Igen, tessék! magazin - decemberi lapszám by Igen, tessék! mozgalom

igen, tessék! 2019. december – 2020. január | VII./11. www.igentessek.ro

Erdély legnagyobb példányszámú magyar lapja!

portré

6. | A költő, aki énekel

mese A róka fényei

ünnep

17. | Újévi fogadalmak újratöltve

Szilágyi D. Szabolcs Könyv, kávé, cipősdoboz | 9.

| 10.

tartalom

4 Belváros

Teszt

Portré

ady erdélyben

Balázs Imre József – a költő, aki énekel.........................6

Az Ady iskola felszámolása........... 16

sztori

Újévi fogadalmak újratöltve.......... 17

Színes hírek Kolozsvárról..................4

A szürke köd.....................................8

Példaértékű Könyv, kávé, cipősdoboz.................9

Meseműhely

Bosch GSA 1100: a rontó-bontó.... 15

Ünnep

Közösség Novák Katalin: különböző élethelyzetek és megoldások vannak.................................... 18–19

A róka fényei................................. 10

szakértő.......................20–21

Ifipavilon

Lazíts

Tehetsz azért, hogy változzon a kolozsvári nyelvi tájkép .......11–12 Létrejött egy új, magyar ügyeket felkaroló intézmény....................... 12 Antal Géza: csapatjátékos vagyok.......................................13–14

Sudoku..........................................22 Keresztrejtvény.............................22

Recept Roppant roppanós rudak..............23

töBBNYELVŰ Kolozsvár Ízlelgessük: két kolozsvári nagyrendezvény felvállalta a magyar nyelvet. Az egyik a Lights On Románia, másik pedig a Karácsonyi Vásár. A Lights On Románia, a város közkedvelt fényfesztiválja a köztéri, világító kortárs művészetet hozza el nekünk, és ennél jóval többet is. A nagy méretű fény installációknál az alkotások leírásai magyarul is olvashatók, a Facebookon három nyelven posztolnak (románul, magyarul és angolul), és a honlapjuk is elérhető magyarul. Civil unszolásra a főtéri Karácsonyi Vásár szervezői is belátták, nem származik bajuk abból, ha magyarul is kiírják a legfontosabb tudnivalókat, igaz, a kapura kifüggesztett cégér többnyelvűsítésére lapzártánkkor még vártunk. A magyar nyelv köztéri használata Kolozsváron ma azt üzeni, hogy lassan sikerül átlépni a múlt árnyékát. És azt is, hogy pusztán amiért Romániában élünk, még nem kell lemondanunk anyanyelvünkről. Stanik Bence felelős szerkesztő, Igen, tessék! magazin

A kiadvány megjelenését támogatta:

Ingyenes közösségi magazin. Kiadja az Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület. Megjelenik havonta 18 000 példányban. Felelős kiadó: Talpas Botond | Lapmenedzser: Kis Tímea | Felelős szerkesztő: Stanik Bence Korrektúra: Gödri Csilla | Címlapfotó: Bethlendi Tamás | Lapterv: Mihály László | Tördelés: Ferencz Csaba-Levente, Kinda Ágnes Júlia Cím: 400492 Kolozsvár, Meteor u. 74. sz. Telefonszám: 0753-899242 | E-mail: ujsag@ igentessek.ro | Honlap: www.igentessek.ro ISSN 2343 – 7723

Keresse a Nea Garden üzletét Szászfenesen, az Avram Iancu utca 322. szám alatt. Vagy látogasson el a www.neagarden.ro honlapra. 3 | 2019. december – 2020. január

Az értékesítést a Publicity Next Kft. végzi. Értékesítési felelős: Kis Tímea Hirdetésfelvétel: kis.timea@diversityads.ro

Lapunk példányszámát 2015-ben a BRAT hitelesítette.

belváros Vedd ölbe, ringasd, énekelj

a babának a kolozsvári Ringatón

További információk a www.facebook.com/ringatokolozsvar oldalon találhatóak. Nem kell ecsetelni, milyen sokrétű pozitív hatása van a szülő-gyermek kapcsolatra és a kisbaba érzelmi biztonságára, ha ölünkben ringatva dalocskákat dúdolunk csöppségünk fülébe. Szombaton délelőttönként ezt gyakorolják a kolozsvári kisgyermekes szülők egymást bátorítva, a dalokat, mondókákat közösen elsajátítva. Szerte a Kárpát-medencében közel 300 helyszínen működnek Ringató foglalkozások. György Tünde, a foglalkozás szakképzett házigazdája a Budapestről indult, Gállné Gróth Ilona által alapított Ringató mozgalom tagja. Lapunknak elmondta, ugyan még nincs saját gyermeke, de saját szemével látta, milyen erős kötelékek formálódnak a szülők és gyermekeik között az együttlétek hatására. „A Ringató mozgalom tagjai abban

hisznek, hogy az élő zenének, az éneknek ott a helye a mindennapjainkban. A szülőknek abban segítünk, hogy levetkőzzék gátlásaikat, és találják meg a kedvet az énekléshez. A foglalkozásokon a legfontosabb az élménynyújtás az egész család számára. Miközben éneklünk és játszunk, a legkisebb gyerekek ízlelgetik a magyar nyelv és a zenei anyanyelv szépségeit, találkoznak a magyar kultúrával. Magyar népdalokat éneklünk, mondókákat mondunk, és ölbéli játékokat játszunk” – mondta el az Igen, tessék! magazinnak György Tünde. Minden családot szeretettel várnak, 0–3 éves gyermekével együtt szombat délelőttönként a Főtér 23. szám alá, a magyar konzulátus udvarára, az Áldás Népesség Egyesület termébe.

Megtört a jég: magyarul is kommunikál egy kolozsvári fesztivál „A Lights On Románia azért döntött a magyar nyelv használata mellett, mert szeretnénk, hogy a kolozsvári magyarok is élvezhessék a fényinstallációkat” - mondta Andi Daiszler, a Lights On Románia fényfesztivál igazgatója. A Facebook-oldalukra három nyelven posztolnak: románul, magyarul és angolul. Továbbá magyar nyelvű tájékoztatók kerültek a nagy méretű fényinstallációk mellé ugyanabban a méretben és tartalomban, mint a román verziók. A Lights On teljes honlapja is elérhető magyarul. Aki kedveli a fényben úszó kortárs művészetet, ne hagyja ki! Az installációk helyszíneiről a www.lightsonromania.com honlapon találunk információkat.

Igen, tessék! magazin | 4

Biciklisfutárok szerepelnek az Eastride futárszolgálat 2020-as naptárában Saját naptárat adott ki a kolozsvári Eastride biciklis futárszolgálat, benne menőbbnél menőbb fotókkal a futárjaikról. A portrék egy részéhez Kolozsvár jellegzetes és néha kevésbé ismert helyei szolgáltatják a hátteret. Rendelni belőle a www.facebook.com/eastridecurier oldalnak küldött üzenetben lehet.

tói balról: Szilágyi A nem mindennapi naptár alko r Bernadett (fotó) Kispista Ágota (design) és Fejé

Légy te is angyal! Oszd meg másokkal is az ünnepi hangulatot A Humana Egyesület és az Eastride biciklis futárszolgálat közös karácsonyi ajándékgyűjtést szervez egyedülálló időseknek. Olyanoknak szeretnének örömet szerezni, akik magányosan élnek, és egyébként nem kapnának idén karácsonyi ajándékot. „Légy te is nagylelkű, és hozz be egy felajánlott ajándékot december 2–14. között a Szántó (Dostoievski) utca 26. szám alá, mi gondoskodunk arról, hogy a megfelelő otthonokba jusson el” – mondta el lapunknak Balogh Zsolt, a Humana Egyesület vezetője. További információért hívja a 0747-828596-os telefonszámot, ha pedig ismer olyan idős személyt, aki örülne, ha meglátogatnák egy ajándékkal, kérik, jelezze a fenti telefonszámon. Boldog karácsonyt kíván minden egyedül vagy családban élő személynek a Humana Egyesület és az Eastride futárszolgálat!

5 | 2019. december – 2020. január

portré

A költő, aki énekel

Balázs Imre József szerint a szülő-gyermek bizalmat akkor kell megalapozni, amíg kicsik a gyerekek. A székelyudvarhelyi származású, hosszú ideje Kolozsváron élő és alkotó költő-dalszerző úgy látja, aggodalomra semmi ok: sokat és sokfélét olvasunk. – Mikor írtál utoljára verset? – Mostanában gyerekverseket írtam. Van egy havi penzumom a Napsugárban. Tizenöt évvel ezelőtt nem mertem volna bevállalni ilyet. Most már talán jobban érzem a saját korlátaim és lehetőségeim is. Régebb havonta egy-két vers született abból a speciális állapotból, amikor valami mozgott bennem, amit meg akartam fejteni. Ezek kivételes pillanatok, egyébként mostanában is meglátogatnak. – És már tudatosan is elő is tudod hívni… – Igen, merek ilyet csinálni, kísérletezem az előhívással, igaz, különbséget tudok tenni vers és vers között attól függően, hogy milyen impulzusra született. Kritikusabb vagyok a külső késztetésre születettekkel, nem biztos, hogy mindegyik kötetben is megjelenik majd. – Rajtad kívül más vajon rá tudna jönni, melyik vers íródott magától, és melyik penzumra? – Én azt remélem, hogy nem. (Nevet.) Elkezdett az agyam egy asszociatív technikát működtetni. Már biztonságban érzem magam, amikor egy tárgyról, egy történetről vagy egy helyzetről kezdek el építeni egy szöveget. Akkor kezdene ez veszélyes lenni, ha minden nap kellene írni. Akkor géppé változnék. – Mitől más az énekelt vers, mint a leírt? Tudni kell rólad, hogy évek óta zenét is írsz a szövegeidhez, és időnként gitárt ragadva koncertezel. – Annak, hogy egy verset egy folyóiratban publikálok, vagy megzenésítve feltöltöm a YouTube-csatornámra – ha lenne ilyen –, más lesz a kimenetele. Lehet, nagyobb hatást ér el, pontosabban több emberhez jut el, ha ebben a formában kerül fel az internetre. Persze nem a hatáskiváltás a cél mindenekfölött,

pusztán érdekes a tény, hogy húszhuszonöt éve erre kevesebb lehetőség volt. Szeretek dalokat hallgatni az autóban, alternatív zenekarokat, például Hiperkarmát, Péterfy Borit, Quimbyt, Honeybeastet el egészen a Tankcsapdáig, a 30Y-ig vagy a Magashegyi Undergroundig. Ezeknek a zenekaroknak színvonalas, vers�szerű szövegeik vannak. A költő ebben a közegben előadóművészként is megjelenik, ahogy például a slam poetryben is. Arra nyilván mindenki felkapta a fejét, hogy Bob Dylan megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Én ennek nagyon örültem, mert a dal a költészetnek egy nagyon természetes és nagyon jó működési formája. Évek óta segítek a diákoknak olyan államvizsga-dolgozatoknál, amelyek dalszövegeket kutat-

nak. A Quimbyből és a Vad Fruttikból is készült nemrég dolgozat, ahogy a beat korszakról vagy a Garabonciásról és a Metropolról, a nagy erdélyi rockbandákról vagy Cseh Tamásról is, utóbbit Selyem Zsuzsa irányította. Rengeteg költészet van ezekben a szövegekben. Nem tennék egyenlőségjelet a kettő közé, de éles határvonalat se lehet húzni. – Előadóként hogy érzed magad? – Érzem az adrenalint, egyébként nem aspirálok hosszú távon előadóművészi babérokra. Legutóbb novemberben, a Marosvásárhelyi Könyvvásáron koncerteztem. Nagy élmény volt látni, tapasztalni, hogy ismerik a gyerekek a dalaimat, tudták a szövegeket, együtt énekeltünk. Ennek az az előzménye, hogy

Igen, tessék! magazin | 6

FotóK: Márton László

2018-ban megjelent a Kirándulás a felhőben című gyűjteményes gyerekkönyvem, és annak CD-melléklete is volt. – Ezek szerint sok családnál mármár családtagnak számítasz a CD-k révén. Saját gyermekeidnek is énekeltél, gitároztál? – Igen. – Mennyire találtad fel magad az apaszerepben? – Volt bennem egy izgalom, nem voltak kisebb testvéreim, kisebb gyerekek a családban, így nagyjából nulláról indultam. Most visszagondolva és elfelejtve azokat a részeket, amikor az ember évekig nem alszik, a legjobb tapasztalat. Feltaláltam magam a babakocsis sétáltatástól a tisztába tevésig sok mindenben, az összes dolgot csináltam én is. – Honnan kaptál hozzá kedvet? Akkoriban még nem volt akkora divat az apukáknak részt venni a gyereknevelésben… – Édesapám tud főzni, teljesen önellátó, tehát van egy minta. Igaz, hogy ez az utóbbi évtizedben lett trendi, de igazából nem a trendiségről szól, hanem a dolgok megosztásáról, arról, hogy ebben férj és feleség is jól érezheti magát. A gyerekverses könyvek bizonyára nem ilyenek lettek volna, ha nincs meg

7 | 2019. december – 2020. január

nálunk az a fajta apa-lánya kapcsolat, ami csak akkor tud működni, ha te személyesen ott vagy az elejétől, ha végigcsináltad az állomásokat. A bizalmat utólag nem lehet bepótolni. – Jut időd olvasni a munkádból adódó kötelezőkön kívül is? – Jó kérdés, mert épp tavaly szeptemberben találtuk ki a családban, hogy leírjuk egymásnak és

„Szóval ha nem is feltétlenül többen, mint rég, de mindenképp sokan olvasnak kortárs irodalmat, szépirodalmat, főleg ha a populáris műfajokkal is számolunk.” magunknak, hogy ki milyen könyvet olvasott el. Korábban nem vezettem erről listát. A lányaink találták ki, és becsatlakoztunk a feleségemmel, Júliával. A gyerekek simán ránkvertek, amire én eléggé büszke is vagyok – kicsit visszajelzés is, úgy tűnik, értékelik azt, amivel foglalkozunk. Visszatérve a kérdésre tehát: igen. Számos ifjúsági regényt is elolvastam abból, amelyeket a lányaim olvastak. Sci-fiket

is elővettem a régiekből. Szeretném ezt folytatni, több ifjúsági és világirodalmi könyvet olvasni, mint korábban. Egyébként tavaly nem jött ki a heti egy könyv, noha reméltem, hogy kijön, az egy szép célkitűzés lett volna. A lányaimnak igen. – Szerinted többen fogyasztanak irodalmat manapság, mint régebb? – Nagyon más a helyzet, mint ’89 előtt, sokkal többfelé forgácsolódott a figyelem. Aki olvas, szerintem az is sokkal kevesebb dologban találkozik a többiekkel annak mentén, hogy mit olvas. Amikor mindenki a Kriterion könyveket vette, akkor több átfedés volt. Most van, aki rááll a kortárs angolra vagy a vámpírregényekre. Ezt látom a diákjaimon is, a Bölcsészkaron. Közben viszont kezdett profivá válni a magyar könyvpiac, a reklámozáson is egyre jobb csapatok dolgoznak a kiadóknál. Sok tényezős a játszma, de az a helyzet, hogy a magyar irodalom egyre trendibb, azt is kevesebbet hallom, hogy a kortárs irodalom érthetetlen. Szóval ha nem is feltétlenül többen, mint rég, de mindenképp sokan olvasnak kortárs irodalmat, szépirodalmat, főleg ha a populáris műfajokkal is számolunk. Stanik Bence

sztori

A szürke köd

a meg nem sértem, doktor úr, leírom önnek itt. A bátyámról van szó, tudja, látta már, biztos ismeri, zöld kabátja van, mindig zöld kabátban jár, s a jobb karjára színes sálat köt, mint az ellenőrök, vagy mint akkoriban, tán emlékezni tetszik, a többi tüntetők. Bolond, így mondják, ha látja valaki, de én, doktor úr, most leírom önnek: szerintem nem bolond, csak a szürke köd teszi. A tegnap délután is hanyatt dobta magát, a főtéren haladt, gyalog jár mindig az én bátyám, az autó bármerre viheti, így mondja, szóval inkább gyalog jár. A szél valahol feldöntött egy táblát, valahol pezsgőt nyitottak, az autósorban egy beteg kipufogó, vagy az ablakot csaphatta be a huzat: alig fontos durranás, de az én bátyám egyből hanyatt dobta magát, támad a szürke köd, a fejét még most is fájlalja. Vagy a múltkor is. Karon fog engem az én bátyám, a hídon épp csak átérünk, ő rohanni kezd, nem engedte a kezem, az istenért sem szokta engedni ilyenkor, szállok, repülök utána, a lábszáram egészen kirongyosul, a szél kikezdi, sikítanék, a Szamos messze vinné, de nem teszem, rohan velem, a nyakát pedig, a fejével rajta, hol jobbra kettőt, hol le-fel, hol körbe-körbe rántotta mindegyre az én bátyám. Honnan lőnek, hugica, kérdezi, sehonnan, mondom neki, de ő csak szalad, támad biztos, újra támad a szürke köd, az én bátyám ilyenkor hajthatatlan, kórházba rohan ilyenkor mindig, így jutottunk a doktor úrhoz is, hisz tudja biztosan, mondták a doktor úrnak többen, hogy bolond szegény, de én, doktor úr, most leírom önnek: szerintem nem bolond. A szürke köd miatt van. Arról szokott sokat mesélni, van, hogy napokig nem hagyja abba, csak ha kamillateával borogatjuk, olyankor az én bátyám egyre halkabban mesél, nem siet a levegővétellel, és hagyja, hogy átkössük az átázott részeket. A szürke ködöt jó korán szívta magába, vagy az dolgozta meg őt, látta, doktor úr, törékenyebb alkat, inkább festő, mint kőműves típus, s először csak akkor, azokban a napokban látta, hogy oszlik egyre az a szürke köd. Először a Szent Mihály előtt, szemben, az ablakból, a plébániából, hogy

mondjam így, derékig tolakodtak ki mindenféle férfiak, nem innen lőnek, mondta az egyik, mire szóhoz jutni engedték, a sok tömeg meg ott, a Szent Mihály előtt, könyvet meg minden féle hulladékot égetett, attól oszlott először a szürke köd, így szokta mondani ő, a bátyám. Aztán még mesélni szokta, hogy másnap, harmadnap is mindenfelé lőttek, de már nem sokat, csak éppen, hogy a galambokat elhajtsák, zöld ággal hátha visszajönnek, így mondja ő, tréfás ember az én bátyám, de tudja meg a doktor úr, hogy nem bolond, csak épp olyannyira nagyon magába szívta, hogy van, hogy nem az én bátyám, hanem az a szürke köd, az dübörög helyette, hisz tudja, hogy van, mindenki fél. Meg azt szokta még ilyenkor mondani, hogy a színeket is csak manapság kezdi megkedvelni, mert hogy akkor mindenhol és mindenkiben ott volt az a szürke köd, nem volt divatja a színnek, s azokban a napokban, mikor olyan sokat verte hanyatt magát, azokban a napokban az én bátyámat meglőtték, elbukott, de úgy tessék elhinni, doktor úr, ahogy mondom, az én bátyám nem halt bele, azóta is vérzik, alig engedi átkötni az átázott részeket, de nem halt bele, a kötés alatt ott az a szürke köd, mutattam volna, doktor úr, ha el nem küldenek. Tudja, doktor úr, az én bátyám csodálatos ember, nem bolond, ahogy mondani szokták, hogy bolond, csak sokat látott, és hát az nem egyszerű. Látta a szürke ködöt, nagyon sok rettenetes évig látta, aztán látta, ahogy a kereszteződésben ott elhullanak, ő is ott hullott el, de nem halott az én bátyám, azóta is vérzik, de nem halott, ő így emlékezik, hogy nem hal meg, nem tud meghalni a bátyám, csodálatos ember, meg a tankot is látta a színház előtt, a régi színházra gondolok itt, meg azt is látta, ahogy a szürke ködből fények gyúlnak a Szent Mihálynál. Azóta fél az én bátyám, tessék elnézni neki, kérem, fél, hogy egyszer megint minden tejsűrű lesz és összepiszkolódik, hogy nem lát ki majd megint a szürke ködből, és akkor majd újra lőnek, és ki tudja, doktor úr, akire egyszer rácéloztak, az lehet, hogy nem bolond, csak látott, mindent és néha jobban, néha kevesebbet fél. Elcsété

(Harminc évvel ezelőtt, 1989 decemberében 26 halálos áldozata volt a kolozsvári tüntetéseknek.)

Igen, tessék! magazin | 8

példaértékű

A kolozsvári magyarok köré ben sem ismeri épp mindenki a Koffert, pedig a belváros egyik legmenőbb könyvesboltjáról és kávézójáról beszélünk. Nemcsak szerintem, hanem a Trip advisor nevű nemzetközi turisztikai oldal felhasználói szerint is, akik a kolozsvári lista második helyére rangsorolták. A Kofferről Szilágyi D. Szabolcs, a Koinónia Kiadó igazgatója mesélt lapunknak.

Könyv, kávé, cipősdoboz

kiadóban 2017 nyarán kezdtem el igazgatóként dolgozni, a feladathoz a kávézó vezetése is hozzátartozik. A Koffer története nem lehet teljes a Koinónia Kiadó története nélkül, aminek a kezdete a ’90-es évek elejére nyúlik vis�sza, ’93-ban jött létre. Bár tíz éve foglalkozunk könyvterjesztéssel online áruház (www.konyvter.ro) és a kiadó székhelyén levő könyvesbolt formájában, régóta dédelgetett terv volt egy belvárosi bolt megnyitása, amiből mintegy három évvel az érkezésem előtt, 2014-ben született meg a Koffer. Már a kezdetektől nyilvánvaló volt számomra, hogy a Koffer igazi kincse a kiadónak, és nem túlzok, ha azt mondom, magának a kincses városnak is. Ez látható a törzsvendégeink ragaszkodásából,a visszajelzésekből, a teltházból, ami gyakorta jellemzi a könyves és zenés eseményeinket. Nem gondolom, hogy most már elértük, amit el lehetett, és hátradőlhetünk. Szeretném, ha sikerülne továbbvinni, fejleszteni mindazt, amitől Koffer a Koffer. Idén ősszel például alapos ráncfelvarráson esett át a hely, tetőtől-talpig felújítottuk, mindenkinek ajánlom, aki még nem tette meg, hogy ugorjon be, és nézzen szét az üzletben. Harmadik hullámos kávézó vagyunk, ami továbbviszi a második hullámban már jelentkező minőségi kávé iránti igényt. Töb-

bek között ez azt is feltételezi, hogy ismerjük a kávébabjaink eredetét, a termőterületük sajátosságait. A pörkölést szakemberek végzik Kolozsváron. A baristáink örömmel mesélnek ezeknek a folyamatoknak a rejtelmeiről, titkairól. Teljesen más világ ez, mint az ízesített kávéké, amikkel a luxuskávézóktól a benzinkutakig ma már lépten-nyomon találkozhatunk. Nem az a célunk, hogy tömegeket bírjunk rá a kávéfogyasztásra. Az igényes kávéfogyasztóknak, ínyenceknek szeretnénk minőségi élményt nyújtani. Azokról beszélek, akik értékelik az aromákban rejlő finom különbségeket, akik nem elnyomni vagy kiegészíteni szokták a kávé ízét, hanem éppen őt magát tartják felfedezendőnek, izgalmasnak. Az egyéb italainkra, süteményeinkre is jellemző, hogy természetes alapanyagokból készülnek. A Tripadvisoron levő előkelő besorolásunk beszédes azzal kapcsolatban, hogy Kolozsváron van erre igény, létezik kávékultúra. Közben sok a kihívás is, persze. Gyakran érezzük úgy, hogy kinőttük a helyet. Kicsi a munkatársi csapatunk, ráadásul kétfelé oszlunk, vannak, akik a kávézóban dolgoznak, mások a szerkesztőségben. Ezt igyekszünk áthidalni, ami néha nem könnyű. A Koffer kommunikációja többnyelvű, ennek megfelelően a betérő vendégek nyelvválasztása nálunk

elég olajozottan szokott történni. A magyar vendégeink az Igen, tessék! matricák miatt és amiatt is, hogy már korábban magyar helyként ismertek meg minket, többnyire eleve magyarul köszönnek. A nem magyarajkúakat főként a kávék vonzzák, ugyanis idegennyelvű könyveket még nem árulunk. Ezen egyébként tervezünk változtatni egy román bestselleres polccal. Néha előfordul, hogy román kliensek bennragadnak egyegy magyar nyelven zajló eseményen. Szó sincs róla, hogy megrémülve menekülnének! Jó látni, hogy ugyanolyan nyugodtan isszák a kávéjukat, esetleg egy kevésbé hétköznapi élményként élik meg, hogy belecsöppentek egy magyar nyelvű könyvbemutatóba. A Koffer feladatának tekinti, és rendszeresen kiveszi a részét különféle közösségi projektekből. Ha valaki a tisztelt olvasók közül szeretne rászoruló gyermekekhez, felnőttekhez karácsonyi ajándékokat eljuttatni, nálunk megteheti. Idén is csatlakoztunk a Blythswood Care cipősdobo zos ajándékozási programjához. Mire az Igen, tessék! magazin megjelenik, már javában gyűjteni fogjuk a dobozokat a kávézóban a Kossuth Lajos utca (1989. december 21.) 46. szám alatt. Arról, hogy pontosan mit érdemes a dobozba tenni, és hogyan csomagoljuk el őket, a www.facebook.com/ shoeboxblythswood1 oldalon lehet többet megtudni. Stanik Bence

9 | 2019. december – 2020. január

meseműhely ! P! rókát P I T ki a d ez n í Sz

A róka fényei

özeledett a karácsony, ki-ki a maga módján készülődött. Meglehet, az ünnepet leginkább a róka várta: imádta a fényfüzéreket, az izzósorokat, a főtéren feldíszített csillogó-villogó karácsonyfát. Mikor beesteledett, végigsétált a főutcán, megnézte a kirakatokat, körbejárta a fát, és csak ezután vette hazafelé az irányt. Otthonában bebújt a jó meleg ágyba, amit úgy helyezett el a szobában, hogy még onnan is lássa az utca fényeit. Reggel, amikor felébredt, felvette óriási sapkáját, hosszú sálját, hatalmas kabátját, belebújt béléses csizmájába, és már szaladt is végig a kivilágított főúton. Megvárta, míg az utca fényeit felváltják a nap első sugarai, csak ezután ment haza reggelizni. A karácsony napját megelőző éjjel furcsa álmot látott a róka. Hánykolódott az ágyban, a nyugtalanság ébredés után is vele maradt. Kinézett az ablakon, és a rémülettől elkerekedtek a szemei. – A fények! Hová lettek a fények?! – kiáltotta, majd gyorsan magára tekerte a sálját, fejére rántotta sapkáját, felkapta kabátját, beleugrott csizmájába és már futott is a főtéren álló karácsonyfához. Szomorúan vette tudomásul, hogy bár a fa ugyanott állt, mint előző este, feldíszítve, az égők arról is eltűntek. Ahogy alaposabban körülnézett, feltűnt neki az utcákat ünnepi hangulatba öltöztető fények hiánya is. Nem gondolkodott sokáig, póznától póznáig futott, míg el nem ért a vízimalomig, ami a környék áramellátását szolgáltatta. – Hóhahó, van itthon valaki? – kiabálta a róka, miközben határozottan bekopogott. Semmi válasz nem érkezett, ezért megismételte. – Ennek a fele se tréfa! – gondolta, és benyitott. A konyhából nyíló ajtó félig tárva volt, így tovább haladt. Egyszercsak meglátott egy nagy, hortyogó, fekete micsodát. Majd’ kiugrott ijedtében a csizmájából, mire a széken szunyókáló idegen is felriadt. – Ki vagy te? És mit keresel itt? – kiáltotta a vízimalom lakója. – Ezt én is kérdezhetném tőled! Felelj hát először te magad! – szegezte neki a róka. – Én a fekete jeti vagyok. A testvéremet, a fehér jetit jöttem meglátogatni, minden évben együtt karácsonyozunk. Most felelj te! – Én a róka vagyok, és azért jöttem, hogy kiderítsem, hová lett a díszkivilágítás, és miért nincsen áram a városban. – Nézzük csak! – tápászkodott fel a fekete jeti. – Hiszen ez egyszerű! Leesett a biztosíték, miközben aludtam. Ezért nincs áram.

– Egy gond megoldva – mondta a róka, majd hátat fordítva elindult kifelé az ajtón. – Várj csak, veled megyek – lépdelt utána a fekete jeti. Tanakodva sétáltak vis�sza a városka felé, vajon hová tűnhetett el a több száz, talán több ezer égő, majd megpillantották a polgármestert, aki épp a teherautó ajtaját zárta volna le, ha tudta volna. – Tessék várni, polgármester úr, majd mi segítünk – ajánlkoztak. Odafutva azonban a szájukat is eltátották meglepetésükben: az autó tele volt dobozokkal, melyek oldalán az állt, „karácsonyi égők”. – Hát megvannak! – csapta össze hatalmas tenyereit a fekete jeti. – Igen, de a rejtélyt nem oldottuk még meg – mondta a róka, és a polgármester felé fordult. – Magyarázatot követelek! Hová viszi a szép díszkivilágítást? – Kérlek, róka, hallgass meg, ez nem az, aminek látszik! Éjszaka hívást kaptam a testvérvárosunkból; sok olyan család van, akiknek nem telik még egy villanykörtére sem, így hát összeszedtem az utcai az égőket, hogy elvigyem nekik. Senkinek sem szabadna sötétben és hidegben, éhezve töltenie a karácsonyt. – Valóban. Milyen szomorú ez... – mondta a róka elgondolkodva. – Azt mondta, éhesek is? Nekem tele a kamrám lekvárral! – Valamicskét biztos mindenki tud nélkülözni a mai ünnepi vacsorából. Járjuk körbe a várost! – javasolta a jeti. A róka és a jeti szorgoskodásának hála a polgármesternek még egy utánfutóra is szüksége volt, annyi élelmet gyűjtöttek össze, és így varázsolták fényessé, boldoggá a rászorulók karácsonyát is. Szerkesztette: Nádasdi Csilla Emese Alkotók: Benő Mátyás, Ciupe Amália, Jobbágy Izabella, Tompa Krisztina

A mese a Planetárium Kids Meseszövő kreatív műhelyében íródott. A foglalkozás a 0–3. osztályos gyerekek improvizációs, beszéd. és alkotókészségét fejleszti. További információt a Planetárium Kids Facebook-oldalán lehet találni, ugyanitt jelentkezni is lehet.

Igen, tessék! magazin | 10

A napjainkban városunkban élő magyarok nagy része nem emlékszik arra a Kolozsvárra, aminek a közterein még számottevően jelen volt a magyar nyelv – mondta el lapunknak Bethlendi András. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola doktorandusza, kisebbségjogász és nyelvi jogi aktivista szerint a fiataloknak is van lehetőségük a magyar anyanyelvhasználat kiterjesztésére.

Tehetsz azért, hogy változzon a kolozsvári nyelvi tájkép

udtad, hogy te is tehetsz azért, hogy például a szelektív kukákon a hârtie, plastic, sticlă mellett a papír, műanyag, üveg felirat is szerepeljen az egyetem vagy iskola épületében? Többek között ilyen hétköznapi élethelyzetekről beszélgettünk Bethlendi Andrással. „Sokan azt tartják normálisnak, hogy a nyelvi tájképe a városnak egynyelvű: román. Ez nem jelenti azt, hogy ez így is kell feltétlenül maradjon. Számos olyan felület van, például a buszokon, villamosokon vagy a hivatalokban található feliratok esetében, ami az elmúlt ötven évben egynyelvű volt. Emiatt sokaknak elképzelhetetlen, hogy magyarabbá tehetjük nyelvi környezetünket. Azzal talán még kevesebben vannak tisztában, hogy ez miért is olyan fontos” – mondta a jogász. Bethlendi novemberben a Többnyelvű Kolozsvár konferencián mutatta be a kolozsvári magyarok anyanyelvhasználatáról szóló vitairatát, amit az YZ Intézet felkérésére írt. A dokumentum a magyar lakosság teljes befolyása alatt álló szituációkat veszi számba. Bethlendi András szerint az anyanyelvhasználatról vagy az egyenlő bánásmódról csak akkor mond le szabad akaratából egy nyelvi közösség, ha már az asszimiláció útjára tért. Állítása szerint a nyelvi tájképünk

11 | 2019. december – 2020. január

nagy befolyással bír, a magunkról és a tágabb társadalom rólunk alkotott képére, a magyar nyelv helyéről és szerepéről alkotott elképzeléseinkre. Az önkéntes lemondás vagy a magyar nyelv spontán lespórlása fel sem tűnik, egyenesen normálisként hat. Mivel az egyenlőségről és az anyanyelvhasználatról való önkéntes lemondást vagy az asszimiláció vállalását nem tekinthetjük a kolozsvári vagy erdélyi magyarság sajátos, szükségszerű magatartásformájának, ezt egy torzult normalitásképnek nevezte. „Talán a fiatal generáció lehet a legfogékonyabb ennek a torzult normalitásképnek a megújítására, ugyanis a kolozsvári középiskolások, egyetemisták, akik az elmúlt öt évben váltak érzékenyekké a társadalmi kérdésekre, egy olyan társadalmi problémafát ismertek

meg Kolozsváron, amelynek markáns része a magyar-román többnyelvűség kérdése. Az aktivizmus a fiatalos szellemiség sajátja, ők ebben élen járhatnak. Bárki jelezheti, hogy igazán értékelné, hogyha nem csak románul szerepelnének a iskolai kukákon vagy más helyeken a nyilvánosságnak szánt feliratok, de akár gerillaakcióként is újraragaszthatjuk őket, miért ne?! Furcsa volna, ha egy magyar intézményvagy cégvezető kifogást emelne egy ilyen akció ellen. Illetve élni kell a panaszkönyvvel, élni kell a közösségi vezetők személyes vagy nyilvános megszólításával akár bátorításként, akár kritikaképpen. Például a magyar tannyelvű iskolákban számos olyan felirat van, ami indokolatlanul nincs kiírva magyarul is. Ezek nagyon gyakori feliratok, kukákon, poroltókon, bejáratnál, ki-

járatnál vagy a menekülési útvonal esetében. Anélkül, hogy a magyar nyelvhasználat szempontjából egy kategóriába sorolnám, a BBTE-n és a Sapientia egyetemen is találkozunk olyan esetekkel, amikor csak románul vannak dolgok feliratozva. Ez nem feltétlenül arról szól, hogy értjük-e, hogy mit ír ott románul, hanem hogy teszünk-e azért, hogy ez a környezet, ez a nyelvi környezet minél magyarabb legyen, és minél kevésbé szolgálja az asszimiláció folyamatát. Ez fogja meghatározni azt a tudatalattit, azt a normalitásképet, hogy milyen jelentőséget tulajdonítunk ennek a kultúrának, közösségnek, nyelvnek, és hogy miként vélekednek a románok anyanyelvünkről” – fogalmazott Bethlendi. (X) Nagy Kinga, Stanik Bence

Létrejött egy új, magyar ügyeket felkaroló intézmény Az idén Kolozsváron alapított YZ Intézet kutatásokkal és széles kommunikációs eszköztárral igyekszik a magyar közösség szolgálatába állni. Az intézet egyik munkatársát, Szilágyi Kispista Ágotát kérdeztük arról, milyen szerepet szánnak az új intézménynek.

okszor úgy tekintünk Kolozsvárra, mint Erdély fővárosára. Az erdélyi magyarság identitásának megőrzése érdekében nem mindegy tehát, hogy alakul a város és lakosainak sorsa. Kolozsvár összekötőpont, az erdélyi magyarság egyik fontos motorja. Pont ezért alkalmas hely a Magyar Ifjúsági Központ által alapított YZ Intézet befogadására. A név azokra a nemzedékekre utal, amelyekkel foglalkozik: az Y és a Z generációra, vagyis az 1984-2009 között születtekre. Őket kívánja az intézet kutatni, valamint különböző hálózatokba kapcsolni. Az intézmény az ifjúságpolitikai, társadalmi, gazdasági és kulturális spektrumon fejti ki tevékenységét, illetve tehetséggondozó és tudásátadó programokat futtat és támogat. A pilótaprojekt, a legelső kutatás a VIBE Fesztiválon történt. Szilágyi Kispista Ágota, az intézet munkatársa elmondta, a csapat kihívásként élte meg ezt, közben pedig nagyon izgal-

mas is volt számukra. Egy teljesen új csapattal kellett rövid idő alatt ös�szegyűjteniük a több száz véleményt a fesztiválról és a fiatalok a fesztiválon kívüli szokásairól. Jó alkalom volt erre a VIBE, ami az elmúlt években sok ezer erdélyi fiatal számára megkerülhetetlen találkozási ponttá vált. Szilágyi Kispista Ágota szerint a kutatásaikról fontos megjegyezni, hogy az eredményeit igyekeznek visszajuttatni a célcsoporthoz, azokhoz, akikről szólt. Ezért is lesz izgalmas, amikor majd a kolozsvári magyarokról szóló kutatást publikálják. Az első kutatás főképp a médiafogyasztási, nyelvhasználati szokásokat, jövőképet, a helyi magyarok demográfiai adatait, infrastrukturális lehetőségeit, migrá cióját és kapcsolatát térképezi fel. Egy másik kutatás a Kolozsváron tevékenykedő magyar ifjúsági szervezetek szövetét térképezi majd fel. A kutatások eredményeit kiadványok segítségével, valamint konferenciákon, előadásokon osztják meg

a nyilvánossággal. Ilyen volt a novemberben szervezett Többnyelvű Kolozsvár I. – az anyanyelvhasználat ára nevű konferencia is, amelynek sikerült úgy felépíteni a programját, hogy a sok információ mellé még belefért egy vitairat bemutatása a kolozsvári anyanyelvhasználatról és egy kerekasztal-beszélgetés is. Novemberben tartották a Gyere le a blokk elé – 1989 előtt és után nevű konferenciát is, amit a rendszerváltás harmincadik évfordulójára szerveztek. Ezen a rendszerváltás óta eltűnt szokásokról és mikrotörténetekről esett szó, egy rendszerváltás előtti szobabelső reprodukálásával pedig már-már nosztalgikus légkört hoztak létre. Ágota az intézettel kapcsolatban megjegyezte, különböző generációk dolgoznak majd együtt olyan projekteken, amik összekötik azokat a magyar vonatkozású pontokat, amik eddig nem kapcsolódtak szorosan egymáshoz. Ebből az ökoszisztémából új gondolatok, kreatív válaszok születnek azokra a kihívásokra, amikkel szembenéz napjainkban a magyar közösség. (X) Tőkés Hunor

Igen, tessék! magazin | 12

Antal Géza: csapatjátékos vagyok Közösséget építeni bizony nem könnyű. Egyrészt rengeteg emberrel kell nap mint nap minőségi időt eltölteni, ami alatt precízen, fáradhatatlanul kell menni előre. Kisebbségi pozícióból ráadásul számos nehezítő körülmény jön be a képbe. Antal Géza, az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke hozzáedződött a feladathoz, fiatalon kezdte a szervezeti, közösségi munkát. – Csíkrákoson születtél és ott végezted el az elemi iskolát. Hogy emlékszel vissza erre az időszakra? – Egészen nyolcadik osztályig a Csíkszeredától 13 kilométerre fekvő szülőfalumban jártam iskolába, megszámlálhatatlan emlék köthető ehhez az időszakhoz. Sok olyan esemény is, melyek a későbbi szervezői, közösségi munkának a hírnöke is lehetne. Például egy ilyen élmény az, amikor az osztálytársakkal elkezdtünk suliújságot szerkeszteni. Talán ez volt az első ilyen újság az iskola történelmében. Mi a helyi ifjúsági szervezettől vettük az ötletet, amiben később én is megfordultam. Az osztálytársakkal és más osztályok diákjaival valami hasonló volt a terv, csak ezt az 5–8. osztályosok számára szerkesztettük. Az volt a neve, hogy Suli Tükör és a mindennapjainkról adtunk hírt benne: beszámoltunk iskolai rendezvényekről, elmondtuk a véleményünk a nagyvilágnak, írtunk bele vicceket, és mindenféle érdekességeket kerestünk hozzá. Emlékszem, az otthoni számítógépünkön szerkesztettem, aztán bekopogtattunk az igazgatóságra, hogy kinyomtassák, amikor ez meg volt, egyenként kellett összekapcsoznunk, és már vihettük is az iskolatársaknak az ingyenújságot. – Hogyan végződött a Suli Tükör története? – Ez az egész akkoriban izgalmas feladatnak ígérkezett, de amilyen gyorsan kipattant az ötlet a fejünkből, úgy szűnt meg, miután elhagytuk az iskola falait. Sajnos a következő évfolyam már nem vitte tovább. Ami azonban megmaradt, az az ifjúsági szervezetben töltött idő volt. Annak ellenére, hogy a kilencedik osztályt Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban kezdtem el, egy dologban biztos voltam: az otthoni

13 | 2019. december – 2020. január

ifjúsági szervezetben tovább is aktív akartam maradni. Csíkszereda teljesen más volt ugyan Csíkrákoshoz képest, de nem éreztem annak az igényét, hogy a városi ifjúsági életbe bekapcsolódjak. Azt láttam, hogy otthon van bőven feladat, amit szívesen vállalok. Otthon voltak a barátaim és a céljaim is, ezzel nem voltam egyedül. Nagyon sok diákkal és helyi fiatallal azon dolgoztunk, hogy a helyi közösség életét jobbá tegyük eseményekkel, és megkönnyítsük a helyiek mindennapjait, a fiatalok pedig megtalálják az iskola, a munka utáni szórakozási lehetőségeket, akár úgy, hogy másokon segítenek, akár úgy, hogy társaságban vannak. Így egyértelmű döntés volt számomra, hogy haza kell mennem, mert rám is számítottak ebben. – Választanod kellett a közösségépítés, vagyis a munka és a szórakozás között? – Közben azért szórakoztam is. Az ifjúsági szervezettel nem csak megszerveztük a rendezvényeket, részt is vettünk rajtuk. De már a szervezés is örömömre volt. Emellett pedig ott volt nekem a cserkészet, a néptánc�-

csoport, amik meghatározó közösségi élményeket nyújtottak. Eszembe sem jutott, hogy én bármiből is kimaradnék. Épp ellenkezőleg, azt éreztem, hogy benne vagyok valami olyanban, ami hozzátesz az életünkhöz, mind a közösségi élethez, mind a személyes fejlődésemhez, hisz nagyon sokat fejlődtem ezek által én is. – Miért épp kémiára felvételiztél Kolozsváron? – Természettudományi osztályba jártam, és világéletemben szerettem a kémiát. Ebben nagy szerepe volt nyilván azoknak is, akik bevezettek a kémia világába, akikkel erről tanulhattam. Versenyekre is sokat jártam, többször voltam megyei első helyezett. Így első perctől adott volt, hogy ezen a területen szeretnék továbbtanulni. Ráadásul a felvételin a verseny eredményét is figyelembe vették, így a 9–12-es átlagomat tízesnek számították be. Kolozsvár sem volt kérdéses számomra: kilencedik osztályban még nem tudtam, hogy milyen egyetemet fogok választani, de az már akkor biztos volt, hogy Kolozsváron szeretnék tanulni. Az, hogy a kincses városban volt, és egyébként ma is van, magyar nyelven vegyészmérnöki oktatás, a lehető legjobb lehetőség volt akkoriban számomra. – Ezt a diplomádat a későbbiekben fel tudtad használni? Hisz eléggé más területen helyezkedtél el végül. A lexikális, elméleti tudását annak, amit a szak adott, nem. Viszont közvetve megtaláltam a hasznosítási módját a vegyészmérnöki képzésnek. Mérnökként egzakt vagyok és rendszerekben gondolkodó. A feladatokat is rendszerszinten látom át, és úgy oldom meg, hogy behelyezem bizonyos térbe és szintre a dolgokat. Ezt a féle rendszerben gondolkozást a kémiának és a mérnöki képzésnek

tudom be. Édesapám pedig könyvelő. Ő nagyon sokat tanított a számok világáról, és arról, hogy a számok sosem hazudnak. Ez is megalapozta azt, hogy milyen lett a világnézetem. Mielőtt még KIFOR-elnök lettem, a KMDSZ irodavezetőjeként dolgoztam. Amikor felkerültem Kolozsvárra még egy-két évig rendszeresen hazajártam, mert addigra az alelnöke lettem a helyi ifjúsági szervezetnek, a Bogátalji Mozgalomnak. Amikor

otthon voltam, pályázatokat írtunk, eseményeket szerveztünk. Aztán harmadévesen szabadult fel annyira az időm – miután megtaláltuk a szervezetbe azokat, akik átvették a régi elnökség helyét –, hogy munkát vállaljak. Már előtte is ismertem a KMDSZ-t, mert részt vettem az eseményeiken. Nem volt idegen sem emberi kapcsolatok, sem szervezeti szempontból, hogy a KMDSZ irodavezetője legyek 2013-ban. Szerettem a csapatot, és nagyon sok feladat jött a felelősségvállalással. Folyamatosan jöttek be az egyetemisták, és kérdeztek. Nagyon sok odafigyeléssel járt az ügyintézés is. Ekkor erősödött meg bennem az a tudat, hogy emberekkel dolgozni nehéz, de nagyon

szép pillanatokkal jár. Ezután határoztam el magam a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum mellett, mivel felkértek, hogy legyek a tagja, majd az elnöke is. Így alakult, hogy 2014-ben lediplomáztam, és abban az évben KIFOR-elnök is lettem. – Milyen volt több mint kétezer fős rendezvényeket szervezni a KIFOR-ral az irodavezetői állás után? – Nagyon izgatott voltam, amikor az első Családi Majálist szerveztük. Úgy éreztem, hogy mindent tökéletesen kell megszervezni. Mindenre próbáltam odafigyelni, hisz mégiscsak több ezer emberről volt szó, és negyven önkéntesről, akiket koordinálni kellett. Itt azért ki kell hangsúlyozni, hogy ezeket az eseményeket nem egy ember csinálja, hanem mindenki kiveszi belőle a részét. Én nem is tudnék egyedül leszervezni egy ekkora rendezvényt, sőt bele is halnék, ha egyedül kellene, mert csapatjátékos vagyok, aki körül folyamatosan ott vannak az emberek, és együtt gondolkozunk. Bármilyen feladat jöjjön, a csapat a kulcsfontosságú a szervezésben. Ha együtt tudtok mozogni és gondolkozni, akkor legyen a rendezvény bármekkora, meg tudjátok oldani, és együtt haladtok előre. A kolozsvári ifjúsági szervezetekben is ezt tapasztaltam. Ismerik egymást, nagyon sokat is segítenek egymásnak. Folyamatosan tartják a kapcsolatot. Nekem személy szerint nagyon jó barátaim az akkori és a mostani KMDSZ-es tagok. – Egy másik csapat is kialakult azóta, méghozzá a magánéletedben. Megismerted Melániát, akivel nemrég össze is házasodtatok. Vele a szervezeti világban találkoztál? – Tény és való, hogy egy KMDSZ eseményen találkoztunk. Méghozzá a KMDSZ Gólyabálján, bár már rég nem gólyaként, másodéves mesteris hallgatóként voltam ott. Vele közös barátokon keresztül ismerkedtünk meg. Az pedig sorsszerű volt, hogy KMDSZ és KIFOR-os társaságban ismertem meg. Az egész dologban a legszebb egyébként, hogy már 2014-ben a Szüreti Bál szervezésekor volt közös

pont, mert ő is nyertese volt az egyik tombolajátékunknak. Egyik kolléganőmmel értesítettük a győzteseket a nyereményekről, és az én csoportomban ő is ott volt. Ráírtam messengeren, hogy „Örömmel értesítem, hogy nyert, és jöjjön be az irodába, hogy átvegye a nyereményét…” – azonban erre nem válaszolt, csak tudomásul vette, de így aztán 2016-ban már sokkal könnyebb volt beszélgetést kezdeményezni vele, miután a barátnője, akit én is ismertem, bemutatott neki. Mondhatnám azt is, hogy nem a nulláról indult az ismerkedésünk. – Ez pont egy kampány utolsó napjaiban volt, ami megváltoztatta a számításaidat... – A KMDSZ Gólyabál pont a képviselői kampány utolsó hetében volt, így eredetileg úgy terveztem, hogy csupán 11 óráig maradok, mivel a következő reggel 10 órakor a parlamenti választás kampányzáró sajtótájékoztatóját tartottuk a Tordai úton. Sosem felejtem el, ahogyan ott álltam laza négy óra alvás után az akkori képviselő- és szenátorjelöltekkel közösen a mínuszfokban, a fagyban. – Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezetőjeként csapatoddal kivetted a részed ebben a kampányban is. Hogy kezdtél náluk? – A 2015-ös tisztújítást követően az ifjúság elvárása a megyei RMDSZ fele az volt, hogy ifjúsági alelnöke is legyen a szervezetnek, végül a KIFOR elnökeként engem választottak meg erre a pozícióra. Aztán egy évre rá engem jelöltek a Kolozs Megyei Szervezetének ügyvezető elnökének. A feladatkör megnőtt, egy egész megyének kell az RMDSZ-es polgármestereivel, tanácsosaival, elnökeivel, valamint civil-, ifjúsági és egyházi szervezeteivel jó kapcsolatot tartanom. Tehát sokkal szélesebb az a csoport, akivel nap, mint nap együtt dolgozunk. Ettől eltekintve az ifjúság még mindig a szívügyem. Azt gondolom, hogy fiatal politikus vagyok, akinek mindenkivel, de elsősorban a fiatalokkal kell dolgoznia. (X) Tőkés Hunor

A melléklet megjelenését támogatta: Igen, tessék! magazin | 14

val ásá l n ajá

t.ro s e inv p .e z ww w

Új szerszámkategóriát fogunk ma érinti: a kardfűrészekről fogunk beszélni. Nem tudom, hogy nem jött fel hamarabb a téma, mivel egy sokoldalú, praktikus és nem is túl drága szerszám a kardfűrész.

Bosch GSA 1100: a rontó-bontó

böző, a kardfűrész hosszú, míg a szúrófűrész kisebb. A teljesítmény is változik, a kardfűrész akár kétszer nagyobb teljesítményű, mint a társa, valamint a pengéje is sokkal hosszabb. Mire használjuk? A két leggyakoribb alkalmazás szerintem a bontás, fantasztikus ajtófélfák, ablakkeretet szétvagdosásában,

int sok más szerszámnak, ennek is több neve van. Személy szerint kardfűrésznek szoktam hívni, de hallottam már orrfűrész vagy rókafarkú fűrészként is említve. Mielőtt belevágnánk és kielemeznénk a Boschtól a GSA 1100-at, fogunk egy kicsit általánosan beszélni erről a szerszámtípusról. Van némi hasonlóság a kardfűrész és a szúrófűrész között, legszembetűnőbb a penge mozgása viszont használat szempontjából kevés az átfedés. A kardfűrész pengéje is előre-hátra mozog viszont jelentősen többet, mint a szúrófűrészé, rendszerint két és fél, három centimétert. A másik nagy különbség a penge pozíciója vágás közben. A szúrófűrész pengéje majdnem mindig függőleges, míg a kardfűrészé rendszerint vízszintes pozícióban van. A szerszám formája is külön-

15 | 2019. december – 2020. január

teszt

Van viszont néhány dolog, amire jó odafigyelni, amikor kardfűrészt készülünk vásárolni. Számít a teljesítmény. 1000 watt alatt nem érdemes foglalkozni vele. Apró részlet, de szerintem fontos, a penge lökethossza, legalább két és fél centit mozogjon az a fűrészlap, mert ha nem, akkor egy kis részén el fogjuk koptatni a fogakat idő előtt. A GSA 1100 például 2,8 cm-t mozog, ami már egész jó. Ugyancsak érdemes odafigyelni arra, hogy a pengéket szerszám nélkül lehessen cserélni. Még egy fontos dolog: legyen kényelmes a fogása. Nagy a rezgése, ezért nagyon fontos, hogy kényelmes legyen. És hogy kinek ajánlanám például a Bosch GSA 1100-at? Vagy annak, akinek kertje is van, és szeret tenni-venni benne, vagy annak, aki újítani és/vagy építkezni készül. A többi szerszámhoz hasonlóan ez is beszerezhető az Epinvestnél. (X) Kovács Barna

illetve az ágak vágása. Ez nem egy precíz szerszám, ez egy erős műszer, ami mindent elvág. Többféle pengéje van, van, ami fémek, például réz- vagy akár vascsövek, valamint fa vágására alkalmas. Építkezésekre, bontásokra találták ki. Gyorsan és hatékonyan el tud vágni olyan dolgokat, amiket egy szúrófűrész nem lenne képes.

Ady Erdélyben Az Ady iskola felszámolása

Kolozsváron még ma is sokan emlékeznek az Ady Endre – Gheorghe Șincai Líceumra. Vajon volt-e kapcsolat a 142 éve született költő és a mára teljesen román tannyelvűvé alakított épület között? Erről és a magyar tagozat leépítéséről beszélgettünk Gaal György kolozsvári helytörténésszel.

Kolozsvári Református Kollégium új épületeként létesült iskolát előbb kéttannyelvűsítették, majd teljesen románná vált. Ma már a Colegiul Național Gheorghe Șincai nevet viseli. Az államosítás után jött a névváltoztatás, a tanári gárda és a diákok cseréje. 1959-ig előbb a 2. sz. Magyar Tannyelvű Líceumként, majd Ady Endre Magyar Tannyelvű Líceum néven működhettek a reformátusok épületei: „’57 körül történt, hogy egy román tannyelvű középiskolát telepítettek be, így az ’50es évek végére a régi épületben egy román tannyelvű, az új épületben pedig egy magyar tannyelvű állami iskola működött már” – ismertette a helytörténész. „Negyedik osztályos voltam, amikor beszélni kezdték, hogy az iskolák különböző neveket vesznek fel” – mesélte Gaal György. A Református Kollégium kezdetben mozgalmat indított annak érdekében, hogy Apáczai Csere János nevét kaphassák, a vezetőség meglepetésére azonban az a határozat érkezett a minisztériumból, hogy az épület Ady Endre nevét kapja. A névadást azzal magyarázták, hogy Apáczai teológus volt, „a kommunista időben pedig nem lehetett egy paprendű emberről iskolát elnevezni”. Adyt akkoriban forradalmár költőnek tartották, akit mindenki ünnepel, és ráadásul református is volt, így senki nem mondhatta azt, hogy csúfot űznek a névválasztásból. A névadási ünnepséget ’59 tavaszán egyszerre tartották a román iskoláéval, amely ekkor kapta Gheorghe Șincai nevét. „Akkoriban ezeket a minisztérium egyszerűen csak közölte a várossal,

az meg az iskolával, és ez ellen nem lehetett tiltakozni, a legvadabb kommunizmus éveiben csak tudomásul vette mindkét iskola a határozatot” – ismertette Gaal György. Hozzátette, ezzel párhuzamosan folyt az egyetemegyesítési akció: „annyira jónak találták a Babeș– Bolyai egyesítési eljárást, hogy egyszer csak közölték, az említett két iskolának is egyesülnie kell”. Nagy ünnepséget csaptak az Ady– Șincai középiskola avatóján, majd elkezdődött a magyar tagozat felőrölése. „A román tannyelvű osztályok számát egyre gyarapították, a magyar tannyelvű osztályok száma pedig csökkent, egészen addig, amíg az utolsó magyar tannyelvű osztályt is megszüntették” – emlékezett vissza Gaal György. Az iskola vezetőit az osztályok felszámolásával együtt fokozatosan lecserélték. „Eleinte akadt még

egy-két magyar nyelvű aligazgató, de aztán mások vették át a helyeiket.” A vezetőség az évek folyamán többször is kérte, hogy az iskola nevéből vegyék ki Adyt. A ’80-as években többnyire úgy írták, hogy A. Șincai, mintha Șincai keresztneve lett volna az Ady, aztán a forradalom utáni időkben sikerült elérniük, hogy az iskola teljesen „megszabaduljon Adytól”. Az újjáalapított református kollégium sokévnyi küzdelem árán rövid ideig visszakapta mindkét épületét. Funar idejében a határozatot megfellebbezte a város, és az udvart és az új épületet visszaállamosították. A régi épületet jóformán minden udvar nélkül hagyták meg a reformátusoknak. Az egyház továbbra is küzd a tulajdonáért – világosított fel a helytörténész. Bereczki Szilvia Tímea

Igen, tessék! magazin | 16

ünnep

Nemcsak a töltöttkáposztát lehet újratölteni szilveszterkor, hanem a tavalyról megmaradt és még bőven fogyasztható újévi fogadalmakat is

z év végéhez közeledve az ember elgondolkodik azon, hogy milyen volt az elmúlt 365 napja. Visszatekintünk, hogy milyen meghatározó pillanatokat éltünk át, milyen mérföldköveket hagytunk el, vagy épp hogy milyen dolgokat sikerült megvalósítanunk. Ezeket mérlegelve pedig terveket állítunk fel az előttünk álló évnek a küszöbén. Ilyenkor szoktunk fogadalmakat tenni. Érdekes, hogy az új évnek a gondolata mennyire megnyugtat bennünket, és reménnyel tölt el, igaz? Mintha fordítanánk egy könyvben egy oldalt, és elfeledve az eddigi cselekményt lehetőséget adnánk, hogy bármi következhessen. A leggyakoribb újévi fogadalmak a fogyással és életmód-változtatással, a boldogság keresésével és megtalálásával, a pénztakarítással vagy épp a munkahelyváltoztatással kapcsolato-

Újévi fogadalmak újratöltve sak. Őket követik a sorban a szenvedélyek felhagyásával (alkohol, drog, csokievés – kinek mi jelenti a káros köteléket) és a jobb időbeosztással összefüggésben állók. Vannak viszont olyanak is, amelyek saját magunk fejlődésére alapoznak, mint például az, hogy több időt tölthessünk a családdal, valami új tevékenységnek a kipróbálásával vagy esetleg egy hobbi kiaknázásával. Ha megfigyeljük ezeket a fogadalmakat, akkor észrevehetjük, hogy mind általánosak, és nem feltétlen igényelnek egy pezsgős és tűzijátékos estét az elhatározásukhoz. A statisztikák azt is mutatják, hogy az emberek többsége maximum március, esetleg április környékéig foglalkozik ezekkel, ha egyáltalán nem felejti el őket az első egy hét után. Az ilyen ígéreteket tehát az évnek a bármely napján eldöntheted és elkezdheted kivitelezni. Ne azért hozzál meg ilyen döntéseket, mert kétségbeejt az elmúlt év, vagy mert úgy gondolod, hogy a következő hatalmas lehetőségeket rejt számodra, hiszen leegyszerűsítve fellelheted ezt a változást egyik napodról a másikra is.

Egy másik fontos dolog a fogadalmakkal kapcsolatosan, hogy előre hozd meg őket, és ne utólag sajnálkozzál, hogy ez most így vagy úgy jött össze. Ha le szeretnél adni magadról néhány kilót, akkor azt ne karácsony után döntsd el, amikor az ünnepek alatt telekajáltad magad, hanem mondjuk előtte egy hónappal. Ha a családoddal szeretnél több időt tölteni, akkor azt ne telefonon mond el nekik, amikor a munkahelyi székedben ülsz, és ismét túlórázol, hanem látogasd meg őket, vagy tervezzetek meg egy kiruccanást, esetleg egy egyszerű közös estét. Ha a boldogságot keresed, akkor ne egy irányjelző tábla után kutass, ami a boldogság ösvényét mutatja meg neked, hanem vegyél magadnak egy csomag színes ceruzát, és állj neki kiszínezni a szürke mindennapjaidat. Mindannyiunkkal megtörtént, hogy szilveszter csábító éjszakáján kitaláltunk egy fogadalmat, aztán pedig mivel nem sikerült betartani, azt mondtuk magunknak, hogy én többet soha nem teszek ilyesmit. Lehet, hogy az elhatározás időpontján és komolyságán kellene csupán változtanunk, és talán több esélyünk lenne rá, hogy ne bukjunk el benne. Izgalmas szerintem az, hogy az esküvőkön végül is azt mondja egymásnak az ifjú pár, hogy „fogadom”. Talán akkor mégis vannak fogadalmak, amiket egy életen át betart az ember... Horváth Brigitta

17 | 2019. december – 2020. január

közösség

Novák Katalin: különböző élethelyzetek és megoldások vannak

A magyar kormány Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kolozsvári látogatásán többek között arról beszélt lapunknak, hogy milyen támogatások állnak az erdélyi kisgyermekes családok és a fiatalok rendelkezésére. Novák Katalin arra is válaszolt, szabad-e náluk okostelefonozni a családi ebédlőasztalnál. – Milyen családbarát támogatásokat igényelhetnek a kolozsváriak Magyarországról? – A magyarországi családtámogatások egy részét kiterjesztettük a határainkon kívülre is. Ez tavalyi döntés, 2018. január 1-jétől elérhetőek. Itt két olyan családtámogatási forma van, ami újdonság: az egyik az anyasági támogatás, a másik a babakötvény, mindkettő újszülött gyermekekhez kapcsolódik. Tehát ha születik egy magyar gyermek, legyen akár az édesanyja vagy az édesapja, akár mindkettő magyar, amennyiben magyarnak anyakönyvezik a gyermeket, akkor jogosultak lesznek egy egyszeri 64 ezer forintos támogatásra, illetve babakötvényt tudnak indítani, 42 ezer forintos összeggel. Ezen kívül építünk és felújítunk bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, és van iskoláztatási támogatás is. – Korábbi interjúiban kevesebb szó esett az ifjúságpolitikáról. Mi az, ami az Ön tevékenységéből az erdélyi fiatalokat is érinti? – Nagy szerencse, hogy például itt Kolozsváron is van egy nagyon aktív fiatal magyar közösség, határozott elképzeléssel arról, hogy kellene az itteni magyar fiatalokat megszólítani és nekik lehetőségeket kínálni. Nem nekünk kell ezt kitalálni. A mi feladatunk az, hogy a jó ötleteket és kezdeményezéseket felkaroljuk és támogassuk. Nagyon sok minden tartozik ide a kollégiumi/szakkollégiumi programoktól az ösztöndíj-lehetőségekig. A helyi

közösségeket anyagilag is segítjük. Például van egy tehetséggondozó programunk, amelyből közel fél milliárd forint csak az erdélyi magyar fiataloknak szól, ez egy jelentős összeg. Ennek az a célja, hogy azok az Erdélyben élő magyar fiatalok, akik valamiben tehetségesek,

legyen ez akár a matematika, művészet, sport vagy bármilyen más területe az életnek, kaphassanak valamilyen támogatást. Itt van ugye Kolozsváron a K+ közösségi tér, annak a támogatása is feladatunk és vállalásunk. Szerencsére folyton azzal találjuk magunkat szembe, hogy továbbra is „bombáznak” minket az itteni magyar fiatalok újabb és újabb ötletekkel. – Mi az a modell, ami Ön szerint akár egy kisebb jövedelmű családnál úgy szervezi rendszerbe a szerepeket, hogy mindenki – anyuka, apuka, nagyszülők és pláne a gyermek is – meg legyen elégedve? – Még Erdélyt sem tudnám egy egységnek tekinteni ebből a szempontból, hiszen más egy nagyváros és más mondjuk egy kis falu, más az ilyen értelemben vett vidéki lét, és más a városi. Ha megkérdezünk például egy fiatal székely férfit, hogy ő hogyan képzeli el a saját jövőjét (ezt megtettük), akkor alapvetően azt a választ kapjuk, hogy aktív édesapa szeretne lenni, tehát akarnak gyerekeket, és szeretnének jelen lenni a családi életben. Ez az igény ezek szerint megvan, és egyébként ezt a nők is elvárják. Úgy érzem, hogy a változás elindult itt is, bár nem biztos, hogy mindenhol, és nem egységesen. Hogyha a közös-

Igen, tessék! magazin | 18

Novák Katalin október végén Kolozsváron fiatal politikusokkal és ifjúsági szervezetek vezetőivel találkozott. Előtérben balról: Talpas Botond, Novák Katalin, Geréd Imre és Antal Géza ség úgy reagál, hogy mondjuk furcsán néznek arra a férfira, aki kiveszi a gyerek körüli teendőkből a részét, akkor nyilván ez kevésbé lesz vonzó. Én nem hiszek azokban a megoldásokban, amikor megmondjuk az embereknek, hogyan kellene élni, hogy akkor a mai naptól fogva igenis a férfi pelenkázza a gyereket, és az anyuka szereli a kocsit. Ezeket szerintem mindenki megtalálja magának. Az a fontos, hogy ne zárjuk el azt a lehetőséget sem, hogy adott esetben az apuka jobban kivegye a részét a gyermeknevelésből. Abban a családban, ahol éppen az az ideá lis, hogy valamennyi időt mondjuk az édesapa töltsön otthon a gyerekkel, és addig az anya dolgozik, és ők ezt így osztanák be, akkor erre is legyen lehetőségük, ha viszont másképp, akkor úgy. Kezdünk már ebben a tekintetben megértőbbek lenni, és elfogadni azt, hogy teljesen különböző élethelyzetek és megoldások vannak. Abban sincsen semmi kivetnivaló, ha valaki úgymond tradicionálisan éli az életét, és alapvetően az édesanya a család körüli feladatokban jeleskedik, és azt szívesen teszi, az édesapa pedig inkább az anyagi feltételeket teremti meg, hiszen lehet, hogy ők így érzik ma-

19 | 2019. december – 2020. január

gukat jól. Ezért is olyan fontos, hogy senki ne szégyellje magát, és azért sem, ha pont fordított a helyzet. – Önöknél szabad okostelefonozni az ebédlőasztalnál? – A férjemmel ebben nagyon szigorúak, és mondhatom azt, nagyon konzervatívak vagyunk, de nem mondom azt, hogy tilos. Csak tizenévesek a gyerekeink, eddig úgy neveltük őket, hogy a mobilozás nem volt annyira része az életüknek. Viszonylag későn kaptak egyáltalán

„Én nem hiszek azokban a megoldásokban, amikor megmondjuk az embereknek, hogyan kellene élni, hogy akkor a mai naptól fogva igenis a férfi pelenkázza a gyereket, és az anyuka szereli a kocsit. ” telefont, a legkisebbnek még most is egy „butatelefonja” van, amivel csak telefonálni tud. Tehát későn adtunk a kezükbe elektronikus eszközöket, legalábbis az átlaghoz képest. Egy hétéves nem érti azt, hogy mit jelent az online közösség és a fizikai közösség közötti kü-

lönbség. Valahol az a tétnélküliség, ami ebben a kommunikációs térben van, megkövetel egy bizonyos fokú érettséget. Mi ezért óvjuk a gyermekeinket olyan döntésektől, amiket utána meg fognak bánni, hiszen a digitális lábnyomot nem mossa el egy vihar, az örökre kitörölhetetlen. Azt is megtanítottuk nekik, hogy a valódi találkozások, a közös programok, a fizikai együttlét milyen értékesek. Persze ők is használnak internetet a tanuláshoz, illetve más okoseszközök értelmes használatát is ismerik. Azt azonban nem szeretnénk, hogy csak az online térben akarják megosztani azt, ami történik velük, és elfelejtsenek ott lenni az adott pillanatban. Ez valami olyasmi, amit mi a saját családunkban igyekeztünk elkerülni, és nagyon szerencsések vagyunk, hiszen a gyerekeink rengeteg könyvet olvasnak, valósággal falják azokat mind a hárman. Szívesebben mennek ki focizni, mint hogy leüljenek és játsszanak valamilyen számítógépes játékot, hogy „kockuljanak”, ahogy szokták mondani. Lehet, hogy ez később fog változni, de egyelőre jól állunk. (X) Stanik Bence

szakértő

Elmúltál tizenhat, és vállalkoznál? Megoldás a családi vállalkozás

z engedélyezett magánszemély és az egyéni vállalkozás mellett a családi vállalkozás a harmadik egyszerűsített vállalkozási forma, amelynek létesítését és engedélyezését a 2008. évi 44-es sz. sürgősségi kormányrendelet szabályozza. Két vagy több családtag hozza létre, aki akár egyéni vállalkozó, engedélyezett magánszemély vagy más cég alkalmazottja is lehet. Családtagnak minősül az a férj, feleség, 16 évnél idősebb gyermek, valamint IV. fokig terjedő rokon, aki: • teljes cselekvőképességgel rendelkezik (gyermek esetén legalább 16 év), • nem követett el a pénzügyi, könyvelési, vám- vagy adótörvények által büntetett cselekedetet, • saját felelősségre nyilatkozza, hogy eleget tesz az egészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi törvényes előírásoknak, • szakképesítése vagy szakmai tapasztalata van, amennyiben olyan gazdasági tevékenységet szeretne folytatni, ahol ezt a törvény feltételként rögzíti. A családi vállalkozás a tagok által írásban rögzített megalakulási egyezmény alapján jön létre, amelynek kötelező módon tartalmaznia kell a családtagok és az általuk kinevezett nagykorú képviselő személyes adatait, a működési feltételeket, a nyereséghez, illetve a veszteséghez való hozzájárulási arányokat, a tagok közötti viszonyokat, a kilépés lehetőségét és az okirat keltezését. Létesítése és enge-

délyezése a székhely szerint si jogügyletekhez (adásvéilletékes cégjegyzék hatástel stb.) viszont szükséges a körébe tartozik, jogi szemétagok egyszerű többségével lyiséggel nem rendelkezik. hozott határozata. A vállalA bejegyzésre irányuló kékozás által szerzett javak a réshez csatolni kell: a tagok tagok közös tulajdonát készemélyi igazolványának/ pezik, az alapító okiratútlevelének a másolatát, a ban meghatározott részKovács Noémi névfoglalót, a megbízott arányoknak megfelelően. ügyvéd, 0745-015485 képviselő aláírási címpéldáA családi vállalkozás szerkovacs.noemi@ igentessek.ro nyát, a fenti követelmények ződéses viszonyban állhat (szerkesztőség) teljesítését bizonyító dokubármilyen magán- vagy mentumokat, a székhelyjogi személlyel, más csaláre vonatkozó bérleti vagy haszondi vagy egyéni vállalkozással, illetkölcsön-szerződést, a megalakulási ve engedélyezett magánszeméllyel, egyezményt, a képviselő megbízáa kormányrendelet nem korlátozsát, és, szükség esetén, a lakóbizottza a CAEN (TEÁOR) kódban felság beleegyezését, vagyont, szaktüntetett gazdasági tevékenységek képesítést és szakmai tapasztalatot számát, viszont egyéni munkaigazoló iratokat. szerződéssel alkalmazottakat nem A vállalkozás ügyintézését a tagok foglalkoztathat. által megbízott képviselő látja el, a A vállalkozás saját vagyonnal nem javakkal kapcsolatos rendelkezérendelkezik, de a tagok a tevékenység folytatását szolgáló vagyon létrehozása mellett dönthetnek, az alapító okiratban megjelölve a tagi hozzájárulás mértékét. A tagokat korlátlan felelősség terheli, a vállalkozást szolgáló vagyon mellett saját vagyonukkal egyetemlegesen felelnek az esetleges adósságokért, az alapító egyezségben rögzített részesedések szerint. Jövedelmük után adót, szociális és egészségbiztosítási járulékot fizetnek. A családi vállalkozás megszűnik, és a cégjegyzékből kitörlik, ha tagjainak több mint fele így dönt, esetleg kilép vagy elhalálozik. (X)

Igen, tessék! magazin | 20

Tippek az egészséges karácsonyi étkezéshez

A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum képzéshétvégét tartott fiataloknak

z ünnepi étkezések alségeket (brokkoli, zeller, kalmával előfordulhat, cékla, karfiol) és nem utolhogy a kétszeresét is megsósorban magvakat. esszük annak az ételmen�Próbáljuk a kalóriabomnyiségnek, mint amellyel jólbák bevitelét csökkentelaknánk. Ennek eredménye ni, mint például a cukros a teltségérzés, majd kéüdítőitalok, krémes tészSzilágyi Karola sőbb a felszaladó plusz kiták, szaloncukor, alkodietetikus, lók. Annak érdekében, hogy hol, majonézes és zsírban 0740-560836 szilagyikarola90@ mindezt elkerüljük, tartsuk gazdag ételek. A hagyogmail.com be az aranyszabályt, miszemányos ételeket egy kis rint: csak mértékkel. Élvezodafigyeléssel és jól megzük az ízeket, ne vonjunk meg maválasztott főzési technikával kalógunktól semmit, csak érezzük, hogy riaszegényebbé és egészségesebbé hol a határ, és hogy nem mindent kell varázsolhatjuk. Az ünnepi asztalra felfalni egyszerre. Rágjuk meg jól az salátafélék, zöldségköretek, sovány ételt, így könnyebbé tehetjük húsok, sovány húsból és teljes kiaz emésztést, elkerülve a őrlésű gabonából készült töltött gyomorégést, puffadást, káposzta, halfélék, nem túl édes hányingert, székrekesütemények kerüljenek. Fontos dést vagy egyéb emésza megfelelő mennyiségű folyatőrendszeri bántalmakat. dék bevitele, ami lehet víz, tea, Az ünnepek alatt is prósmoothie, tej, gyümölcslé, leves, báljunk meg rostban zöldség vagy gyümölcs. gazdag étrendet kiMozogjunk minél többet, alakítani, fogyasszunk akár egy hosszú séta a kateljes kiőrlésű gaborácsonyi vásárban, szalanaféléket, hüvedás a friss levegőn, síelés lyeseket (lencse, vagy bármi, ami segíti borsó, csicseriaz emésztésünk, a borsó, bab), jókedvünk és pergyümölcsösze alakunk megket (körőrzését ebben a te, alma, finomsácitrusgokkal teli félék), időszakzöldban. (X)

21 | 2019. december – 2020. január

Ötödik alkalommal szervezték meg a KIFOR Műhelytábort, ezúttal Magyarfenesen. A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum mint a megye magyar ifjúsági szervezeteit összefogó intézmény évek óta megszervezi a tagszervezeteihez tartozó fiatalok képzéshétvégéjét. Ezen elsősorban ifjúsági szervezetek képviselői vesznek részt. A szakmai előadásokon túl az esemény fontos része a megyei ifjúsági közösség kohéziójának, hiszen a Mezőségről, Aranyosvidékről, Kalotaszegről és Kolozsvárról érkező negyven-ötven fiatalnak lehetősége nyílik az ismerkedésre, tapasztalatcserére és új kapcsolatok kiépítésére. Az idei tábort november 29– december 1. között tartották Magyarfenesen. A képzések tematikája: szervezeti menedzsment, forrásszerzés és uniós pályázati lehetőségek, illetve pénzügyi szimuláció (workshop) volt. Szombat este a szervezők társasjáték-bajnoksággal kedveskedtek a résztvevőknek. Az eseményt a Mathias Rex Egyesület szervezte, partnerségben a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórummal. Főtámogató Kolozsvár polgármesteri hivatala és helyi tanácsa. (X)

lazíts Sudoku 3

2 5 2

4 1

7 6

3 9

7 8 3

2 2

8 5

Az egyik számjegy odanyújt

fogalmak (angol)

5 6

2 9

2 8

1 4

2 8

4 8

5 8

üreglakó, hegyes orrú emlősállat libafej!

kutya költői sóhaj

5 3

1 8

8 7

8 4

8 8

egészségkáközépkori ír elnök volt rosító anyag skandináv (Seán) nevetni főnemesi cím kezd!

7 6

7 9

A hidrogén vegyjele

amerika határai!

közönségazokra rekord (pl. a tárgyakra színházban, stadionban)

három (olasz) lopott holmi (szleng)

európai parlament (röv.) hasonlóságot mutató

ízülettel kapcsolódik svéd kikötőváros

2. sor/II.

ellökve magát valamerre lendül természetes logaritmus alacsony, torz ember

ellenségre kirótt adó szélhámos, hitvány alak

római 50 holland telekommunikációs cég

2. sor/I.

cselekvést kifejező szó párosan ejtsen! arany (francia)

búcsúest része! szolmizációs hang

... neeson (színész) zenedarab! oxigénmódosulat az idő jele (A fizikában)

nagyfokú fegyelem

nyereségosztozásos kereskedés levelet visz

friss információ kenyeret vág

a szekuritáté utódszervezete (román röv.)

Y ókori rómát buktató vezér tanzániai autójelzés

elmereng a végén!

villám (tájszó)

1. sor 3. sor

tonna (röv.) felső helyről lentebbire menő

... üt (felpofoz) gyakori magánhangzó

E Rejtvényszelvény

Név: ................................................................................................... Telefonszám: ............................................................................. Postacím: ...................................................................................... ............................................................................................................... Megfejtés: . ................................................................................... ............................................................................................................... ............................................................................................................... ............................................................................................................... ...............................................................................................................

I Wass Albert író Karácsonyi versek II. költeményének sorai alakulnak ki a rejtvényben. A nyereményeket a Kolozsvári Állami Magyar Színház ajánlotta fel.

Lulu

2019. december 20., péntek, 19 óra, nagyterem

A szelvény kitöltésével a rejtvéyfejtők hozzájárulnak személyes adataiknak az Igen, tessék! Mozgalom általi feldolgozásához az EU vonatkozó rendelete (GDPR) előírásai szerint.

Megfejtések leadása: szerkesztőség; Agapé Étterem: Szentegyház (Iuliu Maniu) u. 6. sz.; info@igentessek.ro Beküldési határidő: 2020. január 13. Októberi rejtvényünk megfejtése: ötezer ártatlan polgárt hurcoltak el Kolozsvárról; kétharmada odaveszett. Nyertesek: Balázs Enikő (Kolozsvár), Szilágyi-P. Gábor (Kolozsvár), Zsoldos Sándor (Kolozsvár). Igen, tessék! magazin | 22

recept

Roppant roppanós rudak

Hozzávalók:

40 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt 6 dkg búzarétesliszt 6 dkg finomliszt 25 dkg vaj 1 kis pohár tejföl 100 gramm natúr krémsajt 1 csipet szódabikarbóna ízlés szerint reszelt sajt a tésztába + szóráshoz (én trappistát és füstölt sajtot használtam), só, bors, (pirospaprika, kömény, szezámmag, ki, hogy szereti) 2 tojássárgája a tészta kenéséhez

Ilyés Sándor borszakértő ajánlata

Sauska tokaji pezsgő brut Egy ilyen sós, sajtos fogáshoz olyan bort válasszunk, amely nem csontszáraz, viszont jó savai vannak. És mivel decembert írunk, adjuk meg a módját, és bontsunk meg egy palack buborékos italt, azaz habzóbort vagy pezsgőt. Mi egy olyan hagyományos eljárással készített tokaji brut pezsgőt ajánlunk, amely nagyrészt furmintból készült, de van benne valamennyi hárslevelű és chardonnay is. Kellemes, krémes ízvilágában egzotikus gyümölcsök, birs, menta és ásványosság fedezhető fel. Zamatos, elegáns pezsgő, amelynek cukor- és savtartalma egyensúlyozza az étel sósságát. Borsarock – Kossuth Lajos u. (21 decembrie 1989) 7. – Brassai Sámuel u. 4. www.borsarock.com

23 | 2019. december – 2020. január

karácsonyi rohanásban hihetetlenül gyorsan elkészíthető ez a karácsonyi nassolnivaló, ami egyszerűsége miatt könnyen a szívünkbe férkőzhet. Első lépésben melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Amíg bemelegszik, a fent nevezett hozzávalókat egy tálban alaposan gyúrjuk össze, kilisztezett deszkán nyújtsuk tetszőleges vastagságúra. Második feladatunk az lesz, hogy egy derelyevágó segítségével (ha nincs, természetesen a kés is megteszi) vágjunk pofás kis rudakat a tésztából, helyezzük sütőpapírral bélelt tepsibe. Nem utolsó sorban a tetejüket kenjük meg a felvert tojással, és ízesítsük a számunkra legmegfelelőbb alapanyagokkal. Mehet is a sütőbe és 8-10 perc után, tetszés szerint aranyszínűre megsülve várhatjuk, hogy kihűljön. Áldott ünnepeket és jó étvágyat kívánunk!

Igen, tessĂŠk! magazin | 24