igen, tessék! különszám - partnereknek by Igen, tessék! mozgalom

igen, tessék! KÜLÖNSZÁM

Elvi kérdés a nyelvi kérdés? | 4.

A Pikowatt-titok | 18.

Élménybisztró erdélyi módra | 17.

hirdetés

Könnyen, gyorsan, anyanyelven!

Keresse

az Igen, tessék! matricákat és kitűzőket! igényelje az anyanyelvű kiszolgálást! Az Igen, tessék! több mint 700 partnercége arra törekszik, hogy klienseiket anyanyelvükön szolgálják ki! Megtalálja őket a www.igentessek.ro honlapon. Igen, tessék! | 2

tartalom

köszöntő

4 Elvi kérdés a nyelvi kérdés?.... 4-5 Júliusban jön a negyedik Zöld Okos........................................ 7 Gyorstalpaló - a kulturálisan érzékeny marketingmozgalmunk eszmei háttere................................8

Lépésről lépésre épül a jogállamiság............................... 15 Regionális szintű vállalkozásfejlesztési program indul............................... 16 Élménybisztró erdélyi módra....... 17

Búcsú a penésztől...........................9

A Pikowatt-titok.....................18-19

Egy emberléptékű vállalkozás...... 10

Amit nem tanítanak a fodrásziskolában....................... 20

Okos megoldások az elégedett vásárlókért.....................................11 Prémium üzletlánc anyanyelvi kiszolgálással................................ 12 Az utasaink nyelvén beszélünk.... 13

A pénz anyanyelven beszél.......... 21 Családi staféta............................. 22 PARTNERSÉGI SZÁNDÉKNYILATKOZAT...... 23–24

Folytatjuk a munkát! Anyanyelvünkre büszkének kell lennünk, megőrizni és életben tartani a közösségünk feladata. Az elmúlt évtizedekben igencsak megváltozott a magyar nyelv szerepe és helyi a mindennapokban. Az Igen, tessék! - Da, poftiti! egyesületünk abból a célból jött létre, hogy meggyőzőn minél több vállalkozást, szolgáltatót, hogy használja a magyar nyelvet a felületein és/vagy a kommunikációjában. Az alaptevékenységünk mellett mindig figyeltünk arra, hogy minden nyelvhasználattal kapcsolatos tevékenységben, szakmai munkában szerepet vállaljunk. Jelenleg a mozgalom és az egyesület önkénteseinek munkája nyomán, több, mint 750 partner csatlakozott a mozgalomhoz és vállalta, hogy jelzi vásárlói irányában, hogy elérhető a magyar nyelvű kiszolgálás. Ez a munka egy folyamatos kapcsolattartást igényel, számos ismertető eseményt, rendezvényt szervezünk az év folyamán, frissítjük az adatbázisunkat és lehetőségeink és eszközeink folytán próbáljuk eredményesebbé tenni munkánkat. A 2016-ban átadott online platformunkat, a kolozsvári Codespring céggel folyamatoson fejlesztjük, optimalizáljuk. Talpas Botond

különszám Kiadja az Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület.

A kiadvány megjelenését támogatta:

3 | különszám

Elvi kérdés a nyelvi kérdés? A

z Igen, tessék! mozgalom 2011-ben alakult azzal a céllal, hogy a szabad piac logikájára alapozva arra sarkallja a cégeket, hogy azok magyar nyelven is kiszolgálják klienseiket. A mozgalom alapgondolata szerint, a kolozsvári magyarok ha tehetik, jellemzően magyar nyelven veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat, melynek köszönhetően, hogyha egy cég világosan jelzi, hogy ő magyar nyelven is ki tudja szolgálni klienseit, bevétel növekedésre tarthat számot. A cégek gazdasági előnyein túl, a mozgalom működése a magyar nyelv használatának tereit kibővíti, illetve a magyar nyelv presztízsét és használati értékét növeli. A magyar nyelvi kompetenciákat egy zöld „Igen, tessék! Da, poftiți!” feliratú matrica segítségével jelezhetik a vállalkozók a kliensek irányába. Az Igen, tessék! mozgalom, fél éves működése után egy kezdetben 15000, majd 18 000 példányszámban megjelenő és ingyenesen kiszórt közösségi havilapot hívott életre, melyen keresztül mind a magyar cégtulajdonosokkal, mind a tágabb magyar lakossággal kön�nyen ismertetni lehet a mozgalomban rejlő lehetőségeket. A magyar szolgáltatások iránti kereslet és kínálat logikája mentén, 2013-ban és 2014-ben három kutatást végeztünk. Első kutatásunkat partnercégeink körében végeztük, azt vizsgálva, hogy milyen tapasztalatuk van a magyar nyelvű kiszolgálással kapcsolatban. Második kutatásunkban a piac keresleti oldalának egy sajátos szegmensét vizsgálva, a kolozsvári magyar egyetemisták körében végeztünk online kérdőíves kutatást, Csata Zsombor szociológus szakmai vezetése alatt. Harmadik kutatásunk, melyet a továbbiakban ismertetni fogunk,

azzal a céllal készült, hogy minél jobb rálátást nyerjünk a kolozsvári magyar lakosság nyelvi attitűdjére. Nyelvi tudatosság és fogyasztás

kább az orvos és az ügyvéd esetében (ami bizalmi viszonyt feltételez) számít a magyar nyelv. Ugyanakkor minden szolgáltatástípus esetében 50 százalék feletti azok aránya, akiket befolyásol a

1. ábra

Az 1. ábra a következő kérdésre adott válaszokat összegzi: „Milyen mértékben befolyásolja, hogy egy adott cég, szolgáltató, üzlet alkalmazottai beszélnek magyarul, amikor szolgáltatást választ az alábbi esetekben?” Az Igen, tessék! mozgalom, illetve a kolozsvári cégek számára talán ez az ábra lehet a leghasznosabb annak megítélésében, hogy érdemes-e magyarul is kiszolgálni a klienseket. Az igények függenek a szolgáltatás jellegétől. Legin-

választásban, hogy a szolgáltató tud-e magyarul. A magyar nyelvű kiszolgálás befolyásoló ereje Milyen mértékben befolyásolja, hogy egy adott cég, szolgáltató, üzlet alkalmazottai beszélnek magyarul, amikor szolgáltatást választ az alábbi esetekben? A magyar nyelvű kiszolgálást illetően a magas szintű román nyelvismerettel rendelkezők nem mutatnak lényeges különbséget az átlag

Igen, tessék! | 4

2. ábra

kolozsváriakhoz képest. (2. ábra) Így bátran megállapíthatjuk, hogy az Igen, tessék! mozgalom egy általános kolozsvári igényre ad választ a román nyelv ismeretétől függetlenül. Az elárusító nemzetisége, mint a fogyasztást befolyásoló tényező A gazdasági etnocentrizmus jelenléte figyelhető meg, amikor választani lehet, hogy inkább magyar vagy román eladótól vásároljanak.

3. ábra

5 | különszám

Képzelje el, hogy vásárláskor egy román, egy magyar és egy roma eladó közül választhat. A kínálat, minőség és ár tekintetében nincs különbség. Ön inkább melyiküktől vásárolna? (3. ábra) A megkérdezettek mintegy 92 százaléka tartja jó dolognak, hogy az üzletek tulajdonosai felirattal jelezzék, hogy az alkalmazottaik beszélnek magyarul. Kiemelten fontos, hogy 90 százalékos ennek a támogatottsága azok körében is, akik vagy nem hallottak az Igen, tessék! mozgalomról, vagy nem ismerik annak tevékenységét, ugyanis ez a tény egy általánosan jellemző igényre utal. A magyar lakosság 92 százaléka fontosnak gondolja, hogy Kolozsváron is lehessen használni hivatalos helyzetekben a magyar nyelvet. Továbbá a megkérdezettek 63 százaléka szívesebb dolgozna magyar többségű munkaközösségben. (4. ábra) A kolozsvári magyarok több mint 50 százaléka egy ilyen helyzetben inkább magyar eladót választana.

4. ábra

Inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet a következő állításokkal?

www.igentessek.ro

Igen, tessĂŠk! | 6

Júliusban jön a negyedik Zöld Okos

több nyelven kiszolgáló kolozsvári kereskedelmi egységek listáját negyedik alkalommal, frissített kiadásban jeleníti meg az Igen, tessék! mozgalom. Annak érdekében, hogy a lista pontos és teljes legyen, május-június periódusban leltározzák a magyarul is beszélő kolozsvári vállalkozásokat. A mozgalom a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) mentorprogramjának tizennégy fiatalját kérte fel arra, hogy keressék fel az Igen, tessék! Egyesület partnerhálózatához

7 | különszám

tartozó, a klienseiket anyanyelvükön kiszolgáló cégeket. A Zöld Okos harmadik kiadásában (ahogy az igentessek.ro honlapon is) azoknak a vendéglátóipari egységeknek, orvosi rendelőknek, ügyvédi irodáknak, boltoknak stb. az elérhetőségeit lehet megtalálni, amelyek az ügyfeleikkel való kapcsolattartáskor az anyanyelvi kommunikációt részesítik előnyben. „Több mint 600 zöld és sárga Igen, tessék!-matrica jelzi Kolozsvár-szerte azokat a több nyelven, köztük magyarul is kommuniká-

ló kolozsvári vállalkozásokat, szolgáltatásokat, amelyek az elmúlt években csatlakoztak az Igen, tessék! mozgalomhoz. A listát szeretnénk tovább bővíteni! Arra kérünk mindenkit, jelezzék, ha több nyelven kommunikáló cégről tudomásuk van az info@ igentessek.ro címen. A partnereinket pedig felkérjük, frissítsék adatai kat a www.igentessek.ro honlapon” – mondta Talpas Botond, az egyesület elnöke. Talpas szerint a partnereik elkötelezettségének és a kolozsváriak bölcsességének és bizalmának is köszönhető, hogy a többnyelvű kiszolgálás mindennapjaink természetes és magától értetődő része kezd lenni. Nem mindegy, hogy a megvásárolt termékeken, szolgáltatásokon keresztül milyen értékekbe fektetünk be – tette hozzá Talpas. A Zöld Okos júliusi, megújult arculattal megjelenő kiadásában tehát a lehető legaktuálisabb adatokat találják majd az olvasók. A Zöld Okost 22 000 példányban nyomtatják ki, majd eljuttatják a kolozsvári magyar családok postaládájába. Az kiadványt igényelni is lehet az info@igentessek.ro címen.

Gyorstalpaló - a kulturálisan érzékeny marketingmozgalmunk eszmei háttere Mit nyújt az Igen, tessék! mozgalom a vállalkozók számára? Betérő ügyfelekkel, többletbevétellel és ingyenes népszerűsítési felülettel segít. Mi az Igen, tessék! mozgalom célja? Az Igen, tessék! mozgalom célja az anyanyelvű kiszolgálás és tájékoztatás bátorítása a kereskedelmi életben és a nyilvános terekben. (Így – a teljesség igénye nélkül – az üzletekben, a piacokon, a kávézókban vagy a jegypénztáraknál.) Gazdasági hálózatba gyűjtjük azokat a cégeket, amelyek anyanyelven is fogadják ügyfeleiket.

megcáfolhatjuk azt a tévhitet, miszerint az csak az otthoni beszélgetésekre felelne meg. A nyitott hozzáállás így erősíti a közösségi öntudatot, továbbá az iskoláztatás során a nyelvválasztást kedvező irányba befolyásolja.

amennyiben a fogyasztó két, nagyjából azonos színvonalú termék vagy szolgáltatás közül kell válas�szon, amellett fog dönteni, amelyik hozzáadott értéket is képes nyújtani. Ez a hozzáadott érték lehet az anyanyelvű kiszolgálás.

A mozgalom tehát nyelvi jogokért küzd? Az a fajta értékesítői hozzáállás, amit mi javaslunk, nem képezi jogi szabályozások tárgyát. Azt szorgalmazzuk, hogy az eladók és a szolgáltatók ismerjék fel: ha a vásárlók anyanyelvén igyekeznek tevékenykedni – illetve figyelembe veszik az eltérő kultúrájú vidékek elté-

Tehát az Igen, tessék! mind az eladóknak, mind a vásárlóknak hasznos? Igen. A fent ismertetett elvek mentén mindenki csak nyer. Az eladók és a vásárlók egymást kiegészítő érdekei miatt a kereskedelem a nyilvános anyanyelvhasználat gyakorlatba ültetésének kiváló színtere. Az anyanyelvű kiszolgálásra áhító fogyasztóknak és az azt biztosító eladónak már csak egymásra kell találnia: így válik az Igen, tessék! mozgalom egy széles piaci rés tapaszává. A többnyelvűség jelensége nem ijeszti el a többségi társadalom tagjait? Nem. A többségi társadalom tagjai nem veszítenek ezzel a gyakorlattal semmit: ők továbbra is az anyanyelvüket használják vásárláskor, számukra nem változnak a „játékszabályok”. Az erdélyi példát kiragadva, a román cégtulajdonosok többsége biztos benne, hogy a magyar nyelvű kiszolgálással csak ügyfelet és pénzt nyer, nemzettársait nem zavarja a többnyelvűség.

Miért jó az anyanyelvhasználat az érintett közösségnek? Több szakmai felmérés is bizonyítja, hogy az anyanyelvhasználat a vásárlók számára többletkényelemmel és kedvező benyomással jár. A nyilvános anyanyelvhasználat elősegíti a közösség otthonosság-érzetét valamint növeli a nyelv használati értékét illetve gazdagítja szótárát. Javítja a nyelv presztízsét:

rő igényeit, – akkor bevételben is kifejezhető sikerekre számíthatnak. Gazdasági érvekkel és stratégiákkal biztatjuk többnyelvűségre az eladókat, a kulturálisan érzékeny marketing hívei vagyunk. Mi az a kulturálisan érzékeny marketing? Nem kell gazdasági szakértőnek lenni ahhoz, hogy felismerjük:

Hogyan járul hozzá az anyanyelvű kiszolgáláshoz az Igen, tessék! mozgalom? Szervezeti hálóba gyűjtjük azokat a cégeket, amelyek anyanyelvű kiszolgálást is biztosítanak. Változatos népszerűsítési felületeink (lásd lentebb) révén a fogyasztókat partnereinkhez irányítjuk. Ezen kívül rendszeresen tartunk olyan figyelemfelkeltő megmozdulásokat illetve adunk ki anyagokat, amelyek a valós többnyelvűség értékeire és hasznára hívják fel a figyelmet.

Igen, tessék! | 8

példaértékű

Búcsú a penésztől Miért kezd el valaki páramentesítő és légszárító berendezésekkel foglalkozni? Adrian Ciotlauș, a Soldec társtulajdonosa (képünkön) egyebek mellett erre a kérdésre is választ ad, aki jól menő kereskedői állását hagyta ott a saját, családi vállalkozásukért.

pósommal beszélgettünk egy pohár bor mellett. Meséltem neki, hogy Németországban dolgoztam párátlanító berendezésekkel. Mire ő azt mondta, hogy jól fognának a párátlanítók a romániai piacon, mert nincsenek még itt, senki sem foglalkozik vele. Ez 2005ben volt. Apósom építőmérnök, tudta, mi történik az építőiparban. Hamarosan megalapítottuk a Soldecet azzal az ötlettel, hogy foglalkozzon vele a feleségem, Mădălina, mert nekem ott volt az állásom: ipari szűrők eladásával foglalkoztam, egy magyar-osztrák céget képviseltem. De 2010-ben kiléptem, hogy saját lábamra állhassak, vagyis hogy beállhassak a feleségem mellé a cégbe. Vásároltunk egy kis szárítóparkot, és ezt adtuk bérbe. Hamarosan vásárló is érkezett a gépre, úgyhogy elkezdtünk eladni is. Az első hónapokban nagyon nehéz volt, mert senki se tudta, mire jók ezek a gépek. Ki kellett képezzük az építőipari szakembereket, építészeket, hogy mit jelent a párátlanítás. Nem elég kinyitni az ablakot és úgy szellőztetni, ki kell szívni a vizet a tömbházból vagy a lakásból. A falaknak ki kell száradnia. Régebb egy évet kellett várni építkezés után a beköltözéssel arra, hogy száradjanak ki a falak. Ezekkel a gépekkel ezt le lehet rövidíteni 2-3 hétre. Egy egészséges, száraz házat tudunk visszaadni, ahol nem jön elő a penész, meg az ablakok nem párásodnak be. Rengeteg beszélgetésen múlt, el kellett magyarázni az embereknek, hogy miért érdemes igénybe venni a szolgáltatást. Közben, aki kipróbálta - észrevette, hogy jól megy –, elmesélte másoknak, és lépésről lépésre beindult az üzlet. 2008-ban, a válság előtt már jól ment, a válság alatt viszont visszaesett a kereslet, majd lassan, de biztosan növekedni kezdtünk. 2009-ben már Buka-

9 | különszám

restben is megnyitottunk egy irodát. Mintegy hét éve kezdtük komolyabban bővíteni a céget. Az ajánlatrészlegre és a kiszállítási részlegre vettünk fel embereket. Eleinte egyet-kettőt, pár hónap múlva újabbakat alkalmaztunk, ahogy kérte a piac. Most tizennégyen vagyunk, és mintegy 750 ezer eurós évi forgalmunk van. Közben nem csak a párátlanítókat, hanem párásítókat is beszereztünk. Eljutottunk oda, hogy nem csak magánházaknál és építkezéseknél van a gépekre szükség, hanem múzeumok és ipari csarnokok is a klienseink közé tartoznak. Nagyon sokat jelent tud-

ni a kliens anyanyelvén. Kopogtak be hozzánk németek, olaszok, osztrákok, angolok, magyarok, sok magyar, és akkor velük az anyanyelvükön lehet tárgyalni, ami segít a bizniszben. Ha egy némettel németül beszélsz, az nagyon sokat jelent neki. A magyarnak is ugyanúgy. A beszállítókkal főleg számított az, hogy ismerjük egymás nyelvét. Nemrég voltunk egy kongresszuson az egyik beszállítónál, ott találkoztunk felvidéki, kárpátaljai és magyarországi magyarokkal, a gyárvezető volt a felvidéki. Kellemes meglepetés volt, és a kommunikáció testvéries volt. A kárpátaljai kollégánknak nagyon sokat jelent az, hogy itt Erdélyben - meg is ígérte, hogy eljön, hogy megnézze Erdélyt - a saját anyanyelvén tud beszélni. Stanik Bence

Egy emberléptékű vállalkozás

Balogh Tibor több mint tíz évet húzott le egy multinál, mire elérkezett a pontra, amikor úgy érezte, változtatnia kell. A Textilia megalapításával úgy vette saját kezébe a sorsát, hogy közben visszanyúlt a mezőségi kézműves hagyományokhoz.

Textilia története 2015-ben kezdődött, amikor egy POSDRU-s pályázat segítségével nagyszüleim és szüleim szülőfalujában, Széken sikerült elindítani a hagyományos szövőszékekkel készülő termékek gyártását. Egy nemzetközi nagyvállalatnál dolgoztam azelőtt sokáig, és mire jött ez a lehetőség, megért bennem az elhatározás is, hogy változtassak. A kézimunka, népi díszítések régebb is érdekeltek, gyermekkoromban néptáncoltam is Szamosújváron. Nagyszüleim éltek Széken, szüleim is visszaköltöztek, és mi is ott bérelünk jelenleg egy kisebb helyiséget a szövőműhelynek ésa varrodának, amit működtetünk. Felkeltették a figyelmemet a hagyományos úton, kézzel, közvetlenül az ember által elkészített termékek. Az elmúlt két évben, amióta ezzel foglalkozunk, foglalkozunk, sok pozitív

visszajelzést kaptunk, és mi is örömünket leljük a munkában. Van egy kési szövőműhelyünk és egy klas�szikus, varrógépekkel ellátott varrodánk, ahol a saját szöveteinkkel dolgozunk. Szállodáknak készítettünk ágyneműszettet, abroszokat, éttermeknek székpárnákat és egyéb kiegészítőket. A finom gyapotvászonból hagyományos ingeket készítünk, a vastagabból táskákat és szőnyegeket. A klienseink azért fordulnak hozzánk, mert mi egyedi tervezésű darabokat készítünk, igény szerint bármit elkészítünk, amit tudunk. Készítettünk már műanyag szálból is szőnyeget, mert az volt a megrendelés, de többnyire természetes fonalat, gyapjút vagy pamutot használunk. A szövésről csak gyermekkori emlékeim voltak, újra kellett tanulnunk a teljes folyamatot, egy varrást vagy

hímzést én is megcsinálok, ha szükséges, bár ezzel általában nem én foglalkozom személy szerint. Részben ez is volt az érdekes ebben, hogy valami egészen újat próbáljunk ki, és próbáljunk meg szervezetten a dolog mögé állni. Kint vagyunk a kézműves vásárokon, ami elsősorban a marketing miatt fontos. A legfontosabb tervünk az, hogy látványszövődét rendezzünk be, ahol a turisták is megnézhetik, hogy festett egy széki háztáji szövőde. Egyfajta szociális vállalkozásként járulnánk hozzá a településen a közösségfejlesztéshez. Szeretnénk tudatosítani, hogy a helyben készülő termék értéket képvisel. A hagyományos széki stílusú szövődében akár gyermekcsoportoknak is lehetne foglalkozásokat szervezni. Sokan el sem tudják képzelni, milyen szép dolgokat lehet kihozni.

Igen, tessék! | 10

Okos megoldások az elégedett vásárlókért A Vitacom Kolozsvár egyik legismertebb elektronikai üzlete. A családi vállalkozás történetét az alapító Vita László lánya, az üzlet marketing menedzsere, Aviva Noémi Vita osztotta meg lapunkkal.

ost a Vitacom székhelye a Jó napot negyedben van, de a történet még a Pasteur utcában kezdődött. Ott nyitottuk első üzletünket 1991-ben. Édesapám indította el a vállalatot, aki még mindig szerepet vállal a cég fejlesztésében. Tudta, hogy többre képes, és belevágott. A következő mérföldkő a bukaresti üzletünk megnyitása volt két évvel később. Most a Vitacomnak nyolc olyan üzlete van Románia-szerte, amely a végfelhasználóhoz szól, egyébként a forgalom mintegy kilencven százalékát viszonteladók teszik ki, az üzleti modellünk tehát főleg őket célozza. Eleinte, a kilencvenes évek elején a kommunikáció és a szállítás volt az egyik legnagyobb kihívás a cégnél. Édesapám Kolozsváron végzett a műszaki egyetemen elektronika és távközlés mérnöki szakon, felemlegeti néha, hogy annak idején postán küldték a termékeket, és a megrendeléseket legjobb esetben faxon vették fel. Nem voltak adatfeldolgozó programok. Az első számítógépet 1994-ben vettük, az nagy nap volt, amolyan Neil Armstrong-os. Tavaly ünnepeltük a cég alapításának huszonöt éves évfordulóját. Időközben létrehoztunk két brandet, a Chrome-ot es WELL-t, amire nagyon büszkék vagyunk. A Chrome termékeket annak a piaci szegmensnek szántuk, amelyiknek az ár a legfon-

A ROVAT MEGJELENÉSÉT TÁMOGATJA:

tosabb tényező a döntésegyenletben. A két brand közül a WELL ismertebb, amely most már hét termékcsaládot takar. Sok mindent forgalmazunk ezzel a márkával az elemektől a videointerfonokig, amelyekre nagy a kereslet a kiegyensúlyozott ár-minőség arány végett. Persze nem mindig álltunk úgy, mint ma. Voltak nagyon nehéz pillanatok, amikor kénytelenek voltunk újraszervezni a belső cégstruktúrát, például a 2008-as válságkor. Ezt egy

máig tartó viragzó periódus követte, ugyanis nagyon jó üzletet kötöttünk több fontos nyugati beszállítóval. Mindenképp kellemesebb az ügyfélnek, ha az anyanyelvén szólnak hozzá. Majdnem minden munkatársunk tud magyarul, vagy magyar az anyanyelve, viszont az alkalmazasáskor ez nem volt feltétel. Egy vállalkozás fejlesztéséhez a diverzitás fontos. Nagy előny a vásárlónak és a vállalkozásnak is, ha az elárusítók tudnak a kliens anyanyelvén, viszont a hangsúly a szakértelmen van. A vevő ugyanis nem feltétlenül terméket, hanem egy megoldást keres a problémájára. A speciálisabb szaknyelvi kifejezések miatt sokszor könnyebb magyarul megbeszélni a részleteket egy magyar vásárlóval. Tegyük fel, hogy le szeretnéd cserélni a bojlert, mert van rá jobb és olcsóbb megoldás. Vagy biztonságban szeretnéd érezni magad a hétvégi házadban villamossági szempontból, vagy egy óriási partira készülsz, és kellene hozzá zene, vagy csak pár elemre van szükséged. Ilyen és ehhez hasonló helyzetekben nagyon jó megoldások találhatóak az üzleteinkben. Sokszor a vevő nem tudja pontosan, mit szeretne, de amikor szakképzett eladókkal találkozik, gyakran sokkal jobb megoldással tér haza, mint amit elképzelt.

Szép és letisztult DESIGN. Személyre szabott FACEBOOK-HIRDETÉS.

11 | különszám

WWW.DIVERSITYADS.RO

Stanik Bence

l esik, ked is jó e n e y g U látsz? :) ha ilyet lünk! nikálj ve u m m o K

Prémium üzletlánc anyanyelvi kiszolgálással Öt évvel ezelőtt nyílt a kolozsvári Főtér egyik legszebb boltja, a ChicVille. A prémium lakásdekorációs és ajándékokat forgalmazó üzletlánc marketing menedzsere, Lázár Éva mesélt lapunknak többek között arról, hogyan illeszkedik az anyanyelvi kiszolgálás a vásárlóközpontú üzletpolitikába.

„H

a nincs semmilyen ötletem arra, hogy milyen ajándékot vásároljak, akkor bejövök a ChicVille-be, és mindig találok valamit” – mesélte az egyik barátnőm a ChicVille-ről. És ő csak egyféle vásárló a sok közül. A főtéri üzleten kívül a Iulius Mallban is van egy bolt, valamint létezik ChicVille webshop, amelyen bármi hazarendelhető a kínálatból. Az üzletlánc csapatának az volt a célja, hogy egy nagyon igényes, prémium dekorációs és ajándékboltot nyissanak Kolozsvár központjában. Ez sikerült nekik, hiszen a ChicVille-ben nemcsak a termékek minősége és dizájnja különleges, hanem az üzlet maga is. A kirakataink például folyton változnak, mindig tudatos előkészítő munka és rengeteg ötletelés eredménye az, ami oda kerül. Folyamatosan azt szeretnénk láttatni, ami egyedi és különleges abból az öt stílusból, ami megtalálható nálunk. Ez a fancy, shabby chic, klasszikus, rusztikus és a vintage.

Kép: Bethlendi tamás

A ChicVille kínálata a külföldi aktuális trendeket tükrözi, és vannak dizájnereink, akik kizárólag és folyamatosan a boltok kirakatával és a belső dekorációkkal foglalkoznak. Aki betér hozzánk, általában a különlegeset keresi, ezért formákban, színekben és dizájnban is az újdonságot nyújtjuk, ráadásul a törzsvásárlóinknak is kell tudnunk újat mutatni. Ez a törzsvásárlói kör akár havi rendszerességgel is szétnéz nálunk, és vásárol valamilyen ajándékot vagy kiegészítőt a lakásába. Számukra a Silver és a Gold kategóriájú törzsvásárlói programot ajánljuk, nekik akciókkal és exkluzív ajánlatokkal háláljuk meg a márkahűséget. Most ősszel jól mennek a szezonális dísztárgyaink, a narancssárga vagy krémszínű, tök formájú levesestálak vagy az őszi színekben pompázó csészék, szövetek. Vannak olyan termékek is, amelyeket exkluzívan csak mi forgalmazunk. Például a toszkánai vázák eredetileg többszínű kerámiák,

de nálunk sárgásfehérben lehet kapni, amit kifejezetten nekünk készítenek. De vannak exkluzív, szász motívumos, kézzel festett kollekcióink és kézi készítésű üveg- és fatárgyaink is. Büszke vagyok a szuvenírrészlegünkre, ahol általunk tervezett és gyártott, Kolozsvár, valamint Bukarest tematikájú képeslapok, bögrék, párnahuzatok és vászon hátizsákok kaphatóak. Van ebben egy adag lokálpatriotizmus, és természetesen itt is a minőség és a dizájn a legfontosabb szempont. Igyekszünk olyan alkalmazottakkal dolgozni, akik több nyelven beszélnek. Tudatosan törekszünk arra, hogy a vásárlóinkat lehetőleg anyanyelvükön szolgáljuk ki. Annyi termékünk van, hogy sokszor még a román anyanyelvűek sem találják a megfelelő szavakat. Velem is előfordult már, hogy nem jutott eszembe valaminek a neve, és megpróbáltam körülírni. A vásárlónak mindenképp az a legkényelmesebb, ha azon a nyelven társalog az elárusítóinkkal, amit a legjobban tud. Ezt nálunk nemcsak románul és magyarul, hanem még néhány világnyelven is megtehetik. Főleg olyankor érződik ez, amikor a vásárló nem tudja pontosan, mit szeretne, és tanácsot kér. Nemrég kaptunk egy fotót egy sarokban álló fiókos szekrénnyel, a kliens azt szerette volna, ha olyan állólámpát javasolunk neki, ami passzol az összképbe. Hogy pontosabban felmérjük az igényeit, kértük, hogy írjon részleteket a szoba berendezéséről, majd megoldást is ajánlottunk. Például egy ilyen, több levélváltással járó folyamatot célravezetőbb anyanyelven lebonyolítani. Stanik Bence

Igen, tessék! | 12

Az utasaink nyelvén beszélünk Fodor Dorottya és férje, János egy ismerősük tanácsára próbálkozott meg a személyszállítással. Lépésről lépésre fejlődött a családi vállalkozás, jelenleg tizenhét alkalmazottal és tíz buszos flottával szolgálják utasaikat.

ögtön a rendszerváltás után, ’90-ben végeztünk a férjemmel a kolozsvári műszaki egyetemen. Nagy felfordulás volt akkoriban, nem került munkahely a szakmában. Egy ismerősünk rákérdezett, hogy megvennénk-e tőle egy nyolcszemélyes kisbuszt. Sokat nem gondolkodtunk, volt egy használt Daciánk, amit még az esküvői pénzből vettünk, azt eladtuk, megtoldottuk egy kis kölcsönnel, és megvettük a Nissant. Az első utakat ’90 karácsonyán jártuk meg, egyből látszott, hogy van rá igény. Itthon voltam a gyerekkel, ezért én foglalkoztam a foglalásokkal, János, a férjem volt a sofőr. Két év után egyértelmű lett, hogy bővíteni kell. Társultunk egy másik kisbusztulajdonossal, nemsokára pedig kellett a harmadik is. Így építkeztünk, lépésről lépésre. Kölcsönbe nem mertünk beleugrani, pedig rengeteg volt a kérés. Nincs hely, nincs hely, ezt ismételgettem a telefonba egyfolytában, nyilvánvaló, hogy az a fejlesztés pillanata, amikor sok a kérés. Azok voltak a törzsvendégeink, akik a ferihegyi repülőtérre mentek, és a kettévált családok tagjai, akik egymáshoz utaztak. Az-

13 | különszám

tán jöttek a harcos idők, 2000 körül, amikor napokig kellett a határnál ácsorogni. Ekkortájt váltottuk ki az engedélyeket a menetrendszerinti járathoz, és megpróbálkoztunk napi két busz indításával. Bejött, így 2006ban megléptük a bankkölcsönt, és

megvettük az első nagy buszt, majd két évre rá a másodikat. Ezzel betörtünk a turistautak piacára, ahonnan ma a bevételünk fele származik. Középvállalkozás vagyunk, nem is szeretnénk nagyobbak lenni. Jelenleg három nagy busszal és hét kisbus�szal járjuk az utakat, és tizenhét alkalmazottunk van. Néhány éve érezzük a fapados repülőjáratok hatását, nem fog megélni annyi fuvarozó cég, mint eddig, de még senki sem adta fel. Azok fognak megmaradni, akik valamilyen hozzáadott értéket képviselnek, például értik és beszélik az utasok anyanyelvét. Mi a telefonhívásoknál úgy köszönünk, hogy Optimustrans, aztán a kliens olyan nyelven folytathatja, amelyiken akarja. Amikor észreveszik, hogy magyarul intézhetik el az ügyet, először is felszabadulnak, mert könnyebb nekik. Megszületik egy plusz bizalom, ami miatt legközelebb is hozzánk fordul. Barátságosabb lesz a beszélgetés, a visszajáró kliensekkel családias kapcsolatok alakulnak ki. Persze az angol és német nyelvtudás is alapvető a mi szakmánkban. A sofőrök négy nyelven boldogulnak alapszinten, az utazással kapcsolatos témákról simán elbeszélgetnek bárkivel. A kényelmes utazáson kívül még egy kis pluszt is adunk. Szöveg: Stanik Bence Kép: Bethlendi tamás

Látogasson el a www.language-rights.eu honlapra, ahol olvashatja az Igen, tessék!-ben eddig megjelent cikkeinket, valamint ahol tájékozódhat a jogérvényesítési lehetõségekről, így például letöltheti a nyelvi jogi törvényeket is.

Development and support of CRM systems CRM rendszerek karbantartása és fejlesztése Kolozsvár Landmanconsulting.eu

DRS. G. LANDMAN holland–magyar hitelesített fordítások Beëdigde Vertalingen Hongaars-Nederlands G.Landman@beszeljmagyarul.eu K.v.K 14080692 ‘s Hertogenbosch

Igen, tessék! | 14

Lépésről lépésre épül a jogállamiság

Landman Gábort, az első, még 2013ban indított ko-lozsvári helységnévtábla-per felperesét kérdeztük arról, miért tartja fontosnak, hogy az erdélyi magyarok éljenek a törvényekben rögzített nyelvi jogaikkal.

- Miért foglalkoztatják az erdélyi magyarok nyelvi jogai? - Hollandiában holland-magyar tolmács vagyok. A holland rendőrséget kívülről-belülről ismerem, látom, hogy tartják be a jogokat. Én is kisebbségi vagyok, a nagyszüleim frízek, frízül beszéltek egymással. Hollandiában tényleg példás a fríz kisebbségi jogok betartása, nem úgy, ahogy Romániában, bár Románia mintaországnak tartja magát e téren. Tordaszentlászlón laktam, és ott ugyanazokat a jogokat akartam használni európai polgárként a hétköznapi ügyintézéseim során, amiket azok a román állampolgárok használnak, akik Európában élnek. - Miért indította az első táblapert? - Kolozsváron a strasbourgi keretegyezmény 11. cikkelye és több érvényes határozat alapján kristálytiszta, hogy kötelező a többnyelvű helység névtábla kihelyezése és a magyar nyelv használatának biztosítása a hivatalokban. Mikor láttam, hogy ezeket a törvényeket nem tartják be, indítottam a polgármesteri hivatal ellen egy közigazgatási pert. - Az akkori ügyben elsőfokon ugyanaz a döntés született, mint idén februárban, az azóta újraindított táblaperben: a kihelyezés mellett döntött a bíróság. Mire hivatkozott a bíró a döntésnél?

15 | különszám

- Hét jogi érv alapján döntött akkor a bírónő. Sorolom: geográfiai diszkrimináció alapján, hiszen több romániai településen, ahol nem éri a magyarok aránya a 20 százalékot, ki lehetett írni magyarul is a település nevét, az alapszerződés, a strasbourgi keretegyezmény alapján, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája alapján, a közigazgatási törvény alapján és két érvényben lévő közigazgatási határozat alapján döntött. Továbbment az ügy, mert Emil Boc fellebbezett. A bíróság ezután egy nagyon furcsa ítélettel kimondta, hogy a Hollandiában bejegyzett, European Language Rights (Európai Nyelvi Jogok) nevű alapítványnak, amivel bonyolítottam a pert, nincs felperesi minősége. Egyetlen érvet sem cáfolt meg. Egy kétnyelvű tábla Kolozsváron abszolút alapjog. Nevetséges, hogy a hivatal ismét fellebbezésre készül. - A civil szférának, a politikumnak vagy a közigazgatási szerveknek van több eszköze a kisebbségi nyelvi jogok betartatására? - Ezeknek a tényezőknek kölcsönhatásuk van egymásra. Vannak színtiszta magyar falvak, ahol a mai napig problémás a magyar nyelvű ügyintézés, Tordaszentlászlóval

még mindig van egy közigazgatási perem. A jogállamiságot kevesen kérik számon, a jogokat megadták, ezek nincsenek betartva, de nincsenek számonkérve sem. A jogállamiság felépítése lépésről lépésre történik. Nagyon sok erdélyi magyar van, aki nincs tisztában azzal, hogy például Kolozsváron vagy máshol nemhogy opcionális, hanem kötelező lenne a többnyelvű helységnévtábla. Kiadványok léteznek, amiből meg lehet ismerni a nyelvi jogokat, le lehet őket tölteni, ki lehet nyomtatni. Ott kezdődik a történet, hogy a polgárok megismerik a jogaikat. Ezután lehet elkezdeni a számonkérést. Amit Emil Boc csinál, az szembemegy az európai szellemiséggel, ráadásul Boc úr miniszterelnöksége idején azt hangsúlyozta, hogy nem hisz a kétsebességű Európában. Ezért vállalkozóként felhívtam a figyelmét, hogy a kétnyelvű tábla ügyével az egysebességű Európa iránti elkötelezettségét bebizonyíthatja. - Milyen pszichológiai hatása lenne a többnyelvű helységnévtábla kihelyezésének Kolozsváron? - Mindenképp bátorítóan hatna az erdélyi magyarokra! Motiválná őket, hogy a lehető legteljesebben használják ki a törvények által garantált nyelvi jogaikat. Korrupció is csak egy olyan országban tud létezni, ahol törvénytelen állapotok uralkodnak. Tehát a korrupció és a diszkrimináció kéz a kézben jár, részben a jogszabályok ismeretének hiánya miatt, részben rosszhiszeműség miatt. Ez a helyzet nemcsak a magyar nyelv visszaszorulása miatt gond, hanem gazdaságilag is problémát okoz. Ott tapasztalható kiegyensúlyozott gazdasági fellendülés, ahol a törvényeket betartják, és amennyiben soknemzetiségű régióról van szó, a többségi társadalom tudatában van annak, hogy ő is érdekelt a jogállamiság betartásában. (X)

Regionális szintű vállalkozásfejlesztési program indul

még 2015-ben indított Kreatív Kolozsvár programnak részben már sikerült egy vállalkozás fejlesztési és startup ökoszisztémát kifejlesztenie a kolozsvári magyar közösségben. Mára az is bizonyossá vált, hogy az irány, melyet a PONT Csoport mutat, nem lehet rossz. Ezt támasztja alá egyrészt a K+ program, ahol a Magyar Ifjúsági Központtal közösen már harmadszor sikerült meggyőzniük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a K+ program révén erősíteni kell a vállalkozási tehetséggondozást is. Másrészt a PONT Csoport, társulva a Romániai Vállalkozásokért Egyesület által kezdeményezett és a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara aktív részvételét szintén élvező regionális projekthez jelentős regionális pályázati támogatást nyert el a romániai Humán Kapacitás Operatív Programban. A CRITBIZ projekt 2018 első napjaiban indul hivatalosan, amelyben negyvennyolc kezdő vállalkozás legtöbb negyven ezer eurós vissza nem térítendő támogatást kap az észak-nyugat-romániai fejlesztési régió. A három szervezet partnerségéből gyakorlatilag egy alapkezelő jön létre a következő harminchat hónapban. A régióban, amely Kolozs, Bihar, Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód és Szilágy megyéket foglalja magába, egy jelentős kreatív iparágat és IT-szektort érintő vállalkozásfejlesztő hálózat is fel fog épülni. A negyvennyolc finanszírozást nyerő vállalat a támogatásokat a vállalkozásaik létrehozására és alapszintű fejlesztésekre kapják. A vissza nem térítendő összegeket csak új vállalkozásokra lehet elnyerni. A nyertes vállalatok létrehozói akár régi vállalkozók is lehetnek, de nem lehetnek többségi tulajdonosok egy vállalkozásban abban a pillanatban, amikor a programba beiratkoznak. A projekt sokkal többről szól, mint a 48 vállalkozás induló tőkealapjának biztosításáról: a projektben négyszáz magánszemély akkreditált képzésben

Farkas András, a PONT Csoport társalapítója KÉp: szabó tamás

vesz részt. A kezdeményezők célja az, hogy közülük legalább háromszáz fő konkrét üzleti tervet dolgozzon ki, és írásos elismerést kapjon az akkreditált képzés elvégzéséről. A projekt logikai összetétele jegyében az üzleti tervet kidolgozók lehetnek majd azok, akik ezt követően megpályázhatják új vállalkozásuk tőkefinanszírozását is. Nem csak a hagyományos módon lehet majd pályázni, hanem a Kreatív Kolozsvár programban gyakorolt eszközöket és módszereket is bevetik, vagyis megyei és regionális pitching típusú versenyeket szerveznek azért, hogy a legérettebb vállalkozási ötleteket és embereket válasszák ki a támogatásra. A tervek szerint az első vállalkozásfejlesztési képzések már 2018 februárjában elindulnak, a kezdeményezők célja az, hogy minden megyében indítsanak csoportot. Így azok is hozzáférhetnek a projekt által nyújtottakhoz, akik nem Kolozsváron laknak. Fontos kihangsúlyozni azt is, hogy kifejezetten városon létrejövő vállalkozások támogatását célozzák és legalább harminc százalékos arányban nőket kívánnak támogatni. A képzések meghirdetése a tervek szerint differenciáltan történik, kezdő és haladó csoportokat egyaránt indítanak. Ez nem fog hátrányt vagy előnyt jelenteni senkinek a legjobb üzleti tervek kiválasztásának folyamatában.

A hároméves projektben a vállalkozások konkrét létrejötte az első év végére várható. Ezt megelőzően és követően is mentorhálózattal, valamint a támogatás lebonyolításának a papírmunkájában is segíteni szeretnének. Erre azért kívánnak a partnerek kiemelt hangsúlyt fektetni, mert el szeretnék kerülni azt, hogy egyes potenciális érett vállalkozók azért riadjanak el a projekttől, mert nem szeretik a papírmunkát és bürokráciát. A céljuk az, hogy a folyamatot a lehető legegyszerűbbé tegyék a célcsoport számára, és elérjék azt, hogy a vállalkozó az üzleti ötletére, tervére, majd ennek végrehajtására koncentrálhasson. A partnerek nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy amennyiben a programban olyan vállalkozások jelennek meg, amelyek akár nemzetközi piacra is érettek, vagy valamely vállalkozásnak a negyven ezer eurós támogatásnál nagyobb beruházási igénye lenne, akkor nagyobb befektetőket is bevonjanak a folyamatba, és a projekt keretein kívül is elérjék azt, hogy minél több, akár privát befektetés is megvalósuljon. A projekttel kapcsolatos részletes nyilvános tájékoztatás január első heteiben indul, ekkortól várják az érdeklődők jelentkezését. összeállította: Farkas András, a pont csoport társalapítója

Igen, tessék! | 16

Élménybisztró erdélyi módra K

ét-három évvel ezelőtt született meg a gondolat, hogy csináljunk egy helyet, ahol meg tudjuk mutatni az erdélyi konyhát. De egy olyan erdélyi konyhát, ami még nem létezik. Magyarországon már tíz-tizenöt éve elkezdődött a változás, és megszületett az igény arra, hogy meghaladják a klasszikus, csárda hangulatú vendéglátást és a töltött káposztát. A modern magyar vendéglátás és konyha, ami a hagyományokból inspirálódik, de túllép azon. A Bistro 1568 menüjének ös�szeállításánál csak részben tudtunk a magyarországi tapasztalatra hagyatkozni, mert az erdélyi konyha fő jellegzetessége a sokszínűsége. A magyar, a román, a szász és az örmény konyha hagyományait felhasználva olyan menüt állítottunk össze, ami bárhol Európában megállná a helyét. Az Erdélyi Lakoma című recepteskönyv a mi második bibliánk, a legtöbb kajánk onnan ihletődött. A túrós puliszka az egyik legnépszerűbb fogás, de bátorság is kellett hozzá, hogy feltegyünk a menüre egy ilyen fogást egy olyan világban, amelyben mindenki a hangzatos nevű ételeket keresi. A bistrós túrós puliszka két szempontból is lenyűgöző. Az ízvilága és az étel megformálása is élményt jelent. Ránézésre azt hinnéd, hogy egy desszertet hoztak ki, legjobban talán egy sajttortára hasonlít. De ha már a desszerteknél tartunk, ott a kürtőskalács créme brulée. Ebben a brulée a világi vonal, a kalács pedig a hagyomány. A pacallevesünk sem szokványos, mert a pacalt megpergeljük, ettől egyedi ízvilága lesz, az állagát pedig krémesebbre állítottuk be. Az épület tulajdonosa, a Magyar Unitárius Egyház partnert keresett tervei megvalósításához, mi pedig idehozhattuk az álmainkat Jakab Zoltán kolozsvári befektetővel, aki a másik társtulajdonos. E partnerségből születhetett meg a Bistro 1568. Azt gondolom, ha valamit csinálsz,

Vagy újat kell alkotni, vagy jobbnak kell lenni, mint a konkurencia – vallja a Bistro 1568 társtulajdonosa, Pócsai András. Kolozsvár egyik legújabb vendéglőjében elsők akartak lenni, ezért újraértelmezték az erdélyi konyhát.

akkor vagy jobban kell csináld, mint a konkurencia, vagy olyat kell csinálj, ami még nincs. Célzottan az megújult erdélyi konyha megújulva eddig nem létezett Erdélyben. A berendezésben és a dizájnban is ugyanaz volt a szempont, mint az ételeknél: a hagyományos és a modern közti egyensúly megtalálása. Sok a fa, a fonott kosár, kerámia, kő és márvány, a fújt üveg. A tányérokat Korondon égették, de a festésüket már egy kolozsvári képzőművészre bíztuk. Az épület, ami Kolozsvár egyik legrégebbi háza, nagyjából egyidős Mátyás király szülőházával, még felújítás alatt áll. Amikor elkészül, a Vallásszabadság Háza néven

új funkciót fog ellátni: közösségi és kulturális tevékenységeknek, múzeumnak, vendégszobáknak ad otthont. Nemcsak a vallás, hanem a nyelvszabadság háza is lesz, hiszen a többnyelvűség mindannyiunk számára fontos. A menüink is többnyelvűek, és mindig van magyar anyanyelvű pincér. Mindig akad, aki nem tudja, mit is jelent az 1568. Ebben az évben tartották a tordai országgyűlést, ahol a világon először hirdették ki a vallásszabadságot. Ez egy olyan évszám, amit minden kolozsvárinak és idelátogató turistának érdemes feltűznie a mentális térképére. Stanik Bence

KÉp: bethlendi tamás 13 | különszám

A Pikowatt-titok Nincs mit csodálkozni azon, hogy Bukaresttől Nyugat-Európáig sok helyről visszaköszönnek a kolozsvári Pikowatt cég matricái. A cégvezető hét évvel ezelőtt fejébe vette, hogy mindenkivel megismerteti a buli- és fesztiváltechnikával foglalkozó vállalkozását. A májusi példaértékű rovatunkban Varga Árpád mesélt arról, hogy nőtte ki magát egy sulis hóbort több tucat embert foglalkoztató vállalkozássá.

issza kell mennünk kilencedik osztályba, amikor az osztályban meggyőztem mindenkit, hogy kell két hangfal. Vagánynak tűnt, hogy tegyünk egy kis zenét szünetekben, a hangszórókat kitettük az udvar fele, szünetben szólt a zene, és persze tőlünk szólt, ami már egy imidzs volt. A Báthory-s tanárok annyira nem örültek, voltak ebből problémák, mert persze sosem állítottuk le pont, amikor becsengettek. Tizenegyedikben az egyik osztálytársam édesanyja megkért, hogy szervezzünk a fiának meglepetésbulit. Akkoriban Csabika tartotta a suliban a bulikat, ezert őt hívtam meg és nagyon jól sikerült minden. Ezután kezdtem partitechnikával foglalkozni. Kocsink nem volt, kölcsönkértem a nagybácsim Fordját, minden hétvégén szétszedtük, kivettük az üléseket, betettük a cuccokat, és mentünk. Ez ment egész tizenkettedikben. Utána az Under Constructionban már nemcsak ismerősökkel dolgoztunk, hanem úgymond idegenekkel is

kapcsolatba kerültünk. Aztán jöttek a bulik sorban, az Atmosphérában, Insomniában, minden kicsi kávézóba elmentünk, ahova hívtak. Ahogy nőttek a kérések, vettem még egy szett hangfalat, keverőt, ami kellett. A lézerek mindig nagyon drágák voltak, most is azok. De annak

idején elkaptam egy srácot Szegeden, aki saját kezűleg rakott ös�sze viszonylag olcsón lézereket. Elmentem hozzá, elmondtam, hogy mire gondoltam, és jó árban kaptam egy lézert, amit tudtam vinni bulikba. Első voltam Kolozsváron, akinek volt animációs lézere. Aztán én voltam az első, aki bevezette a habpartikat. 2009-2010 tele volt habpartikkal. Akkoriban alapítottam a céget is, hogy számlázhassak a szolgáltatásaink után. Érettségi után a sport és a közgazdaság szakokra jártam. Megtanultam marketingből, hogy a hatékony reklámnak összetettnek kell lennie, vizuálisan és auditíven, és más módokon is jelen kell lenni a piacon. Tehát, hiába van nekem reklámom a Paprika Rádióban, ha nincs mellette valamelyik újságban is, vagy nem látják a Pikowatt matricákat. Sokan megkérdezik, miért ragasztjuk ki a matricákat, mert biztos, hogy senki sem fog felhívni mondjuk Hajdúszoboszlóról azzal, hogy szükség lenne két hangfalra. Pedig hosszú távon megtérül a

Igen, tessék! | 18

dolog. Rengetegen írnak rám, vagy szólnak, hogy láttuk a matricát Franciaországban vagy Németországban. Ezt másoknak is elmondják, mint egy vicces sztorit, közben pedig végül is a Pikowattról beszélnek. Ezek összeadódnak a rádiós és az újságokban megjelenő reklámokkal, így lassan mindenki tudja már, hogy hozzánk lehet jönni, ha szükség van valamire. Biztos, hogy egymillió fölött van a kiragasztott matricák száma már. Hang, fény és speciális színpadi látványtechnika kölcsönzése a fővonal, ezen kívül DJ-szolgáltatásunk is van. Időközben haszongépjárműveket vettünk, annyi mindent kellett szállítani. A bevételeink mintegy 50 százalékát a fesztiválok hozzák: az Electric Castle, Double Rise, VIBE, Untold, Delahoya, MOX, Tusványos, amivel együttműködünk. Ezenkívül vannak szórakozóhelyek, amelyekkel folyamatosan

19 | különszám

együtt dolgozunk. Van, ahova csak szén-dioxid-ágyút viszünk, de van, ahova mindent a zenétől a színpadig és a hangosításig, öt DJ dolgozik nálunk munkakönyvvel.

„Van egy folyamatossága a cégnek, lépésről-lépésre alakult ki a jelenlegi állapot, közben pedig élénk marketingtevékenységet folytattunk első perctől kezdve.” A Pikowatt fejlődésének az a legfontosabb oka, hogy van egy folyamatossága a cégnek, lépésről lépésre alakult ki a jelenlegi állapot, közben pedig élénk marketingtevékenységet folytattunk első perctől kezdve. Aki megismert 2010-ben, a legelején, ugyanazon a telefonszá-

mon el tud érni most is, tudja, mivel foglalkozunk, és hogy mindent meg tud kapni. Közben nem követtük el azt a hibát, hogy eladtuk a régi felszerelést, amikor újat vettünk. Megvan minden a legújabbtól a legrégebbiekig, hogy többféle igényt is ki tudunk elégíteni. Kezdettől fogva az volt a lényeg számomra, hogy mindenkit ki tudjak szolgálni. Időközben rengeteg új embert ismertünk meg, kapcsolatok épültek, amik előrelendítik a céget. A motivációm másik része, és talán ez a legfontosabb, hogy a barátaimat valahogy segíteni tudjam, és ne menjenek ki külföldre. Az egyik ismerősöm nemrég költözött haza Dániából, mert meg tudtam adni neki azt a fizetést, amiből Kolozsváron meg lehet élni. Igazán nem tudom, mi lehet ennél nagyobb öröm. STANIK BENCE

Amit nem tanítanak a fodrásziskolában Dobay Erika több mint tíz éve vezeti a saját magáról elnevezett fodrászszalonját a Kemény Zsigmond (Tache Ionescu) 54. szám alatt. Vendégei értékelik, hogy ebben a szalonban az anyanyelvnek elsőbbsége van, és odafigyelnek a megfizethetőségre is.

tt az utcában, kicsit lejjebb volt egy fodrászat, ahol béreltem egy széket. A fodrásznő elment szülési szabadságra, én meg bevágódtam a helyébe. Kicsi koromtól kezdve tetszett ez a munka, és úgy döntöttem, kipróbálom. Elvégeztem egy hat hónapos fodrásztanfolyamot, és nekifogtam. Nem sokkal később egy kliens rákérdezett, hogy miért nem nyitok saját szalont, ami elgondolkodtatott. Így indult el az Erika fodrászat tizenkét évvel ezelőtt. Jött a másik szalonból egy kolléganőm is, így ketten kezdtünk az új helyen. Később lett egy

kép: Szabó Tamás

harmadik fodrásznő is, most már váltásban dolgozunk. Azelőtt ruhákkal piacoltam. Enyedre és Gyéresre jártunk, onnan megtanultam, hogy kell az árakkal megfogni a klienst. Itt, a szalonban a gyermekeknek és a nyugdíjasoknak elejétől fogva árengedményt ajánlottunk. A mai napig rengetegen keresnek fel emiatt. Egy nagyobb manopera nálunk száz lejbe kerül, míg bent háromszázat vagy akár négyszázat is elkérnek. Nagyon számít az ár, ezt szinte mindenki elmondja. És az is, hogy lehet magyarul beszélni. Mondták,

hogy szeretik ezért nálunk. Sokszor rájövünk az akcentusról, hogy igazából magyar a vendég, ekkor átváltunk az anyanyelvére. Mondjuk olyan is volt, kiment egy román kliens, mert zavarta, hogy magyarul beszélünk. A mi szakmánknak csak a fele hajnyírás, a másik fele beszélgetés. Fontos, hogy megtaláljuk a közös hangot a vendéggel. Olyanok vagyunk, mint a pszichológusok, mindenki itt önti ki a lelkét, mi pedig meghallgatjuk. Sokszor kicsit sok még nekünk is, persze, de ez van, meg kell hallgatni, el kell beszélgetni. Ezt persze nem tanítják a fodrásziskolában. Van olyan vendég is, amelyik csendet szeretne, és lazítani akar, azt észre kell venni. Szeretik, hogy otthonos a szalonunk, és nem vagyunk felvágósak. A gyerekek cukorkát is kapnak, ami néha sokat számít. Olyan is volt, hogy a Monostorról visszajárt ide a család, mert a gyerek hozzánk akart jönni. Olyanok vagyunk néha, mint a családtagok. Vannak hat-hét éves gyerekek, akik egyedül jönnek, úgy érzik, mintha hazamennének. A szülők is megbíznak bennünk. Az új vendégek úgy kerülnek ide, hogy a meglévők beajánlanak. De olyan is volt, hogy a 3-as trolin vagy a 33-as autóbuszon leszólították a kliensem, majd megkeresett az illető. Lenne igény manikűrre, kozmetikára, pedikűrre is, de egyszerűen nem fér be ide több asztal. Bejön egy család, anyuka, apuka, és ha van egy vendég a szalonban, már így sincs ahova leüljenek. De nem szeretnék elmenni innen. Sokan ideszoktak már. Stanik Bence

Igen, tessék! | 20

A pénz anyanyelven beszél A

Macrogroup harminchárom irodával Kolozs megye legnagyobb valutairoda-hálózatává nőtte ki magát az alapítása óta eltelt huszonhárom évben. A tulajdonos, Botár Lajos szerint Kolozsváron természetes az anyanyelvi kiszolgálás. A Jókai utcában és a Malom ároknál voltak az első irodáink. Szép lassan növekedni kezdtünk, mára huszonhárom váltó tartozik hozzám a harminchárom Macrogroup irodából. A rendszerváltás utáni időket alig éltük túl, ’96-ban olyan törvényeket hoztak, amik megnehezítették a váltósok életét. Előbb kiadtak egy jogszabályt, hogy egy irodában nem lehet több, mint 15 ezer lej készpénz. Gyakran egy óra alatt elfogyott, zárhattuk be a boltot. Később megemelték a forgótőke mennyiségét 40 ezerről 200 ezer márkára. El kellett dönteni: bezárunk vagy társulunk. Így alakult ki

21 | különszám

a mai Macrogroup csoport alapös�szetétele 1996-ban. A forradalom utáni években, ’96tól 2002-ig a dollár és a márka volt a fővaluta. A teljes forgalmunk felét a dollár, harminc százalékát a márka tette ki. Amikor bejött az euró, fokozatosan visszaesett a dollár fölénye, ma már az öszes váltás 80-90 százaléka eurós. Hét évvel ezelőtt kezdődött a kolozsvári váltóirodák legjobb periódusa, volt egy megegyezés, hogy mindenki egységes árfolyamot használ. Persze nagyobb összegeknél, a saját klienseivel mindenki úgy dolgozott, ahogy akart. Akkor ment a legjobban. Ennek másfél éve lett vége, amikor új szereplők jelentek meg a piacon, új játékosok, új váltóirodák más városokból. Jó dolognak tartom, hogy az eladóink többsége magyarul is tud a váltóinkban, mert a kolozsvári magyarok megérdemlik, hogy anyanyelvükön szolgálják ki őket. Sok

kliens magyarul szólal meg, mert meglátják az Igen, tessék! matricát. Ahol van matrica, oda több magyar jár pénzt váltani. A magyarországi turistákat pedig automatikusan hozzánk hozzák, mert tudják, hogy itt kiszolgáljuk őket magyarul. Én torockói vagyok, szüleim, nagyszüleim is ott éltek. 1976-ban költöztem Kolozsvárra, a Brassaiba jártam, majd a közgazdasági egyetemen végeztem ’87-ben. A valutás üzlet alapja a bizalom, nagy összegek vannak a kiszolgálók kezén. Akármikor vehetik a pénzt és elsétálhatnak. Még nem fordult elő ilyesmi, de előfordulhat, ezért legtöbbször ismerősökkel vagy családtagokkal dolgozunk, úgyhogy nem véletlenül van ennyi magyarul is tudó alkalmazottunk. A lojalitás a legfontosabb. sZÖVEG: Stanik Bence Kép: Bethlendi Tamás

Családi staféta A LaMajole-t jól ismerik a kolozsvári butikok kínálatát hétről hétre átfésülő vásárlók. Székely Zsuzsa, a cég tulajdonosa és jelenlegi ügyvezetője elmesélte, hogy vált a vállalkozás havi több mint száz tonna ruhát feldolgozó és értékesítő üzemmé.

szüleim 1991-ben kezdtek használtruha-kereskedéssel foglalkozni. Átalakítottak egy istállót Magyarfenesen, amiben ruhaválogatót rendeztek be. Eleinte csak tizenketten dolgoztak, de a folyamatos növekedés miatt új munkatársakat vettünk fel, főleg környékbelieket. Jelenleg 165 alkalmazottal dolgozunk, és napi huszonegy tonna ruhát dolgozunk fel. Ez több mint egy kamion felpakolva. A cég tehát nagykereskedésként indult és fejlődött, hatalmas igény volt az árura a használt ruha piacán. Annak idején nem lehetett hozzájutni semmihez, semmire nem volt még kifejezett bolt, túl voltunk a forradalmon, pénz már lett volna, de vásárolni nem volt mit. Az elején főleg szájról szájra terjedhetett a hírünk, most már természetesen sokfelé futnak a hirdetéseink, miközben élvezzük azt a bizalmi helyzetet, hogy huszonhat éve a piacon vagyunk. A nagykereskedés mellett, aminek Máramarostól Székelyföldön át Moldváig voltak/vannak kliensei, az elejétől fogva adódott alkalom arra is, hogy saját üzletünk is legyen. Az első években Kolozsvár központjában nyitottunk egy kicsi boltot, de akkor még nem volt meg a LaMajole márka, csak egy egyszerű használtruha-bolt volt. A 2000-es években viszont egyre jobb és jobb minőségű árut kaptunk. Rájöttünk, hogy például egy Hugo Boss márkás ruhával olyan klienskört is el tudunk érni, amire addig nem gondoltunk. Nem szerettem volna, ha elvesznek a süllyesztőben a fantasztikus, egyedi darabok. A márkás daraboknak egy saját branddel rendelkező üzletet nyitottunk, így kreálódott a LaMajole. Azonnal rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, akkoriban nehezebb volt máshonnan beszerezni ezeket az újszerű vagy teljesen új darabokat, és úgy tűnt, nagyon nagy szükségét szolgáltuk ki a piacnak. Azóta hat üzlet nyílt, három

22 | 2018. május

Kolozsváron, egy Marosvásárhelyen, egy Gyulafehérváron, egy pedig Magyarfenesen. A LaMajole nemcsak kiszolgálta a keresletet, megtanította a közönséget arra, hogy értékeljék a jó márkákat. A top kategóriás brandekben az a fantasztikus, hogy egy minőségi fekete zakó tíz év múlva is ugyanazt fogja képviselni, a cég jövőre is ugyanazt a darabot fogja kihozni, talán kicsit másabb anyagból, csillogóbb vagy mattabb gombbal. Emiatt kiadsz egy nagyobb összeget rá, de bármikor elő lehet kapni. Régebben szinte csak magyarok dolgoztak nálunk. A vevőknek fontos az anyanyelvi asszisztencia. A múltkor fodrásznál voltam, és meghallottam, hogy egy Kingához kerülök, az volt az első gondolatom, hogy hála a jó istennek, könnyebben el tudom mondani, mire van szükségem. A LaMajole vásárlói többnyire személyes kapcsolatot alakítanak ki az eladókkal, szeretnek ugyanahhoz a személyhez fordulni, ha korábban jók voltak a benyomásaik. Olyan ruhaüzletben nem szeretek vásárolni, ahol

nem tudnak nekem ajánlani az alkalomra vagy a stílusomhoz illő ruhákat. El kell csevegni és el kell adni az árut, és ez mindig könnyebb anyanyelven. Néha igen nagy összegekről van szó, ezért is fontos, hogy lehetőleg tökéletesen megértse egymást a vásárló és az eladó. Egy Burberry kabát vagy egy Marc Cain szoknya, Lacoste több száz euróba is kerülhet. A levelezőlistánkra feliratkozóknak rendszeresen kiküldjük, ha valami különlegességhez jutunk hozzá. Vannak, akik kifejezetten csak egy márkára szakosodnak, őket felhívjuk, ha van a méretükben valami. Nagyon szoros kapcsolatot ápolunk a vevőkkel. Jelenleg a szüleimmel, a testvéremmel és az ő férjével együtt vezetjük a cégcsoportot, a Mendola Investment Groupot. A szüleim által elindított családi vállalkozás úgy lehetett sikeres, hogy ugyanazt folytattuk, amit ők a ’90-es évek elején megálmodtak. Szeretnénk, ha a hat unoka velünk együtt újabb sikereket érne el a vállalkozásban. Stanik Bence

Igen, tessék! | 22

Partnerségi szándéknyilatkozat PARTNERSÉGI SZÁNDÉKNYILATKOZAT Kézzel való kitöltés esetén kérjük olvashatóan, NAGY NYOMTATOTT BETŰVEL töltse ki.

Partner neve (kérjük, a közismert, a vásárlók által használt nevét adja meg): _________________________________________________________________________________ Partner hivatalos neve (a hivatalos, cégbejegyzési papírokban szereplő megnevezés): _________________________________________________________________________________ Partner jogi formája:________________________________________________________________ Adószám/személyi szám:____________________________________________________________ Cégjegyzék szám: __________________________________________________________________ Cégvezető/ügyvezető/elnök: ________________________________________________________ A partner szolgáltatásainak elérhetőségei: cím: _____________________________________________________________________________ telefonszám: ______________________________________________________________________ e-mail cím:________________________________________________________________________ honlap: __________________________________________________________________________ A partner kapcsolattartási címei (amennyiben nem azonosak a szolgáltatás elérhetőségeivel): cím: _____________________________________________________________________________ telefonszám: ______________________________________________________________________ e-mail cím:________________________________________________________________________ A kapcsolattartó személy neve: ______________________________________________________ A partner tevékenységének besorolása: _________________________________________________________________________________ Tevékenység rövid leírása (legtöbb 300 írásjelben): _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ A szolgáltatások teljes köre (a kiszolgálás) magyar nyelven elérhető: (jelölje be [X] a megfelelőt): a teljes nyitva tartás alatt

23 | különszám

csak bizonyos váltásban

Az keresőalapú honlapunk és a valós idejű, valós földrajzi pozícióhoz alkalmazkodó okostelefonalkalmazásunk a partnercégeket kulcsszavak alapján ajánlja a felhasználóknak. A cég minél hatékonyabb megtalálása érdekében kérjük, soroljon fel legalább öt, a termékeihez, szolgáltatásaihoz kapcsolódó fogalmat. Egy fodrászszalonnak például az alábbi szavakat érdemes megadnia: fodrász, borbély, haj, hajvágás, frizura, stb. Egy biciklijavító műhely a bicikli, kerékpár, biciklijavítás, kerékpárjavítás, vulkanizálás, biciklialkatrészek, nyereg, küllő, stb. kulcsszavakkal próbálkozhat.

_________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ Jelen szándéknyilatkozat aláírásával vállalom, hogy a benne szereplő adatok megfelelnek a valóságnak és hogy az Igen, tessék! mozgalom által rendelkezésemre bocsátott ___ db. matricát a járókelők és ügyfelek számára jól láthatóan helyezem el, illetve, hogy a mozgalom logóját feltüntetem weblapomon. Az Igen, tessék!‐partner képviselője, _______________________________ P.h.

oldal 2 / 2

Keresési kulcsszavak a www.igentessek.ro honlapra és az Igen, tessék!-okostelefon alkalmazáshoz