Mesével és játékkal a fejlődésért – interjú Kádár Annamáriával

A Mesével és játékkal a fejlődésért – interjú Kádár Annamáriával

Többkötetes szerző, pszichológus, egyetemi adjunktus, több projekt vezetője. Szakmai szempontból így jellemezhetjük Kádár Annamáriát, aki a különböző projektjeivel és szaktudásával rengeteg gyerek és fiatal életét sikerült egyengesse.

önről kés lt s k le r s n l s t le él e erő rr s ték ss és ese l nt tel es t én cs t nk lt l ér ető el . t n e ten erről n l t t?

– Évtizedek óta foglalkozom a mesékkel, valamint a mese érzelmi intelligen iára és személyiségfejlődésre való hatásával. Úgy gondolom, nemcsak gyerekként hat ránk, hogy megteremtve magunknak a belső képeket megálmodjuk a saját életutunkat és élettervünket, megszelídítjük a félelmeinket, csillapítjuk az érzéseinket, hanem akár felnőttként is befolyással van a mindennapjainkra, amikor a saját élettörténetünket éljük és írjuk tovább. Ahogy Gabriel García Márquez mondja: Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni. Tulajdonképpen én a csapatmunkában hiszek, a szinergiában, mert a csoport több, mint a tagoknak az összege, hiszen jelen van a csoportdinamika, a csoportszellem, a kölcsönös segítségnyújtás, de nem maradnak el a kon iktusok és a nehézségek sem. Ezáltal fejlődik egy felnőtt, egy gyermek rugalmassága, problémamegoldó készsége, rájön arra, milyen szerepeket tud felvállalni a csoportban, mivel tudja előre lendíteni a soport munkáját, és mennyire erősek tudnak lenni külön-külön és közösen is.

M l en s ere e n tékn k és esének e erek s e él sé e lő ésé en?

mesék elsősorban a belső képalkotást erősítik meg bban k l nb zik a belső és a k lső kép, hogy ez utóbbit kontrollálhatatlanul kapjuk például a rajzfilmek által, a belső képet viszont mi teremtj k, és ezáltal tudjuk szabályozni a belső folyamatainkat kutatások alapján egy olyan gyerek, aki gy nő fel, hogy meséket hallgat nem sak népmeséket, hanem kortársakat vagy akár a valóságon alapuló t rténeteket, mint például a sz lei találkozása vagy a nevének keletkezése , teljesen másképp formálódik az érdeklődése, k nnyebben alkalmazkodik, rugalmasabb az ellenálló képessége aga a rítusos szertartás, ahogy mesemondás k zben felkészítj k a gyereket a nap lezárására, is érzelmi intelligen iát fejlesztő hatással bír, hiszen az sszeb jás, a k z s érzelmi tapasztalat már nmagában egy olyan kapaszkodót ny jt a gyereknek és a sz lőnek, hogy ez akár a serd lőkor végéig is el tudja kísérni őket Egy olyan biztos talajt jelent, ahova bármikor vissza lehet térni

– Nemrégiben jelent meg a Valódi példaképek c. kötete. Mesélne erről?

Ez a k tet a karanténprojektem, ha nevezhetem így izenhárom olyan kortárs magyar személyiséggel készítettem interj t, akik valamilyen ter leten kimagaslót alkottak em sak a teljesítmény k alapján válasz-

tottam őket, hanem az erk l si tartásuk miatt is, mivel mindegyik olyan életutat járt be, ami k vetésre méltó zelőtt készített nk egy kutatást t bb mint ezer fiatallal, megnézt k, kiket és kiket nem tekintenek példaképnek akár mesék, irodalmi hős k terén és a kortárs zenészek, éne-

kesek, youtuberek k z tt is, és azt is megkérdezt k, hogy miért, illetve miért nem azonosulnak vel k kutatásban az volt a k z s szál, hogy a fiataloknak kell egy olyan személyiség, aki valami miatt k vetésre érdemes, akinek nem sak az lébe hullott a siker, és egy-két nap alatt híres lett, hanem megdolgozott érte, valamiben hasonlít hozzájuk, esetleg ugyanazt az utat járja be, mint egy mesehős, aki elindul, kimozdul a saját komfortzónájából, elviszi magával a hamuban sült pogácsát, megküzd a saját k lső-belső sárkányaival, és fel tud mászni a saját égig érő fájának a tetejére indegyik t rténetet ki sit népmeseszer en írtam meg, ám van benn k egy kis savar: elgondolkodtam azon, vajon melyik az a t rténetszerkesztési mód, ami egy tíz és egy száztíz évesnek is megfelel, és hamar ráj ttem, hogy az in medias res , azaz a k zepéből kiinduló mesélőmóddal tudom az sszes korosztály figyelmét megragadni Ez tulajdonképpen annyit tesz ki, hogy első mozzanatként bevillantok egy képet, amivel felkeltem a kíván siságot, és onnan térek rá arra, hogy honnan indult, milyen t vezette őt odáig, ahol most van, milyen erőforrásai voltak, a sz lei hogyan támogatták, egy kudar után hogyan állt fel és kezdte jra indegyik rész valamilyen szempontból k l nleges, hiszen nem egy kikozmetikázott t rténetet olvashatunk, hanem igazi h s-vér karakterek életmeséjét

– Ön szerint miért fontos, hogy a gyerekek valódi példaképet válasszanak maguknak? Milyen hatással lehet ez az életükre?

„A fiataloknak kell egy olyan személyiség, aki valami miatt követésre érdemes, akinek nemcsak az ölébe hullott a siker, és egy-két nap alatt híres lett, hanem megdolgozott érte.”

portré

zemélyiségfejlődés nk során szeretj k megválasztani a saját példaképeinket, gyerekként ezek lehetnek az óvodapedagógusok, később a tanítók, tanárok, akár meseszereplők, irodalmi hős k is ikor már a realitásra való irányulás nagyobb, mint a mesére való irányultság ez pont a kilen -tíz éves kor, ami a k nyv alsó korhatára is , akkor szeretnénk olyan ikonikus sze-

mélyiségeket látni magunk előtt, akik bejárták előtt nk az utat Egyrészt nagyon félelmetes, másrészt kíván sisággal is vegy l az, amikor egy ki sit elindulunk afelé, hogy ki is vagyok én, merre tartok, mi az élet élom, mi az a pálya, amin el kell indulnom, ilyenkor pedig nagyon fontos, hogy legyenek előtt nk azonosulási minták Ez nem azt jelenti, hogy mindenki olyan feren es szerzetes kell legyen, mint jte saba atya, vagy olyan kutató, mint oska Botond, hanem azt, hogy a gyerekek egy olyan utat látnak, amiből érdemes megtanulni, hogy a siker nem instant megoldások formájában jelentkezik, hanem egy küzdelemmel teli t népmesékben is lényegében ez van, hiszen amikor a hős elindul, rengeteg nehézséggel néz szembe, a k tetben megjelenő mesék is ehhez hasonló azonosulási mintákkal szolgál a gyerekek számára.

n e k ő é nöke M t s r n s lle lt l n s sk l s k t l lk t t t l e etsé r r n k. é l e tt s c l te etsé n s ?

Ez a tehetséggondozó képzés a gazdagítás módszertanával dolgozik, mivel első k rben feltérképezik a diákok érdeklődési k rét, a fejlődési igényeket, a lehetőségeket, megnézik, milyen tudást szeretnének elérni, amelyek alapján a selekedve tanulást helyezik a k zéppontba. A tehetséggondozásban nagyon fontos a játékosság, a kreativitás, az élménypedagógia, a rugalmasság, hogy legyen kihívás a feladatokban ényegében egy alternatív utat kíván azoknak a gyerekeknek, akik fejlődni akarnak és szeretnek rá sodálkozni a világra

– Mit tud nyújtani a Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Progr t l kn k?

Elsősorban azt, hogy ki tudnak bontakozni az érdeklődési k r kbe tartozó foglalkozásokban, mik zben gyakorlati tapasztalatot szereznek, és egy olyan ter letet ismernek meg, amiben a későbbiekben k nnyen kiismerik magukat Ezek mellett az egy nagyon gazdag időt ltési lehetőség, kap solódási pont a fiatalok k z tt, a sapatmunka megtapasztalását is biztosítja, hiszen olyan rutinos pedagógusok dolgoznak a gyerekekkel, akik ébren tudják tartani benn k a kíván sisági folyamatot

M k l etése kö össé kért tenn k r te etsé es t l k ne elése. M ért le et nt s kö össé nk e er életé en?

zámos kutatás erősíti azt, hogy ha van szo iális felelősségvállalásom, ha nem sak én vagyok a saját világom k zpontjában, hanem k rbenézek, és a saját sz kebb és tágabb k rnyezetemben tudok tenni valamit, akkor ez a boldogságomnak is az egyik faktora, ezt pedig nem lehet elég korán elkezdeni bámészkodó hatás nagyon sokszor jelentkezik az élet nkben: minél t bben vagyunk egy olyan helyen, amikor valakinek segítségre van sz ksége, annál inkább felmentj k magunkat a felelősség alól iért pont én iért nem te gyerek már egészen ki si kora óta mintát kap arra, hogy akár alulról j vő változásokban is higgyen, hogy ne valaki más sodatevésére várjon, hanem aktívan részt vegyen a változásban és a változtatásban

SZÖVEG: KABAI KRISZTINA KÉP: RAB ZOLTÁN