Igen, tessék! magazin - februári lapszám by Igen, tessék! mozgalom

igen, tessék! 2020. februÁr | VIII./1. www.igentessek.ro

Erdély legnagyobb példányszámú magyar lapja!

tájkép

szezon Jelmezkészítés 4. |

Versengés vagy együttműködés | 11. Tordaszentlászló községben?

családi körben

példaértekű Borsarock: a jó

magyar borok otthona

Ötvös Kinga Átalakulóban‌‌a‌‌kolozsvári‌ ‌színházközeg‌| 6.

| 9.

tartalom

11 Szezon

Jelmezkészítés családi körben.....4–5

Portré Ötvös Kinga: Átalakulóban‌ ‌a‌‌kolozsvári‌‌színházközeg...........6–7

sztori Mese a volt idők apró darabjairól.....8

Önkormányzat

Oláh Emese: tavaly óta egy kicsit jobb Kolozsváron élni............. 15–16

30 év KMDSZ – egy 30 éves történet...................................17–18

Teszt

Példaértékű

Metabo TKHS 315 C – a szívós munkagép.................... 19

Borsarock: a jó magyar borok otthona.................................9

szakértő.......................20–21

Meseműhely

Lazíts

A menekülés ára............................ 10

Tájkép Versengés vagy együttműködés Tordaszentlászló községben?....11–14

Sudoku..........................................22 Keresztrejtvény.............................22

Recept Muhammara, a szír paprikakrém.... 23

Szezon Minőségi időt tölteni gyerekeinkkel... Ennél nagyobb szülői kihívást nehéz elképzelni manapság. Arra buzdítanánk mindenkit, tegyen egy próbát, például az új, Szezon nevű rovatunk első cikkében leírt módon. (Részletekért lapozzon a 4-5. oldalra.) Amint felelősségteljes szülőnek, ugyanúgy elkötelezett művésznek sem könnyű lenni. Ötvös Kinga, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze úgy találta meg a helyét a társulatnál, hogy közben a nyugati, projektalapú modell meghonosításában látja a hazai kőszínházak jövőjét. (6-7. oldal.) A sok közös projekt hozta össze az egymással hosszú időn át rivalizáló két, Kolozsvár közeli települést is. A Tájkép rovatunkban, a 11. oldalon arról írunk, hogy vált már-már testvértelepüléssé a korábban egymással sokat versengő Magyarfenes és Tordaszentlászló. Kellemes olvasást kívánunk! Stanik Bence felelős szerkesztő, Igen, tessék! magazin

9 A kiadvány megjelenését támogatta:

Ingyenes közösségi magazin. Kiadja az Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület. Megjelenik havonta 18 000 példányban. Felelős kiadó: Talpas Botond | Lapmenedzser: Kis Tímea | Felelős szerkesztő: Stanik Bence Korrektúra: Gödri Csilla | Címlapfotó: Biró István Lapterv: Mihály László | Tördelés: Ferencz CsabaLevente, Kinda Ágnes Júlia Cím: 400492 Kolozsvár, Meteor u. 74. sz. Telefonszám: 0753-899242 | E-mail: ujsag@ igentessek.ro | Honlap: www.igentessek.ro ISSN 2343 – 7723 Az értékesítést a Publicity Next Kft. végzi. Értékesítési felelős: Kis Tímea Hirdetésfelvétel: kis.timea@diversityads.ro

Lapunk példányszámát 2015-ben a BRAT hitelesítette. 3 | 2020. február

szezon

Jelmezkészítés családi körben

ebruárral eljön a farsangi bulik, bálok és vetélkedők ideje is. Ez évről évre kihívás elé állítja az egész családot, hiszen meg kell keresni azt a jelmezt, ami könnyen elkészíthető, időben kivitelezhető, és a gyermek szemeit is elkápráztatja majd. A jelmezkölcsönzők jó megoldást jelenthetnek, de ne gondoljuk, hogy az elcsépelt karaktereken túl valami egyedi, kreatív ruhadarabbal vagy kellékkel találkozzunk. Az alábbiakban ös�szegyűjtöttünk néhány olyan farsangijelmez-ötletet, amelyet egyszerűen és együtt elkészíthetünk családi körben. A közösen eltöltött, minőségi idő pedig bőven meghálálja a fáradozást. Medúza Nem a görög mitológia szereplőjére gondolok, hanem az átlátszó, lassan pulzáló tengeri medúzákra. Ez a jelmez garantáltan nem lesz átlagos, és a gyerekek segíthetnek az elkészítésében is. Egy átlátszó vagy világoskék, esetleg halvány rózsaszínű esernyőre lesz szükség, amit igazából körbe-körbe kell feldíszíteni mindenféle anyaggal. Ezek lehetnek papírkarikák, szalagok és mindenféle girlandok

(egy kis csillámot is hozzájuk lehet adni), amelyek a medúzának a hosszú csápjait szimbolizálják. Az esernyő külső részére érdemes

felragasztani egy-egy szemet, amit papírból lehet elkészíteni. Alatta pedig egyszerűen összeállított fehér vagy valami világos színű ruhák kellenek csak, esetleg lányoknak egy fodros szoknya, és már el is készült a jelmez. Erőművész Ez egy klasszikus jelmez, aminek tulajdonképpen csak a súlyzó a kelléke, a többi a ruhadarabok összeállításán múlik. Ideális esetben piros-fehér csíkos felső, fekete rövidnadrág és egy sportcipő szükséges csak, illetve egy kis bajusznak a felrajzolása és a hajnak a jellegzetes a beállítása. A súlyzó elkészítéséhez pedig nincsen másra szükség, mint két fekete lufira, amiket WC-papír-gurigákból ös�szeragasztott és feketére befestett rúdnak a végére erősítünk. A lufikra pedig fehér filccel fel lehet rajzolni a súlyoknak az értékét is.

Igen, tessék! magazin | 4

Egyszerű esőfelhő Ez egy 2 óra alatt könnyen elkészíthető jelmez, ami a különlegessége miatt egyszerűen magával ragadja a tekinteteket. Az elkészítéséhez nincs is másra szükségünk, mint egy partykalapra (aminek a karimája legyen minél szélesebb), vattára, szürke színű festéksprayre, illetve kék fonalra és kék színű filcanyagra (sima kék papír is lehet). Először lefújjük a party kalapot szürke festéksprayjel, majd elkezdjük ráragasztani a vattadarabokat ragasztópisztollyal. A ragasztás után, mikor kellőképpen nagy már a felhőnk, akkor azt is befújjuk finoman szürke festésprayyel, hogy egy borús felhő látszatát keltse. Eközben a filcet duplán összehajtogatva kivágunk esőcsepp formákat, amiket fonalakra ragasztunk fel, ráillesztve őket kellő távolságra egymástól. Összesen 8-10 fonalra lesz szükségünk, amelyek különböző hosszúságúak, és a kalapnak a karimájára lehet őket felragasztani tetszés szerint. Ezzel el is készült maga a jelmez, amihez jó kiegészítő lehet valami egyszínű, teljesen szimpla felső és nadrág (inkább világosabb legyen), és kihagyhatatlan kiegészítő a gumicsizma is, ami feldobja a jelmezt. Autóverseny-pálya A fiúk számára elengedhetetlen játékok a kisautók, amelyektől ezzel a kosztümnek a segítségével a

farsang ideje alatt sem kell elbúcsúzzanak. Itt az alapöltözet egy egyszerű fekete kabát vagy felső és egy fekete nadrág. Ezekre kell sárga papír téglalapokat ráragasztani kétoldalú ragasztóval, amelyek a sávokat fogják mutatni. A kisautókat egy sorba érdemes felfogni egy fekete anyagdarabra (ami az autók szélességével egye-

zik), ez mint egy sál fog a gyerek nyakába kerülni, és mindkét oldalán a kocsik lesznek. Az utolsó kiegészítő pedig a kockás zászló lenne, amit elkészíthet a gyerek az ízlése szerint. Búvár Ez a jelmez egyaránt kipróbálható lányok és fiúk számára és a gyereknek érdeklődését is gyorsan felkeltheti. Az elkészítéséhez két műanyag palackra van szükség, amiket tetszés szerint kékre vagy zöldre kell befújni festéksprayjel, majd kívülről a felső és alsó részére egy-egy fekete sávot felragasztani, és esetleg egy harmadikat a kettő közé alumíniumfóliából. A palackokat ragasztópisztollyal egymáshoz kell ragasztani, majd az aljukon kilyukasztani és egy madzagot körbevezetni rajtuk. A madzagot olyan hosszúra kell hagyni, hogy kényelmesen fel tudja venni a hátára a gyerek, anélkül, hogy kényelmetlenül belevágna. A ruhája lehet teljesen egyszerű fekete vagy tetszés szerint azonos a blúzának a színe a nadrággal. Kiegészítőként pedig békatalpat, úszószemüveget és egy vödröt lehet használni. Horváth Brigitta

5 | 2020. február

portré

Átalakulóban‌‌a‌‌kolozsvári‌ ‌színházközeg‌‌

„Lassan rá kell jöjjenek a függetlenek, hogy nem csinálhatják ezt a független munkát kőszínházi módszerekkel, és ugyanígy a kőszínházaknak egyszer ki kell nyitniuk magukat” – mondta el lapunknak Ötvös Kinga, a Kolozsvári Állami Magyar Színház munkatársa, akinek a színpadra lépve gyermekkori álma vált valóra. – Miért kezdett el érdekelni a színházi pálya? – Ez annak idején kezdődött el, amikor líceumban jártam. Egy amatőr színjátszó csoportban jártam, aminek a vezetője több alkalommal is elhozott minket Kolozs-

várra. Olyan darabokat néztünk, mint a Pantagruel sógornője Silviu Purcărete rendezésében, amelyeket nagyon szerettem. A színház akkor annyira távoli világnak tűnt, hogy nem is tevődött fel, hogy ezzel foglalkozzak. Konzervatórium-

ba készültem, operaénekes szakra. Úgy tekintettem rá, mint egy elérhetetlen álomra. Mostanában sokat gondolkoztam azon, hogy azzal, hogy most a Kolozsvári Állami Magyar Színházban játszom, tulajdonképpen teljesült a licis kori álmom. – Hogy kerültél mégis a színház közelébe? – Líceum után elvégeztem a konzervatóriumot, sőt másfél évet dolgoztam is a szakmában Kolozsvári Állami Filharmónia kórusában, de aztán elegem lett. Az utolsó félévben gyakran megbetegedtem, és ekkor éreztem már, hogy nem vagyok jó helyen. Utána döntöttem úgy, hogy kipróbálom a színit. Először Pesten próbálkoztam, jártam előkészítőkre is, de az nem jött ös�sze, és ezt követően kezdtem el itt, Kolozsváron a színházi pályámat. – Hogyan írnád le a kolozsvári színházi közeget? – Kicsit olyan, mint egy antikvárium. Azt érzem, hogy az itt bemutatott előadásoknak kétfajta céljuk van. Az egyik az, hogy kielégítse a tradicionális színházszerető közönséget, a másik, hogy behozzon újabb irányokat is, ami valójában ritkán jön össze. Például jó próbálkozásnak tartottam a színház 2017-es fiatal rendezőknek kiírt pályázatát, amelynek a nyerteseit színpadra viszik, közöttük van néhány nagyon jó projekt is. – Milyen csoportok munkájába kapcsolódtál be eddig? Ha egy frissen végzett színis tanácsot kérne, alternatív társulatot vagy kőszínházat ajánlanál neki? – Mindent. Én például a függetlenek közül a Reactor társulatának

Igen, tessék! magazin | 6

a 99,6% című előadásában vettem részt. Ezen kívül az Universal Pleasure Factory baráti társaságával közösen dolgoztunk olyan projekteken többek között, mint a Trash Songs (Szemétdal) vagy a Nocturnal Privacy (Éjjeli magánélet). A ZUG. zone-nal, a Váróterem Projekttel és az Ecsetgyárral is dolgoztam már együtt. Itt az is számít, hogy mekkora városban helyezkedünk el, mert függetlenként a kisebb városokban, mint itt, nagyon nehéz megélni. Kőszínházba csak véletlenül kerültem, amiről tudom, hogy nem mindenkinek jön össze. – A Trash Songsban például a szemét volt az inspiráció. Mit gondolsz, mi változik, ha ilyen jelenkori problémákat is bekapcsolunk az alkotói folyamatba? – Egyrészt a projektet követően egy kicsit csalódottak voltunk, mert elkezdtük vízibiciklivel szedni a Szamosból a szemetet, és rájöttünk, nem sokat segítünk a helyzeten, ha kiveszünk hatvan ruhát az ötmillióból. Igaz, láthatóbbá tettük a problémát azzal, hogy felhasználtuk a szemetet a kreatív folyamatban. Ha meghívnak mondjuk a Facebookon egy szemétszedésre, ahhoz képest egy felkiáltójelet tehet az akció végére a Trash Songs. Egyébként mostanában elég sokat gondolkodtam azon, men�nyire visszás az, hogy miközben ég Ausztrália, kihal egy állatfaj, mi ülünk és csináljuk a színházi előadásokat? Vagy, visszatérve a hulladékszennyezés problémájára, tudunk többet is tenni, mint hogy felhívjuk rá a figyelmet? – Látsz változásokat a kolozsvári színházi közegben? – Azt hiszem, hogy az egész kolozsvári színházi közeg átalakulóban van. Lassan rá kell jöjjenek a függetlenek, hogy nem csinálhatják ezt a független munkát kőszínházi módszerekkel, állandó társulattal, és muszáj egy kis flexibilitást beengedniük. És ugyanígy a kőszínházaknak is egyszer ki kell nyitniuk magukat. Amikor Svájcban jártam, rácsodálkoztam arra, hogy ott a színház csak az épületet jelenti, és akik benne dolgoznak, csak projektekre szerződnek, de tulajdonképpen mindenki szabadúszó, a független pedig csak egy fedőnév,

7 | 2020. február

hiszen mindenki az államtól kapja a támogatást. Ez a modell nekem sokkal fenntarthatóbbnak tűnik. Egy ilyen, színházi intézmények közötti áramlást tudnék elképzelni itt is. Azt hiszem, nálunk ez a 99,6%-ban jött össze a leginkább, amelyben az alkotók mindenhonnan jöttek, és nem feltétlenül reactorosok vettek részt benne. – Milyen feladatkörökben próbáltad ki magad? Mennyire különült el ezekben a munkákban a színész és az alkotó szerepe? – Főleg színészként dolgozom, ezen kívül performerként, táncosként, koreográfusként, zeneszerzőként is kipróbáltam magam. A kőszínházakban általában a rendező a vezető alkotó, akinek van egy elképzelése, amelyet megpróbál színre vinni. És létezik olyan forma is, amelyben nincs rendező, és mindenki, aki részt vesz a darabban, egyenrangú alkotó. Mindkettőben nehéz dolgozni. Nekem ez utóbbiban az a nehéz, hogy soha nincs kívülről képem, és az egész alkotási folyamat nagyon hosszadalmas, miközben nagyon rugalmas kell legyél. Hozzám ez a forma közelebb áll, kreatívabbnak tartom. Egyébként a rendező-színész felállásban is van helye kreativitásnak, itt inkább az a kérdés, hogy jól tudok-e rezonálni a rendezővel, vagy fel tudom-e vállalni a rendező által megalkotott képet. – Milyen munkák álltak eddig közel hozzád?

– Most a Nóra áll közel hozzám, amit a Kolozsvári Magyar Állami Színházban játszunk, mert vagány volt a munkafolyamat, és a karaktert is a magaménak éreztem. Fontos volt, hogy bízott bennem a rendező. Emellett kihívásként is tekintek erre a munkára, ugyanis itt dolgoztam először igazán színészként, eddig inkább performer munkákat szabtak rám. Másrészt rájöttem, hogy nagyon kevés olyan előadásban játszottam, ami mindenkinek készült volna, nem pedig főleg szakmabelieknek. A 99,6% az az előadás, amelyben részt tud venni egy nem színházi ember is. Ebben az esetben háttérbe szorul a megmutatás, inkább élmény a színház. Nemrég elvittük a darabot a dunaPart fesztiválra, ahol többnyire kritikusok, kurátorok meg szakmabeliek alkották a közönségünket, ahol olyan érzésünk volt, mintha mindegyik néző előtt lett volna egy fal, és emiatt nagyon nehezen tudtunk eljutni hozzájuk. Ehhez képest egyszer eljátszottuk ugyanezt a darabot Kovásznán egy román és egy magyar osztály diákjainak, akiknek viszont hihetetlenül lejött minden. Az elején persze ők is idegenkedtek, de aztán nagyon szépen belefeledkeztek. Az előadást követő beszélgetésen pedig olyan gondolatokat osztottak meg, melyek bennünk sem merültek fel eddig. szöveg: Gegő Virág Fotók: koone

sztori

Mese a volt idők apró darabjairól A

mikor az Építő bezárta a műhely ajtaját, joggal érezhette, hogy aznapra már épp eleget áldozott a tudomány oltárán. Ahogy a rozsdás vasajtóban elfordította a kulcsot, még hallotta kattanni a zárat, odabent pedig a Gép mohó szuszogását, az ablakon még egyszer belesett, majd hátat fordítva nézett le a lábánál elterülő városra: a fákon, a folyón túl zavarba ejtő nyugalommal alvó Kolozsvárra. Úgy tűnik, gondolta, aki ilyen békésen alszik, az mindezt csakis patyolattiszta lelkiismeretének köszönheti, s e feltételezés, nevezetesen, hogy szülővárosa, mely apjának, nagyapjának, dédapjának, ükapjának és szépapjának is szülővárosa volt, bizonyára nem vétkezett a mai napon se akkorát, hogy álmából mindegyre felriadjon, tulajdonképpen – nem is titkolt – büszkeséggel töltötte el. Mindezt csak azért jegyezzük meg, mert segít megérteni: az Építő alapvetően istenfélő, a jót pártoló, a rosszat megvető lélek volt. Mindezeknek megfelelően aznap az Építő sem cselekedett egyetlen felebarátja ellenében sem, bár, ha szándéka is mutatkozott volna erre, igencsak nehezen tehette volna, tekintettel arra, hogy immár harmadik napja egyetlen társasága az előbb említett, mohón szuszogó Gép volt, melyet most magára hagyott, ha nem is pihenni, de legalább megtapasztalni a gépsors keserű valóját, amikor az alkotó – esetünkben az Építő – egyszer csak magára hagyja, s a gép onnantól kezdve magárahagyatottságában kezdi kiforogni az örökkévalóság bizonytalanságát. (Az Építő ehhez hasonlóról, vagyis egy bizonyos alkotóról és egy másik bizonyos gépről, na meg a forgásról, jegyezzük meg, csak ott, a lábánál elterülő város színházában hallott egyszer. A darab címére pedig már – természetesen – nem emlékezett.) Láthatjuk tehát, hogy az Építő igazán jámbor lélekként rossz, ne adj Isten, ártó szándékot sem szívében, sem fejében nem viselt – bárhol is lakjon

az ártó szándék. Aznap este tehát maga is nyugodt lelkiismerettel hajtotta álomra fejét, mit sem sejtve, hogy odafent, a domb oldalába vésett műhelyében, milyen dolgok készülnek. Az Építő hosszú évek munkáját zárta kulcsra távoztával, s a Gép, melyet pöfögni, gőzölni, prüszkölni és zakatolni magára hagyott, s melynek feladatául a végtelenített idő megkarcolását, s az abban való előre, de leginkább visszafele haladás tudományát jelölték ki, most mintha megmakacsolta volna magát, gépsorsa ellen fellázadni látszott, s míg az Építő legszebb álmát aludta, ott, a domb oldalába vájt műhelyben a gép – nevezzük hát időgépnek, ha úgy tetszik – egyszerre, nagy füsttel és még nagyobb mocsokkal, darabjaira hullott, hirtelen és csak egy pillanatra, de apró rést vágva az elmúlt és az eljövő idő között, s így előbbiből utóbbiba szóródtak szét a volt valóságok darabjai. Az Építő csak másnap reggel tanulmányozta a szörnyű tragédiát: hosszú évek munkáját siratta el, amikor a műhely ajtaját utoljára – vagyis egyszersmind véglegesen – bezárta, felhagyva addigi tudományával. De az Építő akkor még nem tudta, hogy a tragédia töredéknyi idejében, a volt valóságok – értsük ezalatt a múlt – apró darabjai úgy szóródtak szét a városban, hogy az szabad szemmel ugyan nehezen, de mégis meglátható. A volt idők azóta is úgy tűnnek fel a város sarkain, árnyékosabb rejtekein, hogy azt csak az igazán figyelmes szemek leshetik ki. S amikor az ember már azt hiszi, mindent tud és mindent megismer: új, apró és kedves történetek köszönnek rá, a legváratlanabb pillanatokban, jelezve az idő múlását és újra meg újra indulását. (Tavaly nyáron fedezték fel – a restaurálás során – a Szent Mihály-templom falánál azt a napórát, melynek pontos keletkezési idejét és körülményeit máig kutatják.) Elcsété

Igen, tessék! magazin | 8

példaértékű

Borsarock: a jó magyar borok otthona „Miért mindig ugyanazt a bort igyuk, mikor meg lehet ismerni a világot a borokon keresztül?” – teszi fel a kérdést Ilyés Sándor, a Dávid Ferenc utcai Borsarock borszaküzlet tulajdonosa. A bolt híre szájról szájra terjedt Kolozsváron, a visszatérő kliensek megtartásában pedig állítása szerint az anyanyelvi kiszolgálás is segített.

z én kíváncsiságom és a kliensek kíváncsisága is egyre szerteágazóbb, úgyhogy kétszázhúsz féle bornál tartunk jelenleg. Az összes fontos magyarországi borvidékről hozok terméket az üzletbe. Kilencvennel kezdtem, azóta folyamatosan bővítettünk, mert kell az újdonság. Kilencvenkilenc százalékban vis�szajáró klienseim vannak. Sok román vásárló is van, akik lassanként rászoktak a magyar borokra, megszerették őket, és felismerték a jó ár-érték arányt. Kolozsváron azért mégiscsak van egy kis magyar közösség és annyi kulturált ember, hogy eltartson egy borszaküzletet, gondoltam. Nem volt tőkém, se kapcsolataim, ezért másképp nem lehetett elkezdeni, minthogy saját időm és energiám fektettem be, és bíztam benne, hogy idővel megtérül. Pénzt még nem nagyon tudtam hazavinni, örülök, hogy eltartja magát az üzlet, mégis minden nap jó kedvvel jövök be. Nem szeretnék túlságosan megnőni, például alkal-

9 | 2020. február

mazottakat felvenni. Ha simán továbbvisszük a boltot a feleségemmel, azzal meg is lennék elégedve. Kezdettől fogva, tehát már nyolc éve azt tartom szem előtt, hogy jó bort adjunk jó áron, és hogy minél személyesebb kapcsolatot ápoljak a vásárlókkal. Amikor belép valaki olyan, akit nem ismerek, magyarul és románul köszönök. Így derül ki, milyen nyelven folyik tovább a beszélgetés. Az ilyesmi sokat számít, mert itt sok minden szóba kerül az ételeken és borokon túl is. Van, aki bejön csak dumálni. Jó hely lett a Borsarock ilyen szempontból! A híre is elsősorban szájról szájra terjed, mert ajánlják az emberek egymásnak. Édesanyám nagyon jó szakácsnő volt, gyermekkorom óta szerettem a konyhában sertepertélni. Lehet innen származik a gasztronómia iránti érdeklődésem, a borok sokáig nem foglalkoztattak különösebben. Néprajz szakos voltam, amikor magyarországi tanulmányi utakon elkezdett érdekelni a terület. Később egy alapfokú, majd középfokú kóstolói kurzust végeztem el, erre és az azóta összegyűlt tapasztalatra támaszkodom, amikor bort ajánlok. Tény, hogy ez az egyik legegészségesebb alkoholos ital. Benne van a borvidék lenyomata, kultúrtermék is egyúttal. Persze, csak ha igazi bort iszol, és nem egy pancsolt, ipari szabványbort. Egy nagy bor nem attól nagy, hogy olyan vastag, hogy beleáll a kanál, és an�nyi alkohol van benne, hogy kiüti a fejed, hanem attól, hogy harmonikus, nem lóg ki belőle semmi, egy művészi alkotás, ami tükrözi a ter-

Fotó: bethlendi tamás

roir-t. Én még nem kóstoltam an�nyit, de van, aki nemcsak a termővidéket, hanem a dűlőt is meg tudja mondani egy korty után. Stanik Bence

meseműhely Sz

at! ! kázók P TIP szán a ki d ez ín

A menekülés ára

Az osztályfőnök kirándulást szervezett a közeli tóhoz. A gyerekek reggel, a busz előtt gyülekezve izgatottan beszélgettek és csereberélték a magukkal hozott csokikat, egyedül Pistike volt csendben. Jobban szeretett volna moziba menni vagy bármi egyebet csinálni, korcsolyázni ugyanis nem tudott. Megérkezve a tóhoz szép sorban kiszálltak a buszból és felsorakoztak. Mindenki a befagyott víztükör felé nézett sóvárogva, egyedül Pistike pillantgatott a közeli domb felé: a szánkózók hangos visítások közepette csúsztak le róla. – Indulás utánam! – kiáltott az osztályfőnök. – Juhé! Fussunk! – rikkantotta egy gyerek, és a többiek is megiramodtak. Pistike kihasználta az alkalmat és elindult az ellenkező irányba. A dombra felérve összebarátkozott a szánkózó gyerekekkel és sorra kipróbálta járműveiket: a fából és vasból készült szánkókat, a popsitepsiket, a hóval töltött szemeteszsákokat. Annyira belemelegedett a csúszásba, mászásba, a játékba, hogy észre sem vette, a nap hamarosan lebukni készül. Ijedten nézett körbe, de csak egy kislányt látott, aki arra várt, hogy szánkójával Pistike végre lecsússzon. – Siess, haza kell mennem, anyukám már aggódhat értem! – kiáltotta a kislány. Pistike jobb híján nekilódult, sebesen suhant lefelé. Azonban egy bukkanó megdobta a szánkót, ami a levegőben irányíthatatlanná vált. A kislány nagyot sikoltott, ami egy pillanattal később egybeforrt Pistike üvöltésével. – Hívj kérlek segítséget, azt hiszem, eltört a lábam! A kislány előkapta a telefonját, tárcsázta a mentők telefonszámát és bediktált minden fontos információt. A mentősök kiérkezésükkör faggatni kezdték Pistikét, majd mikor összeállt számukra a kép, az egyik így szólt: – Téged bizonyára égen-földön keresnek! Mondd, tudod anyukád vagy apukád telefonszámát? – Sajnos nem. – Nem érünk rá erre! – avatkozott közbe egy másik. – Majd a kórházban kikeresik a hozzátartozók elérhetőségét. A mentőautó szirénázva száguldott át Pistikével a mezőn, egészen a városszéli kórházig. Ott a recepciós néni valóban pillanatok alatt találta meg a szülei telefonszámát. – Nem történt nagy baj, csak egyszerű törésről van szó. – nyugtatta meg őket telefonban. Később azonban, begipszelt lábú gyermeküket látva mindketten sírva fakadtak. – Pistike, soha de soha többet ne csinálj ilyet! - hüppögte az anyuka. – Miért szöktél el? - kérdezte az apuka. – Mert… nem tudok korcsolyázni – vallotta meg lesütött szemmel Pistike. – Csak ennyi lenne? Ahogy összeforr a csontod, megtaníthatlak! - mondta az apuka felderült arccal. – Az nagyon jó lenne.

Másnap Pistike bo- csánatot kért a tanítónénitől is. Megígérte, hogy soha többé nem menekül el pusztán azért, mert valamit nem tud. Szerkesztette: Nádasdi Csilla Emese Alkotók: Benő Mátyás, Ciupe Amália, Jobbágy Izabella, Kőrösi Nándor Tibor, Kőrösi Sándor Norbert, Tompa Krisztina

A mese a Planetárium Kids Meseszövő kreatív műhelyében íródott. A foglalkozás a 0–3. osztályos gyerekek improvizációs, beszéd. és alkotókészségét fejleszti. További információt a Planetárium Kids Facebook-oldalán lehet találni, ugyanitt jelentkezni is lehet.

Igen, tessék! magazin | 10

tájkép RIPORTOK KOLOZS MEGYÉBŐL

a melléklet megjelenését támogatta

Kolozsvárt joggal emlegethetjük kincses városként, hiszen megannyi eseménynek, kulturális tevékenységnek és folyamatos megújulásnak ad otthont: húzóerővel felruházott város, amelynek kiemelkedő képessége, hogy előbb-utóbb magába olvaszt. Ennélfogva máris kevesebben gondolnánk, hogy csupán néhány kilométerre tőle, Kalotaszeg magyarlakta településein ugyanolyan intenzitással és akaraterővel tevékenykednek a kisközösségek, mint ott. Vajon mi lehet az oka annak, hogy az évtizedekkel ezelőtt még egymással „háborúzgató” Tordaszentlászló és Magyarfenes lakói jelenleg közös erővel teremtenek értéket a községben? Honnan kezdődött és hová vezetett a falvak közti rivalizálás? Miként mondtak nemet a kolozsvári vonzerőnek? – tettük fel a kérdéseket a falubelieknek.

Versengés vagy együttműködés Tordaszentlászló községben?

Így fest, mikor a tordaszentlászlói kórustalálkozó résztvevői végigvonulnak a településen

„A

két közösség között a történelem folyamán volt rivalizálás” – vezetett be

11 | 2020. február

őszintén Tordaszentlászló község múltjába a fúvószenekar vezetője, Tamás Balha István. Véleménye

szerint a versengést az is előidézhette, hogy Tordaszentlászló mindig is nagyobb település volt, mint

A Magyarfenesi Ifjúsági Csoport tagjai minden évben bekapcsolódnak a falunapok szervezésébe is Magyarfenes, és funkcióját tekintve hivatalnoki helységként működött: valamikor régen a bíró, majd a titkár, később pedig a polgármester is ott tartózkodott. Emellett szülészettel és egyéb kiemelkedő helyszínekkel rendelkezett. Mindezek mellett az igazi konfliktus – ami az évtizedek során felszámolódott – a párválasztás köré tornyosult. Ugyanis a letűnt korban, „ha a leány a szomszéd falu legényét szerette meg”, akkor a falujában élő legények bosszút álltak a maguk módján. Ezt bizonyítják a „bútorvivés” hagyományához kapcsolódó anekdoták, amelyeket Tamás Balha István részletesen körülírt: mint megtudtuk, a „bútorvivés” a házasságkötés szombatja előtti csütörtök nagy eseménye volt, amikor a leány házához a násznép díszített fogatokkal vitte ki az ajándékba szánt bútorokat, eszközöket. Mivel a két település fiataljai házasodtak, így a szomszéd faluba kellett vinni az ajándékokat, és ilyenkor előfordult, hogy az „átalban”, azaz a falu határában elkötötték az utat az odavalósiak. Ekkor nagy verekedés kerekedett: „ha a magyarfenesi elkötötte az utat, akkor azért kapott, mert elkötötte, és ha megkérdez-

tek valakit, hogy miért üti, akkor az volt rá a válasz, hogy azért, mert magyarfenesi. De ugyanígy volt ez fordítva, ez is igazolja, hogy a fiatalság bolondság” – emlékezett vissza nevetve Tamás Balha István a házasodási történetekre.

„...előfordult, hogy az átalban, azaz a falu határában elkötötték az utat az odavalósiak. Ekkor nagy verekedés kerekedett...” A beszélgetés közben gondosan nyomatékosította, ugyan akadtak „egyéni konfliktusok”, mégis az volt a jellemző a két településre, hogy házasodtak egymással a szomszéd falusiak. Hiába szakadt meg a legények szíve, ha más faluba került a leány, attól még erős rokoni szálak alakultak ki az idők folyamán Tordaszentlászló és Magyarfenes között. A rokoni szálak megerősödése azt eredményezte, hogy karácsony után, a rokonlátogatás időszakában megindultak a települések lakói, és sorra felkeresték a nagycsalád tagjait. Ennélfogva fölülíródott a kezdeti

bezárkózottság és az, hogy csak saját falujukban nyilvánulnak meg az emberek, mert a kapcsolatok megkövetelték, hogy nyissanak egymás felé, keressék egymást – tudtuk meg a néphagyományokban jártas Tamás Balha Istvántól. Ma már nem tapasztalható a versengésnek ez a formája, hanem annál inkább: értékteremtő erőként van jelen a tenni akarás. „Ha az egyik település szervez egy eseményt, akkor a másik próbál többet mutatni.” „Úgy rendezd az életed, hogy minden faluban legyen egy házad” A fúvószenekar vezetője bölcs nagyapja tanításával példázta a rokoni szálak és a jó kapcsolatok fontosságát: „fiam, úgy rendezd az életed, hogy minden faluban legyen egy házad”, azaz úgy élj, hogy akármerre jársz a környéken, legyen egy hely, ahol szívesen fogadnak, és úgy mehetsz oda, mintha hazamennél – magyarázta a Tordaszentlászló község alapelvének is beillő mondást Tamás Balha István. Arról, hogy alapelvként is alkalmazható a régi mondás, Laczi Enikő győzött meg, aki tordaszentlászlói kultúrigazgatóként jártas a kulturális eseményekben, és látja, miként

Igen, tessék! magazin | 12

viszonyulnak egymáshoz a települések. Kiemelte, egészséges versengés van a két település között, ami voltaképpen nem is nevezhető tényleges versengésnek, mert csupán arról szól, hogy egyik sem akar lemaradni a másiktól. „Nem vagyunk sokan, és ha mégis engedjük, hogy széthúzzanak az események, akkor nem tudunk előrelépni” – magyarázta hozzáállásukat. Segítik egymást a különböző szervezetek. Ha az egyik falu készül valamire, akkor a másik nem keresztbe tesz neki, hanem protezsálja, ahogyan csak tudja. Tehát úgy fogadják a másik falu lakóit az emberek, mintha egy közülük hazalátogatna, és ez leginkább a szervezetek közötti kapcsolatokban, az együttműködésben érhető tetten. Hiszen Magyarfenes ifjúsági szervezettel, amatőr színjátszó csoporttal, kórussal, moderntánc-csoporttal, focicsapattal rendelkezik. „Ezek a csoportok nagyon jól működnek, összefogják a falut” – tudtuk meg a község alpolgármesterétől, Asztalos Istvántól, aki a közösség motivációját azzal magyarázta, hogy közel élnek a kincses városhoz, így „a fiatalok szeretnének a fejlődés felé törekedni. Nem állnak meg, inspirálja őket Kolozsvár, hazahozzák a látottakat, a tudást” – hangsúlyozta. A település büszkeségéről, a falunapokról, amelynek most már több évtizedes múltja van, úgy nyilatkozott, hogy „kicsitől nagyig mindenki tenni akar azért, hogy jól sikerülhessenek az események”, ezért aztán egy feladat ellátására legalább hárman jelentkeznek is. Kis Lehel, a magyarfenesi ifjúsági szervezet alapítója hozzátette, okkal indult a kamaszok és fiatal felnőttek számára is egy közösség, mert azt helyezték előtérbe, amire szükség van a faluban. Úgy látták, a fiatalokkal nehezebb beszélgetni, és kevesebb az olyan jellegű program, amely ténylegesen hozzájuk szólna, így a Kolozsváron szerzett tapasztalatokat otthon kamatoztatva nemcsak ifjúsági szervezetet hoztak létre, hanem a megalakulással bevitték falujukba a kortárs, modern eseményeket is: bár tisztelik a néphagyományokat, és amikor alkalom van rá, meg is élik azokat, azért igyekeztek becsempészni beerpongot, pingpongbajnokságot, humoreste-

13 | 2020. február

ket, fiatalos szórakozási lehetőségeket is. Hiszen azokról a fiatalokról van szó, akik a VIBE Fesztivál díszletét is képesek voltak megépíteni, nem beszélve arról, hogy közösségi alkalomként éltek meg egy szemétszedési akciót is, amely folyamán a község települései egyazon időben egyszerre gyűjtögették a szemetet – mesélte lelkesen Kis Lehel. Az ifjúsági szervezet vezetője úgy véli, fő feladatuk a generációk közötti „csendek”, eltávolodások áthidalása: kapcsolatot akarnak teremteni a különböző korcsoportok között, és mindezt nemcsak saját falujukban, hanem a községben próbálják megvalósítani. „Érezhető a közösségi összetartozás a köz ség szintjén, hiszen egyre többen

„Segítik egymást a különböző szervezetek. Ha az egyik falu készül valamire, akkor a másik nem keresztbe tesz neki, hanem protezsálja, ahogyan csak tudja.” csatlakoznak Tordaszentlászlóról és Magyarlónáról is az ifjúsági szervezethez”. Kiemelte, nem is lehetne ez másként, elvégre Kolozsváron egy osztályba járnak a községből származó tanulók: „együtt tanulnak, padtársak, együtt fogyasztják az uzsonnájukat, így elkerülhetetlen az együttműködés. A rokoni és baráti szálak pedig összekötik őket”. Miután betekintést nyertünk a modernebb megvalósításokba, Tordaszentlászló polgármestere a hagyományosabb eseményszervezést mutatta be. Ott ugyanis színjátszó kör, fúvószenekar, ifjúsági tánckör tarkítja a közösséget. „Mindig tevékenykednek valamit, vagy visszahozzák a hagyományt, vagy a már meglévőt őrzik, ápolják” – magyarázta Tamás Gebe András. Arról is beszámolt, hogy a közösség ’89 előtt is hasonlóképpen nyilvánult meg, mindig kaphatóak voltak az emberek a szervezésre, annyi különbséggel, hogy akkoriban mások voltak a feltételek. „Az emberek törekednek: saját maguknak, a saját közösségüknek akarnak adni”, ezért virágzik a község az események terén, véli a polgármester.

Hiába Kolozsvár és külföld – Tordaszentlászlóra visszatérnek „A népi kultúra, az ősi hagyomány olyan hatással bír, hogy ha abba beleszületünk, átkísér az életünkön, és befolyásolja a döntéseinket” – vélekedett Tamás Balha István az elvándorlásról és hazatérésről. Meggyőződése, hogy örökség a visszavágyódás, hiszen az ősök mindig is nagy hangsúlyt fektettek a családra, a rokoni kapcsolatokra. Mi sem igazolja hitelesebben, mint az, hogy a kommunizmus idején engedélyt kaptak az államintézményen keresztül, hogy NyugatNémetországba mehessenek építészmunkásnak, mégsem rekedtek kint a községbeliek, „pedig ott már könnyen benyújthatták volna a politikai menedékjogi kérelmet. A tordaszentlászlói és a magyarfenesi munkások mégis egytől egyig hazatértek” – emlékezett vissza. A közösségi értékű események megpecsételik az embert, vallja a fúvószenekar vezetője. Ezért van az, hogy a kalotaszegiek elmennek világot látni, a nagyvárosban és külföldön tanulnak, és dolgoznak is távol az otthonuktól,

néhány év elteltével mégis hazatérnek, és otthon alapítanak családot”. Ha külföldön éri őket az ünnep, megkeresik a hazaiakat, összeülnek, együtt ünnepelnek és sírnak – írta körül a történéseket, majd rávilágított, azok a szokások, amelyekben felnőttek, hazacsalogatják őket. Mindezt a Szent

„Eljön az az idő, amikor nemet mondanak, ahogyan évekkel ezelőtt ő is azt tette. Van az a megnevezhetetlen erő, amely arra késztet, hogy mégis csak otthon próbálj szerencsét, legyenek bármennyire is nehezek a körülmények.” István-napi köszöntéssel példázta: „karácsony másnapján éjjel tizenkét órakor lekapcsoljuk a villanyt, és várunk, míg egyszer csak ropogni kezd a hó odakint. Hihetetlen érzés a sötétben végighallgatni, ahogyan harminc vagy akár

negyven ember végigsétál a havon, majd énekre zendül”, és ezt sehol máshol nem tapasztalhatja az emberfia, mert helyi szokás, csak otthon élhetjük meg teljes valójában – hívta fel a figyelmünket. Bár a magyarfenesi focicsapat vezetője, Krasznai Márton kiemelte, mostanság is egy elvándorlási hullám uralkodik a községen: Norvégia, Svédország és Franciaország csalogatja a fiatalokat, akár a ’90-es évek végén és a 2000-es évek elején Magyarország tette, Tamás Balha István megnyugtatta a kétkedőket. Hiába érkeznek a lehetőségek, hiába kecsegtetik a község lakóit magas árajánlatokkal, eljön az az idő, amikor nemet mondanak, ahogyan évekkel ezelőtt ő is azt tette. Van az a megnevezhetetlen erő, amely arra késztet, hogy mégis csak otthon próbálj szerencsét, legyenek bármennyire is nehezek a körülmények: „annak idején nem volt villany, gáz, sőt még víz sem, mégis megalapítottam a falatozót, ami mostanra vendéglővé nőtte ki magát” – érvelt saját történetével. Bereczki Szilvia Tímea

Tordaszentlászlóiak a Kalotaszegi Magyar Napokon: a viseletre ugyanúgy büszkék az idősebbek és a fiatalok Igen, tessék! magazin | 14

önkormányzat Oláh Emese: tavaly óta egy kicsit jobb Kolozsváron élni

láírásra váró dossziéktól roskadozó asztal mellett beszélget egy kolozsvári lakossal szerdai fogadóóráján. A telekkisajátítás kárvallottjának ügye után az iratokra kerül a sor, húsz perccel később már egy bizottságot elnököl. Közel három éve fordulhatnak a kolozsvári magyarok Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármesterhez a kolozsvári polgármesteri hivatalban, a helyi rádiók élő műsoraiban vagy az RMDSZ kolozsvári szervezetének Szentegyház utcai székházában. „Tavaly kifejezetten mozgalmas évet zártunk – értékeli lapunknak. Az elmúlt évben talán kicsit kellemesebb lett Kolozsvár, jobb itt élni, legalábbis a közigazgatás erre törekedett például az új tömegszállítási eszközök beszerzésével, az új parkosítási projektek elindításával, az életszínvonal általános növelésével. Az olyan, mindenki számára fontos kérdések mellett, mint a nagy infrastruktúra, a sokszor, ha nem is mellőzött, de kisebb odafigyelést kapó szociális kérdések is előtérbe kerülhettek, és talán magyarnak lenni is kicsit jobb lett Kolozsváron. A magyarság ügyének előmozdítása a legfontosabb, hiszen a magyar emberek képviseletét vállaltam alpolgármesterként” – mondja. A nyelvi jogok tekintetében is történtek előrelépések „Tavaly az addigiakhoz képest több és változatosabb felületen kommunikáltunk a magyar lakossággal. Megjelentek a magyar nyelvű, a lakbértámogatásról, a családon belüli áldozatok segítését célzó tanácsadóközpont szolgáltatásairól és a szelektív hulladékgyűjtésről szóló szórólapok” – vázolta az előrelépéseket Oláh Emese. Elmondta, a polgármesteri hivatal honlapjának állandó felületei mellett ma már a Kolozsvári Városnapok honlapja és programfüzete, a turisztikai központ honlapja (folyamatosan frissülő programajánlatával) és már harmadik éve, a Karácsonyi Vásár honlapja magyarul is

15 | 2020. február

A Szociális Kisokos bemutatója létezik. „A hozzám fordulók anyanyelvükön tehették fel ügyes-bajos kérdéseiket a fogadóórákon, vagy informálisabb keretek között, a rádióban is elérhető voltam: minden kedden reggel a Kolozsvári Rádió Hangoló című műsorában, havonta egy alkalommal pedig a Vendégóra című műsorában, kéthetente pedig a Paprika Rádióban kereshettek meg” – számolt be Oláh Emese. „Senkit sem hagyunk hátra” – megjelent a Szociális Kisokos Oláh Emese az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnökeként Szociális Kisokos címmel információs füzetet jelentetett meg. A füzet tartalmazza az összes, Kolozsváron elérhető szociális szolgáltatást, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások mellett azokat is, amelyeket az önkormányzattal együttműködő vagy az intézménytől teljesen függetlenül tevékenykedő civilszervezetek kínálnak. „Senkit nem hagyunk hátra – ez az a kulcsmondat, amellyel leírhatók a városvezetés szociális célkitűzései a rohamos fejlődésnek indult Kolozsváron. Az önkormányzat tisztában van azzal, hogy a fejlődésnek

árnyoldala is létezik: mivel Kolozsvár egyre inkább a belső migráció egyik legfontosabb központjává válik, a lakásárak is megugranak, a szolgáltatások, termékek ára is magasabb. Éppen ezért nem mindenki tudja tartani a lépést, így létezik egy réteg, amelyet az elszegényedés, lecsúszás fenyeget. Ennek a folyamatnak próbál gátat szabni az önkormányzat a szociális programjai, projektjei révén” – mondta Oláh Emese. Lakhatás és szegénység Kolozsvár kétségtelenül legnagyobb kihívását a forgalom mellett az egyre dráguló lakhatás jelenti. Egyre nagyobb az a réteg, amely nem tudja megengedni magának azt, hogy Kolozsváron lakást vásároljon, vagy csak béreljen, és a bérleményt fenntartsa. A szociális lakások hiányát csak részben tudta orvosolni az ugyancsak Oláh Emese nevéhez kapcsolódó, 2018-tól létező Lakbérpótlék program, ezért egy új megoldást kellett keresni. A megoldás pedig a szociális lakásállomány bővítése. Mivel a szociális lakások építésének üteme túl lassúnak bizonyult, az alpolgármester kezdeményezésére évi kétmil-

dult” – mondta Oláh Emese. Beszámolója szerint a Nyusziház (Căsuța Iepurașilor) bölcsőde európai standardok szerint, a Polgármesteri Hivatal finanszírozásával, 4 millió lejből épült.

A helyi pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatóra idén is több mint 50 civilszervezet képviselője jelentkezett be lió eurós keretből az önkormányzat a szabad piacról vásárol lakásokat. Tanácsadóközpont nyílt a családon belüli erőszak áldozatainak „Arra vagyok a legbüszkébb, hogy tavaly óta célzott szolgáltatásokkal segíthetünk a bántalmazott nőkön” – mondta Oláh Emese. Bevallása szerint dédelgetett álma vált valóra akkor, amikor 2019. április 9-én hivatalosan is megnyílt a családon belüli erőszak áldozatainak tanácsadó központja Kolozsváron. A Zsigmond király (Maramureşului) utca 1. szám alatti központ ingyenes jogi és pszichológiai támogatást nyújt azoknak a személyeknek, akiket családjukban bántalmazás ér, és akik segítséget kérnek. „Ez a székház a kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy Kolozsváron nyíltan elköteleződtünk egy olyan probléma visszaszorítása mellett, amely – közvetve vagy közvetlenül – a teljes társadalmat érinti, hiszen alapegységét, a családot támadja. Ez a családon belüli erőszak” – hangsúlyozta az alpolgármester. Együtt, a gyerekkori diabétesz ellen „Ne játsszunk a fiatal generáció jövőjével, figyeljünk oda a gyerekek egészségére! – azt gondolom, leginkább így foglalható össze a Medicover Egyesülettel partnerségben végzett szűrőprogram, amely során a szakemberek felmérték a kolozsvári 5. osztályosok általános egész-

ségi állapotát” – mesélt Oláh Emese egy másik, számára kedves projektről, amelyet a 2018/2019-es tanévben sikerült lebonyolítani. Az egészségügyi felmérésben 45 kolozsvári iskola több mint 2000 5. osztályos diákja vett részt (az összes kolozsvári 5. osztályos diák 75%-a), a 2. típusú diabétesz kialakulásának kockázatát közel 700 gyerek esetében állapították meg. Ezek a gyerekek azóta megfelelő ellátásban részesülnek. 2019-ben a gyermekellátási infrastruktúra is fejlődött „A magyar kisgyerekes szülők egy része is felszusszanhatott akkor, amikor tavaly májusban sikerült átadnunk a 90 helyes, Donát negyedi új bölcsődét, ahol magyar csoport is in-

Tavaly is támogatásban részesültek a civilszervezetek és az egyházak Kolozsvár önkormányzata minden évben kiírja a szociális, kulturális és egyházaknak szóló pályázatait, amelyek lebonyolítása a rengeteg előírás és követelmény miatt a legtöbb pályázónak gondot okoz. Éppen ezért az RMDSZ városi szervezete kezdeményezte egy pályázati felkészítő megszervezését, amelyre tavaly január 15-én a K+ közösségi térben került sor. „A kezdeményezés nagy sikernek örvendett, a magyar civilszervezetek részéről több tucat érdeklődő előre kigondolt pályázati témával, illetve költségvetéssel jelent meg. Az eredmény látható volt, hiszen a pályázati időszak tavaly sokkal gördülékenyebben zajlott” – mondta az alpolgármester. 2020-ban megvalósulnak a tavalyi tervek Tavaly számos projekt terve készült el, amelyek befejezése erre az érve várható. 2020-ban az önkormányzat a zöldövezetek kiterjesztésére koncentrál. „Parkok, szabadidős területek nélkül nem lehet élhető a város, éppen ezért az Armătura park, a Vasutaspark, a Monostor negyedi La terenuri nevű sportbázis, a Hajnal negyedi park kiépítésére fókuszál a közigazgatás” – zárta beszámolóját az RMDSZ-es alpolgármester. (X)

A tavaly több elektromos buszt is üzembe helyeztek Kolozsváron Igen, tessék! magazin | 16

30 év

KMDSZ – egy 30 éves történet

Harmincadik szülinapját ünnepli az a diákszervezet, amely hosszú évek óta a kolozsvári egyetemisták támasza, hatalmas bulik szervezője, a legtöbb diákot megmozgató események megálmodója. Ez nem más, mint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ). Branea Róbert alapítótag, jelenleg az Erdélyi Kárpát-Egyesület – Kolozsvár 1891 titkára mesélt lapunknak az akkori helyzetről, célokról és közösségi munkáról.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem főépületénél 1990 márciusában a magyar oktatásért szerveztek ülősztrájkot – Milyen célból alapították a KMDSZ-t? – Azért szerveztük meg magunkat, hogy magyarul tanuljunk, magyarul végezhessük az egyetemet. Ez 1990 előtt nem volt lehetséges, így ez volt az első dolog, ami eszünkbe jutott nekünk is és a magyar nyelvű tanároknak. Mindenkinek ott volt az emlékében az akkoriban erőszakkal megszüntetett Bolyai egyetem és emiatt mindenki nagyon lelkes volt.

17 | 2020. február

Az egy naiv elképzelés volt, hogy két napon belül újraindul a magyar oktatás és a Bolyai egyetem, persze nem így működnek a dolgok. Végül is ez volt a mozgatója annak, hogy alapítsunk egy diákszervezetet, amely indulásból egy leendő magyar egyetem diákszervezetének tekinti magát. Egyetemet nem lehet létrehozni két nap alatt, de diákszervezetet lehetett. – Mennyire teljesültek időközben az akkori célok?

– Itt élek ebben a városban, tehát követtem a KMDSZ-t, van kapcsolatom vele. Voltak évek amikor nem volt olyan szoros kapcsolatom az akkoriakkal, volt, amikor szorosabb volt, de általában mindig tudtam, hogy mi történik. Úgy érzem, a célok teljes mértékben teljesültek. Generációs társaimmal is egyöntetűen büszkék vagyunk arra, hogy még mindig létezik ez a diákszervezet, és jól működik. Csomó innova-

tív dolgot csinál, és valahogy mindig haladt a korral. Azt csinálja, amire a diáktársadalomnak szüksége van. Persze, nem tökéletes senki, főleg egy ilyen fiatalokból álló társaság, amely dinamikusan két-három éves ciklusokban változik. Büszkék vagyunk arra, hogy 30 éve folyamatosan létezik és, hogy lényegében ez talán Románia legaktívabb és legnagyobb diákszervezete. – Mennyire segítették Önt a szakmai életében a KMDSZ-es tapasztalatok? – Elég nagy mértékben segítettek, mert nagyon sok mindent tanultam, amihez azelőtt nem értettem, de ott kipróbáltam, megtanultam. Ugye rá voltunk kényszerítve, hogy mindent autodidakta módon megtanuljunk. Kezdve attól, hogy hogyan kell létrehozni egy szervezetet, ennek vannak jogi meg adminisztratív részei. Nagyon sok mindent megtanultam, és azt utána pedig felhasználtam, és mások is ugyanígy. Nagyon sok ember a KMDSZ-ből nőtte ki magát mint vállalkozó vagy mint politikus. Sokféle sikertörténet van. A lényeg, hogy mindenki, aki ott dolgozott, az tanult valamit, és többet elért, mint akkor, ha nem lett volna ott. Ez nem csak a KMDSZ-re érvényes, hanem általában bárki bármilyen önkéntes környezetbe bekerül, és magától csinál valamit egy bizonyos vonalon, egy bizonyos szakmában az sokszor több lesz, mint az, aki soha életében nem csinálta, csak épp a tanulmányaival foglalkozott. Valószínűleg nem lesz olyan széleskörű tapasztalata egyetem elvégzése után, mint azoknak, akik kipróbáltak más dolgokat is.

... a városháza nagy beton virág- vagy egyéb növénytartó vályúkat helyezett a járda szélére. Mi ennek nem örültünk, és kicsit arrébb toltuk... – Ha egyetlen dolgot kéne kiemelni, amiért a leghálásabb ennek a szervezetnek, hogy létrehozták, amit megtapasztalt abban a pár évben, amíg ott volt, mi lenne az? – Talán az, hogy egy csomó értékes személyt és barátot akkor ismertem meg. Másképp nem ismertem volna meg ezeket az embereket, különböző generációkban is voltunk, voltak éves eltolódások, de ezeket a személyeket valószínűleg nem ismertem volna meg, ha a szervezet nem része az életemnek. Szerintem ez elmondható azóta is, hogy az emberek ott barátkoznak. Nagyon sok barátom, ismerősöm van, aki ott találta meg a párját például,

vagy épp ott veszítette el, mert ilyen is van. – Mi a legviccesebb történet az egykori KMDSZ háza tájáról? – Ez a történet arról szól, hogy milyen „erős” a KMDSZ. Akkoriban volt egy ócska autója a KMDSZ-nek, amit a székház előtt, ahova amúgy 1994 tavaszán költöztünk, a járdán szoktunk parkolni. Egyszer csak a városháza nagy beton virág- vagy egyéb növénytartó vályúkat helyezett a járda szélére. Mi ennek nem örültünk, és kicsit arrébb toltuk, hogy az autónak helyet csináljunk. Persze, a végén úgysem mi nyertük meg ezt a „betonhuzavonát”. Nagy Andrea

Igen, tessék! magazin | 18

l sáva á l n ajá

t.ro s e inv p .e z ww w

j év, új szerszám. Úgy gondoltam, kezdjük az új évet teljes erőbedobással, és milyen más szerszám lenne alkalmas erre, mint egy asztali körfűrész. Amiről ez alkalommal fogunk beszélni, az egy kissé ritka darab, nem sok gyártónak van ilyen körfűrésze. A Metabo TKHS 315 C – 2,0 WNB egy olyan asztali körfűrész, ami inkább ács-, építkezési és háztartási munkákra alkalmas, mint hagyományos asztalosságra. Miért gondolom ezt? Hát, azzal kezdeném, hogy volt alkalmam jó ideig dolgozni vele, így megalapozott a véleményem róla. Mielőtt belevetnénk magunkat a mély vízbe, nézzük meg milyen típusú asztali körfűrészek vannak a piacon. Az első és legolcsóbb a kis méretű, rendszerint 30×50 centiméter körüli munkafelülettel rendelkező körfűrész. Ezek inkább gyors, apró finomításokra alkalmasak, szegőlécezés, szalagparkettvágás stb. Nem túl erősek, de hordozhatóak. A következő kategória egy átmenet a kis és hordozható fűrészek és a hagyományos asztalosságra szánt gépek között. Méretben kissé nagyobbak, kissé erősebbek is, viszont a sokoldalú állíthatóságuknak köszönhetően a legtöbb asztalos munkát is megbírják, ilyen például a Bosch PTS 10. Végül pedig van a hagyományos, asztalosságra készített asztali körfűrész, ami sokkal erősebb, nagyon pontos még nagy munkadarabok vágása esetén is, viszont ha nem ebből keressük a kenyerünket, soha nem fog megtérülni. Méregdrágák, és legfeljebb kis daruval lehet mozdítani őket. A korábban említett Metabo más kategória. A munkafelülete majdnem kétszer hos�szabb, mint széles, ami rendkívül hasznos, amikor hosszú munkadarabokkal van dolgunk, mint ge-

19 | 2020. február

teszt

Metabo TKHS 315 C – a szívós munkagép

rendák, fosznik vagy deszkák. Állíthatóság szempontjából nem tud túl széles vágásokat végrehajtani, csupán 29 centiméter a maximum. Ez egyébként ácsként meg építkezésben több mint elég. A fűrészlap meglehetősen nagy: 31,5 milliméter átmérőjű, illetve a maximális vágásmélység is nagy, 85 milliméter, mikor derékszögben van a lap. A motor pedig erős, 2000 wattot képes kifejteni. Állvánnyal van ellátva, így a munkafelület magassága 85 centiméter. Egy másik jellemző, ami igencsak fontos ebben az alkalmazásban, az a súlya, 62 kilogramm, más szóval nem fog felborulni, ha egy gerendát rakunk rá. Mindezek a jellemzők arról árulkodnak, hogy a Meta-

rül, ami azért meglepő, mert egy Metabo kezdő szintű csavarozógép kb. 8-900 lej. Biztos vagyok benne, hogy a nem szakmabeliek, hétvégi barkácsolók fejében az jár most, hogy minek adjak ki 1500 lejt egy körfűrészre mikor egy évben fél tucatnyi alkalommal fogom használni? Két dolgot tudnék hozzáfűzni ehhez a gondolathoz. Ha ez a körfűrész áll ott a garázsban, hidd el, majdnem minden hétvégén elő fogod venni. A másik meg az, hogy ez nem egy olyan szerszám, ami egy munka után bedobja a törülközőt. Nem kell takarítani, olajozni. Ez az a szerszám ami mintha szeretné, amikor keményen kell dolgoznia. Ősszel berakod a garázsba, tavasszal előveheted, és ugyanúgy működik. Jó munkát! Kovács Barna

bo számára az ácsmunka, az építkezés és a háztartási feladatok, mint a kerítés-, tetővagy filagóriaépítés, sőt akár még tűzifavágás is az, amiben igazán otthon fogja érezni magát. Ami számomra meglepő, hogy nem viseli a Metabóhoz illő borsos árcímkét. Az Epinvestnél csupán 1535 lejbe ke-

szakértő

Meghízhatok-e a stressztől?

okakban feltevődik az a • Fogyasszunk omega-3 kérdés, hogy miért van zsírsavakban gazdag ételeaz, hogy keveset eszik, és ket: lenmag, diófélék, halmégis súlytöbblettel renolaj. delkezik. Napjaink egyik • Legyen C-vitaminban legnagyobb ellensége a gazdag az étrendünk: friss stressz. Az állandó rohanidényzöldségek és Szilágyi Karola gálás, határidős munkák, gyümölcsök. dietetikus, testképzavar, nem ele0740-560836 szilagyikarola90@ gendő énidő, házimunka, gmail.com család és észre sem ves�szük, hogy az életünket teljesen átfogja a stressz. A stressz ugyan úgy érintheti a lelkünket, mint a testünket. A kortizol nevű stresszhormont nagyrészt a mellékvese termeli, ami kisebb mennyiségben teljesen rendben van, ellenben ha hos�szú ideig, túl nagy mennyiség van belőle, azt a szervezet igen megszenvedi. Mik a tünetei? Fáradtság, ingerlékenység, étkezési problémák, mint például a nem evés, vagy túl nagy mennyiségű étel elfogyasztása vagy a folyamatos nassolás, édesség iránti fokozott vágy, alkoholfogyasztás, koncentrációképesség csökkenése. Kutatások kimutatták, hogy sokkal több nő reagál evéssel a stresszhelyzetekre, mint férfi. Itt megemlíthetjük, hogy ezek az ételválasztások a legkevésbé hasznosak a szervezetünk számára, mert nagyon nagy valószínűséggel kalóriadúsak és vitaminszegények. • Kerüljük a káHogyan segíthetünk vé, alkohol, energiaitalok stressz esetén? fogyasztását. Helyettesítsük őket zöld teával. • Tartsuk egyenletesen a vércukorszintünket – a megfelelő étrend • Legyen minél több oxito nagyban meghatározza az életmicinforrás a napunkban: egy ölenőségünket. lés, beszélgetés, séta, megfelelő mennyiségű sport, bármilyen • Fogyasszunk lassan felszívódó hobbi. szénhidrátokat, mint például a teljes kiőrlésű gabonafélék: hajdina, bul• Meditáljunk vagy lélegezzünk gur, barna rizs, teljes kiőrlésű lisztnaponta egy kis ideig hosszan, ből készült kenyér stb. mélyeket.

• Étkezésünk során használjunk pihenést elősegítő gyógynövényeket, mint például a zsálya és a macskagyökér. • Pihenjünk eleget. (X)

Igen, tessék! magazin | 20

Hogyan szerezzünk védjegyoltalmat Romániában? „Szeretném a márkanevem, a logóm levédeni. Hogyan tudnám ezt megvalósítani?- kérdezi olvasónk.

a Önnek is van egy piacképes ötlete, és nem szeretné, hogy mások visszaéljenek vele, akkor ne késlekedjen, hiszen komoly anyagi kár is érheti, ha nem gondoskodik a védelméről. Egy márkát időbe telik felépíteni, ne hagyja, hogy mások megfosszák a megérdemelt erkölcsi és anyagi megbecsüléstől. A védjegy egyértelműen és pontosan ábrázolható, lajstromozott megjelölés, amely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgál. A köznyelvben a védjegy

21 | 2020. február

iparjogi fogalom helyett A kérelemnek tartalmazfőleg a márka, márkanév, nia kell a kérelmező adabrand, logo elnevezéseket tait, a megjelölést és enhasználják, amelyek viszont nek típusát, illetve hogy közgazdasági fogalmak. milyen árura és szolgáltaAz ábrázolás szerint tásra vonatkozóan óhajta márka lehet verbális, juk az oltalmat. A nizzai Kovács Noémi amennyiben standard kaosztályozás tartalmazza ügyvéd, 0745-015485 rakterekkel írt elnevezést mindazokat a termékeket kovacs.noemi@ tartalmaz, figuratív, ha az és szolgáltatásokat, ameigentessek.ro (szerkesztőség) egy ábra betűk, számok lyekre védjegyoltalom igénélkül, kombinált, ha künyelhető. lönleges karaktereket, akár színeA kérelemhez csatolni kell a beket vagy egy elnevezést és ábrát is nyújtási (48 lej), illetve a kiközlétartalmaz, és lehet tridimenzionási díj kifizetését igazoló nyugtát, lis is, amennyiben a termék vagy a amely fehér-fekete márka esetén csomagolás formáját jelképezi. 143 lej, színes védjegynél pedig Védjegy-bejelentési kérelem be475 lej. A lajstromozási kérelem nyújtható elektronikus formában, ellen felszólalás nyújtható be a a www.osim.ro oldalon vagy postai Szellemi Tulajdonjogi Hivatalos Közúton, a formanyomtatvány papíron lönyben való kiközléstől számított történő kitöltésével. 2 hónapon belül. Az érdemi megCsak a megkülönböztetésre alvizsgálásra vonatkozó díj mértéke kalmas megjelölések tudják betölfügg a márka típusától (523–1046 teni a védjegy funkciót. Annak érlej) és a megjelölt áruk és szolgáldekében, hogy a megjelölésünk ne tatások számától, minden hozzálegyen azonos vagy összetévesztadott osztály esetén plusz 238 lejhető más, korábbi védjeggyel, még jel terhelve az igénylőt. A hivatal a kérelem benyújtása előtt tanácsos a kiközléstől számított 6 hónaleellenőrizni a már lajstromozott pon belül érdemben megvizsgálja védjegyeket tartalmazó adatbázist. a kérelmet, és amennyiben megA kérelem benyújtható természefelel a törvényes követelményetes vagy jogi személy által, szemékenek, a védjegy lajstromozásra lyesen vagy megbízott szakember kerül. A védjegyoltalom a lajstképviseletében. Azonban aggoromozással keletkezik, de mindig dalomra semmi ok, minden a bejelentés napjára visszaható esetben a bejelentőként hatállyal. feltüntetett személy Romániában a lajstromozási időlesz a védjegy tutartam átlag 9 hónap, hiánypótlajdonosa. lás igénylése esetén, akár hosszabb időre is elhúzódhat. Egy lajstromozott védjegy oltalmi ideje a bejelentési kérelem bejegyzésétől számított 10 év. Az oltalom további 10 éves időtartamra, korlátozás nélkül megújítható. A védjegy abban az országban élvez oltalmat, ahol a lajstromozás történt, igényelhető országos, uniós, illetve nemzetközi szinten. (X)

lazíts Sudoku 8

5 7

9 8

2 5

3 9

8 4

7 2

9 4

4 2

2 5

8 9

5 8

5 4

8 9

tokajnál ömlik a tiszába nyúl teste!

2 1

9 9

francia Forradalmár (jean-paul) gólyafej!

együttérző, férj és Vízi állatok sajnálatot feleség oklevele testrésze érző

2./I.

A jelenlegi 24 órA

8 9

8 utasításokat osztogató kiáll az elejére!

7 5

7 6

kecske kosztolányi kicsinye ... (író, költő) gépben van! római 500

4 8

lángoló kinlódva, siránkozón nyöszörög x, ..., Z szigorú bírálatot

H észak-olasz város orlai petrich ... (festő)

(pl. késsel) megszúró téli sportoló indiai hercegi cím gyapjúkabátféle

lovas katona az egyik bankjegy

egyből kettő! buzdít, bátorít végtelenül esik! messzire hajít

gyakran vasúton utazó bibliai alak, séth fia, ádám unokája

ebéd párosban! jókedvű

2./II.

Kínos helyzet, zavar egyetemi szervezeti egység metró része!

ritka kettősbetű eltérő, nem ugyanaz a végén maradt!

az elektron jele

néma alak! madagaszkár, jemen autójelzése ilyen gyümölcs is van los angeles (röv.)

biztonsági felügyelet összetört díj! erős csapást mérsz rá közlekedési sáv

az ő (kezének) gesztusa félig! épphogy létezik

Ő Rejtvényszelvény

Név: ................................................................................................... Telefonszám: ............................................................................. Postacím: ...................................................................................... ............................................................................................................... Megfejtés: . ................................................................................... ............................................................................................................... ............................................................................................................... ............................................................................................................... ............................................................................................................... A szelvény kitöltésével a rejtvényfejtők hozzájárulnak személyes adataiknak az Igen, tessék! Mozgalom általi feldolgozásához az EU vonatkozó rendelete (GDPR) előírásai szerint.

kiló- (röv.)

A farsang vízkereszttől (január 6.) ... (1.) (idén február 25-ig) tartó, ... (2.). A nyereményeket a Kolozsvári Állami Magyar Színház ajánlotta fel.

A Kurázsi mama és gyermekei

2020. február 28., péntek, 19 óra, nagyterem

Megfejtések leadása: szerkesztőség; Agapé Étterem: Szentegyház (Iuliu Maniu) u. 6. sz.; info@igentessek.ro Beküldési határidő: 2020. március 20. Novemberi rejtvényünk megfejtése: trolibuszforgalom; az állomástól a város keleti végéig. Nyertesek: Balázs Enikő (Kolozsvár), Buzafi Iudit-Mária (Kolozsvár), Szászka Emőke (Kolozsvár). Igen, tessék! magazin | 22

recept

Muhammara, a szír paprikakrém

Hozzávalók:

3 db kápiapaprika (nagyobb) 80 g dió 2 ek. sűrített paradicsom 3 ek. zsemlemorzsa só ízlés szerint 1 kk. chilipehely 1 ek. petrezselyem 1 ek. gránátalmamag 1 ek. olívaolaj

ár a téli zimankós idő nem éppen a friss zöldség szezonja, és a szupermarketek pol-

Ilyés Sándor borszakértő ajánlata

KÁRÁSZTELEK SOPHIA 2018 Ha nem készítjük túl csípősre a muhammarát, akkor a borpárosítás kapcsán a sült paprika füstös ízvilágára és a dió olajos, krémes jellegére kell figyelnünk leginkább. Fűszeresebb, tartalmas vörösbort is próbálhatunk, de most egy hordós érlelésű, testes, komoly fehérbort ajánlunk, éspedig egy chardonnay-t a Szilágysági Borvidékről. A bor 8 hónapot töltött seprőn, nagy tölgyhordókban, így mind illatában, mind ízében a citrusos, érett fehérhúsú gyümölcsöket pörkölt aromák egészítik ki, illetve egy vajas, krémes jelleg, ami jól harmonizál a fogás ízvilágával. Borsarock – Kossuth Lajos u. (21 decembrie 1989) 7. – Brassai Sámuel u. 4. www.borsarock.com

23 | 2020. február

cain is jobbára gyanúsan tökéletes vagy sápadt, távolról importált példányokat találhatunk, ha tartós zöldségmegvonásban szenvedünk, ne adjuk fel! A Szíriából származó muhammara nevű paprikrakrém nem csak téli étlapunk különleges színfoltja lehet, de füstös ízeivel az őszi zakuszkakészítés illatait és ízvilágát is visszavarázsolhatja konyhánkba. A paprikákat 200 fokos sütőben vagy faszénen sütjük addig, amíg mindenhol fekete lesz a héjuk. Ha elkészültünk, fóliával letakarjuk őket, és 10 percig hűlni hagyjuk, majd könnyedén lehúzzuk a héjukat. A hámozott paprikákat a dióval, a sűrített paradicsommal, a zsemlemorzsával együtt az aprítóba tesszük, összeturmixoljuk, majd sóval és chilipehellyel fűszerezzük. A kész paprikakrémet tálaláskor szórjuk meg a petrezselyemmel, a gránátalmamaggal, és locsoljuk olívaolajjal. A kész paprikakrémet pitával vagy kenyérrel fogyasztjuk, de akár friss zöldséggel is mártogathatjuk. Jó étvágyat!

Igen, tessĂŠk! magazin | 24