Pontiac esetében teljes körű menedzsmentet is ellát.

Induló előadói menedzsment

Bánki Nikoletta

Induló előadói menedzsment A kezdő formációk menedzselése egy olyan izgalmas, azonban sok energiát és kreativitást igénylő, sokszor embert próbáló megmérettetés, amelyet jól és kitartóan csakis lélekkel lehet csinálni. Kezdetben nem lesz belőle szemmel látható profit, sok a buktató és a nehézség, de ha a lelkesedés mellett a megfelelő stratégiákat is alkalmazzuk, akkor hosszú távon megtérülhet a befektetett idő és energia – nem feltétlenül anyagilag, bár ez sem elhanyagolható szempont, ha valaki szakmájának tekinti a menedzsmentet –, hanem az elismerések és a siker szintjén. Ehhez szeretnék a következőkben támpontokat adni azoknak, akik ebbe a kemény, de örömökkel teli munkába vágnak bele, egyszersmind körülhatárolni azt is, hogy ki az, aki alkalmas lehet erre a nemes feladatra. I. A produkció kiválasztása Az első igazán fontos döntés a produkció kiválasztása, megkeresni, hogy melyik az a zenekar vagy előadó, amelyben megvan a lehetőség, és amellyel hosszú távú együttműködés képzelhető el. Nem árt, ha egy formáció zenéjébe beleszeret a menedzser, de nem szabad, hogy ez elvakítsa. Több fontos szempontot is figyelembe kell venni, ha életképes produkciót szeretnénk tető alá hozni. A tehetség vagy zenei tudás egy olyan 21

Bánki Nikoletta

alapvetés, amely nélkül semmi nem tud működni, emellett azonban az alábbi kérdések is megfontolás tárgyát képezik. 1. Potenciál Legyen a produkcióban lehetőség a jelenlegi – hazai vagy nemzetközi – piacon. Véletlenül sem arról van szó, hogy kizárólag a trendeket kell meglovagolni, a potenciál jelentheti azt is, hogy valami igazán unikális dolog születik meg, amivel a magyar könnyűzenei kultúrát gazdagíthatjuk. Ennek megítéléséhez fontos a zenei nyitottság. Ideális, ha egy menedzser a saját zenei világában találja meg azt a formációt, akivel elképzelhető az együttműködés, de nem feltétlenül alakul ez mindig így. Nyitott szemekkel és fülekkel kell figyelni a zenei színtereket, és az sem árt, ha van zenei műveltsége egy potenciális menedzsernek, ismeri a különböző stílusokat, szubkultúrákat. A zene mellett a kiállás, a színpadi jelenlét, a tagok közötti kémia és a közönséggel való kommunikáció mind-mind olyan tényezők, amelyek alapján megállapítható, hogy egy zenekarban, előadóban van-e lehetőség. Ezért ideális, ha már az elején, éles helyzetben, próbákon vagy még inkább koncerten találkozik a menedzser a produkcióval, és még jobb, ha a zenekarral vagy előadóval kapcsolatban a menedzsernek is rengeteg ötlete támad. 2. Összhang A kezdő produkcióknál a menedzsment sokáig egyetlen személyből áll. A menedzser az, aki leköti a koncerteket, leszervezi a stúdiót, intézi a pénzügyeket, aztán beül a turnébuszba. Az induló formáció és menedzser együtt éli át a legtöbb kezdeti élményt, ezért nélkülözhetetlen egy-

Induló előadói menedzsment

fajta összhang – egy oda-vissza működő tisztelet és bizalom, ami megalapozza a közös munkát. Ez persze idővel alakul ki, az első benyomások nem feltétlenül igazolják a későbbi tapasztalatokat, így ezen a téren meglehetősen nagy a rizikó. Viszont általában olyan személyiségtípusokból lesznek jó menedzserek, akik viszonylag gyorsan rá tudnak érezni a másik ember rezgéseire – a menedzsment nemcsak a szervezési készségről és határozott fellépésről szól, hanem kőkemény pszichológia is. Ebben valamelyest segítséget tud nyújtani, ha már eleve van egy személyes kapcsolat valamelyik zenekartaggal, esetleg ajánlások útján ismerik meg egymást, ám viszonylag ritkán indul egy gyümölcsöző kapcsolat egy hivatalos e-mail-megkereséssel, bár ez sem kizárt. Jó, ha vannak fogózkodók, személyes vagy legalább közvetett tapasztalatok a zenészekkel kapcsolatban. 3. Attitűd, hozzáállás Az összhang fontos támpont, de önmagában nem elegendő, csupán a közös munka gördülékenységét segíti elő. Az is elengedhetetlen, hogy a produkcióban részt vevő zenészek áldozatkészen, alázatosan álljanak a brandépítéshez, és tisztában legyenek azzal, hogy a tehetség alap, de önmagában kevés a sikerhez. Manapság a technikai feltételek szinte bárki számára könnyen elérhetők, gombamód szaporodnak a zenei projektek, ám egy produkció életképessége nagyban függ a tagok hozzáállásától. Egy-egy formáció „üzemeltetése” rengeteg aktivitást követel, és ebben a zenészeknek ugyanúgy partnereknek kell lennie, rendszeres meetingek, ötletelések, kreatív hozzáállás szükségeltetik hozzá. Ha számokban kell kifejezni, akkor a zenekar 80–85 százalékának annyira komolyan kell vennie a dolgot, hogy maga után tudja húzni

Bánki Nikoletta

a többit, és az sem árt, ha a maradék 15–20 százalék sem kerékkötő, legfeljebb csak nem hangadó. 4. Alkotóközösség és zene iránti szenvedély Az attitűdhöz szorosan kapcsolódva, azt kiegészítendő, elengedhetetlenül fontos a zene iránti elkötelezettség. A proaktivitás, a mindenre kiterjedő tettrekészség lényeges, de az alappillérnek mindig is a zenének kell lennie. Ha a színpadon kívüli szereplés vagy a „rocksztár”-életérzés erősebb, mint a zenélés iránti vágy, akkor könnyen félrecsúszhat a motiváció – arról nem is beszélve, hogy egy ilyen mentalitású zenekar nem feltétlenül éli túl a kezdeti nehézségeket. Lehetnek, sőt legyenek elérendő célok és álmok, de ezek nem lehetnek fontosabbak annál, mint hogy a zenekar szeressen zenélni és elsősorban alkotóközösségként funkcionáljon. II. Kezdeti lépések A produkció gondos kiválasztása után megkezdődhet a közös munka. Vannak olyan feladatok, amelyeket már az elején érdemes megtenni a zökkenőmentes kooperálás érdekében, no meg a későbbi nézeteltérések elkerülése végett. 1. A munkamegosztás pontos tisztázása Mivel kezdetben vélhetően nem lesz nagy team, ez elsősorban a produkció és a menedzser közötti pontos munkamegosztást jelenti. Később azonban minden új stábtag érkezésével újra kell tárgyalni, ki miért felel, hogy ne legyen ujjal mutogatás és keresztbeszervezés. Az, hogy egy-egy produkciónál mibe és hogyan folyik bele a menedzser, mindig az egyéni

Induló előadói menedzsment

igényektől függ, viszont az alábbiakban néhány problémás területet részleteznénk, ahol mindenképpen tisztázandó, hogy ki felel az adott feladat elvégzéséért. • booking – koncertek lekötése: biztos lesznek a „haverom/testvérem/keresztapám csinál egy fesztivált” típusú ötletelések, és az sem kizárt, hogy valamelyik zenekartag ismer pár szervezőt, viszont ha fixen a menedzser intézi a bookingot, akkor ezek a külön utak nem megengedettek. A kapcsolatrendszerrel élni hasznos és jó, de ilyen esetekben, a konkrétumok megbeszélése érdekében, tovább kell irányítani a megkeresést a menedzserhez. Ő az, aki átlátja, ha egy deal nem megfelelő, vagy ha egy koncertdátum esetleg üt egy másikat. • turnémenedzseri feladatok: amíg nincs külön ember erre, addig a menedzser látja el ezeket a teendőket is. Egyezteti a backline-t a szervezővel és a másik fellépővel, megszervezi az utazást, esetleges szállást, összerakja a pontos menetrendet, és a helyszínen be is tartatja azt. Fontos megjegyezni, hogy a koncertre/turnéra nem szabad úgy tekinteni, mint egy bulira. Legyen jó a hangulat, de a turnébuszban nincs helye barátnőnek, rokonoknak. Nyilván mindig vannak kivételes esetek, de általánosságban ki kell mondani, hogy a fellépés munka (is), nem csupán szórakozás, és aki a turnébuszba be akar ülni, annak a menedzserrel előre egyeztetnie kell. • social media felületek és hirdetések kezelése: kell, hogy a zenekarnak vagy előadónak legyen saját arculata és hangvétele, ezért célszerű, ha legalább az elején ők tartják a közönséggel online a kapcsolatot, amennyiben megvan bennük az erre való hajlandóság. A folyamatos online jelenlét releváns tényező, ha egyik zenész sem konyít ehhez, akkor jobb, ha ezt is a menedzser kezeli. A Facebook-, Instagram-, 25

Bánki Nikoletta

Google Ads-kampányok ismerete és használata viszont egyértelműen a menedzser feladata – addig mindenképpen, amíg a produkció nem termel ki annyi forrást, hogy felkérjenek erre egy profi szakembert. 2. Szerződés A fentiek tisztázása után hasznos ezeket írásba is foglalni, hogy az bármilyen problémás helyzetben visszakereshető legyen. A szerződésbe bele kell foglalni a pontos feladatkiosztás mellett a kiadások megosztását és a bevételekből való részesedést is. 3. A kapcsolattartás módjai Szintén a legelején kell meghatározni a kapcsolattartás módozatait és gyakoriságát. Amíg nem alakulnak ki a szokások a produkció és a menedzsment között, addig különösen fontos a rendszeres kommunikáció, hiszen ezekben az első hetekben, hónapokban alakul ki a bizalom. Néha az operatív feladatoknál vagy a gázsinál is fontosabb kérdés a zenészek számára, hogy azt lássák, a menedzser foglalkozik velük, és informálja őket a folyamatban lévő ügyekről. Így azt látják, hogy valóban komolyan veszi a menedzser a produkciót. Az az ideális, ha a főbb stratégiai kérdéseket rendszeres meetingeken egyezteti a menedzsment és a zenekar vagy az előadó, ahol minden érintett jelen van. Ezt leszámítva a kapcsolattartás zömében online történik, sürgős esetben működhet a telefon, de a visszakövethetőség érdekében a lényegi kérdések inkább írásban legyenek meg. Majdnem minden zenekaron belül van(nak) döntésre jogosult vezető(k), akivel folyamatos párbeszédet kell fenntartani. Ez egy olyan személy legyen, aki többnyire elérhető, gyors és határozott válaszokra

Induló előadói menedzsment

képes. Emellett az online térben legyen egy fórum, ahol a teljes zenekar és a menedzser visszakereshető módon megbeszéli a koncertek dátumát, részleteit, stúdiófelvételeket, klipforgatást, fotózást stb. – tehát az olyan jellegű tevékenységeket, amelyek mindenkit érinteni fognak. Ez lehet egy Facebook-csoport, illetve remek, ingyen letölthető feladatmegosztó appok is léteznek erre a célra. A közös naptár használata szintén elengedhetetlen. Mindenki vezesse benne az elfoglaltságait, hogy ne legyen rászervezés. Amikor egy új dátum bekerül a naptárba, a menedzser küldjön egy üzenetet arra a fórumra, ahol mindenki látja, és ha nem érkezik rá vétó, akkor az onnantól legyen elmozdíthatatlan. III. Menedzsmentfeladatok A feladatok és a kapcsolattartás tisztázása után megkezdődhet a közös érdemi munka. Alább részletezzük azokat a lényeges területeket, ahol a menedzsment rálátása és aktív részvétele kulcsfontosságú. 1. Tervezés Jó, ha egy lemez (akár első lemez), EP vagy single felvétele, megjelenése előtt csatlakozik a menedzser egy produkcióhoz, mert az időzítés, az előzetes promóció, a stúdió, a hangmérnök, a producer kiválasztása lényeges kérdések, mikor elindul egy projekt. Legyen egy itiner, amely tartalmazza a határidőket, és ahhoz szentírásként tartsa mindenki magát. Egy konkrét példán keresztül szemléltetjük, hogy milyen az ideális ütemezés, hogy jutunk el a dalok megszületésétől a lemezbemutató koncertig. Nyilván mint minden példa, ez sincs kőbe vésve, a közönség

Bánki Nikoletta

összetétele és aktivitása például meghatározó tud lenni a dalok/klipek/ lemez publikálása során. Ha netán a zenekarnak kialakult rajongótábora van, akkor nem feltétlenül szükséges túl sok idő a lemez megjelenése és a lemezbemutató között, mint abban az esetben, ha egy teljesen új formáció próbálja megvetni a lábát a hazai zenei piacon. Az előrelátás és a timing, valamint ennek a betartása sarkalatos pont.

DALOK

LEMEZBEMUTATÓ

• DECEMBER – STÚDIÓ KIVÁLASZTÁSA • JANUÁR - DEMÓK - LEMEZBEMUTATÓ SZERVEZÉSE • helyszín és időpont/deal • előzenekar/társzenekar vagy headliner előtti koncert • operatív ügyek (backline, műsoridő, vendégek, fotós, busz) • FEBRUÁR - FELVÉTELEK ÉS UTÓMUNKA - GRAFIKAI ANYAGOK TERVEZÉSE (lemezborító, Facebook- és Instagram-kreatívok) - KLIP SZERVEZÉSE • forgatókönyv, rendező • helyszín, időpont • MÁRCIUS - KLIPFELVÉTEL • ÁPRILIS - GYÁRTÁS (lemez, vinyl, merch) - EVENT PUBLIKÁLÁSA ÉS HIRDETÉSE - KLIPPREMIER • MÁJUS - LEMEZMEGJELENÉS - NYEREMÉNYJÁTÉK • JÚNIUS - LEMEZBEMUTATÓ

1. ábra: Példa a timingra a dal megszületésétől a lemezbemutató koncertig

Induló előadói menedzsment

2. Koncertszervezés, booking A menedzsment egyik legfontosabb feladata, hogy legyenek koncertek. Ez eleinte főként az adott produkció „szülővárosára” és annak körzetére fog kiterjedni, de ha hosszú távú tervei vannak a formációnak, akkor muszáj időről időre építkezni, és kinőni ezeket a területi korlátokat. A koncertezés eleinte tiszta befektetés minimális – vagy semmi – haszonnal, ezért sok türelem, kitartás és hit kell hozzá, míg értelmezhető közönséget sikerül kiépíteni. A stratégiailag fontos városok, eleinte kis és közepes fesztiválok megcélzása mellett azt is jól kell látni, hogy műfajilag melyik rendezvényen, klubban érhető el a zenekar számára releváns közönség. Kongó termekben, pár ember előtt vagy fesztiválon délután kettőkor játszani nem túl felemelő élmény, de nem volt még olyan előadó, aki ne élt volna át hasonlókat. Itt jön képbe a menedzser pszichológiai hozzáállása, hogy a megfelelő tanulságok leszűrése mellett, töretlen elhivatottságával erősítse az olykor megtört lelkesedésű csapatot. Több út is lehetséges a közönségépítéshez. Az egyik ezek közül az előzenekarozás: megtalálni egy olyan rajongóbázissal már rendelkező nagyobb zenekart, akiknek a közönségéből lehet merítkezni. Másik lehetőség egy hasonló kaliberű, stílusba vágó zenekart vagy előadót találni, akivel jól működhet egy közös turné. Harmadik megcélozható terület – ami később az önálló vidéki klubozáshoz is elvezethet – a városi rendezvények. Manapság egyáltalán nem kellemetlen ingyenesen látogatható városi/falusi rendezvényeken szerepelni, évről évre egyre jobban szervezett, igényesebb opciókat lehet találni erre. Amellett, hogy ezáltal megismerheti a helyi lakosság a zenekart, nem utolsósorban jelentős mértékben tudják hizlalni a zenekari kasszát is, amit aztán be lehet forgatni egy újabb dalfelvételbe vagy videóklipbe. Továbbá amíg még nem 29

Bánki Nikoletta

áll sorban a produkcióért – direkt a legszélsőségesebb példákkal élve – a Sziget vagy a VOLT, addig meg kell találni azokat a kisebb fesztiválokat, amelyek nyitottak lehetnek a kezdő produkciók előtt. 3. Turnémenedzseri teendők Ahogy már volt róla szó korábban, amíg nincs erre külön személy, addig a menedzser látja el a turnémenedzseri feladatokat is. A cél lényegében, hogy a zenekar a lehető legkomfortosabban jusson el a koncert helyszínére és ott a lehetőségekhez mérten a legjobb körülményeket kapja meg. A turnémenedzsmentben az előkészítési feladatok legalább olyan fontosak, mint a helyszíni rendtartás. A legfontosabb kérdés a backline: a helyszín képes-e teljesíteni a produkció riderében szereplő technikai feltételeket, illetve több zenekar fellépése esetén használnak-e közös felszerelést, és ha igen, akkor hogyan osztoznak. A következő pont az utazás (és esetleg szállás) megszervezése, a pontos timing összeállítása, a fogyasztás, bekészítés tisztázása (milyen vendéglátásra számíthatnak a fellépők). Ha ezeket megfelelően és előzetesen tisztázta a helyszín és a menedzsment, akkor a helyszínen elvileg már nem érheti meglepetés a fellépőket. Az élet azonban ezt sok esetben felülírja, ezért jó, ha a menedzser/turnémenedzser együtt utazik a zenekarral. 4. Arculat: social media1, sajtó, közönséggel való kapcsolattartás A Facebook, az Instagram, a Twitter és egyéb online social media felületek azok a fórumok, amelyeken keresztül nap mint nap kommunikál a produkció a közönségével. Az, hogy itt mindig legyenek friss tartal1 A közösségi média egy médiaeszköz, ahol az üzenetet közösségi interakciókon keresztül szórják szét. Bővebben: http://bit.ly/35QSe1m

Induló előadói menedzsment

mak, a menedzsment felelőssége. Ez még akkor is igaz, ha nem maga a menedzser gyártja a kontenteket, ebben az esetben az ezért a területért felelős tag motiválása és emlékeztetése a cél. A menedzser dolga a hirdetések kezelése, valamint a statisztikák böngészése is, ami segít abban, hogy a reklámok és posztok a lehető leghatékonyabban jussanak el a látogatókhoz. A legfontosabb, hogy legyen egy hangvétel, egy stílus, amivel a zenekar azonosulni tud, és azt a lehető legkövetkezetesebben és lehetőleg kreatív módon használják a social media felületeken. Jó, ha van egy visszatérő szófordulat vagy akár egy vizuális elem, ami visszatér a posztokban és amivel később lehet azonosítani a zenekart. Eleinte ez sok megfigyelést igényel – melyik posztra jöttek kommentek, melyik kevésbé népszerű, mik azokat az időintervallumok, amikor többen nézik a Facebookot, mikor kevésbé. A lényeg, hogy nem csak koncertek vagy lemez-, klippremier előtt kell ezzel foglalkozni; ez egy állandó és tudatos jelenlétet igényel. Ha nincs tartalom, akkor csinálni kell, azokon a határokon belül, amit a produkció arculata megenged, és persze a lehető legkevésbé erőltetettnek tetsző módon. Az arculat másik területe a zenekar megítélése, avagy a szakmán belüli kapcsolatrendszerek kiépítése és gondozása. A magyar zeneipar – mint ahogy a világon mindenütt – nagyon szűk réteget érint, amelynek előnye és hátránya is bőven akad. Előnye – amit ki is kell használni –, hogy az aktív részvétel (szakmai eseményeken, más zenekarok koncertjein) segíthet feltenni a produkciót a térképre. Nem baj, ha a tagok maguk is szociálisak és könnyen alakítanak ki kapcsolatot a szakmával vagy a szervezőkkel. Ami hátrány ebben, hogy a zenészek vagy a menedzser nem megfelelő viselkedésének a híre rövid úton visszajuthat másokhoz, és hosszú időre megpecsételheti az együttes sorsát. Ezért érdemes, ha

Bánki Nikoletta

a menedzser a lehető legdiplomatikusabb arcát mutatja mind a tárgyalások, mind a fellépések helyszíni lebonyolítása közben. 5. Bevételek és kiadások vezetése, valamint az elszámolás Ahhoz, hogy legyenek dalok, hangfelvételek, koncertek, felszerelés pénz kell. Eleinte nincs túl sok bevétel, és fontos, hogy minden, ami bejön, a zenekari kasszában landoljon. Legalább két-három évig a zenekari osztás nem létező fogalom. Eleinte nem árt, ha mindenki inkább beletesz, mint kivesz, mert az építkezéshez kell, hogy legyen miből költeni. Ahogy már az attitűdnél volt szó róla: a zenekarnak áldozatkésznek kell lenni. Amíg a koncertekből nincs pénz és nincsenek szponzorok, addig a pályázatokra vagy közösségi finanszírozásra 2 lehet támaszkodni. Az NKA Hangfoglaló Program segítségével minden évben 20 zenekar kap 2 millió forintos támogatást lemez- és klipkészítésre, promócióra és fellépésekre. 3 Ezt a támogatást csak egyszer lehet megkapni, tehát fontos, hogy a pénzt a lehető legjobban használjuk fel és a legtöbb célt elérjük vele. Ezen kívül – többéves, már működő produkciók számára – a Nemzeti Kulturális Alap Könnyűzenei Kollégiuma hirdet évente kétszer pályázatot alkotásra, hangfelvételre, klipre és turnékra. Itt is lényeges, hogy a zenekar vagy az előadó hozzáállása, aktivitása, látható építkezése szerencsésen befolyásolhatja a pályázati eredményeket. A másik út a közösségi finanszírozás, erre is több felület nyújt már lehetőséget (Kickstarter, Indiegogo stb.). 2 A közösségi finanszírozásról egy tömör összefoglaló cikk: https://minner.hu/mi-aza-kozossegi-f inanszirozas-hog yan-lehet-ig y-penzt-g yujteni-eg y-otletre-termekrestartuphoz/ 3 A pályázati felhívásokról bővebb információ elérhető a Nemzeti Kulturális Alap oldalán: www.nka.hu/

Induló előadói menedzsment

A bevételekről és a kiadásokról mindenképpen szükséges egy átlátható és naprakész táblázat vezetése, amire – igény esetén – a zenészek is ráláthatnak. 6. Sajtó A sajtózás a menedzsment fontos feladata, mert ezáltal is bővülhet a közönség. Minden fontosabb esemény előtt – dal-, lemez- vagy klippremier, nagyobb koncert – érdemes becélozni egy médiapartnert, ahol a premier lesz, és velük előre megbeszélni a megjelenés dátumát és részleteit. Mivel a kezdő előadók még nem jelentenek akkora nézettséget, a sajtó sem minden esetben tud annyi időt szánni a cikk megírására, mint egy nagyobb érdeklődésre számot tartó esemény kommunikálásánál. Ezért érdemes megkönnyíteni a munkájukat egy jól összeállított sajtóanyaggal. Az exkluzív premiert követően aztán ezt körbe lehet küldeni a többi orgánumnak is, ami nemcsak azért tanácsos, mert több platformon is elérhetünk vele embereket, hanem későbbi cikkeknek, interjúknak is megágyazhat. IV. Intő jelek, avagy „szakítás” Arról is szót kell ejteni, hogy mikor válik kétségessé, netán feleslegessé egy zenekarba való invesztálás. Melyek azok az intő jelek, amelyeknél el kell gondolkodni a további együttműködésen. Nincs rá recept, hogy mennyi esélyt és időt kell adni egy zenekarnak, mindegyiknek más a ritmusa és a dinamikája, de ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk, akkor érdemes pró és kontra listát írnunk a továbbiakra nézve.

Bánki Nikoletta

1. Motiváció hiánya/lustaság Ha gyakran elmaradoznak a meetingek, ha minden fontosabb a zenekartagoknak, mint a zenekar, és ez nem egy időszakos hitvesztés, hanem tartósan (hónapokig fennálló) szimptóma, akkor felmerül, hogy a zenekarnak nincs jövője vagy legalábbis szünetet kell tartania. A legjobb példa erre, ha nem járnak próbálni: ha közösen zenélni sincs kedvük, akkor ott komoly baj van. 2. Nincs pozitív visszacsatolás Ez a pont egy kicsit ellentmondásos és nehezen definiálható. Ha van egy szerelemprojekt, ami műfajánál fogva nem tud tömegeket megmozgatni, és viszonylag kevés benne a növekedés lehetősége, de megvan az összhang, és a menedzser töretlenül hisz a zenekarban, akkor lehet csinálni addig, amíg ez nem válik terhessé egyik fél számára sem, és akkor is, ha sosem lesz profitábilis. Viszont figyelembe kell venni a visszacsatolásokat. Nagy a versengés a kis produkciók között, mert rengeteg van belőlük, és valahol ez egy evolúciós folyamat: ha egy előadóra nincs igény se a szakma, se a közönség, se a sajtó részéről, ha csak negatív visszhangot kelt, akkor valószínűleg nem lesz sikeres jövője. Ebben az esetben pedig teljesen felesleges, hogy egy menedzser egyengesse az útjukat. 3. Ha nincs azonosulás a produkció és a menedzsment között A fentebb részletezett összhang nem pótolható mással. Ha nincs meg a kölcsönös tisztelet, bizalom vagy hasonló értékrend és munkamorál, akkor lehet, hogy nem a megfelelő menedzser van a zenekar mellett. Mint már többször előkerült, minden zenekarnak más az igényszintje, 34

Induló előadói menedzsment

így lehetséges, hogy ugyanazon feladatok ellátását más habitusú személyek hatékonyabban tudják elvégezni, vagy máshogy fogalmazva: a produkciónak megfelelőbb módon. Általában ha fél év alatt nem csiszolódik össze a csapat, akkor nem is feltétlenül fog. A kivétel persze itt is erősíti a szabályt. V. Összegzés A zenei menedzsment komplex tevékenység, sőt hivatás. A kezdő előadók esetében ez különösen igaz, hiszen itt még nem válnak szét a munkafolyamatok; amellett, hogy egy csomópontban összpontosul a feladatok koordinálása, a legapróbb munka elvégzése is a menedzserre hárul, ami sokszor szétforgácsolja az energiákat. Nemcsak ahhoz kell tehát türelem, hogy egy zenekar elérjen a siker küszöbére, hanem ahhoz is kitartás szükséges, hogy a menedzser a legelemibb, feleslegesnek tűnő mozzanatokat is ugyanazzal az alapossággal végezze el, ahogy a fontosabb stratégiai döntéseket hozza. A kemény munka azonban megéri a fáradozást; igen nemes feladat az alapoktól felépíteni egy produkciót, és látni, ahogy a menedzsment és az előadó közösen belefektetett energiáinak köszönhetően a közönség felejthetetlen élményeket él át.

Molnár Gábor

Molnár Gábor Molnár Gábor 1996 óta dolgozik a zeneiparban, 1999-től a Gold Record ügyvezető-tulajdonosa. A cég először menedzsmentként, majd producerként, 2003-tól pedig kiadóként is foglalkozik produkciókkal. A kiadó vezetőjeként számtalan arany- és platinalemez, Comet-, Fonogram-, Ballantines-díj nyertese. Néhány formáció, akikkel együttműködött vagy a mai napig is együtt dolgozik: Fiesta, Supernem, SP, Fluor, Caramel, Puskás Peti, Honeybeast, Margaret Island. Jelenleg a MAHASZ elnökségi tagja és a Music Hungary Szövetség Menedzser Szakosztály vezetője.

Hangfelvétel-kiadók és működésük Magyarországon

Molnár Gábor

Hangfelvétel-kiadók és működésük Magyarországon A lemezipart és problémáit sokan – tévesen – az egész zeneiparral azonosítják, ami jól mutatja, hogy milyen fontos szerepet játszottak és játszanak ma is a kiadók a zenei piacon. A lemezkiadók nemcsak a hangfelvétel rögzítését (egyszerűbben a stúdióórákat), a hanghordozó gyártását és terjesztését hitelezték, hanem csúnya szóval élve a termékfejlesztést is vállalták: építették a zenekart, sikerhez segítették a produkciót, sztárt faragtak a frontemberből. Lemezkiadót üzemeltetni rendkívül kockázatos üzlet, a trendek átalakulása, a technológia fejlődése folyamatos változásban tartja a piacot. Ám többek között a lemezkiadóknak ez a többirányú munkája tette lehetővé, hogy a környezet változásakor mindig újradefiniálják magukat, akár új feladatokat felvállalva biztosítsák a hasznukat. Legutóbb a kétezres években, az internet megjelenésével, kényszerültek erre. A zene letöltése, megosztása, streamelése alapjaiban változtatta meg a lemezkiadók működését, és átrajzolta a piacot. A digitális zeneterjesztés jelentős mértékben visszaszorította a fizikai formátumú hanghordozók, elsősorban a CD eladását. A megjelenések felületeinek nagy részét egy évtized alatt gigantikusra növekvő techóriások foglalták el (Google, YouTube, Facebook, Instagram, Spotify, Apple Music, Deezer 37

Molnár Gábor

stb.), illetve az élőzene, egyszerűbben szólva a koncertek bevétele vált fontossá, így a hagyományos lemezkiadók mellett megjelentek a kiadóvá is váló koncertszervező cégek. E sorok írójának cége is koncertszervező cégből indulva vállalta fel a piac változásai miatt a klasszikus lemezkiadós feladatokat, és vált modern értelemben vett kiadóvá. 2020-ban elmondható, hogy a kiadók nem szűntek meg, nem tette őket feleslegessé a technológia változása, hanem ma is fontos szerepük van a zeneiparban. Megnézzük, hogy ezek a változások hogyan jelentek-jelennek meg a hazai zenei piacon, mit várhatunk egy lemezkiadótól ma, honnan indultak ezek a cégek, és milyen feladatokat felvállalva dolgoznak jelenleg. I. Történelmi áttekintés 1. A hanglemezkiadás kezdete A rögzített zenék, hangfelvételek üzleti forgalmazása és egyúttal az erre épülő professzionális szolgáltatóipar már a II. világháború előtt is működött, de jellemzően inkább ismert szerzők alkotásainak újra és újra rögzített változatai és a komolyzenei hangfelvételek voltak megvásárolhatók. A hangfelvételipar igazi áttörését a vinyllemez1 és a világsztárok megjelenése hozta. 1940-től a törékeny, természetes alapú sellakot felváltja a mesterséges műanyag vinyl, ami sokkal jobban kezelhető és gyorsan előállítható hanglemezt jelentett. Ezzel párhuzamosan a közönségigény is megjelenik, hiszen az 1950-es években Elvis Presley és kortársainak rajongói óriási vásárlói igényt generáltak.

https://en.wikipedia.org/wiki/Phonograph_record

Hangfelvétel-kiadók és működésük Magyarországon

2. Hanglemezkiadás a szocializmus alatt Magyarországon a II. világháború után az állam által alapított Magyar Hanglemezgyártó Vállalat volt a felelős a hangfelvételek kiadásáért. Ahhoz, hogy megjelenhessen egy előadónak a lemeze, az előadó személyiségének, viselkedésének és a daloknak is meg kellett felelnie a politika által támasztott elvárásoknak. Ha ez nem így volt, akkor az adott előadó vagy zenekar egyszerűen nem kapott lehetőséget és lemezmegjelenést. 3. Hanglemezkiadás a rendszerváltozás után Az 1989-es rendszerváltás után, a szabad piac beköszöntével először az akkor már Hungarotonnak 2 hívott korábbi állami lemezkiadó vállalat szakemberei kezdtek önálló vállalkozásokba, így több kisebb-nagyobb független kiadó alakult. 1992-től jelentek meg a multinacionális hanglemezkiadók Magyarországon. Jellemző módon a frissen elindult magyar vállalkozásokat vásárolták fel, leginkább azzal a céllal, hogy cégekben lévő munkatársak piacismeretét és szakmai tudását megszerezzék. A következő állomás a magyar hanglemeziparban, 20 évvel később, a fent említett multicégek kivonulása volt. Addigra ugyanis drasztikusan csökkent a fizikai termékek értékesítése, a digitális értékesítéshez pedig nincs szükség lokális jelenlétre. 4. A jelenlegi piaci helyzet A jelenlegi időszakban a hangfelvétel-kiadást a független magyar cégek és a szerzői kiadások jellemzik. Nemzetközi major3 kiadóként csak a Universal Music működtet saját vállalatot Magyarországon. 2

https://hungarotonmusic.com/cegtortenet.htm

https://en.wikipedia.org/wiki/Record_label#Major_labels

Molnár Gábor

2018-as adatok alapján a hazai fizikai értékesítés darabszáma 632 ezer forint, a nemzetközi 308 ezer forint volt. A kiskereskedelmi értékesítési összeg a hazainál 739 millió forint, a nemzetközi 1 milliárd 209 millió forint volt, köszönhetően a 127 ezer darab nemzetközi vinyllemez magyarországi eladásának.4 II. Hanglemezkiadásból hangfelvétel-kiadás A zeneipar átalakulásával járó folyamatokat legegyszerűbben úgy lehet értelmezni, hogy megszűnt a fizikai hanghordozók értékesítése és jellemzően digitális értékesítés zajlik az országban. De ennél azért összetettebb a helyzet: a fizikai termékek valóban – főleg a kétezres évek elejéhez képest – drasztikusan visszaestek, jelenleg az aranylemez kétezer darab eladott példány után jár. A fizikai hanghordozók CD vagy vinyllemez formában érhetőek el, amelyek értékesítése két csatornán történik: Media Marktokban és néhány lemezboltban, illetve közvetlenül a produkció által, fellépéseken és webshopokban. Bizonyos CD-k esetében előfordul a benzinkutakon is megjelenés, de ez nagyobb befektetést igénylő és nehezen megtérülő disztribúciós út. Magyarországon nem annyira gyakori a vinylkorongon történő megjelenés a kis darabszám nagy gyártási költsége és a kevés vásárló miatt. III. Digitális értékesítési típusok A legelső digitális megjelenési típus a letöltés volt (download), amely a fizikai hangfelvétel-tulajdonlás után a digitális, MP3- vagy WAVfáljformátum birtoklását jelentette. Ebben az esetben a vásárló tulajdonába került a vásárolt tartalom. 4

www.mahasz.hu/piaci_adatok

Hangfelvétel-kiadók és működésük Magyarországon

A jelenlegi legjobban fejlődő online platform az előfizetéses rendszer, más néven a stream. Itthon először a francia hátterű Deezer jelent meg, de jelenleg a legerősebb piaci szereplő a svéd Spotify. A vezető letöltési oldal, az iTunest üzemeltető Apple is elindult a streamelés irányában a Apple Musickal, amely egyre nagyobb sikereket könyvelhet el. Mindezek mellett a reklámbevétel alapú videómegosztó oldalak (pl. a YouTube) a meghatározóak. Hazai tartalmak fogyasztása esetén – a 2018-as adatok alapján – a download 41 millió forint, a stream 220 millió forint, a reklámalapú videó (jellemzően a YouTube) 260 millió forint5 bevételt ért el. IV. Az online zenei piac helyzete Magyarországon

1. ábra: Az online zenei piac helyzete Magyarországon. Forrás: Mahasz

A fenti diagramon jól látható, hogy a streaming-szolgáltatók fejlődése nem hozza egyértelműen a magyar zene fejlődését is, ezért érdemes feltenni az alábbi kérdéseket: 5

www.mahasz.hu/piaci_adatok

Molnár Gábor

• Vajon aki fizet a zenéért és nem „ingyen” kapja a YouTube-on, az kevesebb magyar zenét hallgat? • A streaming-felhasználók jellemzően nagyvárosban élnek és ők kevésbé támogatják a hazai zenét? • A streaming-szolgáltatók kevesebb magyar zenét ajánlanak a hallgatóiknak? Ebből az elemzésből jól látható, hogy mennyire friss még az online zenepiac, és mennyi energiát, munkát kell belefektetni, hogy folyamatosan követni lehessen a fejlődését. Az online értékesítés sokkal több információt ad a produkciók megismeréséhez, de a pozicionálásához és a reklámozásához is. V. Kell-e kiadó, egyáltalán van még olyan, hogy kiadó? Korábban két okból fordult egy előadó egy kiadóhoz: az egyik fontos tényező az értékesítés volt. Ez a saját CD/kazetta terjesztői rendszert, raktárat, polcszervizt, hiper- és szupermarket-beszállítói szerződéseket jelentette. A másik a pénzügyi befektetői háttér, amely a költséges hangés videóanyagok készítéséhez elengedhetetlen. A 2010-es évektől rohamosan csökkent a zenei kiadók szerepe, hiszen többé nem volt szükség a fizikai termékeket értékesítő rendszerre, a tartalomelőállítás pedig otthoni módszerekkel, kielégítő színvonalon, is lehetséges. Ezért a tisztán hangfelvétel-kiadással foglalkozó cégek száma elkezdett csökkenni, majd válaszul a piaci kihívásokra, a lemezkiadás és -terjesztés mellett a kiadók a zeneipar többi ágával is foglalkozni kezdtek. Az új cél a 360 fokos modell, amelynek keretében az előadó teljes zenei pályájának menedzselésével, irányításával, segítésével kell foglalkozni.

Hangfelvétel-kiadók és működésük Magyarországon

Ez a fejlődés két irányból indult meg: egyrészt a kiadók elkezdtek menedzseléssel és fellépésszervezéssel (bookinggal) foglalkozni, másrészt a menedzserek és menedzsercégek tanulták meg a kiadói feladatokat. Manapság tehát a dalok, a klipek és a fotók elkészíthetőek saját vagy baráti segítséggel, és egy aggregátorcég közvetítésével felkerülhetnek minden fontos digitális értékesítési felületre. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy bizonyos karrierfázis után szükség van szakember(ek) bevonására is a további fejlődéshez. VI. Mikor kell egy kiadó? A zenei piac sokkal változékonyabb, gyorsabban bukkannak fel és tűnnek el sztárok, mint valaha. Továbbá sokkal nyitottabb a piac a korábbiakhoz képest, és ezt jól mutatja az is, hogy az itthoni stream (Spotify, Apple Music, Deezer stb.) forgalmának csak 20 százaléka a magyar tartalom, a többi nemzetközi zene. A kiadó, vagy inkább nevezzük menedzsmentnek, a korábban megszokottakhoz képest később kapcsolódik be az előadó karrierjébe. Egyrészt óriási mennyiségű az induló új produkció, amelyek sokkal kisebb eséllyel lesznek sikeresek, ezért a kiadók óvatosabbak, másrészt a korábban részletezett indokok miatt az előadók is tovább tudnak eljutni a fejlődésben saját erőből. Amit a kiadó hozzá tud tenni egy-egy produkció sikeréhez, az a szaktudás, amelynek alapja a piac ismerete, a médiakapcsolatok, digitális értékesítéshez szükséges megfelelő pozicionálás, a klipek találatainak optimalizálása és a pénzügyi háttér.

Molnár Gábor

VII. Hangfelvétel kiadásához szükséges alapok Egy előadónak sokkal tudatosabbnak kell lennie, mint a korábbi években, mivel ahhoz, hogy egy kiadó vagy menedzsment mögé álljon, szükség van egy olyan támpontra, amelyben a zeneipari szakemberek a siker lehetőségét meglátják. Lehet ez egy népszerű YouTube-videó, egy szépen fejlődő Instagram-oldal, valamilyen tehetségkutatóban való szereplés vagy akár egy ismert előadó meghívása a produkcióba. Fontos továbbá, hogy a formációban legyen legalább egy olyan tag, aki átlátja a feladatokat, képes tárgyalni, a társait képviselni, egy riport alatt tudatosan, megfelelően kommunikálni, tisztában van a pénzügyi kifejezésekkel, és az adórendszer alapjait is ismeri. VIII. A hangfelvétel mint merchandising6 termék A fizikai hanghordozók, mint a CD és vinyl manapság már egyre kevesebb helyen meghallgathatók vagy lejátszhatók. Ezért a mostani piaci tapasztalatok alapján ugyanúgy egy művészhez köthető emléktárggyá alakultak, mint egy kitűző vagy egy póló. Ennek egyik következménye, hogy szebb, különlegesebb vagy akár limitált kiadású hanghordozók születnek, másrészt pedig nagyobb odafigyelést igényel a merchandising termékekkel való foglalkozás, azok értékesítésének megszervezése.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Merchandising

Hangfelvétel-kiadók és működésük Magyarországon

IX. Kiadói, menedzsmenti részlegek és feladatok irányítás: piac felmérése, stratégia készítése, feladatok felosztása és felügyelete, jogtisztaság felügyelete marketing: online és offline megjelenések, PR, hirdetések, online felületek optimalizálása, közösségi média kezelése fellépésszervezés / booking hangfelvétel-kiadás: fizikai tervezés, gyártás, értékesítés, online értékesítés, optimalizálás (pl. YouTube-partnerprogram) pályázatok merchandising: termékek tervezése, gyártása, webshopban és fellépéseken való értékesítés pénzügy 1. táblázat: A 360 fokos modellben dolgozó kiadók részlegei és azok feladatai

X. A zenei pálya irányítása az előadói életút alatt A kiadónak, menedzsmentnek a produkció karrierjének különböző fázisaiban kell részt vennie, többek között ezt és az alább olvasható XI. pontot neveztük a bevezetőben termékfejlesztésnek. Az induló, kezdő produkcióknál a célok kitűzése, az imidzs és a zenei arculat kialakításának segítése, a stúdiók szervezése, a pályázati források kiaknázása, a pénzügyi alapok felállítása is a feladatok közé tartozik. A befutás előtti időszakban lényeges a produkció médiamegjelenéseinek szervezése, koprodukciókban való együttműködés segítése, önálló események, eseménysorozatok szervezése. A visszatérő előadóknál alapvető feladat az újrapozicionálás, új közönség meghatározása. 45

Molnár Gábor

XI. Az előadóval való kapcsolattartás pszichológiája Egy-egy előadóval, aki alkotó és művész is egyben, mindig kihívás együttműködni. Egy kreatív ember teljesen más szabályok szerint él, más dolgok fontosak a számára, sokszor saját érdekeit, művészi önmegvalósítását, önkifejezését mások céljai, érdekei elé helyezi. De amit a hátterében dolgozóknak fontos mindig szem előtt tartaniuk, az az, hogy az ilyen típusú kreatív energiák nélkül nem jönnének létre dalok, szövegek és slágerek. Elengedhetetlen olyan partneri együttműködést kialakítani a produkcióval, ami kölcsönös tiszteleten alapul és a művészi, alkotási folyamatokban inkább az előadó, a gazdasági, piaci, marketingmunkákban pedig a kiadó vagy a menedzsment legyen a domináns. XII. Sikeres könnyűzenei műfajok Magyarországon 2019–2020-ban Egy lemezkiadó nem feltétlenül olyan zenéket ad ki, amelyeket otthon este a kiadó munkatársai is betennének a lejátszóba. Elsősorban a trendeket kell figyelnie, vagy egyszerűen fogalmazva azt, hogy mire van piac az adott időszakban. Jelenleg egyértelműen a rapalapú, magyar nyelvű hiphop a legsikeresebb műfaj Magyarországon. Ez igaz mind a sztárprodukciók körében, mind a feltörekvő kisebb együttesek és szólisták esetében. Az online zenei térben és a kereskedelmi tévék zenei műsorában is ezek az előadók szerepelnek a leggyakrabban. A metálzene stabilan tartja a nem túl nagy, de erős kötődéssel bíró közönségét, míg a slágeralapú popzene, amit főleg szóló előadók jegyeznek, egyre kevésbé sikeres. Sokáig ez mozgatta a magyar könnyűzenét, de a nagy rádiók eltűnésével megszűntek ennek a műfajnak a felületei.

Hangfelvétel-kiadók és működésük Magyarországon

XIII. Összegzés A zeneipart nem a lemezkiadók mozgatják, hanem a zenészek, dalszerzők, szövegírók. Ők kapcsolódnak az emberekhez, váltanak ki belőlük érzelmeket, és ők érik el a sikert. A zeneipar – és benne elsősorban a kiadók – képesek a siker növelésére, a bevételek maximalizálására, ami lehetővé teszi a művész számára a további alkotást és sikereket, és közben cserébe profitot tudnak termelni a maguk részére is. A kiadók sztárt tudnak faragni az előadóból, és hatalmas számú hallgatóhoz eljuttatni a zenét, ha jól dolgoznak. A technológia, a társadalom változik, de a kiadók munkájára ebben a formában mindig is szükség lesz.

Fernbach Erika

Fernbach Erika Történész, tanulmányait az ELTE-n végezte, ezzel párhuzamosan több mint tíz évig volt a Sziget Kulturális Menedzseriroda munkatársa. 2010-ben a fesztiválipar oldaláról kapcsolódott be a Majdnem Híres Rocksuli edukációs programjának tervezési és kivitelezési feladataiba, többek között szerzője és szerkesztője az első hazai zeneipari menedzserképzés akkreditációs programjának. 2017 óta az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Menedzserképzést Támogató alprogramjának oktatási szakértője, 2019 szeptemberétől pedig az alprogram vezetője.

Üzleti és működési modellek a könnyűzenei menedzsmentben

Fernbach Erika

Üzleti és működési modellek a könnyűzenei menedzsmentben A zeneiparban az elmúlt évtizedekben számos üzleti és menedzsmentmodellt alkalmaztak annak érdekében, hogy egy produkció minél sikeresebb legyen – akár mint művészeti produktum, akár mint üzleti vállalkozás. Az új évezredben a digitális zeneterjesztési formák, majd a 2010-es évektől a streaming-szolgáltatások megjelenésével újabb és újabb működési elvek és modellek terjednek el, amelyek azonban sok esetben régebbi korszakok elvein alapulnak. Jelenleg az 1950-es évek üzleti modellje köszön vissza a zeneiparban: a nagylemezek, összefoglaló albumok helyett a dalok és az EP-k kerültek előtérbe, amelyeket – szintén az ötvenes években már alkalmazott módszer segítségével – gyakran profi dalszerzők raknak össze és adnak át olyan előadóknak, akik segítségével megpróbálják minél szélesebb körhöz vagy egy adott szubkultúrán belül minél több emberhez eljuttatni az adott dalt. Az 1950-es évek népszerű és emblematikus zenelejátszója, a jukebox – amelyben bárki kiválaszthatott egy dalt az aktuális slágereket tartalmazó playlistekből – ma digitális formában a streaming-szolgáltatók felületein él tovább. Az alábbi összefoglalóban azokat az éppen aktuális, uralkodó trendeket és modelleket1 vesszük végig, amelyeket jelenleg minden zeneiparban dolgozó szakembernek ismernie kell. Lényeges, hogy a modellek bemu1 A digitális zeneterjesztésen és a streamingen alapuló üzleti modelleket a jogi és a digitális zeneterjesztésről szóló fejezetek tárgyalják, így terjedelmi okokból ebben a fejezetben ezt nem elemezzük.

Fernbach Erika

tatása során a produkciót minden művészi-esztétikai szempontot mellőzve, kifejezetten termékként kell kezelnünk és elemeznünk. I. A zene mint kulturális termék A különböző kulturális termékeket, beleértve a zenét is, általában nehéz eljuttatni a közönséghez, megtalálni a megfelelő piacot és értékesíteni. A könnyűzenében ennek egyik oka, hogy a trendek gyorsabban változnak annál, mint ahogy egy produkció felépül: idő kell ahhoz, hogy egy zenekar vagy előadó megtalálja a saját hangját, dalokat írjon, felvegyék, majd kiadják azokat, összeálljon egy zenekar, megfelelő koncertrutint szerezzenek, stb. Ez általában több évet felölelő folyamat, miközben a trendek ennél jóval gyorsabban, általában 1–1,5 év alatt változnak. Tehát mire egy produkció összeáll 2–5 év alatt, megtalálja a saját zenei világát, addigra már valószínűleg az a hangzás és a koncepció, amivel elindultak, nem lesz aktuális. Mindezek alapján megállapítható, hogy a zenei piac kockázatos erőtérben működik, csakúgy, mint a filmipar vagy a kortárs irodalom. A zeneiparban a kockázati számok azt mutatják, hogy nagyjából minden 10-11 kiadott lemezre/produkcióra jut egy, amely pénzügyileg is sikeres lesz, viszont ha a várva várt siker bekövetkezik, akkor gyorsan és olcsón lehet profitot termelni. A kockázatos piaci környezetet még nehezebbé tették a zeneiparban bekövetkezett változások. A kétezres években a digitális formátum megjelenése (MP3, WAV stb.) és az ezzel járó megváltozott zeneterjesztési formák (letöltés, fájlcsere, majd a 2010-es évektől a streaming) és a velük felnövő technológiai óriáscégek átalakították az iparág működé-

Üzleti és működési modellek a könnyűzenei menedzsmentben

sét. A korábbi évtizedek legfontosabb szereplői, a lemezkiadók átmenetileg megroppantak és háttérbe szorultak, és ezt a folyamatot sokan úgy értelmezték, hogy a zeneiparnak is vége van. Azonban a zeneipar csak átalakult, új működési folyamatokat vezettek be, végül a 2010-es években, alkalmazkodva az új piaci környezethez, a lemezkiadók ismét egyre jobb üzleti eredményeket értek el.2 II. DIY Az új működési elvek egyike a DIY, azaz a Do It Yourself („csináld magad”) módszer, amelyet minden induló előadó és független zenész alkalmaz, hiszen a kezdeteknél az első lépéseket minden esetben az alkotóknak kell megtenniük, nekik kell igazán proaktívnak lenniük a pályájuk elején. A független előadók – sokan az underground vagy alternatív szcénában működnek – azonban gyakran tudatosan, egész pályájuk során a DIY módszert alkalmazzák. A DIY során a művésznek öt területtel kell foglalkoznia: a dalszerzéssel, a terjesztéssel, a promócióval, az előadással és a publishinggel. A DIY előadók lemezei tehát szerzői kiadásban jelennek meg, nem csatlakoznak menedzsmentcéghez vagy lemezkiadóhoz, hanem minden alkotói tevékenységüket és annak eljuttatását a rajongókhoz maguk intézik, a saját csatornáikon. Fontos megjegyezni, hogy mindez nem működhetne az internet, a közösségi média és a különböző digitális csatornák (pl. Bandcamp) nélkül, amelyek mind-mind a zenészek segítségére vannak abban, hogy közvetlenül elérjék a közönségüket. 3 2

A kiadók átalakulásáról és a jelenlegi működésükről lásd a III. fejezetet.

A DIY Playbook: www.thembj.org/2014/08/a-diy-playbook-i/ (Music Business Journal – Berklee College of Music) 3

Fernbach Erika

III. 360 fokos modell4 A 360 fokos modell az utóbbi két évtizedben a zeneipar egyik jellemző működési elvévé vált. Lényege, hogy egy produkciót érintő összes menedzsmentfeladat egy kézben összpontosul, így a beérkező jövedelem legnagyobb része a produkciónál vagy az azt képviselő cégnél marad. Így nem kell különböző zeneipari cégeket közvetítőként beiktatni, akikkel szintén meg kell osztani a bevételeket. Ez a működési mechanizmus szorosan kapcsolódik a DIY módszerhez, hiszen ebben az esetben is a zenekar vagy annak menedzsere látja el a menedzsmentfeladatokat. A módszer előzménye az 1970-es, 1980-as évek fordulóján a punk/ new wave korszakban jelent meg.5 Ebben az időszakban a zeneipart egyértelműen a lemezkiadók uralták: minden zenekar és előadó egy-egy major vagy független kiadóhoz próbált meg bekerülni, ahol aztán lemezszerződést kötöttek velük, stúdiót biztosítottak számukra, majd pedig az elkészült albumot különböző disztribúciós csatornákon igyekeztek eljuttatni minél szélesebb közönséghez. Mindezek mellett általában a médiakampányt is megszervezték, valamint kitalálták az adott produkció brandjét és arculatát is. Az underground szcénában azonban egyes előadók már ekkor egyfajta zeneipari minimalizmusra törekedtek annak érdekében, hogy a bevételek minél nagyobb hányada a zenekari kasszába kerüljön. 4 A 360 fokos modellel számtalan könyv foglalkozik, a bibliográfiában három alapvető könyv szerepel, amelyek megkerülhetetlenek a témában. 5 A módszer egyik alkalmazója a The Minutemen zenekar volt, akik saját maguk szervezték a koncertjeiket, turnéikat, ahol gyakran ők maguk láttak el minden feladatot (pl. sofőrök, roadok is voltak a fellépéseik alkalmával), kerülték a drága hoteleket és a lehető legkisebb létszámú személyzetet alkalmazták. Előre begyakorolták a dalaikat mielőtt stúdióba mentek, hogy a lehető legkevesebb időt és pénzt kelljen költeniük a felvételre. Módszerüket jam econónak nevezték, amelyről dokumentumfilm is készült 2005-ben We Jam Econo címmel, valamint ennek nyomán 2011-ben jelent meg a zenekar története könyv formátumban Kristian Goddard, Tim Irwin, Keith Schieron: We Jam Econo: The Story of the Minutemen címmel.

Üzleti és működési modellek a könnyűzenei menedzsmentben

Mindez az 1980-as években inkább egy underground kezdeményezés volt, mintsem egy általános működési modell. A zeneipar átalakulásával, a digitális formátum megjelenésével és a kiadók háttérbe szorulásával azonban új utakat kellett keresnie minden zenésznek és előadónak. Különböző underground, korábban elszigetelten alkalmazott módszerek kezdtek el egyre nagyobb teret hódítani, és szélesebb körben elterjedni. A produkciók fő bevételi forrása ma már nem a fizikai hanghordozók eladásából keletkezik, hanem a koncertekből és a turnékból. Így a zeneiparnak, amelynek korábban a lemezkiadók voltak a legfontosabb szereplői, jelenleg egyértelműen az élőzenei iparág, vagyis a koncerteket szervező menedzsmentek és cégek a mozgatórugói, hiszen itt képződik a legtöbb bevétel. A menedzsmentfeladatok a 360 fokos modellben A modell lényege, hogy a különböző menedzsmentfeladatokat a produkció egy kézben összpontosítsa, lehetőleg minden munkafolyamatot ők végezzenek el vagy a menedzsmentbe fussanak be a szálak. Mivel a korábbi könnyűzenei menedzsmentet taglaló fejezetekben már bőven volt szó a különböző menedzsmentterületekről, ezért itt csak egy rövid összefoglaló következik a feladatokról. A modellben két megkerülhetetlen szereplő van, elsőként természetesen a művész. Fontos leszögezni, hogy bármilyen modellről vagy működési mechanizmusról is van szó, az egész produkció alapja és legfontosabb szereplője a művész, aki nélkül nem lehet semmilyen modellt vagy koncepciót működtetni. A menedzsernek hiába van bármilyen ötlete, javaslata a produkcióval kapcsolatban, ha ez valamiért nem találkozik az alkotó elképzelésével, nem fog megvalósulni a menedzsment által megálmodott koncepció. 53

Fernbach Erika

A másik szereplő pedig maga a menedzser (vagy menedzsmentcsapat), aki koordinálja az alábbi feladatokat, illetve van olyan résztevékenység is, amelyet ő maga lát el. A jelenlegi piaci környezetben a leglényegesebb feladat a promóteri/ bookeri feladatok ellátása, tehát a koncert- és turnészervezés, hiszen ebből keletkezik elsődlegesen bevétel, ami – jó esetben – a zenészeket és a menedzsert is eltartja. A produkció működéséhez, a koncertszervezéshez szorosan kapcsolódik a PR-tevékenység, amely ma már elsősorban az online médiára fókuszál, főként a netes zenei és kulturális tartalmakra, valamint a social media felületekre koncentrálva.6 A menedzsment számára megkerülhetetlenek a lemezkiadói feladatok, amelynek legfontosabb alapja a finanszírozás. A stúdiótól kezdve a fizikai hanghordozó gyártásán át – már ha van ilyen – egészen a videó elkészítéséig mindenre elő kell teremteni az anyagi forrást, amely elsősorban a menedzsment feladata. Miután elkészült a lemez, meg kell szervezni a disztribúciós csatornákat, legyen szó akár fizikai, akár digitális formátumról. Továbbá az album promóciója is a folyamat része, hiszen hiába a megjelenés, azt mindenképpen kommunikálni, hirdetni kell a célközönség felé. A lemezkiadás mellett elengedhetetlen, hogy egy menedzsment foglalkozzon a zeneműkiadással is, amivel általában külső cégeket bíznak meg. A feladatuk az, hogy hatékonyan képviseljék a produkciót a jogdíjfelosztások során, illetve megpróbálják értékesíteni a dalokat reklámokba, filmekbe. Magyarországon ez a terület még nem kap akkora fókuszt, ezért eléggé elhanyagolható az innen származó bevétel egy átlagos zenekar életében. A publishing ritkább esetben működik egyéni kapcsolatrendszeren 6

A kommunikációról részletesen a XI. fejezetben van szó.

Üzleti és működési modellek a könnyűzenei menedzsmentben

keresztül, leginkább zeneműkiadó cégek foglalkoznak azzal, hogy a különböző előadók dalait katalógusaikon keresztül értékesítsék. A menedzsment feladata az egységes arculat kivitelezése, a grafikai megjelenésektől kezdve a színpadi öltözéken át a logóig, a médiamegjelenésekig és a merchandise termékek gyártásáig. Az utóbbit gyakran külön feladatként is kiemelik, hiszen egyre nagyobb bevételi forrást jelent. A legkevésbé népszerű menedzsmentfeladat általában az adminisztráció és a pénzügyek intézése. Ebbe beletartozik a könyvelővel való kapcsolattartás és a szerződések ügyintézése is, tehát minden olyan háttértevékenység, amely elengedhetetlen egy produkció jogszerű működéséhez. Felvázolva a feladatokat egyértelműen kirajzolódik, hogy ez a modell „vegytiszta” formában nagyon kicsi, induló produkciók esetében működhet, hiszen nem lehet minden feladatot maximálisan vinni, nem érthet egy menedzser vagy zenekartag mindenhez. Nagyobb menedzsmenteknél vagy a 360 fokos működést alkalmazó kiadók esetében már számos résztevékenységet kiszerveznek annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban ellássanak minden feladatot, és reagáljanak a piaci kihívásokra. A 360 fokos modell az átalakuló zeneipari közegben a lemezkiadók működését is meghatározza: a kétezres évekig csak és kizárólag lemezkiadással és értékesítéssel foglalkozó lemezkiadók elkezdtek az ún. artistmenedzsmenttel valamint koncertszervezéssel is foglalkozni7, másrészt 7 A 360 fokos modellt alkalmazó lemezkiadók és menedzsmentcégek esetében a beérkező jövedelmek elosztása az egyik legvitatottabb kérdés, sokan támadják ezeket a szerződéseket, mivel a cégek az előadók minden bevételéből részesülnek. Számtalan cikk, poszt, blogbejegyzés foglalkozik a témával, itt most a teljesség igénye nélkül, ízelítőként csak két kiegyensúlyozottabb cikk: www.musicindustryhowto.com/what-is-a-360-deal-in-themusic-industry-and-the-pros-and-cons-of-signing-one/ www.indiemusicacademy.com/blog/360-music-deal

Fernbach Erika

számos korábban koncertszervezéssel foglalkozó menedzsmentcég bekapcsolódott a lemezgyártásba és -kiadásba.8 IV. WDM-modell A szerencsejáték-ipar felől érkezett a WDM-modell a zeneiparba, ahol már kipróbált működési elvként alkalmazzák a lehető legnagyobb profit elérésének érdekében.9 A betűszó a whales, dolphins és minnows szavakból áll össze, magyarul a bálnákról, delfinekről és kishalakról van szó. A hármas felosztás alatt a rajongói bázis tagolását kell értenünk. A bázis alapja a legnépesebb tábor: a kishalak, akik bár sokan vannak, de általában nem hajlandóak fizetni a zenéért. Az általuk preferált előadót követik a közösségi média felületeken, meghallgatják a zenéjüket a YouTube-on vagy a Spotify-on, azonban támogatásukat nem igazán lehet pénzben számszerűsíteni. Mégis elengedhetetlenek a siker érdekében: ők adják azt a tömegbázist, amelyből rengeteg like (vagyis visszacsatolás) keletkezik egy-egy posztnál az előadói oldalakon, a streaming-felületeken és a YouTube-on tömegesen növelik a lejátszási adatokat, tehát olyan hatást fejtenek ki tevékenységükkel, amely erősíti a produkció megjelenését és fellépését. A rajongói bázis második legnagyobb csoportja a delfinek. Ők azok, akik fizetnek a koncertbelépőkért, megveszik a lemezeket és a merchandise termékeket, tehát elkötelezettségük az előadó felé már pénzben is mérhető. Kickstarter-adatok alapján a delfinek a rajongói bázis közel felét teszik ki. 8

A lemezkiadók működéséről lásd a III fejezetet.

Ha n y , Nada: What the music business can learn from the gaming and gambling industries (www. billboard.com/articles/business/1537643/what-the-music-business-can-learn-from-thegaming-and) 9

Üzleti és működési modellek a könnyűzenei menedzsmentben

A bálnák a legelkötelezettebb rajongók, akik annyi pénzt költenek el egy előadóra, amennyit csak megengedhetnek maguknak. Ez jelentheti azt is, hogy pénzt nem sajnálva egy másik országba utaznak egy koncertét, vagy akár végigkövetik egy turné összes vagy majdnem mindegyik állomását. De az is elképzelhető, hogy egy koncertjegy több tízszeresét kifizetik egy meet & greet-ért, vagyis egy közös találkozóért kedvenc előadójukkal. A bálnák a rajongói bázis nagyjából 1 százalékát teszik ki, mégis egy produkció bevételeinek akár 50 százaléka is tőlük származhat. A WDM-modellt leggyakrabban a különböző közösségi adománygyűjtő oldalakon alkalmazzák, ahol egy-egy produkció pénzbeli támogatást kér rajongóitól új albumának elkészítéséhez vagy egy turnéhoz. A közösségi adománygyűjtés legismertebb zenei képviselője Amanda Palmer, aki rekordösszeget, 1,2 millió dollárt gyűjtött össze első kampánya során és ő az, akinek azóta is minden hónapban 15 ezer ember küld adományt 1 dollártól kezdve 1000 dollárig.10 A befolyó összeget az énekesnő dalokra, koncertekre és kreatív-alkotói tevékenységeinek finanszírozására fordítja, így minden kötöttségtől függetlenül alkothat. A WDM-modell azonban nem csak az olyan közösségi adománygyűjtő oldalakon alkalmazható, mint a Kickstarter. A rajongói bázis felépítésének ismeretében célzott kampányokat lehet megvalósítani annak érdekében, hogy az előadók a lehető leghatékonyabban érjék el a rajongóikat. Ilyen például, amikor egy különleges kiadvánnyal jelentkezik egy produkció, például díszdobozban, LP-n vagy szövegkönyvvel, limitált példányszámban adják ki az albumukat, megcélozva ezzel a bálnákat és esetleg olcsóbb kiadvánnyal a delfineket is. Hazai közegben is jó ideje megjelent már a WDM-modell alkalmazása. Az egyik legismertebb példa az Óriás zenekar „Csomagolj Óriást!” elnevezésű előrendelési akci10

Co n d i t, Jessica: The crowdfunded cult of Amanda Palmer (https://engt.co/35HhNBP)

Fernbach Erika

ója volt. Az együttes rajongói tízféle csomagból választhattak különböző árkategóriában. A legolcsóbb csomagban, 1900 forintért megjelenés előtt három nappal digitális formátumban elérhették a rajongók a lemezt, míg magasabb árért egyedi pendrive-ot kaptak, vagy ha még többet hajlandóak voltak áldozni kedvencükre, akkor különböző merchandise termékekhez (póló, matrica stb.) juthattak hozzá. A legmagasabb árkategóriában a zenekar tagjai vállalták, hogy házhoz viszik az ajándékokat, kitakarítanak, pörköltet főznek vagy esetleg adnak egy szobakoncertet.11 A különböző aktivitásoknak és rajongókat célzó kreatív akcióknak csak a kivitelezhetőség szab határt. A rajongói bázisok megcélzásának leggyakoribb formája például egy exkluzív koncertfelvétel áruba bocsátása, új formátumon történő megjelenés (díszdoboz vagy LP) vagy akár a demófelvételek előzetes elérhetővé tétele a legszűkebb rajongói közeg számára. A magyar szcéna rendkívül tőkehiányos, egy olyan zeneipari közeg, ahol az alkotók általában nem élnek meg a zenélésből. A lemezkiadásból származó bevételek drasztikusan csökkentek vagy akár el is tűntek, a digitális és jogdíjbevételek nem fedezik a produkció kiadásait, valamint a koncertre járó közönség száma sem túl nagy. Ráadásul a közönség rendkívül árérzékeny és nem hajlandó túl sokat költeni a zenére, így itthon is minden forrás hasznos lehet. A WDM-modell gyakorlati hasznát számtalan példával lehet bemutatni, és a fentiek miatt a hatékony alkalmazása nagyon fontos a hazai menedzserek számára.

Akár ki is takarít a rajongóknál az Óriás zenekar: https://langologitarok.blog.hu/ 2013/03/01/akar_ki_is_takarit_a_rajongoknal_az_orias_zenekar

Üzleti és működési modellek a könnyűzenei menedzsmentben

V. Összegzés Jelen összefoglaló azokat a legfontosabb üzleti és működési modelleket igyekezett áttekinteni, amelyek a hazai zeneipari szcénában is megfigyelhetők és alkalmazhatók annak érdekében, hogy a menedzsment megértse a zeneipari folyamatokat, a lehető legtudatosabban alkalmazkodjon a változó piaci környezethez és a leggyorsabban tudjon válaszolni a kihívásokra. A menedzsment fő feladata, hogy a produkció működéséhez a megfelelő feltételeket megteremtse, és a zenészeknek, művészeknek már csak a kreatív, alkotói energiákkal kelljen foglalkozniuk.

Süli András

Süli András Eredetileg jogász és szociológus, 2007 óta a zene és a kultúra a hivatása. A könnyűzene mellett összművészeti programokkal és nemzetközi kulturális projektekkel is foglalkozik. 2015 óta a debreceni Campus Fesztivál programigazgatója, valamint a Nagyerdei Víztorony klubprogramjainak szervezője. A Sofar Sounds Debrecen sorozat, valamint a PusztaHang platform alapítója, a Debrecen 2023 EKF pályázat egyik alkotója. A Hangfoglaló Programban szakértőként, mentorként, zsűritagként dolgozik, 2019-ben elkészítette Debrecen első zenei koncepcióját.

Koncert a nulláról

Szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon

Süli András

Koncert a nulláról

Szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon

Virtualizálódás, megváltozott fogyasztói szokások ide vagy oda, a zeneipar elképzelhetetlen koncertek nélkül. A vonatkozó kutatás szerint Magyarországon 2017-ben több mint 44 ezer élőzenei fellépésre került sor.1 Koncert és koncert között természetesen óriási különbségek vannak, nehéz összehasonlítani egy jelképes költségvetésű, néhány rajongó előtt adott underground pincekoncertet egy ezres vagy tízezres nagyságrendű közönséget vonzó aréna- vagy stadionkoncerttel vagy éppen egy fesztiválfellépéssel. Ez a fejezet mégis arra tesz kísérletet, hogy bemutasson egy működési modellt, amely sorvezetőként szolgálhat különböző típusú és méretű élőzenei események megszervezéséhez – méghozzá a fogadói oldalról, tehát a helyszíni koncertszervező szempontjából megközelítve. Mivel a legtöbb koncertet fesztiválok keretében (37 százalék) vagy állandó koncerthelyszínen, zenés klubban (21 százalék) adják 2, elsősorban erre a két koncerttípusra fókuszálunk, kiemelve a legfontosabb eltéréseket, különbségeket is.

1 V i rá g h Enikő–Főz ő Zsolt: PROART Zeneipari jelentés 2018, ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért / Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ, 2018, 74. o. 2

V i rá g h –Főz ő : i.m. 75. o.

Süli András

I. A gondolattól a megállapodásig 1. A motiváció – avagy miért szervezünk koncertet Talán ritkán gondolunk bele, de rengeteg különböző helyzet lehet, amelynek eredményeképpen egy élőzenei produkció meghívása felmerül. Egy zenei profillal rendelkező klub, közösségi tér, vendéglátóhely állandó koncertszervezője a helyi adottságoknak, a befogadóképességnek, a lokális felvevőpiacnak és az anyagi lehetőségeknek megfelelő számú koncertet szervez minden évben. Ugyanezt teszi egy zenei fesztivál programfelelőse is, hiszen a színpadokon rendelkezésre álló idősávokat fel kell tölteni zenei előadókkal. Ebben a két esetben a teljes évadra vagy a teljes fesztiválra vonatkozó koherens programkoncepciót kell összeállítani, amelyhez számos tényezőt figyelembe kell venni. Kisebb rendszerességgel, de a különböző művelődési központok, önkormányzati vagy egyházi fenntartású közösségi házak munkatársai is meghívnak könnyűzenei előadókat intézményükbe, vagy – jellemzően ingyenes – települési eseményekre. Főként a kisebb településeken gyakran ez az egyetlen lehetőség az élőzene megjelenítésére. Előfordulhat, hogy egy céges vagy magánrendezvény (pl. esküvő) zeneiparban nem jártas szervezője kér segítséget egy élőzenei produkció lekötésében egy tapasztalt koncertszervezőtől. Végül, de nem utolsósorban előfordulhat, hogy egyébként a zenei szakmán kívüliként, valamilyen öntevékeny, alulról szerveződő közösség tagjaként a közös motivációtól vezérelve vagy mondjuk egy pályázati forrásból finanszírozott civil projekt részeként valósulnak meg élőzenei koncertek. Bárhonnan is jön a motiváció, a cél ugyanaz: a koncertet követően mind a közönség, mind a fellépő – és természetesen 62

Koncert a nulláról

Szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon

a szervező is – elégedetten, pozitív élményekkel gazdagodva távozzon. E cél eléréséhez pedig az szükséges, hogy következetesen és lelkiismeretesen megvalósuljanak a szervezési, előkészítési és megvalósítási folyamat lépései annak érdekében, hogy „profi” promóterek működjenek a különböző kulturális színtereken – a szónak kevésbé az egzisztenciális, sokkal inkább a minőséget jelző értelmében. 2. A produkció kiválasztása Az, hogy egy adott helyszínen – fesztivál esetében egy adott idősávban – ki lesz a fellépő, mely zenekart, produkciót köt le egy szervező, számos objektív és szubjektív tényező együttes mérlegelésével alakul ki. Természetesen vannak helyzetek, amikor a megbízás egy konkrét zenekar meghívására irányul, ebben az esetben a kreatív tervezési folyamat kimarad a koncertszervező részéről. Az esetek döntő többségében azonban a szervezőre hárul ez a feladat. A kiválasztás során a szóba jöhető szempontok listája szinte végtelen, az alábbiakban vázlatos áttekintést adunk a legfontosabbakról: • Át kell gondolnunk, hogy mi a koncert célja és ez milyen típusú előadóval, zenekarral érhető el. • Mérlegelnünk kell, hogy a koncert körülményei (például a helyszín befogadóképessége, a koncert tervezett időpontja, a színpad mérete és az egyéb technikai adottságok) kompatibilisek-e az adott előadóval. Példával megvilágítva: egy kilenctagú, fúvósokkal és vokalistákkal turnézó zenekar koncertjét nem biztos, hogy meg lehet valósítani egy művészkocsma sarkában, hiába passzolna az általuk képviselt zenei világ a helyszín atmoszférájába.

Süli András

• Előre tisztáznunk kell a lehetséges anyagi kereteket, a megvalósítás egyéb költségeit, és reálisan felmérni, hogy a megfelelő források rendelkezésre állnak-e a koncert megvalósításához, a tervezett bevételek fedezni fogják-e a kiadásokat. Ehhez szükséges egy előzetes költségvetés elkészítése. • A koncertszervező mindig igyekezzen a lehető legnyitottabban állni a különböző zenei műfajokhoz és a lehetőségeihez mérten fogyasszon minél több zenét, olvasson ezzel foglalkozó blogokat, sajtótermékeket. „Folyamatosan frissíteni kell a tudásunkat, hogy izgalmasak, versenyképesek lehessünk a kulturális rendezvények, fesztiválok sokaságában. És ami talán mindennél fontosabb: szeressük azt, amit csinálunk.”3 Minél inkább ismeri az aktuális zenei trendeket egy koncertszervező, annál tudatosabb és érvényesebb döntéseket hoz, amikor egy produkció megkeresi. • Nélkülözhetetlen, hogy a szervező fejében legyen egy stratégiai szintű, komplex elképzelés az adott évad vagy rendezvény teljes programstruktúrájáról, annak ívéről és dinamikájáról. Kisebb piacokon, különösképpen a Budapesten kívüli városok esetében tisztában kell lennie a teljes színtérrel, együtt kell működnie a többi programszervezővel és el kell kerülnie a programütközéseket. Ennek legegyszerűbb módja egy közös online programnaptár működtetése. • Bár számos esetben objektív kötöttségekre kell figyelemmel lennie a szervezőnek, a koncertszervezés e fázisa alapvetően kreatív folyamat, ahol a szubjektív vélemények, megérzések is számítanak.

Sz é p Fruzsina: A zenei fesztiválszervezés magasiskolája: a Sziget Fesztivál. In: Zachar Balázs– Dér Csaba Dezső (szerk.): Új utak a művészeti menedzsmentben. Arts and Business Kft., 2011, 257. o.

Koncert a nulláról

Szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon

3. A megállapodástól a szerződésig Ahhoz, hogy a szervezői szándékból valós megállapodás legyen, meg kell keresni a megfelelő személyt, akivel egyeztetni tudunk a továbbiakról. A kiválasztott produkciót jellemzően a mellette dolgozó menedzsment képviseli, az induló, feltörekvő zenekarok körében azonban még mindig gyakori, hogy a menedzsmentfeladatokat is maguk a zenészek, a zenekar valamely tagja látja el. Külföldi zenekarnál az esetek döntő többségében egy ún. bookingügynökkel kell felvenni a kapcsolatot. Az elérhetőségeket általában megtaláljuk a zenekar online felületein, külföldi előadók esetében viszont előfordul, hogy az őket képviselő ügynök személyének a kiderítése alaposabb nyomozást kíván. Mindezek után a koncert létrejöttének sarokpontjai a következők: az időpontban, a helyszínben (fesztivál esetén a színpadban), az alapvető produkciós körülményekben (erről lásd később) és a pénzügyi feltételekben történő megállapodás. Mivel ez a kiadvány a hazai zeneipar számára készül, itt csak röviden térnénk ki a külföldi zenekarok szerződtetésére, amely néhány kivételtől eltekintve csak a nagyobb budapesti klubokat és a nemzetközi dimenzióban is gondolkodó fesztiválokat érinti ma Magyarországon. Ezeknél a produkcióknál a bookingügynöknél először arra kell rákérdeznünk, hogy egyáltalán elérhető-e a produkció (tervez-e turnét az előadó abban az időszakban; nyitott-e arra, hogy az adott régióban koncertezzen; szabad-e még a kért időpont). Pozitív válasz esetén pénzügyi ajánlatot teszünk – jellemzően egy úgynevezett offer sheet formájában. Ezt követően az ajánlat és az egyéb körülmények ismeretében a bookingügynök dönt róla, hogy a zenekar menedzsmentje felé kommunikált turnévagy koncerttervbe be tudja-e venni az ajánlatunkat.

Süli András

Visszatérve a hazai zenekarokkal történő megállapodás sarokpontjaira, az alábbiakat érdemes szem előtt tartani: • A helyszín az esetek nagy részében adott. Több színpaddal rendelkező fesztiválok esetében természetesen alku tárgyát képezheti az is, hogy az adott előadó mely színpadon lép fel. • Az időpont rugalmassága attól függ, hogy a szervező mekkora mozgástérrel rendelkezik: ha egy bizonyos konkrét rendezvényre, időpontra keres zenekart és a kiszemelt produkció nem ér rá, kénytelen másik fellépőt keresni. Többnapos fesztivál esetén már rugalmasabban kezelheti a dátumokat. Egy klub féléves szezonjának tervezése során optimális esetben eleve több dátumot lehet kiajánlani a menedzsmentnek. • A produkciós körülményeket mindenekelőtt a helyszín határozza meg. Nagyobb apparátussal mozgó zenekar esetén fontos kérdés lehet a színpadméret, a hangbeállásra rendelkezésre álló idő, a hang- és fénytechnika színvonala és kapacitása, de akár az is, hogy egy fesztivál esetében kik lépnek fel még az adott napon a színpadon. • A pénzügyi megállapodás, a szakzsargon szerint a deal több alaptípusát is ismerjük:  fesztiválok, céges vagy magánrendezvények, állami, önkormányzati vagy egyházi rendezvények esetén szinte kizárólag ún. fix tiszteletdíjról, azaz előre pontosan meghatározott összegű díjazásról lehet szó;

Koncert a nulláról

Szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon

 klubkoncertek esetén gyakori az ún. „kapuzás”, amikor a fellépő a belépőjegyekből bejövő nettó bevétel megállapodás szerinti százalékát kapja meg;  léteznek hibrid megoldások is, ahol a két altípus elemei keverednek. Előfordul például a pályázati támogatásból rendezett koncerteknél, hogy a belépőből kapott százalékon felül a fellépőnek előre meghatározott összegű kiegészítés jár, de arra is van példa, hogy a szervező és a zenekar közötti megállapodásban egy meghatározott vendégszám eléréséig fix a gázsi, afölött viszont belépőjegy-arányos juttatás szerepel. Az alapvető részletekre kiterjedő megállapodás lehetővé teszi, hogy a felek között létrejöjjön a fellépés jogi alapját jelentő megbízási szerződés. A megbízási szerződés a Polgári Törvénykönyv szerint szóban is érvényes lehet, de mindenképpen érdemes az írásbeliségre törekedni, komolyabb pénzmozgással járó koncertek esetén pedig egész egyszerűen felelőtlenség nem így eljárni. Hasznos, ha van egy szerződésmintánk, de arra is van példa, hogy a fellépő ragaszkodik a sajátjához. A szerződés legfontosabb elemei a következők: • a felek pontos adatai (név, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselő neve); • a tevékenység, amelyre a megbízás irányul: zenei koncert, annak pontos időpontja, helyszíne, időtartama; • a megbízási díj összege, pénzneme, adótartalma, a kifizetés módja (átutalás vagy készpénz); • a felek kötelezettségei (érkezés időpontja, késés jogkövetkezményei, a felek által biztosított produkciós, technikai eszközök); 67

Süli András

• a kommunikációval kapcsolatos vállalások és kötelezettségek, reklámeszközök elhelyezésének feltételei, hang- és képfelvétel készítésével kapcsolatos korlátozások; • az elállással, lemondással kapcsolatos rendelkezések, a bármely fél hibájából történő meghiúsulásra vonatkozó esetleges szerződést biztosító mellékkötelezettség (pl. kötbér); • esetleges korlátozások (pl. a zenekar bizonyos időn és területen belül nem vállalhat további koncertet); • pályázati forrásból támogatott koncertek esetén a támogatási szerződés által előírt esetleges kitételek (pl. a pályázat azonosítószáma, illetve kifejezetten a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai esetén a zenekart képviselő zenész nyilatkozata arról, hogy a Megbízottként a szerződésben szereplő szervezet jogosult őt képviselni és a tiszteletdíj a zenekart illeti); • a vitás kérdések rendezésére vonatkozó megállapodás. A szerződésnek professzionálisan működő zenekarok esetében jellemzően elválaszthatatlan része az ún. rider, amelyről még lesz szó, és az abban foglaltak betartására a koncertszervező a szerződés aláírásával kötelezettséget vállal. Lényeges, hogy a magasabb díjazású produkciók esetében a szerződés gyakran előlegfizetést ír elő, azaz a tiszteletdíj egy részét a szerződés aláírásával egyidejűleg vagy azt követően, szűk határidőn belül ki kell fizetni a Megbízott részére. II. Mi történik a koncert napjáig – Az előkészítés Miután a megbízási szerződést mindkét fél aláírta, a koncertet gyakorlatilag véglegesítettük. Ezután megkezdhetjük az operatív előkészítést, an68

Koncert a nulláról

Szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon

gol szakszóval elindul az advancing folyamata. A folyamat két kiemelten fontos dokumentumra épül, az egyik a zenekar, illetve annak menedzsmentje által rendelkezésre bocsájtott rider, a másik pedig az egyeztetés során, a felek közös munkája alapján kialakított menetrend, amelyben percre pontosan megtervezzük a koncert napjának legfontosabb történéseit és amely alapján a zenekar menedzsmentje, jellemzően turnémenedzsere el tudja készíteni a zenekar számára az úgynevezett itinert. A dokumentumok kölcsönös átadása és az ezekkel kapcsolatos kommunikáció csak egy részét teszi ki a helyi koncertszervező feladatainak a megállapodás és a koncert napja közötti időszakban. Az alábbiakban a teljességre minél inkább törekedve megpróbáltunk egy listát készíteni az advancing során felmerülő teendőkről. • Mielőbb kérjük a menedzsmenttől a koncert lebonyolításához szükséges, eleve meglévő dokumentumokat. Ezek közül a legfontosabb a fent már említett rider. • A rider mellett szükségünk van további dokumentumokra és adatokra is. A koncertszervező feladata a rendezvényen elhangzó zeneműveket bejelenteni az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez.4 Bár az adatok véglegesítésére a koncertet követő 3 munkanapon belül még van lehetőség, célszerű a fellépőtől előre elkérni a műbejelentő lapot, amelyen a zeneszámok címe mellett a szerzők neve is fel van tüntetve. • Fontos teendő a rider technikai részének áttekintése. Bár a koncertszervező jellemzően nem hang-, fény- vagy vetítéstechnikus, érdemes mielőbb szert tenni egy alapvető ismeretanyagra ezen a területen, 4 Részletek az alábbi linken érhetők el: www.artisjus.hu/felhasznaloknak/koncertrendezveny/

Süli András

és tisztában lenni produkciós szempontból legalább az alapfogalmakkal annak érdekében, hogy a szervező időben felismerje, ha aránytalan, a szokásost jóval meghaladó technikai nehézségekbe ütközhet egy koncert megrendezése. Célszerű mielőbb pontosan tudni, hogy a helyszínen milyen technikai személyzettel fogunk dolgozni és a rider technikai részét mihamarabb a rendelkezésükre bocsájtani. • A technikai egyeztetés kapcsán érdemes külön figyelmet fordítani az ún. backline kérdésére. A backline-t fesztiválok esetén jellemzően a fesztiválszervezők biztosítják, klubkoncerteknél viszont erre csak ritkán, főként külföldi zenekarok esetén van példa. Ha egy este az adott színpadon több zenekar lép fel, célszerű arra biztatni a fellépőket, hogy a backline-t (vagy annak egy részét legalább) közösen használják, adják kölcsön egymásnak, ezzel ugyanis jelentős részben lerövidíthető a koncertek közötti átszerelési idő. • A koncert megrendezésének minden egyéb költségvonzata kapcsán lényeges átnézni a rider további részeit, amelyek összefoglaló neve az ún. hospitality. A hospitality rider kapcsán a legfontosabb az őszinteség és az előzetes odafigyelés: az esetek döntő többségében a fellépők tudnak rugalmasak lenni, viszont fontos, hogy előre tudják, mi az, amit ténylegesen biztosítani tudunk – így senkit nem érnek kellemetlen meglepetések a koncert napján. • A fentiek ismeretében áll össze a koncert teljes költségvetése: összevetve minden várható költséget a lehetséges bevételekkel meg kell határozni a jegyárakat. Közös kockázatvállalásra épülő megállapodás (azaz a fent már említett ún. „kapu”-deal) esetén a jegyárak meghatározása mindig közösen történik. Ingyenes koncerteknél természetesen ez a lépés kimarad. 70

Koncert a nulláról

Szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon

• A fizetős koncertek jelentős részénél érdemes lehetőséget nyújtani az elővételes jegyvásárlásra. Ez történhet papíralapon, a helyszínen vagy a környezetünkben lévő, erre alkalmas fizikai pontokon (pl. művelődési intézmények, turisztikai információs pontok), de ma már messze a legjellemzőbb az online jegyelővétel valamely erre optimalizált felület igénybevételével. Ezt a szolgáltatást több piaci szereplőtől is igénybe vehetjük ma Magyarországon, legelterjedtebb a Tixa, a Jegy.hu/Ticketportal, a Jegymester, valamint a Ticketpro/Funcode. • Ha az összes információ a rendelkezésünkre áll, haladéktalanul hozzá kell kezdeni a koncert marketingkommunikációjához. E fejezetnek nem célja, hogy ezt a rendkívül összetett témát tárgyalja. A koncertszervező számára az a legfontosabb, hogy legyen meg a megfelelő ember a feladatra és ő kellőképpen felkészült legyen, mindent tudjon a koncertről, valamint közvetlenül kapcsolatba tudjon lépni a fellépővel adott esetben. Természetesen rengeteg példa van rá, hogy kis költségvetésű koncertek esetén ezt a feladatot is a szervező végzi. A social media korszakában pedig azt is fontos tudni, hogy minden korábbinál nagyobb feladatuk van a kommunikációban a fellépőknek, zenekaroknak, zenészeknek. Gondoljunk előzetesen a koncert vizuális dokumentációjára (fénykép, videófelvétel) is. • A koncerthez közeledve végezetül állítsuk össze a koncert napjának pontos helyszíni menetrendjét és ezzel együtt azt az információs csomagot, amely alapján a fellépő is el tudja készíteni a saját itinerét. Fontos alapelv, hogy szükség szerint minden érintett a lehető legtöbb információ birtokában legyen, ezért célszerű az advancing során történő e-mail formájú kommunikációba valamennyi olyan szereplőt bekapcsol71

Süli András

ni, aki a helyszíni lebonyolításban részt vesz majd. Arra azonban ügyelni kell, hogy a fellépővel kötött megállapodás egyes elemei üzleti titok tárgyát képezhetik – a tiszteletdíjat kezeljük bizalmasan, semmiképp ne kerüljön a többi zenekar vagy a technikai személyzet tudtára, elegendő, ha a helyszíni kifizetést vagy a teljesítés igazolását végző kolléga tud róla. III. A koncert napja 1. „Sika, kasza, léc”5 Lelkiismeretes és alapos előkészítési fázis után a koncert napja jó eséllyel gördülékenyen, mosolyogva telik majd és valamennyi érintett elégedetten távozik a helyszínről. Természetesen – mint az élet valamennyi más területén – itt is előfordulhat, hogy közbejön valami váratlan esemény. A szakmai rutin és a jó kommunikációs készség segíthet az előre nem látható nehézségeket is áthidalni. A legfontosabb, hogy a lehetőségekhez képest a legjobb csapattal vágjunk neki a koncert napjának. A helyszíni személyzet ilyenkor a koncertszervező „front office”-a és számos esetben előfordulhat, hogy ő maga személyesen nincs is jelen a helyszínen, vagy legalábbis nincs ott egész nap a zenekar érkezésétől a távozásáig. Egy többhelyszínes fesztiválon vagy egy napi, heti rendszerességgel működő klubban ez szinte természetes. A lényeg, hogy bárki is van jelen szervezői oldalról, a mosoly, a kedvesség, a közvetlenség, a konstruktív problémamegoldásra törekvés és a készséges, de határozott hozzáállás sokban hozzájárul ahhoz, hogy a zenekar jól érezze magát és így a közönség számára is emlékezetes koncertet adjon. A Kispál és a Borz zenekar negyedik stúdióalbumának címe viccesen arra utal, hogy gyorsan lejátsszuk a koncertet („sika”), felvesszük a gázsit („kasza”) és lépünk is haza („léc”).

Koncert a nulláról

Szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon

A lebonyolítás kulcsfigurája a helyszíni rendezvényügyeletes, fesztivál vagy összetettebb önálló koncert esetén a színpadmester. A lebonyolítás teljes ideje alatt talpraesetten, határozott fellépéssel kell megoldania a felmerülő problémákat – ebben természetesen az is benne van, hogy a zenekar esetleges előre nem ismert kérései egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben teljesíthetők racionális keretek között. Kisebb léptékű koncertek esetén gyakori, hogy a rendezvényen ezt a szerepet maga a koncertszervező, a helyszíni promóter tölti be. A kapunyitás pillanatától, sőt akár már azt megelőzőleg a helyszínen nem csupán a zenekar, de a közönség felé is megfelelő módon kell kommunikálnia a szervezőknek. A személyzetről írtak természetesen a közönséggel kapcsolatban lévő kollégákra – a jegyszedőkre, a biztonsági őrökre, adott esetben a ruhatárosokra és pultosokra, esetleges merchandise árusítókra is – vonatkoznak. Fontos, hogy a rendezvény menetével kapcsolatos alapvető információkkal a személyzet is tisztában legyen, a közönség ugyanis gyakran tőlük kérdez. Nem árt felkészülni arra is, hogy ha bármilyen változást kell kommunikálni a közönség irányába, az milyen csatornákon lehetséges. Ha például a meghirdetettnél később kezdődik egy koncert, vagy valamely zenekar produkciója elmarad, a lehető legrövidebb időn belül a helyszínen tartózkodókat és az indulni készülőket egyaránt tájékoztatni kell – előbbieket a helyszínen kiragasztott feliratokkal, kivetítőn vagy LED-falon, esetleg a színpadról hangosan bemondva; utóbbiakat az online és social media felületeinken, így különösen az adott koncert Facebook-eseményében. Optimális esetben az előzetes menetrendben foglaltak szerinti időpontban a zenekar színpadra áll és megkezdi a koncertet. Nagyon fontos, hogy a koncertszervező is jól érezheti magát a helyszínen (sőt!), azonban

Süli András

egy dolgot szem előtt kell tartania: semmilyen körülmények között ne felejtse el, hogy felelős a koncert zavartalan lebonyolításáért. Ez utóbbi még akkor is igaz, ha formailag a hatóságok felé az adott estén nem ő a kijelölt rendezvényfelelős. A koncertekre, a zenés-táncos rendezvényekre vonatkozólag a létszámtól függően számos szigorú jogi rendelkezés van hatályban, ezek betartásán túl is a jelenlévők biztonsága a legfontosabb, mindent felülíró szempont, legyen szó ötven- vagy épp tízezer fős rendezvényről. A koncert befejezésének időpontját tekintve gyakran merül fel a kérdés: mennyire lehet rugalmas a szervező, ha a közönség hangosan követeli a további ráadást. Itt két fő szabály van: muszáj szigorúnak és következetesnek lenni, ha valamilyen külső szabályozás (pl. csendrendelet) van hatályban a rendezvény helyszínén, valamint ugyancsak ez a követendő, ha a csúszás a később következő fellépő érdekeit sérti. Egyéb esetekben a szervezőre van bízva, hogy továbbengedi-e a show-t. Az utolsó akkorddal természetesen a helyszíni teendők korántsem érnek véget, a feladatok egészen addig tartanak, amíg a zenekar és a személyzet többi tagja is távozik a helyszínről. Nagyobb produkciók esetén az elszámolás ma már jellemzően nem a helyszínen történik, hiszen a jegybevétel jelentős része online keletkezett, továbbá a fellépő tiszteletdíjának rendezését is banki átutalással intézik. Ettől függetlenül fontos formai követelmény a teljesítés igazolása, főként nagyobb rendezvények esetén. Fesztiválokon ennek formátuma jellemzően az ún. pódiumkártya. A helyszínen szükséges papírmunka mellett a lehetőségeinkhez képest segítsük a zenekar elpakolását. A szervező érdeke is, hogy minél hamarabb túl legyen a teendőkön, átadva a helyet a pihenésnek – vagy a közös mulatásnak.

Koncert a nulláról

Szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon

2. Még nincs vége A koncert napja után jöhetne a pihenés – erre azonban sokszor egyáltalán nincs lehetőség. Nemcsak azért, mert közeledik a következő esemény, hanem azért is, mert rendszerint maradnak feladatok a már megvalósult koncerttel kapcsolatban is. Dióhéjban ezek a következők: • El kell készíteni a záró elszámolást. A bevételek számításánál nem szabad megfeledkezni az áfáról, amely sajnos Európa legmagasabb mértékű fogyasztási adója: klubkoncertek esetén 27 százalék – tehát a beérkező jegybevételt 1,27-tel kell elosztani, így jön ki a nettó összeg, amellyel gazdálkodhat a szervező. Nyári fesztiválok esetében az áfa mértéke jelenleg 18 százalék. • Átutalásos fizetésnél be kell tartani a fizetési határidőt. • Három munkanapon belül be kell jelenteni a koncert adatait és az elhangzott műveket az ARTISJUS-hoz. • Lényeges az utólagos kommunikáció, amely adott esetben jövőbeni események reklámozása is lehet. Végül, de nem utolsósorban: nagyon jó gesztus lehet egy köszönőlevél a közreműködőknek, amellyel szimbolikusan is lezárul az adott koncerttel kapcsolatos közös munka – egyben gyakran meg is nyílik az ajtót a következő együttműködés előtt.

Süli András

Fogalmak Advancing: A koncert előkészítésének operatív része, amely a deal megkötése utána történik. Ekkor a koncert lebonyolításával kapcsolatos összes operatív részletet egyeztetik. Backline: A színpadon használt alaperősítőket, dobfelszerelést, ritkább esetben konkrét hangszereket (például billentyűs hangszert, nagybőgőt) foglalja magában, amelyek a zenészek személyes használatára szolgálnak. Bookingügynök: A bookingügynökségek feladata kifejezetten a képviselt zenei előadó értékesítése az élőzenei piacon, a beérkező ajánlatok alapján turnétervek készítése. A bookingügynök által javasolt koncertfelkérésekre a végleges áment a zenekarok / produkciók menedzsmentje mondja ki. Deal: Pénzügyi megállapodás a produkció és a koncertszervező között, többféle típusa létezik: fix tiszteletdíj, „kapuzás”, amikor a fellépő a belépőjegyekből bejövő nettó bevétel megállapodás szerinti százalékát kapja meg, továbbá léteznek ezek kombinációjából létrejövő hibrid megállapodások is. Hospitality: A ridernek az a része, amely nem a technikai részletekről szól. Ebben jelzi a fellépő menedzsmentje, hogy milyen ételeket, italokat, egyéb eszközöket, kellékeket (pl. törölköző, tükör), hány darab és milyen módon felszerelt öltözőhelyiséget és milyen egyéb szolgáltatásokat (pl. szállás, városon belüli fuvar stb.) igényel a zenekar számára. Itiner: A menedzser vagy a turnémenedzser készíti a zenekar számára az úgynevezett itinert, azaz az utazási tervet. Megbízási szerződés: A fellépés jogi alapját jelenti a megbízási szerződés, amelyben megbízói oldalon a koncertszervező vagy az általa képviselt 76

Koncert a nulláról

Szervezői-promóteri munka a fogadó oldalon

gazdasági társaság, illetve intézmény szerepel, a megbízotti oldalon pedig a zenekart képviselő jogi személyt találjuk – ez lehet a zenekar valamely tagja vagy menedzsere egyéni vállalkozóként, illetve a zenekart képviselő menedzsment cég mint gazdasági társaság, ritkább esetben mint egyesület, alapítvány. Menetrend/timing: A koncert napjának pontos helyszíni menetrendje, amely magában foglalja azt az információs csomagot, amely alapján a fellépő is el tudja készíteni a saját itinerét. Az információs csomag tartalmazza:  a helyszínre érkezés időpontját;  a bepakolás, színpadi beszerelés (ún. load in) időpontját, időtartamát;  a hangbeállás (ún. soundcheck) időpontját, időtartamát;  a kapunyitás időpontját, ha releváns;  a fellépés pontos kezdési és befejezési időpontját;  a helyszín pontos címét, a megközelítés módját (ha szükséges, térképpel);  a jármű(vek) parkolására vonatkozó információkat;  a helyszíni promóter / rendezvényügyeletes és (ha van külön) színpadmester elérhetőségeit, telefonszámát;  a helyszíni technikus(ok) telefonszámát;  a helyszín által biztosított backline végleges listáját, specifikációját;  a merchandise árusítására vonatkozó tudnivalókat;  a vendéglistára vonatkozó egyeztetett létszámkereteket;  ha szükséges, egyéb technikai információkat. Offer sheet: Külföldi fellépő számára az az ajánlat, amelyben nemcsak az ajánlott tiszteletdíjat, hanem emellett az egyéb juttatásokat, szolgáltatásokat, valamint a koncert szinte összes produkciós feltételét (idősáv, 77

Süli András

színpad adottságai, további fellépők, befogadóképesség, megközelítés, ajándéktárgyak árusítása stb.) fel kell tüntetni. Pódiumkártya: Fesztiválokon, nagyobb rendezvényeken használt dokumentum, amelyen a színpadmester igazolja, hogy a fellépés a szerződésnek megfelelően megtörtént. Promóter: A szó angol jelentéséből kiindulva eredetileg azt a személyt jelöli, aki egy adott koncert széles nyilvánossághoz történő eljuttatásáért felelős. A zeneiparban azonban átalakult a jelentése és azt a helyhez kötötten dolgozó vagy független szervezőt jelöli, aki fogadói oldalról megköti a megállapodást a fellépővel (illetve annak menedzsmentjével vagy ügynökével). Rendezvényügyeletes/színpadmester: Folyamatosan a helyszínen tartozkodó személy, akinek a feladata figyelemmel kísérni, hogy teljesülnek-e az előzetesen rögzített menetrendben foglaltak, tartják-e magukat a közreműködők a megbeszélt időpontokhoz. Ugyancsak felel azért, hogy a rider, illetve az arra vonatkozó megegyezés szerinti catering, öltöző, egyéb kellékek időben rendelkezésre álljanak és a technikai személyzet is időben és felkészülten jelenjen meg a helyszínen. Rider: Az a dokumentum, amely tartalmazza a produkcióval kapcsolatos összes részletes technikai követelményt, valamint gyakran szerepelnek benne az öltözőkkel, vendéglátással, egyéb kellékekkel, esetleges szállással kapcsolatos további igények is.

Boross Zoltán

Boross Zoltán 2017 januárja óta a Cseh Tamás Program, majd az év októberétől a Hangfoglaló Program programirodájának vezetője. 2007-ben diplomázott a Nyugat-Magyarországi Egyetemen nemzetközi kapcsolatok szakértőként, és ezzel párhuzamosan az NYME és a Budapesti Corvinus Egyetem közös MA képzésén nemzetközi gazdasági és üzleti kapcsolatok szakértő másoddiplomát szerzett. Dolgozott a kulturális közigazgatásban, 2011 óta aktív a könnyűzenei színtéren mint menedzser, turnémenedzser, színpadmester és szervező.

Koncertszervezés és -lebonyolítás elméletben és gyakorlatban

Boross Zoltán

Koncertszervezés és -lebonyolítás elméletben és gyakorlatban I. Bevezetés A 21. században gyökeresen átalakult a zeneipar működése, amelynek a gyakorlatban számos eredménye volt – a legfontosabb talán az, hogy jelentős mértékben megnőtt az élő fellépések fontossága és a bevételek aránya a rögzített zene kereskedelmével szemben. Részben ezzel összefüggésben megugrott a fesztiválok száma nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is. Egyre több, korábban elsősorban a rádiókra és a lemezeladásra koncentráló produkció kezdte járni az ország klubjait és rendezvényeit, emellett pedig a zenealkotás demokratizálódásának eredményeként minden korábbinál több amatőr, feltörekvő zenekar próbálkozik a közönségteremtéssel élő fellépéseken. A legtöbb ilyen formáció a gyakorlatban, akár saját kárára tanulja meg a koncertezéssel kapcsolatos nehézségeket. Az alábbi tanulmány azt célozza meg, hogy a hasonló cipőben járó előadóknak segítsen az indulásban, az alapfogalmak tisztázásában, az első koncertek megszervezésében és lehetőleg minél eredményesebb megvalósításában.

Boross Zoltán

II. Booking Koncertet kezdetben a zenekar maga, pontosabban egy-egy agilisabb, esetleg nagyobb ismeretségi körrel bíró tagja szervez. Ez a DIY (Do It Yourself) módszer, amellyel egyes zenei szcénák (pl. a punk, hardcore színtér) előadói szívesen élnek pályájuk későbbi szakaszában is. Más esetben a zenekarral közösen dolgozik egy menedzser, aki magára vállalja a szervezéssel járó feladatokat. Az igazán profi(n működő) produkciók körül pedig teljes stáb dolgozik, ahol elkülönül a menedzser, a koncertszervező (booker), a turnémenedzser (fellépést lebonyolító) és a kiegészítő stábtagok (fotós, sofőr, pénzügyes stb.) feladatköre. Felmerülhet a kérdés, hogy miért jó a zenekarnak pályája bármely pontján ennyi embert alkalmazni. A rövid válasz az, hogy ideális esetben a zenésznek csak arra kell koncentrálnia, ami a feladata, vagyis az, hogy zenét alkosson, és azt legjobb tudása szerint előadja a közönségnek. Emellett pedig a menedzsment körébe tartozó szakemberek a legtöbb esetben több rutinnal, ismerettel és nem utolsósorban kapcsolati tőkével bírnak a zenekar tagjainál, így hatékonyabban tudják segíteni a formációt. A koncertek gyakorlati megszervezésénél a legelső kérdés, amit minden formációnak fel kell tennie önmaga számára az, hogy miért és hol szeretne koncertezni. A válasz nem mindig magától értetődő. Érdemes lehet abból a szempontból megközelíteni a kérdést, hogy a koncert önmagában ne cél, hanem eszköz legyen. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Nem szerencsés egy olyan városba fellépést lekötni, ahol semmi nem indokolja azt. Ha a produkciónak nincsenek adatai arról, hogy pl. a helyi rádió rotációban játssza a dalaikat, vagy a közösségi média felületeken kimutatható számú helyi rajongó van, esetleg korábban volt sikeres koncert, akkor sokkal nehezebb értelmezhető számú közönséget bevonzani. 82

Koncertszervezés és -lebonyolítás elméletben és gyakorlatban A következő dilemma, ami felmerülhet, az időpont. Ez a formától jelentősen függ: klubokba elsősorban szeptember és május, de inkább október és április között érdemes menni. Fő szabály szerint hétvégén, de pl. az egyetemi klubokban a hétköznapok is jól, sőt gyakran jobban tudnak működni. Fesztiválokra, települési rendezvényekre április és október között lehet jelentkezni, egyetemi gólyabálokra ősszel, céges rendezvényekre pedig bármikor. Ugyanakkor településtől és időszaktól független, hogy a nemzeti ünnepek és a munkaszüneti napok jelentős mértékben befolyásolhatják a koncertlátogatók számát, mind pró mind kontra értelemben. Azzal nem árt számolni, hogy a hosszú hétvégéken sokan elutaznak, ezért az ilyen alkalmakkal óvatosan kell bánni. Továbbá fontos elkerülni az egymásra szervezést, ami azt jelenti, hogy ha az adott településen a kinézett dátumon már van koncert, főleg ha stílusban is hasonló, akkor érdemes átgondolni az időpontot. Nem mindegy az sem, hogy a produkció kivel lép fel, hiszen kezdő zenekarok ritkán adnak önálló koncertet. Társfellépőt számos módon szerezhet egy produkció, talán a legjellemzőbb, amikor egy sikeresebb zenekar vendégeként kap lehetőséget egy induló formáció. Ebben az esetben természetesen nem lehet partneri viszonyról beszélni, mert az előzenekarnak alkalmazkodnia kell mindenben a főzenekarhoz, és értelemszerűen az anyagiak terén is a főzenekar érdekeinek megfelelően történik az osztozkodás. Ennél egy fokkal kényelmesebb helyzet, ha olyan, hasonló méretű produkcióval, esetleg baráti zenekarral valósul meg egy közös koncert, akikkel partneri, egyenjogú viszony alakulhat ki. Külföldi fellépések esetén bevett gyakorlat a kölcsönös meghívás; a zenekar fellépést biztosít egy külföldi produkció számára, majd amikor az adott országba látogat, a helyi partner zenekar vendégeként koncertezik.

Boross Zoltán

Nem szabad megfeledkezni a jegyárról sem, ami sokszor komoly fejtörést tud okozni. Ha túl drága, azzal csökkentjük a résztvevők számát, ám ha túl alacsony, annak negatív üzenete van a produkció minőségét illetően. A fentiekből ugyanakkor egyértelműen kirajzolódik, hogy a koncertszervezésnek és -lebonyolításnak az egyik legfontosabb alapja a kapcsolati háló. Nagyon sokat tud segíteni, ha nem szükséges az ún. „hideghívásokat” megejteni; számos szervezőt nehéz elérni telefonon, a kezdő zenekarok vagy menedzserek által küldött e-mailek esetében pedig az a realitás, hogy tízből jó esetben egyre, kettőre érkezik válasz. Amennyiben korábban személyesen volt alkalma a zenekarnak vagy a menedzsernek bemutatkozni a szervezőnek, vagy esetleg ismeretségi, baráti viszony is kialakult, könnyebb lesz a megkeresés és a közös munka. Jelen felsorolás végére került, de egyáltalán nem elhanyagolható tényező az, hogy a menedzser által képviselt produkció milyen stílusú zenét játszik. Egy hiphopduó számára értelemszerűen könnyebb (lehet) fellépést szervezni, és ezt nem a műfaj népszerűsége, hanem a technikai igények alacsonyabb szintje indokolja (színpadméret, backline stb.). Amennyiben az együttes hatfős és szimfonikus zenekar is fellép velük, a turnélehetőségek korlátozottabbak. III. Pénzügyek Ha a fentieken sikerült túljutni, összeállt a rider, megvan a kapcsolat, a menedzser elérte a szervezőt, sőt a dátumot is egyeztették, következik a fellépés pénzügyi része, vagyis a deal. Jelen írás keretei szűkebbek annál, hogy ebbe érdemben bele tudjunk menni, ezért álljon itt néhány

Koncertszervezés és -lebonyolítás elméletben és gyakorlatban személyes jó tanács a szerzőtől. Sajnos sokszor nem reális az az elvárás, hogy egy kevéssé ismert, pályakezdő zenekar nullára, esetleg nyereségesre ki tudja hozni a fellépéseit a kezdeti, más néven befektetési szakaszban. Továbbá amennyiben sikerült egy-egy jobb lehetőséget megszerezni, és bevételhez (nyereséghez) jut a zenekar, azt sem érdemes kivenni, sokkal indokoltabb visszaforgatni a működésbe, egy következő buszbérlésbe, stúdióidőbe vagy akár gitárhúrba. Ezzel együtt nem szégyen hozzájárulást kérni akár a klubtól, akár a főzenekartól, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy a produkció minden tagja és közreműködője a saját idejét, energiáját és egyéb forrásait áldozza a működésre. Ráadásul az a zenekar, amely nem rendelkezik bevételekkel, nehezen tud egyről a kettőre jutni. Ugyanakkor a fellépés pénzügyi tervezése nem csak a kiadások és a lehetséges tiszteletdíj kettőséből áll. A Nemzeti Kulturális Alapnál több kollégiumhoz is lehet pályázni támogatásért. Feltörekvő zenekarok elsősorban a Hangfoglaló Kollégiumhoz tudnak fordulni, de a Könnyűzenei Kollégiumnál is lehet forrásokat szerezni. Ezekkel a pénzekkel pontosan el kell számolni, és a pályázati időszakban a támogatás tényét minden felületen meg kell jeleníteni.1 Továbbgondolva a pénzügyi tervezést, érdemes a költségtervezésbe belekalkulálni azokat a fix költségeket is, amelyek nem egy-egy konkrét koncerthez, hanem a turné egészéhez kapcsolódnak, pl. a marketing, PR, hirdetések stb. Vannak olyan tételek, amelyeket minden fellépés esetén, bevételtől függetlenül, ki kell fizetni, ilyen a busz vagy a stáb, és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy hosszabb/külföldi turnék esetén napidíjat is kell fizetni a crew-tagoknak. A kezdeti időszakban a legnagyobb tétel ugyanakkor jellemzően az utazás, és itt is érdemes előre alaposan átgon1

Pályázatokról, támogatásokról lásd a IX. fejezetet.

Boross Zoltán

dolni a részleteket. Többzenekaros fellépés esetén megfontolandó a közös busz vagy az ideális üzemméret figyelembevétele a szervezés során. A leggyakoribb a kilencfős busz, az ennél nagyobb járművek bérlése jóval többe kerül, de adott esetben még mindig olcsóbb, mint két busz igénybevétele. Külföldi fellépés esetén számolni kell az esetlegesen felmerülő vízumok, helyi adók, egyéb tételek okozta plusz kiadásokkal, és természetesen azzal is, hogy az útlevél a buszban és ne az otthoni fiókban legyen. A pénzügyi tervezés leghatékonyabb eszköze a táblázatkezelő, minimum alapszintű kezelése nélkülözhetetlen készség. A rutinosabbak pedig olyan sztenderdizált táblázatokat állítanak össze, amelyek képletek segítségével számolnak, így csak a változó összegeket kell módosítani. Mindezek alapján le kell szögezni: az, hogy mikor mennyi pénzt lehet elkérni egy fellépésért, nagyon sok tényezőtől függ, és konkrét tények ismerete nélkül gyakorlatilag lehetetlen univerzális igazságokat megfogalmazni. Érdemes átgondolni, hogy mikor, min spórol a produkció, amit egy példával lehet a legjobban érzékeltetni. Ha a zenekar fellépési lehetőséget kap egy komoly vidéki fesztiválon, lehet érkezni szülői segítséggel, három személyautóban és több etapban, ugyanakkor minden bizonnyal jobb és profibb képet fest a zenekarról, ha közösen szállnak ki a buszból, időben és munkára készen. Végezetül mindig, minden esetben készüljön megbízási szerződés. Legalább egy rövid, az alapvető tényeket, kölcsönös felelősségi köröket és elvárásokat rögzítő dokumentum szignálása senkinek nem jelenthet hátrányt. Amelyik szervező ettől teljes mértékben elzárkózik, azt érdemes komoly fenntartásokkal kezelni.

Koncertszervezés és -lebonyolítás elméletben és gyakorlatban IV. Lebonyolítás A fellépés anyagi részletei után két fontos feladat marad: a promóció és a lebonyolítás. A promóció annyira összetett és külön ismereteket igénylő feladat, hogy ennek a fejezetnek a keretei közé nem fér a részletes kifejtése, ám nem elvárható sem önmagában a befogadó féltől, sem a zenekartól, hogy egyedül végezze a fellépés kommunikációját, ennek ideális esetben közösen, összehangoltan kell történnie. A lebonyolítás első része – természetesen a deal és az időpont fixálása után – a releváns dokumentumok cseréje, ami akár hónapokkal a fellépés előtt megvalósulhat. A zenekar elküldi a riderét, a műsorközlőt, esetleg külön a hospitality (catering) riderét, a helyszín pedig a saját műszaki leírását, továbbá felmerülhet engedélyek, tanúsítványok és egyéb dokumentumok bekérése is. Az összes szükséges információ birtokában és miután minden kérdés tisztázódott a szervezővel, a finisbe értek a szervezési feladatok. Ezen a ponton érdemes összeállítani a vonatkozó itinert, és azt megosztani a fellépőkkel és a stábbal. Amennyiben ez releváns, össze kell kötni az érdekelt feleket, így például szerencsés, ha a zenekar hangmérnöke előzetesen egyeztet a helyszín rezidens hangtechnikusával annak érdekében, hogy ne kelljen rögtönözni az esetleges félreértések miatt. A fellépést megelőző napon érdemes felhívni minden utazó személyt, és emlékeztetni őket a másnapi alapvető időpontokra, különös tekintettel arra, hogy mikor van találkozó. A koncert napján így kevesebb késést kell kezelni, és kezdődhet a bepakolás a buszba. Ezt minden produkció másképp oldja meg, de a kisebb zenekarok, előadók esetében senki nem végzi el ezt a feladatot a zenészek helyett.

Boross Zoltán

Bepakolás után indulás. Ilyenkor érdemes a kezdeti lendületet minél tovább húzni, és nem az első benzinkútnál megállni, így az időbeosztás is tervezhetőbb lesz (fővárosi zenekarok esetében a városhatár elhagyása nem ritkán ugyanannyi idő, mint amennyit az autópályán tölt a csapat). Természetesen nincs koncert benzinkút nélkül, a korábban leírtak ellenére sem: főleg fesztiválidőszakban remek találkozások, barátkozások valósulhatnak meg ismerős vagy ismeretlen zenekarokkal a megállóknál. Az utazást követően, amennyiben időben a helyszínre érkezett a produkció, az első és legfontosabb teendő a helyszín felmérése abból a szempontból, hogy koncertre alkalmas-e, illetve a kiegészítő facilitások (öltöző, mosdó stb.) az elvárt minőségűek-e. Ilyenkor a legfontosabb szempont az emberélet védelme és a balesetek elkerülése, ezért meg kell győződnünk arról, hogy sem a zenekart és stábját, sem a közönséget nem fenyegeti érdemi, mulasztásból vagy figyelmetlenségből fakadó veszély: földeltek-e a vezetékek, jól össze van-e rakva a színpad előtti kordon, jól látható-e sötétben is a színpadra vezető lépcső, stb. Ezt követi a gyors kipakolás, az öltöző elfoglalása, a bemutatkozás a vendéglátónak, esetleg egy közös ital elfogyasztása, ami alkalmat adhat az utolsó körös egyeztetésre, a timing véglegesítésére, nyitott kérdések tisztázására. Érdemes lehet a végleges menetrendet a zenekari öltözőben, jól látható helyen és betűmérettel kihelyezni, hogy minél jobban rögzüljön a fellépőkben. Győződjünk meg arról is, hogy van-e elvárt és egyeztetett catering az öltözőben, vagy ha ilyen esetleg nincsen, hol vannak a környéken boltok, éttermek, egyéb lehetőségek. Amennyiben színpadot kapott a zenekar, tehát a színpadmester vagy a szervező átadta használatra a fellépés helyszínét, minél gyorsabban érdemes felrakni a hangszereket (vagy a backline-t saját elvárás

Koncertszervezés és -lebonyolítás elméletben és gyakorlatban szerint elrendezni), installálni az esetleges saját extra fény- és hangtechnikát, dekorációt és más hozott holmit. Amint a zenekar elkezdte a hangbeállást, következhet a merch (zenekari pólók, CD-k, egyéb márkázott termékek) kihelyezése, illetve a sajtó részéről felmerülő megkeresések (interjúk, fotózás stb.) egyeztetése. Ezek után – ha eddig nem történt meg – véglegesíteni kell a fogadó fél felé a vendéglistát, továbbá egyeztetni minden további kérdést, ideértve a szállást, a vendég-, előzenekart, a jegyszedés részleteit, illetve bármit, ami felmerül. Ekkor kezdődhet el az est lényege, a koncert, ezalatt a zenekari lebonyolító szeme „mindig a pályán” kell hogy legyen. Folyamatosan meg kell győződnie arról, hogy a zenekar biztonságosan tud koncertezni, a közönség pedig biztonságosan tud szórakozni, és semmilyen technikai probléma nem akadályozza a zenélést. Végezetül ha lement a fellépés, elhalt a visszataps és a zenészek az öltözőben fújják ki magukat, a menedzser még mindig nem pihenhet meg. Fesztivál esetén megkapjuk az ún. pódiumkártyát, ami igazolja, hogy a fellépés a megbeszéltek szerint lezajlott. Klubos koncert esetében ilyen nincs, de mindkét verziónál az elszámolás következik. Ez nemcsak a gázsi/bevétel átvételét, hanem a saját stáb kifizetését is jelenti. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy sok esetben ezek nem készpénzben történnek, és ezért a helyszínen csak a papírmunka hárul feladatként a felekre, az utalás és elszámolás a következő napokra marad. Elengedhetetlen ugyanakkor az információk rögzítése, a koncert dokumentálása is, lehetőleg helyben, így másnap és három év múlva is pontos képünk lesz a fellépés részleteiről. Innentől már tényleg csak a bepakolás, az elköszönés és a benzinkutakkal tarkított hazajutás van hátra.

Boross Zoltán

V. Alapszabályok, jó tanácsok A szigorú tények és elméleti leírás után íme néhány alapszabálynak tekinthető javaslat, illetve pár alapdilemma feloldása. • A koncertezés talán legfontosabb része a pontosság, különös tekintettel a fesztiváljellegű eseményekre. Ilyenkor számos zenekar váltja egymást a színpadon, és a csúszást mindenképpen el kell kerülni, ezért kiemelkedő fontosságú az időtényező: inkább érkezzünk egy órával korábban, mint két perccel később. Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. • A kommunikáció kifelé mindig egycsatornás legyen. Gyakorlatilag mindegy, hogy ezt a menedzser vagy a dobos végzi, de minden szervező és partner nagyra értékeli, ha nem három különböző e-mailfolyamból, különböző platformokon beérkezett üzenetekből kell összerakni a tényeket. Arra kell törekedni, hogy a legfontosabb dolgok írásban, szerződésszerűen rögzítve legyenek, így visszakövethetők és hivatkozhatók, ugyanakkor a kommunikáció legyen precíz, tömör és lényegre törő, valamint udvarias is. • A tudatmódosító szerek kerülendők. Ezt a nyilvánvaló törvényi és erkölcsi okokon túl az is indokolja, hogy egyrészt rontják a munkateljesítményt, a koncentrációt, növelik a hibák és balesetek esélyét, ráadásul már középtávon is megterhelik a szervezetet, ami az intenzívebb nyári fesztiválos időszakban vagy egy hosszabb folyamatos turné esetén komoly fáradékonysághoz vezet. • A szervezetnek szüksége van üzemanyagra, amit elsősorban étel formájában szerzünk meg. Enni tehát kell, de nem mindegy, hogy mikor és mit. Nem javasolható, hogy hozzászokjanak a fellépők és

Koncertszervezés és -lebonyolítás elméletben és gyakorlatban a stáb a benzinkutas szendvicsekhez és rágcsálnivalókhoz, bár a legtöbb esetben sajnos nem megoldható a teljes tápértékű étel bevitele – csirke, hal, zöldség, rizs –, de törekedni kell rá. Amit viszont mindenképp kerülni kell, az egy nagy tál babgulyás elfogyasztása színpadra lépés előtt. Nagyon kellemetlen eredményei lehetnek. • Ami elromolhat, az el is romlik. Nem mindig és nem minden, de mindenre fel kell készülni. Persze nem azonnal a pótbusszal kell elindulni, de hasznos, ha a menetidőbe egy esetleges kerékcsere is bele van kalkulálva. Gitárhúrok, esetleg dobbőrök nélkül viszont nem érdemes koncertre indulni. • Ezzel szorosan összefügg, hogy nincs megoldhatatlan kihívás, csak kevés telefonszám. Ez természetesen túlzott leegyszerűsítés, de minél több (szakmai) ismerőssel, partnerrel rendelkezik egy menedzser, annál valószínűbb, hogy valaki a környéken van, és tud segíteni – vagy ismer valakit, aki a környéken van és tud segíteni. És természetesen mi magunk is minden esetben törekedjünk a segítségnyújtásra, ezt követeli meg a kollegialitás. • A költségeket mindig felül kell tervezni, a bevételeket pedig alul, így nem érheti a menedzsmentet kellemetlen, adott esetben megoldhatatlan pénzügyi kihívás. Ez nem pesszimizmus, csak annak a tudomásul vétele, hogy ami elromolhat, az el is romlik. • Mindig meg kell adni a kellő tiszteletet a technikai stáb tagjainak. Gyakran igaz, hogy már a zenekar előtt a helyszínen dolgoztak, és a produkció távozását követően is dolgozni fognak még, ráadásul saját stáb hiányában csak rajtuk múlik, hogy hogyan szólal meg, néz ki a zenekar. Egy üveg üdítő, esetleg egy meleg kávé, nota bene a munka megköszönése a nap végén meg tudja puhítani a legzordabb technikust is.

Boross Zoltán

• És végül, de nem utolsósorban mindennek az esszenciája a produkció oldaláról: a jó turnémenedzser tisztában van a fent leírtakkal, olyannyira, hogy mindig két lépéssel a történések előtt jár fejben, így bármilyen kihívásra azonnal és érdemben képes reagálni. • Az előző pont bármennyire is jól hangzik, a mondás igaz marad: csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik. Törekedni kell ezeknek a minimalizálására, de elkerülni nem lehet őket. Az a fontos, hogy tanuljunk a hibákból, még egyszer ne kövessük el azokat, és a melléfogásunkat azonnal felismerve csökkentsük az esetleges károkat. A fent leírtakból kirajzolódhat az a kép is, hogy a koncertszervezés egy misztikus és nehéz szakma, de ez nem teljesen igaz. Gyakorlással, odafigyeléssel és folyamatos tanulással, önképzéssel egyre jobbá válhatunk ilyen jellegű feladataink során. Van ugyanakkor néhány alaptézis, amit tanulni nem igazán lehet, ezek álljanak itt, zárszóként. Tisztelet: tiszteljük egymást, a közreműködőket, a helyi biztonsági személyzetet és mindenkit, aki érintett a fellépés lebonyolításában, hiszen a zenekaron túl számos más ember munkája kell egy sikeres bulihoz. A tisztelet tartson ki a fellépés utáni időszakra is. Empátia: Mindenkinek lehet rossz napja, fejfájása, esetleg elege az életből három intenzív nyári hónap után, támogassuk a kollégákat, és ne nehezítsük meg az életüket. Határozottság: a zenekar mellett dolgozó szervező nem lehet tétova, tudnia kell döntést hozni, és a döntéseket érvényesíteni, ellenkező esetben nem vehető komolyan. Persze nem árt az sem, hogy szakmailag jó döntéseket hozzon.

Koncertszervezés és -lebonyolítás elméletben és gyakorlatban Alázat: talán a legfontosabb. Mindegy, hogy 30 vagy 30 000 embernek zenélünk, a világ akkor sem körülöttünk forog, és a nap még mindig keleten kel fel. Mutassunk kellő alázatot a közönség felé, hiszen kifizették a belépőt, és a helyszínre utaztak, nélkülük pedig teljesen fölösleges a zenekar, a promóter, a menedzser és a hangmérnök munkája is.

Bali Dávid

Bali Dávid Negyedik éve a HOTS (Hungarian Oncoming Tunes) stratégiai vezetője és a Hangfoglaló Program nemzetközi kapcsolatokért felelős megbízottja. Korábban a Kreatív Európa tizennégy nemzetközi klubot összekötő hálózatának, a fiatal tehetségek nemzetközi mobilitását segítő Liveurope elnökségi tagja volt. Tanulmányait az ELTE-n végezte, zeneipari tapasztalatait az A38 Hajó programszervezőjeként szerezte.

A magyar könnyűzenei export új hulláma

Bali Dávid

A magyar könnyűzenei export új hulláma Habár a könnyűzenei export nem számít újdonságnak a magyarországi kulturális mecenatúrában – hiszen korábban is volt már exportiroda a HOTS1 életre hívása előtt –, az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés övezi az itthoni tehetségek külföldi sikereit. És bár a siker, mint fogalom, minden esetben relatív, az alábbi tanulmányban számokkal és eredményekkel kívánom igazolni, hogy a magyar könnyűzene nemzetközi láthatósága – ha világsztárt még nem is, de – számos okot ad arra, hogy méltán legyünk büszkék a hazai szerzőkre és a mögöttük álló menedzserekre. I. A könnyűzenei export aktuális definíciója A bekezdésben elsőként szükséges eloszlatni az egyik legfontosabb tévhitet: nem az export miatt lesz magyar világsztár. Az export azért felelős, hogy a zeneipar minden szektora felkészülhessen arra, ha egy magyar dal átlépi az országhatárt, az minél több emberrel rezonálhasson, amelybe 1 A HOTS (Hungarian Oncoming Tunes) 2016 óta a magyar könnyűzenei exportiroda, amelynek az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) könnyűzenei támogató rendszere, a Hangfoglaló Program biztosít működési és pályázati keretet. A program a piacserkentő folyamatok ösztönzéséért, a feltörekvő és pályakezdő produkciók népszerűsítéséért, valamint a zenei életpályamodellek támogatásáért felelős. A HOTS a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda (KÖSZI) nemzetközi alprogramjaként éves programirodai keretből tervez piacserkentő nemzetközi aktivitásokat, míg a Hangfoglaló Program Kollégiuma évente ír ki nemzetközi pályázatokat turnézó zenekaroknak, stratégiai támogatottaknak, valamint pályakezdő szakembereknek és zeneipari delegáltaknak, hogy nemzetközi szakmai eseményeket látogathassanak.

Bali Dávid

a terjesztőtől a publisheren át egészen az ügynökségekig mindenki hozzáteszi a maga tudását, kreativitását. A regionális mintázatokhoz alkalmazkodva a HOTS – és így a magyar könnyűzenei exportstratégia is – négy elemre épül: • a folyamatos nemzetközi jelenlét biztosítására, • szakmai események szervezésére, • stratégiai segítségnyújtásra, • valamint a keletkező adatok feldolgozására.2 A jelenlétet elsősorban az határozza meg, hogy mely régiókból mekkora jogdíjbevétel érkezik évente a magyar szerzők számára, és ez a metrika az alapja annak is, hogy évről évre igazolhassuk, az a költségkeret, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Programirodája exportra szánhat, képes megtérülni – ennek alapjául az Artisjus átláthatósági jelentését használjuk minden évben. Ez alapján különböztethetünk meg elsődleges – azon országok, ahol láthatóan több jogdíjbevétel keletkezik, mint amekkora befektetést igényel, pl. Németország vagy Románia – és másodlagos – ahol ez az összeg korrelál és/vagy exponenciális javulást mutat, pl. Ázsia országai – piacokat, amelyekkel hosszú távú együttműködéseket építettünk ki.3 BALI Dávid: HOTS Annual 2018. MANK Nonprofit Kft., https://issuu.com/hungarianoncomingtunes/docs/ilovepdf_merged__1_

3 A legutóbbi átláthatósági jelentés az alábbi linken érhető el: w w w. ar t isjus. hu / w p - content / uploads / 2 019/ 05 /A RT ISJ US _ 2 018 _ at lat hatosag i _ konyvvizsgaloi_ jelentes.pdf Az adatok alapján kijelenthető, hogy 2017-ről 2018-ra az amerikai piacot kivéve mindenhol növekedtek a szerzők bevételei, ahol a HOTS piaci befektetéseket kezdeményezhetett a programirodai költségkeretből. A terjesztési jogdíjbevételek a közép-kelet-európai régióban 591,38 százalékkal növekedtek egy naptári éven belül, míg a célzott turnézásnak köszönhetően – amelyet disztribúciós jelenlét és PR-kampány előzött meg minden esetben – Ázsiában (+211,93 százalék) és Skandináviában (+148,70 százalék) növekedtek a legláthatóbb módon az élő fellépések után keletkező jogdíjbevételek. 2018-ban a magyar szerzők számára legtöbb jogdíjat befizető országok sorrendben Románia, Németország, Nagy-Britannia, Szlovákia, Franciaország, Svájc, Lengyelország, Japán, az Amerikai Egyesült Államok és Olaszország voltak (1–10.), ami látható átfedést mutat a Hangfoglaló Program nemzetközi pályázatán támogatott produkciók turnécéljaival.

A magyar könnyűzenei export új hulláma

II. Utak az érvényesüléshez A magyar piac – hasonlóan a közép-kelet-európai és posztszovjet piacokhoz, mint Szlovákia, Csehország vagy a Baltikum országai – méretéből fakadóan sem képes belső piaci tevékenységekből fenntartani az exportképes produkcióit. Emiatt az erre vágyó formációknak már a megalakulásukkor egyszerre kell tervezniük külföldre és itthonra is, hogy az azt követő évek során beállhasson egy olyan piaci egyensúly, ahol a belső (domestic) bevételeket a zenekar / szerző befektetheti a nemzetközi piacnyitásra.4 A HOTS elmúlt három éve alapján ötféle modellel számolhatnak a pályakezdő zenekarok a nemzetközi piacnyitásban, stratégiatervezésben: 1. Adatalapú pozicionálás (ismerd meg a közönséged) A big data korában elkerülhetetlen, hogy a zenekarok is képesek legyenek a saját social media jelenlétük metrikáit olvasni a mennyiség (volume), a változatosság (variety) és a keletkezés gyorsasága (velocity) alapján.5 Mikor egy produkció már tudja, mely országokból, régiókból tapasztal organikus érdeklődést a hallgatóktól, sokkal könnyebb azokra a piacokra dolgoznia, hogy ott építhessen infrastruktúrát: ennek szól a Platon Karataev németországi sikere a Spotify-on keresztül, de a Belau, a Paddy & the Rats és a Bohemian Betyars is a visszajelzések fényében képes mérlegelni a következő befektetéseit. 4 Az ezredforduló utáni felismerésben, az internetet kihasználva több produkció is képes volt Európában beállni erre a modellre: Észtországban az Ewert and the Two Dragons, itthon az Ivan & the Parazol voltak az első hírnökei ennek a vállalkozásalapú gondolkodásnak, ahol a külföldi piacnyitás ténylegesen piaci befektetés a tagok és a menedzsment számára is. Vitáris Ivánék a Hangfoglaló Program támogatásával közösen kiteljesedő befektetését 2017-ben a Forbes magazin dolgozta fel az alábbi cikkben: ZSIBORÁS Gergő: A magyar garázsrocknak jól áll Hollywood: üzlet és Parazol dalpremier! (https://forbes.hu/uzlet/ serial-killer-ivan-parazol-usa/) 5

BŐGEL György: A BIG DATA ökoszisztémája. Typotex, 2015, 32–33 o.

Bali Dávid

2. A showcase-robbanás kihasználása (ismertesd meg a zenédet) A showcase-ek húspiacra emlékeztető világa mára kevésbé vonzó: minden hasonló szakmai eseményen való fellépésnek csak akkor van értelme, ha kellő számú potenciális vásárló (buyer) van jelen, és nem véletlen, hogy a trendet meghatározó események évtizedek óta ugyanazok (Eurosonic, Reeperbahn), az újkori tehetségmutató fesztiváloknak pedig csak akkor van létjogosultsága, ha legalább a belső piaci szereplőket képes összehozni (MENT, SpringBreak). Mivel az ilyen eseményeken több száz produkció áll színpadra, a storytellinggel képes egy produkció igazán felülkerekedni a zajon, amelynek elkerülhetetlen eleme, hogy a szakmai delegáltak beszéljenek a zenédről – a Mörk, a Dope Calypso vagy Jónás Vera nemzetközi karrierjében ez döntően segített az előrelépésben. 3. A dalfelhasználási trendek kihasználása (engedd, hogy rád keressenek) Azzal, hogy 2015-ben a magyar filmiparban is lezajlott egy paradigmaváltás a Saul fia sikerét követően, immáron a magyar zenekarok is joggal számolnak láthatóságként, bevételként a film- és reklámbeli felhasználással, a synckel, főleg hogy a magyar zenének maradéktalan hordozója a magyar film mint formátum. Az első ilyen sikereinket a Zagar (CSI: A helyszínelők) és a The Moog (Vészhelyzet, Shameless) hozták meg még az ezredfordulót követően, mára pedig az HBO és a Showtime saját gyártású sorozataiban is hallhatunk magyar dalokat. Az olyan zenekarok, mint a Belau, az Ivan & the Parazol, a Middlemist Red vagy a skeemers, mind rendelkeznek regionális képviselővel, a magyar zenekarokat pedig a régióban többek között az Eastaste igyekszik támogatni azzal, hogy kata-

A magyar könnyűzenei export új hulláma

lógusába vehessen felhasználható dalokat.6 A hasonló megállapodások után a produkciók is könnyebben irányítják magukra a piac figyelmét. 4. Sajnos még mindig számít a rádió (de tudunk segíteni) Bár az EBU (Európai Műsorsugárzók Uniója) felmérései alapján a magyar felhasználók számára 2019-ben a legmegbízhatóbb platformot az internet jelenti,7 a közszolgálati rádióknak továbbra is trendszetter funkciója van, hiszen a közszolgálati és kereskedelmi platformok összeolvadásában a kereskedelmi adók a programstruktúrát, a közszolgálat pedig a hirdetői markereket kezdte átvenni a duális rendszer másik szereplőjétől.8 Ez a mintázat a HOTS radioplug kampányaiban is látszik: ha az európai közszolgálatokra célzott kampány dalai új szereplőként jelennek meg egy-egy slágerlistán, azt kereskedelmi, egyetemi és tengerentúli rádióadók is átveszik, ahogy ez a Platon Karataev és a Belau esetében is megtörtént. Ennek alapját a BBC kutatásban vizsgálta, és a kutatók összegzése alapján is mindmáig meghatározó, hogy a közszolgálati felületek új belépőknek adhassanak teret, folyamatos körforgásban9 – ezt tudják kihasználni a magyarhoz hasonló másodlagos piacok szereplői is a nemzetközi rádiós jelenléttel való tervezésben.

6 BALI Dávid: HOTS Annual 2018. MANK Nonprofit Kft., Budapest, 25. o. (https://issuu.com/hungarianoncomingtunes/docs/ilovepdf_merged__1_) 7 HAUPT, Carina: EBU Market Insights: Trust in Media 2019. Media Intelligence Service, 2019. május (https://www.ebu.ch/files/live/sites/ebu/files/Publications/MIS/login_only/market_ insights/EBU-MIS-Trust_in_Media_2019.pdf)

DE BENS, Els: Media Between Culture and Commerce: An Introduction. In: Els de Bens (szerk.) Media Between Culture and Commerce. Bristol, Intellect Books, 2007, 11. o.

9 THE BBC TRUST REPORT: A review of the BBC’s arrangements for managing on-screen and on-air talent, Report by Oliver & Ohlbaum Associates Ltd, presented to the BBC Trust. 26 February 2015 (http://downloads.bbc.co.uk/bbctrust/assets/files/pdf/review_report_research/managing_ talent/managing_talent.pdf)

Bali Dávid

5. Engedd, hogy a dalod túlmutasson a zenekari korlátokon Bármennyire is fájó elfogadni a tényt, de nagyobb a valószínűsége, hogy egy világslágerben legyen magyar szerző, minthogy egy magyar szerző dala világsláger legyen. Az aktuális trendek többszerzős rendszerében azok a dalszerzői táborok, események tudnak segíteni, ahol az esemény egy megrendelői igény alá képes szerveződni – hasonlón vett részt 2018 decemberében Kamau Makumi, a Mary Popkids szerzője, aki a lengyel Universal Records egyik feltörekvő szerzőjének írt dalt. AdMa Bladorózowa című dala10 a nyár egyik legnagyobb lengyel slágere lett. III. Tévutak a széthulláshoz A témával kapcsolatos backstage-előadáson már szó volt a kirajzolódó, generációs típushibákról, amit a bizonyítás- és tettvágytól égő produkciók a legtöbbször hajlamosak elkövetni,11 erre alapozva pedig szeretnénk felhívni a lehetséges utakon túl a figyelmet azokra a tévutakra is, amelyeket célszerű elkerülni az érvényesülésben. Bár közhelynek hangzik, de a legfontosabb szempont mindenben a türelem. Könnyen lehet, hogy egy produkció csak 5–8 év zenélés után találja meg azt az artisztikus karakterét, amellyel a határokon kívül is tudnak majd a célközönségben megjelölt hallgatók azonosulni. Sőt, ha a jelenleg külföldön érvényesülő zenekarokat vesszük figyelembe, az ő külföldi befektetéseiket is évek munkája előzte meg. Ennek az alapja az infrastruktúra kiépítése volt, vagyis hogy egy zenekar ne turnézni menjen először, hanem építse ki a helyi infrastruktúrát, amelyre alapozhat majd abban, hogy a célközönség is érdeklődhessen. A piacok kijelölésé10

www.youtube.com/watch?v=CV6eOQ83jKE

https://youtu.be/dcVee5h1VVY?t=1430

100

A magyar könnyűzenei export új hulláma

ben pedig fontos egy olyan stratégiát életre hívni, amelyben fókusz- (1), cél- (2), és vágyott országokat (3) különböztethetünk meg. Fókuszország az, ahonnan egy zenekar már kap érdemi visszajelzést, és van mérhető adat a hallgatói szokásokról; célország az, ahova a zenekar igazán vágyik az érvényesüléshez; vágyott ország pedig az, amelyen hosszú távon szívesen dolgozik a produkció mögötti menedzsment egyfajta befektetésként. A fókuszországgal az első három, a célországgal az első öt, a vágyott országgal pedig a harmadik év után célszerű elkezdeni a közös munkát. Ehhez elengedhetetlen, hogy a zenekarnak reális képe legyen magáról, lássa a saját helyét, lehetőségeit a saját országában, a környező országokban és általában nemzetközi értelemben. Ez az énkép legyen az alapja minden tervezésnek, így nem érheti csalódás a zenekar tagjait a vágyak megfogalmazásában. Akkor lehet elkezdeni a konkrét tervezést, ha már nem azt válaszolja egy zenész arra a kérdésre, mit szeretne, hogy „híres lenni”. IV. A magyar könnyűzene megítélése ma, külföldön Mindezt csak azért fontos tisztázni, mert az elmúlt három év kirajzol egy másfajta mintázatot is – a tipizálhatóan exportképes magyar zenekart a könnyűzenei keretrendszerben, hiszen Bartók és a magyar népzene országában ismét felbukkant egy olyan nemzedék, amelyik jellemzően underground műfajokban önkifejezésként tudja használni a könnyűzenét mint csatornát. Stephen Graham definíciója alapján az underground azon műfajok halmaza, amelyek képesek önmagukat, saját belső szabályrendszerüket

101

Bali Dávid

fenntartani a kulturális és társadalmi mainstream határterületein kívül.12 Ha az elmúlt évek showcase-ekre kiválasztott zenekarainak tablóját vesszük alapul,13 olyan, jellemzően szubzsánerekben jeleskedő, itthon a mainstream médiától távol álló produkciókat hívtak meg, akik artisztikus értelemben a zenéjükben képesek érzékeltetni, hogy van bennük egyfajta elidegeníthetetlen kelet-európai érzés. Ez nemcsak a hangzásukat teszi különlegessé a határokon kívül, hanem azt is igazolja, hogy a kis belső piaccal rendelkező országok legsikeresebb exportcikkei mindig a mainstreamen kívülről találják meg a saját útjukat, amelynek elengedhetetlen része az a hálózatosság, amely műfaji alapon életben tartja az underground műfajokat. Ehhez persze nagyban hozzájárul az undergroundban szocializálódott zenészek életminősége is. Ahogy a Pro-Art jelentés is rávilágít arra, hogy a magyar zenészek többségének a zene mindinkább önkifejezési forma, semmint megélhetési lehetőség,14 úgy általánosságban is kijelenthető, hogy ennek a nemzedéknek a többsége vagy a zenélés mellett tart fenn másodállást és időszakos projekteket az önfenntartáshoz, vagy a munkájuk teszi lehetővé, hogy egyáltalán zenélhessenek, és az is elképzelhető, hogy a zenélésből nincs is bevételi forrásuk. És hogy ilyenkor mégis mi motiválhatja – a meglévő frusztrációkon túl – a zenészt? A környezet, amelyben alkot. A világ legnagyobb underground színterei – London, Berlin, New York vagy Los Angeles – abban azonosak, hogy olyan városokban képesek lehetőséget biztosítani alternatív életvitelhez, ahol adott a társadalmi, anyagi, kulturális és GRAHAM, Stephen: Sounds of the Underground: A Cultural, Political and Aesthetic Mapping of Underground and Fringe Music (Tracking Pop). University of Michigan Press, 2016, 4. o.

A teljesség igénye nélkül: Ivan & the Parazol, The Qualitons, Bohemian Betyars, Fran Palermo, Mörk, Belau, Platon Karataev, Middlemist Red, Apey & the Pea, Babé Sila, The Devil’s Trade, Papaver Cousins, Jónás Vera, Dope Calypso, Deep Glaze, Mayberian Sanskülotts stb.

VIRÁGH Enikő–FŐZŐ Zsolt: Pro-Art Zeneipari jelentés, 13. o. (www.zeneipar.info/letoltes/proart-zeneipari-jelentes-2018-kivonat.pdf)

102

A magyar könnyűzenei export új hulláma

környezeti tényezők összessége ahhoz, hogy a városokban sokszínű, gazdag kulturális élet maradhasson életben, megihletve ezzel a benne élőket. Ahol tetten érhető a társadalmi engedékenység, és vannak tettre kész vezéregyéniségek. Akik ezzel szeretnének szembe menni, ott mindig lesz underground, és mivel ezek a városok kellő mennyiségű munkával tudják ellátni a benne élőket, így az underground zenészek képesek úgy túlélni, hogy közben saját függetlenségüket is biztosíthassák. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg Budapesten is, ahol az elmúlt évek gazdasági növekedése mellett olyan szellemi központtá válhatott a belváros az éjszakai életben, mint a külvárosi próbatermek a hétköznapi délutánokon – és ez a nemzedéki attitűd, bár sok esetben igényel támogatásokat többek között a Hangfoglaló Programtól is, azért képes már most nyomot hagyni és inspirálni a következő generációkat, mert a helyi célközönségük hitelesíti őket saját hangzásukon, képzettársításukon keresztül. Ezek a zenekarok a generációs himnuszaikat persze nem támogatásból írják meg – a korszakalkotó dalok mindig a komfortzónán kívül születnek. Ehhez azonban tudniuk kell használni a pályázati lehetőségeket, hogy két ország határa között olyan élményekkel térhessenek haza, amelyből generációs himnuszokat írhatnak. Így nem is véletlen, hogy a gitárzene, az elektronikus zene és a metál az a három műfaj a folklór és a komolyzene mellett, amellyel a nemzetközi piacon igazán képesek érvényesülni a magyar feltörekvő tehetségek. Ezt igazolja az is, hogy 14 év után a Music Moves Europe Talent Awardson – ez a korábbi European Border Breaker Awards (EBBA), ahol a Heaven Street Seven volt legutóbb jelölve – ismét lehet magyar jelölt, történetesen egy pályakezdő metálzenekar, a Harmed, amely fennállása másfél éve alatt 18 országban turnézott már, amerikai kiadó és holland menedzsment van a háta mögött, és még csak egy EP-t adtak ki. 103

Bali Dávid

Az ilyen és ehhez hasonló történetek is mind azt igazolják, hogy a generációs igények hitelesítik a saját hőseiket, akikből inspirációt merítenek majd. Egy olyan korban élhetünk most, amikor a nemzedékváltásban mind büszkék lehetünk arra, mikor a KEXP-ben felcsendül a Zöld sárga a The Qualitons előadásában, amikor a Waves Vienna vagy a Zandari Festa Magyarországot teszi meg fókuszországnak a zenei fellendülésének köszönhetően. A HOTS feladata pedig az, hogy ezt a büszkeségérzetet töretlenül fenntarthassa a piaci szereplők és a zenehallgatók számára egyaránt.

104

105

Tóth Péter Benjamin

Tóth Péter Benjamin Szerzői jogi, kommunikációs és változásmenedzsment szakértő. 2010-ben ő alakította ki és vezette be az Artisjus kommunikációs stratégiáját. 2018 óta, szintén az Artisjusnál, Üzleti Transzformációs Igazgatóként dolgozik, a szervezet fejlesztésével foglalkozó team vezetőjeként. Rendszeresen tart előadásokat művészeknek a szerzői jogról. A Dal+Szerző magazin és blog, valamint a DEX Dalszerző Expó alapítója.

106

A zenei szerzői jog alapjai

Tóth Péter Benjamin

A zenei szerzői jog alapjai A zenészek körüli üzleti világ teljesen és végérvényesen megváltozott. A ’90-es évek végéig egyértelműen a nagy hangfelvétel-kiadók uralták a piacot: egy feltörekvő előadó számára az volt a cél, hogy egy-egy ilyen kiadó istállójához tartozhasson. A kiadó volt az, aki leszűkítette a zenei túlkínálatot a fogyasztható szintre – eközben pedig kapcsolati tőkét és üzleti tudást halmozott fel, és használt következetesen. Az internet térhódításával a hagyományos (lemezekre, kazettákra, majd CD-kre épülő) piac lényegében összeomlott. Ez a változás mellbevágó: nézzük csak az aranylemez-minősítéshez szükséges példányszámok csökkenését1: Arany

Platina

Gyémánt

1992. 06. 12-ig

100 000

200 000

400 000

1992. 06. 12-től

50 000

100 000

200 000

1997. 12. 03-tól

25 000

50 000

2002. 04. 23-tól

15 000

30 000

2005. 02. 23-tól

10 000

20 000

2006. 09. 13-tól

7500

15 000

2009. 10. 01-től

5000

10 000

2012. 12. 14-től

2000

4000

1. táblázat: Az aranylemez-minősítéshez szükséges példányszámok 1

http://zene.slagerlistak.hu/arany-es-platinalemezek/a-dijak-tortenete

107

Tóth Péter Benjamin

Ezzel párhuzamosan persze ott volt az az ígéret, hogy az internet majd közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé az előadók és a rajongók között, tehát „nem lesz szükség a kiadókra”. A valóság, mint megtapasztaltuk, nem lett ilyen egyszerű. A közösségi média tényleg óriási lehetőséget nyitott a kommunikációban. Ma már a sztárok, sőt a kisebb, feltörekvő előadók minden rezdüléséről tudunk, az új dalokat szó szerint a megjelenés pillanatában meg tudjuk hallgatni. Ez egyszerűen fantasztikus. Ugyanakkor egyre világosabbá vált, hogy a mérlegnek van egy másik serpenyője is. Nemcsak örömöket, hanem kihívásokat is kaptunk. Az egyik kihívás anyagi. A lemezkiadóktól érkező kifizetések statisztikai értelemben szinte megszűntek 2: ma egy átlagos zenész éves zenei jövedelmének alig 4 százalékát teszi ki a fizikai értékesítés, és ennek is nagyobb része saját kiadásban valósul meg. A zenészjövedelmek két fő pillérét tehát az élőzenei fellépésekből származó gázsi és a jogdíjak teszik ki – ezek hozzák be a pénz 75 százalékát egy átlagos szerzőelőadó számára. A fennmaradó 25 százalékon osztozik a CD-eladások mellett az online értékesítés; a reklámokhoz, filmekhez, játékokhoz való jogosítás; a szponzoráció; a merchandising (azaz zenekari pólók, bögrék, kulcstartók világa); a pályázatok, támogatások és a zenetanítás. A ma zenészének elődjénél sokkal tudatosabbnak, tájékozottabbnak kell lennie. Nem számíthat már arra, hogy a zeneipari tudást majd hozzáteszi egy nagy kiadó. Ezt a tudáshiányt részben képesek pótolni a zenei menedzsment irodák, és ki kell emelni az állami szervezésű tudásátadó eseményeket (pl. Hangfoglaló Backstage program, Outbreakers 2

www.zeneipar.info/letoltes/proart-zeneipari-jelentes-2018.pdf

108

A zenei szerzői jog alapjai

Lab), valamint a közös jogkezelők rendezvényeit (pl. az Artisjus által szervezett DEX Dalszerző Expó). Ez a rövid fejezet a zenei szerzői jogról szintén azt a célt szolgálja, hogy a zenészek tudatosabban álljanak hozzá a karrierjükhöz. I. Szerzői jogi alapok 1. Egy csipet történelem Ha keveset is időzünk el a szerzői jog témájánál, érdemes pár szót szólni ennek a jogterületnek a történetéről, mivel van benne néhány fontos tanulság. A mai jogi szabályozás a legtöbb területen az ókori római jogra vezeti vissza az alapjait. A császári idők több évszázados (viszonylag) békés fejlődése olyan jogi kultúrát alakított ki, amely mostanáig tartó hatással bír. De a mai szerzői jognak nyomát sem találjuk Rómában. Egyszerűen hiányzott az a technológiai háttér, ami ezt igényelte volna. A műveket lényegében nem lehetett lemásolni (vagy csak nagyon nagy ráfordítással), nem lehetett a távolba közvetíteni, nem lehetett tömegesen terjeszteni. Amit mégis hangsúlyosan felfedezhetünk már az ókorban, az a szerzői önérzet. Martialis, egy sikeres római költő volt az, aki határozottan kikérte magának, ha valaki más a saját neve alatt hirdette az ő művét. Úgy érezte, ez olyan, mint egy gyerekrablás – azaz, korabeli kifejezéssel, plágium. A mai értelemben vett szerzői jog alapjainak kialakulásához sokat kell ugranunk előre az időben: egészen a könyvnyomtatás feltalálásáig. Ez az a technikai újítás, amely lehetővé tette azt, hogy olcsón és egyszerű109

Tóth Péter Benjamin

en ki lehessen használni valaki más befektetését. Képzeljük el: az eredeti könyvkiadó felkutatja a megfelelő szerzőt, megíratja vele a művet, sok-sok egyeztetést végez, kifizeti neki az előleget és a honoráriumot – majd jön valaki, és akár rengeteg példányban egyszerűen lemásolja a kész művet. Erre a helyzetre a jogi szabályozásnak is reagálnia kellett: megjelentek először a nyomdai, majd a kiadói privilégiumok, amelyeket követett egy általános utánnyomási tilalom. Fontos: ebben az időben a szerzői jog még kifejezetten a vállalkozót, a kiadót védte. (És nem a szerzőt.) Ebben végül politikai szelek miatt történt váltás kicsit több mint 300 évvel ezelőtt. Angliában a könyvkiadók szervezete szép lassan olyan politikai hatalmi tényezővé vált, amit Stuart Anna meg akart roppantani – ezért adta át a nyomtatásban való megjelenés engedélyezésének jogát a szerzőnek. Így született meg az első szerzői jogi törvény 1709-ben. Innentől pedig gyorsan pörgött az idő kereke: azóta két fontos dolog határozza meg a szerzői jogot: • az egyre inkább globalizálódó világ – a filmek, zenék, tv-sorozatok, videójátékok ma tényleg határok nélkül terjedhetnek, ehhez fokozatosan egységesedő szabályok kellenek, • a mind újabb technológiai megoldások (a gramofon, a rádió, a film, a hangosfilm, a tévé, az otthoni másolási lehetőségek, az internet, az okostelefon stb.). A szerzői jog legnagyobb nemzetközi egyezménye az 1886-os Berni Uniós Egyezmény, amelynek szövegét azóta természetesen többször módosították. Ez határozza meg a jogterület két legfontosabb alapelvét: • belföldiekkel azonos elbánás elve: amilyen jogokat ad egy állam a saját, hazai szerzőinek, legalább ugyanazt a védelmi szintet kell minden más, aláíró állam szerzőjének is nyújtania. 110

A zenei szerzői jog alapjai

• minimumjogok rendszere: az egyezményben megtalálható minimális védelmi szintet akkor is nyújtani kell az egyezmény többi tagállamának szerzői számára, ha az állam egyébként saját szerzőjének nem nyújtaná. 2. Egy falat közgazdaságtan A szerzői jog talán legfontosabb célja, hogy a kulturális termékekre is kialakuljon egy piaci működés. Ezt a piacot hívják kreatív iparágnak, ami Európában 536 milliárd euró bevételt termel és 7,1 millió embernek ad munkát. Ez a szerzői jog nélkül teljesen lehetetlen lenne. „A közjószág olyan jószág, amelynek fogyasztásából más fogyasztók nem zárhatók ki, de azok nem is zavarják a többi fogyasztót. A klasszikus példa a friss levegő: egyrészt a (józan határok közötti) fogyasztása nem gátol másokat a belélegzésben, másrészt ebből nem is lehet senkit kizárni.”3 Könnyű belátni, hogy a szerzői művek is ilyenek. Egy versből vagy dalból nem lesz kevesebb amiatt, mert még eggyel több ember hallgatja meg. A fogyasztók nem rivalizálnak egymással, tehát a kereslet-kínálat törvényei nem tudnak működésbe lépni – az ilyen javak piaci értéke nulla. A szerzői jog erre a problémára ad választ: mesterségesen egyfajta tulajdont („szellemi tulajdon”) hoz létre a szerzők számára. A szerző éppúgy kizárólagosan dönthet a művének felhasználásáról, ahogy például egy lakástulajdonos eldönti, hogy kinek és mennyiért adja bérbe az ingatlant. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a műveknek saját piaci értéke legyen, az alkotók (legalább részben) megéljenek a munkájukból, és ne kizárólag a kormányok és üzleti szponzorok döntsék el, hogy milyen könyveket, zenéket, filmeket fogyasztunk. 3

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zj%C3%B3sz%C3%A1g

111

Tóth Péter Benjamin

3. A szerzői jog belső rendszere Évszázadokon át a szerzői jog csak a szerzőket (írókat, költőket, festőket, grafikusokat, építészeket, zeneszerzőket stb.) védte. A 20. század közepén jelentek meg más olyan szereplők, akik eléggé hasonló helyzetbe kerültek, mint a szerzők, ezért az övékhez hasonló (de nem pontosan ugyanolyan) jogi védelmet kellett nekik biztosítani. Ezért hívjuk ezeket a területeket a szerzői joghoz „kapcsolódó” vagy azzal „szomszédos” jogoknak. Az előadók (zenészek, színészek, táncosok) például évezredeken át abban a helyzetben voltak, hogy az előadásukért cserébe könnyen tudtak pénzt kérni az adott rendezvény szervezőjétől. Leegyszerűsítve: ha nem kapnak gázsit, nem lépnek fel. A rádió, majd a tévé elterjedésével azonban ők is hasonló helyzetbe kerültek, mint a szerzők: hangfelvételre vagy filmre felvett előadásuk elszakadt a személyüktől, azt akárhányszor lehetett ismételni, lejátszani, közvetíteni. Méltányos, hogy az ezzel elért bevételekből ők is részesüljenek.

1. ábra: A szerzői jogok megoszlása

112

A zenei szerzői jog alapjai

II. Zenei és szerzői jog – alapok Ahhoz, hogy a zenei szerzői jog alapjaival tisztában legyünk, egy ábrára van szükségünk. Ez az az ábra, amelyhez mindig vissza lehet nyúlni, ha egy konkrét ügyben eltévedtünk, vagy nem értünk valamit. Ez az ábra a „kályha”.

2. ábra: A zenei szerzői jogok

A bal oldali oszlopban egy dal keletkezésének rövid folyamata látható. Nos, igen, ez az, amit hétköznapi nyelven csak úgy fogalmazunk meg: „csinálunk egy számot, aztán készítünk rá klipet”. A szerzői jog saját „rendőrségiszóvivőnyelvén” ez így hangzik: „egy zenemű előadását hangfelvételre rögzítjük, majd ehhez filmalkotást társítunk”. 1. Mű (szerzemény) A szerzői jog szeret kifejezetten magasztos, fenséges kifejezéseket használni. Egy dalra is azt mondjuk: mű, alkotás – akkor is, ha csak egy mulatós slágerről van szó. A folyamat első lépésében megszületik a dal, a zenemű (szerzemény) – a szerző(k) fejében. Tehát még nem szólalt meg, még nem rögzítettük 113

Tóth Péter Benjamin

a mobiltelefonunkra se, még le se írtuk. Ez a gondolatszövedék4 az a mű, amelyet a szerzői jog véd. A könnyűzenében ez gyakran hangszeres játék közben születik, és nem tisztán fejmunka – de mind ismerjük Mozart történetét, aki többszólamú művek partitúráját is teljesen fejben komponálta, és a kézirat is javítások nélkül született. Vagy ismerjük azokat a jó zenei ötleteket, amelyek a legváratlanabb helyzetben – villamosról leszállva, zuhanyzás közben vagy éppen lefekvéskor – jutnak eszünkbe. A művet a szerző írja meg. Ez a zenében két szerepet jelent: • zeneszerző • szövegíró A jogszabály maga nem sokat mond arról, hogy ki mindenkit lehet szerzőnek tekinteni. Csak annyit mond: „A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).”5 Ez a szabály megmondja nekünk, hogy • a szerző mindig csak homo sapiens lehet (tehát jogi értelemben sem lehet zeneszerző egy vállalat vagy mondjuk egy csimpánz), • a szerzőség alapvetően nem megállapodás kérdése, hanem ténykérdés (azt kell tudnunk eldönteni, hogy ha egy adott dal létrehozásán többen dolgoztak közösen, ki milyen arányban járult hozzá a kész műhöz). A szerzemények nemzetközi azonosítója az ISWC (International Standard Musical Work Code), amelyet minden Artisjushoz bejelentett dal automatikusan megkap.6 „Gondolatszövedék” – Prof. Boytha György, a magyar szerzői jog egyik kiemelkedő alakjának kifejezése.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Szjt.) 4.§ (1)

www.iswc.org

114

A zenei szerzői jog alapjai

1.1. Zenekari közös dalszerzés A zenekarokban gyakori kérdés, hogy hogyan kezeljék azt a helyzetet, amikor a dalokat csak a zenekar 1-2 tagja írja, de nem szeretnének konfliktust abból, hogy a többi tag kevesebb pénzt kap a dalok után. • A rossz megoldás erre az, ha minden zenekari tagot beírnak szerzőnek az Artisjusnál a dal regisztrálásakor. Mert amikor később változik a zenekar összetétele (és – legyünk őszinték – ez szinte minden együttessel megtörténik), utólag nem lehet meg nem történtté tenni az ilyen bejelentést. • Sokkal jobb, ha a dalt úgy jegyzik be az Artisjushoz, hogy a tényleges szerzők szerepelnek a bejelentésen – és, ha ezt fontosnak érzik, majd a jogdíjfelosztások után kifizetett pénzt osztják csak meg egymás között. 1.2. Zenei producer A modern könnyűzenében egyre nagyobb a hangzás szerepe, és ezzel párhuzamosan megnőtt a zenei producerek („music producer”) jelentősége is. A producer meghangszereli, felöltözteti a dalt, de szerepe egyre aktívabb, tehát gyakori, hogy a dal tempóját, szerkezetét is megváltoztatja a dalszerzőkkel közösen. Ennek az eredményeként ma már a zenei producer sokszor maga is társszerző a dal regisztrációjánál. Hogy milyen arányban, az természetesen széles spektrumon mozog, attól függően, hogy munkájával mennyire alakította magát a dalt. (Ha valaki csak néhány hangszerelési döntést hoz meg, azzal még nem válik szerzővé, ehhez jóval aktívabb szerepre van szükség.) A munkája természetéből adódóan a zenei producer általában „kisebbségi tulajdonos” lesz a dalokban, amelyeknél közreműködött. 115

Tóth Péter Benjamin

1.3. Sokszerzős művek A populáris könnyűzenében egyre inkább jellemzőek a sokszerzős művek. Ennek egyik hátterét az egyre népszerűbb dalszerző táborok adják, ahol sok helyről érkezett, egymást gyakran nem is ismerő szerzők, zenészek közösen alkotnak dalokat. Emellett a hangmintázás gyakorlata is eredményezhet sokszerzős dalokat. 2018-ban az amerikai stream top 10-ben egyegy slágerre átlagban 9,1 szerző jutott.7 A magyar szám ennél azért még alacsonyabb – rádiós top 30 esetén dalonként 3,5 szerző –, de nálunk is megindult a növekedés. 1.4. Zeneműkiadó – avagy music publisher A zeneipar attól „ipar”, hogy vannak üzleti szereplők, akik a zenék létrehozásának és értékesítésének folyamatába befektetnek azért, hogy profitot termeljenek. A zeneműkiadók (angol nevükön „music publishers”) azok a vállalkozások, amelyek dalszerzőkkel kötnek szerződést, és részesedést kérnek a művek jogdíjából – cserébe azt vállalják, hogy megpróbálnak minél több elhangzást szerezni a műveknek. Tipikusan a zeneműkiadók szolgáltatási körébe tartozik a dalok jogosítása filmekhez, TV-sorozatokhoz (ezeket „sync” vagy „synchronization” jogosításnak is hívják), reklámokhoz, játékszoftverekhez. Az is gyakori, amikor a zeneműkiadó a művet olyan előadóhoz közvetíti, aki így szeretné bővíteni a repertoárját. A zeneműkiadók aktívak abban is, hogy a közös jogkezelőktől származó jogdíjakat figyelik, adminisztrálják, ami különösen a nemzetközi forgalom esetén lehet hasznos, amikor akár több tucat országban használják fel a dalt. 7 https://dalszerzo.hu/2019/05/22/meg-tobb-szerzo-kell-egy-slagerhez-de-jonnek-vissza-azenekes-dalszerzok/

116

A zenei szerzői jog alapjai

Mivel a zeneműkiadók a háttérben dolgoznak, az egyszeri halandó számára láthatatlanok – de a zeneiparban fontos, meghatározó szereplők. Természetesen egy dalszerzőnek nincs feltétlenül szüksége zeneműkiadóra – a feljebb írt felsorolásból talán mindenki el tudja dönteni, hogy érdekelné-e őt egy ilyen szereplővel való szerződés. Mindenesetre egy beszélgetés biztosan nem árthat. 2. Előadás Előadni egy művet annyit tesz, mint megszólaltatni azt – hangszerrel vagy énekhanggal. A zenészt vagy énekest hívja a szerzői jog előadónak (vagy előadóművésznek; angolul többnyire „artist” névre hallgatnak). Ezen a fronton talán kevesebb izgalmas téma van, mint a szerzői fronton, egyértelműbb is, hogy kit tekinthetünk előadónak. Az elektronikus, számítógépes hangszeres játék is előadásnak számít. Aminek jelentősége van üzleti oldalon: megkülönböztetik a vezető előadót (szólista, zenekari tag) és a közreműködőt (pl. stúdiózenész). Az előadók jogkezelője, az EJI is ez alapján osztja fel különbözőképpen a jogdíjakat. 2.1. Egyszerre szerző és előadó A könnyűzenében gyakori, hogy ugyanaz a személy a szerzője és az előadója is egy dalnak. Jogilag ezt nyilván csak úgy lehet kezelni, hogy ilyenkor ő mindkét szerepben benne van, azaz „két sapka van a fején”. Erre például szerződéseknél figyelni kell, mert ha csak annyit mond a szöveg, hogy „a Művész”, és nem különbözteti meg a szerzői és az előadói szerepet, az komoly zavarokhoz vezethet.

117

Tóth Péter Benjamin

3. Hangfelvétel A hangfelvétel fogalom is eléggé magától értetődő, nem kell különösebben gondolkoznunk rajta. Talán annyit érdemes kiemelni, hogy • a filmek hangsávja jogilag nem tekinthető hangfelvételnek (mert a film részeként értékeljük), viszont • a különböző, tisztán gépi felvételek (pl. midifájlok) hangfelvételnek minősülnek. „Egy darab hangfelvételnek” egy dal egyszeri felvételét szoktuk tekinteni, tehát a „track”-et – megkülönböztetve azt az albumtól (ami nyilván több hangfelvétel gyűjteményeként értendő). A hangfelvételek nemzetközi azonosító száma az ISRC-kód (International Standard Recording Code), amelyet a hangfelvétel jogtulajdonosa ad a saját felvételeinek – az IFPI-tól kért kódtartományból.8 3.1. Hangfelvétel-előállító A hangfelvételek eredeti jogtulajdonosa a törvény szerint a „hangfelvételelőállító”. Ez az eléggé szokatlan jogi kifejezés azt a személyt vagy vállalkozást/intézményt takarja, amely a felvétel elkészítését szervezési és anyagi oldalról kezdeményezte, összefogta. 3.2. Egyszerre szerző és előadó és hangfelvétel-jogosult A mai könnyűzenében az is rendszeresen előfordul, hogy ugyanaz a személy írja a dalt, adja elő, és még a hangfelvétel elkészítését is maga szervezi és finanszírozza. Természetesen ezt is csak úgy lehet jogilag értelmezni, hogy ő ebben az esetben három szerepkört tölt be, „három 8

www.ifpi.org/isrc

118

A zenei szerzői jog alapjai

sapka van a fején”. Ilyenkor aztán végképp oda kell figyelni szerződéskötés esetén. 3.3. Lemezkiadó – avagy music label Ahogy a szerzőknél a zeneműkiadó, úgy itt, az előadóknál is van olyan üzleti szereplő, amely belép a képbe. Ezt a szereplőt az átlagos járókelő is ismeri, általában „lemezkiadó” (angolul music label) néven – hiszen ő B2C, azaz fogyasztói irányú kommunikációt végez. Sokszor hívják ezt egyszerűen „kiadónak”, ami azért nem túl szerencsés, mert ez a biztos útja annak, hogy jól összekeverjük a lemezkiadót és a zeneműkiadót, ami végzetes hiba lenne. A lemezkiadókra is igaz az, ami a zeneműkiadóknál már felmerült: nincs olyan „szabály”, hogy mindenképpen kell egy előadónak lemezkiadó. Mindig az adott esettől, az adott helyzettől függ, hogy érdemes-e szerződni kiadóval. Ez egy nyílt és őszinte tárgyaláson tisztázható a kiadóval: mit tud kínálni, miben tudja segíteni a produkciót, és cserébe mit kell nyújtania az előadónak. A karrier elején nem árt az óvatosság: ha a zenekar saját maga készítteti el a hangfelvételt (azaz ők maguk a felvétel jogtulajdonosai), akkor persze jól jöhet a terjesztésben egy lemezkiadó segítsége – de ha cserébe a felvétel teljes vagyoni jogát át kell ruházni, az már megfontolandó. Ha megtörténik a jogátruházás, akkor onnantól a zenekar a saját felvételét is csak ennek a kiadónak az engedélyével tudja felhasználni. Egyszóval úgy kell tekinteni a saját „jogtulajdonra”, mint egy vagyontárgyra, amelyet áruba lehet bocsátani, ha igazán megéri – de nem szabad elkótyavetyélni.

119

Tóth Péter Benjamin

4. Film Nem szükségszerű ez a negyedik lépés, de eléggé gyakori, amikor az elkészült hangfelvételhez zenei videót (alias videóklipet) készítenek. Ilyenkor fontos tudni, hogy ki az elkészült videó jogtulajdonosa. Nem meglepő módon ezt a szereplőt „filmelőállítónak” hívja a jog, ő az, aki a film jogosultja, „jogtulajdonosa”. És éppúgy, mint a hangfelvételeknél láttuk, abból a személyből vagy intézményből/vállalkozásból lesz filmelőállító, amely a film elkészítését szervezési és anyagi oldalról kezdeményezte, összefogta. Ismét igaz az, hogy maga a szerző / előadó is lehet filmes jogtulajdonos, és hogy érdemes ezzel a vagyontárggyal okosan gazdálkodni. Csak egy példa, hogy hol is van szükségünk arra, hogy tudjuk, ki a zenés videó „filmes jogtulajdonosa”: a YouTube-ra ez a szereplő töltheti fel a videót, illetve más is csak az ő engedélyével teheti ezt meg. 5. Mit jelent az, hogy „szerzői jogaim vannak”? A szerzőket megillető jogokat két nagy csoportba soroljuk: • Személyhez fűződő jogok Ezek olyan jogosultságok, amelyek a szerző és a műve közötti szoros személyes viszonyt ismerik el. Ezek:  A mű első nyilvánosságra hozatala mindig a szerző személyéhez kötött speciális jogosultság.  A „névjog” – a szerző nevét fel kell tüntetni, és akár művésznevet is választhat. Ez a jogosultság függ a lehetőségektől, tehát például nem életszerű, hogy a rádiós játszásnál végigmondják a dalszerzők nevét – de az online világban semmi akadálya nincs annak, hogy az eddiginél jobban elterjedjen az a szokás, hogy a szerzők nevét minden helyen pontosan feltüntessék. 120

A zenei szerzői jog alapjai

 A „mű egységének védelme” pedig azt jelenti, hogy a szerző készre írta a dalt, azt eltorzítani, megcsonkítani nem lehet. Természetes, hogy ezekről a személyhez fűződő jogokról kevesebbet hallunk – mindig több szó esik a pénzről. Azaz: • Vagyoni jogok A szerzői jog lényegében egy kizárólagos engedélyezési jog. A szerző tehát engedélyt ad a felhasználásra – a felhasználó pedig ezért az engedélyért cserébe fizeti a jogdíjat. A könyvkiadásban ez az engedélyezési jog pont ilyen egyszerűen működik, ahogy fentebb már volt róla szó: minden könyvkiadás mögött egy szépen aláírt szerződés van, ahol az író engedélyt ad a megjelentetésre, a könyvkiadó pedig jogdíjat fizet neki. A zenében viszont a tömeges felhasználások miatt más megoldást kellett találnia a szerzői jognak. Ezt hívjuk közös jogkezelésnek – amely megismeréséhez most kicsit megint vissza kell ülnünk az időgépbe. III. Zenei közös jogkezelés 1847-et írunk. Párizs, Champs-Elysées. Három ifjú zeneszerző sétál a sugárúton, és betérnek a Café des Ambassadeurs-be egy jó vacsorára. A zenekar a kor ismert dalait játssza, köztük természetesen hőseink zenéi is elhangzanak. Egymásra néznek. Pontosan tudják, hogy – ekkor már létező szerzői jogaik alapján – a zenekar csak előzetes engedélyük alapján játszhatta volna el a dalokat, de természetesen ilyen engedélyt tőlük senki nem kért. Ezért úgy döntenek, a vacsora végén nem fizetik ki a számlát. Vállalják a pert, amit végül megnyernek – és ekkor kezdenek el igazán komolyan azon gondolkozni: vajon hogyan lehetne ezt a bizonyos 121

Tóth Péter Benjamin

„egyenkénti engedélyezési jogot” jól működtetni a zenei elhangzások esetén. Létrehoznak egy közösséget, amelybe bármely dalszerző beléphet (ez lett a SACEM9, a világ máig legnagyobb és persze legrégebben működő jogkezelője). Egy kézbe fogják a szerzői jogaikat, és felvesznek ügyvédet, adminisztrátort, területi képviselőt. Ha egy vendéglő szerződik velük, akkor bármely tagjuk bármely dalát lejátszhatja. A modell sikeres, egyre több ilyen jogkezelő születik szerte Európában, majd a világon. Magyarországon 1907-ben jött létre a MARS Szövetkezet (Magyar Zeneszerzők, Szövegírók és Zeneműkiadók Szövetkezete), amely az Artisjus közvetlen jogelődje. Egyre több szerző csatlakozik ezekhez a közösségekhez, amelyek egymást is kölcsönösen megbízzák a jogdíjak beszedésére. Így alakul ki az a hálózat, ami máig meghatározza a zeneipart: országonként – általában – egy jogkezelő szervezet, amely a teljes zenei világrepertoárt képviseli. Azaz beszedi a jogdíjat, és az elhangzási adatok alapján pontosan annak a szerzőnek fizeti ki, akit illet. Ha ez a szerző nem a saját tagja, akkor átutalja annak a szervezetnek, akihez a szerző tartozik. Ennek a megoldásnak több előnye is van: • A zenét felhasználó szervezet számára ez jogbiztonságot jelent, hiszen egyetlen szervezetnek való díjfizetéssel minden engedélyt egy kézből meg tud szerezni. • A szerzők számára pedig egy erősebb alkupozícióval jár, hiszen a kritikus tömeg ezt jelenti. (Lényegesen jobb helyzetből tud tárgyalni egy ilyen közös szervezet, mint a szerzők külön-külön.) 9

www.sacem.fr

122

A zenei szerzői jog alapjai

1. Tagság, képviselet A közös jogkezelők szerte a világon egyesületi (vagy hasonló) formában működnek, nonprofit szervezetként. Maguk a dalszerzők a tagjaik – és hasonló szervezetek alakultak az előadóknak és hangfelvétel-kiadóknak is. A jogkezelő tagjának vagy megbízójának lenni azt jelenti, hogy az adott szerző (vagy előadó, vagy kiadó) a teljes világra vonatkozó szerzői jogainak képviseletére kéri fel az egyesületet. Van lehetőség arra, hogy ezt országonként korlátozza, és arra is, hogy a világ valamely másik jogkezelőjébe lépjen át. 2. Közös jogkezelők Magyarországon, a zenében három reprezentatív közös jogkezelő aktív. 2.1. ARTISJUS A dalszerzők közös jogkezelője. A szerzők új műveiket „műbejelentés” útján tudják regisztrálni az adatbázisban. Ehhez egy online rendszert is működtetnek, ami egyszeri személyes látogatást igényel az Artisjus budapesti vagy valamelyik vidéki irodájában. Ettől kezdve a legtöbb ügyet otthonról, az interneten is lehet intézni. A kezdő zenészek számára általában az Artisjus jelenti a belépőt a közös jogkezelés világába, mert akár az első dalok első nyilvános elhangzásainál (élő zenés fellépések) is kaphatnak jogdíjat. 2.2. EJI Az előadók közös jogkezelője. Hangszeres zenészként vagy énekesként lehet csatlakozni 123

Tóth Péter Benjamin

hozzá. Akkor jelenthet jövedelmet az előadónak, ha kereskedelmi forgalomba került hangfelvétele van, amit (pl. rádióban, televízióban) fel is használnak, illetve ha televíziós ismétlés történik. Az új felvételeket egy „hangfelvétel-adatlapon” lehet regisztrálni az EJI adatbázisában. (És ne feledjük: ha valaki szerző és előadó egyszerre, akkor mind az Artisjushoz, mind az EJI-hez szükséges megtenni a bejelentést.) 2.3. MAHASZ A hangfelvétel-kiadók közös jogkezelője. Akár nagy (ún. „major”) kiadóról, akár kisebb független kiadóról van szó, csatlakozhat a MAHASZ-hoz. Sőt, akár a saját kiadásban („szerzői kiadásban”) megjelenő felvételeknél is van lehetőség a bejelentkezésre. A hangfelvételeket a MAHASZ Playlist.hu nevű oldalán lehet regisztrálni. IV. Jogok, jogdíjak a gyakorlatban Nézzük végig egyenként, hogy a legfontosabb zenei felhasználásoknál hogyan lépnek működésbe az eddig leírt szereplők és jogaik. Érdemes „kapaszkodni”, mert a zenei jogdíjak világa (szakszóval: a „zenei jogosítás”) meglehetősen bonyolult, ám az alábbi összefoglaló segítséget nyújthat a tájékozódásban. 1. Élőzene Egy élőzenés fellépés kapcsán a szerzői jogi kötelezettségek a rendezvény szervezőjét terhelik. Ez a következőt jelenti: 124

A zenei szerzői jog alapjai

• A fellépő zenekarral, előadóval közvetlenül kell megállapodnia minden fontos feltételben – köztük a fellépésért járó díjazásban is. (Ezt szokták gyakran fellépti díjnak vagy gázsinak hívni.) Ez a megállapodás teljesen szabad, az adott előadó ismertsége és elérhetősége határozza meg az összeget – bár kb. kétévente nyilvánosságra kerülnek olyan árlisták, ahol ismertebb fellépők költségét lehet megismerni. • Az elhangzott dalok szerzőit az Artisjus képviseli – tehát a szervezőnek jogdíjat kell fizetnie az Artisjus felé, és meg kell adni az elhangzott dalok listáját is (ez utóbbiban nyilván érdemes a fellépő segítségét kérni). Az Artisjusnak van erre online szolgáltatása is, a www.artisjus.hu oldalról elérhető a rendezvényszervezői regisztráció. • Az elhangzott dalok hangfelvétel-kiadójával viszont nincs semmi dolgunk. Mivel ilyenkor nem a rögzített felvétel szólal meg, hanem élő változat, az ő jogaikat nem érinti az elhangzás. 2. Rádió A rádiós játszásoknál a szerzői jogi ügyeket a csatornát üzemeltető cégnek („rádiószervezet”) kell intéznie. Ez a következőt jelenti: • a lejátszott dalok előadója után az EJI-nek fizet jogdíjat, • a dalok szerzőit az Artisjus képviseli – tehát jogdíjat kell fizetnie az Artisjus felé is, • a hangfelvétel-kiadók tekintetében pedig a MAHASZ felé történik jogdíjfizetés. Cserébe a rádiós szerkesztők bármilyen nyilvánosságra hozott, kereskedelmi forgalomba került hangfelvételt lejátszhatnak.

125

Tóth Péter Benjamin

3. Televízió Egy TV-csatorna igazi szerzői jogi nagyüzem. Eltérő módon kell intézni a saját gyártású műsorok jogait és a vásárolt („licencelt”) műsorokét. Más a játékfilmek helyzete, és más a videóklipeké. Ennek a kis írásnak jelentősen meghaladná a terjedelmét a teljes ismertetés. Mindenesetre egy hagyományos zenetévés játszás esetén a jogosítás kísértetiesen emlékeztet a rádiós játszásokéra, tehát a három jogkezelő (Artisjus, EJI, MAHASZ) juttatja el a jogdíjakat a szerzőknek, előadóknak, lemezkiadóknak. 4. Gépzene Amikor egy üzletben zene szól, olyan felhasználás történik, ami után jogdíjat kell fizetni a szerzőknek (Artisjus), előadóknak (EJI) és lemezkiadóknak (MAHASZ). Ezt a jogdíjat az egyszerűség kedvéért, a három szervezet megállapodása alapján, az Artisjus szedi be több mint 40 000 magyarországi üzlettől. Bár egyenként ezeket a jogdíjakat nyilván nem lehet egy nagy rádió, televízió vagy fesztiválszervező jogdíjának méretéhez hasonlítani, a sok kicsi sokra megy. Talán a legtöbben nem is gondolnák, de ez a terület anyagilag a magyar zeneipar rendkívül fontos összetevője. Az üzletek üzemeltetőit terheli a jogdíjfizetés. Ennek a jogi háttere az, hogy itt is új „nyilvános előadás” történik – a gazdasági háttér pedig az, hogy jól kimutatható, hogy ezekben az üzletekben mennyire fontos a zene szerepe, mennyire jelentős hozzáadott értéke van a vendéglátás, kereskedelem területén. Ezt az értéket tükrözi a jogdíj, hogy a zene alkotói is részesüljenek az így termelt jövedelmekből.

126

A zenei szerzői jog alapjai

5. Fizikai kiadás A hanghordozókon történő kiadás visszaszorulóban van, de a mai napig létező megoldás. Itt a szerzői jogi kötelezettségek a lemezkiadót terhelik. • Közvetlenül meg kell állapodnia az előadóval, és neki közvetlenül jogdíjat fizetni. (A magyar zsargon ezt hívja „royalty”-nak, bár ez az angol kifejezés helyesen bármilyen jogdíjat jelenthet.) • A dalszerzőket itt is az Artisjus képviseli, tehát a lemezkiadó jogdíjat fizet be, amit a jogkezelő eljuttat a szerzőknek. • Ha az adott felvételt nem maga a lemezkiadó készítette, akkor a hangfelvétel jogtulajdonosától is közvetlenül kell engedélyt kérni a kiadáshoz. 6. Online zenefelhasználás A legújabb és sajnos a legbonyolultabb jogosítási terület az internetes és mobilhálózatokon keresztül történő felhasználás. Ennek két fő típusa van: • a pofonegyszerű „webrádiós” felhasználás, ahol a közönség nem tudja szabadon megválasztani, hogy melyik zenét mikor akarja meghallgatni (ennek jogosítása a rádióéval azonosan történik), és • az on-demand felhasználás, ahol a közönség maga dönti el, hogy mit mikor hallgat meg / tölt le. Az utóbbi típusú felhasználáson belül megkülönböztetjük a downloadfelhasználásokat (ahol tartós letöltés készül a hallgatónál – pl. iTunes) és a streaming-felhasználásokat (ahol nincs tartós másolat – pl. YouTube vagy Spotify). 127

Tóth Péter Benjamin

A szerzői jogi kötelezettségek itt az online zenei szolgáltatót terhelik. • A dalszerzőket világszerte közös jogkezelők képviselik, tehát az Artisjus felé történő jogdíjfizetés itt is szükséges. (De mivel ezek a szolgáltatások nemzetköziek, a nagy szolgáltatók sok ország jogkezelőjével vannak szerződéses kapcsolatban, tehát nem olyan egyszerű a helyzetük, mint egy rádióé, amely egyetlen jogkezelőtől minden szükséges jogot meg tud szerezni.) • Az előadókat általában a lemezkiadók képviselik, rajtuk keresztül lehet az ő engedélyüket megszerezni. (Magyarországon az EJI törekszik ezen a fronton is képviselni az előadókat, nemrég jogerős ítélet is megerősítette ezt a törekvésüket, és 2019 végén már az első jogdíjfelosztásuk is megtörtént.) • A hangfelvétel-jogosultak engedélye közvetlen szerződéssel szerezhető meg. Mivel globálisan rengeteg ilyen szereplő van, a nagy szolgáltatók nem közvetlenül intézik ezt, hanem egy új szereplő, a zenei aggregátor közvetítésével. (Tehát a fizetett jogdíj is az aggregátorokon keresztül jut el a kiadókhoz.) Mivel egy új zenei piacról van szó, még nagyon sok vitás pont van az online zenefelhasználások körül. Elsősorban az a kérdés, hogy egy-egy elhangzás után elég jogdíj jut-e el a szerzőkhöz, előadókhoz, lemezkiadókhoz – ez a fenntartható zenei piac alapkérdése napjainkban.

128

A zenei szerzői jog alapjai

Összefoglalva mindezt egyetlen táblázatban: Artisjus

EJI

MAHASZ

élőzene





rádiós játszás



televíziós játszás (ker. célból kiadott hfv.)



televíziós játszás (egyéb zene)





Artisjus

EJI

MAHASZ

többszörözés (kereskedelmi céllal)





többszörözés (nem kereskedelmi céllal)







online





gépzene



üreshordozó-díj



2. táblázat: A zenei felhasználások bejelentés-kötelezettsége

Egy fontos téma van, ami tényleg meghaladta e kiadvány kereteit – ez a zenei átdolgozások, verziók, mixek, plágiumok világa. Az Artisjus rövid kiadványa10 részletes segítséget ad ebben a kérdésben.

https://dalszerzo.hu/2014/10/14/a-zenei-atdolgozasokrol/

129

Tóth Péter Benjamin

Fogalmak Előadóművész: Az a személy, aki a művet személyes teljesítményével megszólaltatja, előadja. A zenében ez az énekest és a hangszeres előadókat („artist”) jelenti. Gépzenei felhasználás: A zene olyan megszólaltatása, amely a jelen lévő közönség számára gépi eszközökkel történik (pl. gépi háttérzene üzletben). Hangfelvétel-előállító (hangfelvétel-jogtulajdonos): Az a személy vagy szervezet, aki (amely) egy hangfelvétel rögzítését kezdeményezi, szervezi, finanszírozza. Hangfelvétel-kiadó (music label): Az a személy vagy szervezet, aki (amely) egy hangfelvétel értékesítését megszervezi. ISRC (International Standard Recording Code): A hangfelvételeket azonosító szabványos nemzetközi azonosító, fenntartója az IFPI (Hangfelvételipar Nemzetközi Szövetsége). A hangfelvétel jogtulajdonosa igényelhet tőlük kódtartományt, majd az egyes felvételekre maga a hangfelvételjogtulajdonos adja az IFPI-kódokat. ISWC (International Standard Musical Work Code): A zeneműveket azonosító szabványos nemzetközi azonosító, fenntartója a CISAC (Zenei és Egyéb Szerzők Társaságainak Nemzetközi Konföderációja). Magyarországon az Artisjus osztja ki az ISWC-kódokat a hozzá regisztrált zeneművekre. Jogdíj (royalty): A felhasználásra adott engedély ellenértéke. Jogosítás (licencing): A zene felhasználására vonatkozó engedélyek megadásának, erre vonatkozó szerződések megkötésének, a jogdíjak bekérésnek a folyamata.

130

A zenei szerzői jog alapjai

Mechanikai jogok: A zenei szerzőket megillető engedélyezési jog, amely a művek hangfelvételen való rögzítésére és másolatkészítésére vonatkozik. Nemzetközileg és Magyarországon is tipikusan közös jogkezelő szervezet útján gyakorolják a szerzők, de az angolszász országokban a zeneműkiadók szerepe jelentős. Nyilvános előadási jogok: A zenei szerzőket megillető engedélyezési jog, amely a művek nyilvános előadására és nyilvánossághoz közvetítésére (pl. rádió, televízió, online) vonatkozik. Nemzetközileg és Magyarországon is tipikusan közös jogkezelő szervezet útján gyakorolják a szerzők. On-demand (online) felhasználás: Olyan online zenefelhasználás, ahol a közönség tagjai maguk választják meg az adott zene meghallgatásának helyét és idejét. Két típusa van: • streaming: a kiszolgáló szerverről folyamatos hozzáféréssel • download: a user eszközén tartós másolatkészítéssel Synchronization (sync) jogok: A zenei szerzőket megillető megfilmesítési jog, amely a zeneművek audiovizuális tartalmakhoz való társítására (felhasználására) vonatkozik. Ezt a jogosítást tipikusan a szerzők közvetlenül maguk engedélyezik (vagy zeneműkiadó útján). Szellemi tulajdon: Egyes meghatározott szellemi termékeken fennálló, tulajdonjoghoz hasonló (de ahhoz képest több ponton mégis speciális) jogi oltalmi formák összessége. Ide tartoznak a szerzői jogon túl pl. a szabadalmak, a védjegyek. Szerző: Az a személy, aki a művet megalkotta. A zenében két fő szerepet ismerünk: zeneszerző, szövegíró. Egy meglévő mű egyéni-eredeti átdolgozásának készítőjét is szerzőnek tekintjük, de az átdolgozáshoz az eredeti mű szerzőinek engedélyére szükség van. 131

Tóth Péter Benjamin

Szerzői jog: Az irodalmi, tudományos, művészeti művek alkotóit megillető, művükön fennálló kizárólagos jog. Szerzői joghoz kapcsolódó jogok: Az előadóművészeket, hangfelvételelőállítókat, rádió- és televíziószervezeteket, filmelőállítókat és adatbázis-előállítókat megillető, a szerzői joghoz hasonló (de ahhoz képest több ponton mégis speciális) jogi oltalmi forma. Szerzői mű, alkotás: Az irodalom, tudomány, művészet minden egyénieredeti jellegű alkotása. Zenei aggregátor: A hangfelvétel-jogtulajdonosok és az online zeneszolgáltatók közti kapcsolatot megteremtő piaci szereplők. Feladatuk a megfelelő hangfelvételek és hangfelvételt leíró adatok összegyűjtése és közvetítése, továbbá a hangfelvétel-jogtulajdonosokat megillető összegek közvetítése Zenei producer: Az a szereplő, aki meghangszereli, „felöltözteti” a dalt, de szerepe egyre aktívabb, tehát gyakori, hogy a dal tempóját, szerkezetét is megváltoztatja a dalszerzőkkel közösen. Ennek eredményeként ma már a zenei producer gyakran maga is társszerző a dal regisztrációjánál. Zeneműkiadó (music publisher): Azok a vállalkozások, amelyek dalszerzőkkel kötnek szerződést, és részesedést kérnek a művek jogdíjából – cserébe azt vállalják, hogy megpróbálnak minél több elhangzást szerezni a műveknek.

132

133

Bajnai Zsolt

Bajnai Zsolt 2013-ban részt vett a Cseh Tamás Program kidolgozásában, majd 2014-ben ennek egyeztetésében. 2015 óta az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának vezetője, majd 2018-tól a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) részeként működő Könnyűzenei Szolgáltató Iroda igazgatója. Eredeti végzettsége szerint középiskolai tanár, újságíró. Sokáig dolgozott kommunikációs területen, 2012 és 2016 között pedig az államigazgatásban.

134

A támogatás nem járandóság, tenni kell érte

Bajnai Zsolt

A támogatás nem járandóság, tenni kell érte A magyar könnyűzenének is léteznek olyan területei, amelyeknek szükségük van a nem piaci alapú támogatásra. 1993 óta a hazai kulturális mecenatúra meghatározó szereplője a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amelyen belül jó ideje több kollégium is segíti a könnyűzenét. Az NKA Hangfoglaló Program Kollégiumának tapasztalatai alapján igyekszem összefoglalni, miként juthat egy zenész, egy formáció, egy helyszín vagy bármilyen könnyűzenei program pályázati forráshoz. Nem ennek a tanulmánynak a feladata azt körüljárni, hogy miért születik Magyarországon jóval több kulturális produkció, mint amennyit a piac, a fizetőképes kereslet el tud tartani. Abban azonban biztos vagyok, hogy a nyelvi sajátosságaink, a magyarokra jellemző kreativitás az okok között keresendő, és nemcsak az elmúlt évtizedekben, de a korábbi évszázadokban is. Gondoljunk a 20. század elejének irodalmi életében megjelenő támogatókra, vagy azokra a mecénásokra, akik építészeket, festőket és zenészeket segítettek valamilyen módon abban, hogy azzal foglalkozhassanak, amihez tehetségük révén a legjobban értenek. Nem osztom azokat a nézeteket, miszerint Magyarországon a könnyűzene egy olyan iparág, amelynek kizárólag piaci alapon kellene működnie, így sem az államnak, sem bármiféle állami szereplőnek nincs támogatói feladata ezen a területen. Azt gondolom, a magyar könnyűzene is egy olyan széles spektrumú művészeti ág, amelynek vannak olyan 135

Bajnai Zsolt

szűkebb közönségigényhez igazodó, de ettől még fontos és előremutató szegmensei, amelyek mecenatúra nélkül nem léteznének, vagy nem maradnának életben, és bontakoznának ki a magyar kultúra egészének javára. Továbbá a könnyűzene is pontosan úgy működik, mint sok másik művészeti ág, ahol az indulás, a pályakezdés vagy éppen a földrajzi különbségekből adódó eltérések – és a kultúrához való hozzáférés mindenkit egyformán megillető joga – miatt is szükség van valamiféle központi segítségre. Magyarországon különböző okoknál fogva ezt a segítő szerepet jó ideje a Nemzeti Kulturális Alap látja el.1 I. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) A Nemzeti Kulturális Alapot a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány hívta életre 1993-ban „A nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében.”2 Az Alap 2009-ig elsősorban az adóként beszedett, úgynevezett kulturális járulékból működött, majd attól az évtől kezdődően az ötös lottó játékadójának 90 százaléka lett a legfontosabb, a mindenkori éves, állami költségvetéstől független bevételi forrása. Az elmúlt évtizedben ezt egészíti ki a közös jogkezelőktől jogszabályban rögzített mértékű, illetve néhány minisztériumtól meghatározott pályázati célra átadott összeg. Mindez azt jelenti, hogy az NKA eddigi bő negyedszázados története során mintegy 200 milliárd forintot fordíthatott a magyar kultúra támogatására.

Ba j n a i Zsolt: A kultúra szolgálatában – 20 éves az NKA, NKA, Budapest, 2013

1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról http://80.99.236.241:81/nka_belso/_ temp/ckfinder/files/jogi_hatter/1993_evi_XXIII_tv.pdf 2

136

A támogatás nem járandóság, tenni kell érte

Az NKA rendelkezésére álló források legnagyobb része pályázati úton kerülhet a kulturális élet szereplőihez. Az NKA törvény értelmében az Alapot irányító, a kulturális területért felelős mindenkori miniszter saját hatáskörében is dönthet a támogatásokról, az úgynevezett miniszteri keret terhére. Az NKA források túlnyomó részét azonban a szakmai kollégiumok oszthatják szét nyílt, meghívásos és egyedi pályázatok révén. 3 Az elmúlt években így szétosztott támogatás összege elérte vagy meghaladta az évi 5 milliárd forintot. A pályázati forrásokról döntő kollégiumok jelenleg három csoportba sorolhatók. Vannak az úgynevezett „művészeti főtematikájú állandó kollégiumok”, mint például az elsősorban komolyzenével foglalkozó Zeneművészet Kollégiuma. Ezek tagjainak harmadát az adott művészeti ág szakmai szervezetei, harmadát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), harmadát pedig az NKA elnöke delegálja előre meghatározott időre. Ugyancsak ilyen módon szerveződik a „nem művészeti tematikájú állandó kollégiumok” összetétele, amelyek között megtalálható például a Könnyűzene Kollégiuma. A harmadik csoportot pedig az úgynevezett ideiglenes kollégiumok alkotják – ilyen a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Kollégium is –, amelynek valamennyi tagját az NKA-t elnöklő miniszter nevezi ki. Fontos tudni, hogy a kollégium tagjai nem az NKA főállású munkatársai, hanem egyfajta társadalmi szerepet vállalva csak a pályáztatás szakmai lebonyolításában, illetve a megítélt támogatások szakmai ellenőrzésében vesznek részt.4 A kollégiumok rendelkezésére álló éves keret nagyságáról az NKA Bizottság dönt – mint az Alap legfontosabb döntéshozatali és irányító 3

A Nemzeti Kulturális Alapról: www.nka.hu/rolunk/nka

NKA Kollégiumok és pályázatok: www.nka.hu/palyaztatas/kollegiumi_palyazatok

137

Bajnai Zsolt

testülete. A jelenleg kilenctagú Bizottság három tagját az NKA elnöke, hármat a Magyar Művészeti Akadémia, hármat pedig a szakmai szervezetek delegálnak, és megbízatásuk négy évre szól. A Bizottság és a Nemzeti Kulturális Alap operatív munkáját is az NKA alelnöke irányítja. Itt is fontos megemlíteni, hogy ennek a testületnek a tagjai sem főállásban dolgoznak az NKA-nál. Miután a Nemzeti Kulturális Alap felhívásaira éves szinten 12–15 ezer pályázat érkezik, amelyeknek nagyjából a fele támogatásban is részesül, nélkülözhetetlen az adminisztratív háttér. Ezt 2016 végéig a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága látta el, ami azóta az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) részeként dolgozik. Az igazgatóság biztosítja többek között az egyes kollégiumok munkáját főállásban segítő titkárokat, a pályázatok megírásához szükséges jogi szaktudást, a pályázatok kiírásához, feldolgozásához és kezeléséhez nélkülözhetetlen informatikai hátteret, a megítélt támogatások kiutalásához és ellenőrzéséhez kellő pénzügyi szakembereket. Ez a közel százfős „hivatal” kell ahhoz, hogy a Bizottság és a kollégiumok szakmai elképzeléséből a pályázókhoz valóban megérkező pénz legyen. A Nemzeti Kulturális Alaptól ugyanis csak az kaphat támogatást, aki valamilyen formában pályázik, azaz ismeri az NKA pályáztatási mechanizmusát, ami lassan egy évtizede szinte kizárólag elektronikus úton, a világhálón keresztül bonyolódik (www.nka.hu). Mielőtt azonban végigvennénk, hogy miként születik meg egy pályázati felhívás, és abból hogyan lesz egy kulturális cél megvalósításához használható, majd elszámolható támogatás, nézzük meg, a könnyűzenével foglalkozó művészeknek és menedzsereknek mely kollégiumok tevékenységét érdemes figyelniük.

138

A támogatás nem járandóság, tenni kell érte

II. A könnyűzene helye az NKA-ban Időnek kellett eltelnie ahhoz, amíg a Nemzeti Kulturális Alapon belül önálló kollégiumot, így forrást kapjon a könnyűzene. Az Alap működése közel két évtizeden át nélkülözte a kizárólag ezzel a műfajjal foglalkozó testületet, így az ilyen jellegű pályázatokkal a komolyzenei, illetve egy időben az összevont előadó-művészeti tematikájú kollégium foglalkozott. A 2014-ben elindított Cseh Tamás Program első pályázatait is még az NK A Zenei Kollégiuma írta ki, amely nem sokkal később kettévált komolyzenével foglalkozó Zeneművészet, illetve Könnyűzene Kollégiumokra, majd 2015 februárjában létrejött a Hangfoglaló Program Kollégium elődje, a Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium. 5 Alig egy évvel később pedig a világ- és népzene kapott külön testületet a Halmos Béla Program Ideiglenes Kollégiuma révén. Így jelenleg három olyan kollégiuma van a Nemzeti Kulturális Alapnak, amelyek valamilyen módon érintettek a könnyűzenében vagy annak egy-egy ágában, illetve amelyek több alkalommal működtek is együtt közös zenei pályázatok kiírásában. Mindezek mellett érdemes megemlíteni azt is, hogy a zenében közvetlenül érintett kollégiumok mellett vannak olyan testületei is az NKAnak, amelyek forrásából közvetetten vagy közvetlenül, de a könnyűzene is részesülhet. Ilyenek a Közművelődés Kollégiuma, amely a közművelődési hálózat rendezvényeihez biztosít forrást, illetve a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma, amely pedig a nagy szabadtéri rendezvények létrejöttét segíti.

5 Ba j n a i Zsolt: Így kezdődött – in: Az élő múlt, Cseh Tamás Program-könyvek, Budapest, 2015 – Szerk.: Vass Norbert

139

Bajnai Zsolt

III. A Hangfoglaló Program A Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program 2014. május 12-én jött létre. Előzménye az Országgyűlés 2013 őszi döntése, amelynek értelmében az úgynevezett üres adathordozók után szedett jogdíjak negyede a Nemzeti Kulturális Alaphoz került.6 Ezt követően indult el az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottsága mellett – a bizottságot vezető L. Simon László országgyűlési képviselő, egyben az NKA operatív irányítását ellátó alelnökének irányításával – az a széles körű szakmai egyeztetés, amelynek eredményeként Balog Zoltán, akkori NKA elnök, egyben emberi erőforrások minisztere bejelenthette a program indulását. (A program 2014 és 2017 között Cseh Tamás nevét viselte, 2017. október 26-a óta Hangfoglaló Program.) A program nyolc alprogram mentén kezdte meg működését, és a rendelkezésére álló forrás pályázatok útján történő szétosztását az első évadban még az NKA Zenei Kollégiumán keresztül. Az NKA elnökének döntése értelmében 2015 februárjában állt fel a program saját kollégiuma, amely megfogalmazott egyfajta könnyűzenei életpályamodellt, amely alapján tovább finomította az alprogramokat és a pályázati kiírásokat.7 A program működésének első két éve azonban rávilágított arra, hogy nem lehet csak a már zenei pályára lépni készülőknél elkezdeni a támogatást. Hosszabb távon szükséges foglalkozni a könnyűzenei oktatás, illetve a zenélés minél szélesebb körű terjesztésével. Így jelenleg kilenc alprogramhoz kapcsolódóan jelennek meg az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program pályázati felhívásai, amelyek a következők: 1. Induló Előadói, 2. Klubtámogatói, 3. Előzenekari, 4. Nemzetkö6

Üreshordozó-díj: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Creshordoz%C3%B3-d%C3%ADj

Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának összetétele 2019-ben: www.nka.hu/rolunk/nka

140

A támogatás nem járandóság, tenni kell érte

zi Piacra Lépést Támogató, 5. Médiatámogató, 6. Innovációs, 7. Magyar Könnyűzenei Menedzsmentképzést Támogató, 8. Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató, 9. Magyar Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogram. 8 A kollégium a rendelkezésére álló keretet minden év júliusában osztja fel az alprogramok, illetve az egyes alprogramokhoz tartozó pályázati témák között. A Hangfoglaló a többi NKA kollégiumtól eltérően nem évente egy vagy két pályázati időszakkal dolgozik, hanem folyamatosan jelenteti meg és bírálja el az egyes alprogramok pályázatait. A jelenlegi kollégiumnak egyértelmű elve, hogy a legtöbb esetben nem tud és nem is akar egy-egy könnyűzenei projekt százszázalékos támogatója lenni, illetve olyan pályázókat igyekszik előnyben részesíteni, amelyeknek működésén látszik a hosszú távú, reálisan átgondolt tervezés, a minél nagyobb fokú pénzügyi önállóságra törekvés. A Hangfoglaló Program Kollégiuma az elmúlt hat évben közel 4,5 milliárd forintot oszthatott szét a kilenc alprogram pályázataira. Ennek szinte százszázalékos forrása9 az úgynevezett üres adathordozók után szedett jogdíjak NKA-hoz kerülő összegének az a része, amelyet az NKA Bizottsága jóváhagy a kollégiumnak.10 Ez a keret az elmúlt években körülbelül 700 millió forint volt, amelyből a Hangfoglaló Programiroda működésére szánt meghívásos pályázat mellett évente 20–22 felhívást jelentet meg és bírál el a testület.

8 Egy-két-há-négy… A Hangfoglaló Program beszámolófüzete 2017–2018, MANK Nonprofit Kft., 2018 9

Évente néhány milliós forrást jelent a pályázók által befizetett díj.

Az üres adathordozók után szedett jogdíjak NKA-hoz kerülő negyedéből a Hangfoglaló Programon kívül további tíz kollégium részesül. A Hangfoglaló Program Kollégiuma a teljes összeg 35–40 százalékát kapja meg évente.

141

Bajnai Zsolt

IV. A pályáztatás menete Fontos, hogy minden pályázó értse, milyen út vezet egy kiírástól a döntés megszületéséig, majd a megvalósítás elszámolásáig. Ez azért lényeges, mert így tervezhetőbbé válnak az NKA vagy éppen a Hangfoglaló Program forrásai, hiszen ezek a legritkább esetben állnak egyik hétről vagy akár hónapról a másikra rendelkezésre. Mindezek mellett érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy az NKA legtöbb kollégiuma nem kőbe vésett pályázatokkal dolgozik. A Hangfoglaló Programhoz hasonlóan minden kollégium igyekszik finomítani, a felmerült szakmai igényekhez igazítani a felhívásait. A Hangfoglaló Programról pedig az is elmondható, hogy pályázati rendszere az elmúlt hat évben folyamatosan változott és bővült a szakma visszajelzései alapján. Így születhetett meg például a fővárosi klubtámogatói pályázat vagy éppen a pálya iránt érdeklődő, leendő könnyűzenei menedzserek külföldi tapasztalatszerzését segítő felhívás. Minden pályázat az ötlet, a szakmai igény megfogalmazásával kezdődik. Amikor a szakma részéről érkező jelzések alapján a kollégium tagjai eldöntik, hogy egy új témában vagy korábban már létező témában módosított módon pályázati felhívást kívánnak közzétenni. A második lépés a célok és elvárások az NKA szabályaihoz igazodó, pályázati felhívás formájában történő megfogalmazása. Ebben pontosan megjelenik például a pályázók köre, a rendelkezésre álló forrás nagysága, a végrehajtási határidő vagy éppen a pályázókkal szemben támasztott igények. Ahhoz, hogy az így összeálló pályázati felhívás a nyilvánosság elé kerülhessen, sok szűrőn kell keresztülmennie az NKA Igazgatóságának és az államigazgatás más szereplőinek a bevonásával. Mindez bizto-

142

A támogatás nem járandóság, tenni kell érte

síték arra, hogy mind szakmai, mind jogi szempontból megfelelő felhívások szülessenek. Egy ötlet megszületésétől minimum két hónap telik el addig, amíg az pályázati felhívás formájában megjelenik az NKA honlapján, illetve a Hangfoglaló Program esetében a www.hangfoglalo.hu oldalon is. A nyílt pályázatoknak minimum harminc napig, míg a meghívásosaknak legalább egy hétig elérhetőnek kell lenniük, azaz ennyi idő áll rendelkezésre a felhívásnak megfelelő pályázatok benyújtására. (Az egyedi pályázat ettől annyiban tér el, hogy abban az esetben nincs felhívás. A forrásra igényt tartó kérelme után dönt a kollégium arról, hogy egy úgynevezett egyedi felületet nyit az NKA honlapján, amelyen keresztül mint egy pályázat nyújtható be a támogatási igény.) Az NKA pályázatai kizárólag elektronikus úton nyújthatók be a www.nka.hu oldalon keresztül. Ahhoz azonban, hogy valaki – legyen magánszemély, társadalmi szervezet, vállalkozás vagy éppen költségvetési szerv – ezt megtehesse, előbb regisztrálnia kell az Alapnál. Ez jelenleg minimum öt munkanapot vesz igénybe, viszont a regisztráció három évig érvényes, így annak is érdemes ezt végigcsinálnia, aki éppen nem talált olyan felhívást, amelyre jelentkezne, de a jövőben élni kíván az Alap kínálta lehetőségekkel. A pályázati határidővel kapcsolatban fontos tudni, hogy szigorúan kőbe vésett. Azaz azon a napon éjfélkor, amit beadási határidőnek adott meg egy kollégium, a rendszer akkor is lezár, ha valami éppen feltöltés vagy kitöltés közben van. Érdemes tehát nem az utolsó pillanatra hagyni a pályázatok elkészítését. A beérkezett pályázatokat először az NKA Igazgatósága, praktikusan a kollégiumi titkárok dolgozzák fel. Ilyenkor megvizsgálják, hogy az

143

Bajnai Zsolt

adott pályázó megfelel-e a felhívásban megfogalmazott követelményeknek, a kötelezően előírt mellékletek csatolva lettek-e, illetve a szükséges adatlapok kitöltése megtörtént-e. Azaz a különböző szabályoknak mindenben megfelel-e a jelentkező. Ez a legtöbb esetben több száz pályázat több ezer oldalnyi dokumentumának az áttekintését jelenti, így több hét is eltelhet a beadási határidő és a között, hogy a kollégiumi tagok – ugyancsak elektronikus úton – döntésre megkapják a pályázatokat. Ezt követően ülhetnek össze a kollégiumok, hogy döntsenek az adott pályázatra érkezett kérelmekről. A Hangfoglaló Program gyakorlatában ez azt jelenti, hogy a pályázatok kollégiumi tagoknak történő átadása és az ülés között minimum egy hét telik el, hogy a testület tagjai át tudják nézni a pályázati anyagokat. (Az Induló Előadói Alprogram esetében 250–300, a Klubtámogató és a Nemzetközi Piacra Lépést Támogató Alprogramok esetében 100–150 pályázatról van szó.) A kollégiumi ülésen minden egyes pályázat a testület elé kerül, ahol szótöbbséggel – szavazategyenlőség esetén a kollégiumvezető voksa duplán számít – döntenek egy-egy pályázat támogatásáról vagy elutasításáról. A kollégiumnak joga van ahhoz, hogy az igényelt támogatásnál kevesebb forrást ítéljen meg, illetve kitételeket tegyen egy-egy pályázó esetében. A kollégiumi ülésekről minden esetben jegyzőkönyv készül, ami a döntéseket is tartalmazza. Ezt először a kollégium vezetője írja alá, majd az EMET-en belül hagyják jóvá, míg a végső szót az NKA elnöke mondja ki. Egy kollégiumi döntés tehát csak akkor válik hatályossá – azaz tekinthető a támogatási összegnek megfelelő kötelezettségvállalásnak az NKA részéről –, amikor az Alapot vezető miniszter aláírta, majd az NKA honlapján, illetve a pályázók felhasználói fiókjában is hivatalosan megjelent. A pályázatok bonyolultságától és a pályázók számától függő-

144

A támogatás nem járandóság, tenni kell érte

en ez olykor 2–4 hónappal később is lehet, mint ahogy a beadási határidő lejárt. Sokan vitatják, de NKA kollégiumi tagként, a működés szempontjából érthetőnek tartom, hogy a döntések ellen nem lehet fellebbezni, illetve a kollégiumok nem kötelesek a döntésüket indokolni. Ha ez nem így lenne, ellehetetlenülne a szervezet működése. El kell fogadni, hogy ezekben a döntésekben megjelenik a kollégiumi tagok szubjektuma is, ami ráadásul összeadódik. A kollégiumi döntés hatályosítása – csak emlékeztetőül: ez akár hét hónappal is lehet azt követően, hogy a pályázat ötlete megfogalmazódott – nem azt jelenti, hogy a pályázók azonnal hozzájutnak a számukra megítélt forrásokhoz. Az NKA Igazgatóságának ugyanis előbb el kell készítenie a pályázóval kötendő szerződést, ami sok esetben a pályázók részéről is technikai pontosításokat (pl. visszatervezést vagy a kollégium által előírt szerződéskötési feltétel teljesítését) igényel. Mivel az azonos pályázati kiíráshoz tartozó szerződéseket a kollégiumi titkárok általában „egy csomagban” írják, újabb heteket vehet igénybe az előkészítésük. A szerződés elkészültét követően a pályázó megkapja a dokumentumot, amit aláírva, illetve a szükséges banki felhatalmazással együtt kell visszajuttatnia az NKA Igazgatóságához. Tapasztalat, hogy sokszor ezzel a lépéssel is heteket vesztenek a pályázók, mert a cégszerű címen nem keresik a szerződéseket, vagy heteket várnak annak visszajuttatásával. Pedig a szerződés NKA-ba való visszaérkezését követően, viszonylag gyorsan elindul az utalás, ami a Magyar Államkincstáron átfuttatva 3–4 nap alatt érkezik meg a támogatotthoz. Érdemes tudni, hogy a pályázatok többségénél a megítélt összeg 90 százalékát kapják meg elsőre a támogatottak, a fennmaradó 10 száza-

145

Bajnai Zsolt

lékot pedig csak az elfogadott szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás után utalja át az NKA. Illetve vannak olyan pályázók, akik a megítélt összeg nagysága miatt több részletben juthatnak hozzá a forráshoz. Mindez tehát az jelenti, hogy akár 8–9 hónap is eltelhet a pályázati ötlet vagy egy korábbi pályázat átdolgozása és a forrás megérkezése között. Meghívásos pályázatok esetében ez annyival lehet rövidebb, hogy ott nem kell 30 napig kifüggesztve lennie a felhívásnak, míg az egyedi pályázatoknál a felhívás elkészítése csökkentheti a forráshoz jutás idejét. Ugyanakkor érdemes azt is tudni, hogy vannak olyan pályázatok, amelyek végrehajtása azt megelőzően is elkezdődhet – azaz a költségekről számlák nyújthatók majd be –, hogy az NKA-val a szerződéskötés megtörténne, illetve a forrás a pályázóhoz megérkezne. Igaz, ilyen esetekben a pályázónak vagy a partnereinek kell „hiteleznie” a megítélt támogatási összeget vagy annak egy részét. Az NKA-pályázat „élete”, illetve a pályázó és az NKA kapcsolata azonban nem ér véget a támogatás kiutalásával. Az NKA pályázatainak ugyanis egy nagyon jól kidolgozott és kellően szigorú elszámolási metódusa van. Azaz a szerződésben rögzített pályázati végrehajtási határidőt követő két hónapon belül a pályázóknak szakmai és pénzügyi beszámolót kell benyújtaniuk az NKA elektronikus felületén keresztül. A szakmai beszámolók elfogadása vagy kiegészítésre való visszautalása az adott kollégium tagjainak a feladata, míg a pénzügyi elszámolást az NKA Igazgatóságának erre illetékes osztálya végzi. Amennyiben mindkét beszámoló megfelel a követelményeknek, a pályázó megkapja a támogatási összeg utolsó 10 százalékát (amit az elszámolás érdekében addig neki kellett megelőlegeznie), és kvázi lezárul az adott pályázat végrehajtása.

146

A támogatás nem járandóság, tenni kell érte

Azzal a kitétellel, hogy az NKA a pályázat végrehajtását követő öt évben bármikor ellenőrizheti a pályázót és az adott támogatáshoz kapcsolódó dokumentumokat. Minden kollégiumnak feladata, hogy évente részt vegyen ilyen ellenőrzésekben, illetve maga az NKA Igazgatóság is rendszeresen végez ilyeneket. Mindez nem szőrszálhasogatás, hanem az NKA-ra bízott közpénz felelősségteljes felhasználása, ami nemcsak a kollégiumi tagok, az igazgatóság, de a pályázók és az adott pályázatban részt vevők feladata is. Ez ugyanis az egyik tartópillére az NKA immár több mint negyedszázados működésének. V. Mi kell a sikeres pályázathoz? Aki a fentieken átrágta magát, és megértette, hogy milyen folyamatokon keresztül születik meg egy pályázati döntés, joggal teheti fel a kérdést: az elsőre kissé bonyolultnak tűnő rendszerben miként lehet sikeresen pályázni. Korábban már volt szó róla, hogy sokat számít a kollégiumi tagok szubjektuma, ugyanakkor a legtöbb faktor igenis objektív tényezőkön múlik, és lassan fél évtizedes kollégiumvezetői tapasztalattal a hátam mögött, több ezer pályázat elbírálása után van néhány tanácsom, amelyek talán segíthetnek a sikeres pályázatírásban. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az NKA-tól csak az juthat forráshoz, aki pályázik. Ami minden híresztelés ellenére nem egy „ördöglakat”. Megoldható önállóan vagy erre szakosodott segítők közreműködésével is. A siker első kulcsa a pályázati kiírások folyamatos figyelése. Aki NKA forráshoz szeretne jutni, annak érdemes hetente legalább egyszer felkeresnie az Alap honlapját11, ahol pontosan nyomon követhető, me11

NKA kollégiumi pályázatok: www.nka.hu/palyaztatas/kollegiumi_palyazatok

147

Bajnai Zsolt

lyik kollégiumnak van élő felhívása, és azoknak mi a beadási határideje. Ugyanis nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ezekre a pályázatokra időt kell szánni, négy-öt nappal a beadási határidő előtt már nem is érdemes belekezdeni. Ha valaki a saját terveihez passzoló pályázati felhívást talál, és még a határidőbe is bőven belefér, akkor elsőként alaposan olvassa át és értelmezze a felhívás szövegét. Az erre szánt harminc perc megtérül a pályázat írása közben, illetve megkímélhet mindenkit a felesleges munkától. A felhívások ugyanis egyértelműen rögzítik, hogy az adott pályázat kiknek szól, kik adhatnak be rá formailag megfelelő pályázatot. Pontosan leírják, hogy mi a pályázat témája, célja, azaz mire adható be pályázat. Nem érdemes nem a kiírásnak megfelelő pályázatra időt és energiát pazarolni, mert ezek a legtöbb esetben el sem jutnak a kollégiumok tagjai elé, hiszen formailag érvénytelennek minősülnek. Továbbá érdemes átgondolni, milyen szervezet nyújt be pályázatot, illetve a projekt pályázójának van-e érvényes NKA regisztrációja, nincs-e esetleg lejárt határidejű elszámolása, ami szintén a pályázatból való kizáráshoz vezethet. Ha minden rendben van, akkor megéri a határidőkön is kicsit elgondolkodni. Egyrészt a felhívásban rögzített végrehajtási határidőbe belefér-e a tervezett projekt, másrészt a beadási határidőig minden szükséges mellékletet be lehet-e szerezni. A végrehajtási határidőn kívüli időszakban megvalósítani tervezett projektek ugyanis még azt megelőzően kiesnek a támogatható pályázatok közül, hogy a kollégium dönthetne. A beadási határidőn túl pedig egyre kevesebb kötelező melléklet utólagos pótlását teszi lehetővé az NKA, így hiába lenne minden szempontból megfelelő a pályázat, ha valami nem kerül időben feltöltésre, nem lesz támogatható a kérés.

148

A támogatás nem járandóság, tenni kell érte

Az eddig sorolt adminisztrációs kitételek mellett természetesen a legfontosabb maga a produktum, amit a pályázó szeretne az NKA segítségével megvalósítani. Ami lehet a világ legjobb produkciója, ám akkor sem fog támogatást kapni, ha a pályázónak nem sikerül egy kicsit kívülről néznie a saját produktumát, és a külső szemlélő számára is világosan és érthetően megfogalmazni a céljait. Természetes, hogy mindenki azt gondolja a saját produkciójáról, hogy azt mindenki ismeri, ő maga egy ismert művész, azonban igenis előfordulhat, hogy egy kollégiumi tagot a pályázati anyagokkal kell meggyőzni a támogatás fontosságáról. Több száz pályázat esetében nagy segítség, amikor egy pályázó kellő szerénységgel és alázattal, de egy vadidegennek is világosan mutatja be önmagát és a projektjét. Ma már arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kollégiumi tagoknak is „barátja az internet”. Azaz viszonylag gyorsan mindenkiről és minden produkcióról kideríthető az előélete, vagy ha nem, az is sokat elárul. Az NKA Igazgatósága is minden esetben felvázolja a jelentkezők pályázói előéletét, azaz mindenkiről tudható, hány alkalommal pályázott, milyen összegeket nyert, és mennyire vannak rendben az elszámolásai. Mindezek alapján a kollégiumi tagok – akik általában ugyanannak a szakmának a tagjai, képviselői, mint a pályázók – legjobb tudásuk, tapasztalatuk és a rendelkezésükre álló információk alapján igyekeznek dönteni. Önállóan. Mert mindenféle híresztelésekkel szemben nyugodtan kijelenthetem: senki nem presszionál bennünket, hogy kinek adjunk vagy sem támogatást. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatai révén az elmúlt negyedszázadban rengeteg olyan dolog valósult meg, amelyek e nélkül nem vagy teljesen más körülmények között, esetleg alacsonyabb színvonalon

149

Bajnai Zsolt

születhettek volna meg. Az utóbbi években a legtöbb ilyen produkció esetében a támogatásról a nagyközönség is értesülhet, hiszen elvárás – a pályázatban vállaltak megvalósítása mellett szinte az egyetlen –, hogy a támogatásról egy logó vagy egy felirat tájékoztatást adjon. Aki tisztán kereskedelmi alapon kapott már bármiféle támogatást, az tudja, mindez nem nagy kérés. Azt hiszem, az NKA-hoz pályázó kulturális szereplők tartoznak annyival az adófizetőknek, hogy legalább egy logó erejéig jelezzék: a produkciójuk részben ebből a közös forrásból valósult meg. Fogalmak Egyedi pályázat: Méltányolható esetekben a kollégiumok dönthetnek úgy, hogy pályázati felhívás nélkül is nyújtanak támogatást. Azonban az egyedi pályázatok esetében is szükséges pályázat beadása. Hangfoglaló Program: Az üres adathordozók után szedett jogdíjak NKAhoz kerülő negyedének egy részéből 2014. május 12-én elindult könnyűzene-támogató program, amely 2017 óta Hangfoglaló néven működik. A programnak 2015 februárja óta önálló kollégiuma van az NKA-n belül. Hatályosítás: A kollégiumok döntésének hatályba lépése azt követően, hogy az NKA elnöke a döntést tartalmazó jegyzőkönyvet aláírta, és a döntés ténye az NKA honlapján megjelent. Kollégiumi titkár: Az NKA Igazgatóságának munkatársa, aki egy-egy kollégium munkáját segíti, többek között a támogatott pályázók szerződéseit készíti elő. Meghívásos pályázat: Konkrét cél érdekében konkrét pályázót is felkérhet a kollégium egy pályázat beadására. Ebben az esetben a felhívásnak minimum hét napig kell kifüggesztve lennie. 150

A támogatás nem járandóság, tenni kell érte

Miniszteri keret: Az NKA rendelkezésére álló forrásnak az a része, amelyről kollégiumi döntés nélkül, pályázati felhívást mellőzve, az egyedi pályázatokhoz hasonlóan az NKA elnöke dönthet. NKA: Nemzeti Kulturális Alap NKA alelnöke: Az Alap operatív munkáját irányító vezető. NKA Bizottság: A Nemzeti Kulturális Alap döntéshozó és irányító testülete. NKA elnöke: Az Alap vezetője, aki a kulturális ügyekért felelős mindenkori miniszter. NKA Igazgatóság: Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőn (EMET) belül működő adminisztrációt végző szervezet. NKA Kollégium: Az egyes szakterületek pályázataival foglalkozó testületek. Nyílt pályázat: Olyan pályázati felhívás, amelyre bárki jelentkezhet. Az ilyen pályázatok elkészítésére, azaz a megjelenésüktől a beadási határidőig, minimum 30 napot kell hagyni. Regisztráció: Ahhoz, hogy valaki az NKA-hoz pályázatot nyújtson be, először regisztrálnia kell magát (vagy a cégét, szervezetét). A regisztráció három évig érvényes.

151

Márkus Márta

Márkus Márta Az egyetemet követően adminisztratív területen kezdett dolgozni, és mivel sok zenész ismerőse és barátja volt, először csak alkalmi segítőként, később hivatásszerűen intézte pályázatok bürokratikus háttérteendőit. Néhány év múlva ezek mentén könyvelői végzettséget is szerzett, ma pedig már saját könyvelőirodát vezet. Itt minden ügyfélnek igyekszik megfelelő segítséget nyújtani, egy kézben összefogva a projektmenedzsmenti és a könyvvezetési feladatokat.

152

Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez

Márkus Márta

Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez I. „Miért van szükség arra, hogy vállalkozást indítsak?” A vállalkozás indításának és működtetésének alapelvei Vállalkozás indítására akkor van szükség, ha valaki nem tud – vagy nem akar – nyolc órás állásban dolgozni, és nem szeretne egy munkaadótól függni, illetve a különböző művészeti, alkotói tevékenységei kapcsán számlaképesnek kell lennie. Ebben az esetben az alkotó maga szervezi meg a megélhetésének alapjait. Ez az első lépcsőfok, ahol egy komoly döntést kell hozni: annak, aki belevág a vállalkozás indításába, tisztában kell lennie azzal, hogy a „munkán” felül a vállalkozás működtetésével is foglalkoznia kell. Legalább 2-3 hónapra előre kell látnia a bevételek és a kiadások alakulását ahhoz, hogy megtalálja a számításait, ugyanakkor fel kell készülnie arra is, hogy az elvégzett munkával kapcsolatos költségeken túl, különböző határidővel, adókat és járulékokat kell fizetnie. II. „Melyik cégforma az ideális számomra?” Az egyes vállalkozási formák jellemzői A vállalkozási formák jelenleg érvényes palettája elég széles, fontos, hogy meghatározzuk, miért is van szükség a vállalkozás indítására, mi lesz a cél. 153

Márkus Márta

A forma kiválasztása előtt érdemes néhány egyszerű kérdést végiggondolni: • Forprofit vagy nonprofit szemléletű lesz a cég? Vagyis: megélhetési célból alakul meg az új szervezet (forprofit célú), vagy egy „nemes cél” érdekében (nonprofit célú), amiért akár ingyen is hajlandóak tenni a vállalkozásban részt vevők? • Egyedül vagy csapatban? Ez is általában az adott személytől és szituációtól függ: van, aki akkor érzi jobban magát, ha „a maga ura”, tehát ha senki nem szólhat bele abba, hogy mit vállal el és mennyiért. Másnak az jelent biztonságot, ha van valaki, akivel együtt dönt, és akivel akár hosszú távon is együtt tud – és akar – dolgozni. • Mi lesz a fő tevékenység? Természetesen az élet akármit hozhat, és nem lehet megmondani előre, hogy milyen munkákat kap vagy vállal valaki, de azt egészen biztosan mindenki tudja, amikor vállalkozást indít, hogy alapvetően mi lesz a profilja: inkább „megveszem, ráteszem a hasznomat és eladom”, tehát kereskedelmi jellegű vagy „megcsinálom neked ennyiért”, vagyis szolgáltatás jellegű. Fontos tudni azt is, hogy ha valaki már elindított egy vállalkozást, de időközben megváltoztak a körülmények és a kiválasztott forma mégsem jó, van lehetőség a változtatásra. Egyes esetekben az is jó megoldás lehet, ha több szervezet jön létre. Mindig azt kell szem előtt tartani, hogy a cél, amiért a vállalkozás létrejött, tud-e működni a létrehozott keretek között. Az 1. ábra bemutatja a gazdasági és civil szerveződési formákat.1 Az egyes formák közötti alapvető különbség az alapításhoz szükséges személyek számában, a felelősségi viszonyok alakulásában és az induláshoz szükséges tőke nagyságában áll. 1

Az áttekinthetőség kedvéért csak a legnépszerűbb vállalkozási formák vannak felsorolva.

154

Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez

Vállalkozási formák

Önálló jogi személyek

Gazdasági társaságok

Cégek – forprofit vállalkozások

Civil szervezetek – nonprofit vállalkozások

Zárt és nyílt részvénytársaság zrt. és nyrt.

Egyesület

Korlátolt felelősségű társaság - kft.

Nonprofit kft.

Betéti társaság - bt. (20 e Ft)

Alapítvány

Nonprofit bt.

Egyéni vállalkozás - e.v. Adószámos magánszemély

1. ábra: A vállalkozási formák áttekintése

1. Forprofit vállalkozási formák: Egyszemélyes vállalkozási formák: Közös jellemzőjük, hogy az így létrehozott vállalkozás nem önálló jogi személy, ezért felelősség vonatkozásában elválaszthatatlan az azt létrehozó természetes személytől.2 Induló tőke nem szükséges, az alapító tagok száma egy fő. Az egyéni vállalkozó szükség esetén szüneteltetheti a tevékenységét, a többi forma esetében erre nincs lehetőség. • adószámos magánszemély • egyéni vállalkozó 2

Kevés, speciális kivételtől eltekintve, pl. egyszemélyes kft.

155

Márkus Márta

Gazdasági társaságok (társas forprofit vállalkozási formák): Közös jellemzőjük, hogy alapításukhoz több ember együttműködése kell, és általában szükség van meghatározott mértékű alaptőkére is. • Betéti társaság (bt.) – lehet nonprofit és forprofit célú Az induláshoz szükséges alaptőke legalább 20 000 Ft, az alapító tagok száma minimum két fő, egy beltag és egy kültag. A betéti társaság olyan vállalkozási forma, amely nem számít önálló jogi személynek, ezért felelősség vonatkozásában a beltag a teljes vagyonával felel a cég működéséért. • Korlátolt felelősségű társaság (kft.) – lehet nonprofit és forprofit célú Az induláshoz szükséges alaptőke legalább 3 millió Ft, az alapító tagok száma minimum két fő.3 Az alapítók a cég tevékenysége vonatkozásában csak korlátozott felelősséget viselnek. • Nyílt és zárt körű részvénytársaság (nyrt. és zrt.) – lehet nonprofit és forprofit célú Az induláshoz szükséges alaptőke legalább 5 millió Ft,4 az alapító tagok száma minimum két fő. 2. Civil szervezetek A civil szervezetek közös jellemzője, hogy csak nonprofit céllal alakulhatnak. Cél szerinti tevékenységük szerint végezhetnek közhasznú és nem közhasznú nonprofit tevékenységet is. Azok a szervezetek, amelyek tevékenysége túlnyomórészt közhasznú munkából áll, kérelmezhetik a bíróságon a szervezet közhasznú státuszának bejegyzését. A közhasznú státusz előnyt jelenthet az adománygyűjtés, illetve bizonyos pályázati források terén is. 3

Kivéve az egyszemélyes kft.-t.

Nyrt. esetén legalább 20 millió Ft.

156

Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez

• Egyesület Az induláshoz nem szükséges alaptőke, az alapító tagok száma legalább tíz fő. Az egyesületet az elnök képviseli, akit a közgyűlés választ meg. • Alapítvány Az induláshoz szükséges alaptőke 100 000 Ft.5 Az alapítványnak egy alapító tagja van, a szervezetet pedig egy legalább három főből álló kuratórium irányítja. Az alapítványt a kuratórium elnöke képviseli. III. „Ha létrehozok egy vállalkozást, mennyi adót kell majd fizetnem?” Egy vállalkozás működésének általános rendje Legegyszerűbb esetben egy induló vállalkozás a társasági adózási forma (tao) alá tartozik. Ennek a működését foglalja össze a következő ábra: Társasági adó Tao Társas vállalkozások Számlás kifizetések

Bevétel Cég KIADÁSOK Anyagköltségek

Áfa

Szolgáltatások Járulékok Bér

Emberi munkaerő Nyereség

Hipa

Társasági adó

Profit Osztalék

Magánszemélyek (alkalmazottak)

Járulék

Magánszemélyek (cégtulajdonosok) 2. ábra: A vállalkozások adózásának működése a társasági adózási forma alatt 5 Hivatalosan nem követelmény az alapító vagyon, de a tevékenység végzéséhez szükséges működő tőkét fel kell mutatni. Ezt minden esetben egyedileg vizsgálja a bíróság.

157

Márkus Márta

Bevétel: ez az az összeg, amelyet a vállalkozás az eladott áruért cserébe kap. Az áru lehet tárgyi eszköz, például egy gitár, de szolgáltatás is, például egy koncert. A vállalkozásnak a bevételekből kell a tevékenységéhez kapcsolódó kiadásait fedeznie. Kiadások: • anyagköltségek: ide tartoznak a kisebb fogyóeszközök, nagyobb berendezések, gépek, bármi, ami megfogható.6 • szolgáltatások: ide tartoznak azok a kiadások, amelyekért fizetni kell, mégsem lehet kézbe fogni. Pl. egy vendégfellépő tiszteletdíja, szaktanácsadás vagy akár a könyvelési díj. Az anyagköltségek és a szolgáltatások kifizetése mindig számla ellenében történik. A számlán a vállalkozás neve szerepel, ez jelzi, hogy a kiadás a vállalkozás működtetése érdekében merült fel. • emberi munkaerő: A számlák kifizetése mellett a vállalkozás működtetéséhez szükség lehet emberi munkára is. Az alkalmazottak bérének kifizetése számla nélkül, közvetlenül a munkavállaló részére történik, mely után járulékokat kell fizetni.7 Általános forgalmi adó (áfa)8: A fizetendő áfa forintban kifejezett értéke mindig attól függ, hogy mennyi és milyen számlával igazolható költsége van a cégnek. Nyereséges működés mellett mindig van befizetendő áfa is. (További részletek az áfakörös és az áfamentes működés részben.) Az egyszerűsítés miatt nem tárgyaljuk külön az anyagjellegű költségeket és a tárgyi eszközök beszerzését.

7 Az egyszerűsítés kedvéért nem részletezzük a munkabér és az egyéb személyi jellegű kifizetések lehetséges módjait. A fizetendő járulékok mértéke munkabérkifizetés esetén a munkavállaló részére 33,5 százalék, a munkáltató részére további 19 százalék, azaz összesen 52,5 százalék.

Az áfa mértéke 5 százalék és 27 százalék közötti lehet, mely elsősorban a végzett tevékenységtől függ.

158

Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez

Nyereség: A vállalkozás működése során a bevételekből fedezi a kiadásokat. Ami nála megmarad, az a vállalkozás eredménye. Az éves működés eredménye lehet veszteséges vagy nyereséges. (A 2. ábra a nyereséges szituációt mutatja.) Az éves eredmény után adót kell fizetni, abban az esetben is, ha nincs nyereség.9 Nyereségadók (eredmény alapján fizetendő adók): • az állam (központi költségvetés) felé fizetendő adók – ez jelen esetben a társasági adó (tao)10, • és a helyi önkormányzat felé fizetendő adó – a helyi iparűzési adó (hipa)11 Ezek mértéke mindig az adott évi eredménytől függ. Kifizetése előlegek és éves elszámolás formájában történik.12 Profit: Az éves eredményből a nyereségadók megfizetése után megmaradó összeg az adózott eredmény, más néven profit. Osztalék: Az év zárásakor a vállalkozást vezető természetes személyek döntenek arról, hogy mire használják fel az év során megszerzett profitot: • bent hagyják a cégben, ebből lesz a következő évben az eredménytartalék (ha pl. tudják, hogy a jövő évben várhatóan sok kiadás lesz, veszteséges év várható), • kifizetik a nyereség egy részét a vállalkozás tulajdonosai részére. Ez az osztalék. Az osztalék kifizetése szintén járulékköteles.13 Ez alól is vannak kivételek, de az általános működés szerint egy minimális összeget akkor is kell fizetni, ha a vállalkozás éves eredménye veszteség.

A tao mértéke 9 százalék.

A hipa mértéke 2 százalék vagy annál alacsonyabb – ez a helyi önkormányzatok döntésétől függ.

Az egyszerűsítés miatt ennek részleteit itt nem adjuk közre.

Az osztalékadó mértéke 32,5 százalék.

159

Márkus Márta

A 2. ábrán zöld színnel van jelölve, hogy a természetes személyek miképpen juthatnak pénzhez a vállalkozásból • munkabérkifizetés, • osztalékkifizetés formájában. Fontos tudni, hogy a különböző szociális juttatásokat, pl. nyugdíjat, táppénzt, gyedet kizárólag a munkabér alapján számolják, az osztalékként kapott jövedelem ezekbe nem számít bele. Az egyéni vállalkozás működése abban különbözik alapvetően a társas vállalkozások működésétől, hogy az egyéni vállalkozó nem dönthet arról, mit kezd az eredménnyel, hanem minden év végén „ki kell vennie a cégből” a nyereség teljes összegét vállalkozói osztalék formájában. Személyi jövedelemadó Szja Egyéni vállalkozó Számlás kifizetések

BEVÉTEL

Cég KIADÁSOK Anyagköltségek

Áfa

Szolgáltatások Járulékok

Emberi munkaerő Hipa

Bér

SZJA Magánszemélyek (vállalkozó és alkalmazottak)

Nyereség

Vállalkozó magánszemély 3. ábra: Az egyéni vállalkozás működése

160

Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez

IV. „Hogyan lehetne egy kicsit kevesebbet adózni?” Az általános működést egyszerűsítő kedvezményes adózási formák A jó hír az, hogy az 1. és a 2. ábrán bemutatott – nagyban leegyszerűsített – adózási rendszer szigora enyhíthető: különböző szabályok mentén különböző engedményeket lehet kapni. Az engedményekért cserébe bizonyos szabályokat és korlátozásokat be kell tartani. 1. Az áfakörös és az áfamentes működés Az áfakörös működés röviden: A bevételekről a vállalkozás áfás számlát állít ki (tehát valamilyen összeg + áfa), és az áfával növelt összeget kapja meg. Az így beérkezett összeg után fizetendő áfája keletkezik. Ugyanakkor a költségei kifizetésekor kapott áfás számlák után visszaigényelheti az áfát. A fizetendő áfából és a visszaigényelhető áfából bizonyos időközönként egyenleget vonnak, ez alapján vagy be kell befizetni az áfát, vagy vissza lehet igényelni. (Az áfamentes számlák után természetesen nem lehet visszaigényelni semmit.) Az alanyi áfamentes működés azt jelenti, hogy lehetőség van kimaradni ebből az egész oda-vissza számítgatással járó adminisztrációs körből. Ennek feltétele, hogy a vállalkozás éves bevétele nem haladhatja meg a 12 millió Ft-ot.14

Év közbeni kezdés esetén napi alapon arányosítani kell ezt az összeget.

161

Márkus Márta

Áfakörös működés

Áfamentes működés

Bevétel számla 100 000 Ft + áfa (27%)

Bevétel számla 100 000 Ft áfamentes

127 000 Ft

100 000 Ft

Bevétel: 127 000 Ft Fizetendő áfa: 27 000 Ft

Bevétel: 100 000 Ft

Kiadás számla 10 000 Ft + áfa (27%)

Kiadás számla 10 000 Ft áfamentes

Kiadás számla 10 000 Ft + áfa (27%)

Kiadás számla 10 000 Ft áfamentes

12 700 Ft

10 000 Ft

12 700 Ft

10 000 Ft

Kiadás: 22 700 Ft Visszaigényelhető áfa: 2700 Ft áfaegyenleg: 27 000 Ft-2 700 Ft=24 300 Ft

Kiadás: 22700 Ft

Végeredmény: Bevétel - kiadás - fizetendő áfa: 127 000-22 700-24 300 = 80 000 Ft

Végeredmény: Bevétel - kiadás: 100 000-22 700 = 77 300 Ft

4. ábra: Áfakörös és áfamentes vállalkozói működés

Mint ahogy az látható, van némi eredménykülönbség az áfakörös és az alanyi áfamentes működés között az áfakörös javára. (Az áfamentes zsebében 77 300 Ft marad, az áfakörösnél pedig 2700 Ft-tal több, azaz 80 000 Ft.) Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalat az, hogy az áfakörösöknél a céghez egyszer már beérkezett összegből (az ábrán 127 000 Ft) kifizetni az áfa egyenlegét (az ábrán a 24 300 Ft) általában problémát szokott okozni, az áfakörös működésből fakadó többlethasznot viszont nem szokták érzékelni. Az áfamentes vagy áfakörös működés az eredmény után fizetendő adóktól és azok kedvezményeitől független.

162

Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez

2. Az eredmény után fizetendő adókra vonatkozó lehetséges kedvezmények • Kisvállalati adó – kiva A kiva választása esetén a munkabérek után fizetendő járulékok mértéke alacsonyabb, valamint az eredmény után egyébként fizetendő társasági adót sem kell megfizetni,15 de az osztalék után fizetendő, és a helyi iparűzési adót nem érinti a kedvezmény. Ezt az adózási formát azok a vállalkozások választhatják, amelyek 25 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és az éves árbevételük nem haladja meg az 500 millió Ft-ot. Kisvállalkozói adó Kiva Társas vállalkozás Számlás kifizetések

BEVÉTEL

Cég KIADÁSOK Anyagköltségek

Áfa ÁFA

Szolgáltatások Járulékok Bér

Emberi munkaerő Nyereség

Hipa Nyereségadó

Profit

(alkalmazottak)

Osztalék

Magánszemélyek

Járulék

Magánszemélyek (cégtulajdonosok) 5. ábra: A kiva működése társas vállalkozás esetén

15 A munkabérek után a munkáltató által fizetendő 19 százalék, valamint a 9 százalékos társasági adó helyett mindössze 13 százalékos adót kell fizetni. Az adó alapja súlyozva van a kifizetett munkabérekkel és a nyereséggel is.

163

Márkus Márta

• Kisadózó vállalkozások tételes adója – kata A katás adózási formának több kedvezményes eleme is van, a cserébe vállalandó feltételeket viszonylag könnyű teljesíteni. Éppen ezért jelenleg ez egy közkedvelt adózási forma, leginkább az egyéni vállalkozók körében. A kata feltételrendszerében a legnépszerűbb kedvezmény, hogy nem kell foglalkozni a költségszámlákkal, kizárólag a befolyt bevétel alapján kell az adókat fizetni. Havonta egy fix összeg megfizetése lefedi az egyéni vállalkozóknál a vállalkozó saját maga után fizetendő bérjárulékait és az év végén kötelezően kivett vállalkozói osztalék után fizetendő szja-t is.16 A kedvezmény igénybevételének legfőbb feltétele, hogy az éves árbevétel nem haladhatja meg a 12 millió Ft-ot.17 Kisadózó vállalkozások tételes adója Kata Egyéni vállalkozó Cég Számlás kifizetések

BEVÉTEL

KIADÁSOK Áfa

Járulékok

Emberi munkaerő Hipa Kata

Bér Magánszemélyek

(vállalkozók és alkalmazottak)

Nyereség

Vállalkozó magánszemély

6. ábra: A katás adózási forma működése egyéni vállalkozó esetén A katás adózási forma keretében befizetett fix összeg helyettesíti a munkabérek után fizetendő 32,5+19 százalékos járulékterhet és az osztalék után fizetendő 32,5 százalékos járulékot is. 16

17 Amennyiben a vállalkozás év közben alakul meg, havi alapon arányosítani kell az éves keretösszeget.

164

Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez

Egyéb fontos tudnivalók a katás adózási rendről: • Ez a havonta befizetett keretösszeg csupán az érvényes minimálbér 60 százaléka18 utáni járulékok megfizetését jelenti a vállalkozó magánszemély számára, az összes többi jövedelem vállalkozói osztalék formájában kerül kifizetésre. Ez azért fontos, mert később a szociális juttatásokat, pl. csed, gyed, táppénz, nyugdíj a minimálbér alatti jövedelem alapján fogják számolni. Ez különösen gyermekvállalás előtt lehet fontos. • A kedvezmény nem érinti a helyi iparűzési adót. A székhely szerinti helyi iparűzési adót meg kell fizetni a katás adó befizetésén felül. • Ha egy katás egyéni vállalkozónak alkalmazottja van, az után ugyanúgy meg kell fizetni a járulékokat, mind bármelyik másik adózási forma esetén. A kata befizetése tehát csak egy ember járulékait fedezi. • A katás adózási formát választhatják csak természetes személyekből álló bt.-k is. Ekkor is érvényes az, hogy a megfizetett tételes adó csak egy személy bér- és osztalékjárulékait fedezi. Fontos lehet tehát, hogy a bt. tagjai között milyen az osztalékkifizetési arány, mert a befizetett kata csak az egyik tulajdonos osztalékrésze után fizetendő járulékokat fedezi, a másik tulajdonos osztalékrésze után a járulékokat külön meg kell fizetni.

Az 50 000 Ft havi 98 100 Ft bruttó fizetésnek, a 75 000 Ft havi 164 000 Ft bruttó fizetésnek felel meg.

165

Márkus Márta

3. A nonprofit szektor működése Az alapvető különbség az eddig tárgyaltakhoz képest a civil szervezetek működése esetén, hogy nem profitszerzési céllal alakultak. Ez az adózás vonatkozásában annyit jelent, hogy • nem fizethetnek ki osztalékot a tulajdonosok/alapítók felé (a nonprofit kft. és bt. sem), • alapítványok és egyesületek nem vehetik igénybe a fenti adókedvezményeket, vagyis nem lehetnek katások vagy kivások. Áfakörös vagy áfamentes működési formát a civil szervezetek is választhatnak.19 Mindennapi tevékenységük során a civil szervezetek is végezhetnek forprofit tevékenységet alkalmi jelleggel (pl. kiadhatják a saját helyiségeiket rendezvények számára, vagy eladhatják a saját kiadványaikat, stb.). Az ebből érkező bevétel elszámolására annyi kedvezményt kapnak, hogy ameddig a forprofit tevékenység bevétele nem haladja meg a cél szerinti tevékenységéből képződő (támogatások, adományok, tagdíj stb.) bevételeinek 10 százalékát,20 addig nem kell nyereségadót fizetniük (sem társasági adót, sem helyi iparűzési adót). További kedvezményt jelent a civil szervezetek részére, hogy kicsit kevesebb járulékterhük van, mint a gazdasági céllal alakult vállalkozásoknak.21

19 Kizárólag közhasznú tevékenységre tekintettel a civil szervezeteknek speciális áfastátuszuk lehet.

Speciális áfastátuszuk lesz akkor is, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg a 10 millió Ft-ot. Közhasznú szervezeteknél ez a határ 15 százalék.

Civil szervezetek számára a bérek után fizetendő munkáltatói járulékok mértéke mindössze 17,5 százalék.

166

Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez

Civil szervezetek működése

Számlás kifizetések

Cég

BEVÉTEL

KIADÁSOK Anyagköltségek

Áfa

Szolgáltatások Járulékok

Emberi munkaerő Nyereség

Bér

Hipa Társasági adó

Profit Osztalék

Magánszemélyek (alkalmazottak)

Járulék

Alapítók 7. ábra: A civil szervezetek adózása

V. „Megveheti a gitáromat a cégem vagy az egyesület”? „Enyém, tied, övé” a vállalkozások működtetésének gyakorlatában A mindennapi gyakorlatban sokszor felmerül a kérdés, hogy akkor most „miről kérjünk számlát” és „kinek”? A válasz az, hogy egy vállalkozás mindig csak a saját működéséhez szükséges eszközökről, anyagokról vagy szolgáltatásról fogadhat be számlát. Például egy hangszerkereskedő cég megvehet egyszerre akár 8–10 gitárt is – ez indokolt, hiszen ezeket el fogja adni. Vehet akár számítógépet is a cégben dolgozó alkalmazott számára. Ugyanakkor évente 6–8 számítógép beszerzése már valószínűleg nem a vállalkozás működtetése érdekében fel167

Márkus Márta

merült költség. Tehát ha egyszerűen és logikusan magyarázható a költség a mindennapi működési tevékenységgel, akkor arról lehet a cég nevére számlát kérni. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy mindaz, ami olyan formában cserél gazdát, hogy a számlára a vállalkozás neve rá van írva, az a vállalkozásé. Ez egyaránt érvényes a megvásárolt eszközökre (pl. gitár) és a befolyt pénzre is. Tehát ha valaki megkapja a koncert után az egyesület nevére kiállított számla ellenében a tiszteletdíjat, akkor azt a pénzt csak számla ellenében adhatja tovább bárkinek. Egyedül a katás egyéni vállalkozók azok, akik a megkapott bevételt költségszámla nélkül is szabadon felhasználhatják. VI. Ha a katás egyéni vállalkozás ilyen egyszerű, akkor nem is kell könyvelő? …avagy miről lehet megismerni a jó könyvelőt? Sokféle ember létezik: van, aki könnyedén elboldogul az adóbevallásokkal, és van, aki nem. Egy gyakorlott könyvelő általában gyorsabban meg tudja oldani a bevallásokkal kapcsolatos teendőket, és nagyobb rutinja van a vonatkozó jogszabályok változásainak követésében is, mint a vállalkozónak. Akinek az időmegtakarítás fontos, az forduljon könyvelőhöz. A jó könyvelő • könyvelői szerződést köt, a munkájáról számlát ad, • a saját neve alatt dolgozik, ha kell, képviseli az ügyfelet a hatóságok előtt, • időben szól a közelgő fizetési határidőkről, 168

Alapok a biztos pénzügyi háttér felépítéséhez

• felelősségbiztosítással rendelkezik, • meg tudja mondani, mi alapján állapítja meg a könyvelési díjat, reális áron dolgozik. További linkek, ahol a fent leírtakon kívül még sok-sok részletet meg lehet tudni a témában: www.egyenivallalkozok.hu/ www.vallalkozo.info fivosz.hu/ www.vallalkozas-okosan.hu 5percado.hu

169

Réz György

Réz György Zeneipari menedzsment oktató és kommunikációs szakember, a Majdnem Híres Rocksuli zeneipari képzés alapító tagja. 2008 óta foglalkozik a zeneipar kommunikációs lehetőségeinek feltérképezésével és a megoldások keresésével online, social media és elektronikus média felületeken. Dolgozott a Sziget Fesztiválirodában, az Akvárium klubban, főszerkesztőként többek között a PORT.hu-nál és a Recorder magazinnál. Jelenleg a Koncertblog.hu csapatát segíti.

170

A zenei produkciók kommunikációja

Réz György

A zenei produkciók kommunikációja Minden alkalommal, amikor felkerül egy-egy zenekari kommunikációról, marketingről, brandekről szóló cikk a közösségi média felületeire, nem egy, hanem általában több negatív komment érkezik – jobbára zenészektől –, amelyek szerint erre csak a rossz zenének van szüksége, mert a „jó” zene magával hozza a sikert. Ez régen sem így volt, ma pedig kiváltképpen szükség van a hiteles és hatékony jelenlétre a kommunikációs felületeken. Korábban, amikor a hanghordozón, vinylen, CD-n vagy kazettán tárolt zene volt a termék, amit eladhatott a lemezkiadó, azért volt szükség a professzionális kommunikációra, mert a zene, amennyiben pénzért adod, nehezen hirdethető. Hasonlóan a mozifilmekhez vagy éppen a parfümökhöz az győz meg igazán, ha használhatod, vagyis ebben az esetben meghallgathatod, de ahhoz meg kellene vásárolnod. A jó kommunikáció tette lehetővé, hogy a zenerajongó látatlanban megvásárolja a nagylemezeket, igaz, ezt a bonyolult kommunikációs feladatot a lemezkiadók többnyire magukra vállalták, így a zenészek nem szembesültek ezekkel a feladatokkal. Ma a letöltések, fájlcsere és stream idején, egyszerűbben fogalmazva az internet korszakában könnyű ugyan megjelentetni és terjeszteni a zenét, de pont ezért elképesztő mennyiségű dal jelenik meg nap mint nap. Ebből a kommunikációs zajból kell valahogy kiemelni a saját produkciót. A zenét ráadásul ingyen vagy majdnem ingyen adják a zenekarok, 171

Réz György

a bevétel nagy része más területekből, a koncertekből, a merchandise termékek forgalmazása során vagy a jogdíjbevételekből származik. A zenei piacon ma is az eladható, népszerű dal a siker hordozója, de a hatékony kommunikáció árazza be a jó dalokat a produkció számára. Mivel rengeteg dal jelenik meg naponta, és ezeket jellemzően lejátszási listákban hallgatják a rajongók, igen kevéssé kapcsolódnak a zenészekhez, akik írják, előadják a dalokat. Így megfelelő kommunikáció nélkül gyakran egy-egy sikeres szám is kifut pár hónap alatt anélkül, hogy valódi hasznot hajtana a produkciónak, vagy egyáltalán tudatosulna a hallgatókban, hogy melyik zenekar játssza a dalt. Nézzük, hogyan segít ezen az okos kommunikáció. Kommunikációs csatornák TV KIADÓ ZENEIPAR

RÁDIÓ

BEFOGADÓ KÖZÖNSÉG

PRINT Koncert Lemezbolt 1. ábra: A 20. századra jellemző kommunikációs séma. A lemezkiadók befolyásukat kihasználva elérték azt a kevés egyirányú csatornát, amelyen keresztül a zene eljuthatott a befogadókhoz.

I. Hogyan kommunikál egy zenekar? Amikor kommunikációról van szó, nem pusztán a heti két Facebook-poszt megírása és az évi két sajtóanyag elküldése a téma. Üzenete van az együttes 172

A zenei produkciók kommunikációja

fotójának, a zenekari logónak és annak is, ha a zenekartagok a privát profiljukra tesznek ki tartalmat az együttessel kapcsolatban. Utóbbi elég hangsúlyos is lehet, ha a zenészek között van már korábban is népszerű zenekarban zenélt ismert művész. Az utóbbi tíz évben a zenekar kommunikációs tervét nem lehet úgy felépíteni, hogy csak a hivatalos bejelentésekre korlátozzuk a megszólalásokat. Folyamatos, ha nem is összefüggő, de tartalmában, stílusában mindig koherens kommunikációra van szükség a zenekar életével, művészi és társadalmi hitvallásával kapcsolatban – akár a személyes szférákba is alámerülve. Mindez meglehetősen sűrűnek tűnik, és az is, ezért érdemes egy zenekari profilt felállítani, és ehhez alkalmazkodva kommunikációs tervet készíteni egy, de akár három évre is. Nézzük meg elemenként a kommunikációs lehetőségeket és a csatornákat, felületeket. Új kommunikációs csatornák TV KIADÓ RÁDIÓ ZENEIPAR

BEFOGADÓ KÖZÖNSÉG

Koncert Letöltés Stream Social media Blogoszféra, videómegosztók 2. ábra: Az internetkorszak kommunikációs sémája Számtalan echnológiai cégek által üzemeltetett csatornán keresztül azonnal érkezik a visszajelzés. Több, egymás mellett működő divat- és trendirányzat jellemző egy fragmentált zenei piacon.

173

Réz György

II. Felületek A csatornák és felületek kérdésében első körben mindig meg kell nevezni, hogy hol szeretnénk kommunikálni, ahol elérjük a vélhető rajongóinkat is. Ma kihagyhatatlannak tűnik például a YouTube és a Facebook, vagy a zenei blogok, zenei print sajtó, de más és más korosztályoknál az utóbbinál már fontosabb lehet a Instagram vagy akár a TikTok. Az elektronikus média, a rádió és tévé is szerepelhet a terveink között, ahogy nyomtatott életmódmagazinok is. Amikor megvan, hogy kinek is szól a zenekar, mennyi idős az álomrajongónk, vidéki vagy elsősorban fővárosi, hazai vagy külföldi piacot céloz meg az együttes, akkor nagy biztonsággal kiválaszthatjuk azokat a felületeket, amelyeken keresztül elérjük a leendő rajongóinkat. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy az egyes felületeken más és más típusú kommunikáció eredményes. Az Instagram vagy a TikTok személyesebb tartalmakat kíván, a rádiókban, tévéadókon és magazinokban inkább a produkciót még nem ismerő közönséghez szólhatunk, a YouTube folyamatos megjelenést vár tőlünk, így nem elég évi két videóklip és három szöveges videó feltöltése. Annyi felületet válasszunk, amennyit meg is tudunk tölteni tartalommal. Minél több csatornán vagyunk jelen, annál több munkaóra szükséges a hatékony működtetéshez, amelyhez egy kezdő produkciónak biztosan nincsenek meg a szükséges erőforrásai. III. Arculat Miután mindezt eldöntöttük, sort keríthetünk a zenekari fotózásra és az arculat kialakítására, figyelve arra, hogy a megcélzott réteg számára hiteles és vonzó képek, logó és más arculati elemek szülessenek, a zenekar

174

A zenei produkciók kommunikációja

tagjai egymáshoz illő ruhát használjanak fellépőruhának, és ez köszönjön vissza a fényképeken is. Egy igazán egyszerű példával: amennyiben 22–35 éves városi irodai dolgozó nők érdeklődnek leginkább a zenénk iránt, lehetőleg ne egy kőbányában, bőrnadrágban és bakancsban készítsünk fotókat, de ha motorostalálkozókon és rockfesztiválokon szeretnénk fellépni, ne tartsuk vissza magunkat ettől. IV. Társadalmi hitvallás, szerepvállalás Az utóbbi évtizedben gyakorlatilag elvárás a rajongók részéről, hogy a zenekarral kapcsolatban folyamatosan, heti rendszerességgel kapjanak híreket, tartalmakat, beláthassanak legalább minimálisan a színpad mögé, akár némileg a zenészek magánéletébe is. Ezt egy produkció csak úgy teheti meg, ha olyan dolgokat vállal fel és kommunikál, amelyekkel legalább részben egyetért, ami valóban a zenészek életének a része. A zenekar vagy egy előadó rengeteget segíthet az adott ügynek, hiszen a rajongók bizalma a zenén kívül eső területeken is nagy lesz feléjük. Ha egy zenekar frontembere például kutyát tart, hitelesen képviselhet állatvédelemmel kapcsolatos ügyeket. Fontos, hogy többnyire ne a zenekartagok pózoljanak az ilyen képeken, ezekben a témákban a megfelelő távolság megtartása alapvető érdeke a zenekarnak, hogy elkerüljék a Bono-effektust. A U2 énekes-frontembere mindig rendkívül aktív volt társadalmi kérdésekben, de eközben túl sokat szerepelt a kamera előtt, ezért sokan hipokritának gondolták, aki csak a saját népszerűségét próbálja növelni a társadalmi problémákat felhasználva. A kevesebb tehát néha több ebben az esetben, illetve arra sem árt figyelni, hogy a produkció más területeken meghozott döntései is szinkronban legye-

175

Réz György

nek a zenészek társadalmi hitvallásával. Amennyibben klímatudatos kampányok résztvevője a zenekar, a CD-lemez is fenntartható csomagolásban kerüljön forgalomba, és a turné során is törekedjen zöld megoldásokra, amit kommunikáljon minél több felületen. V. Sajtómegjelenések A tapasztalatok szerint egy induló produkció jó ideig szinte minden felmerülő feladatot meg tud oldani, de legelőször többnyire sajtóst keresnek, ő az első külsős szakember, aki foglalkozik az együttessel vagy előadóval. Akár PR-cégről van szó, akár egyetlen, a magyar sajtót belülről ismerő és profi módon fogalmazó szakemberről, a munkája nagy lökést tud adni az ismertség felé. Ezt általában maguk a zenekarok is hamar felismerik, a social mediát szinte mindenki használja ma már, és sok zenekartag nagyon jól oldja meg a zenekar jelenlétét is ezeken a felületeken. Ám szakmailag támadhatatlan sajtóanyagot írni, megjelenéseket, interjút intézni, a rádiós játszások közelébe kerülni speciális szaktudást kíván. A sajtós tartja a kapcsolatot a szerkesztőségekkel, ő írja, küldi ki a sajtóanyagokat, és intézi el, hogy azok meg is jelenjenek. Tudja, hogy melyik sajtótermékben érdemes interjút adni, és le is szervezi azt. Kapcsolatainak köszönhetően képes sajtótájékoztatót szervezni, bár arra már nagyon ritkán van szükség, és az újságírók legfeljebb igazán ismert sztárok esetében jönnek el személyesen. A zenei sajtós jól ismeri a zenei témával foglalkozó podcastokat, releváns zenei blogokat, magazinokat. Ezekben megjelenni általában prioritást élvez a zenészek részéről is, de azért is fontos, mert amíg a nem zenével foglalkozó felületeken általános ismertséget szerezhet az együttes, addig a szakmai oldalakon az iparág

176

A zenei produkciók kommunikációja

figyelmét keltheti fel. Növelheti az értékét a produkciónak, illetve a nem nagy számú, de véleményvezér zenerajongókat is hatékonyan eléri, akik terjeszteni kezdik az együttes hírét a zenei berkeken kívül is. VI. Sajtóanyag A sajtókommunikáció alapegysége a sajtóanyag. Ez egy formálisan megfogalmazott, közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló üzenet. A sajtóanyag, sajtóközlemény szövege tárgyilagos, lényegre törő, tagolt és áttekinthető legyen. A tényanyag és a hozzá fűzött kommentár világosan különüljön el egymástól. Az információhoz illusztrációt (képet, logót, esetleg egyéb arculati elemeket) is mellékeljünk. A szöveg nagyrészt olyan szerkesztőkhöz és olvasókhoz fog eljutni, akik még nem hallottak a zenekarról, így mindenképpen helyezzük képbe őket a szövegben a produkcióval kapcsolatban. VII. Időzítés Az első amit egy jó sajtós elvár, hogy kommunikációs szempontból tervezhetőek legyenek a megjelenések. Egy dal vagy album születése nem gyári munka, bonyolult alkotói folyamat. Könnyen gyűlnek a stúdióórák, és még mindig nem áll össze az album, csúszik a megjelenés. Mégis szükséges megjelenési tervet készíteni az új dalhoz vagy albumhoz, összerakni, hogy mikor, melyik zenei blogon vagy más sajtótermékben mi jelenik majd meg hír, premier, interjú formájában az új anyaggal kapcsolatban. Általában amikor készen van az új felvétel, maguk a zenészek is szorgalmazzák a mielőbbi megjelenést, hiszen látni, érezni szeretnék,

177

Réz György

hogyan hat az új dal a hallgatókra. Azonban egy kierőszakolt tervezetlen megjelenés éppen a hallgatókra gyakorolt hatást minimalizálja, mivel a kiadvány könnyen eltűnik a kommunikációs zajban. Pár hét előkészület általában még nem rontja a dalok aktualitását, cserébe a sajtós médiaeseménnyé teheti a megjelenést. Ugyanígy fontos a médiamunkások számára a pontosság egy interjú elfogadásakor, átolvasásakor, a késéssel ismét csak azt kockáztatjuk, hogy az interjúnk helyett más cikk lesz vezető anyag, a miénk pedig eltűnik a megjelenő hírek között. VIII. Press kit A sajtós (és a koncerteket hirdető klubszervező) fegyvertára az EPK, vagyis az eletronic press kit. Minden újságírónak nagy segítség, ha nem kell vadásznia friss sajtófotókat, nagy méretű logót, érvényes biográfiát az interneten, hanem egy számára elérhető tárhelyen (akár Google Drive-on vagy Dropboxban) egyben megtalál minden alapinformációt a zenekarról – a fontos arculati elemekkel együtt. Ez a zenekar elsőrendű érdeke, hiszen ha a szerkesztő nem talál megfelelő méretű arculati elemeket, akkor könnyen kihagyja ezeket, ami megnehezíti, hogy az olvasók számára bevésődjön a zenekar arculata, vagy éppen többéves fénykép jelenik meg, amelyen még régi zenekartagok is szerepelnek. IX. Lekövetés Egy-egy albummegjelenés, turné után nemcsak pénzügyi szempontból, hanem kommunikációs tekintetben is le kell bonyolítani az elszámolást. A sajtós jó esetben minden megjelenést naplóz, ezeket lehet elemezni,

178

A zenei produkciók kommunikációja

értékelni, hogy a következő alkalommal még hatékonyabban valósíthassa meg a médiaeseményeket. Ezzel egyidőben érdemes az újságírókat, szerkesztőket is megkeresni, és informálisan tudakozódni, hogy mi volt a benyomásuk a kampány anyagaival kapcsolatban, nézettebbek lettek-e az átlagnál, vagy éppen minden gördülékenyen ment-e a zenekar kapcsán. X. Ismertség Amennyiben minden résztvevő jól dolgozott a zenekar kommunikációján, akkor az együttest azonnal felismerhető és jól körülhatárolt attitűd jellemzi minden rajongó fejében. A zenei szcénán túl szervezett megjelenéseknek köszönhetően nagy számú ember ismeri a zenekar nevét és arculatát, ami lehetőséget ad arra, hogy az újabb albumok megjelenése után még több rajongót szerezve egyre nagyobb klubokban és színpadokon bizonyíthassák a tehetségüket. A social mediában az állandó professzionális és hiteles jelenlétük miatt pedig a meglévő rajongóik hajlandóak pénzt áldozni a fellépésekért, merchandise árukért, sőt a zenekar önkéntes nagyköveteként népszerűsítik ezeken a felületeken az együttest az ismerőseik körében. És ahogy az elején elkezdtük, ehhez nem árt sok jó dal, de önmagában a jó dalok könnyen eltűnnek, ha nem kommunikálunk megfelelően.

179

Sándor Dániel

Sándor Dániel A Launching Gagarin Records & Management társalapítója. Jelenleg a Jónás Vera Experiment, a colorStar, a Freakin’ Disco és a Jurij zenekarok menedzsere és kiadója. Irodájuk foglalkozik az Elefánt zenekar menedzsmentjével és kiadásával is. Kiadói és menedzsment tevékenysége mellett zenél, a colorStar és a Jurij dobosa. Korábban a Zeneipari Hivatal három kurzusát is elvégezte, egyetemi óraadó volt, írt tankönyvet és dolgozott újságíróként is.

180

Digitális zeneterjesztés

Sándor Dániel

Digitális zeneterjesztés A vinyl és a magnókazetta napjainkban a reneszánszukat élik, és a CD-t sem kell temetni még, hiszen például az Egyesült Államokban a 2000ben mért csúcseladások óta tartó folyamatos csökkenés 2019 első félévében megállt.1 Összességében azonban a fizikai hanghordozók 2018-ban a hangfelvételipar teljes bevételének alig több mint egynegyedét tették ki, míg az online értékesítés (eladás és streaming) közel 60 százalékon állt meg.2

Fizikai előadások

25%

Digitális (kivéve streaming) 12% Streaming 47% Előadói jogok

14%

Sync-bevételek

1. ábra: A hangfelvétel-iparág bevételeinek eloszlása. Forrás: IFPI2

1 www.billboard.com/articles/business/8529244/streaming-vinyl-cds-riaa-mid-year-reportanalysis 2

www.ifpi.org/facts-and-stats.php

181

Sándor Dániel

A bevételek megoszlásában az utóbbi közel húsz évben bekövetkezett változásokat megnézve is láthatjuk, mire számíthatunk az előttünk álló években.

Fizikai értékesítés

Digitális (kivéve streaming)

Streaming

Előadói jogok

Sync-bevételek

2. ábra: A hangfelvétel-ipar bevételeinek megoszlása az elmúlt 20 évben. Forrás: IFPI3

Ebből következik, hogy ha egy zenekar szeretné minél szélesebb körben elérhetővé tenni a zenéjét – legyen szó a leendő rajongókról, koncertszervezőkről vagy reklám- és filmzenékkel foglalkozó syncügynökségekről –, az online megjelenés ma már elengedhetetlen. 3 I. Történelmi visszatekintés A zeneipar sokáig kereste a megoldást az internet széles körű elterjedésével felmerülő kihívásokra. A fizikai formátumok visszaszorulása után keletkezett bevételi űr pótlására sokféle üzleti modellel próbálkoztak, mígnem a digitális terjesztés teljesen átalakította a piacot. A legnagyobb problémát kezdetben az illegális terjesztés, azaz a fájlcserélés jelentette. Az iparág és a jogalkotók első reakciója a tiltás és büntetés, illetve 3 IFPI Global Music Report, 2019, State of the Industry: https://ifpi.org/recording-industryin-numbers.php

182

Digitális zeneterjesztés

a felhasználók lelkiismeretére hatni próbáló kampányok voltak.4 A relatív eredménytelenség motiválta a piaci szereplőket, hogy a technológiai vívmányokat felhasználva olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek olcsó, kényelmes és megbízható hozzáférést biztosítanak a rajongóknak a tartalomszolgáltatók által könnyen kontrollálható környezetben. Bár a mostani rendszer közel sem tökéletes, a jelenlegi technikai ismereteink alapján úgy tűnik, kialakult egy működő és a szereplők által többé-kevésbé elfogadott szisztéma. Azonban van több terület, amelyek finomhangolást kívánnak meg. Az egyik ilyen felülvizsgálatot kívánó probléma a value gap, vagyis a szolgáltatók, valamint az előadók és kiadóik közötti bevételek egyenlőtlen elosztása. Felmerül a kérdés, mennyi ideje lesz a jelenlegi rendszernek gyökeret verni, hiszen a felgyorsult technikai fejlődés akár egyik napról a másikra is hozhat új megoldásokat. A piac folyamatosan alkalmazkodik, amire jó példa az utóbbi évek csökkenő digitális eladásokra adott válasza. Nem véletlen, hogy nemrégiben az Apple bejelentette az iTunes kivezetését, és már működik az Apple Music streaming-szolgáltatása, míg a YouTube bevezette a YouTube Music platformot, a Google pedig bekapcsolódott a piacra a Google Play Musickal. Ahogy az más iparágakban is jellemző, az évek során a zeneiparban is megjelentek a niche-szolgáltatások, mint például a magasabb minőségre vágyó hallgatók igényeit kielégítő felületek (Tidal) vagy olyan techcégek, amelyek magas minőségre specializálódott streaminglejátszó egységeket dobnak piacra. Ehhez kapcsolódik, hogy a kifejezetten zenei szolgáltatások mellett népszerű közösségi média felületek is elkezdtek lehetőséget biztosítani zenék felhasználására. A TikTok vagy az IGTV jó példa erre, míg olyan 4

www.bbvaopenmind.com/en/articles/the-music-industry-in-an-age-of-digital-distribution/

183

Sándor Dániel

kiegészítő szolgáltatások, mint a zenefelismerő applikációk – Shazam és Soundhound – is rendkívül népszerűek a felhasználók körében. Ezen applikációk bekerülése az adatbázisába is fontos lépés a dalszerzőknek és az előadóknak. A technológia segítségével a direkt terjesztéssel foglalkozó vagy profiljában részben zenét is kínáló vagy azt felhasználó szolgáltatások, applikációk, platformok végtelen lehetőséget kínálnak az előadóknak, kiadóknak és menedzsmenteknek, hogy a zenét eljuttassák a közönséghez. Akit komolyan foglalkoztat a zenei karrier építése, annak elkerülhetetlen, hogy valamilyen formában elérhetővé tegye szerzeményeit az interneten. Erre nincs egy titkos, már bevált recept, ami biztos sikerhez vezet, ám vannak olyan kezdeti lépések, amelyek megtétele jó kiindulási alapot szolgáltathat. II. Terjesztés Egy induló, a háttér infrastruktúrájának kiépítését elkezdő produkció számára leegyszerűsítve három útja lehet az online felületeken való megjelenésnek: • a Do It Yourself, azaz a „csináld magad”-filozófiát követő modell, • a dalszerző vagy menedzsmentje/kiadója digitális terjesztő segítségével éri el a streaming- és letöltő oldalakat, • úgynevezett aggregátorcégekre bízzák a terjesztést, akik kezelik és ellenőrzik a feltöltéseket, a metaadatokat és a lejátszások után keletkezett bevételeket. Mielőtt részletesebben foglalkoznánk ezekkel a modellekkel, érdemes megemlíteni, hogy a digitális zenei platformokat több szempont alapján 184

Digitális zeneterjesztés

is megkülönböztethetjük egymástól. A legfontosabb szempontok között találjuk, hogy a szolgáltatás streaming- vagy letöltésalapú, a tartalmat előállítók számára nyitott vagy zárt hozzáférésű, monetizálható, vagy sem, illetve regionális vagy globális. A következőkben leírtak során láthatjuk, miért lényegesek ezek a szempontok. 1. DIY – Do It Yourself

hangfelvétel

Az előadó elkészíti a hangfelvételt, és feltölti nyílt hozzáférésű felületekre

A zene elérhető a hallgatók számára

3. ábra: Csináld magad (DIY) módszer az online megjelenésekhez Fotó: Adi Goldstein / Unsplash és grafika: DubRootsGirls 5

Ha megírtuk a dalt, felvettük és jó minőségben véglegesítettük, a következő feladat, hogy lejelentsük a jogvédőnél, akitől majd az elhangzások után a jogdíjat kapjuk. Ezután el kell juttatni a zenét a közönséghez. A legközvetlenebb módja ennek – a Facebookra vagy Instagramra való feltöltés mellett – olyan nyitott hozzáférésű platformok igénybevétele, amelyekre regisztráció után bárki feltöltheti a tartalmait. Ilyen például a YouTube, a SoundCloud6 vagy hosszabb trackek esetében a MixCloud.

picsart.com/i/sticker-mixcloud-soundcloud-youtube-instagram-logos-299755784093211

www.cleverism.com/company/soundcloud/

185

Sándor Dániel

Ezek olyan freemium, vagyis alapvetően ingyenes szolgáltatások, amelyeknél mind a feltöltőnek, mind a hallgatónak lehetősége van előfizetéssel bővíteni az elérhető funkciók számát. Ebben az esetben már bevételt is generálhatunk a dalainkkal. Ha nem dalokban, hanem mixekben vagy szettekben gondolkodik az előadó, akkor lehetősége nyílik 15 percnél nem rövidebb felvételeket megjelentetni a MixCloud felületén, amely után a platform jogdíjat fizet. A Bandcamp is nyitott rendszerű szolgáltatás, ahol azonban a feltöltő döntése alapján a zene ingyenesen meghallgatható és letölthető, vagy ingyenesen meghallgatható, de csak pénzért letölthető. A dalok árait annak feltöltője szabja meg, és a szolgáltató részesedést kap a bevételekből.7 Ezek csak a kiemelt platformok, de általánosságban elmondható, hogy a DIY modell révén nagyobb kontroll marad az előadó kezében, viszont körültekintőbb eljárást és a témában való elmélyedést igényel, illetve a bevételei is alacsonyabbak lehetnek. 2. Digitális terjesztők hangfelvétel

hangfelvétel digitális terjesztő

bevétel Az előadó elkészíti a hangfelvételt, és (kiadója révén) feltölti a digitális terjesztő oldalakra

bevétel

A digitális terjesztő eljuttatja a zenét a streaming és letöltő oldalakra

A streamingés letöltő platformokon megjelenik a zene

4. ábra: Online megjelenések digitális terjesztőkön keresztül Fotó: Adi Goldstein / Unsplash és grafika: www.octiive.com 7

https://en.wikipedia.org/wiki/Bandcamp

186

Digitális zeneterjesztés

Az előadó, a kiadó vagy a menedzsment dönthet úgy is, hogy bárki számára elérhető digitális terjesztőnél regisztrál, és rajta keresztül juttatja el hangfelvételeit a zárt hozzáférésű online zeneáruházakba és streamingszolgáltatókhoz. Ezek a digitális terjesztők – a teljesség igénye nélkül, pl. CD Baby, Distrokid, ReverbNation, LANDR vagy TuneCore8 – havi, éves vagy megjelentetni kívánt kiadványonként felszámított díjért kezelik a dalokat, és általában a bevétel 100 százalékát adják vissza az előadónak, az adott szolgáltatás (iTunes, Google Play, Dalok.hu stb.) részesedése és a kötelezően befizetendő szerzői jogdíjak levonása után. Előnyük, hogy legtöbbjük nem kér kizárólagosságot, vagyis ha úgy érezzük, hogy a következő kiadványunk terjesztését egy másik cég jobban el tudja látni, akkor bármikor lezárhatjuk az addigi együttműködést.9 Hátrányuk, hogy nincs közvetlen, személyes kapcsolat velük, mely a platformokon felmerülő problémák kezelésénél, az előadó felületeinek optimalizálásánál vagy promóciós kampányok indítása esetén is hasznos lenne. A digitális terjesztőkön keresztül a zene az összes jelentős – például Spotify, Google Play Music, YouTube Music, Google Play Music vagy Amazon Music – és számos kisebb tartalomszolgáltatónál elérhetővé válik. Ezekre a zárt platformokra előadóként vagy kiadóként egyébként nincs is lehetőségünk közvetlenül tartalmat feltölteni.

https://financesonline.com/best-music-distribution-services-companies/

https://blog.landr.com/everything-musicians-need-know-digital-music-distribution/

187

Sándor Dániel

3. Aggregátorok hangfelvétel

hangfelvétel aggregátor

bevétel Az előadó elkészíti a hangfelvételt, és (kiadója révén) eljuttatja az aggregátornak

bevétel Az aggregátor kezeli a hangfelvételeket és az azokból származó bevételeket

Az aggregátor eljuttatja a zenét az online platformokhoz

5. ábra: Online zeneterjesztés aggregátorcégek segítségével Fotó: Adi Goldstein / Unsplash és grafika: www.octiive.com

Az aggregátorok, hasonlóan a fent említett digitális terjesztőkhöz, közvetítői szerepet játszanak a hangfelvétel előállítói és a zeneáruházak és streaming-szolgáltatók között. A digitális terjesztőkhöz képest azonban szélesebb körű szolgáltatást biztosítanak. A digitális terjesztőknél hiányzó, de az aggregátorokra jellemző személyes kapcsolattartás sok esetben előnyös lehet. A terjesztésen kívül alapvetően iránymutatást adnak a platformok formai követelményeivel kapcsolatban, valamint felmerülő problémák esetén ők egyeztetnek az adott szolgáltatóval. A proaktív partnerek folyamatosan segítik ügyfeleiket tanácsokkal, best practice-ek megosztásával. Támogatást nyújtanak a zenekarok felületeinek optimalizálásában, promóciós kampányok indításában. Az esetek nagy részében ezek a terjesztők exkluzivitást kérnek, tehát kizárólag ők kezelhetik az előadó adott hangfelvételét a terjesztői hálózatukba tartozó platformokon. Ez alól kivételt képezhet, amikor a zenét olyan régióban szeretné kiemelten kezelni az előadó vagy kiadója, melyben az adott aggregátor nem rendelkezik erős jelenléttel. Vagyis promócióban és optimalizációban nem tudják ellátni a kívánt feladatokat az adott területen. 188

Digitális zeneterjesztés

Amennyiben egy előadó vagy kiadó Magyarországon jelen lévő terjesztővel szeretne együttműködni, többek között a WMMD, a Dalok.hu vagy a Believe Digital közül választhat. Az aggregátorok – a munkájukért cserébe – részesedést kapnak a lejátszások és reklámok után generált bevételekből. III. YouTube A YouTube-bal külön is foglalkozunk, hiszen ez a világ legnépszerűbb videómegosztó felülete, és használata mind a három eddig taglalt modell fontos részét képezheti. Népszerűségére jellemzők a következő adatok: Percenként 400 órányi videófeltöltés

Naponta 1 milliárd órányi videómegtekintés

Havi 1,9 milliárd bejelentkezett felhasználó

A legnépszerűbb videók 95 százaléka zenei

A világ második legnagyobb keresőmotorja

A világ második legnagyobb közösségi média felülete

6. ábra: Néhány adat a YouTube-ról. Forrás: Hubspot10

Az első modell – a DIY szellemében –, amikor az előadó vagy a dalszerző maga is regisztrálhat, hogy létrehozzon egy csatornát és feltöltse a zenéit videók vagy fotók kíséretében. Ilyenkor a közönség számára elérhetők lesznek a dalok, de bevételt csak akkor generálnak, ha a feltöltő YouTube partneri státuszt kap (ezt kérvényezni kell) és AdSense fiókjának segítségével monetizálja a zenéit. Ez a megoldás korlátozott lehetőségeket biztosít. Például a zene nem jelenik meg a YouTube Music vagy YouTube Music Premium platformokon, nincs jogkezelés, így a más 10

https://blog.hubspot.com/marketing/youtube-stats

189

Sándor Dániel

felhasználók által felöltött, de általunk jogosított tartalom sem hoz bevételt (user generated content). A digitális terjesztők jelentős része szintén kezel YouTubecsatornákat, de a szolgáltatásuk nem teljes körű. Zenéinket jogosítja, de videóinkat nem kezeli, ráadásul a dalok itt sem jelennek meg az új streaming-felületen, továbbá nem készül hivatalos előadói csatorna sem. Ha az előadó egy kiadóval áll szerződésben, akkor a kiadó vagy közvetlen partneri kapcsolatban van a videómegosztóval, vagy aggregátor közvetítésével éri azt el. Az aggregátor kezeli a jogokat és a Content ID rendszer segítségével a más felhasználók által feltöltött videókban elhangzó zenéinket is. Ezeken felül az audió- mellett a videótartalmakat is monetizálja a csatornánkon, vagyis nemcsak a hivatalosan megjelent zenéinket, hanem az öltözőben, turnébuszban vagy stúdióban készült werkfilmeket is. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a YouTube 2018 elején bejelentette, korlátozza a pénzkereseti lehetőséget azokra a csatornákra, amelyek az utolsó 12 hónapban elérték a minimum 1000 feliratkozót és 4000 órányi videómegtekintést.11 IV. Mi kell a terjesztéshez Természetesen a zene mindennek az alapja, de a streaming- és letöltő oldalakon való megjelenéshez szükség van még egy borítóra, valamint a kiadvány és az azon szereplő szerzemények metaadataira. A metaadatok segítenek beazonosítani a hangfelvételeket, és ezek segítségével tudja a terjesztő vagy aggregátor kezelni a jogokat és bevételeket. https://arstechnica.com/gadgets/2018/01/youtube-raises-subscriber-view-threshold-forpartner-program-monetization/

190

Digitális zeneterjesztés

A feltöltés során csatolnunk kell a kiadvány borítóját 1500 x 1500 pixel formátumban. Ez jelenik meg a streaming- és letöltő oldalakon a kiadvány borítójaként. V. Kommunikáció a közönséggel Az eddig felsorolt modellek és felületek nem csak a zenéink közönséghez való eljuttatására alkalmasak. Változó mértékben, de a legtöbb platform lehetőséget ad az előadó és a közönség, a követők közötti kommunikációra is. Bár sok esetben a kommunikáció egyirányú, így is fontos népszerűségnövelő eszközként használhatjuk őket. A nyitott hozzáférésű felületeken, mint például a YouTube vagy a SoundCloud, rendszeresen aktualizálhatjuk a fejlécben szereplő képet, ismertetőt írhatunk magunkról, megadhatjuk a legfontosabb közösségi média elérhetőségeinket vagy kiemelhetünk és ajánlhatunk újdonságokat. A közönség kommenteket írhat a dalainkhoz, amelyekre mi válaszolhatunk. A zárt hozzáférésű szolgáltatók is kezdenek nyitni ügyfeleik, tehát az előadók, menedzsmentjeik és kiadóik felé. Bár ott még nem tartunk, hogy közvetlenül feltölthetünk zenét, de sok platform bizonyos fokú szabadságot ad az előadói profilok kialakításában. A Spotify-on például akár a koncertdátumainkat is beállíthatjuk, így követőink értesítést kapnak, mikor lépünk fel a közelükben. Cserélhetjük a fejlécet és a profilképet, és itt is kiemelhetünk egy eseményt vagy megjelenést.

191

Sándor Dániel

VI. Összegzés A dalszerzők, előadók, kiadók és menedzsmentek nagy része mára felismerte, a hosszú távú siker egyik alapfeltétele, hogy tartalmaik elérhetők legyenek online. A gyorsan változó technológia és a szinte végtelen lehetőségek útvesztőjében az eddig felvázolt modellek csak az alapot jelenthetik, kiindulási pontot egy karrier kezdetén. A témában elmélyedve mindenki maga alakíthatja, merre halad tovább, követheti a már kitaposott ösvényeket, vagy fedezhet fel mások által eddig nem járt utakat. Fogalmak Content ID: A YouTube digitális ujjlenyomatrendszere, mellyel könnyen azonosíthatja és kezelheti a felületére feltöltött jogvédett tartalmakat.12 Digitális zeneáruház: Hangfelvételek vásárlására és letöltésére szakosodott online felület. DIY: Do it Yourself, azaz csináld magad. Alulról szerveződő önmenedzselés, amikor a zenekar körüli összes feladat elvégzését a zenekar tagjai végzik. Freemium: Ingyenes hozzáférést biztosító szolgáltatás, amelyben a felhasználó az extra funkciókat csak vásárlás útján éri el.13 Hivatalos előadói csatornák: A hivatalos előadói csatornán az előadók egy helyre gyűjthetik a különböző YouTube-csatornáikon megtalálható feltöltéseiket.14 12

https://en.wikipedia.org/wiki/Content_ID_(system)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Freemium

https://support.google.com/youtube/answer/7336634?hl=hu

192

Digitális zeneterjesztés

Metaadatok: A könnyebb azonosíthatóság és jogosítás érdekében a hangfelvétel aggregátoroknak való átadása során a zenén kívül különböző adatokat is meg kell adnunk. A legfontosabb metaadatok közé tartozik a dal címe, szerzője, előadója, a stílus, az ISRC kód, a dalszövegíró, a szöveg nyelve, a kiadó és a megjelenés dátuma.15 Nyitott hozzáférésű rendszerek: Bárki által elérhető platformok, amelyekre közvetlenül lehet tartalmat feltölteni közvetítő bevonása nélkül. Playlistek: A streaming-oldalakon található lejátszási listák, amelyeket kurátorok vagy algoritmusok állítanak össze. A válogatások készülhetnek például népszerűség, stílus, előadó, hangulat, régió alapján, de ismerünk új zenéket bemutató listákat is. A playlistek lehetnek általánosak vagy személyre szabottak. Továbbá a felhasználók is létrehozhatnak válogatásokat, amelyeket, ha nyilvánosak, bárki követhet. Streaming: Előfizetéses rendszerű zeneterjesztési modell, amelyben a felhasználó a hozzáférésért fizet, nem a birtoklásért. A hangfelvételek lejátszása sokféle eszközön lehetséges, melyek közé tartozik a számítógép, a mobiltelefon, az okos hangfalak, illetve az MP3 vagy egyéb zenelejátszó készülékek.16 Tartalomelőállító: A dalszerző, az előadó és a kiadó, akik a dalokat megírják, előadják és felveszik, majd megjelentetik. Tartalomszolgáltató: Online platformok, amelyek közvetítik az előállított tartalmakat a közönség felé. Ilyen a YouTube, a Spotify, a Deezer vagy az Apple Music.

https://artists.spotify.com/blog/metadata-what-it-is-and-why-it-matters

https://pont-most.hu/tippek/lemezgyujtemeny-mobilon-miert-jo-az-internetes-zenehallgatas/

193

Sándor Dániel

User Generated Content: Felhasználó által létrehozott tartalom. Tágabb értelemben bármely fotó-, audió-, videó- vagy szöveges tartalom, amelyet felhasználók állítanak elő és tesznek elérhetővé online platformokon. Erre példa a zeneiparban, amikor egy zenekar hangfelvételeit a rajongók töltik fel egy felületre. Value Gap A hangfelvételek online felhasználása során keletkező bevételek aránytalan elosztása a streaming- és zeneáruház-szolgáltatók javára a szerzőkkel, előadókkal és kiadókkal szemben.

194

195

Bibliográfia Számtalan kötet és publikáció foglalkozik különböző zeneipari témákkal, az alábbi lista az alapvető zeneipari orientációban segítő kiadványokat tartalmazza. • A llen, P.: Artist Management for the Music Business, New York, NY: Routledge, 2018 • A nderton, C., James, M. and Dubber, A.: Understanding the Music Industries, Los Angeles: SAGE Publications Ltd., 2013 • Borg, B.: Music Marketing for the DIY Musician: Creating and Executing a Plan of Attack on a Low Budget, Milwaukee, WI: Hal Leonard (MusicPro Guides) 2014 • Bőgel György: A Big Data ökoszisztémája. Typotex, 2015 • Dumbreck, A., McPherson, G.: Music Entrepreneurship, London: Methuen Dra ma, 2016 • Gammons, H.: The Art of Music Publishing: An Entrepreneurial Guide to Publishing and Copyright for the Music, Film and Media Industries, Focal Press, 2011 • Goddard, K., Irwin, T., Schieron K.: We Jam Econo: The Story of the Minutemen, Akashic Books US, 2012 • Graham, S.: Sounds of the Underground: A Cultural, Political and Aesthetic Mapping of Underground and Fringe Music (Tracking Pop), University of Michigan Press, 2016 • Harrison, A.: Music: The Business – The Essential Guide to the Law & the Deals, London: Virgin, 2017 • Palmer, A., Brown B.: The Art of Asking: How I learned to Stop Worrying and Let People Help, Grand Central Publishing, 2015 • Passman, D.S.: All you need to know about the Music Business, 10th edition, Simon & Schuster, 2019 • Rutter, P.: The Music Industry Handbook, Abingdon: Routledge, 2018 • Zeneipari jelentés 2015, 2016, 2017, 2018, 2019: www.zeneipar.info

NKA Hangfoglaló Program Budapest, 2022 www.hangfoglalo.hu Felelős kiadó: Mihály Erzsébet, a Petőfi Ügynökség Nonprofit Zrt. ügyvezetője Felelős szerkesztő: Fernbach Erika Nyomdai munkák: Pauker Nyomda Felelős vezető: Vértes Gábor Első kiadás ISBN száma: 978-615-80488-9-7 Második kiadás ISBN száma: ISBN 978-615-6244-17-8

Az ötödik tag, a menedzser Jelen kötet a kitalálók, a szerkesztő és a szerzők szándékai szerint hiánypótló és rendhagyó kísérlet a magyar könnyűzenei menedzsment feltérképezésére tizenkét hazai szakember segítségével. Hiánypótló, hiszen könnyűzenei menedzsment témakörben még nem született korábban átfogó magyar nyelvű kiadvány. Rendhagyó, mivel elsősorban gyakorlati szakemberek útmutatásait tarthatja kezében az olvasó. A kötetben tizenkét olyan témát igyekeztünk feldolgozni, amelyek minden induló produkció és kezdő könnyűzenei menedzser számára nélkülözhetetlenek, és segítséget nyújtanak az első lépéseknél. A kötet így elsősorban azokra a gyakorlati ismeretekre fókuszál, amelyek nélkül kezdő zenekarok és menedzserek nem, vagy csak nehezen tudnak eligazodni a zeneipar útvesztőiben. A szerzők az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Menedzserképzést Támogató Alprogram keretében 2014 óta szervezett zeneipari edukációs rendezvénysorozat, a Backstage programok előadói is. Az Alprogram – terveink szerinti – első kötete a Backstage-ek során elhangzott előadások egy részének leírt, szerkesztett összefoglalóját közli.