REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
Page 1
Csak hisszük, hogy önmagunkat nem csapjuk be
Rejtett énünk Az önbecsapás 48 módja
| 1
REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
Page 3
Csak hisszük, hogy önmagunkat nem csapjuk be
David McRaney
Rejtett énünk Az önbecsapás 48 módja
| 3
REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
4 |
Page 4
Rejtett énünk
A fordítás alapja: David McRaney: You Are Not So Smart: Why You Have Too Many Friends on Facebook, Why Your Memory Is Mostly Fiction, and 46 Other Ways You’re Deluding Yourself Published by Gotham Books, a member of Penguin Group (USA) Inc., 2012 Copyright © David McRaney, 2011 Fordította © Bányász Réka, 2013 Szerkesztette: Koncz Gábor
Borítóterv: Gyimesi Judit
HVG Könyvek Kiadóvezetõ: Budaházy Árpád Felelõs szerkesztõ: Török Hilda ISBN 978-963-304-116-1 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2013 Felelõs kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu
Nyomdai elõkészítés: Kedves László Nyomás: AduPrint Kft. Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán
REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
Page 5
Csak hisszük, hogy önmagunkat nem csapjuk be
| 5
Jerrynek, Evelynnek és Amandának
REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
Page 7
Csak hisszük, hogy önmagunkat nem csapjuk be
| 7
Tartalom
Tartalom
Bevezetés: Nem vagyunk olyan okosak
11
1 Nem vagyunk tudatában, mennyire nem vagyunk tudatosak
17
2 Önáltató meséinkbõl szõjük élettörténetünket
30
3 A tények helyett inkább önigazolást keresünk
43
4 Tudatlanságunkat utólagos okoskodással leplezzük
48
5 A véletlent inkább megmagyarázzuk, mint elfogadjuk
52
6 Lustaságunknak tulajdonítjuk, ha nem valósítjuk meg elképzeléseinket
61
7 Azt hisszük, vészhelyzetben mindjárt a megoldást keressük
70
8 Úgy véljük, meg tudjuk magyarázni érzéseinket
82
REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
8 |
Page 8
Rejtett énünk
9 Hamarabb elhisszük a könnyebben elérhetõ információkat
87
10 Tömegben másoktól várjuk a megoldást
91
11 Minél kevesebbet tudunk, annál magabiztosabbak vagyunk
96
12 Eltúlozzuk a véletlen egybeesések jelentõségét
100
13 Azt hisszük, nem veszünk meg olyat, ami nem tetszik
105
14 Tekintélyekre hivatkozunk tények helyett
111
15 Bizonyítékok nélkül is keressük a bizonyosságot
115
16 Ellenségképünkkel vitatkozunk ellenfelünk helyett
119
17 Érvelés helyett személyeskedünk
122
18 A világot igazságosnak tartjuk, ha nekünk kedvez a szerencse
126
19 Azt reméljük, nem vesztünk, ha másokat nem hagyunk nyerni
132
20 Azt hisszük, a státusunkat nem visszük vásárra döntéseinknél
136
21 Még a homályos általánosságokat is elfogadjuk, ha minket dicsérnek
139
22 Elítéljük a szektákat, miközben mi is szeretnénk tartozni valahova
144
REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
Page 9
Csak hisszük, hogy önmagunkat nem csapjuk be
| 9
23 A csapatszellem nevében elhallgatjuk véleményünket
147
24 Képtelenségnek tartjuk képtelen vágyainkat
151
25 Azt hisszük, döntéseinkbõl kizárhatjuk érzelmeinket
156
26 Ismerõseink, nem pedig barátaink számával mérjük emberi kapcsolatainkat
166
27 Azt gondoljuk, a pazarló fogyasztói társadalomhoz semmi közünk
171
28 Többet képzelünk magunkról, mint kellene
177
29 Mindig a figyelem középpontjában érezzük magunkat
182
30 Azt gondoljuk, csak mások befolyásolhatóak
186
31 Azt reméljük, ha kieresztjük a dühünket, megnyugszunk
190
32 Azt hisszük, emlékezetünk olyan, mint egy videofelvétel
195
33 Úgy véljük, erõs egyéniségünk megvéd a konformizmustól
204
34 Azt hisszük, elég elhatároznunk, hogy megszabaduljunk rossz szokásainktól
211
35 Hatékonyabbnak gondoljuk a csapatmunkát az egyéni erõfeszítésnél
36 Úgy véljük, mindig látszik rajtunk, mi zajlik bennünk
217 220
REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
10 |
Page 10
Rejtett énünk
37 Azt hisszük, a tehetetlenség nem uralkodhat el rajtunk
226
38 Úgy gondoljuk, benyomásaink nem befolyásolják, hogyan látjuk a világot
231
39 Azt hisszük, döntéseink nem manipulálhatók
235
40 Úgy véljük, ha jó a szemünk, nem lehetünk vakok
241
41 Kifogásokat keresünk, hogy elkerüljük a kudarc kockázatát
248
42 Nem hiszünk az önbeteljesítõ jóslatokban
253
43 Azt hisszük, csak egy énünk van
258
44 Nem szívesen szembesülünk régi énünkkel
262
45 Mások megismerése helyett inkább elõítéleteinkre hallgatunk
267
46 Azt hisszük, objektíven tudjuk megítélni a minõséget
272
47 Azt gondoljuk, ki tudjuk játszani a véletlent
277
48 Könnyen megfeledkezünk a helyzet hatalmáról
286
Köszönetnyilvánítás Felhasznált irodalom Név- és tágymutató
297 300 320
REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
Page 11
Csak hisszük, hogy önmagunkat nem csapjuk be
| 11
BEVEZETÉS
Nem vagyunk olyan okosak
TÉVHIT: Racionális, ésszerû lények vagyunk, akik a világot
a maga valóságában látjuk. IGAZSÁG: Ugyanúgy tévhitben élünk, mint mások, de erre szükségünk is van, mert különben megõrülnénk.
Könyvemben az önbecsapás legfrappánsabb módjait gyûjtöttem össze, feltárva azokat a tévképzeteinket, amelyekkel bámulatos módon tudjuk nap mint nap hitegetni magunkat. Azt hisszük, ismerjük a világ mûködését, de ez nem így van. Egész életünk során véleményeket formálunk és történeteket fabrikálunk arról, kik vagyunk és miért cselekedtünk úgy, ahogyan – és mindez egészében véve valóságosnak tûnik. Az igazság az, hogy a pszichológia és a kognitív tudomány területén egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy fogalmunk sincs, miért cselekszünk, miért döntünk vagy miért gondolkodunk úgy, ahogyan. A kutatók szerint narratívákat, kis történeteket hozunk létre, amelyek megmagyarázzák, miért hagytunk fel a diétával,
REJTETT_ENUNK.qxd
12 |
3/13/2013
10:35 AM
Page 12
Rejtett énünk
miért szeretjük jobban az Apple-t, mint a Microsoftot, miért emlékszünk úgy, hogy Andrea mesélte a történetet a bohócról, akinek konzervdobozokból készült mûlába volt, noha Anna volt az, és nem is bohócról volt szó. Hagyjuk abba egy pillanatra az olvasást, és nézzünk körül! Figyeljük meg, mekkora erõfeszítés rejlik mindazon dolgok létrejötte mögött, amelyeket látunk, sõt a több évszázados innováció mögött is, amely a bennünket körülvevõ tárgyak feltalálásához vezetett. Kezdjük a cipõnkkel, folytassuk a kezünkben levõ könyvvel, majd vegyük sorra a gépeket és eszközöket: a kenyérpirítótól kezdve a számítógépen át a távolban szirénázó mentõautóig! Mennyire elképesztõ a megoldott problémák sokasága, és mennyi mindent alkotott az ember, nemde? Épületek és autók, elektromosság és nyelv, miféle remekmû az emberi faj, igaz? Micsoda gyõzelme a racionalitásnak! Ha ezt tényleg elfogadjuk, beleszeretünk abba az önelégült hiedelembe, miszerint annyira okosak lettünk egyénileg is, akárcsak az egész emberiség. Csakhogy néha mégis bezárjuk a kulcsainkat az autóba. Sõt idõnként elfelejtjük, mit akartunk mondani. Vagy elhízunk. Csõdbe megyünk. A Nobel-díjas tudóstól a legszerényebb mesteremberig, mindegyikünk agyát elárasztják a prekoncepciók és olyan gondolkodásmintázatok, amelyek tévútra vezetnek, anélkül, hogy az agyunk ennek tudatában lenne. Ezzel nem vagyunk egyedül. Mindegy, kik az ideáljaink vagy mentoraink, õk is hajlamosak a hamis spekulációkra. Nézzük például a Wason-féle szelekciós feladatot (Wason Selection Task)! Képzeljük el, hogy egy tudós négy kártyát rak ki elénk. A hagyományos paklitól eltérõen ezeknek egy-egy számjegy szerepel az egyik oldalán és egy-egy szín a másikon. Balról
REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
Page 13
Bevezetés
| 13
jobbra haladva egy hármast, egy nyolcast, egy pirosat és egy barnát látunk. A ravasz pszichológus hagyja, hogy nézzük egy kicsit a különös kártyákat, majd azt mondja: „Van egy pakli kártyám, és egy szabály van érvényben. Ha egy kártyának az egyik oldalán páros szám van, a másik oldalán pirosnak kell lennie. Melyik kártyát vagy kártyákat kell megfordítani, hogy bebizonyítsuk, igazat mondok?” Még egyszer: három, nyolc, piros, barna. Melyeket fordítanánk meg? Mint a pszichológiai kísérletek általában, ez is teljesen egyszerû. Logikai játékként elvileg könnyen kitalálható. Amikor Peter Wason pszichológus 1977-ben elvégezte a kísérletet, a megkérdezettek kevesebb mint 10%-a válaszolt helyesen. Az õ kártyáin színek helyett magánhangzók voltak, de amikor színekkel ismételték meg a tesztet, kb. ugyanolyan arányban voltak, akik teljesen összezavarodtak a feladványtól. Szóval, mit válaszoltunk? Ha a hármas vagy a piros kártyát választottuk, vagy csak a nyolcast, vagy csak a barnát, az embereknek abba a 90%-ába tartozunk, akiknek az elméjét összezavarja ez a feladat. Ha megfordítjuk a hármast, akár pirosat, akár barnát látunk, nem bizonyít semmit. Semmi újat nem tudunk meg. Ha megfordítjuk a pirosat és páratlan számot találunk, ez nem szegi meg a szabályt. Az egyetlen helyes válasz az, hogy megfordítjuk a nyolcast és a barnát. Ha a nyolcas másik oldala piros, igazoltuk a szabályt, de nem tudhatjuk, máshol is érvényesül-e. Ha a barna kártyán páratlan szám van, semmit nem tudunk meg, ha azonban páros szám, akkor meghazudtoltuk a pszichológus állítását. Csak ez a két kártya ad választ kérdésünkre. Amikor már tudjuk a választ, nyilvánvalónak tûnik. Mi lehet egyszerûbb, mint négy kártya és egy szabály? Ha az emberek 90%-a nem tudja megfejteni, mégis hogyan épülhetett fel Róma, és hogyan találhattak ellenszert a gyermekkori bénu-
REJTETT_ENUNK.qxd
14 |
3/13/2013
10:35 AM
Page 14
Rejtett énünk
lásra? Ez tehát könyvem témája: természetes gátjai vannak, hogy egy bizonyos módon gondolkodunk és nem másképpen, a körülöttünk levõ világ pedig e torzítások terméke, és ezen nem tudunk felülkerekedni. Ha a kártyákon levõ számokat és színeket társas helyzetekkel helyettesítjük, a feladat sokkal könnyebbé válik. Tegyük fel, hogy a pszichológus visszajön, és ezúttal a következõket mondja: „Éppen egy bárban vagyunk, és a törvény értelmében 21 év a korhatár, hogy valaki alkoholt ihasson. Az itt látható négy kártya egyik oldalán egy ital neve áll, a másikon pedig az italt fogyasztó személy életkora. A négy kártya közül melyet, vagy melyeket kell megfordítanunk, hogy megtudjuk, betartja-e a törvényt a bár tulajdonosa?” Ezután a következõ négy kártyát helyezi az asztalra: 23, sör, kóla, 17. Ezúttal sokkal könnyebbnek tûnik a feladat. A kóla nem bizonyít semmit, és a 23 sem. Ha a 17 éves alkoholt iszik, a tulajdonos megszegi a törvényt, és ha a sört ivó személy fiatalabb 21 évesnél, akkor szintén. Tehát két kártyának van jelentõsége: sör és 17. Az agyunk társas helyzetekben könnyebben rátalál a megfejtésre, mint például számozott kártyákat tartalmazó logikai fejtörõkben. Könyvemben ilyen és ehhez hasonló dolgokról lesz szó, magyarázatokkal és némi elmélkedéssel fûszerezve. Wason feladata pocsék logikánk egyik legjobb példája, de tele vagyunk olyan meggyõzõdésekkel is, amelyek elméletben jól hangzanak, a gyakorlatban azonban nem állják meg a helyüket. Általában nem vesszük észre, amikor ezek a meggyõzõdéseink tarthatatlanokká válnak. Mélyen vágyunk arra, hogy mindig igazunk legyen, és még mélyebben, hogy erkölcsileg és viselkedésünk szempontjából egyaránt pozitív fényben lássuk (és láttassuk) önmagunkat. Három fõ témám a kognitív torzítások, a heurisztikák és a logikai tévedések. Ezek elménk alkotóelemei, akárcsak testünknek a szervek, amelyek optimális körülmények között jól funkcionálnak.
REJTETT_ENUNK.qxd
3/13/2013
10:35 AM
Page 15
Bevezetés
| 15
Ám sajnos az élet nem mindig zajlik optimális körülmények között. Kiszámíthatósága és megbízhatósága évszázadokon át megélhetést biztosított szélhámosok, mágusok, reklámszakemberek, médiumok és mindenféle áltudományos orvosságokkal házalók számára. Amíg a pszichológia nem alkalmazott szigorú tudományos módszereket az emberi viselkedésre, ezeket az önáltatásokat nem lehetett mennyiségileg meghatározni és kategorizálni. A kognitív torzítások olyan gondolat- és viselkedésmintázatok, amelyek helytelen következtetésekhez vezetnek. Mindannyiunknak vannak ilyen bosszantó és teljességgel helytelen szokásai, amelyeket azonban már szinte észre sem veszünk. Jó részük arra szolgál, hogy bízzunk saját észlelésünkben, vagy megakadályozza, hogy bohócnak lássuk magunkat. Úgy tûnik, a pozitív énkép anynyira fontos az emberi elme számára, hogy megõrzésére kognitív mechanizmusokat fejlesztettünk ki. A kognitív torzítások rossz döntésekhez, téves ítéletekhez és ostoba meglátásokhoz vezetnek, amelyek sokszor teljes mértékben helytelenek. Például hajlamosak vagyunk keresni az olyan információkat, amelyek megerõsítik meggyõzõdéseinket, illetve elhanyagolni az olyanokat, amelyek megkérdõjelezik. Ezt nevezzük megerõsítési torzításnak (confirmation bias). Könyvespolcunk tartalma és internetes böngészõnk könyvjelzõi a megerõsítési torzítás közvetlen következményei. A heurisztikák olyan kognitív rövidítések, amelyeket gyakori problémák megoldásához használunk. Felgyorsítják az információfeldolgozást, de néha olyan kapkodó gondolkodást eredményeznek, hogy szem elõl tévesztünk fontos részleteket. Ahelyett, hogy a hosszabb utat választva alaposan végiggondolnánk a legmegfelelõbb cselekvési tervet vagy a leglogikusabb gondolatmenetet, heurisztikákhoz folyamodunk, hogy rekordidõ alatt levonhassuk a következtetést. Egyes heurisztikákat megtanulunk, mások az emberi agy velejárói. Amikor jól mûködnek, biztosítják elménk
REJTETT_ENUNK.qxd
16 |
3/13/2013
10:35 AM
Page 16
Rejtett énünk
takarékosságát. Amikor nem, akkor a világot sokkal egyszerûbbnek látjuk, mint amilyen valójában. Például, ha észrevesszük, hogy a hírekben megszaporodott a cápatámadásokról szóló riportok száma, kezdjük azt hinni, a cápák megvadultak, noha csak annyit tudunk biztosan, hogy a szokottnál több cápatámadásról szóló történetet sugároznak. A logikai tévedéseink hasonlóak ahhoz, ahogyan a szöveges matematikai feladatokat próbáljuk megoldani: kihagyunk egy lépést, vagy visszafordulunk anélkül, hogy észrevennénk. Érveléseink során a tények teljes ismerete nélkül vonunk le következtetéseket, mert nem akarjuk látni a teljes képet, vagy mert fogalmunk sincs arról, mennyire korlátozottak az információink. Ügyetlen detektívekké válunk. A logikai tévedések vágyainkból is fakadhatnak. Olykor hamis premisszákra alkalmazunk jó logikát, máskor helytelen logikát alkalmazunk az igazságra. Például, ha azt halljuk, Albert Einstein nem szerette a tojásrántottát, azt feltételezhetjük, hogy a tojás egészségtelen. Ezt nevezzük tekintélyre hivatkozásnak. Feltételezzük, hogy ha valaki szuperokos, akkor minden döntése szükségszerûen jó, persze az is lehet, hogy Einsteinnek csak fura ízlése volt. A könyvemben leírtakkal új megvilágításban kezdjük látni magunkat. Hamarosan rá fogunk jönni, hogy nem vagyunk olyan okosak, mint gondoltuk, és a kognitív torzítások, helytelen heurisztikák, valamint a gyakori gondolkodási hibák özönének köszönhetõen valószínûleg minden percben becsapjuk önmagunkat, hogy meg tudjunk küzdeni a valósággal. Ne aggódjunk! Jól fogunk szórakozni.