20 minute read
Vírusidőben jobban megy a könyves webáruház
példaértékű
Vírusidőben jobban megy a könyves webáruház
Advertisement
A Szentegyház utcai Gaudeamus könyvesbolt az elmúlt harminc évben egybeforrt a kolozsvári városképpel. Weghofer-Vad Erna-Aletta társtulajdonos-ügyvezető arról beszélt lapunknak, hogy több könyv fogy az internetes áruházukban mostanság, mint a vírus előtt.
Ami eredményeink nem azt igazolják, amit a társadalom szajkóz, hogy az emberek nem olvasnak, és főleg a fiatalok nem olvasnak. Ez így egyáltalán nem állja meg a helyét, mert az emberek igen is érdeklődnek a jó könyvek iránt. Természetesen a könyvpiac egy akkora nagy labirintus, hogy ember legyen a talpán, aki át tudja látni, és olyan ajánlatot tud összeállítani, ami egyaránt szól a törzsközönségnek és az új vásárlóknak. Kellemes meglepetés volt, hogy a covidos időszakban nagyon sokan tértek vissza az olvasáshoz. Úgy vettük észre, hogy az olvasóközönség igényei nőttek, amit nem könnyű kiszolgálni. Az eladásaink több mint felét magyar könyvek teszik ki, a maradék románból, angol és német nyelvűekből tevődik össze. Sok gyermek- és ifjúsági könyvet adunk el, illetve világirodalmat. Úgy tűnik, a kereslet is errefelé tolódik. Tartunk gasztronómiával, pszichológiával, életmóddal kapcsolatos könyveket is, és a történelmi könyvekre is nagyon odafigyelünk a Gaudeamusban, bevallom, saját szakmám miatt is. Március 24-e volt az a nap, amikor azt mondtuk, hogy akkor ezt így teljesen felesleges kínozni, és bezártuk a Szentegyháza utcai könyvesboltunkat. Maradt az online felület, a
Libriartis.ro. Ez nagyon régóta működik nálunk, tehát az online árusításra való áttérés nem volt nagy törés. Érdekes volt, hogy az ilyen gyakorlatban jól használható könyvek, mint a gombahatározók, Ismerd meg Európa madarait!, növényhatározók és más kézikönyvek nagyon feljöttek eladási szempontból, és tartják is magukat. A fizikai boltot május 15-től, ahogy lehetett, rögtön újranyitottuk. Az üzlet mindenképpen megmarad, még így, hogy kevesebb vendég is tér be hozzánk, mint korábban. Erdélyben csak online könyvesboltot működtetni, nem tudom, mennyire lehet. Lassan húsz éve vagyunk a piacon, és az emberek bennünket így szoktak meg. A két bolt kiegészíti egymást. A piacra közben nagyon oda kell figyelni. Az elmúlt hónapok tapasztalata arra késztet minket, hogy egy picit jobban odafigyeljünk arra, hogyan látjuk el készletekkel a boltokat, hogy milyen jellegű könyvek fognak a kiadóknál megjelenni, és itt elsősorban az erdélyi kiadókra gondolok. Azt hiszem, hogy ez most a menet közben történő adaptációnak az ideje, tehát rugalmasnak kell lenni.
Stanik Bence
önkormányzat a melléklet megjelenését támogatta a
Négy év mérlege: magyarabb, zöldebb, biztonságosabb Kolozsvár
Magyarabbá vált a kincses város, hiszen közös erővel sikerült kiharcolni a magyar helységnévtáblákat, szórólapokat, weboldalakat, emellett zöldövezettel, parkokkal, sportbázisokkal is bővülhetett Kolozsvár. Iskolabuszok szállítják a kisdiákokat, akiknek betegségszűrésre is lehetőségük nyílik, a hátrányos helyzetűeknek lakás, az otthon maradt apróságoknak dadus áll rendelkezésükre. Oláh Emese alpolgármestert arról kérdeztük, milyen eredményeket ért el az elmúlt négy évben, illetve miként vált környezetbaráttá, emberközpontúbbá Kolozsvár.
Oláh Emese alpolgármester úgy véli, sikeresnek bizonyult az elmúlt mandátum, hiszen, ha csak a nyelvi jogokban történő előrelépést nézzük, számtalan dolog változott az elmúlt négy évben: hosszas huzavona, pereskedés után és a civil szervezetek hathatós tevékenységének következtében 2017 májusában helyére került az első többnyelvű helységnévtábla. Azóta a város összes bejáratánál olvasható magyarul is, hogy Kolozsvár. Emellett a magyar nyelvű kommunikáció szempontjából is rengeteg előrelépés történt, a legfontosabb az, hogy megjelentek az első magyar nyelvű tájékoztató szórólapok. Egyik a szelektív hulladékgyűjtésről szól, a másik a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítését célzó tanácsadóközpont nyújtotta lehetőségekről, a harmadik pedig a lakbértámogatás előnyeiről tájékoztat. Ugyanakkor az RMDSZ kezdeményezésére a polgármesteri hivatal honlapjának váza, a kolozsvári városnapok honlapja és annak programfüzete, a turisztikai központ teljes honlapja, a közszállítási vállalat honlapja, illetve a karácsonyi vásár honlapja magyar nyelven is elérhe
tővé vált – ismertette Oláh Emese, hozzáfűzve, hogy az alpolgármesteri kabinet az elmúlt periódusban majdnem 1700 személyt fogadott, hogy a felmerülő problémáikban segítséget nyújtson. A magyar nyelvhasználat megerősítése mellett a szociális projektek megvalósítása is hatalmas előrelépésnek számít, ugyanis úttörő lépésnek bizonyult a daduspótlék bevezetése, Kolozsvár az első romániai önkormányzat, amelynek sikerült kieszközölnie ezt a lépést. Ennek értelmében pénzügyi támogatást biztosítanak azoknak a családoknak, amelyeknek gyermekei a túljelentkezés miatt nem jutottak be bölcsődékbe vagy óvodákba – ezt a pénzösszeget a dadusok illetékének megfizetésére fordíthatják. Mint kiderült, folyamatosan azon dolgoznak, hogy több bölcsődei helyet biztosíthassanak, ezáltal a magyar tagozatokban lévő bölcsődei helyek bővítését is célozzák. Az elmúlt évben sikerült megnyitni a Dónát negyedbeli bölcsődét, ebben az évben pedig megkezdődtek az építési munkálatok a Monostor negyedbeli Grigore Alexandrescu utcában lévő bölcsődében – amely reményeik szerint október 15- én megnyithatja kapuit –, illetve a Meziad utcában lévő bölcsőde bővítési munkálataihoz is hozzáláttak. Ugyanakkor nagy előrelépésnek számít az is, hogy egyebek mel
lett a Békás negyedben indíthatnak bölcsődét, amelynek szintén október 15-re fejezik be az átalakítási munkálatait. Abban az esetben, ha a bölcsődékre vonatkozó megszorításokat törlik, a felsorolt helyszínek mindegyikében magyar tagozatot is indítanak – részletezte az alpolgármester, kiemelve, hogy folyamatosan új bölcsődék építésén vagy a jelenlegiek felújításán dolgoznak, ám nem tudnak azonnali eredményeket felmutatni, ezért érezték szükségét a daduspótléknak, amely átmeneti alternatívaként funkcionál. A daduspótlék mellett szociális projekt beteljesüléseként értelmezhető az is, hogy az elmúlt évben a Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatták be a magyar nyelvű szociális kisokost, az első olyan információs füzetet, amely magyar nyelven ismerteti a Kolozsváron fellelhető szociális szolgáltatásokat, amellett, hogy tartalmaz egy névjegyzéket is a szociális téren tevékenykedő civil szervezetekről. Valamint több szűrőprogramot is bevezettek Kolozsváron, és ezeket a továbbiakban is működtetni fogják: az egyik külföldi támogatással valósult meg, és a gyermekek látására összpontosít – hiszen a 21. század egyik betegsége, hogy a gyermekek rövidlátók –; a másik pedig a cukorbetegség kiszűrését szolgálja. Az utóbbi a város 5. osztályos gyermekeire vonatkozik: hos - szas elemzés után kimutatják, kiket veszélyeztet a cukorbetegség, valamint tanácsadásban részesülhetnek az érintett gyermekek és szüleik is. Oláh Emese alpolgármester arról is beszámolt, hogy a lakhatással kapcsolatosan szintén fejlődés történt: Kolozsvár önkormányzatának kevés szociális lakás áll birtokában, így az évente érkező több száz kérésnek nem sikerül eleget tenni, hiszen csak tucatnyi lakást tudnak biztosítani a nehéz anyagi körülmények között élők számára. Ezért úgy döntöttek, mindamellett, hogy építenek, és remélik, nemsokára sikerül átadniuk az első szociális tömbházat, a szabadpiacról vásárolnak fel lakásokat annak érdekében, hogy szociális otthonokká alakítsák azokat. Az elmúlt évben mintegy 2 millió eurós költségvetést tervezett az önkormányzat, a felvásárlási fo- lyamat a vírushelyzet miatt ugyan megtorpant, de három ingatlant már sikerült felvásárolniuk. A könynyítés érdekében lakbérpótló programot is kidolgoztak, amely átmeneti segítséget nyújt a hátrányos helyzetű, társadalmilag kirekesztett személyeknek, családoknak, valamint a családon belüli erőszak elszenvedőinek és azoknak a 35 év alatti, gyermekotthonból kikerült fiataloknak, akik kolozsvári lakosok, és a továbbiakban is a városban szeretnének családot alapítani. Jövedelemfüggő pénzbeli juttatás a lakbértámogatás, amit havonta
az ingatlan tulajdonosának folyósít az önkormányzat, és három évig biztosítja a juttatást: az első évben teljes, a második és harmadik évben csökkentett összeget, az integrálási céloknak megfelelően. Tehát átmeneti segítség csupán – részletezte az alpolgármester. Kiemelte, fokozottan odafigyelnek a családon belüli erőszak áldozataira. Az elmúlt évben sikerült megnyitni az első, önkormányzat által működtetett tanácsadó központot, amelyben ingyen biztosított a jogi és pszichológiai tanácsadás. Emellett egy menhely létesítésén is dolgoznak, hogy a bántalmazott személyek számára legyen egy hely, ahol biztonságban eltölthetnek néhány napot, és mobil egységet is mozgósítottak a biztonság érdekében: pszichológus, jogász és szociális munkás együtt a helyi rendőrséggel azonnal kiszáll minden egyes helyszínre, ha családon belüli erőszakról értesítik őket.
Hosszabb egyeztetés után Kolozsváron az iskolabuszprogram ugyancsak szociális projektként valósult meg: 2019 júniusától már a magyar központi iskolák diákjai is igényelhetik előkészítő osztálytól negyedik osztályig. Első lépésként az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a Református Kollégium és a Báthori István Elméleti Líceum diákjai voltak kedvezményezettjei a programnak. A tanulók helyzetére fokozott figyelmet szentelnek, hiszen fontosnak tartják, hogy az oktatási intézményekben a legjobb feltételek mellett tanulhassanak a diákok, ezért a szociális, tanulmányi és érdemösztöndíjakra is hangsúlyt fektetnek: csupán az elmúlt félévben több mint 3000 magyar gyermek részesült ösztöndíjban. És nemcsak a magyar nyelv, a diákok és a hátrányos helyzetűek élete lendült fel az elmúlt négy évben, hanem a kincses város környezete is, amely mondhatni, megszépült, ugyanis zöldövezetekkel tarkítanak minden újonnan készülő vagy felújított utcát. A Wesselényi út 51 fát kapott, a Békás negyed felújított utcáját szintén fákkal látták el. Jelenleg folyik a Béke tér és a Jókai utca felújítása, ezek ugyancsak több fával és cserjével egészülnek ki.
A Györgyfalvi negyedben található sportbázis az elmúlt mandátumban létesült, és Kolozsvár első okosutcáját is 2020-ban adták át. Ez utóbbiról elmondható, hogy már a hivatalos átadás előtt nagy népszerűségnek örvendett a gyermekek és fiatalok körében. Bár a környéken lakó autótulajdonosok nehezményezték a parkolóhelyek felszámolása miatt, az önkormányzat úgy véli, egy élhető Kolozsváron elsőbbséget kell élveznie a zöldövezetek kialakításának, ezért a felületi parkolóhelyeket parkolóházakkal szükséges helyettesíteni. A korszerű körülmények megteremtésére is odafigyelt az önkormányzat: 2020 májusában sikerült egy új parkot létesíteni a Tóköz negyedben, amely egyhektáros zöldfelület, modern megoldásokkal, 200 új fával, automata locsolással és modern közvilágítással, közvécével. A BT Aréna bővítése is az elmúlt négy évben zajlott, ugyanakkor augusztus folyamán két parkolóházat fognak átadni: egyik nóvumnak számít Kolozsváron, hiszen olyan mélygarázs, amelynek tetőterén játszótér és zöldövezet készül. Mindkét parkolóház a monostori negyedben épül. (x)
Bereczki Szilvia Timea
Az RMDSZ-tanácsosjelölteket kérdeztünk kedvenc projektMelyek az önkormányzati jelöltek jeikről, amelyeket mandátu muk alatt találtak ki, valósí és tanácsosok kedvenc projektjei? tottak meg, vagy akár a megvalósítás szakaszában vannak.
Balla Ferenc – oktatási rendszer stabilizálása
„Nem úgy kezelem őket, mint kedvenc vagy nem kedvenc projektek, ami a közösségért szól az mindenkinek a kedvence kell hogy legyen. Oktatással, oktatásszervezéssel foglalkozom, így ezek a történetek azok, amik jobban foglalkoztatnak. Szerintem az, hogy sikerült megtartani egy stabil oktatási struktúrát, az egy nagy teljesítmény. Minimális összevonással sikerült az elmúlt négy évet átvészelni, túljutni rajta. Azon túl, hogy meg kell lennie a gyereklétszámnak, azon túl még a helyi és megyei politikai akaratnak is léteznie kell, hogy ezek a dolgok gyakorlatilag megmaradjanak, és ne az legyen, hogy itt is összevontunk osztályt, ott is összevontunk osztályt. A másik nagy teljesítmény az, hogy stabilan tudtunk biztosítani pályázati kereteket, idénig. Idén a világjárvány volt az, ami gyakorlatilag ezt sajnálatos módon átíratta velünk totálban, és eltűnt ez a keret, de ugyanakkor a városnál megmaradt. Úgy gondolom, hogy ezek azok a dolgok, amelyek fontosak és kiszámíthatóak mindenki számára. A másik, hogy gyakorlatilag jelen voltunk mindenhol, ahol egyszer mondták, hogy ránk valamilyen formában szükség van. De ez persze nem egy dolog, mivel nem egy dologgal foglalkozunk, szerintem összességében kell ezeket nézni, és kihozni belőlük a legtöbbet, amit lehet.”
Lőrinczi Zoltán – falvak modernizálása
„Mi több szempontot tartottunk szem előtt, bejöttek polgármesterek, alpolgármesterek, magyar kö
zösségeket képviselők a megyei tanácshoz, és a pénzvisszaosztásból, áfa- és adóvisszaosztásból tudunk ezekre a projektekre pénzeket juttatni. Ez többrétű, van, aki kápolnaépítésre kér, van, aki játszótérre, van, aki bizonyos épületek felújítására vagy úthálózatok javítására. Nem tudom egyik közösséget se jobban szeretni a másiknál, mondhatnám a bálványosváraljai úttól, a szentkirályi vagy magyarvalkói útig, vagy akár a bágyoni utat, és még sorolhatnám őket. Ugyanakkor ott vannak a különböző egyesületeknek juttatott támogatások is, a Magyar Napoktól kezdve, az ifjúságnak, a KMDSZnek, unitárius egyháznak az Együtt Isten völgyében rendezvénye, tehát sorolhatnám ezeket a megvalósításokat, amelyekre pénzt sikerült juttatni. Ezek ugyan nem egyéni kezdeményezések, ezt az egész frakció támogatta, mert azért vagyunk ott, hogy a magyar közösségnek az igényeit ki tudjuk elégíteni. Most ott van a vízprojekt is, amelynek keretében rengeteg falu, község ivóvízzel fog rendelkezni. Ugyanakkor tervben van a válaszúti kastély felújítása is, ez a frakció lobbizása volt, mivel a licitre nem jelentkeztek, mert elszálltak az árak, az önrésznek a növelése által létrejöhet, ez is egy nagyon szép projekt, ha megvalósul.”
Szőcs Endre – Wifi4EU
„Kolozs megyében öt településen sikerült a Wifi4EU európai uniós program keretében megfinanszírozni az ingyeninternetet. Ez volt az a projekt, amit én kezdeményeztem, és végig is tudtuk vinni. Azért ez a kedvenc projektem, mert mint tanácsos, a települések modernizációját vállaltam el, mint szakpolitikát. Nagyvárosokban könnyebb a különböző smart city rendszerek bevezetése, viszont vidéken a digitális infrastruktúra sokkal gyengébb. Gondoljunk arra, hogy a térerő is sok településen csak nagyon
gyengén, szakadozva megy. A Wifi4EU az Európai Uniónak egy elsődleges programja volt, amelynek célja, hogy biztosítsuk a teljes infrastruktúrát ingyenesen és bérmentve a lakosság számára, hogy ne legyen senkinek problémája az internethez való csatlakozással, akár pénzügyi vagy, mondjuk, térerőprobléma is szóba jöhet, sok településen nincs optikai kábel. Ez azért érdekes történet, mert Kolozs megyében az összes leadott pályázat nyert, 2018-ban indult, és idén valósult meg. Amikor hallottam erről, akkor megkerestem személyesen a magyar településeken a magyar polgármestereket, alpolgármestereket, és aki nyitott volt erre, azokkal le is adtuk első körben ezeket a pályázatokat. Ilyen alapon 60 ezer eurót sikerült behúzni a megyébe eszközfinanszírozás céljából. Ezek mind olyan településekre irányultak, ahol egyrészt a helyi közösség tudja használni, másrészt meg a turisták. Például említhetjük Szentmihályt, ahol ott van a Tordai-hasadék, így nemcsak a helyi lakosság, hanem a turisták is tudják ezeket az ingyenwifi-hotspotokat használni.”
Rácz Levente – Hokipálya Kolozsváron
„A hokipálya megtervezése egy hiányból indult, olyan fiataloktól, akik feljöttek például Székelyföldről, és nem tudták itt tovább folytatni a korcsolyás pályafutásukat, mivel nincs hely, ahol rendesen lehetne korcsolyázni, nincs egy rendes korcsolyapálya Kolozsváron szinte ’90 óta. Ez egy olyan sport, amelyet télen lehet űzni, akár gyerekek számára is. Az iskolában télen elég nehéz sportolni a hideg miatt, nem igazán viszik ki a gyerekeket, de ez egy olyan sport, amely lehet egy külön foglalkozás nekik. Az, hogy egyszerűen hiány van, nincs ilyen létesítmény Kolozsváron, ez volt a legnagyobb erő, ami előrevitte ezt a projektemet. Ezenkívül én is szeretek korcsolyázni, nem mondhatom, hogy profi módon, de egy kicsit belekóstoltam, hogy milyen az a hoki, de mindig tákolt jégpályákon kellett Kolozsváron, nem volt egy nemzetközi szintű, méretű jégpálya rendszerváltozás óta. Az önkormányzattal tartottunk megbeszéléseket, tetszett nekik is az ötlet, csak kivitelezési terv kéne, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sport karának képviselőivel is beszélgettünk, ők is nagyon támogatták, illetve a vezetőség is. A magyar kormányhoz is eljutott, és ott is prioritási listára került. Elértük azt, hogy felfigyeljenek magára az ötletre, most már csak valahogy meg kéne valósítani. Ötezer aláírást gyűjtöttünk ös - sze két éve, mint egy petíciót, hogy a kolozsváriak is szeretnének, ha ez létrejönne.”
Nistor Dániel – Rethinking Someș
„A kedvenc projektem a Szamospart újragondolása. A Szamos partja fel lesz újítva teljes hoszszában, szabadidős, kikapcsolódós övezet lesz, bicikliút, hidak a Szamos fölött. A folyó egy érték, és az utóbbi években a lakosság úgy élte meg, mint egy akadályt, régebb koszos is volt nagyon. Úgy gondolom, hogy fontos, hogy ráébredjünk arra, ha ügyelünk rá, akkor az akár egy érték is lehet, egy olyan hely, ahova kimehetünk, ahol találkozhatunk, ahol picit elengedhetjük magunkat, nem beszélve arról, hogy picit hűvösebb meg nedvesebb a levegő körülötte. A Szamos-part most nincs felújít
va, viszont gőzerővel folyik a tervezése, és gyakorlatilag mi tanács szintjén meghoztuk a döntéseket, innen most már a tervezők kell elvégezniük a munkájukat.” (x)
Nagy An drea
Néhány Kolozs megyei település továbbra is olyan hiányosságokkal küszködik, mint például a vezetékes víz. Ilyen alapvető infrastrukturális kérdésekről is szó lesz a szeptember 28-i önkormányzati választások kampányában. Vákár István, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alelnöke arra számít, hogy a fejlődő vidék gyarapítja majd a fiataloknál az otthon maradás mellett szóló érveket.
– Mire számíthatnak a választók a következő négy évben, ha jól szerepel az RMDSZ a választásokon?
– Az függ attól, hogy hány tanácsosunk lesz, és ezért fontos, hogy minél több tanácsosunk legyen, mi ugye persze számítunk arra, hogy az alelnökségi tisztséget megtartjuk, és a két bizottsági elnöki tisztséget is. Ez a kettő a kulturális és a mezőgazdasági bizottság. Emellett azért is fontos a jó szereplés, mert minél nagyobb osztót is szeretnénk kieszközölni a következő koalícióból, ami majd a polgármesteri hivatalaink felé a visszaosztott összegekben vagy akár a kulturális és ifjúsági összegeknél is fog számítani.
– A házaik táján mit fognak érezni abból a választók, ha Önökre voksolnak?
– Befejezünk néhány már elkezdett projektet, például a besztercei utat, amelyik átmegy egész Mező-
ségen, magyarlakta községeken is. A gyerekkórház egy másik nagyon fontos projektünk, amely hamarosan elkészül, Kolozsvár mobilitásának a projektje is ide tartozik. Kisebb, de ugyancsak fontos lesz annak az ifjúsági tábornak a kialakítása, amelyre már átvettük a jegenyei épületet. A vízprojekt nagyon sok közösséget érint, és most már két megyét is, Kolozs és Szilágy megyét. Ennek sürgető a befejezése, mert nagyon várják a vizet sok településen. Vannak a kultúrát érintő elképzelések is, amelyek a közeljövőben indulnak el. Elértük ebben a mandátumban a magyar részleget a könyvtárban. A sporttevékenységeknek a támogatá-
sa úgyszintén fontos, mert szükség van rá. Lássuk, mennyit enged meg ezekből majd a gyakorlatban is használni a járvány.
– Ön sokat utazik, beszélget a helybéliekkel, mi az, amivel meg lehet őket szólítani?
– Ami a legjobban kérnek, az az infrastruktúra. Az ipari parkok létesítése is állandóan visszatér. Értékelték, hogy támogattuk a templomok és kulturális intézmények felújítását, segítettünk EU-s alapok lehívásában is. Az oktatás létfontosságú. Az iskolák felszereltsége, az osztályok számának megtartása, a tanárok a továbbképzése és megtartása szintén célunk lesz a következő mandátumban. A faluközpontokban, a turisztikai központokban néhány településen ingyenes wifiszolgáltatást indítottunk, aminek sokan nagyon örültek. Csúfolkodnak sokan azzal, hogy aszfaltos bácsi biztos vagyok, úgy látszik, sokat beszéltem az utakról az elmúlt években. Mára mindegyik RMDSZ vezette közösséget tisztességes aszfaltúton meg lehet közelíteni, át is lehet menni a falun, úgy néz ki, ahogy ki kell néznie. Ennek van az a jövőbe néző pozitívuma, hogy mégsem kívánkozik épp annyira el a tanult ifjú, vagy akár visszajön, befektet, egy EU-s alapot felhasznál, és itthon meg tud élni. (x)
Nagy Bíborka
A szeptember 27-i önkormányzati választásokon olyan Kolozsvárról kell majd dönteni, amelyben magyarként is jó élni. AZ RMDSZ polgármesterjelöltje szerint ehhez a román pártoknak le kellene számolniuk a magyar nyelvvel kapcsolatos fóbiájukkal.
– Meg van elégedve a járványhelyzet kormányzati kezelésével?
– Nem hiszem, hogy valakihez ne jutott volna el nagyon sokszor az, hogy a maszkot hordani kell. Erdélyben az emberek többsége hordja is, van egy bizonyos szabálykövetés. Nem érzem azt, hogy túl keveset kommunikáltak volna erről a témáról. Amit viszont kritikaként említenék, az az, hogy láttuk, mi történt azon a születésnapon a Viktória-palotában, amikor a miniszterelnök szivarozott. Nem lehet úgy beszélni a szabályok betartásáról, hogy közben te nem tartod be őket. Az összeesküvéselméleteknek is nagyon jó táptalajt nyújt az ilyesmi, mert az emberek azt látják, hogy az ország vezetőire más szabályok érvényesek.
– Milyen részvételi arányra számít a szeptember 27-i önkormányzati választásokon?
– Őszintén nem tudom. A kampány elég nagy kihívás, mert ugye, nem tudunk hagyományos doorto-door (ajtóról ajtóra) kampányt csinálni. A nagyrészét online felületeken kell lefuttatnunk. Valószínűsítem, hogy kisebb lesz a részvételi arány, mint az eddigi választásokon.
– Ez lehetne a tökéletes pillanat, hogy átálljunk az észt modellre? Ott 2005 óta lehet online szavazni, emiatt magasak a részvételi arányok, jobb a polgárok akaratának a reprezentációja a parlamentben. Támogatná egy hasonló rendszer romániai bevezetését?
– Nem vagyok a digitális választási rendszerek szakembere. Azt hiszem, sokan félnék attól, hogy mennyire lenne biztonságos egy ilyen rendszer, mennyire lenne könnyű, mondjuk, meghamisítani egy ilyen rendszerben az eredményeket. Amilyen káosz van Romániában sok területen, nem igazán látom, hogy itt hogyan tudnák megcsinálni úgy, hogy ne legyen visszaélés belőle.
„Valahogy meg kell győznünk az embereket, hogy minél kevesebbet használják az autóikat a városban. Ehhez nyilván alternatívát kell biztosítanunk. Tizenöt éve biciklizem Kolozsváron, de nem mindenki vállalja ennek a rizikóját.”
– Csak egyre nehezebb és nehezebb lesz rávenni a fiatalokat arra, hogy elbandukoljanak a választókerületükbe, adott esetben sorba álljanak és pecsételjenek, miközben már szinte mindent el tudnak intézni pár kattintással a telefonjukról…
– Nem vagyok abban biztos, hogy az itthoni környezetben szavatolni lehet a korrektséget. Ez az egyetlen fenntartásom. Az egészségügyi biztosító rendszere például teljesen összeomlott egyik napról a másikra. De nyilván egyetértek azzal, hogy szükséges lenne új eszközöket is bevetni, hogy tegyük vonzóbbá a fiatalok számára a választásokon való részvételt.
– Hogy fog kinézni az RMDSZ kampány Kolozs megyében és Kolozsváron?
– Én a kollegáknak azt mondtam, hogy egy rendhagyó kampányra készülünk. Vannak, akik igénylik a közvetlen kapcsolatot, most azonban ez hiányozni fog a kampányból. Úgy látom, hogy ez a kampány 80 százalékban online felületeken fog zajlani, ott tudjuk eljuttatni az üzeneteket. Erős médiakampány is lesz. – Mik a Kolozs megyei települése
ken élők problémái?
– Van olyan település, ahol komoly probléma a víz, ilyen például Magyarléta, ahol most pénteken jártam, tisztújítás volt a helyi szervezetnél. Vannak települések, amelyek a szemétszállítással küszködnek… Jelöltjeink többek között több uniós pénz lehívásával szeretnének emelni az életszínvonalon.
– Hol nyaral idén?
– Csak hétvégéken mentem el így egy-két napra kirándulni, most hétvégén pedig a Párengben voltam egy gerinctúrán, és van ott négy nagyon szép tó, azokat meglátogattam. Azelőtt való hétvégén pedig Máramaros megyében voltam a fernezelyi vízgyűjtő tónál, Nagybányától 14 kmre, ahol csónakáztam és bicikliztem. Hosszabb szabadságot nem terveztem, csakhasonló hétvégéket.
– A külföldi nyaralás az ki van zárva…
– Nem terveztem külföldi nyaralást. Hosszabb nyaralást se, mert
ugye, kampány is van. Nem csak polgármesterjelölt vagyok Kolozsváron, hanem a megyei szervezet elnöke is.
– Hogy néz ki az a Kolozsvár, ahol méltányosan és jól lehet magyarként is élni?
– Egy élhető várost képzelek el Kolozsváron, és erről fogok beszélni nagyon sokat a kampányban is. Úgy érzem, hogy ez érint románokat és magyarokat is egyaránt. 10 évig önkormányzati képviselő voltam, tudom, hogy mivel küszködik ez a város. Egyrészt túlzsúfolttá vált az utóbbi években, és azt gondolom, hogy a közlekedésen kell sokat javítani. Valahogy meg kell győznünk az embereket, hogy minél kevesebbet használják az autóikat a városban. Ehhez nyilván alternatívát kell biztosítanunk. Tizenöt éve bicik-
lizem Kolozsváron, de nem mindenki vállalja ennek a rizikóját. Sok olyan ember van Kolozsváron, aki nem mer biciklivel elindulni, mert egyszerűen fél. Fejlesztjük tovább a közszállítást, elismerem, hogy az utóbbi időben Kolozsváron fejlődött ez a szektor, de tovább kell vinnünk ezt a kérdést. Minden negyedben biztosítanunk kell azt, hogy lehessen közszállítással eljutni. Továbbá a zöldövezetek kérdéséről fogok még sokat beszélni. Azt szeretném, hogy minél több zöldövezet létesüljön Kolozsváron. Még sajnos a CFR-parkban sem történt semmi, annak ellenére, hogy átkerült a tulajdonjog az önkormányzathoz. Egy kicsi érdemem nekem is volt ebben, mert ugye, egy általam javasolt törvénnyel került át a vasúti társaságtól az önkormányzathoz ez a tulajdonjog, de még azóta sem kezdtek vele semmit. Az új negyedek megtervezésekor az építkezési engedélyeket bizonyos urbanisztikai rendezési tervek alapján kellene elfogadni. Olyan feltételeket is lehet szabni a befektetőknek, hogy kell helyet hagyni egy parknak is. A Jó napot negyed (Bună Ziua) iskolapéldája annak, hogyan nem kel
lene egy lakónegyedet megépíteni. Azon kívül szeretnék a román-magyar viszonyról is beszélni és elmondani azt, hogy komoly előrelépések történtek ezen a szinten. Én Kolozsváron nőttem fel, emlékszem azokra az időkre, amikor még utcai konfliktusok is voltak a románok és magyarok között. Emlékszem azokra az időkre, amikor a magyarokra rászóltak például a tömegközlekedési eszközökön, hogy ne beszéljenek magyarul, rám is többek között. Ezek a funari évek voltak. Még mindig van fenntartás a magyar nyelvvel szemben Kolozsváron, ez evidens. Történtek lépések, azért az alpolgármester asszony sok mindent magyarul is kommunikál, honlap jött létre, a karácsonyi vásárkor is volt kommunikáció, de azért még mindig megvan a fenntartás. Üres szólamokat hallok csak a román politikusoktól, amikor a multikulturalizmusról beszélnek. Legtöbb esetben ez nem társul többnyelvűséggel. Nem igazán van jelen a magyar nyelv a köztereken.
– Hogy segítené a magyar–román viszonyt helyi szinten?
– Amiatt, hogy etnikai bunkerekbe szerveződtünk, párhuzamos társadalmak alakultak ki, tulajdonképpen ma már kevésbé együtt, inkább egymás mellett élnek magyarok és románok. Nem igazán alakult ki egy közös kulturális tér Kolozsváron, ahol például magyar és román értelmiségiek egy közös projekten dolgoznának. Szerintem a politikusok is nagyon keveset beszélnek a magyar–román viszonyról. Én nem tudom a megoldást rá, viszont igyekszem tematizálni. Ameddig a polgármester tulajdonképpen idegenkedik a magyar nyelvtől, nem várhatunk nyitottságot. Az önkormányzatnak fel kell karolnia, valamilyen projekteket kellene indítania, ahol a román és magyar értelmiség együtt tud lenni. Bár nem szeretném ilyen elitista módon megközelíteni, mert ez a viszony nem csak az értelmiségiekre vonatkozhatna. Az önkormányzat tudná ilyesmiben az informális műhelyeket, egyesületeket és intézményeket támogatni. (x)
