Újratervezés

A járványügyi intézkedések miatt nemcsak az emberek szervezték át a mindennapjaikat, hanem a közintézmények és az állami szervezetek is más eseményekre, kezdeményezésekre fektették a hangsúlyt. A kültéri rendezvények, fesztiválok javarészt elmaradtak, azt viszont korántsem lehet kijelenteni, hogy az ezekre szánt pénzösszeg megmaradt volna a koronavírus utáni időkre.

Kolozsvár önkormányzata a március végi rendkívüli ülésen 18,8 millió lejt szabadított fel a 2020-as költségvetésből. Az Egészségügyi Minisztérium 9,3 millió lejt biztosított ebből az összegből a karanténban lévő emberek ellátására, 7 millió lej a közterületek, tömbházak fertőtlenítését fedezte, a Clujana Városi Kórház 500 ezer lejt kapott az egészségügyi személyzet szállodai elszállásolására, és további egymillió lejt a megfelelő védőfelszerelések beszerzésére.

Ezenkívül a Szociális és Egészségügyi

Igazgatóság (DASM) egymillió lejjel egészítette ki a hátrányos helyzetű személyek és családok élelemmel és tisztálkodószerekkel való ellátását.

Egy teljes tavasz maszkban

A nagy port és támadásokat eredményező, a magyar kormány által felajánlott hatalmas felszereléskészlet egy része a Kolozs megyei egészségügyi intézményekbe is eljutott. 68 háziorvosi rendelő, 12 öregotthon és két kórház részesült összesen 21 ezer sebészeti maszkban, 6500 FFP maszkban, 275 plexi maszkban, 8500 kesztyűben, 1420 adag fertőtlenítőszerben, 1280 védőruhában és 626 védőszemüvegben. „A frontvonalban dolgozók egészségét a védőfelszerelések mellett mi úgy védhetjük meg, ha otthon maradunk, ezért arra kérek mindenkit, hogy ha csak teheti, maradjon otthon, így nem csak a saját és szerettei egészségét, de az orvosok, ápolók, rendfenntartók és olyan személyek életét is védi, akik kénytelenek ebben a nehéz időkben is dolgozni, azért, hogy mi biztonságba lehessünk.” – mondta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.

Szomszedok.ro

A védőfelszerelések és a fertőtlenítőszerek beszerzése mellett az RMDSZ kolozsvári szervezete az önkormányzattal karöltve egy olyan kezdeményezést hozott létre, amely az idős, egyedül élő kolozsvári és környékbeli magyarok kisegítését vette célba. Oláh Emese alpolgármester szerint a Szomszedok.ro kivitelezését siker kö

vette, az önkéntesek számos idős, beteg kolozsvári embernek kön�- nyítették meg a mindennapjait. „Az elmúlt két hónapban, a sürgősségi állapot ideje alatt bebizonyosodott, hogy Kolozsváron számíthatnak egymásra a magyar közösség tagjai. Közel 200 segítségre szorulónak se

gítettünk, közösen, a több mint 160 segítővel” – nyilatkozta május közepén Talpas Botond, a platform ötletgazdája. A vírussal járó intézkedések rendesen lelassították az ország gazdaságát, ez alól Kolozsvár sem volt kivétel. Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa szerint lenne mód arra, hogy az önkormányzat okosabban ossza be a város évi költségvetését (kb. 360 millió euró). „Számtalan olyan terület van a városban, amit kevés átszervezéssel hatékonyabbá lehetne tenni, legyen szó a közintézményekről vagy az ügyintézésről. Ezzel rengeteg pénzt takaríthatnánk meg, az összeget pedig különböző kulturális eseményekre fordíthatnának, továbbá olyan befektetésekre, kezdeményezésekre, amelyek a kolozsvári magyar, román és minden más nemzetiségű ember javát szolgálnák.” A város örök, mondhatni legnagyobb problémájának sokszor nem

a megélhetés, hanem a közlekedés számít. Az elmaradhatatlan tömeg, tolongás nemcsak az időseket, a tanulókat vagy a munkába igyekvő embereket zavarja, hanem a babakocsis szülőket is. Fugel Edina, az RMDSZ egyik tanácsosjelöltje kétgyermekes családanya. Kisfiával rengeteget járnak a játszótérre, ahonnan bár jó élményekkel távozott mindig, mégsem volt elégedett a körülményekkel, alig néhány hónapos kislányával pedig megtapasztalta, hogy mennyire nem kisgyermekbarát a kolozsvári tömegközlekedés. Szűkek, hepehupásak a járdák, és ha mégis van olyan rész, ahol kiszélesítették őket, többnyire autók parkolnak rajta. A tömegközlekedés is nagyban megnehezíti a babakocsival való sétálást, sok busznak, villamosnak egyáltalán nem alkalmas a fellépője, csak a lila villamosra tud az ember gond nélkül felmászni. A játszóterekkel az a baj – nem minden negyedben szerencsére –, hogy többnyire egy csúszdából és egy hintából állnak, még a gyerekek számára sem izgalmasak, nincs bennük fantázia. A legtöbb jellegtelen, koszos, és bár lehet, tévedek, de még sosem fogtam ki azt, hogy takarították volna a játékokat, a szemétszedésen kívül. Egy másik dolog, hogy ezek a parkok többnyire ki vannak téve a tűző nap ártalmainak, ilyenkor, nyáron a negyven fokban egyáltalán nem kellemes lemenni a gyerekkel a szabadba. Sok helyen nincsenek összhangban a játékok a zöldövezettel, nincsenek árnyékok, személy szerint hiányolom ezekről a helyekről az ivókutakat is. Jó lenne, ha újragondolnák a játszóterek kivitelezését, esetleg körbekérdezni a negyedekben az embereket, hogy szerintük mire lenne szükség, vagy akár megnézni a nyugati mintákat, hogy más országokban hogyan is néz ki egy átlagos jásztér. A györgyfalvi sportbázisnak például van egy külön gyerekrészlege, ami nagyon kreatívan van kivitelezve. Megértem, hogy pénzügyileg nehézkes lenne mindenhová egy olyat létrehozni, mégis úgy gondolom, hogy fontos lenne, hogy a tervezők jobban átgondolják az ilyen terek kivitelezését. (x)

Kolozs megye rejtett kincsei

Önkormányzati jelölteket és kollégáikat kérdeztünk arról, melyek a kedvenc Kolozs megyei kirándulóhelyeik. Vajon mindegyiket ismeri? Járjon utána!

Antal Géza (ügyvezető elnök, Kolozs megyei RMDSZ)

„Ha Kolozs megyéről beszélünk, akkor három nagy tájegység jut eszembe: Aranyosszék, Mezőség és Kalotaszeg. Mindhárom páratlanul szép a maga nemében, és az elmúlt évek során volt időm megtapasztalni, hogy mennyi rejtett kincs található a környéken. Ha pihenésről van szó, kikapcsolódásról, a világtól való elzárkózástól, akkor Kide az egyik biztos befutó. Hagyományos, takaros kőházak, csendes környék és kedves emberek. Kitűnően be lehet kuckózni családdal, és értékes időt tölthetünk magunkkal. A várost kerülő vidéki környezetet kedvelőknek ajánlom Magyargyerőmonostort, ahonnan kitűnő gyalogtúrákat is lehet szervezni a közeli hegyekbe. Ha mégis a városias környezet mellett döntenénk, akkor Torda egy jó választás. A gyönyörűen felújított városközpont és az egyedülálló szabadidőközpont a sóbányában csak két dolog, amiért érdemes ellátogatni az egykori vármegyeszékhelyre. És ha már a sóbánya, akkor kihagyhatatlan a bejárat fölötti domboldalon található borászat, ahol a vendéglőben a legfinomabb helyi borokkal kínálják a tordai pecsenyét.”

Tasnádi Szilárd (önkormányzati jelölt)

„Az utóbbi időben egyre kevésbé volt lehetőségem üdülni a családommal, gyerekkoromból viszont kedves emlékeket őrzök a megyében eltöl

tött nyarakról. Ha ezekre gondolok, akkor leginkább az úszások és hajókázások jutnak eszembe a Csukás-tavon. Egy másik létfontosságú helyszín számomra Szék, hiszen onnan származom. A nagyszülőkkel a széki nádasban és a Sóvirágban eltöltött emlékek a mai napig megmosolyogtatnak. Külföldiekkel pedig a tordai sóbánya bizonyult remek megoldásnak.”

Csorba Zsuzsa (önkormányzati jelölt)

„Ha nyaralásra és turisztikai látványosságra gondolok, akkor eddig és ezentúl is Szék fog eszembe jutni. Ott nőttem fel, és mind a mai napig azt tartom az otthonomnak. Minden házban van bőven felfedeznivaló, és a körülölelő vidéken is rengeteg a látnivaló. Bár ismerem ezt a környéket, még mindig magával tud ragadni. A népi szokásoktól kezdve, a mesés tájakon és történelmi épületeken át mindenki találhat számára megismerésre alkalmas helyeket.”

Rés Éva (önkormányzati jelölt)

„Számos lehetőség nyílik Kolozs megyében kirándulásokra és több

napos nyaralásokra is. Kolozsvár közelében rengeteg gyönyörű vidéket lehet bejárni. A létai várnál és Szentkirályon már többször jár-

tunk a családdal is, Torockóról pedig szintúgy nem lehet megfeledkezni. A kikapcsolódásra vágyóknak pedig Mikesen vagy megannyi spa

központban van alkalmuk feltöltődni. A fiatalok számára és nem csak, remek élmény lehet a tordai hasadék átbarangolása is.” (x)

Parkerdőt létesítenek a Bükkben

Ha decemberig sikerül kiírni a közbeszerzési pályázatokat, jövőre felépülhetnek azok a szabadidős, rekreációs célt szólgáló erdei építmények, amelyektől azt várják a szakemberek, hogy javítják a szabadban töltött idő minőségét.

ABükk sétálóövezetté való alakításáról ezidáig csak közvitát tartott az önkormányzat, következő lépés a közbeszerzési pályázatok kiírása lesz. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem egy, környezetvédelem szakon dolgozó csapat szerint, amely részt vett a tervek kidolgozásában, a Bükköt mindenki számára élvezhetővé lehetne alakítani úgy, hogy az erdőben minimális beavatkozást, változtatást kelljen eszközölni. A meglévő gyalogosövezeteket és ösvényeket formálnák látható utcácskákká, tehát megmaradna a földalapú ösvény, csupán pontosan kijelölnék a gyaloglásra szánt részeket. „Több pihenőt is létrehoznak asztalokkal és székekkel, mert az a meglátásuk, hogy rá kell szoktatni a turistákat arra, hogy csak a kijelölt pihenőket használják annak érdekében, hogy minél kevésbé rongálják a természetet” – részletezte Oláh Emese alpolgármester. Elmondta, fontos, hogy a Bükk kincseit minél több személy megismerhesse, információs pannókat helyeznének ki, hogy az odalátogatók meggyőződhessenek az erdő látványosságairól, különlegességeiről.

Külföldön több hasonló parkerdővel találkozhat a kiránduló, Romániában ez lenne az első zöldövezet, amely alapjában véve a várossal is összenő. „Fontosnak tartom, hogy ilyen körülmények között formáljuk a közösségévé a bükki parkerdőt, mindamellett, hogy fokozottan odafigyelünk arra, hogy semmilyen formában ne károsítsuk: minden felhasznált anyag környezetbarát lesz, hogy ne rongálja a környezetet” – ismertette Oláh Emese. (x)

Bereczki Szilvia Tímea

A nő

Esett az eső. Apró cseppekben potyogott a járókelők feje tetejére, eláztatott mindenkit az utcán. A boltos fáradt volt, korábban kelt, hogy az új ruhákat feladhassa a próbababákra. Reggeli kávéját az utcán fogyasztotta el, ennek egy keményre száradt cseppjét már órák óta viselte mellkasán. Szerencséjére állára lógó, szürke, csapzott szakálla takarta a foltot, amikor egy vásárló kérdésére kellett felelnie. Bentről nézte az esőt. Egykedvűen számolta a bolt előtt elrohanó embereket, néha félmosolyra húzta száját, ha éppen egy járókelő szemébe pattant a csepp. Viccesnek találta, ahogyan az emberek az esőcseppekkel küszködve törölgetik nedves arcukat, s közben kétségbeesetten grimaszolnak, hogy újra láthassanak.

Nehéz lehet kint az esőben, ekkora tömegben létezni – gondolta, majd sóhajtozva nyugtázta, hogy neki már évek óta nem kellett emiatt aggódnia. Hajnalban érkezik a boltba, amikor az utcák még néptelenek, és éjjel távozik. Így aztán senkit sem lát, nem kell átverekednie magát az embereken.

A boltba kevés ember járt. Mindig mások, sohasem látott egy arcot kétszer. A hozzá betérők arca viszont részben ugyanolyan volt: egykedvű. Vonalra húzott ajkak, ráncos szemöldökök és beesett szemek jellemzik őket. Nem csoda, hogy magányában női testek jutnak eszébe. Szerencséje van, ő legalább naponta öltöztethet nőutánzatokat, próbababákat. Na meg aztán melegben van, nem ázik, s még a női testek tökéletlenül megformált utánzatait is tapinthatja. Csak a beszéd, csak az hiányzik néha.

Elszomorodott. Éppen lehajtani kívánta őszülő fejét, amikor szemének sarkából egy alakot vélt felfedezni a bolt bejáratától jobbra. Egy nőt! Örvendezett, s vette is helyenként szakadt, régi vágású kabátját, hogy behívhassa megszárítkózni a hölgyet.

Egy pillanatra még megállt az ajtó mögött. Mosolyogva bizonyosodott meg róla, hogy jól öltözött, divatos és kecses. Hiszen az ő boltjából öltözik! – csodálkozott el. Minden ruhadarabra ráismert, és boldogan ugrotta át a küszöböt. – Bună ziua! – köszönt hivatalosan, rossz kiejtéssel románul.

Magyar volt az öreg boltos, jól beszélte a románt, csak a hangsúlyt nem tudta elsajátítani. Nagyjából két mondatot használt egész nap az üzletben. Társalognia sosem kellett, így a kiejtést nem volt kitől megtanulnia. A nő nem felelt. Piros kabátja kitűnt a városi szürkeségből, arcát teljesen eltakarta a sál és a hosszú csuklya. A boltos kissé sértődötten ugyan, de még egyszer megismételte a köszönést. Mivel ez is válasz nélkül maradt, orrát magasra emelve a nő elé állt. – Segíthetek? – kérdezte mélyebb, mármár goromba hangon. Válasz helyett csak egy adag nyakába zúduló víztömeget kapott, miközben lebicegett a lépcsőn, hogy a büszke nő szemébe nézzen. Csapzott szakállát megigazítva, egészen a csuklyáig hajolt. Döbbenet ült beesett arcára, szemei kerekre tágultak üregükben. – Hiszen ez műanyag! Szeme festett, ajkai kopottak. Ő öltöztette reggel a többivel...

bereczki szilvia tímea

teszt Bosch GDS 250-LI: ütős darab w w w . e p i n v e s t . r o A z a j á n l á s á v a l

Az elmúlt néhány évben igencsak elterjedtek nálunk is az úgy nevezett ütvecsavarozók. Az első és legfontosabb tudnivaló erről az osztályról az, hogy az ütvecsavarozó nem tud fúrni. Az ütvecsavarozó be tud hajtani olyan csavarokat amiket a sima fúrócsavarozó nem tud illetve jól adagolja az erőt. Óriási a különbség a nyomatékban, avagy a szorítóerőben, a hagyományos fúrócsavarozók az 50-100 Nm skálán mozognak, míg az ütvecsavarozók 250-500 Nm között váltakoznak de van amelyik képes 1000+ Nm-t is kifejteni. Sokkal könnyebb, gyorsabb és biztonságosabb ütvecsavarozóval behajtani egy csavart, másrészt pedig hihetetlenül felgyorsítja a munkát, ha nem kell minden lyuk kifúrása után megállni, és a fúrófejet kicserélni csavarozófejre, majd vissza. Tudom, hogy erre a legtöbben rázzák a fejüket, hogy minek ekkora kényelem, de higgyék el, amikor naphosszat ezzel a két szerszámmal kell dolgozni, akkor egyórás ebédszünetnyi időt lehet így megspórolni. Említettem korábban, hogy ez a szerszám üt, de nem úgy, ahogy a legtöbben gondolják, mivel az ütés nem előre-hátra történik, hanem oldalra! Kivétel nélkül mindegyik ilyen szerszámnak fémből, rendszerint alumíniumból van a feje. Ez azért van, mert abban a fejben van két, úgynevezett kalapács, két-két foggal. Az egyiknek, nevezzük ezt az első kalapácsnak, a szára a motor tengelyéhez, a másiknak, ez legyen a második kalapács, pedig a csavarozófej-tartóhoz van rögzítve, illetve az utóbbit egy nagyon erős rugó egy síkba nyomja az első kalapáccsal azért, hogy forgás közben a kettőnek a fogai találkozzanak, és az erő át legyen adva. A két kalapács fogai nincsenek folyamatosan kapcsolatban egymással, van egy adott távolság közöttük azért, hogy az első előbb fel tudjon venni egy sebességet, hogy nagyobb erőt adhasson át a másiknak. Amikor a kettő találkozik, akkor történik meg az úgymond ütés. Az ütést követően a második kalapácsot rögzítő rugó megenged, így a kettő már nem lesz egy síkban, és elfordulhatnak egymástól függetlenül, majd a rugó hatására visszakerülnek az eredeti pozícióba, és következhet a következő ütés. Hát, ez történik a szerszámban. Ennek a megoldásnak két nagy előnye van, az egyik, amit már említettem, az az irdatlanul magas nyomaték, a másik pedig egyből nem nyilvánvaló, de ha már próbált rozsdás anyát meglazítani valaki, akkor egyből be fog ugrani, mivel az első szerszám, a kulcs után nyilván, ami után a kezünket nyújtjuk, az a kalapács amivel csupa örömmel jól ráütünk a kulcs nyelére mert az a pillanatnyi sokk meglazítja az anyát, és utána ki lehet hajtani. Az igényesebb ütvecsavarozók nem ugyanazzal az erővel ütnek mindkét irányba, hanem akkor, amikor lazítani akarjuk a csavart, nagyobb erőt fejt ki, mint amikor szorítjuk. A Bosch GDS modellje is ilyen. A GDS 18 voltos gép, illetve félinches (12 miliméteres) kockafeje van, ami csőkulcsokra alkalmas, de természetesen lehet találni átalakítót, hogy hatszögű (hexagon) csavarozófejekkel is tudjuk használni. Akik olvasták már írásaim, tudhatják, nem vagyok nagy Bosch-rajongó, de a GDS-ben valami nagyon megütött. Éspedig az ára. nem is fogom elmondani, inkább nézzék csak meg a weboldalu

Kovács Barna

kon (www.epinvest.ro). (x)