Udvarhelyiek Luxemburgban

- beszélgetés az Erasmus+ ifjúsági cserékről -

EGY ÚJABB KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSSEL BÜSZKÉLKEDHET AZ UDVARHELYI FIATAL FÓRUM, MELYNEK TÉMÁJA EZÚTTAL AZ ERASMUS+-OS IFJÚSÁGI CSERÉK VOLTAK. MEGHÍVOTTJAINK UFF-OS ÖNKÉNTESEK, AKIK MÁR VETTEK RÉSZT ILYESFÉLE CSERÉKEN. Róluk igazából elég is annyit tudnunk, hogy mely cseréken szerezték a tapasztalataikat, amikről egy picit hallhattunk, de előbb röviden bemutatnám őket. A kedves moderátor Kacsó Heni volt, aki Ilyés Attival együtt látogatott el Luxemburgba egy márciusi csere alkalmából, melynek témája a Munkakeresés az EU-s piacon volt. Attila szintén részt vett még egy Udvarhelyen megszervezésre került júniusi ifjúsági cserén is, a szintén asztalunk körül ülő, Dénes Andival. Az udvarhelyi csere témája a Fogyatékossággal élő emberek voltak. Lakatos Kriszta igazán szerencsésnek tarthatja magát, hiszen ő már két alkalommal is ellátogathatott Luxemburgba. Először májusban, Gyerő Soma társaságában, az ők témájuk a Zene és összetartozás volt. Második alkalommal Varga Matyival és Balázsy Teklával szerzett nagyon friss élményeket, a nemrég lejárt csere témája a Lights, camera, action volt, másnéven a filmkészítés, filmszerkesztés.

A résztvevőknek feltett kérdések megválaszolása után bőven gazdagodott minden érdekelt tudása a témával kapcsolatban. Úgy hiszem nyugodt szívvel ki lehet jelenteni, hogy a legnagyobb tévhit/félelem az ilyen cserékkel kapcsolatban a kommunikáció. Legtöbben ha csak egy picit is, de félelemmel jelentkeznek. Aggódnak amiatt , hogy hogyan tudnak majd angolul beszélni a többiekkel. Azok, akik már rendelkeznek egy kis tapasztalattal az ilyen cserék kapcsán, tudják, hogy semmi ok az aggodalomra.

Mindenki a lehető legsegítőkészebb, kevesen beszélik tökéletesen a nyelvet, nagyjából viszont mind egy szinten állnak a résztvevők és folyamatosan segítik egymást.

Ami még meglepte az asztal körül ülőket az az, hogy bármennyire is keverednek az emberek, klikkek mégis mindig alakulnak ki és az emberek a vártnál is később nyitnak más országok iránt. Bármennyire is különböznek az országok kultúrái és teljesen másak az emberek, szinte egyáltalán nem érződik ez a cseréken, nincs semmilyen megkülönböztetés. Kultúrától, országtól és nyelvtől függetlenül lehet beszélgetni minden résztvevővel kötetlenül. Többek közt azt is megtudhattuk, hogy igencsak jó barátságok tudnak kialakulni, akár ilyen rövid idő alatt is. Sokan tudnak mesélni arról, hogy milyen sokáig tartották még a kapcsolatot más nemzetekkel. Persze nem tartanak míg a világ s két nap, de az nehéz is lenne a nagy távolságok miatt.