Impulzus XL/2.

Mire befejezed ennek a mondatnak az olvasását, a világ megváltozik. Ez valami különleges dolog kezdete. Éppen csak azon vagy, hogy egy egyedülálló helyhez csatlakozz és inspiráló dolgokat láss.

A HP energikus kollégákkal teli csapat, ahol kiemelkedő fordulatokra és a jövő alkotására képesek. (folytatás a 18. oldalon)

Jelentkezés Regisztrálj és készíts egy profilt magadról a karrier oldalunkon, majd jelentkezz a megadott referencia számok megadásával. Kérjük, hogy jelentkezéskor töltsd ki a kérdőívet, valamint töltsd fel angol nyelvű önéletrajzodat is. Az adataid feltöltésével nem csak te kereshetsz állásaink között, de mi is kínálhatunk számodra olyan pozíciókat, amikre profilod alapján megfelelőnek találunk.

www.hp.com/go/jobs Graduate Program(ref.: 703585) Internship Program (ref.: 703587)

FÓKUSZBAN A JÖVÔD

2%-OS KAMATTAL A DIPLOMÁDÉRT!

DIÁKHITEL2

Tudatosan a siker felé

Az elsô hiteligénylési határidô a félévben: február 15.

Hiteligénylés csak Diákhitel Direkten keresztül!

www.diakhitel.hu

www.diakhiteldirekt.hu

www.facebook.com/diakhitel

XL./2.

Köszöntő Nem is olyan rég érkezett meg az évfolyam első száma máris itt a második, sőt hamarosan itt a következő. Nem a hírek szaporodtak meg, és nem is mi. Egyszerűen csak az előző félévben elmaradt újságokat ki kell adnunk, viszont ez mind remek alkalom a múltidézésre és a tapasztalatok gyűjtésére.

Még mindig ember szűkében állunk, ha úgy érzed Te segíthetsz akkor lapozz egyet és jelentkezz!

Az előző újságban szó esett az iHV-ról, mellyel azóta sem találkozhattatok sehol sem.

Mindössze azért van ez így, mert nem lett volna ésszerű a vizsgaidőszak elején meghirdetni a véleményezést, hiszen nem lett volna elég magas a részvételi arány ahhoz, hogy megfelelő képet kaphassunk arról mégis mit kíván a villanykari nép. Ám mindez már nem is fontos hiszen, hamarosan találkozhatsz a levelezőlistákon a formmal és a félév első heteiben elképzelhető, hogy az I vagy a Q épületben is összefuthatsz velünk.

Remélem kellő energiát raktároztál el erre a szorgalmi időszakra az elmúlt két hétben, munkatársaim és jómagam nevében kívánok sok sikert a félévre! Jó olvasást!

Góc

Tartalomjegyzék TVSZ változások Mi lapul a kolifelvételi bőröndjében?

Akik felöltöztették a kart Építészek a Házban ESZK üzemlátogatás Az intenzív naptevékenység hatása...

SKSZK Interjú TTNY Mérnökest SKSZK Interjú MEDICA & COMPAMED 2012 Megígérem AdNovum Egyperces: Hallgasd csak tovább!

Hewlett-Packard Szakestély Lightware 40 év cikkei „A második Qpát rutinból nyertük meg...”

Interjú Drajkó Lászlóval Megint főzünk Miért épp az én gépemre törnének be?

Idióta programnyelvek 1. rész: A Brainfuck Tudni kell...

Emberek (?)

Alumni Interjú ThyssenKrupp nyílt nap Diákhitel

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Hallgatói Képviseletének lapja.

XL. évfolyam 2. (441.) szám Megjelenik 1200 példányban.

Lapzárta: 2012. november 30.

ISSN 1418–0529 (Nyomtatott) ISSN 1588–0745 (Online) Cím: Impulzus szerkesztőség, Schönherz Zoltán Kollégium, 1117 Budapest, Irinyi J. utca 42.

919-es szoba E-mail: impulzus@impulzus.com WWW: http://www.impulzus.com/ Felelős kiadó: Dósa Bálint, a HK elnöke

4 6 6 7 8 10 12 12 13 14 15 16 17 18 18 19 19 20 22 24 24 26 27 27 29 30 30

Felelős szerkesztő: Farkas László Főszerkesztő: Gócza Gergő Nyugalmazott főszerkesztő: Lilik Ádám Korrektor: Berecz Vivien , Kovács Kincső , Rusz Ágnes Tördelőszerkesztő: Gócza Gergő, Simon Csaba Olvasószerkesztő: Bálint Bianka Címlap: Gócza Gergő Írták és szerkesztették: Berecz Vivien , Gócza Gergő, Kovács Kincső , Lilik Ádám, Rusz Ágnes , Simon Csaba Köszönet illeti a válogatásban szereplő cikkeink íróit: Beregnyei Balázs, Géczy Attila, Gyöngyösi Péter, Hajdu Péter, Hende Szabolcs, dr. Kemény Zsolt, Skrabák Csaba, Suba Gergely, Varga Bálint András, Köszönjük a segítségét: Goretity Dániel, Heiczinger Zorán, Horváth Éva, Kálmán Kornél, Lengyel Vivien, Rynkiewicz Ádám, Simonyi Károly Szakkollégium, Szabó Attila, Szőke Zsolt, Vitéz András (ETT), Zimányi Péter Sokszorosítás: Corvin Style Kft. (2360 Gyál, Bánki Donát köz 4.)

Szerkesztőségi gyűlés minden hétfőn 19.00 órától.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az írások tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet!

3

TVSZ2012. decemberváltozások „A Szenátus 2012.12.17-ikei ülésén elfogadta a TVSZ változtatásait, amelyek közül a legnagyobb az elbocsátás feltételeit érinti. Kikerült a szabályzatból a 3. § (6) a) pontja, így megszűnt az nx15 ellenőrzés a BME-n. Következő félévtől emiatt már nem bocsát el az egyetem senkit (azt sem, aki régebben iratkozott be).”

Talán már mindenkihez eljutott e-mailben is a hír, vagy olvasta valamilyen más médiumban, de ez mondhatni mérföldkő a BME életében, így nem sétálhatunk el mellette csak úgy. Mindazok számára akihez még nem jutott el a VIK. HK szerinti TVSZ változások értelmezése dokumentum: Megszűnt az nx15 ellenőrzés a BME-n Következő félévtől emiatt már nem bocsát el az egyetem senkit (azt sem, aki régebben iratkozott be). Felhívjuk mindenki figyelmét arra, hogy az átsorolás nem szűnt meg, illetve arra, hogy ennek a nem teljesítése súlyosan veszélyezteti a diploma megszerzését is.

Az újonnan beiratkozóknak (2012 szeptemberében, vagy utána), ha nincsen meg tavaszi félév végén az utolsó két félévre a 30 kredit, és nem teljesítik az előírt tanulmányi átlagot (szumma minden megszerzett kreditre (jegy*kredit)/megszerzett kreditek száma), akkor tanulmányaikat csak önköltséges formában folytathatják a következő tanévben (visszasorolás is csak tavaszi félévek végén van).

Rendezték, hogy ezt az átlagot ki és meddig határozza meg: 3. § (15) Az illetékes Kari Tanács a tanév kezdetéig rendelkezik arról, milyen tanulmányi átlagot kell elérnie a hallgatónak ahhoz, hogy tanulmányait a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben folytathassa.

Ez az átsorolás még nem érvényes idén, először a 2013/14-es tavaszi félév végén nézik. Megjegyzem, hogy a korábban beiratkozottaknak nem változott az átsorolás menete, így ez a pont rájuk nem vonatkozik.

A zárthelyi dolgozatok eredményét két héten belül, de legalább 48 órával a pótlási lehetőség előtt ki kell hirdetni.

Ugyanez a határidő vonatkozik a dolgozatok megtekintésére is.

12. § (8) A tantárgy ismeretének bármely ellenőrzése után annak eredményét két héten belül – de az ellenőrzés pótlási lehetőségét legalább 48 órával megelőzően – elérhetővé kell tenni az interneten keresztül.

Csoportos közzététel esetén a listában a hallgató neve helyett a Neptun kódja szerepeljen. Minden hallgató számára a saját eredménye elérhetőségét kell biztosítani.

(9) A hallgató számára lehetővé kell tenni az értékelt írásbeli dolgozat megtekintését a számonkérés pótlását megelőzően legalább 48 órával.

Változott a tárgyakból tartható félévközi ellenőrzések számának korlátozása, illetve a javítások rendje. Félévközi jegyes tárgyaknál: a végleges eredménybe 20%nál nagyobb súlyú ellenőrzések száma legfeljebb a kreditek számánál eggyel lehet nagyobb. Vizsgás tárgyaknál: eddig csak a zárthelyik számát korlátozták, most már az összes, a tárgyból tartott ellenőrzésekből lehet legfeljebb a tárgy kreditértékével megegyező számú.

Az átsorolás menete a korábban beiratkozottaknak: Minden tavaszi félév végén, ha már volt legalább 2 aktív féléved, de az utolsó két félévben nem szerezted meg a tantervben előírt kreditmennyiség 50%-át (azaz 30 kreditet) tetszőleges tárgyakból (nem csak a tanterviek számítanak) és az összesített korrigált kreditindexed a szak államilag támogatott hallgatóinak alsó 15%-ba esik, akkor átsorolnak költségtérítéses képzésre. Az összesített korrigált kreditindex az egyes félévek ösztöndíjindexe szorozva a teljesített/felvett kreditek arányával.

Az átsorolás legalább egy évre szól. Az átsorolásról legkésőbb 30 nappal a következő tanév kezdete előtt értesítenek. Az átsorolás alól méltányossági kérvény terhére sem kaphatsz felmentést, eljárási hiba esetén fellebezést nyújthatsz be a HJB-hez.

A szöveg a http://vik.hk/osszefoglalo-elbocsajtasrol-es-atsorolasrol oldalról származik

4

14. § (1) a) A félév folyamán – a tantárgykövetelmény szerint – a tantárgy kreditértékétől függő számú, tetszőleges típusú félévközi ellenőrzést kell tartani. Ha a tantárgy kreditértéke három, vagy annál kisebb, akkor az ellenőrzések minimális száma egyenlő a kreditek számával, különben az ellenőrzések minimális száma három. A végleges eredménybe 20%-nál nagyobb súllyal beszámítandó ellenőrzések száma a tantárgy kreditértékénél legfeljebb eggyel lehet nagyobb. A fentieknél több vagy kevesebb ellenőrzés csak a KTB jóváhagyásával kerülhet a tantárgykövetelménybe.

(2) Vizsgajeggyel záruló tantárgy aláírásának megszerzéséért összesen legfeljebb a tantárgy kreditértékével megegyező számú félévközi ellenőrzés tartható.

A félévközi ellenőrzések javításának a rendje is változhat. Bekerült egy új lehetőség az előző mellé (ez eddigit az ”a)” pont tartalmazza), mégpedig, hogy egy a ZH-k számával megegyező számban lehet ZH-t pótolni. Vegyünk egy két ZH-s tárgyat. Az a) pont szerint az egyik ZHnak elsőre meg kell lennie, a másikat lehet pótolni (pót ZH, pótpót ZH, ha van).

A b) pont szerint, összesen két pótlást lehet tenni: ez lehet az előző pont szerinti felállás, de belefér az is, hogy az első és második ZH-t is 1-1x pótolhatjuk, viszont ilyenkor nincs lehetőség pótpótZH-t írni egyikből sem. Ha külön nem rendelkezik a tárgykövetelmény a javítások rendjéről, akkor az a) pont van érvényben.

16. § (3) Ha az aláírás megszerzésének, illetve a 14. § (1) a.) szerinti félévközi jegy megszerzésének feltétele, hogy a hallgató a zárthelyi dolgozatot vagy zárthelyi dolgozatokat egyenként eredményesen teljesítse, úgy a pótlási időszakban lehetőséget kell biztosítani egy eredménytelen zárthelyi dolgozat újbóli pótlására (második pótzárthelyi dolgozat, pót-pót zh), különeljárási díj megfizetése mellett.

A zárthelyi dolgozatok pótlására az alábbi (a vagy b) korlátozás érvényes. a.) A hallgató a zárthelyi dolgozatok fele esetében (lefelé kerekítve) ne vegyen igénybe pótlást. Ez a korlátozás van érvényben, ha a tantárgykövetelmény a

XL./2. zárthelyik pótlásának korlátozásáról külön nem rendelkezik. b.) Egy tantárgyból a hallgató által igénybe vehető pótló zárthelyik (pótzárthelyi- és második pótzárthelyi dolgozatok) száma nem haladhatja meg a tantárgykövetelményben szereplő zárthelyik számát.

A félévközi ellenőrzéseken csak az az aláírással rendelkező hallgató vehet részt, aki nem vizsgakurzust vett fel.

15. § (12) Az aláírással már rendelkező hallgató számára is biztosítani kell a félévközi ellenőrzéseken való részvételt, ha a tantárgy vizsgakurzustól eltérő kurzusát (kurzusait) vette fel.

Apróbb változások is bekerültek: • aláírással rendelkező hallgatónak csak akkor kell biztosítani a félévközi ellenőrzéseken való részvételt, ha nem vizsgakurzust vett fel

• nem szüntethető meg a hallgatói jogviszony a hallgató kérésére • rögzítették, hogy a vizsgarendet ki és hogyan állítja össze, illetve azt, hogy ettől eltérni csak a KTB (Kari Tanulmányi Bizottság) engedélyével lehet • mintatantervi tárgyakból minden félévközi ellenőrzést ütemezni kell, nemcsak a zárthelyi dolgozatokat • utólagos passzív félévet a félév végéig lehet kérni különösen indokolt esetben (ahogy az eddigi gyakorlat volt) • nem lehet átjelentkezni a képzési szintek között (pl.: ötéves képzésről BSc képzésre) • félévközi ellenőrzéseken, illetve vizsgákon a személyazonosságot igazolni most már diákigazolvánnyal is lehet • egymás utáni hat félévben érvényes az aláírás – ebbe beleszámítanak a

passzív félévek is • átvezették a teljesítményindexet a TJSZ-ből (ez egyelőre a mi karunkat nem érinti, mert nem használjuk)

Bármilyen kérdés esetén bizalommal forduljatok hozzánk:

tanulmanyi@vik.hk Horváth Éva (VIK HK) 2012. december 22.

TVSZ-feeling 1. szabály: egymásnak ellentmondó szabályok esetén a nagyobb sorszámú érvényes.

2. szabály: egymásnak ellentmondó szabályok esetén a kisebb sorszámú érvényes.

TCHibo (XXIX./0.)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Hallgatói Képviseletének lapja munkatársakat keres.

Feladatkörök • riporter • poéta • grafikus • tördelő • olvasószerkesztő • korrektor • újságkihordó • diktátor • mecénás • irodafelelős • webfejlesztő • megmondóember

indokolatlanul elhelyezett állat

Elvárások • BME-VIK hallgatói jogviszony • vagy legalább egy olyan ismerős, akire az előző pont igaz • kihívások iránti elkötelezettség • bármilyen szövegszerkesztő felhasználói szintű ismerete • legalább 4-es osztályzat nyelvtanból a középiskola III. és IV. osztályában

Amit kínálunk • heti egy gyűlés • folyamatos szakmai fejlődés (belső képzések) • vezetői karrierlehetőség • egy közös iroda a Schönherz kilencedik emeletén (kilátással a MOL székházra) • magas színvonalú infrastruktúra • fiatal, dinamikus csapat • inspiráló és támogató munkahelyi környezet • közös nyaralás a Balaton partján • hideg sör • meg ami eszünkbe jut

Előnyt jelentő, plusz végzettségek, ismeretek • bármilyen, médiához kapcsolódó „előélet” • vagy ennek hiányában nagyfokú lelkesedés • kávéfőző, papírvágó vagy partvis magas szintű • felhasználói ismerete

Jelentkezz e-mailben!

impulzus@impulzus.com

5

MiAvagylapul a koli f elvételi bőröndjében? mi az a KoFER 2012 legelején, körülbelül fél évre visszamenő beszélgetés és tárgyalás után alapult meg a Kollégiumi Felvételi és Érdekvédelmi Reszort, röviden KoFER, mely a nyolc közéletet összefogó reszort egyike. De mit is csinálunk mi?

Minden félév elején, miután elolvasták a felvételi kiírást (ugye?), a leendő kollégisták leadják a felvételi pályázatukat a Kollégiumi Felvételi Rendszeren (KFR) keresztül, majd pedig epekedve várják az eredményt. De azt tudtátok-e, hogy az egész felvételi eljárást és a szobabeosztást is olyan egyetemisták vezényelik le, mint ti?

Legyen szó a felvételi kiírás megírásától, a ponthatárok kialakításán át egészen a kollégiumi belépőkártyák elkészítéséig, mind-mind a Kollégiumi Felvételi Bizottság (KFB) feladatkörei közé tartozik. Évközben a várólistán lévő hallgatókkal foglalkoznak, gyűléseiken felkészülnek a következő felvételi időszakra, továbbá ápolják a titeket is érintő hagyományaikat: Szaloncukrozás, Nőnapozás. A KFB ugyanolyan kör, mint az a sok másik, melyekkel már találkozhattatok a Schönherz falai között. Logójuk a piros Schönherz alapon lévő fekete denevér, amely

kísértetiesen hasonlít a Bacardin is megtalálható bőregérre. Élén az elnök áll, melynek pozícióját jelenleg Szabó Norbert „Kicsi” tölti be kereken egy éve. Ő harcol a Külső Kollégiumi Bizottsággal azért, hogy minél több villanykaros férőhelyünk lehessen. „Jó-jó, de mi alapján kerülök én a 14. szintre, azon belül a déli oldalra, és még azon belül is a 8-as szobába, ott pedig az alsó ágyra?”

A kérdés jogos, bár az utolsó részéhez már semmi közünk. Itt jön képbe a reszort másik öntevékeny csoportja, a Kollégiumi Évfolyamfelelősök Értekezlete, röviden KEFE. Az ő feladatuk az, hogy a kollégiumban lakó közösségek egy szintre kerülhessenek és a szobabeosztást is ők koordinálják a KFR-ből elérhető Szobabeosztó rendszeren keresztül.

Ezen felül a már említett társaságok jólétének színvonalát növelik különböző pályázatokkal:

a szintközösségek támogatást kaphatnak ha ki szeretnék festeni szintjüket, közösen elmennének táborozni vagy pedig összedobnának egy vacsorát önnön maguk jóllakatására. A KEFE-gyűléseken a szintek képviselői (akik közül az egyik a szintfelelős) vesznek részt és beszélik át a félévvel kapcsolatos dolgokat. A KEFE jelenlegi vezetője és képviselője a Reszortvezetők Tanácsán Goretity Dániel.

Ha érdekel tevékenységünk, nyugodtan vedd fel velünk a kapcsolatot! KEFE-be alapvetően gólya korukban szoktak csatlakozni az emberek, de később is érdemes elkezdeni, akár akkor is, ha egy tíz fős társasággal szeretnétek összeköltözni valamelyik szintre. A KFB minden évben részt vesz a Gólyaszerdán, továbbá évközben is várják a lelkes érdeklődőket.

Goretity Dániel

Akik felöltöztették a kart Rynkiewicz Ádámmal, a Hallgatói Képviselet alelnökével beszélgettünk, aki a kari póló megújítására törekedő pályázat felelőse.

––Honnan jött az ötlet, hogy máshogyan nézzen ki a Kari póló?

––Nem tudom már, kitől származott az ötlet, de abban mindenki egyetértett, hogy az akkori pólókkal voltak gondok. Egyrészt nagyon egyszerű volt az akkorinak a mintája, és nem a jó értelemben, másrészt úgy éreztük, hogy szívesen hordanak a hallgatók kari pólókat, de annak ki is kell néznie valahogyan.

Érdekes véletlen volt, hogy akkortájt kezdett elfogyni az Ajándékbolt készlete is.

––Miért éppen pályázat?

––Az első opció az volt, hogy a PR Munkacsoport elkészít pár változatot, és a Hallgatói Képviselet dönt arról, hogy melyik vagy melyikek kerüljenek a boltba.Végül úgy döntöttünk, hogy pályázatként hirdetjük meg. Első érv az volt, hogy bár a PR Munkacsoportban sok kreatív és tehetséges ember van, ennek ellenére az új pólót minél több ideig szeretnénk a boltban látni, ezért az egész kar kreativitását igyekeztünk felhasználni.

Másik dolog, hogy így sokkal aktívabban részt vehettek a hallgatók az elkészítésben és a bírálásban is, hiszen volt közönségdíj is, valamint Facebookon lehetett kommentálni és megosztani is a beküldött műveket.

––Miért lett ilyen a pályázati kiírás?

––A kiírás nagyobbik része csak követelményeket tartalmaz, semmi különös nincs benne, ezek egy szokásos kiírás technikai részletei: csak villanykaros hallgató nevezhet, hány szín szerepelhet a pólón, valamint felismerhetőnek kell rajta lennie a karnak vagy a szaknak. Az érdekesség annyi volt, hogy lehetőség volt csak sima szöveges leírásban beküldeni ötleteket. Ezzel a kezdeményezéssel próbáltuk volna összekötni

6

a kreatívokat a jó rajzoló képességűekkel.

Sajnos ez a része nem vált be, nem igazán jöttek ötletek.

––Hogyan zajlott a bírálás?

––A közönségdíj elbírálása egyszerűen: a Facebook-like-ok alapján történt. A többi pályaműnek a bírálása során az elmúlt három év „A Kar Kiváló Fiatal Oktatója” díjazottakat kértük fel, valamint az akkor három KBME A kategóriás hallgatót. Ezeken felül a PR Munkacsoport tagjainak volt szavazati joguk.

––A két megvalósított póló direkt az első helyezett és a közönségdíjas?

––Bevittük a Hallgatói Képviselet ülésére a legjobb három helyezettet és a közönségdíjas pályázatot, ezek közül választottunk ki kettőt. Az érvek azok voltak a két póló mellett, hogy az egyiknek fiatalos és nagyon közvetlen kinézete van, a másik fehér galléros és a kari logó van rajta, így hivatalos szakmai eseményeken is nyugodtan fel lehet venni.

––A lazább fekete póló nem egyezik meg egyik első helyezettes designnal sem. Ez miért van így?

––Az ajándékbolt ügyvezető igazgatója nem ment bele, hogy 4 különböző póló

XL./2. legyen (hivatalos logós galléros, illetve 3 fekete hasonló dizájnnal: összegyetemi, infós és villanyos), így döntenünk kellett. A fehéret meg akartuk tartani, a feketék között nem tudtunk dűlőre jutni, így a dizájn készítőjét megkértük, hogy csináljon nekünk egy hasonlót,ami kicsit mindhárom egyben(ezúton is köszönjünk az együttműködését).

––Miért tartott ilyen sokáig, hogy megérkezzenek az ajándékboltba az új pólók?

––Sok volt a kommunikációs probléma, és beleesett az időszakba a nyár is, ami nem csak a hallgatóknak szünet. Továbbá nem ők gyártják közvetlenül a pólókat, hanem külső céggel csináltatják, ez is rengeteg időbe került.

––Hogyan próbáljátok népszerűsíteni a pólókat?

––Egyrészt a Hallgatói Képviselet hivatalos oldalán (vik.hk), a Hallgatói Képviselet Facebook oldalán (fb.com/vik.hk) valamint itt, a Kari lapunkban is. Ha minden jól megy, akkor a készítőkkel interjú fog készülni a BSTV-ben

is. Továbbá ki fogjuk küldeni a HKnews nevű hírlevelünkben, illetve az Ajándékbolttal közösen lesz plakát, ami kikerül mind az egyetemen, mind a kollégiumban.

––Összességében milyennek értékelted a pályázatot? Hogyan tovább?

––A pályázatot sikeresnek tartom, hiszen végeredményben az ajándékboltban kapható két (a régebbi eggyel szemben) különböző Villanykaros póló, aminek mind a designjába, mind a nyertes kiválasztásában egy széles réteg vehetett részt. Az, hogy hogyan lesz tovább, már nem annyira lényeges kérdés.

Még pár ember nem kapta meg a jól megérdemelt jutalmát (a pénzjutalom mellett a pályázat nyertesei az általuk választott pólóból is kapnak egy-egy példányt), és hátra van még a BSTV és egyéb hirdetések.

HK Pályázati Csoport

Építészek a Házban Biztos mindenki felfigyelt már a mappával és makettel közlekedő lakókra. A tizenkettedik emeleten jó eséllyel rajzoló diákokat találtok a nyitott ajtók mögött, hiszen karunkon már hagyományosnak nevezhető a más kari kollégiumokban való jelenlét. Ennek oka a Bercsényi Kollégium kis befogadó képessége, mely nem elegendő az Építész Kar kollégiumi férőhely igényeinek kielégítésére. Korábban a Kármán és a Tétényi koliban volt jelentősebb építész közösség, jelenleg a Bercsényi mellett a Vásárhelyi Pál Kollégiumban és itt, a Schönherzben találkozhattok velünk.

2010 óta laknak építészek a házban, minden évben kerülnek ide gólyák, de jelenleg már a felsőbb évesek vannak többen a szinten. A Kollégium az itt lakók körében nagyon kedvelt, így az Építész Karon az egyik legnagyobb verseny az SCH-ba kerülésért zajlik. A jelentős túljelentkezés és a már két évre visszatekintő jelenlét következtében rengeteg ember cserélődött a szinten, de továbbra is jó csapatot alkotunk, és mindig szívesen látjuk az új szintlakókat.

Beköltözésünkkor megismerkedtünk a ház hagyományaival, próbáltuk azo-

kat követni. Első fontos közös alkotásunk a szint egyéni falfestése, ami a 12. szintről látható panorámát ábrázolja.

A szintközösség egyre aktívabb élete mellett sikerült más kollégistákat, csoportokat is megismerni a házban. Ennek egyik fontos mérföldköve a 2011-ben alakult SCHÉK (Schönherzes Építészek Közössége) öntevékeny kör, melynek elsődleges célja a Schönherzben élő építészekből egy összetartó közösséget kovácsolni és persze a VIK-es hallgatókkal való együttműködés és jó kapcsolat ápolása. Ezeket a célokat az itt lakó kevés kollégista lehetőségeihez mérten közéleti- és szakmai programok szervezésével próbáljuk megvalósítani. Havi rendszerességgel tartunk szintvacsikat, ahová szeretettel várjuk a külsős barátainkat és a többi szint lakóit is. Visszatérő vendégünk a Simonyi Szakkollégium, de más szintekkel közösen is rendeztünk már ilyen ismerkedésre lehetőséget adó vacsorákat.

A Schönherz QPA-n már többször indultunk a Fétisch és a Plüsschék nevű csapatokkal. Az utóbbi időszakban Kultúrnightok rendszeres kiállítói lettünk, így a saját munkáink bemutatása mellett hozzájárulunk a rendezvény színvonalának emeléséhez. Az esti zenés borozgatás mellett így már a különböző szabadkézi rajzokat, a látványterveket, maketteket és egyéb alkotásokat is megtekinthettetek, illetve ez által megismerhetitek, hogy milyen építésznek lenni, milyen munkákat végzünk. Természetesen nem csak ilyen jellegű tanulmányokat folytatunk, de leglátványosabban a tervezési tárgyakon és szabadkézi rajzokon keresztül tudjuk bemutatni nektek az építészek világát.

Kollégiumon kívüli programokat is szervezünk. Ezek közül hagyománnyá vált a barlangtúra, mely sikerét mutatja, hogy a szintlakókon kívül szép számmal szoktak részt venni külsős barátaink is. Legutóbb a Pálvölgyi–Mátyáshegyi-barlangrendszerben voltunk, overállba öltöztünk, felvettük a sisakokat és a fejlámpákat és nekivágtunk egy újabb közös expedíciónak. Jól sikerült.

De rendeztünk már a szinten koktél party-val egybekötött táncestet is a liftközben a Parkett klub mintájára, kihasználva, hogy nálunk sok a lány. Ezt az alkalmat egy olyan hallgatótársunknak köszönhetjük, aki az egyetem mellett tánctanárként is dolgozik.

Végezetül egy kis ízelítő a tanévről, hogy miben különbözik oktatásunk, egyetemi életünk. Azon ritka karok egyike vagyunk, ahol a hallgatók a vizsgaidőszakot várják, mert sokkal kevesebb dolgot kell párhuzamosan csinálniuk. A közhiedelemmel ellentétben kevés a matek, inkább műszaki rajzokat készítünk, és sokat modellezünk.

A szorgalmi időszakban gyakran éjszakázunk és próbáljuk a féléves feladatainkat legyűrni, ilyenkor többen összegyűlünk a makettezőben és tartjuk egymásban a lelket. Amikor újra csenget a négyes villamos, akkor tudjuk, hogy már csak pár óránk maradt a leadásig. Annak ellenére, hogy sokszor éjszakába nyúlóan dolgozunk, próbálunk tevékenyen részt venni a Ház életében, és reméljük, sikerül is elérni ezt a célt.

A szintünk életének programjaiban szívesen látunk Titeket is, érdeklődjetek utánunk az öntevékeny körünk honlapján: http://schek.epiteszhk.bme.hu

Szabó Attila

7

ESZKA Siemensüzemlátogatás Zrt. csepeli transzformátorgyárában Az Energetikai Szakkollégium 2012-es őszi félévének második üzemlátogatásán a Siemens Zrt. Csepeli Telephelyét tekinthették meg az érdeklődők. Az üzem bejárása során először megismertük a cég történetét, majd betekintést nyerhettünk a transzformátorgyártás összes lépésébe: az alapanyagoktól egészen a próbatermi vizsgálatokig végigkövethettük a gyártás fázisait.

A cég rövid története A Csepeli Transzformátorgyár 1960-ban épült azzal a céllal, hogy olajszigetelésű elosztó hálózati transzformátorokat gyártson kezdetben hazai, később pedig külföldi villamos elosztóhálózatok számára. 1978ban német szabadalom alapján bővült a cég termékpalettája, azóta öntött műgyantával szigetelt ún. száraztranszformátorokat is készítenek. 1996 ban a Siemens AG felvásárolta a telephelyet, majd számos átszervezés, korszerűsítés következményeként 1999 óta Geafol típusú műgyanta szigetelésű transzformátorok előállításával is foglalkozik. Az évek során mind a kapacitásnövelés, a modern technológiák és magas szintű gyártási minőség biztosítása céljából tekercselés gyártó, vasmagdaraboló műhelyek épültek, valamint beruháztak alacsony frekvenciás szárítórendszerekbe is. A száraztranszformátorok gyártása 3 éve új, korszerű csarnokban zajlik, az olajos csarnokot is átalakították. A cég munkájának precizitását 2007 óta az ISO 9001-es minőségbiztosítási, és –irányítási szabvány, az ISO 14001-es környezetirányítási rendszer és 2011 óta az OSHAS 18001 egészségvédelmi és biztonság irányítási rendszer garantálja. Saját szemünkkel is megállapíthattuk, hogy szervezett és komoly munka zajlik a gyárban.

Mára a Csepeli Telephely jelentős szerepet tölt be a Siemens Zrt. termelésében.

Megközelítőleg heti 256 olajos- és 150 darab száraztranszformátort állítanak elő elsősorban áramszolgáltatók (E.ON, Elmű, EDF) részére, főként európai (német, skandináv) piacra, azonban szállítottak már a Közel-Keletre, Észak-Afrikába, Hongkongba és Nigériába is. A gyár körülbelül 430 embert foglalkoztat. Nagyobb projektekben is részt vettek már, leginkább a Gönyűi Erőmű és a 4-es metró vonalán felszerelt transzformátoraikra büszkék.

Néhány éve a Siemens Fejlesztési Osztályának egy kisebb csoportja Budapestre került, így a magyar szakembereik nemcsak a terméktervezésben, hanem az ehhez szükséges szoftverek fejlesztésével is foglalkozhatnak. Munkájuk egyik eredménye az önvédő olajszigetelésű transzformátor kifejlesztése, melyre korábban nem volt szabványos konstrukció.

Előállított termékek A látogatás első részében egy rövid ismertetőt hallhattunk Végh Attilától és

8

Radics Józseftől a cég történetéről, tevékenységéről, előállított transzformátoraikról. A budapesti üzemben • folyadékszigetelésű transzformátorokat (50 kVA – 7.000 kVA között) • GEAFOL műgyanta szigetelésű transzformátorokat (100 kVA – 10.000 kVAig) • TPC önvédő transzformátorokat és • amorf vasmagú olajtranszformátorokat gyártanak.

1. kép: Az üzem bemutatóterme

Az olajszigetelésű és önvédő olajszigetelésű konstrukciók szabadtéren is, a Geafol transzformátorok csak belső terekben használhatók. Ahol komoly biztonsági előírásoknak kell megfelelni (pl. kórházakban, alagutakban, bányaberendezésekben), ott is száraztranszformátor a legjobb választás, hiszen a szélsőséges időjárási feltételek ellenére nincs szükség karbantartásra.

Az amorf vasmaggal rendelkező transzformátorok 60%-kal kisebb üresjárási veszteséggel működnek, azonban a zárlatbiztonság és az alacsony zajszint miatt még az első példányok tesztelése zajlik. Szigetelő folyadék lehet ásványolaj, szilikonolaj vagy észter.

Az üzem részegységei A gyár bejárása során két csoportra osztva mi először a legnagyobb csarnokot, az olajos üzemet tekintettük meg.

A gyártás első lépéseként a tekercseket vékony lapokká hengerlik, feldarabolják vagy csíkokra vágják, végül feltekerik.

A kisfeszültségű és a nagyfeszültségű tekercsek gyártása eltérő módon történik.

A kisfeszültségű tekercsek réz- vagy alumíniumszalagokból készülnek, amiket egy szalagtekercs gombolyító gép teker fel.

E konstrukció előnye, hogy zárlat esetén sem tudnak a tekercsben a menetek elmozdulni. Ezután gyantabevonatot kapnak, ami a kályhában való megolvasztás után összetartja és fixálja a tekercset.

A transzformátorok gyártásánál különösen nagy szerepet kap a szárítás, a víz elpárologtatása. Fontos, hogy a lehető legkevesebb maradjon a szigetelésben és az olajban, ugyanis a hőmérséklet emelkedésekor a víz a száraz szigetelőanyagokból az olajba diffundál, ami csökkenti annak átütési szilárdságát.

A víz bomlasztó hatású, oxidációs tulajdonsága miatt a transzformátor élettartama csökken, az olaj-papír szigetelésrendszer hamarabb tönkremegy. Csepelen kétféle módon szárítják ki a szigetelőanyagból a vizet: a hagyományos módszer alapján a vasmagos tekercset kályhába teszik, majd néhány óra elteltével a nedves levegőt elszívva vákuumot hoznak létre. Ekkor öntik fel a már előre felmelegített olajjal a transzformátorokat, majd pár órára hűlni hagyják. A módszer hátránya, hogy időigényes és sok hő szükséges az egész kályha felmelegítéséhez. Ha nem akarjuk az egész teret felfűteni, akkor a kisfrekvenciás szárító kályhával érdemes vízteleníteni a transzformátokat. Ennek lényege, hogy a kisfeszültségű oldal rövidre zárásával és a nagyfeszültségű oldalról 10 Hznél kisebb frekvenciájú gerjesztéssel csak a tekercset melegítik fel, amíg a technológia által előírt hőmérsékletet el nem éri.

A párát elszívják, az 50-60°C-ra felmelegített, előkezelt olajat alulról, csöveken keresztül bevezetik, majd a berendezést hagyják kihűlni. A fenti két módszer hatékonysága nagyjából megegyezik, azonban az alacsony frekvenciás szárítás során a megnövekedett kapacitás ellenére a folyamatidő rövidebb, és nagyobb energia megtakarítás érhető el.

XL./2.

Nagyfeszültségű tekercsek is készülnek a csepeli telephelyen. Egy számítógép vezérlésű huzalgombolyító géppel azonnal rágombolyítják a helytakarékosság miatt lapított keresztmetszetű huzalokat a vasmagra.

Következő állomásunk a vasmaggyártó műhely volt. A gyártás során egy vasmagdaraboló gép méretre vágja a 0,23 vagy 0,27 mm vastag lapokat, majd ezeket kézzel összefűzik. Ezután szerelik rá a tekercset, a vasmagba három oszlop, alulra és felülre pedig járom kerül.

A jó minőségű vasmag hidegen hengerelt, szemcseorientált vasból készül, melyben a domének egy irányba állnak be. A lemezek között kialakuló fluxus kis villamos ellenállás esetén nagy örvényáramú veszteséget produkál, ezért mindkét oldalon (pl. SiO2) bevonattal szigetelni kell a vasmagot rétegeit, és ötvözőanyagok felhasználásával (pl. mangán, szilícium, króm) növelni lehet a mágneses vezetőképességet, így csökkenthető a szórt mágneses fluxus.

Transzformátorok tervezése során figyelembe kell venni a magnetostrikció jelenségét is, melynek lényege, hogy mágneses igénybevétel hatására rugalmas alakváltozás jön létre a vasmagban. Tekercselt transzformátor esetén a vasmag a betáplált feszültséghez képest kétszeres frekvencián rezeg. Ennek csökkentése érdekében szigetelni, egészben kiönteni vagy ragasztani kell a vasmagokat, majd próbatermi mérésekkel ellenőrizni kell, hogy a zajszint a szabványban előírt érték alatt van-e.

Az olajos üzemben számos próbaterem is helyet kapott, ahol a transzformátorok darabvizsgálati ellenőrző mérései zajlanak. A fent említett zajszint mérés egy erre a célra készített, hangszigetelt szobában történik, ahol a transzformátort a szoba közepén elhelyezett kavicságyon fekvő, különálló betonalapra állítják, ezáltal a külső rezgések nem zavarják a mérést. Hangnyomást mérnek két, ellentétes iránykarakterisztikájú mikrofonnal. Véletlenszerűen kiválasztva vagy a megrendelő külön kérésére a transzformátorokon lökőfeszültség próbát is végrehajtanak.

Az olajos transzformátorgyártó csarnok után a száraz transzformátorok készítésének lépéseit is végignézhettük. A vasmaglemezek kézi összefűzése után itt is a tekercselés következett. A kisfeszültségű tekercsek hasonló módon készülnek, mint az olajos transzformátoroknál, azonban nagyfeszültségű tekercs tárcsás módon van feltekerve, így az áramsűrűség a vezető teljes keresztmetszetében eloszlik, rövidrezárás során az alkotó irányú terhelés csökken. Ezután a tekercset egy sablonba teszik, és a kályhákban folyékony műgyantával tele öntik, így a

konstrukció szigetelt lesz, tűzállóvá, önoltóvá válik. Több mint 10 órán keresztül utó hőkezelő kályhákban hűlnek ki a kiöntött blokkok, a gyanta lassan megszilárdul. Légbuborékok nem lehetnek a gyantában, mert a hibás öntés következményeként az üzem közben könnyebben kialakuló részleges kisülések átütést, végső soron pedig a transzformátor meghibásodását okozhatják.

Az összeszerelt transzformátoroknak itt is meg kell felelniük a próbatermi vizsgálatokon, a szabványok által előírt mutatóknak. Egy-egy darab vizsgálata során megmérik a tekercs ellenállását, rövidrezárási feszültségét és –veszteségét, üresjárási áramát, részleges kisülések mennyiségét. Ellenőrizni kell az áttételt, háromféle módon meg kell vizsgálni a szigetelés minőségét, valamint azt, hogy a kis- és nagyfeszültségű tekercsek megfelelő távolságra vannak-e egymástól.

A kisfeszültségű tekercsbe hőmérsékletmérő szenzorokat építenek be, ezzel ellenőrzik, hogy a vasmag hőmérséklete 100 °C fölé emelkedik-e. Egy-egy darab mérése körülbelül 40 percig tart. Ha minden jogszabályi és biztonsági előírásnak megfelelt a transzformátor, sor kerülhet az értékesítésre.

A látogatás következő helyszíne a fémszerkezeti üzem volt, ahol a transzformátort borító szekrény készül. A hullámos falú panelgyártó soron először egy élhajlító gép elkészíti a szekrény bordáit, amit egy hegesztőrobot összeszerel.

Ezzel párhuzamosan egy lézervágó berendezés készíti a transzformátor tetőlemezét. Kézzel készülnek el az apróbb munkálatok, mígnem elkészül a szekrény. Tovább sétálva megnéztük a festőüzemet is, ahol a korrózióvédelem céljából a lemezeket homokszórás után vízbázisú festékekkel több rétegben bevonják. Speciális kérés esetén a szekrények tűzihorganyzott lemezből készülhetnek, ezzel még nagyobb védelem érhető el.

Végül az eredeti - még az 1960-as évek elején épült - próbatermet és az azt árammal ellátó generátortermet néztük meg.

2. kép: A kész transzformátorok

Jövőbeli lehetőségek Ahogy azt Végh Attila elmondta, a cég a transzformátorok hatásfokának növelésében lát nagy lehetőségeket. Ennek egyik módja a veszteségek csökkentése. Minél nagyobb egy transzformátor vesztesége, annál több hő keletkezik benne, ami a szigetelés gyorsabb öregedéséhez, végső soron pedig az élettartam csökkenéséhez vezet. A transzformátorok vesztesége két részből tevődik össze: az üresjárási (más néven vasveszteségből) és a terhelési veszteségből. Az üresjárási veszteség a vasmag felmágnesezéséhez szükséges teljesítmény, míg a terhelés során a tekercsben keletkező hő mellett járulékos örvényáramú veszteségek is keletkeznek, ezt nevezzük terhelési veszteségnek. Jelenleg 20-25 év a transzformátorok névleges élettartama, azonban a tapasztalatok és visszajelzések alapján ez a gyakorlatban általában sokkal több: a gyakorlatban előfordul, hogy a névleges élettartam kétszeresét is eléri az eszköz meghibásodás nélkül.

3. kép: Csoportkép a bemutató teremben

Lengyel Vivien Az Energetikai Szakkollégium tagja A képeket készítette: Zichó Viktor, a Kármán Tódor Fotókör tagja

9

Az intenzív naptevékenység hatása a villamosenergia-rendszerre Az Energetikai Szakkollégium 2012. október 25-én rendezte meg őszi, Jubileumi félévének harmadik előadását. Az előadás két részből állt: az első felét Dr. Wesztergom Viktor geofizikus, a másodikat Prof. Dr. Horváth Tibor villamosmérnök tartotta, így az említett jelenségről és hatásairól különböző szakmai perspektívákból tudhattunk meg többet.

A napviharok és a geomágneses indukció Dr. Wesztergom Viktor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének igazgatóhelyettese az előadás bevezető részében röviden ismertette a Nap működését, az ezzel járó mágneses tevékenységet és az így felszabaduló energiák interplanetáris csatolás révén történő áramlását Földünk felé.

Már 1859-ben, az ún. Carringtonesemény során kiderült, hogy a napviharok a lenyűgöző sarki fényeken túl a földfelszín távoli pontjai közötti nagy potenciálkülönbségek okozói is lehetnek. Ennek következtében az akkorra már kiterjedt távíróhálózatban működési zavarok léptek fel, vonalak égtek ki és több embert is súlyos áramütés ért. A geomágneses indukció megismerésével a napviharokat követő geomágneses aktivitás kockázati tényezővé vált, így az évezred végére világszerte megnőtt az igény a kiszolgáltatottság mérséklésére.

Geofizikai szempontból a földlégkör külső határfelületének azt a térrészt tekintjük, ahol a földi mágneses tér nyomása egyensúlyt tart a napszél dinamikai nyomásával. Ezt a változó alakú felületet hívjuk magnetopauzának.

Az intenzív naptevékenység által okozott geomágneses viharok jellemző időtartama néhány óra, intenzitásukat a napszél sebessége és az interplanetáris mágneses tér határozza meg. A viharok fő okozói a Nap nagy távolságban záródó mágneses erővonalai mentén kiáramló napszélnyalábok, valamint a napkitörések során kilökődő plazmafelhők és a magnetoszféra közötti energiaátadás.

1. ábra: Halloween-esemény, MTA Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium, 2003. 10. 23.

10

Utóbbi esetben a vihart impulzusszerű kezdet jellemzi, ahogy az az 1. ábrán látható, ún. Halloweenesemény idején is megf igyelhető volt. A vízszintes tengelyen az idő, függőlegesen pedig a mágneses indukció X, Y illetve Z irányú komponense látható.

A külső eredetű geomágneses tér energiája alapvetően két módon csatolódhat be: erővonal-összekapcsolódással vagy geomágneses pulzációk útján. Az interplanetáris mágneses tér és a magnetoszféra erővonalai akkor kapcsolódnak össze, ha a bolygóközi térnek van Dél felé mutató komponense. Ez határozza meg a geomágneses aktivitást. A geomágneses pulzációk széles spektrumú (1-1000 mHz), egymástól eltérő eredetű, meglehetősen szabályos, szinuszos változások, melyek keletkezésében szerepet játszanak a Föld rezonanciafolyamatai.

A Föld geomágneses aktivitása több lépcsőben növekedett az elmúlt száz évben, és kiemelten aktív szakasznak számít az elmúlt 3-4 év. Ugyan a geomágneses aktivitás korrelál a naptevékenység 11 éves periódusával, de az aktivitásban három csúcs jelenik meg, melyek közül a legnagyobb a naptevékeny ség maximumát követő 2-3 évben található.

2. ábra: az európai litoszféra-lemez összegzett elektromos vezetőképessége (S-térképe) a felszíntől 160 km mélységig

Dr. Wesztergom Viktor az előadása végén bemutatta az európai litoszféra-lemez geoelektromos modelljét, mely egy olyan kvázi-háromdimenziós modell, ami különféle méretű cellákból épül fel, azokon belül pedig 1D struktúrát feltételez (2. ábra).

A talajban fellépő a villamos térerősséget a fajlagos ellenállás mélybeli eloszlása határozza meg, így a kőzetek anyagából például olyan további következtetéseket vonhatunk le, hogy a geomágnesesen indukált áramok által jelentett kockázat a távvezetékek topológiájától eltekintve is jelentősen nagyobb Skandináviában, mint Magyarországon [1].

A napviharok hatása a villamosenergiarendszerre Dr. Horváth Tibor, a BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoportjának professzor emeritusza az előadása elején bemutatott néhány, olyan jelentős üzemzavart, melyeket összefüggésbe hoztak az intenzív naptevékenységgel.

Ilyen a napviharokkal összefüggésben levő villamosenergia-átviteli rendszerzavarokat először az Egyesült Államokban észleltek 1940-ben, ahol hibás

XL./2. védelmi működés miatt több vezeték is lekapcsolódott a szinkron működő hálózatról, ezzel tartós üzemzavart okozva.

Kanadában 1989-ben öt 735 kV feszültségű távvezeték kapcsolódott le a HydoQuébec rendszerről, így a termelésből 21 500 MW esett ki, aminek következtében 6 millió ember számára szünetelt 9 órán át a villamosenergia-szolgáltatás.

További példákkal illusztrálta, hogy a jelenség az átviteli hálózat transzformátorain kívül az erőművek géptranszformátorait és generátorait is túlterhelheti vagy tönkreteheti.

A jelenség magyarázata a geomágnesesen indukált áramokban keresendő. A mágneses pólusok közelében összesűrűsödött erővonalak, és az időben változó mágneses erőtér az őt körülvevő vezető hurokban feszültséget indukál, és ha a hurok zárt, akkor geomágnesesen indukált áram keletkezik benne. Erős mágneses tevékenység esetén a talajban néhány V/km villamos térerősség is előfordulhat. Ennek akkor van érzékelhető hatása, ha a földtől szigetelt vezető fut keleti-nyugati irányban, amelynek végei egymástól nagy távolságban földelve vannak, így egy olyan nagyméretű hurok keletkezik, amely körülzárja a fluxus egy részét. Tipikusan ilyen elrendezést alkotnak a háromfázisú távvezetékek, végükön a földelt csillagkapcsolású transzformátoraikkal (3. ábra).

3. ábra: egy hosszú távvezeték és a földelési pontok által alkotott hurok

A geomágnesesen indukált feszültség spektruma az 1-10 mHz tartományba esik, szemben az üzemi feszültség 50 vagy 60 Hz-es frekvenciájával. A transzformátoraink vasmagját a mágnesezési görbe lineáris, arányos szakaszán célszerű használni, ahol üresjárásban a nagy induktív reaktancia miatt kicsi mágnesezési áram folyik (4. ábra).

A veszély abban rejlik, hogy a mágneses vihar által indukált feszültség az ipari frekvenciához képest gyakorlatilag egyenára-

mú gerjesztést hoz létre, amellyel szemben viszont a transzformátor reaktanciája az ohmos összetevővel együtt is nagyon kicsi. A mágneses tevékenység a gerjesztő áramot több száz amperre is növelheti, aminek köszönhetően a transzformátorra kapcsolt feszültséggel arányos mágneses indukció eltolódik, így a munkapont a mágnesezési görbe arányos részén túlra, a telítési szakaszra esik, amelyhez az üzeminél lényegesen nagyobb, aszimmetrikus áram tartozik (5. ábra).

Befejezés Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy a mágneses viharok hatásai a látványos sarki fényen túl a biztonságosnak és erősnek hitt, rendkívül robosztus berendezéseinkben is megjelennek, olykor végzetes következményekkel. Ugyan nagyobb veszélynek vannak kitéve az Északi-sarkhoz közelebb eső távvezetékek a nagy hosszúságuk, a geomágneses szélességük és a kőzetanyagok miatt is, de a közepes földrajzi szélességeken is tisztában kell lennie a kockázatokkal a rendszerirányítóknak.

Az idő szűkössége miatt az előadásból kimaradtak a geomágneses indukcióval, a számítások során alkalmazott elhanyagolásokkal kapcsolatos elméleti megfontolások és levezetések, de az érdeklődők tájékozódhatnak a szakirodalomból [1][2].

4. ábra: normál üzemi körülmények között üzemelő transzformátor mágnesezési viszonyai

Az áram hő- és erőhatása miatt a tekercsek felmelegednek, elmozdulnak, a szigetelés tönkremehet, így a transzformátor zárlatos lesz. A túláramvédelmek az esetek nagy részében ugyan megakadályozzák a transzformátor teljes tönkremenetelét, de az üzemzavar elkerülhetetlen, hiszen a visszakapcsolás nem lehetséges, valamint a keletkező felharmonikusok éppen a védelmek működését zavarhatják meg.

Horváth professzor az előadás végén arra is felhívta a figyelmünket, hogy a jelenség az erőművi generátorokra is veszélyt jelent, hiszen a transzformátorokban kialakuló féloldalas, aszimmetrikus áram páros felharmonikusokkal jár, ami a transzformátorral összekapcsolt generátorban olyan erőhatásokat vált ki, hogy a több tonnás forgórész rázkódni kezd [2].

5. ábra: eltolt gerjesztéssel üzemelő transzformátor mágnesezési viszonyai

Hivatkozások [1]: Ádám Antal, Kis Árpád, Lemperger István, Novák Attila, Prácser Ernő, Szarka László, Wesztergom Viktor: Geomágneses Indukció, Magyar Geofizika 2012/4.

[2]: Horváth Tibor: Napkitörés által okozott rendszerzavarok, Elektrotechnika 2006/3.

Szőke Zsolt

11

Interjú Cserpes András (Cseri) volt nemrég a vendégünk egy beszélgetésre. Cseri a szakkollégium nevelőtanára volt, pályafutása során volt elnök, konferencia főrendező, AC Studio & Live körvezető és a Felügyelő Bizottság tagja. Közel 10 évet töltött el a Simonyiban.

––Hogyan kerültél be a szakkoliba?

––Ez egy érdekes kérdés… Mindenféleképpen az a jó válasz, hogy kapcsolatok révén.

Volt egy győri ismerősöm, aki a Yeti. (aki nem ismerné DJ/technikus volt a Várklubban, korábban AC-s is). Már egy fél éve AC-zott, és megfűzött, hogy menjek le egy gyűlésre. Mikor lementem és bemutatkoztam, az akkori körvezető azt mondta, hogy maradjak. Tanfolyamra jártam, és elkezdtem aktív lenni. Ez akkoriban csak az ACra korlátozódott, mert a szakkoli még csak pár hónapos volt (2003 tél), így nem volt külön felvételi; akit felvettek az AC-ba, az automatikusan szakkolis tag is lett. A vezetőségbe körvezetőként kerültem be két évvel később.

––Hogyan lettél elnök?

––Ez megint csak érdekes sztori. Az már időben a végzésem körül van, 2007-2008 fordulója, amikor szinte teljesen elfogyott az előttem lévő előd generáció és én még önlaboztam. Bagladi Ákossal megbeszéltük, hogy akármelyikünket is választják meg, közösen oldjuk meg a feladatot. Így amíg ő külföldön volt Erasmuson, addig én voltam elnök, az előző félévben pedig Ő.

Ezután Tibi már át tudtavenni tőlünk az elnökséget normál 1 éves ciklusra.

––Mivel foglalkozol manapság, a Simonyi után?

––Egy AC közeli hangudvarban dolgozom (Audmax Broadcast Kft), ahol alapvetően szükség van minden AC-s ismeretre, de mi nem klasszikus hangosítással foglalkozunk, hanem TV-s, rádiós stúdiók hangtechnikáját tervezzük, fejlesztjük, támogatjuk és

értékesítjük. Én leginkább az értékesítéssel kapcsolatos teendőket látom el, gyakorlatilag az igényfelméréstől az eladott termék szerviztámogatásáig. Foglalkozok még kicsi logisztikával, kicsi szervezéssel, ami gyakorlatilag az árubeszerzést és az átadást jelenti a napi munka-, vagy partnernap szervezésen túl.

––Hogyan segítik a munkádat a szakkoliban elsajátított készségek?

––Alapvetően projektszemléletben működik az egész cég. Pl. ezt a kezdetekben itt a Simonyiban sajátítottam el, és most nagyon jól tudom használni. Ami még nagyon jól jött az az emberekkel való kapcsolattartás és a munkaszervezés, amit körvezetőként és elnökként is remekül lehetett gyakorolni. Jól jött még a Katalinnal (SVIE pénzügyi munkatárs - a szerk.) való kapcsolattartás is, mert a megszerzett pénzügyi ismereteket később is tudom használni.

––Mi volt szakkolis pályafutásod során a legjobb élményed?

––Mivel alapvetően humán központúnak tartom magamat, két ilyen élményt emelnék ki.

Mind a kettő csapatszervezéshez kapcsolódik. Az egyik az a fiatal csapat, amely az AC körvezetőségem alatt alakult ki, és mindmáig megmaradt. Pont tegnap jártak nálam a srácok, és megnézték, hogy hogy sikerült a költözés. Minden évben találkozunk és szervezünk magunknak programokat. A másik meg ugyanez szakkoli vezetőségi szinten. Hála Istennek az az öregebb csapat is megmaradt, és velük is összejárunk. Nyáron az egyetlen csajszi lagziján voltunk, most a héten is meglátogatjuk.

––Van-e valami hasznos tanácsod a jelenlegi aktív szakkolistáknak?

––Mindenféleképpen van. Ez is szerintem a személyiségemből jön, hogy én mit kaptam és mit adnék át. Egyrészt én türelmes voltam és befektettem a saját karrierembe is és az SCH-s életutamba is. Azt látom, hogy az emberek sokkal türelmetlenebbek most, és már azelőtt akarnak kivenni dolgokat mielőtt még be sem tettek valamit. Én mindenképp azt javaslom, hogy ha úgy érzik, hogy többek lettek a szakkoli által, akkor ezt ne felejtsék el valahogy a jövőben visszaadni. Jöjjenek el, meséljék el a saját sztorijaikat, és amikor pl. megfelelő pozícióban ülnek akkor is úgy döntsenek majd, hogy tudják, hogy honnan jöttek.

Simonyi Károly Szakkollégium

TTNY Mérnökest November 10-én Mérnök estet szerveztünk a Nagytétényi úti Kollégiumban (a TTNY-ben).

Nem ez volt az első, és főleg nem az utolsó. Pár éve még a kiinduló gondolat az lehetett, hogy, bár nagyon sok jót megtanulhatunk az egyetemen, és a BME-s diploma kézhez vétele után joggal gondolhatjuk, hogy komoly tudás birtokában vagyunk, azonban a való életben, munkánk során elkerülhetetlenül szembe kerülünk nem szakmai jellegű problémákkal is, melyekre a megoldást nem lehet oktatni, vagy ha igen, nem tartjuk fontosnak, így nem sajátítjuk el.

12

A Mérnök est egy beszélgetős este, melyen a hallgatók találkoznak már végzett, dolgozó mérnökökkel, meghallgatják tapasztalataikat, felteszik kérdéseiket, beszélgetnek.

A mostani alkalommal is sok hasznos információ és érdekes történet hangzott el szakirányokkal, állásinterjúkkal, munkavégzéssel, kollégiumi élettel és még sok minden mással kapcsolatban.

Az est a meghívott mérnökök bemutatkozásával kezdődött. Akadt köztük volt infós és

villanyos vegyesen, áramkör tervezőtől kezdve, szoftvertesztelőn át, egészen projektmenedzserig különféle területeken dolgozó szakemberek. Volt olyan aki most az egyetemen dolgozik, mások kisebb-nagyobb cégeknél, vannak, akik már saját vállalkozás keretében termékfejlesztéssel is foglalkoznak, de ami közös bennük: egykor mindannyian a TTNY-ben laktak vagy laknak jelenleg is. Név szerint: Bukuli Norbert, Gyurján István, Horváth László, Kéry István, Kolumbán Sándor, Mikó Mihály, Torma Ákos és Zalai Tamás.

XL./2.

Az est előrehaladtával, ahogy oldódott a hangulat, a hallgatók is feltették kérdéseiket a kétszintű képzésben megszerezhető BSc és MSc diplomák értékével, a nyelvtudással, az egyetemen megszerezhető gyakorlati tapasztalattal kapcsolatban. A szakmai jellegű témákat felváltották a lazább, elsősorban a kollégiummal kapcsolatos sztorizgatások, ahol már a hallgatók is több újat tudtak mondani a mérnököknek.

A rendezvény késő este ért véget, amikor a vendégeknek már menniük kellett, de volt olyan egykori nevelőtanár is, aki kis nosztalgiázás kedvéért körbenézett az épületben a jelenlegi lakóik társaságában. Jól sikerült este volt, mindenki jól érezte magát, az összes rumos tea is elfogyott. Alig várjuk, hogy a következő félévben ismét sor kerüljön az Estre, mivel szükség van rá: az öregdiákok szívesen gondolnak vissza az emlékeikre, a jelenlegi diákoknak pedig útmutatást ad a hátralévő egyetemi éveik minél hasznosabban való eltöltésére, illetve erősíti a két csoport közötti összetartozást, hiszen minden jelenlévő valamennyire ugyanazt az utat járja be.

Végezetül álljon itt néhány jó tanács mindenki okulására:

–– Az egyetemi képzés során, bár nagyban meghatározott tanterv szerint haladunk, a szabadon választható tantárgyak, (mellék)szakirányok, fakultatív tevékenységek stb. tudatos megválasztásával próbáljunk betekintést nyerni minél több területre, mind a szakmán belül, mind az azt kiegészítő témákat tekintve (például mélyebb matematikai vagy menedzsment ismeretek sokszor jól jönnek).

–– Tanuljunk – ne csak programozási – nyelveket (angol már a szakirodalom olvasáshoz is muszáj, német jól jön több gépipari cégnél, spanyol, francia stb. pedig csajozni... már ha nem az adott országba mész dolgozni).

–– De szerencsére ebben a szakmában Magyarország nincs annyira lemaradva, nyugodtan maradhatsz itthon. (Persze rövid ideig tartó kiruccanások akár ösztöndíjjal, akár valamelyik multinál alkalmazottként hasznos tud lenni, főleg ha tudunk rendesen kommunikálni a helybeliekkel.)

–– Érdemes megcsinálni az MSc-t, a (BME) BSc diploma nem értelmezhető túl jól itthon: akkor már inkább

valami gyakorlatiasabb képzés (főiskola, akár szakközép). Bár még az MSc sem igazán ad gyakorlati tapasztalatot, legalább több időd van azt magadnak kierőszakolni a BME-től.

–– Főleg ha elmész már egyetem közben dolgozni gyakornokként. Így a gyakorlati tapasztalat megszerzése mellett az adott cég is megismer, így végzés után akár rögtön könnyedén el tudsz helyezkedni.

–– Ha mégis állásinterjúkra kéne menni, akkor tudatosan válassz magadnak munkahelyet. A megfelelő szakmai tudás mellett fontos a kiállásod és az emberi kvalitásaid.

Kálmán Kornél

Interjú Szeptemberben Dér Kristóf (Gordon) SDS és LEGO körtagot kérdeztük meg, hogy milyen a Simonyiban dolgozni. Gordon 2011-ben került a Szakkoliba, jelenleg két kör gazdaságisa.

––Hogyan kerültél a Szakkoliba?

––A LEGO kapcsán kerültem először a Szakkoliba, a felvételi után pedig megismertem a többi kört, és így kerültem kapcsolatba az SDS-sel is.

––Mi volt az eddigi legjobb élményed a Simonyiban?

––A válasz egyszerű: amikor meghívtunk más szakkolikat is ismerkedni. Mi is megtudtunk róluk sok mindent, és ők is rólunk.

Eszembe nem jutott volna, hogy náluk sokkal kötöttebb, tökösebb feltételekhez van kötve a tagság. Nálunk úgy működik, hogy gyere, tegyél le valamit az asztalra, míg a legtöbb szakkolinál meg gyere, ha már letettél valamit az asztalra. Biztos nem lennék szakkolis, ha nálunk is ilyen kemény feltételek lennének.

––Mennyire összeegyeztethető a közösségi élet és az egyetem?

––Szerintem megoldható, de tudni kell, hogy hol a határ. Egy kör, és a benne végzett minőségi munka simán, sőt az még jót is tesz. Vagy két kör, ahogy én is csinálom, de nyilván az egyik felé húz az ember szíve. Azonban úgy látom másokon, hogy egy kör vezetése vagy hasonló pozíció után

össze kell szedni magát az embernek tanulmányilag, mert könnyen lemaradhat. De úgymond hétköznapi Simonyisként simán tartható a dolog.

––Miért szeretsz Szakkolis lenni?

––Egyrészt mert csinálhatok többet, mint a vacak elmélet, amit az egyetemen oktatnak. A LEGO-t azért kezdtem el, mert egy komolyabb szakmai tevékenységet lehet végezni. Az SDS-t pedig ezért, mert a mobil fejlesztésnél jön jól, ha a developer a design-t is tudja. Másrészt alapvetően közösségi ember vagyok. A projekteken együtt dolgozunk, majd együtt sörözünk.

A munka így mindenképpen jobban megy.

Harmadrészt pedig a Szakkolin keresztül vannak olyan pályázatok, amik segítségével olyan eszközökhöz juthatok hozzá, amihez egyébként esélyem se lenne, pl. az SDS-ben a Wacom tábla.

––Milyen jelenlegi projekteken dolgozol?

––A LEGO-ban egy olyat fogok csinálni, hogy egy webkamera lesi a helyet, és ha szemetet lát, akkor odaküld egy robotot, ami felszedi a szemetet. Ezen kívül ott és az SDS-ben is gazdaságis vagyok. De SDS-ben én szerveztem a JavaScript workshopot is.

––Mik a jövőbeli terveid?

––A design terén van még mit fejlődnöm. Ki akarom használni, hogy az egyetemi éveim alatt ilyen jó lehetőségeim adódnak. Szeretném például a mobilalkalmazásaimnak a teljes designját én csinálni, amire egy kívülálló ember is azt mondja majd, hogy ez igen, ez szép, ez jó.

Simonyi Károly Szakkollégium

13

MEDIBe partCAof the& No.COMPAMED 2012 World Forum for Medi c i n e 1!

64 országból összesen 4 554 kiállító, több mint 120 000 m2 kiállítási terület, 130 600 látogató. Ezek a számok jellemzik a 2012 novemberében ismét megrendezésre került MEDICA orvosi kiállítást és vásárt, mely méltán büszkélkedhet a témában a világ legnagyobbjaként. Idén több mint 10 000 újítás vagy új innovatív termék bemutatására vagy bejelentésére került sor. A helyszín most is Düsseldorf kongresszusi központja, ahol az esemény nem kevesebb, mint 19 óriási csarnokban került megrendezésre. Szükség is volt a végtelennek tűnő térre, hiszen orvos technológiával, labor felszereléssel, diagnosztikával, gyógyszerészettel és megannyi kapcsolódó témában tevékenykedő ismert és kevésbé ismert cég sorakozott fel. A kiállítás négy napos volt, viszont még ennyi idő sem volt elég a teljes terület összes kiállítójának

14

megtekintéséhez. A MEDICA-val párhuzamosan megrendezésre kerül már 1992 óta a villamosmérnök szívekhez talán jóval közelebb álló COMPAMED két önálló csarnokban összesen 645 kiállítóval, mely ismét megdöntötte az előző évben felállított rekordját. A COMPAMED kiállítóterében alkatrész- és részegység gyártók mutatták be termékeiket. Itt elsősorban egyéni megoldási lehetőségeket, speciális méretű, anyagú, felhasználású alkatrészeket kínálnak mintsem kész termékeket, berendezéseket. Ha különleges alkatrészre lenne szükségünk egyegy projektünkhöz, azt itt biztosan megtaláljuk, de ha épp ipari kapcsolatokra lenne szükségünk azt is nagy valószínűséggel megleljük. A gyártók készséggel állnak rendelkezésünkre minden kér(d) ésünkben és PR anyagaikat azonnal rendelkezésünkre – és e-mail címünkre – bocsájtják.

De hogy miért is utaztunk ki a VIK-ről egy ilyen jelentős orvosi eseményre? A válasz a BME és SOTE közös gondozásában 2009 óta induló egészségügyi mérnök MSc képzés.

Az interdiszciplináris képzés az orvos-mérnök határfelületen való i s m e r et s ze r z é s t segíti elő, így az egészségügyhöz kapcsolódó, de mérnöki szemléletű munkahelyeken ad lehetőséget az elhelyezkedésre. A MEDICA egy remek

helyszín arra, hogy a képzésben résztvevő vagy épp onnan frissen kikerülő hallgatók tájékozódhassanak szerte a világban lezajló innovatív folyamatokról.

A COMPAMED és a MEDICA kiállítói is természetesen rengeteg apró ajándékkal, termékmintával, édességgel és nyalánksággal kedveskedtek. A cégek a standokhoz csalogatás érdekében pedig további érdekes, színes, mozgó, zenélő és bármiféle figyelmet felkeltő eszközt hoztak magukkal. Pneumatikus szelepekkel vezérelt önműködő akusztikus gitár, hatalmas robotkar, melyen az emberi kéz tökéletes modellje helyezkedik el vagy a számos exoskeleton (többnyire mozgásterapeuta célokkal) mindmind nagy tömeget vonzott maguk köré. Láthattunk még preparált emberi tüdőt, amit éppen egy lélegeztető gép pumpált, 3D AMOLED tévén követhető veseműtétet vagy magzati vizsgálatot 4D ultrahanggal. A gyönyörű hostess lányokat és a fitness & wellness csarnokokban található edzőgépeket bemutató hölgyeket pedig még meg sem említettem! Aki pedig elfáradt, az kérhetett 10 perces relaxáló masszázst is (naná, hogy hölgyektől).

Mivel a hatalmas komplexumban Alice csodaországának labirintus tervezője is ihletet szerezhetett volna, a kiállítás szervezői idei újításként egy mobil applikációval álltak a látogatók szolgálatába. Az app remekül sikerült, hiszen a düsseldorfi kongresszusi központ öszszes épületét magában foglalta és egyegy csarnokot kiválasztva az azon belül található összes kiállító standját szintén térképen mutatta. A kiállítóra kattintva azonnal a fontosabb információk (elérhetőségek, a vállalat főbb profilja stb.) gördültek a kijelzőre. A kiállítók között böngészhettünk a termékeik, anyaországuk vagy épp a MEDICA-n megtartott

XL./2. prezentációjuk szerint (igen, mert még előadások is voltak a rendezvényen). Az étkezőket, wifi hotspotokat, ruhatárakat és értékmegőrzőket, busz és villamos menetrendeket is összegyűjtötte az alkalmazás valamint (természetesen wifi vagy adatkapcsolatot feltételezve) a MEDICA híreit is követhettük percről percre.

Düsseldorf városi térképéről pedig már csak apróbb említést teszek. A kiállítási központhoz hatalmas parkoló tartozott, ahonnan buszjáratok segítségével juthatott el a látogató a csarnokokhoz, így az applikációt feltétlenül érdemes volt már az érkezés pillanatában elindítani.

A kiállítást összesen hét elkülöníthető területre osztották fel, így az érdeklődők célzottan járhatták be a MEDICA-t.

A kategóriák pedig a teljesség igénye nélkül: laboratóriumi felszerelések és labordiagnosztika (vér- és vizelet analízis); fizioterápia és ortopéd felszerelések (ízületi tornáztató gépek, mozgásterapeuta berendezések); eldobható áruk és felszerelések (pl. endoszkóp melegítők, csomagolástechnika a gyógyászatban); orvosi eszközök és kórházi felszerelések (EKG-k (elektrokardiográf), pulzoximéterek, endoszkópok, C-karos röntgenek); informatika és kommunikáció (kórházi adattárolás). Természetesen a kiállított kategóriák termékeit felsorolni is lehetetlen. Szinte minden terméket megnézhettünk, megfoghattunk, kipróbálhattunk, legyen az fecskendő, egyensúlyozó pad vagy ultrahang. Kéz-

m o z d u l a to k k a l irányíthattunk robotkezet, speciális futópadon tesztelhettük egyensúly érzékünket, de még mull-lapot is csomagolhattunk.

A cégek többsége erőforrást nem kímélve kápráztatta el a látogatókat. Jól példázza ezt pl. a Toshiba hatalmas, emeletes standja, ahol két vadonatúj MRI (Magnetic Resonance Imaging) berendezést is felállítottak. (Itt jegyezném meg, hogy a gépek természetesen nem voltak bekapcsolva, csak demó céllal hozta őket a gyártó.)

Az egészségipar ma talán az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a világon. Külön örömöt jelent számunkra, hogy a MEDICA-n idén összesen 30 magyar cég jelent meg kiállítóként és több ezer magyar szakmai látogató utazott ki az eseményre. Ezek a számok is méltán példázzák azt az eredményt, hogy a magyar vállalatok milyen erősen jelen vannak az orvosi műszergyártásban és fejélesztésben. A magyar – többnyire budapesti székhelyű – kiállítók a MEDICA-n a teljesség igénye nélkül: • 77 Elektronika Kft. • Diagon Kft. • Medimetal Kft. • MOHAnet Zrt. • Rextra Kft. • Thormed Kft. Amit tanácsolhatok az, hogy aki a szakmai területen érintett, és csak teheti, látogasson ki a MEDICA-ra, mert az élmény és a látvány felbecsülhetetlen és leírhatatlan. Mindenki, aki érdeklődik az egészségügy iránt és pláne, ha mérnök szemlélettel is megáldott biztosan talál magának követendő utat, fejlesztést, kapcsolatot vagy bármit, ami ösztönzi őt egyaránt tanulmányaiban és munkájában.

Vitéz András (BME-ETT)

Megígérem ––Le fogsz rántani úgyis...

Elmosolyodtam. Annyira védtelennek és magányosnak látszott most ott a szirt tetején. Én meg ide-oda himbálóztam azon a gyenge, korhadt faágon, ami visszatartott a zuhanástól.

––Meglehet - válaszoltam mókásan, kön�nyedén.

Még jobban megijedt tőlem. Sőt, talán nem is tőlem, hanem magától a helyzettől, amibe sodródott.

––Miért követnélek akkor? - kérdezte összezavarodottan.

Továbbra is csak mosolyogtam, majd mélyen a szemébe néztem.

––Te magad megmondtad: a „hely”, ahol most vagy, visszahúz. Letör, szomorúvá tesz. Le foglak rántani, erre mérget vehetsz.

De megmutatok neked egy új világot, más perspektívából. A döntés a tiéd.

S azzal a rövid komolyságomnak véget is vetettem és továbbra is kedvesen, hívogatóan mosolyogtam rá.

Egy könnycsepp jelent meg az arcán.

––Félek ettől az egésztől... Félek tőled.

Felnevettem. Az ág még jobban elkezdett recsegni.

––Tudom. Én is félek a változástól, olyan�nyira, hogy sosem fogok megváltozni. Túl sok kockázattal jár. De én nem is akarok, és - ellentétben veled - nem is érzem magam rosszul a bőrömben.

Egyre csak csóválta a fejét. Láttam rajta, ahogy tudatosul benne minden egyes szavam után az, hogy igazam van.

––Leülök melléd az ágra... Ígérd meg, hogy nem fogsz lerántani. Nekem nem megy ez ilyen gyorsan.

Sose voltam még ilyen kedves.

––Megígérem.

S ahogy szembeült velem azon a gyenge, korhadó faágon, megragadtam vállait és zuhanni kezdtünk. Fel, egészen az ég felé.

Dolányi Rettegi 2011. szeptember 16.

15

AdNovum

(X)

A svájci munkaügyi hivatalban egy külföldi munkavállaló átveszi munkavállalási engedélyét. A Holcim teherautója 36 tonna cementet szállít ki egy Párizs melletti építkezéshez. Egy üzletember utazás közben új részvényeket vásárol portfóliójába a táblagépén keresztül.

Mi a közös ezekben a helyzetekben?

A svájci bevándorlási hivatal adminisztrációs szoftverén, a Holcim logisztikai webalkalmazásán, a UBS mobil bankolási rendszerén egyaránt dolgoztak magyar szoftverfejlesztők is, egy svájci szoftverház budapesti irodájában.

Apai Mártont, az AdNovum Hungary Kft. senior szoftverfejlesztőjét kérdeztük a vállalatról.

––Mesélj az AdNovum múltjáról!

––A cég 1988-ban alakult Zürichben, egy maroknyi alkalmazottal és határozott célkitűzéssel: szoftvert fejleszteni a legmagasabb minőségben! Ez a hozzáállás nem csak jól hangzik, de szerencsére a gyakorlatban is működik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kezdetek óta tartó folyamatos növekedés. Még 1998 és 2003 között, a dotcom összeomlás időszakában is bővültünk, és hamarosan közel száz szoftvermérnök dolgozott a cégnél. Ebben az időszakban léptünk be az e-banking világába is, amely a mai napig meghatározó területe a tevékenységünknek.

––Hogyan került az AdNovum Magyarországra?

––Egy ponton, a szoros verseny miatt, természetesen szóba került az offshoring, mint lehetőség. A versenytársak közül például volt, aki Vietnamban nyitott fejlesztőirodát. Az AdNovum végül más stratégiát választott és a nearshoring (vagyis egy közelebbi országba való kihelyezés) mellett döntött: Európán belül kerestek olyan helyszínt, amely gazdaságilag és politikailag kellően stabil, és ahol az elérhető szakemberek tudása, az oktatás minősége összemérhető a svájcival. Így esett a választás 2004-ben Budapestre. Az is sokat nyomott a latba, hogy a zürichi és a budapesti iroda között mindössze 4 óra az út ajtótól-ajtóig.

Ez lehetővé teszi, hogy a svájci és a magyar kollégák gyakran találkozzanak, például a projektek fontos pontjain, közös megbeszélések keretében.

––Mi a helyzet ma?

––Azóta nyílt még egy AdNovum iroda Bernben és egy kisebb, üzleti-fókuszú képviselet Szingapúrban. Így már több, mint 300 kolléga dolgozik a vállalatnál, ebből 80 Budapesten. Szerencsére megmaradt a kezdetektől jellemző felépítés: a vállalati hierarchia lapos, szinte mindenki diplomás informatikai szakember (még a menedzsmentben is), emiatt gyorsak a döntési folyamatok. Így arra koncentrálhatunk, ami

16

igazán érdekel minket: a szoftverfejlesztésre. A svájci és nemzetközi ismertségnek köszönhetően az ügyfelek sokszor maguk keresnek meg és kérnek fel minket a projektötleteik megvalósítására. Így nincs szükségünk erős marketing- és PR-részlegre sem.

––Milyen projekteken dolgoztok, milyen technológiákat használtok?

––Erre nem könnyű átfogóan válaszolni, hiszen nagyon sok projekt fut párhuzamosan, különböző ügyfeleknek. Nem specializálódtunk egy üzleti területre sem, az ügyfeleink vegyesen kerülnek ki a kormányzati, pénzügyi, telekommunikációs, logisztikai, biztosítási szektorokból. A projektjeink inkább együttműködések, mintsem megbízások: mi biztosítjuk a mérnöki szaktudást, az ügyfelünk pedig az üzleti ismereteket adja.

Többségben JEE alapú webalkalmazásokat fejlesztünk, de vannak .NET projektjeink is, továbbá egyre nagyobb hangsúlyt kap a mobil alkalmazásfejlesztés. Ez utóbbiak között van natív és cross-platform fejlesztés is.

––Ki tudnál emelni egy konkrét példát a projektek közül és kicsit bővebben beszélni róla?

––A Logon (Logistics Online) a Holcim számára készült, amely a világ egyik vezető cement- és aggregátumgyártója. Egy rendkívül szerteágazó, hosszú évek alatt kialakult üzleti folyamattal fordultak hozzánk, amelyet korszerűsíteni akartak és egy központi informatikai rendszerrel összefogni. A projekt elején a legnagyobb kihívást ennek a munkafolyamatnak a megértése és specifikálása jelentette, ami csak az ügyféllel szorosan együttműködve sikerülhetett.

Ebben a fázisban sok olyan részletre derült fény, amely még nekik is meglepetést jelen-

tett. Rövid időn belül világossá vált, hogy a gyakran változó követelmények miatt nem is lehet minden részletre kiterjedő specifikációt készíteni, ezért egy agilis, Scrumhoz hasonló fejlesztési megközelítést választottunk, amely az ügyféllel való folyamatos egyeztetésen alapult.

A készülő alkalmazást számos külső rendszerrel kellett integrálnunk. Ezzel kapcsolatban külön nehézséget jelentett, hogy ezek a rendszerek mind különböző üzleti funkciók kiszolgálására készültek, nem állt mögöttük egységes koncepció. A számlázási folyamatokat például egy SAP-alapú rendszer támogatta, így a Logon egyik funkciója a megrendelések megfelelő adatainak SAP-ba való exportálása lett. Egy másik külső rendszer a cementszállító teherautók és vasúti kocsik rakományának automatizált mérlegelését végzi, ezeket az adatokat a Logon fogadja és tárolja el.

Közben velünk párhuzamosan egy másik cég a teherautósofőrök által használt, GPS-szel integrált PDA készülékek fejlesztésén dolgozott. Természetesen velük is folyamatosan egyeztetni kellett, hol az interfész bővítéséről, hol összehangolt teszteléssel kapcsolatban.

Ebből is látszik, hogy a Logon fejlesztése nem csak a központi, új alkalmazás implementálását jelentette, hanem az ös�szes külső rendszerrel együtt egy egységes szoftverarchitektúra kialakítását is.

A GUI (grafikus felhasználói felület) megfelelő kialakítása is fontos cél volt.

Webalkalmazásról beszélünk, tehát támogatnia kell az összes elterjedtebb böngészőfajtát és verziót. A rendkívül összetett üzleti folyamatokat áttekinthetően és hatékonyan megjeleníteni képes felületeket kellett létrehozni, amelyek gyors interakciót tesznek lehetővé. Mindezt felhasználóbarát formában, hiszen a végső cél a

XL./2.

Holcim-munkatársak munkájának megkönnyítése. Technológiai oldalról ezt az ExtJS JavaScript keretrendszerrel támogattuk meg, de a pontos kialakításra és megoldásokra nem volt recept. A végső felület sok száz munkaóra és számtalan megbeszélés eredménye, a végfelhasználók folyamatos visszajelzései alapján kialakítva.

A végeredmény egy összetett webalkalmazás, amely kiszolgálja az ügyfél széleskörű igényeit, az építőanyag-rendeléstől kezdve a szállításon át a számlázásig.

A felhasználók web-alapú térképen, valós időben követhetik a rendszerben nyilvántartott összes szállítmányt és objektumot, például a gyárakban vagy az ügyfélnél felállított silókat, a konténereket, PDA-kat, teherautókat, vasúti tehervagonokat stb.

Néhány példa a komplexitásra: amikor egy építkezéshez építőanyagot rendel valaki, számos cementfajta közül választhat és megadhatja, hogy mennyit kér, mikorra és hova kér belőle. A regisztrált szállítócégek vagy a Holcim saját teherautói közül a rendeléshez kell csoportosítani elég kapacitású szállítóegységet, azután a silókhoz navigálni őket GPS-koordináták alapján. A teherautókban gyakran marad valamennyi az előző szállítmányból, ez az előzetes mérlegeléskor derül ki. Ilyenkor a következő szállításkor az a szabály, hogy a maradéknak „jobb” minőségűnek kell lennie, különben rontaná az egész szállítmány minőségét. Amikor vasúti szállítás történik,

kommunikálni kell a vasúttársaságok rendszereivel, hogy a menetrendek alapján történjen az ütemezés. A legtöbb építkezéshez azonban nincs közvetlen sínpálya kiépítve, ilyenkor egy ponton a szállítmányt odairányított teherautókra kell átrakodni, amelyek egyenként kisebb kapacitásúak, mint egy tehervagon. És így tovább, ezernyi hasonló szabály alapján ütemezi és vezényli le a rendszer az ideális szállítási tervet.

Mindehhez a projekt indulásakor egyáltalán nem értettünk, hiszen mi informatikai szakemberek vagyunk. Pont ez adja azonban a munkánk érdekességét: minden projektben új üzleti esetet kell modelleznünk és a megfelelő szoftvertechnológiákkal implementálnunk, ezalatt pedig nagyon sokat tanulunk az adott területről, legyen szó a most említett cementszállításról, bevándorlási törvényekről, tőzsdei tranzakciókról vagy bármi másról.

––Te mióta dolgozol a cégnél?

––Áprilisban lesz hét éve, hogy munkába álltam az AdNovumnál.

––Ez elég hosszú idő. Miért szeretsz itt dolgozni?

––Tényleg nem rövid idő, és ezzel nem vagyok itt egyedül. Alacsony a fluktuáció, ami szerintem elsősorban a professzionális légkörnek és a jó hangulatnak köszönhető. Mindenki nagyon segítőkész, teljesen természetes, hogy bárkihez odamehetsz

megbeszélni egy problémát vagy ötleteket gyűjteni egy trükkös feladat megoldásához.

A projektek változatosak és érdekesek, biztosan nem fordul elő, hogy valaki hosszú évekre beragad ugyanabba a projektbe.

Emberileg is nagyon kellemes a cég, fiatal és jó csapat jött össze. Vannak közös programok is, projektekhez kapcsolódó vacsorák, nyáron egy közös hétvége a Balatonnál, január környékén pedig egy hosszú hétvége Svájcban, a hegyekben.

––Kerestek új embereket a csapatba?

––Igen, folyamatosan van felvétel. Elsősorban junior vagy néhány év tapasztalattal már rendelkező szoftvermérnököket várunk (Java ismeretek, angol nyelvtudás és érdeklődő, nyitott személyiség szükséges), korlátozott számban pedig gyakornoki pozícióink is vannak. Emellett pedig időnként szoftvertesztelőket is keresünk, akiknél a német nyelvtudás a legfontosabb. Jelentkezni vagy érdeklődni a jobs@adnovum.hu címen lehet.

Kapcsolatok: AdNovum Hungary Kft. 1027 Budapest, Kapás utca 11-15 487-5000 info@adnovum.hu www.adnovum.hu

Apai Márton marton.apai@adnovum.hu

Egyperces: Hallgasd csak tovább!

Nem maradt szabad hely a szombat esti koncerten, az egész lelátó tele volt, villództak a reflektorok fényei körös-körül a stadionban. Egy fiatal lány, még inkább gyerek, mint felnőtt volt az est fénypontja, ő állt a stadion közepén és éppen az egyik legsikeresebb dalát énekelte. Gyönyörű lány volt, félhosszú, fekete haja a végeinél felfelé hullámosodott, természetellenesen világoskék szemével pedig furcsán, lenézően tekintett a közönségére. Valahogy mintha tudta volna, hogy az egész közönség imádja őt, ő pedig csak flegmán, dicsőn folytatta tovább az éneket és a táncot.

Két férfi, akik néhány évvel már idősebbek voltak a lánynál, éppen a sorok között tolongtak vissza helyükre a sikeres hot-dog vásárlásból. Miközben lökdösődve, lassacskán előrehaladtak, nézték, ahogy a tengernyi fényben fürdőt vesz a lány s megbabonázóan énekel tovább, szemével kihívóan méregetve imádóit. Tényleg nagyon szép volt, ezernyi kék és zöld fény táncolt az óriási stadionban, mind fel akarta falni a lányt.

––Hát nem tudom hallod, de ez a lány maga a földre szállt ördög, én mondom neked. – szólalt meg az egyik férfi tolakodás közben.

––Az igaz te, múltkor is hallottad, hogy mit művelt?

––Ne is mond, szörnyű katasztrófa… Most is beleborzongok, ha visszaemlékezek rá… - s szomorúan harapott egyet a hot-dogból.

Tovább figyelték a műsort, most már a saját helyükről. A lány egy újabb dalba kezdett bele, gyors szöveggel és vad tánccal. A tekintete továbbra sem változott.

––Látod? Látod?! Nézd a szemét. Egyszerre gyönyörű, de esküszöm neked, hogy mindig mikor rám néz, a hideg fut végig a hátamon.

––Teljesen igazad van, én már nem bírom tovább. Miért vagyunk mi itt egyáltalán?

Lehet inkább haza kellene menni.

––Tudod mit, legyen. Ha végez ezzel a dallal, eltűnünk.

Pár perccel később véget ért a dal. Aztán véget ért még egy. És még egy.

––Te! Azért el kell ismerni, hogy nagyon szép ez a lány.

––Az igaz te, de akkor is… Ott volt az a múltkori incidense is, nem hallottál róla?

––De-de tényleg. Te figyelj csak, furán érzem magam. Mintha elfelejtettünk volna valamit…

––Hm, most, hogy mondod, valóban valami nem stimmel.

A lány pont rájuk nézett, látta, hogy róla beszélgetnek, s egy pillanatra megjelent az arcán egy gúnyos mosoly, majd belekezdett a refrénbe, amit a közönség ordítva fogadott, minden egyes sorát kívülről énekelték ők is.

––Te, szerintem az előbb ránk nézett. Majd összecsináltam magam a félelemtől.

––Pedig milyen szép hangja van…

––… és hát a szeme sem utolsó…

Tovább csodálták a lány énekét és táncát.

––Te, én megéheztem! Olyan régen ettem már egy jó hot-dogot, hónapokkal ezelőtt is lehetett már.

––Hm, igazad van. Gyere, nézzük meg, hátha van itt hot-dog árus valahol.

––Oké. De utána jöjjünk vissza!

Rég fogyott már el annyi hot-dog, mint azon az estén a közönség sorai között.

Dolányi Rettegi 2010.március 6.

17

Hewlett-Packard Örömmel mutatkozunk be Neked és mutatjuk be a nálunk lévő lehetőségeket.

Együtt, valami lenyűgözőt alkotunk. Üdvözlünk a HP-nál.

Kultúránk és filozófiánk A világ gyorsan változik, ezért kell nekünk még gyorsabban mozognunk. Csapatunk optimista kollégákból áll, akik tudják, hogy a technológia képes a Világ megerősítésére. Hiszünk abban, hogy a „NEM” az kihívás és nem válasz.

Célunk kiváló minőségű termékek, szolgáltatások és megoldások biztosítása, hogy ügyfeleinknek a legmagasabb értéket nyújtsuk, és ezzel elnyerjük tiszteletüket, hűségüket.

Célunk oly mértékű nyereség termelése, mely biztosítja cégünk növekedését, kielégítő értéket képez befektetőink számára, és megteremti vállalati célkitűzéseink megvalósításához szükséges forrásokat.

Ezek mellett célunk továbbá a növekedés az általunk már kiszolgált piacokon, hasznos és jelentős termékek, szolgáltatások és megoldások nyújtásával, valamint terjeszkedés olyan új területeken, amelyek a mi technológiáinkra, képességeinkre és ügyfeleink érdekeire épülnek.

Tanulás és fejlesztés HP elkötelezett a kollégák fejlesztése iránt, megadva az eszközöket ahhoz, hogy nemzetközi karriert érhess el. Egyaránt koncentrálunk a személyiségfejlesztésére és a technikai képességekre, komoly hangsúlyt fektetve az „on the job” tanulásra a formális tréningek mellett. Célunk megosztani cégünk sikerét azokkal, akik ezt megteremtik; munkatársainknak teljesítményüknek megfelelő álláslehetőségeket biztosítani; velük együtt kialakítani egy biztonságos, izgalmas és nyitott környezetet, amely díjazza a sokoldalúságot, az egyéni hozzájárulásokat; valamint biztosítani, hogy elégedettséget és eredményességet érezzenek munkájukban.

Mottónk: „Növekedj és győzz a HP-val.”

Hewlett-Packard – Magyarországon A Hewlett-Packard több,mint 10 éve jelen van Magyarországon. Az első irodája 1987-ben nyílt, 1991 májusában már teljesen a HP leányvállalataként működik.

Jelenleg több nagy üzleti területünk van: Enterprise Group, Enterprise Services, Softwer Üzletág, Printing and Personal Systems Üzletág. Kollégáink Budapesten, Rábahídvégen, Vasváron és Miskolcon, Szentgotthárdon,

(X) Pécsen, Győrött, Zalaegerszegen modern, jól felszerelt irodákban dolgozhatnak. Fontos számunkra a környezetvédelem, a szociális kapcsolatok fejlesztése, amikre különböző programjaink vannak.

HP Magyarországon minden kollégájának a következő juttatásokat adja: • élet- és balesetbiztosítás; • rugalmas juttatási rendszer Kafetéria; • rugalmas munkaidő beosztás munkakörtől függő otthoni munkavégzés; • online elvégezhető különböző tréningek; • HP szabadnap.

HP Közösségi Hálózat Rázzunk virtuálisan kezet és engedd, hogy inspiráljon közösségi hálózatunk. HP kreatív közösségében tagjaink sosem kapcsolják ki kíváncsiságukat. Szerencsénkre az Internet sem kapcsol ki soha. Blogjainkat és közösségi hálózatainkat vitorlaként használjuk a képzelet tengerén, ezeken a platformokon nyitott pozíciókat és karrier eseményeket osztunk meg.

Látogass el globális közösségünkbe, és pillants be a virtuális irodáinkba – a lehetőségek a HP-nál sosem alszanak.

Szakestély ––„Vocem preco!” És itt engedjétek meg, hogy ne várjam meg, míg egy későbbi írásban az Elnök szót ad, hanem elhangozhasson: ––„Habeas!”

––Mélyen tisztelt Villanykari Sörtől Habzó Szájú Korsóavató Szakestély, magas Praesidium, legmagasabb Praeses!

Az imént leírt néhány sor remélem már nem sok olvasónak szorul magyarázatra, így megengedhetem magamnak azt a könnyelműséget, hogy mindössze néhány szóval adjak magyarázatot erre a kiragadott mozzanatra, és a Szakestély mikéntjére. Nos, mi különbözteti meg a Szakestélyt egy hétköznapi sörözéstől, vagy szakmai összejöveteltől? Hát nem tudom, hol kezdjem ecsetelni, de megpróbálok a teljesség igénye nélkül, szigorúan érzelmi, élményekből fakadó választ adni.

Ritka alkalom, amikor a hétköznapi mérnök ember - és most szándékosan tekintek el a hallgató kifejezéstől, mivel a Szakestélyen mindenki egyenrangú, még a szép számmal megjelenő oktatók is - kimozdul a megszokott környezetéből és öltönyt, Árpádok esetében kosztümöt vesznek. Megint meg kell álljak egy rövid magyarázatra. Árpádok

18

a hölgyek a Szakestély ideje alatt, ezzel is fenntartva az egyenlőséget, és nem, nem mindig Árpádok, csak idén szólítottuk őket így. Szóval címszavakban kicsi ismétlés: öltönyök, kosztümök, és mérnökök (hallgatók, oktatók és volt hallgatók). Valamint az öltözködésen kívül a komoly hagyományokra visszavezethető menetrend, valamint a házirend, mely ismerteti a Szakestély fontos, és elmaradhatatlan részeseit, a levezetésben segédkező Elnökséget (Praesidium), a Kontrákat (Contrapunktok), Nótabírókat (Cantus Praeses-ek), valamint a szalag nélküli tisztviselőket. Összefoglalva: van egy szépen feldíszített helyszínünk, komoly formai hagyományaink, csinos Árpádok, és fess mérnökök. Mi hiányozhat egy remek estéhez?

Szerintem semmi, de a Szakestély megfejeli az elvárásokat, egy kiváló kivitelezésű korsóval, valamint biztosítja a bele tökéletesen illő aranysárga nedűt, a sört, ami hosszú évek óta szinte minden Szakestély hivatalos itala. Ámde azok se tegyenek le a későbbi részvételről, akik nem élnek az eme nemes nedű nyújtotta élvezetekkel, mert nekik a hagyományok megengedik, hogy „sör-(súlyosabb esetben alkohol-) impotenciát” jelentsenek be, és ezt jogos

indokkal alátámasztva hozzá tudjanak jutni a sört helyettesítő italhoz.

Aki azt gondolná, hogy ez minden, annak kitörő örömmel vetem papírra azt a tényt, hogy a Szakestély tartogat még egy meglepetést, egy italt, amely receptje hosszú évek óta száll készítőről készítőre és ennek köszönhető, hogy a világon egyedül a Villanykari szakestélyen fogyaszthat a Praeses Krampampulit, amely az eredeti villanykari recept alapján készül. Hogy ez micsoda? Miből készül? Milyen az íze? Azt mindenki megtudhatja, illetve az összetevőket tekintve megtippelheti, ha ellátogat következő Szakestélyünkre.

Mondandóm végéhez közeledve veszem csak észre, hogy a Szakestély méltán kiérdemelt éltetése mellett nélkülöztem a soraim elején ígért érzelmeket. De hogy ezzel se maradjak adósa senkinek, így összefoglalom néhány szóban: válogatott, előkelő társaság, sör, krampampuli, és pár órás kalauzolás egy olyan világban, amely kiveszőben van ebben a „Piac-orientált” valóságban. Így hát: „VIVÁT SZAKESTÉLY!!!” Búcsúzom, „Tempus helyemre, italomra és nőmre”.

Heiczinger Zorán

XL./2.

Hova megy a jó mérnök? Hova megy a jó mérnök? Hova megy a jó mérnök? Az idegeidre? NEM. A jó mérnök jó mérnökök közé megy! És hol találni jó mérnököket? Többek között a Lightware-ben.

Ha most csak ülsz, és azon gondolkodsz, mi is az a Lightware, hol hallottad/ láttad már ezt a márkanevet, frissítem a memóriádat. Egyetemi közegben megjelent a Lightware a Simonyi Konferencián támogatóként, a BSS egyik ex-stúdióvezetője a tulajdonosa, a közel 90 fős vállalat nagy része a Műegyetemről szabadult, (a maradék lány, kimutatható egy egész jó arány), valamint a 41. Schönherz QPA egyik kiemelt támogatója volt. Kijelenthető tehát, hogy egy igazán Sch-közeli vállalatról van szó.

Az egyetemen kívül pedig termékeit láthattad a nagy német autógyártás sok száz megapixeles 3D tervezőtermeibe építve, az észak-tengeri olajfúrótornyok vezérlőiben és szimulátor termeiben, vagy a csillagos-csíkos zászlós ország hadseregének pilóta nélküli repülőinek vezérlőiben. Nem utolsó sorban pedig 4 évvel ezelőtt, mikor Pekingben jártál az olimpián, egy a Madárfészekbe telepített optikai videomátrix közvetítette a képet a LED-es kivetítőknek.

Pár szót azonban ejtenék a cégről a nagy világban kevésbé járatos hallgatók rálátásának tágítása végett. A Lightware video- és audiotechnikai eszközöket fejlesztő és gyártó magyar cég, mely maga látja el sales, marketing és support feladatait is.

A vállalat gerincét Műegyetemen tanult mérnökök képezik, akik egy Peterdy utcai irodában fejlesztik -egyebek mellett- video MATRIX és MODEX termékeiket.

2006-ban a brüsszeli ISE kiállításon mutatta be először a Lightware az MX8x8DVI-Pro elnevezésű fejlesztését. Ez a termék forradalmi újításként jelent meg a piacon a videomátrixok

körében, hiszen DVI digitális videó jellel működő kapcsolómátrixokat akkor még senki nem gyártott. A konkurens cégeknek másfél-két év kellett a felzárkózáshoz.

Ez idő alatt pedig a Lightware folyamatosan fejlődött, a fejlesztési részlegen 9 mérnökkel és a gyártási részlegen dolgozó Béláival (szám szerint 2) 2008-ban piacra dobta az MX32x32HDMI-Pro nevű nagyobb testvért, mely 32 bemenetével, 32 kimenetével és egy csatornán 10,2 Gbps (Gigabit/secundum) adatsebességével szintén világelső lett ezen a területen.

Legújabb fejlesztésük a 25G névre keresztelt -már nem csak videojel kapcsolásra alkalmas- kapcsoló-mátrix, amely minden egyes csatornáján (160 bemenetével és 160 kimenetével) 25 Gbps adatátviteli sebességre képes. Nem kell kiemelnem, ez több mint duplája a piacon megtalálható teljesítménynek.

Ez az eszköz HD, valamint 4k (4096x2160 pixel felbontású) digitális videojelet, 16 csatornás hangot, USB és más vezérlőjeleket kezel.

Mindezeket képes egyetlen optikai szálon akár fogadni, akár küldeni.

A MODEX (modular extender) termékcsaládjuk veszteségmentes jeltovábbítást biztosít két pont között, így egy radaron egész biztosan látszódik az a gép, amin épp nyaralni utazol, tehát véletlenül nem fognak kilőni gyakorlatozás közben a már említett csillagos-csíkos zászlósok B-66 Destroyer-jei. Direkt persze lehetséges. Valamint életmentő jelentőségű lehet egy műtéted közben is, ha pontosan látják, hogy az általad előző éjjel ősellenségnek kikiáltott és nyeléssel történő megsemmisítésre ítélt ork feje és nem az egész figura küzd

a kijutásért. Következő lépcsőfokként egy 10Gb-es, világszabványnak megfelelő nagytestvér várható a Lightware eszköztárába.

Mivel fejlesztéseik világelső technikai újítások, keveset, de nagyon jó minőségben gyártanak. A cég termékei megrendelőnként változnak, nem futószalagon folyik a gyártás, s én sem kifejezetten gyártósor mellett álló mérnököket, inkább az irodában csapatokban dolgozó, részlegekre bontva, mégis egymásnak besegítő társaságot láttam.

Ha már szóba került a társaság… Mivel a csapat nagy része Műegyetemista, mi több, Schönherzes volt, egyértelmű, hogy az életérzés, a feeling is egy életen át megmarad, jelen esetben bennmarad a Lightware-ben.

A cég tulajdonosa is aktív közösségi életet élt a maga Schönherzes idejében, jól tudja, mitől gurul a kocka, így nem meglepő, hogy egy jól összeszokott, hangulatos társaságba csöppentem amint beléptem az iroda ajtaján. Szó se róla, bent is maradtam.

A Lightware-t megtalálhattátok elérhető közelségben a QPA szakmai napján a Ház előtti várárokban, ahol a rátermett qpázók a helyes feladatmegoldásért nem csupán QPA pontokat, de sört is kaptak, az egyszerű halandók érdeklődhettek a cég termékeiről, fejlesztéseiről.

Legközelebb február 28-án egy kötetlen sörözésbe és pizzázásba fulladó, a cég legújabb fejlesztését, a 25G mátrixot bemutató Szakmai esten a Shönherzben, valamint márciusban a BME Állásbörzén találkozhattok a Lightware-rel.

Kincső

40 év cikkei Folytatjuk az előző számban elkezdett vis�szaemlékezést, ezúttal a XXXIII. évfolyamtól a XXIX. évfolyamig lapozgattuk az archívumot. Ám előtte, ami az előzőből kimaradt: interjú Drakjó Lászlóval, a Microsoft Magyarország vezérigazgatójával.

Szeretnénk újra recepteket közölni az újságban, de egy újságra elég belőle egy is és Xabi alkotása mögött minden más receptünk elbújhat, így hát ezzel a csodával kezdjük az aktuális cikkmustrát.

Közel 10 éve is voltak betörések, akkor tájt talán önnön kompjúterünk is védtelen volt ezek ellen, mert hát „Miért éppen az én gépemre törnének be?”, ugye?

Már az első programozás előadáson minimum 2 féle programozási nyelvet mutatnak meg az ember fiának, hát még aztán

mennyi másikkal lehet találkozni a nagy világban. Persze az idők során felhalmozott a „szakma” néhány indokolatlan nyelvet is. Az Impulzusnál volt ilyenekről cikksorozat is, az első részt újra közöljük, így akinek nem volt meg a vizsgaidős*ckban a kötelező mennyiség az ecsetelt programozási nyelv nevével fémjelzett áldásból az most pótolhatja.

Az ezt követő cikkben bárki megtanulhat Blues szöveget írni és a mostani válogatás zárásaképp mindenki megtapasztalhatja a „galaxy”-hatást. Ám előtte még érdekességképp elolvashatjátok az egyik olyan cikket, ami ezennel a második válogatását is megélte.

Folytatjuk nemsokára, hiszen 28 évfolyam még hátra van. Viszont sajnos egyre kevesebb a digitális anyag.

Lassan izzíthatjuk a szkennert.

19

40 év cikkei – Válogatás

„AInterjúmásodi k Qpát ruti n ból nyertük meg...”

Drajkó Lászlóval, a Microsoft Magyarország vezérigazgatójával - Első rész

XXXVI./1.

A rovatunkban Drajkó Lászlóval beszélgettünk régi villanykaros emlékekről, dicső Qpa-szereplésekről és -rendezésről, kollégiumról, élményekről, a kar és a közélet aktuális helyzetéről.

––Már mindjárt a beszélgetés elején feltesszük a sokszor elhangzott, ám annál fontosabb kérdést: milyen belső motiváció vitt a szakma felé?

Vidéki srác voltam, Esztergomban jártam műszeripari szakközépiskolába, ahol programoztam és a Z80-alapú számítógépekkel foglalkoztam. A Műegyetemre műszer- és irányítástechnika, valamint digitális berendezések szakirányon vettek fel. Tizenhat évesen tv focit építettünk, tizennyolc évesen Commodore-t programoztam. Így természetes volt, hogy a villanykarra jöttem. Kollégista lettem, a kollégiumi önkormányzatnak voltam tagja és vezetője, és megfordultam pár körben is.

––Milyen közéleti feladatokat láttál el? Milyen élmények törnek elő belőled a diákévekre gondolva?

Mivel az egyetemen töltött időszakom nagy részét nem alkoholmámorban töltöttem, így vannak valós emlékeim. Az egyetem alatt azért egyszer ittam bort, amikor megnyertük a Qpát, s csapatkapitányként nekem kellett ürítenem. Kétszer voltam a nyertes csapat kapitánya. Az akkor még működő Klubszerda tagja, a Hegymászó Kör alapítója voltam, a KKB-s tagságnak köszönhetően a Várklub pénztárat is kezeltük. Két évig voltam KB-tag, egy évig titkár, egy évig pedig KB szervezőtitkár.

Az utolsó évemet Hollandiában töltöttem.

Amikor egyetemre jártunk, szerettük volna megváltoztatni a világot, és ez sikerült is.

Benne volt a pakliban egy rendszerváltás, mi alapítottuk a Schönherz Kollégiumért

20

Alapítványt (akkor én voltam a KB-elnök), az új világnak megfelelő normák letétele akkor történt. A két Qpa-győzelem és az utánuk következők rendezése külön kötetet érdemelne. Papíron kevesebb, mint két évig kollégiumi tanár is voltam. (Nem nevelő, akkor nem így hívták még, hiszen úgy gondoltuk, hogy a felnőtteket nem nevelni kell.) Kaptam díszpolgári plakettet és egy csikósbőrös kulacsot is.

––Melyik volt a számodra legkedvesebb poszt, melyet elfoglaltál?

Más élmények kötnek mindhez. Amit érdemes kiemelni, az egy KB választás volt, ahol titkár lettem, hiszen nagyon kritikus tanév volt az 1988-89-es. Rengeteg olyan dolgot csináltunk, amelyeknek azóta is érződnek a hatásai.

––A Qpákhoz milyen élményeket kapcsolsz?

Mikor Qpát nyertünk, másodévesek voltunk. A dicsőség első évben, a felsőbbévesek presztízse és a felkészületlenségünk miatt teljesen esélytelen volt. Másodévben a szervezők harmadévesek voltak. Az egyik feladatmegoldásunk országos hírű lett, és évekig másképp keringett a szájhagyomány útján. A feladat címe az volt, hogy Benéz a ló az ablakon, a szövege pedig: „Vigyetek egy működőképes személyautót a szintetekre, érvényes forgalmival, majd indítsátok be!” A tizediken laktunk. A „várárok” feletti lépcsőháznál a két ablak közötti „autópályán” egy Velorexet húztunk fel a tizedikre. A Hegymászó Kör akkori vezetője, Budafoki Robi ült be egy hegymászó kötéllel bekötve, és ott indította be az autót, ami persze gyorsan le is fulladt, mert a vertikális kihívásokra a horizontális porlasztó nem volt felkészülve.

A második Qpát rutinból nyertük meg.

Az első rendezésünk legismertebb feladata a Forma 1-es gokartverseny volt, a BSTV közvetítette, 250 köbcentis gokartok voltak versenyben. Sofőrcsere is volt, ahol az alsógatyán kívül minden ruha cserélődött.

Ez a procedúra döntötte el a sebességet.

A pályát felépítettük szalmabálákkal, parkolókkal, pittel… Látványos volt, szerették az emberek. Akkor én voltam a Qpa-király.

Megnyitón el voltam maszkírozva filmes gumimaszkkal. Álruhában a király köztetek van!

Keressétek meg! volt a feladat címe. Nem találtak meg. Még olyan emberek is bemutatkoztak nekem, amikor azt mondták, hogy az úr (azaz én elmaszkírozva) a Drajkó Lacit keresi, akik tankör társaim voltak…

Ezt a Qpát akkor a SCHlag nyerte, mi LIBERO néven futottunk. Utána, mikor ők rendezték, mi már rutinból nyertünk, mindenre figyeltünk, profik voltunk. A siker vonzotta az embereket, így sokan csapódtak hozzánk. Ötödévben rendeztünk ismét. Volt egy szimplább feladat, melynek a címe így szólt: Csak semmi cicó! Ebből lett a tv-torony építőromboló feladat, amit egy idő után betiltottak. Negyven-ötven rossz tévéből tornyot építettek, utána pedig összetörték mindet. Ebből hagyomány lett. Itt nem csapatok játszottak, hanem a csapatokból a legvadállatabb ember kiment törni-zúzni. A tv-piramis évről évre nőtt a lomtalanításból összeszedett tv kből. A feladat fénykorában az ötödik emeletről egy hosszabbítóba bedugott és bekapcsolt TV-t beledobtak a tíz-tizenöt soros piramisba.

Ekkorra már pajszerekkel és flexszel jöttek az emberek, és akkor véletlenül egy parkolóban felejtett Wartburg is „lebontódott”. A feladatot ekkor állították le, hiszen először egy Wartburg, utána a parkoló, később a XI. kerület következett volna.

Persze a rendszerváltás előtt is voltak érdekességek. A ’85-ös kupán a rendőrség rohamkocsikkal és kutyákkal is körbevette a kolit, miután a Skálában megjelent tizenkét csapat 12x7 db törpével és 12 hófehérkével.

Ebben politikai színezetet gyanítottak. 1989. október 3-án kikiáltották az egyesült Németországot. Október 17-én volt a Qpa, mi adtuk ki a feladatot: Okozzatok közbotrányt! Az egyik csapat kreatívan kitalálta, hogy a Nyugati téri metróaluljáróban megállnak nagy fakabátban, transzparensekkel, hogy „Feljárás csak MSZMP-tagoknak!” A tömeg megállt lenn. Néhány öntudatos ember nagyon határozottan beszólt, hogy „elmentek a…”, és felmentek a lépcsőn. A tömeg tudni vélte róluk, hogy ők az MSZMP-tagok. A megállónál szolgálatot teljesítő közeg odament a srácokhoz, és rákérdezett, hogy miben lehet az elvtársak segítségére. Közben akkora tömeg lett, hogy nem tudtak leszállni a metróról. Elképzelhetitek a pszichikai hangulatát annak, hogy a nép nem tudta mi történhet fenn, hogy le van zárva a feljáró. A közbotrány bejött. Utólag valaki megkérdezte (magasabb beosztású rendőr), hogy az urak mégis mit csinálnak. Erre az volt a válasz, hogy várják az egyik barátjukat, hogy visszamenjenek a kollégiumba az MSZMP ifjúsági egyesületének alapítása végett. Persze a táblát is erre az eseményre vitték volna a srácok… (nevet) A Qpa megnyitójára a kupa helikopterrel érkezett a koli elé. A helikopter miatt a rendőrök biztosították a forgalmat. Grandiózus

40 év cikkei – Válogatás megnyitók és zárók voltak. Komoly program volt akkor a Tutti-Frutti című német műsor kollektív bámulása a koliban. Innen indult anno Kiszel Tünde is fedetlen keblekkel. Ennek mintájára az eredményhirdetés úgy nézett ki, hogy három professzionális (khm), de modell alkatú lány felállt a dobogóra helyezések szerint, és a bikini lekerülésekor derült ki, hogy a mely csapat matricája volt aláráragasztva.

––A csapatotok manapság összejár?

Igazából üzletileg, versenytársakként, vagy haverokként együtt dolgozunk. Szóval gyakran találkozunk. De nagy méretekben nem igazán jövünk össze. Ezt egyszer sikerült összehozni egy „old-boys” bulin. Körülbelül százharmincan voltunk a csapatban.

––Qpa-rendezőként mennyit tanultál a projektirányításról? Hogyan tudtad kamatoztatni az életedben a Qpán tapasztaltakat?

Ez ma már a munkámban valószínűleg többet segít, mint az angol nyelvtanuláson kívüli tárgyi része az egyetemnek, főleg csapatépítésben.

––A rendezés vagy a részvétel számít jobban?

Mind a kettő. Nézd, ha olyan közegben vagyunk, hogy volt kollégisták vannak egy asztal körül, és van valami belső ügy, akkor brainstorming helyett mi azt mondjuk: na, akkor most Qpázunk. Ez néha még most is így működik. Vannak olyan közvetlen kollégáim, akik ugyanezen élményeken végigmentek, és velük nyilvánvalóan így beszélünk, ez egy nagyobb felszabadultságot eredményez.

––Mostanában mennyire kíséred figyelemmel azt, hogy milyen történések zajlanak a Qpa körül, illetve az egyetemi, villanykari élet körül?

A Qpa aktuális kérdéseivel nem nagyon vagyok tisztában. Ez azoknak élmény, akik épp benne vannak. A poénokat tudom élvezni, ha épp be tudok menni, vagy tudom nézni neten. Tegyük hozzá, ennek a legnagyobb része a közösségi élmény, a flow, amiben benne kell, hogy élj. A kollégium egy teljesen más téma. Gyakorlatilag a HKválasztás óta, először a választás támogatására, majd utána a kollégiumi önkormányzat fenntartása érdekében mi, öregek,

nagyjából kéthetente alkotmányozó küldöttgyűlést tartottunk, hogy a negyven végzett évfolyamból nagyjából mindenhonnan legyenek képviselők. Én a saját évfolyamomat képviseltem, mint huszonharmad éves kollégista. Ez azt jelentette, hogy a rektor úrral, a dékán úrral is találkoztam ezen időszakban, illetve ötleteltünk, és ennek egyik következménye az lesz, hogy most már hivatalosan is megalakítjuk a schönherzesek ALUMNI-szervezetét.

––Ennek milyen jövője lesz, mit terveztek?

Azt gondolom, hogy a Schönherzben van egy érintetlen ideológiai alap, amit még nem fogalmaztak meg rendesen, de mégis fontos róla egy picit beszélni. Egymással szimbiózisban élő közösségek saját maguk kedvteléséből olyan szolgáltatási rendszereket építenek fel egymásnak, amitől a kari kollégiumi közélet virágzik, ez pedig jó, ösztönözni kell, s így egyre magasabb szintre kerül majd. Ennek fizikai tere a kollégium.

A mi időnkben is így működtek a dolgok, a Szörf Klub szolgáltatta a szörföket a nyári táborban, a Hegymászó Kör a kollégiumnak az ablakait intézte, a stúdió közvetítette az eseményeket, a rendezők rendeztek, és mindenki csinálta a dolgát, de épp emiatt egymásnak programot alakítottak ki.

Az ember nem atomok kvantitatív ös�szege, hanem az anyagi lét egy szellemlétet eredményez, és én azt gondolom, hogy ez közösségi analógiára megfogalmazódott. A mikroközösségek együtt nem mikroközösségek halmazává, hanem egy szolgáltató, egy önmagát építő organizmussá váltak, és ez a Schönherz lényege. Ennek van egy utóélete. Ezt a gondolatiságot generációról generációra tovább kell vinni, és ami életképtelen, az elhal. Mi azt szeretnénk segíteni, hogy ez a szervezet a jövőre nézve is éljen, fennmaradjon.

Nyugat-Európában, Amerikában vannak létező diákszervezetek, akik viszont létező ALUMNI-szervezeteken keresztül gyakorlatilag önmaguk finanszírozását is elősegítik, akár a diákszövetségekét is. Én Hollandiában tanultam egy évig, de amerikai példákat is vizsgálhatunk. Egyes egyetemeken több száz éves múlttal rendelkező szervezetek vannak. Ott maga a fizikai felépítmény, a kollégium, az a diákszervezet tulajdona, nem az egyetemé, nem egy PPP-s cégé. Azt látom, hogy a

XL./2. kollégiumi szellemiség építése során egy olyan rendszert kell építeni, ami hosszú távon olyan mértékben önkormányzati lehet, hogy nem függ senkitől anyagilag. Ez arra az ideológiai háttérre épülhet, mint ami nálunk megtalálható. Hosszú idő lesz.

Nem azt kell nézni, hogy két-három tehetős ember vesz egy épületet, nem is így kell megközelíteni, nem is az épület a lényeg, az csak egy függetlenségi nyilatkozat.

A lényege ennek az, hogy garantáltan fenntartható legyen az önszerveződés és az önkormányzatiság köre. Persze 40 éve áll a kollégium, miért épp most van erre szükség? Sokan megkérdezik. Ismeritek ezt a kérdést, hogy melyik a legjobb időpont arra, hogy fát ültessünk? Hát a 20 évvel ezelőtt. És melyik a második legjobb? A most.

Tehát amit akkor nem tettünk meg, azt most kell megcsinálni, a ti érdeketekben.

––Említettél amerikai, illetve hollandiai közösségeket. Te beleláttál ezek működésébe? Mit tapasztaltál külföldön?

Szerintem a Schönherzben egy fokkal a legjobb előtt járunk. Külföldön tematizált szervezeteket láttam, tehát a szervezetek határai a témák határainál jelentek meg.

A Schönherz annyival van előrébb külföldi és hazai példáknál is, hogy a tematizált szervezetek egysége is egy működő szervezetet tudott felállítani. Nem az számít, hogy egy száz fős vagy ezer fős diákszövetség működik-e Hollandiában, hanem az, hogy ott ezer fős diákszövetség egy téma köré csoportosul, míg a Schönherz nem.

Ez nem egy szakkollégium, ez nem egy KSZK vagy egy bulikollégium, hanem ez a tematizálatlan, egymástól független műintézmények önkéntes és kölcsönös együttműködésére alapuló közössége, és ilyen téren szerintem világklasszis.

––Ha egy üzeneted lehet a mai hallgatóságnak, akkor mit üzennél? Én egy Qpához kapcsolódó üzenetet adnék: A Schönherz Qpa maga az élet. Én egyénileg mennyire vagyok képes hegyeket megmozgatni, mi mint csapat men�nyire vagyunk képesek egy cél alá rendelni magunkat, és az egésznek a megjelenítése, kommunikációja egy külső szemlélő, a pontozók felé mennyire tud sikeres lenni.

Ez határozza meg a Qpa-szereplést. Az egyéni képességek, ezek integrálása és kommunikálása az üzleti világban mindenhol a három meghatározó sikerfaktor.

Tökéletesen másolja a későbbi életet, tehát azt lehet mondani, hogy egy kötelező gyakorlat a siker és a karrier útján az ebben való részvétel.

(Folytatása következik)

Géczy Attila (mcmacko), Suba Gergely (Subi), Varga Bálint András (Cristo)

21

40 év cikkei – Válogatás

Interjú Drajkó Lászlóval, a Mi c rosoft Magyarország vezéri g azgatójával Második rész A rovatunkban folytatjuk a Drajkó Lászlóval előző számunkban félbehagyott beszélgetésünket.

––A karunkról kikerült diákokról mi a véleményed? Nemzetközi szinten, szakmai szemmel nézve megállják a helyüket? Miben van elmaradásunk?

––Ez egy szakképzési kérdés, és egy dolog hosszú ideje nem változott, amivel én mindig diákként szembesültem, mikor kimentem Hollandiába.

Magyarországon a feladatorientált képzés jellemző az intézményekre, nem a problémamegoldó. A diák kap egy feladatot, megoldja és visszaviszi. Haladóbb iskolákban a diák bemegy a professzorhoz egy problémával, és a professzor eldönti, hogy ez tényleg probléma vagy nem. Érdemes rajta dolgozni vagy nem.

Az ő szakértelme ehhez nélkülözhetetlen.

Amikor én ’91-ben kimentem Hollandiába, a professzor megkérdezte: „…és mi az én problémám?”. Én persze mondtam, hogy semmi, minden rendben van, köszönöm szépen, és örülök, hogy szívesen látnak. A prof persze nem így értette, hanem hogy mi az a probléma, amin dolgozni akarok. Az első hét a feladatom tisztázása volt, hogy megfogalmazzam azt, mi a baj a világgal, és ezen hogyan tudok majd javítani.

Magyarországon diplomaterv-kiírások voltak ez időben, például Ethernet hálózati buszra 802.3-as szabvány szerint kellett egy collision detector eszközt írni. Amikor ezt odatették elém – ez önálló laboron volt - lövésem nem volt a témához. Ha valaki nekem elmondja azt, hogy ennek mi az előnye, és ez milyen problémát okoz, akkor egy magasabb szinten értettem volna a kérdést. Sokkal jobb lett volna gyakorlatban látnom azt, hogy milyen problémát okoz, amit nekem meg kell oldanom. A két és fél éves kislányom sztetoszkóppal és szemüveggel megjelent a szobában, miután két nagypapája meghalt (mind a kettő rákban), és közölte, hogy ő kutatóorvos lesz azért, hogy ne haljanak meg a nagypapák. Ő látta, hogy mi a probléma a világgal. Én 22 éves koromban, a magyar oktatási rendszert végigjárva, arra lettem megtanítva, hogy minden feladatot jól vagy rosszul, de megoldjak.

Ma ráadásul olyan környezetben vagyunk, ahol az internet jelenlétét nem tudják elviselni bizonyos szinten az oktatási rendszerek. A mi időnkben, ha a ZH-sorokat sikerült az előző évfolyamtól megszerezni, akkor azokból készültünk fel. Az utánunk jövő generáció már fénymásolt puskákkal rendelkezett. Ma meg úgy néz ki a kérdés, hogy ha valaha kiírtak egy feladatot, és azt valaki egyszer megoldotta, akkor azonnal fel is töltötték a netre, hogy mindenki számára

22

elérhető legyen. Ezt az oktatási rendszer úgy próbálja kezelni, hogy újabb és újabb feladatokat próbál kiírni, csak hát a legtöbb mérnöki példa szép számok felé mutat, a tanár megpróbál olyan példákat írni, aminek szép a megoldása. Ugye a klasszikus megoldás Pitagorasz tétele (3,4,5), mert szép számok jönnek ki. Képzeljük el most ezt egy folyamatszabályozási feladatban, ahol iszonyú komplex dolog egy hat szabadságfokú robotnak a mátrixát lineáris algebrával szép számokból fölírni. Ha pedig kint van a megoldás a neten, akkor a professzor így járt. Ezért ők folyamatosan azon dolgoznak, hogy újabb és újabb feladatokat írjanak ki, miközben megpróbálhatnának fordított, reverse engineering módszerrel dolgozni. Jöjjön be a diák a feladattal, a problémájával, és a prof keressen rá az interneten, hogy ezt a problémát valaki feldolgozta-e, mert ha igen, akkor haza kell küldeni a diákot. Ez a klasszikus oktatásbeli szemléletnek egy nagyon-nagyon erősen igényelt változása volna. A másik fontos dolog a tárgyi tudás. Mikor kimentem Hollandiába, és mire végre megértettem, hogy min dolgozunk, addigra már minden diáktársam sík hülyének nézett. Eljött a megoldás kérdése, és kiderült, hogy a matematikai alapjaim magasabbak, mint a csoport összes többi tagjának együttvéve. Hozzáteszem, hogy én átlagban hármas-négyes vizsgákat csináltam matekból, egyáltalán nem voltam pontozható játékos a nagyok ligájában. A másik a programozás. Közepes programozási tapasztalatokkal azon a síkon sztár ember voltam, mert a többiek nem rendelkeztek ilyesmivel.

Ez ma annyiban változott, hogy az anyagi világ jelenléte, a pénzkereseti lehetőség annyira bejött az informatikába, hogy egy harmadéves informatikus, aki sehova nem dolgozik be pénzért, az életben nem lesz rendes informatikus.

Ami érték szinten sincs az oktatásba beleolvasztva, az a soft-skill. A megértetlen zseni az a felsőoktatás improduktív outputja. Ha fölveszek embereket, nem a legjobb tanulók kellenek az egyetemről, hanem azok az emberek, akik ezt a legjobb tudást képesek átadni. Van metszethalmaz, tehát ez nem kizáró kapcsolat, de nagyon gyakran az öt legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkező ember közül a csapatmunka, a kommunikációs készség kettőben van meg. És az ötödik és ötvenedik helyezett közt találsz még húsz olyat, akik a top három tanulót összképben nagyon meg fogják verni, és mi pl. inkább őket vesszük fel.

XXXVI./2.

Sikeres emberek lesznek, vagy saját vállalkozásukban, a kreativitásuk miatt, vagy nagy nemzetközi cégeknél fognak karriert csinálni.

Az emberek annyit látnak belőled, amennyit kommunikálni tudsz. A Schönherz Qpa a világ legnagyobb kommunikációs gyakorlata. Minden feladatmegoldást kommunikációval adsz be. Többet ad ilyen téren, mint egy önálló labor. Talán el kellene gondolkodni egy olyan szemléleten, ami a hallgatók részéről több nyilvános előadást követelne meg.

––És ha valakinek nincs lehetősége a Qpán részt venni?

––Lehet más gyakorlat is, nem szeretném privilegizálni a kollégiumot, ez a legjobb termőföld ilyen téren, de máshol is lehet tapasztalatokat szerezni, lehet egy-egy szellemi közösség a kollégiumon kívül is. Az a kollégiumi közösség hibája, ha nem tud mindenkit integrálni, nem tud olyan közös értékeket felmutatni, amibe mindenki beletartozhat.

Mi négy fős szobában laktunk öten, mert fixen beköltözött egy városi srác. A városi srácnak az édesapja a Híradástechnikai Intézetben professzor, az édesanyja a dékáni hivatal vezetője volt. Szittya Tamásnak hívják, ő ma a Novell Magyarország ügyvezetője. Amikor hazaérkeztem a Novell európai központjából, együtt alapítottuk a hazai leányvállalatot, Gondolhatjátok, hogy nagyon sokáig kellett nálam állásinterjúznia…. (nevet)

40 év cikkei – Válogatás Budafoki Robi volt a másik szobatársunk, ő két évvel ezelőtt még a Cisco Systemsnek a magyarországi ügyvezető igazgatója volt, ma a regionális marketingigazgatója Közép-Kelet-Európában. Volt egy harmadik szobatársunk, őt Stanga Gyulának hívták.

Várklub főrendező volt, később pedig 2001-ig a Synergonnak a kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Ő azóta kvázi nyugdíjba vonult, spirituális életet él. Szellemileg és metafizikális oldalról is egy erős emberről van szó. A negyedik emberünk Boros Tibi. Tibi harmadévesen nemzetközi publikációt csinált a lineáris algebra témakörében, a Boros-transzformációt később róla nevezték el, tehát ő szuperzseni volt, az agy a szobában. Rózsa prof volt a matektanárunk, vele dolgozott egy anyagon, később Amerikában állami ösztöndíjjal master diplomát kapott a Stanfordon, itt PhD-zett, most pedig az Intelnél dolgozik, és a következő generációs Intel processzorok kommunikációs egységének a fejlesztésvezetője. Én a Microsoftot vezetem.

Mi azóta tartjuk egymással a kapcsolatokat. Ez az öt tag, egy városi, egy zseni, meg három egyszerű másik ember. Robi a Hegymászó Klubot vezette, Gyula a Várklubot, én a kollégiumi önkormányzatot.

Mi együtt Qpáztunk, és a jó tanuló szuperzseni srác ugyanúgy részese volt mindennek. Az a közösség hibája, hogy a tanulni igyekvő embereket nem tudja integrálni, nem vonzza, esetleg kizárja.

––Az általános közhangulatban nagyon előjön az is, hogy a belterjesség nem szimpatikus az átlag kari polgárnak.

––A karnak is meg az egyetemnek is azt a tanácsot adnám, (amit egyébként nem nagyon fogadnak el), hogy nincs „professzionális közéletiség”. Tehát a diák-önkormányzatiságot olyan szintre emelte az oktatási törvény, hogy az emberek hosszú távú karriert próbálnak építeni a pozíciójukból. Ez katasztrófa, mert megöli az alapgondolatot.

Az adott személy mindig sokkal jobb diákönkormányzati politikus lesz, mint a bejövő új ember. Viszont a megújulásra való igény egy sokkal magasabb rendű szükségszerűség. Igenis szükség van magas szinten a betanulásra, egyfajta autodidaktizmusra a kreativitás megtartása érdekében. Forgásra van szükség, utódok kinevelésére, új gondolatok behozására. Ez növeli a társadalmi agilitást.

Ez ma egzisztenciális, hatalmi kérdés nagyon sok embernél. És ezt félre kell tenni.

Ma egy diákönkormányzat meghatározza az egyetemen azt, hogy ki lesz a rektor.

A karon, hogy ki lesz a dékán. És ez ilyen szinten pártszerű működésekhez vezet, ami pedig a diákszellemmel, tehát az individualizmussal és az individualizmust integráló megosztott gondolatokkal, közösségi gondolatokkal nem összeegyeztethető.

Főleg egy olyan közegben, ahol a világ változik. Amikor megszülettetek és írni tanultatok, már volt internet. Tehát már elképzelhető az, hogy hamarabb nyomtattátok ki a neveteket, mint leírtátok volna először nyomtatott betűkkel óvodásként.

Hamarabb tudtál SMS-t küldeni, mint levelet címezni. De ha ti nem, akkor az öt évvel fiatalabbak már igen. Ez a generáció az, akiket csak digitális bennszülötteknek hívnak. Máshogy gondolkodtok.

Mi kapcsolgatunk feladatok között, ti úgy nőttetek fel, hogy öt ablak nyitva van a desktopotokon. A processzor és a sávszélesség nem korlát már. Teljesen nyilvánvaló, hogy a háttérben fut egy chatablak, nyitva van két-három program, és az e-mailre azt mondod, hogy az a múlt század maradványa. Ebben a világban a netes demokráciára, a szabad véleményformálásra és fórumra nem lehet visszahatni centralizációval. Az nem lát a jövőbe, aki ezt megpróbálja centrális érdekszövetségekben integrálni. El kell fogadni a párhuzamosan burjánzó többszínűséget, és csakis az maradhat fenn, aki ezeket képes egy nagyobb, de független részek szimbiózisává tenni. Ez a kollégiumnak, az egyetemnek, a karnak is kihívás.

Valószínűleg a dékánválasztást a karon a HK döntötte el, és a rektorválasztást az EHK. Én azt mondtam a srácoknak erre, hogy borzasztóan nagy a felelősségetek, mert a tömbösödés és a hallgatói döntéshozatal egy rossz út, ami olyan érdekszövetségeket és elkötelezettségeket épít, ami a demokráciát bontja. Ennek nyomait lehet már látni egyetemi szinten. Remélem, egy nagyon legitim, tömegek által választott HK nem ilyen utat fog bejárni. Képesnek kell lennie arra, hogy önmagát kötelezze a megújulásra.

––Sok mindent letettél már az asztalra…

––Ezt felejtsd el, ilyen kategória nincs, hogy „letett valamit az asztalra”. Nyertem és vesztettem csatákat.

A siker nem egy olyan kategória, amit így meg lehet fogalmazni. Két dolgot tartok relevánsnak. Nekem a pozitív meg a negatív definíció a konszenzus és a kompromisszum. A világ legnagyobb buktája, hogy kompromisszumot kell kötni. Utálom a kompromisszumokat. A kompromis�szum a megosztás politikája, a konszenzus az integrálásé. Fontos a HK-nak látni, hogy az élet akkor működik jól, ha mögötte egy kar konszenzusa áll, nem csak a kollégiumé, vagy nem csak a kollégiumi „megmondóembereké”.

A másik dolog, amit nagyon nem szeretek hallani, az a bezzeg a mi időnkben.

Szerintem most sokkal jobb és magasabb szinten lehetnek dolgok, mint a mi időnkben voltak. Fejlődnie kell a világnak, a fejlődés megkérdőjelezhetetlen és vitathatatlan, legfeljebb valakinek nem tetszik annak az iránya.

XL./2.

––Jó tudni, hogy ti, „sok csatát nyertek és vesztettek” is itt vagyok, amikor tenni kell valamit, figyeltek ránk, és lehet rátok számítani.

––Ettől erősebb a Schönherz, a villanykar a magyar felsőoktatás körében, mert az SCH még mindig több embert tud megmozgatni, mint bármi más. Hisz az erővel felelősség is jár. Én bevándorló vagyok a digitális korszakba, ti vagytok a digitális generáció gyerekei, sőt szakmai letéteményesei is. Ha az ebben rejlő lehetőségeket nem ti aknázzátok ki, nagy hibát vétetek.

Ma egy közgázost, egy orvost, egy balerinát megszólíthatsz az iWiW-en keresztül, mindenkinek cool az internet, s ti vagytok a letéteményesei, ti vagytok a kiválasztott nép, ha ebből nem tudtok egy magasabb értéket építeni, erősebb közösséget építeni, akkor az informatikus-villamosmérnök társadalom legnagyobb értékét elherdáltátok, és megérdemlitek azt, hogy a közgázos és a jogász rajtatok gazdagodjon meg.

––Egyesek szerint a közgázos és a mérnök sincs meg a másik nélkül.

––Van egy lényeges különbség a két oldal között. Én egy amerikai multit vezetek, és mindig volt egy küldetésem, „innen oda” vinni a céget. Nincs gazdasági, viszont van management diplomám, ami abszolút ember fókuszú (people management). Hobbiból tanultam. Egy olyan iskolám is van, amit nem fejeztem be. Négy félévből csak hármat csináltam meg a Külkeren nemzetközi marketingből, mert külföldön éltem. Egy józaneszű villamosmérnök vagy informatikus bármit meg tud csinálni, bármit meg tud tanulni. Mi még a Közgázra is átjártunk gyakran informatika ZH-t írni. Remélem, hogy hamarabb leszel te aktív közgazdász vállalatirányítóként, mint egy közgazdászinformatikus. Olyat már láttam, hogy villamosmérnökből orvos, képzőművész filmrendező, közgazdász vagy jogász lett… ezek tömegek. Olyat szeretnék látni, hogy orvosból villamosmérnök, hogy közgazdászból, jogászból mérnök informatikus lett. Ezek az irányok, tömegekben gondolkozva, nem kétirányú utcák. Ez a lényeges különbség.

Tizennyolc évesen megtanulod, hogy hogyan tudsz egy dinamikus weboldalt programozni, és huszonnyolc évesen, hogy ezt hogyan tudod eladni. Aki el tud adni valamit, az ritkán kezd azon merengeni, hogy az a valami hogyan is működik. Ebben van a villamosmérnök és mérnök-informatikusok nagy lehetősége. és ezért gondolom, hogy küldetésünk a világ jobbá tétele.

Ennek szellemében a kedvenc angol mondásommal búcsúznék: „Change the world or go home!”

Géczy Attila (mcmacko), Suba Gergely (Subi), Varga Bálint András (Cristo)

23

Megint főzünk

40 év cikkei – Válogatás XXIX./3.

Kedves hallgatóink! A budai hegyek barlangrendszereinek őshonos állata a Tormentum Morbus, ismertebb nevén a halálcsiga. Húsa zamatos, fűszeres, savanykás íz jellemző a belőle készült sültekre. A magyar ízeket kedvelő külföldiek számára ínyencség, különleges csemege. A jobb sorú magyar családoknál gyakori a vasárnapi ebédhez terített asztalokon. Mint azt bizonyára kitalálták már, ma csigát főzünk.

Hozzávalók (3 főre): 30 dkg vad csigahús 1 zacskó bazsalikom olivaolaj (lehet napraforgóolaj is) só, bors, csípős paprika 1 zacskó mexikói zöldség* 2 db erőleves kocka Mint az bizonyára feltűnt Önöknek, az üzletekben nem találkozhatnak efféle csigahússal. (Valljuk be, furcsa is volna a megszokott párizsi éti 610 Ft/kg, belga spirálos 720 Ft/kg, hídházi éti 660 Ft/kg feliratok mellett a kis cetli amely 840-ért árulná a budai halált.) Világos tehát, ha meg kívánjuk ízlelni zamatos húsát, magunknak kell elejtenünk. Az állat körülbelül 2 m hosszú, külseje fogaitól eltekintve az éti csigáéhoz hasonlít. Lakhelyéül nyálkás üregeket használ, amit áldozatai nyálkával beborított tetemeivel díszít. Sötétben is könnyen felismerhető jellegzetes kuffogó hangjáról, cuppogásáról. A vadállat elejtését célszerű szemeitől való megfosztásával kezdeni. Figyelem! A csúszómászó a megszokottól eltérően nem húzza be a szemeit, ha megijed, épp ellenkezőleg, fejét lóbálva azokat buzogánynak használja, így riasztja el ellenségeit.

Ha az állat kimúlt, a szokott módon fos�szuk meg házától és tisztítsuk meg a húst!

Vágjunk belőle vékony szeleteket, zúzzuk szét a rostokat**. Minden szeletet hintsünk meg módjával sóval, borssal. A sok bors elnyomhatja a lágyabb ízeket. A színesebb ízvilág érdekében tehetünk a húsra még valami csípőset. Lehet ez chili, Erős István,

fehérbort. Kellemes zamatot kölcsönöz az ételnek, ha a csiga házát a felhasználandó borral öblítjük ki, persze csak ha az nem repedt meg a fenevad elejtése közben. Addig főzzük, amíg a matériát villával megszúrva az könnyedén beléhatol, azaz míg megpuhul. Ám míg a hús puhul ne tétlenkedjünk!

Készítsünk a csigahúshoz illő köretet! Tegyük a zöldséget fazékba, öntsünk rá vizet, dobjunk rá két leveskockát! Forrás után hagyjuk főni lassú tűzön 5-6 percet!

A csigaszemeket tartsuk közel ehhez a fazékhoz, ezzel különösen jó ízt kölcsönözhetünk a zöldségnek. Ha elkészültünk, és a hús és a köret már a tányéron van, öntsünk mellé némi szószt, amit a vad üregének padlatáról szerezhetünk be. Figyelem, a szószt nem főzzük! pirosarany csípős alkaszt, bármi ami nagyon csípős, és nem fenyeget vele kapcsolatban az a veszély, hogy sütés közben megég, megkeseredik. Ezután következik a bazsalikom, immáron bőséggel. Morzsoljuk kicsit, ahogy a csúszómászó húsára hintjük, nem árt, ha egy kicsit apróbban jut az ételre a boltban vásároltnál. Izzítsunk olajat egy lehetőleg teflonbevonatú serpenyőben! Ha olivaolajat használunk – ami ajánlott, mivel az ízhatást nagyban fokozza – nagyon vigyázzunk, hogy ne hevítsük túl! Kezdjük el sütni a húst! Mikor mindkét oldala megpirult egy kissé (ezt a hatást időnkénti forgatással érjük el), hozzáöntünk egy kevés

Megjegyzés: Az étel sikertelen vadászat esetén egyéb állati eredetű alapanyagok felhasználásával is elkészíthető. A pulyka- és a sertéshús különösen ajánlott. Azért csigából az igazi… * Beszerezhető az élelmiszerboltok fagyasztópultjaiból. ** Ez az a művelet, amihez a kollégiumban kevéssé található céleszköz. (Arra a kalapács alakú szerszámra kell gondolni, amivel húst szokás döngölni.) Tessék megoldani villanykaros módra!

Xabi

Miért épp az én gépemre törnének be?

XXXI./2.

A fenti kérdést sajnos nem csak laikus számítógép-felhasználóktól halljuk, ha a hálózatbiztonság szóba kerül. Viszonylag tapasztalt kollegák, évek óta netezõk között is meglepõen gyakori, hogy abban a rózsaszín felhõben élnek, miszerint õk nem lehetnek célpontok, hiszen nem csinálnak semmi különöset a gépükön, nincsenek értékes adataik, nincsenek haragosaik. Miért is kéne attól tartaniuk, hogy célpontok lesznek?

Néha nem könnyű legyőzni a naivitást. Elég csak szétnézni a környezetünkben, hogy hány olyan alapbeállításokkal felinstallált gép van közvetlenül, publikus IP címmel kirakva a hálózatra, amin hemzsegnek a nyitott portok, a felhasználóbarát levelezők, fájlmegosztó szolgáltatások, csevegőprogramok. Ha az ilyen gépet akár havonta is frissítik (valljuk be, ez nem gyakori), még akkor is a betörések melegágya lehet. Érdemes egyszer megnézni, hogy mi mindent logol le egy teljesen hétköznapi tűzfal, amely ráadásul nincs is nagy forgalmú helyen: naponta százas nagyságrendben utasít el olyan próbálkozásokat,

24

melyek a világ túloldaláról érkeznek, és standard windows-os portokra irányulnak.

Egy új biztonsági hiba bejelentése után a nagyvilág sokezer lelkes fiatal hacker gyermeke indítja be a keresőrobotját, támadható gépeket kutatva.

Miért ez a nagy felhajtás? Visszatérve a címadó mondatra, lássuk a lehetőségeket, amik egy szürke gépből kívánatos célpontot varázsolnak: Tárhely Egy warez-hacker-script-kiddie annyi szoftvert képes összegyűjteni, amit szinte nem is tud learchiválni. Feltölti hát egy fel-

tört gépre, ahonnan ráadásul az irces barátai is letölthetik.

Ehhez néha törni sem kell, elegendő egy publikus ftp szerver, aminek nem kellően szigorúak a beállításai.

Sávszélesség Összefügg az előző ponttal: különösen értékes a feltört gép, ha gyors netkapcsolata van. Hogy mást ne mondjak, lehet belőle pornó site-ot csinálni. Talán ez lehet a legkínosabb egy rendszergazdának, hogy csak több hónap késéssel veszi észre, hogy a szerverét feltörték, és a fél világ rajta keresztül proxyzza a szexet.

40 ÉV CIKKEI – VÁLOGATÁS (Nemrég egy kollégám járt így, aki hoszszú idő után véletlenül belenézett a webszerver logjaiba.) Igazán pikáns a dolog, ha bannerekből még pénzt is csinálnak a támadók...

Account Hacker körökben szokás accountot osztogatni, hiszen az egy hasznos dolog. „Nesze öcsém, itt egy root jelszó valami bölcsész szerverre! J” IP cím Ha valaki a szabadidejét betörésekkel múlatja, minden bizonnyal nem az egyetemi, vagy az otthoni címéről fog közvetlenül bejelentkezni a felnyomott gépekre. Tesz néhány kerülőt, sok gépen keresztül jelentkezik be úgy, hogy a közbeeső állomásokon pucolja vagy meghamisítja a logokat. Ha végül észlelik a behatolót, neki akkor sem kell aggódnia, mert gyakorlatilag kideríthetetlen, hogy honnan indult a lánc.

Felhasználói információk Ha a támadó bejutott valahova, megnézheti, hogy a tulaj milyen helyeket látogat, kikkel és mit levelezik, milyen billentyűket üt le. Ez bőven elég információ ahhoz, hogy könnyedén betörjön a már elbukott géppel kapcsolatban levő helyekre is, főleg ha jó szokás szerint a júzer ugyanazt a jelszavát több helyen is használja, vagy éppen „easy to use” módon be van állítva, hogy jelszó nélkül léphet át ide-oda.

Többnyire tehát a betörőt teljesen hidegen hagyja, hogy ki a célpont tulajdonosa, és vannak-e értékes adatai. Csak maga a gép és a hálózati környezet az, ami értékes, és sok mindenre felhasz-

nálható. A károsult pedig sokkal többet kockáztat, mint azt, hogy lelassul a hálózata, és mások ki-be járkálnak rajta: – Ha feltörik a gépemet, és tőlem indul más helyekre valamilyen betörési kísérlet, engem fognak letiltani, nekem lesz hálózatetikai ügyem.

– Ha idegen jut be a gépemre, a személyes adataimat és szellemi termékeimet (levelezés, fényképek, forráskódok, adóbevallás, házi videók J) bármikor viszontláthatom a neten, akár évekkel később is.

Innentől az adat nem személyes, hanem publikus, és ha elég érdekes vagy vicces, gyakorlatilag kiirthatatlan a netről.

– Elbukhatom az összes munkámat, amit nem mentettem rendszeresen.

Ezek az adatok csak nekem értékesek, de nekem nagyon.

Sajnos van még egy tényező is: a naiv felhasználó nem csak saját magára veszélyes. Felelőtlensége miatt minden gép veszélybe kerül, amire neki belépési joga van.

Azt is gondoljuk meg jól, hogy akár a legjobb barátunknak adunk-e rendszergazdai jogokat! Hiába bízunk benne, hiába tudjuk, hogy senki másnak nem fogja odaadni a jelszót. Ha ő egy naiv felhasználó, akkor nagyon komoly árat fizethetünk a meggondolatlanságunkért! Ugyanígy titkárnőre sem érdemes bízni a jelszót. Bármikor jöhet egy telefon: „Kezitcsókolom jónapot, én a Nevenincsen Kft. üzemeltetési munkatársa vagyok, és az Önök rendszerében fellépett hibát szeretném kijavítani.” Biztosak lehetünk benne, hogy a titkárnő ki fogja adni a jelszót: szereti lelkiismeretesen és hatékonyan végezni a munkáját, és nincs kiképezve hálózatbiztonságra. Jelszó csak annak

Töltöttél már iHV-t?

Keresd a dumalistákon és a kollégiumi levelező listákon!

XL./2. való, aki azt tudja is kezelni! Érdemes kitérni arra, hogy van eset, amikor a támadás célzott, és a támadónak nem csupán a hardverünk és a hálózati kapacitásunk kell. Ilyen a céges környezet, ahol komoly érdekek vannak és pénzek mozognak. Nem véletlen, hogy az elbocsátott munkatársat terror módszerrel tiltják le a hálózatból egyik pillanatról a másikra, de még a felmondás előtt: „el a kezekkel a billentyűzetről”. Egy céges hálózat általában tűzfallal védett, és feltehetően akad hozzáértő és jól fizetett rendszergazda is. A belső mozgástér ennek ellenére nagy: ha valaki a tűzfalon belül van, és jogosult felhasználó, akkor kedvére nézegetheti mások megosztásait, és töltögethet az Internetről.

Ha a kirúgott kolléga bent tudna „felejteni” egy okos klienst, akkor kívülről bármit megszerezhetne a cég hálózatából. A tűzfal ugyanis elsősorban a kívülről érkező kéréseket blokkolja. Ha egy TCP kapcsolat bentről indul (webes letöltés), akkor a választ (a weboldalt) természetesen beengedi. Az ex-kolléga megszerezheti a cég napi levelezését is, ha a hálózat nem switch-elt, hanem csak hub-ok vannak! Csak bent kell hagynia egy sniffer programot. A fenti titkárnős trükk is sikerrel alkalmazható, hiszen az ex-kollégának információi vannak a cég működéséről.

Végezetül egy példa, amivel valószínűleg vitát fogok kavarni (nem baj, legalább lesz visszhangja a cikknek). Céges környezetben (na persze mindenhol, de főleg ott) súlyos gondatlansággal ér fel, ha megengedjük a felhasználóknak, hogy ellenőrizetlenül, saját belátásuk szerint használjanak Outlook típusú levelező klienst. Nyilván van sok tapasztalt Outlook-os, aki talán be tudja úgy állítani a rendszerét, hogy ne legyen közveszélyes vírusforrás, de cégen belül ez édeskevés. Ott, ahol százak munkája függ a biztonságtól, ekkora kockázatot nem szabad bevállalni. Jártam olyan helyen, ahol egy Outlook-on keresztül bejutott vírus 170 (!) céges gépet fertőzőtt meg a megosztásokon keresztül. Tűzfal, vírusvédelem, minden volt, de mégsem ért semmit: az aznapi vírusadatbázis-frissítésben nem volt benne a védelem, a vírus bejött, az Outlook lefuttatta, ha már bent volt, a tűzfal nem védett tőle, így hát mások megosztásaiba, Word dokumentumaiba belemászott, és órákon belül megállt az élet.

Látható, hogy a hálózatbiztonság a legnagyobb erőfeszítéseink ellenére is el tud bukni egy naiv felhasználón.

Ennek ellenére érdemes rendszeresen frissíteni, szolgáltatásokat korlátozni, és ésszerűsíteni. Jobb, ha soha nem tapasztaljuk meg a saját bőrünkön, hogy miért is olyan nagyon fontos a biztonság...

Bereg

25

40 év cikkei – Válogatás

Idióta programnyelvek 1. rész: a Brainfuck Vannak nyelvek, amiket gyakorlatilag mindenki ismer legalább alapvető szintaxis szintjén, aki komolyabban foglalkozik a számítógépekkel: majd’ mindenki Pascalon tanult meg programozni, a nyílt forrású szoftverek 99%-át C-ben írták, a C++-t és a Java-t unalomig sulykolják minden OOP-oktatás során, szép technológiai buzzwordök a PHP és a Perl (mellesleg aki ismeri a C-t, az egy-két óra alatt megtanulja őket). Léteznek viszont ezeknél nagyságrendekkel érdekesebb (és legtöbbször teljesen elborult), ám méltatlanul elhanyagolt nyelvek. Tágítsuk a spektrumot, szélesítsük a horizontot, bővítsük a szemléletet meg hasonlók: tessék ledöbbenni, hogy mikben képesek az emberek programozni...

Aki túl van a FoNy-on, már biztosan találkozott vele, de valószínűleg a többiek is hallotak a Turing-gépről. Azért csak nagy vonalakban: a gép lényege, hogy van egy olvasó/író feje és egy mozgatható szalag alatta. Tud a szalagon léptetni, róla olvasni vagy írni és vannak belső állapotai, és az igazán szép benne az, hogy elviekben minden algoritmizálható probléma megoldható vele. Ehemm, igen, nos, érdemes eljátszani vele, jó kis agytorna (no meg Bach tanár úr kegyetlenebb vizsgáiban az utolsó feladat). Elméleti jelentősége az automataelmélet terén óriási, de hogy valaki ténylegesen erre tervezze meg valamely megoldandó feladatát, igen kevéssé valószínű (értsd: hülyeség). Ennek egy gyakorlati megvalósítására alkotta meg egy perverzebb pillanatában 1993 körül Urban Müller a legidegtépőbb programozási nyelvet, amit valaha írtak: a Brainfuckot. Pontosan annyit tud, mint egy Turing-gép, néhány apró „kényelmi” bővítéssel. Ez a csodálatos nyelv az alábbi nehezen megjegyezhető jelkészlettel bír:

< ill. > balra ill. jobbra léptet + ill. - növeli ill. csökkenti az aktuális pozíción álló értéket . ill. , kiírja/beír az aktuális pozíciót/ pozícióra [ és ] bővítés ciklusszervezéshez, elágazáshoz (Ez ténylegesen úgy működik, hogy ]-nél ha az épp aktuális pozíción nemnulla érték áll, megkeresi a [-párját, és oda visszalép, [-nél ha nulla áll, megkeresi a ]-párját, és odalép.)

Igen, ez nyolc karakter. És igen, mivel ezekkel teljesen lefedi a Turinggép lehetőségeit, minden számítási probléma megoldható ennyivel (a Neten fellelhető egy precíz bizonyítás is a nyelv „Turing-teljességéről”).

26

Mielőtt bármi további fejtegetésbe belemennék, szeretnék idemásolni egy „Hello world!”-programot: ++++++++++[>+++++++>++++++++++>+++> +<<<<-]>++.>+.+++++++..+++.>++.<<++ +++++++++++++.>.+++.------.-------.>+.>.

Tanulságos. Kezdj el próbálkozni vele, az első egy órában rettenetesen addiktív a dolog, az ember két-három szövegszerkesztő-ablakban forrasztgatja a különböző verziókat, egy negyedikben tartja az összehozott egyszerűbb összeadó-/szorzó-/feltételesen elágazó-sémákat és nagyon büszke magára, amikor két-három sor erejéig még kezelni tudja ezt a borzalmat. Aztán amikor az 5-6 C-kódsornyi hosszhoz kezd közelíteni a program, elkezdi érezni, miért is így hívják a nyelvet... egyszerűen kisül tőle az agya, hogy tökegyforma karakterek sorát próbálja átlátni...

Nézzünk csak végig, hogy hozzunk ös�sze néhány egyszerűbb programrészletet!

Kell még a BF fejlesztéshez tudni, hogy a szalag elemei kezdetben nullák, a hossza pedig megvalósítástól függ, általában kb.

32k (nem ez fog keresztbe tenni…). Talán a legegyszerűbb a nullázó rutin: [-] Ez addig lép vissza a csökkentő parancsra, amíg nem nulla áll az adott helyen. Bonyolítsuk meg egy picit: [>+<–] Jobbra lép, ott megnöveli az értéket, visszalép, ott csökkenti, és ha ott nem nulla, belekezd megint – azaz átmásolja eggyel jobbra az aktuális pozíción található „számot”. Most csináljunk valami gyakorlatiasabbat, egy if-elágazást (a to(a) legyen az, hogy odalép az „a” helyre). Tehát: to(a) [ feltételes utasítás to(a) [-] ] Ez eddig könnyű volt, nyilvánvalóan egyszer lefut, ha „a” nem volt nulla. Hogy lesz ebből else is? Legyen két if-ünk, amiből a második (ami az else-nek fog megfelelni) pontosan akkor fog lefutni, ha az első nem. Állítsunk be egy átmeneti változót egyre az egész előtt, és az első if belsejében (ami akkor fut le, ha az eredeti érték „igaz” volt)

XXXI./4.

nullázzuk ki, a második if pedig ezt az értéket vizsgálja: to(a) < [-] + > [ feltételes utasítás to(a) < [-] > [-] ] < [ else-utasítások to(a) < [-] ] Menjünk ezen végig lépésről lépésre! Odalép „a”-hoz, a tőle balra található mezőt kinullázza, majd beállítja egyre, ez lesz a temp-adatunk. Utána következik a fent látott if-séma, azzal a többlettel, hogy a lezárása előtt kinullázza a temp-mezőt is (hisz „a” igaz volt, az else-ágnak már nem szabad lefutnia!). Végül egyet balra lép a tempre, és ha nem futott le az if-ág és az nem lett kinullázva, elindul arra is egy normális if-séma. Kezd szép lenni, nem?

Mi kell még egy program megírásához?

Nos, igen, kéne valamiféle ciklus is. Kezdjük a do-while-lal, az nagyon egyszerű: to(t) [-] + [ ciklusmag to(a) ] to(t) [-] Itt „t” egy segédváltozó, „a” a feltételes változó, az elején „t”-t beállítjuk egyre, hogy biztosan belépjen a ciklusba (a dowhile hátultesztelő), lefut a ciklusmag, a végén megvizsgálja, hogy „a” nemnulla-e, ha igen, visszalép. A végén csak visszanullázza „t”-t a szépség kedvéért. A „for” ennek csak speciális esete: to(a) +++ [ ciklusmag to(a) – ] (A mintapélda háromszor fut le.) Beállítunk egy mezőt az iterációk számára, jön egy [, majd a belső parancsok után visszalépünk az említett pozícióra, lecsökkentjük eggyel, és ha nem nulla, újrakezdjük. Kis szépséghiba, hogy a ciklus során a ciklusváltozó „ellentettje” lesz a-ban (visszafele számol), de ez körbejárható már.

Lehetne folytatni tovább a nyelvi elemek megtervezését, de azokat inkább a „kedves Olvasóra bízzuk ujjgyakorlat gyanánt”. Egy jótanács: ne kezdj bele direkt „<>-+”-beirogatással nagyobb BF-projektbe, mert bele fogsz őrülni. Találj inkább ki valami primitív makró-nyelvet olyan bejegyzésekkel, mint itt volt a „to”, és dobj össze egy Perlvagy Python-scriptet, ami ezeket átfordítja Brainfuck-kóddá! Lehet találni ilyesmit a Neten, de azokat kb. annyi idő megérteni, mint írni egy sajátot.

Nem tudom, mikor indulhatott a Brainfuck-láz, de amikor három-négy éve először futottam össze a nyelvvel, már akkor is jó pár oldal foglalkozott vele, lehetett találni tutorialokat, mintapéldákat.

Mostanra viszont teljesen elszálltak néhányan, a teljesség igénye nélkül pár elborultabb Brainfuck-alkotás: BF’C fordító BF-ben, BF’ .NET-fordító, Pi-számoló, GUI-s BF debugger, BF Apache-modul (írj CGI-t az oldaladhoz Brainfuckban!). Ha van kedved hozzá, megtalálhatod a közösséged.

gyp

40 év cikkei – Válogatás

TudniBlues szövegetkell...írni

Azt én is csak olvastam, hogy nem túl bonyolult, mivel a legtöbb az alábbi sablonra illeszkedik (ez az úgynevezett 12 bar blues): 1. sor: bánat kifejezése.

2. sor: bánat kifejezése még egyszer ugyanúgy.

3. sor: konklúzió levonása.

Ahhoz, hogy a sorok konkrét tartalmát megszülhessük, a blues zenére jellemző két alapvetően különböző témakört kell elkülönítenünk: 1. délelőtti blues. Ezek arról szólnak, hogy elhagyott a kedvesem, ráadásul pénzem sincs. Példa erre Robert Johnson Malted Milk című száma.

2. délutáni blues. Ezek jóval pörgősebb számok, mivel délutánra már a nyomott hangulatot felváltja egy másik: nem baj, hogy elhagyott a kedvesem, mert rosszul bánt velem, nem is volt olyan jó nő, ráadásul mindig mással kavart, és ha jobban meggondolom, egy büdös k**va volt (ez az utolsó kijelentés egyébként remekül szuperál konlúzióként a harmadik sorban). Példa délutáni blues-ra Bo Diddley Before you accuse me című száma a Creedence Clearwater Revival előadásában.

Ezek után már csak az marad hátra, hogy mindezt lefordítsuk angolra. Ügyelni kell arra, hogy nyelvtani szabályokat ne nagyon tartsunk be, mert rögtön kibukna, hogy fehérember írta!

XXXI./4.

Néhány példa: Helytelen

Helyes

My baby has left me.

My baby left me.

She doesn’t love me anymore.

She don’t love me no more.

I haven’t got any money.

I got no money.

I have to say goodbye

I gotta say goodbye.

I am going to leave the town.

I’m gonna leave the town.

(Figyeljünk oda a ragozás hanyagolására és a kettős tagadásra!)

Ezekből az elemekből már könnyűszerrel össze lehet állítani a megfelelő dalszöveget.

Jó alkotókedvet kívánva végezetül megjegyezném, hogy a blues-zene bár egyszerű, de jó. Aki tehát ezt az irományomat a bluwes ellen használná fel, azt figyelmeztetem, hogy van egy nagy kék csőkulcsom.

TCHibo

Emberek (?)

XL./2.

XXIX./0.

Budapest, Petőfi híd, budai hídfő. Délután van. Az ég és a föld szürke. Villamosra várok. Mellettem emberek. 40, 50, 100, ki tudja? – mindegy. Egy rosszul öltözött, szinte ápolatlan alak áll mellém. Nem csöves, de egyszerűsítsünk: legyen ő a Csöves. Arrébb megyek, zavar. A villamos még nem jön, fáradt vagyok. Elbambulok. Egy alak közelít, keresztül az úton. Szinte nem is látszik. Ásítok.

Aztán hirtelen minden felgyorsul. Egy autó jelenik meg a semmibôl, szürke, mint az út, vagy a gyalogos. Fülemet éles fékcsi korgás csapja meg, a kocsi lassul, de késő.

Csattanás, test (így könnyebb… de lehet, tényleg már csak egy test) repül. Újabb csattanás, egy szélvédő törik, egy koponya. Minden megáll. A vezető ledermedt, nem mozdul. Az emberek csak a testet nézik. A vér lassan tócsába duzzad. Senki sem cselekszik, csak vár. Ki tudja mire.

Talán arra, hogy valaki intézkedjen. Vagy arra, hogy valaki elvérezzen. Én se cselekszem, csak várok. Körülnézek: férfiak, nők, idősek, fiatalok. Biztos jópár egyetemista. Átfut az agyamon: ha senki sem intézkedik, nekem kell. Mégsem mozdulok. (Várok, de mire?!) Mozdul a kép, a film megy tovább.

Kb. 3 másodperc telhetett el. Egy ember (Az Ember) elindul a sérült (nem elütött, nem halott, nem vérző, szenvedő, hanem „sérült”…) felé. Egy(!) ember(!) Mennyiből is, százból?

A Csöves. Ő az. „Van valakinél, olyan, mobiltelefon, van, hívja valaki a mentőket!”

Senki sem szól, senki se moccan. „Hívja már valaki a mentőket, nem igaz hogy valakinél nincs telefon?!” Odalép az áldozathoz. „Jól van, hall engem?” Az „emberek” bambán állnak. „Hívja valaki a mentőket már!” Egy arcon ideg rándul, egy kéz egy zseb felé nyúl. „Már telefonálok.”…

A gyomrom nem bírta tovább, belém hasított a bűntudat. Nem moccantam.

Megfordultam, és elsétáltam. Még egyszer visszanéztem, az „emberek” arcaira. Változatos volt. Kíváncsi, szörnyülködő, és igen, sajnálkozó, élvező. Egyszerre.

Azóta gondolkoztam egy kicsit. Összetört pár önillúzióm. Egy darabig (ó, csak egy darabig) nehezebb volt tükörbe nézni.

Próbálom más szemmel nézni a szembe jövőket, nem a ruha, nem a kinézet alapján. És próbálok naiv maradni. 100 emberből csak egy hord mobilt. Hinni akarom…

Csak hogy ne essen félreértés: nem tudom, ki volt a hibás. Láttam mi történt, de az események összekeverednek. A történet nem arról szól, hogy valaki elütött valakit, vagy hogy ki a hibás. Ez a történet az „emberekről” szól, rólunk.

Hajdu Péter

27

XXXII./3.

28

Interjú Vinkovits Lászlóval – Mesélj kicsit magadról, mit csináltál korábban a Kollégiumban? Hogyan lettél díszpolgár?

– Abba az évfolyamba jártam, amely utolsóként még végig a régi Vári Kollégiumban töltötte az öt évet. Azokban az években kapta meg a Schönherz Zoltán Kollégium a Kiváló Kollégium címet. Annak idején a körök mellett az évfolyamok is tudatosan fejlesztették a közösségi életet ahhoz, hogy a kolesz kiváló címet kapjon. Szerintem a nyüzsgés ugyanakkora volt akkor, mint most, talán annyi különbséggel, hogy akkor nem kreditrendszer volt, hanem évfolyamokra bontott merev oktatási rend. Ezért az évfolyam szellem is igen erős volt.

Az évfolyamok között is verseny volt, amely a Kiváló Évfolyam címért folyt. Az akkori évfolyamok 100-150 hallgatóból álltak és 20-25 fős szakcsoportokba szerveződtünk, ahol a fő szempont annyivolt, hogy „érezzük jól magunkat”. Így hát rengeteg évfolyam rendezvény volt, minden hónapban kitaláltunk valamit: az évfolyam kirándulásoktól - melyek során végigkirándultuk az országot - a kulturális programokig, a bulik szervezéséig mindent csináltunk.

Az utolsó három évben én voltam az évfolyam titkár, amely során az évfolyamunk egymás után háromszor is elnyerte a Kiváló Évfolyam címet. Később bekapcsolódtam a kollégium vezetésébe is. Ezeknek köszönhetően kaptam végül díszpolgári címet.

Az egyetem végeztével öt évig még bent maradtam a Kollégiumban mint nevelőtanár. Volt egy saját évfolyamom, akiket patronáltam. Amire büszke vagyok, hogy az évfolyam patronálás mellett ekkor találtuk ki a KSZK-t.

A KSZK valójában egy felháborodásomból született. Az egyetemen akkor a számítástechnika egy mini gépből állt, amit heti ciklusban lehetett elérni, egy előre leadott, papír lyukszalagon megírt programmal. A leadás után történt, hogy egy hét múlva kaptunk egy papír leporellót, hogy van egy hiba a programban. Ez volt akkor az informatika.

A végzés után bekerültem egy fejlesztő intézetbe, ahol számítógép fejlesztés folyt, és a laborban tucatjával álltak a prototípusok. Elképedtem mekkora a különbség az ipar és az oktatás között. Egy gépet ki tudtunk hozni a koleszba. Ez akkora szenzáció lett, hogy kiszállt a Kar vezetése, hogy rekvirálják a gépet.

– Azóta eltelt néhány év. Hogyan kerültél az Alumni közelébe?

– A KSZK megalapítása után kialakult egy lelkes KSZK vezetőség, ami sorban megújult. A KSZK felvette a kapcsolatot a különböző magyar és nemzetközi informati-

kai vállalatokkal és további támogatásokat kért. Mindenütt találtak régi kollégistákat, akik a KSZK-t és a Kollégiumot támogatni akarták. Ezekből a kezdeményezésekből egy olyan szervezet fejlődött, ami igazi belső kollégiumi szolgáltatóvá vált. Hiszem azt, hogy az ipar (azaz a régi koleszosok) rendkívüli segítséget tudnak nyújtani a Kollégiumnak, csak meg kell szervezni az együttműködést.

A másik kapcsolatom a kollégiummal az évfolyam-találkozókon keresztül történt.

Az évfolyamunk minden öt évben évfolyam találkozót tart. Ez lehet, hogy nem tűnik nagydolognak, de mi 1976 óta (ez azért 35 év) minden ötödik évben több, mint százan összejövünk az évfolyamunkból.

Két éve volt az XL évfolyam találkozónk.

Az 50 éves jubileumi kollégiumi találkozó adta az ötletet, hogy érdemes lenne öszszefogni a végzetteket, mert együtt nagyon jó dolgokat tudnánk csinálni.

Ezen a rendezvényen kerültem kapcsolatba a Schönherz Kollégiumi Önkormányzat akkori vezetőjével, Zimányi Péterrel, és az Alumni egykori vezetőjével, Gáspár Attilával. Impozáns volt számomra az az aktivitás, amivel a kollégium egykori képviselői és nevelőtanárai ezt a jubileumi bált szervezték. Aki ott volt, az nem felejti el ezt az élményt. Köszönetet érdemelnek a szervezők.

– Mivel foglalkozol jelenleg?

– Nem sokkal az 50. éves jubileumi rendezvényt követőenPéter átvette az Alumni ügyvezetését a Kollégiumi Önkormányzat megbízásából, és felkért, hogy legyek az Alumniöregdiákokért felelős vezetője, az Alumni Bölcsek Tanácsának elnöke. A tanács feladata, hogy az Alumni hosszútávon fenntartható működéséhez szükséges stratégiát kitalálja, és az ehhez szükséges programot megalkossa és végrehajtsa.

– Élvezed azt amit csinálsz? Miért csinálod?

– Hiszem azt, hogy a Villanykaron végzettek közül azok, akik sokat tevékenykednek a Kollégiumokban, egy olyan közösségben töltenek több évet, amely személyiségüket jelentősen formálja és kiérlelheti. Ez persze nem automatikus, ehhez kell az egyén, kell a Kollégiumi szellemiség és ehhez járulhatnak hozzá a korábban végzettek, a régi öregdiákok, akiket most Alumninak nevezünk. Ötven éves a Kollégium, évente minimum 200 kollégista végez. Ez összesen ötven év alatt tízezer potenciális egykorikollégista segítő.Ez olyan, mint egy lendkerekes autó. Az Alumni vezetőségével, a Bölcsek Tanácsával ezt szeretnénk mozgásba hozni.

XL./2.

Schönherz Alumni – Mivel foglalkozik most az Alumni?

– Olyan dolgokra koncentrálunk, amivel ezt a szervezetet lendületbe tudjuk hozni.

Ez a kommunikáció, a marketing, a rendszer és a tartalom.

A kommunikáció részeként szükség van egy olyan WEB-es nyilvántartásra, amely évtizedeken átívelve összegyűjti a volt kollégisták elérhetőségét évfolyamokon és szakmai érdeklődési körökön keresztül. Ezt a kommunikációs platformot létre kell hozni, a meglévő információkat be kell tölteni és ápolni kell, karban kell tartani.

Marketing területenszeretnénk évente megszervezni az össz-kollégiumi találkozót, aktuálisan a sikeres 50. jubileumi találkozó után ez év március 23-án az 51. évi Kolesz bulit. Ide szeretettel várunk minden jelenlegi és volt kollégistát, hallgatót.

Rendszer szinten: Az 51. évi Kolesz buli napján, 2013. március 23-án délután a Kollégiumban megtartjuk az Alumni éves találkozóját. Ide is várunk minden jelenlegi és volt kollégistát, és mindazon villanykari hallgatókat is - ha nem is volt kollégista akik támogatni szeretnék a Kollégiumot. Itt évente beszámolunk az Alumni munkájáról és újból választjuk az Alumni vezetését, a Bölcsek Tanácsát.

– Mit üzensz a fiataloknak, szerinted miben tud nekik segíteni az Alumni?

A legfőbb üzenetem az, hogy minden fiatal tulajdonképpen félig Alumni tag is, hiszen mindenki szeretné elvégezni az egyetemet, amit követően rögtön öreg diákká válik és ígyAlumni tag lesz.

A kollégium még része annak a rendszernek, amit az ember három-öt éves korában elkezd az óvodában. Tanul és tanul, nagyrészben védett és szabályozott környezetben, ami nem más, mint egy tréning.

A diplomával kezdődik az igazi meccs,aztán kiderül, hogy diploma után nincs tréner. Úgy kell eredményt elérni, hogy az ember magára van utalva. Az Alumni ezen a problémán szeretne segíteni.A kollégiumban az elején senkit nem érdekel, mi lesz a nagybetűs életben. A diploma megszerzése kapcsán mindenkinek a gyomrában van egy kis gombóc, hogy mi is lesz belőle. Az Alumni abban szeretne segíteni, hogy a fiatalok könnyebben el tudják érnia céljaikat ifjú mérnökökként.

– Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

– Szeretném ezt a lendkerekes autót mozgásba hozni, mert ha egyszer beindul, akkor remélem örökké mozogni fog.

Persze csak ha más is hajtja majd ...

29

ThyssenKrupp nyí l t nap Ismerd meg a ThyssenKrupp Presta Hungary Kft-t belülről! Érdekelnek a legújabb autóipari technológiák? Szeretnéd kipróbálni, hogyan működik az elektronikus kormányrendszer vagy csak szeretnél bepillantást nyerni egy innovatív és sikeres vállalat életébe?

Ha igennel válaszoltál, akkor Téged is várunk a ThyssenKrupp Presta Hungary Nyílt napjára.

A nyílt napon lehetőséget biztosítunk, hogy jobban megismerd cégünk tevékenységét, az itt zajló fejlesztéseket és technológiai újdonságokat. Megismerheted az elektronikus kormányrendszer működését, a biztonságkritikus szoftverfejlesztés sajátosságait és egy szimulátor segítségével a funkciók műThyssenKrupp Presta Hungary Kft. A kormányrendszerek területén technológiavezető ThyssenKrupp Presta cégcsoport az autóipar meghatározó innovatív partnere.

Világszerte 16 telephelyen dolgozunk olyan modern technológiai megoldások fejlesztésén, amelyekkel biztonságossá tesszük a járművek közlekedését. A liechtensteni központú ThyssenKrupp

ködését is kipróbálhatod. Hogy még izgalmasabbá tegyük a délutánt, körbekalauzoljuk a résztvevőket a vállalat csúcsfelszereltségű tesztlaborjában, ahol alaposan szemügyre vehetik a kormányrendszer teszteléséhez szükséges berendezéseket.

A program zárásaként ismertetjük, hogy milyen lehetőségeket kínálunk frissdiplomásoknak és hogyan lehet bekapcsolódni gyakornoki programunkba.

További információ: Takács Balázs, szervező, +36 20 554 7221, takacs.balazs@simonyi.bme.hu Kovács-Pohánka Diána, HR referens, diana.pohanka@thyssenkrupp.com, Presta budapesti leányvállalata 1999 óta foglalkozik személyautók elektromos kormányrendszerének fejlesztésével a cégcsoporton belül egyedüli elektronikai és szoftverfejlesztési kompetenciaközpontként. Az iránt köteleztük el magunkat, hogy a neves autógyárak igényeit kiemelkedő minőségű, innovatív termékekkel elégítsük ki. Célunk, hogy kormányrendszerünk biztonságos legyen és tökéletes vezetési élményt nyújtson ügyfelei számára .

(X) Jelentkezés:

Munkatársainkat a dinamika, az innovációs kedv, valamint az autók iránti szenvedély köti össze.

Tevékenységi területek – Rendszerfejlesztés – Kormányzási algoritmus fejlesztés – Vezérlőegységelektronika-fejlesztés – Szoftverfejlesztés – Tesztrendszerfejlesztés – Tesztelés

Közeleg a tavaszi félév első hiteligénylési határideje: február 15.

(X)

A megújuló felsőoktatási rendszer bevezetésével a diploma megszerzése az eddiginél nagyobb anyagi ráfordítást igényel a felsőoktatásban résztvevő diákok és családjuk részéről. 2013. január 1-től pozitív változás, hogy a szabad felhasználású Diákhitel1 kamatlába a hazai diákhitelezés történetében az eddigi legalacsonyabb szintre, 7,75%-ra csökken; a kizárólag képzési díjra fordítható Diákhitel2 kamata változatlanul alacsony 2% marad. A tavaszi félév első hiteligénylési határideje: 2013. február 15.

Diákhitel1,2: megélhetésre vagy képzési díjra A felsőfokú végzettség megszerzése ma komoly anyagi terhet ró a családokra, melynek felismerése hívta életre a Diákhitel2 konstrukciót, mely kötött felhasználású hitelként kizárólag a képzési díjra fordítható, azaz közvetlen a diploma megszerzésére irányuló befektetés. Az új hitelkonstrukciót csak 35 év alatti állami részösztöndíjas és önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatók vehetik igénybe. A Diákhitel2 felvehető összege a képzési költségekhez rugalmasan igazodik, mely összeget a Diákhitel Központ közvetlen a felsőoktatási intézmény számára utalja, így a hitel valóban a képzés finanszírozását szolgálja. A kötött felhasználású Diákhitel kamata rendkívül kedvező, ugyanis a kifejezetten a hallgatói igényekre szabott kölcsön állami kamattámogatással működik. Az ügyfelek által fizetendő kamat évi 2%, a kamat fennmaradó részét pedig az állam átvállalja.

A Diákhitel2-vel párhuzamosan a szabad felhasználású Diákhitel konstrukció is tovább él, melyet az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas,

30

önköltséges, valamint a korábban államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésben tanuló hallgatók egyaránt igényelhetnek.

Fiatalokra szabott törlesztési feltételek A Diákhitel visszafizetési feltétele maximálisan illeszkedik a fiatal egyetemisták és pályakezdők speciális élethelyzetéhez. Úgy kínál pénzügyi segítséget az egyetemi évekre, hogy törlesztését csak annak befejezését követően, azaz a hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónaptól kell megkezdeni.

A törlesztőrészlet a törlesztési kötelezettség kezdeti két évében a minimálbér alapján kerül meghatározásra, így nem jelent terhet a munka világába frissen belépő fiatalok számára. A visszafizetendő összeg nagysága nem emelkedik meredeken a törlesztés harmadik évétől sem, ugyanis a törlesztőrészlet alapját a két évvel azelőtti jövedelem képezi.

A kötött felhasználású Diákhitel kötelező törlesztési hányadai a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló

tartozás függvényében 1 millió forintig 4 százalék, 1 000 0001 és 2 millió forint között 5 százalék, 2 000 001 és 3 millió forint között 7 százalék, 3 000 001 és 4 millió forint között 9 százalék, míg 4 millió forint felett 11 százalék.

Igénylés akár egy kattintással Mind a szabad, mind a kötött felhasználású Diákhitel igénylése kifejezetten egyszerű. A szükséges nyomtatványt a Diákhitel honlapjának internetes hitelügyintézési felületén, a Diákhitel Direkten (www. diakhiteldirekt.hu) lehet kitölteni, amelyet kinyomtatva és aláírva a Diákhitel Központ partner pénzintézeteiben, takarékszövetkezetekben, postahivatalokban és felsőoktatási intézményekben lehet leadni.

A Diákhitellel kapcsolatos minden fontos információ, tudnivaló magyar és angol nyelven a nap 24 órájában elérhető a Diákhitel Központ internetes felületén, a www. diakhitel.hu portálon vagy személyesen a Csalogány utcai és a KÖKI Terminálon található Diákhitel ügyfélszolgálaton.

VEZESSE JÖVŐJÉT ÚJ UTAKRA! A kormányrendszerek területén technológiavezető ThyssenKrupp Presta cégcsoport az autóipar meghatározó innovatív partnere. Az ötleteinket autókba építjük be. Mindennapi munkánk során gondoskodunk arról, hogy járművek milliói közlekedjenek biztonságosan. Világszerte 16 telephelyen dolgozunk új technológiai megoldások fejlesztésén, Magyarországon működik például az elektromos kormányrendszerek elektronikai és szoftverfejlesztési kompetenciaközpontja. Több mint 4000 munkatársunkat a dinamika, az innovációs kedv, valamint az autók iránti szenvedély köti össze. Csatlakozzon hozzánk, és vezesse karrierjét új utakra! www.thyssenkrupp-presta.hu

ThyssenKrupp Presta Hungary