2 minute read
OKTATÁS: Képernyők mögé zárt egyetemisták
2020 decemberében készített kutatást a romániai felsőoktatásban részt vevő magyar diákok körében az YZ Intézet az Országos Magyar Diákszövetséggel közösen az egyetemisták jövőképéről és online oktatással kapcsolatos tapasztalataik alapján. A kutatásban részt vevő hallgatók válaszai alapján pedig Rusu Szidónia szociológus vezetésével 2021 őszén egy „policy paper”-t (irányelvi tanulmányt) készített az intézet, mely egyrészt a hallgatók attitűdjéről ismertet adatokat, másrészt oktatáspolitikai ajánlásokat fogalmaz meg, ebből emeltünk ki néhány információt.
A Covid-19 világjárvány alapjaiban rengette meg a hagyományos oktatási formákat, illetve rákényszerítette mind a hallgatókat, mind a tanárokat a digitális oktatás adta kihívásokhoz való gyors és rugalmas adaptálódásra. Az YZ Intézet tanulmánya ennek a kérdését járja körül az erdélyi magyar egyetemistákra vonatkozóan.
Advertisement
Az online órák hallgatásához elengedhetetlen a megfelelő tanulási környezet és eszköztár megléte. A kutatásban részt vevő hallgatók nagy része megfelelő tanulási környezettel rendelkezik: leggyakrabban saját szobából vagy olyan helyiségből jelentkeznek be, ahol egyedül tudnak lenni, munkahelyről, tömegközlekedési eszközről viszonylag ritkán jelentkeznek be. Azok közül, akik olyan helyről kapcsolódnak be, ahol folyamatosan tartózkodnak mások is, leginkább a szüleikkel élnek. A saját tanulási környezettel rendelkezők nagy része bentlakásban és albérletben él.
A kutatásban részt vevő hallgatók 70 százaléka szinte minden órán részt vesz. Csupán 0,5 százalék azoknak az aránya, akik nem vesznek részt szinte soha. Nemek tekintetében is különbség van, hiszen a lányok gyakrabban és inkább lépnek be az órákra, mint a fiúk. Az órahallgatás közbeni tevékenységek mérésekor kiderült, a diákok átlagosan az órák több mint felén aktívan figyelnek, válaszolnak a tanárok kérdéseire, részt vesznek a kiscsoportos feladatokban, és leginkább papíron jegyzetelnek. A kamerakapcsolásra való hajlandóság egyetemfüggőnek mutatkozott, legtöbb esetben a hallgatók azért nem kapcsolnak kamerát, mert ezt oktatójuk nem kéri.
A hagyományos oktatáshoz képest az online oktatás alatt a hallgatók gyakrabban végeznek egyéb tevékenységet is, kevésbé tartják érdekesnek a tananyagot, illetve az órákat, valamint kevésbé gondolják azt, hogy online jobban tudnak figyelni, megérteni az anyagot, többre emlékezni az órákból, esetleg jobban követni a tanár magyarázatait. Az online oktatással kapcsolatos hátrányok közé sorolták a technikai gondokat, a kontaktus, illetve a gyakorlati órák hiányát, az ismerkedési lehetőségek beszűkülését.
Az YZ Intézet javaslatokat fogalmazott meg a kutatási eredményeire alapozva. Az online oktatásra vonatkozó általános javaslatai között felhívta a figyelmet az online oktatás interaktívvá tételének, illetve a digitális kompetenciák és készségek fejlesztésének fontosságára, valamint a generációs szakadék és digitális egyenlőtlenségek eloszlatására, ebben például eszközhozzáférés biztosítása segíthetne. Az intézet szerint magas minőségű és társadalmi, valamint digitális inklúzióra törekvő alternatív programokat kellene létrehozni a különböző oktatási szinteken részt vevő diákok és hallgatók, valamint oktatóik részére, emellett pedig kiemelt fontosságú a megfelelő keretek, szabályrendszer kidolgozása is: adatvédelmi és adathasználati metodológiák, online oktatási etikai kódex létrehozása által.
(X)