001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 3
Horváth Csaba
JACHTNAVIGÁTOR I. kötet Tizenharmadik, átdolgozott kiadás Budapest, 2010
JACHTNAVIGÁTOR
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 4
Copyright © Horváth Csaba, 2010 © Illusztrációk, 2010 Rajzok copyright © GOC Graphic Studio, USA, 2010 Borítófotó: Carlo Borlenghi/ROLEX Hátsó borítófotó: Kurt Arrigo/ROLEX Tördelés és grafikai munkák: GOC Graphic Studio, USA Első kiadás 1993, Horváth Csaba Tizenkettedik, kartonált kiadás: 2002, Alexandra kiadó Lektorálta: Dr. Schláth János I. osztályú (hosszújáratú) tengerészkapitány, a Közlekedési Felügyelet Tengerészeti Osztály osztályvezetője, Lékai Tamás II. osztályú (nagyparthajózási) tengerészkapitány, Kovács Zsolt I. osztályú (hosszújáratú) tengerészkapitány, parancsnok a H.Vogemann Panamax és CapeSize bulk-carrier hajókon, Kováts Levente tengerésztiszt, Szöllősi Zoltán tengerésztiszt,Tony Hughes Tony Hughes d.o.o., Croatia, Darnóci József matematikus. A nautikai táblázatok kivonatait és egyes térképek reprodukcióit az Egyesült Királyság Vízrajzi Hivatala (UK Hydrographic Office, Admiralty Way, Taunton, Somerset, TA1 2DN, England, UK), valamint az Imray, Laurie, Norie & Wilson Ltd. (Wych House, The Broadway, St Ives, Cambridgeshire, PE27 5BT, England, UK) szíves engedélyével közöljük. Minden jog fenntartva. Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bármely formában vagy módon a kiadóval történt előzetes megállapodás nélkül; tilos továbbá terjeszteni másféle összefűzésben, borítással és tördelésben, mint amilyen formában kiadásra került. Magyarországon kiadja a CYM Kft., 2010 1102 Budapest, Liget utca 5/3. Telefon: 260-4649 E-mail: info@jachtnavigator.hu www.jachtnavigator.hu Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója Nyomtatás és kötészeti munkák Muzsek és Társa Kft. Felelős vezető Muzsek Árpád ISBN 978-963-89006-0-9 Ö ISBN 978-963-89006-1-6 Figyelmeztetés! A szerző a könyvben szereplő adatokat gondosan ellenőrizte, mindazonáltal azok mindenkori aktuális helyességéért felelősséget nem vállal. A könyvben szereplő adatok és információk, s az olvasó áltak elkövetett navigációs és egyéb hibák felhasználása következtében előforduló személyi sérülésekért, anyagi károkért és más veszteségekért (havária) sem a szerző, sem a kiadó semmilyen felelősséget sem vállal. A könyvben szereplő térképrészletek illusztrációs és oktatási célt szolgálnak, helyenként fiktív információkat tartalmaznak, ezért navigációs célra nem használhatók! A kiadó megjegyzése Ismert tény, hogy ezen könyv korábbi, 1993 óta megjelent kiadásainak számos fénymásolata létezik szerte az országban. Azoknak, akik ezeket a könyveket olvassák, vagy akár jelen könyv másolatát tartják a kezükben, ajánljuk figyelmébe, hogy a könyv engedély nélküli másolása mind morális, mind jogi oldalról tekintve elítélendő cselekedet; az illegális másolással erkölcsi alapon fosztják meg magukat a lehetőségtől, hogy kifogást emeljenek azok ellen, akik tőlük tulajdonítanak el valamit, legyen az akár szellemi, akár anyagi tulajdonuk. Ilyenkor gondoljanak arra, milyen érzés megrövidítettnek lenni... E könyv megjelenését hosszú évekig tartó mélyreható elméleti és gyakorlati felkészülés előzte meg, a könyv megírása pedig komoly szellemi és anyagi erőfeszítést igényelt: meggyőződéssel állíthatjuk tehát, hogy bír ugyanolyan szellemi, erkölcsi és anyagi értékkel, mint bármely más szellemi termék. A könyv megjelentetésével célunk az volt, hogy a hazai vitorlázóközönség kezébe olyan kézikönyvet adjunk, amelyet soha azelőtt magyar nyelven nem olvashattak és így egybe gyűjtve sehol nem állt rendelkezésükre, továbbá, hogy megkönnyítsük a tengerre indulók elméleti felkészülését, remélve, ezzel segítséget nyújthatunk honfitársainknak, hogy tengeri útjukról biztonságban hazatérjenek.
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 5
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jimmy Cornell előszava a 13. kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hogyan használjuk a könyvet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
13 15 17
I. RÉSZ: Földrajzi navigáció 1. PART MENTI NAVIGÁCIÓ TÖRTÉNETE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. A navigáció kezdetei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. A mágneses tű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3. Rose dei venti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.4. A homokóra és a kronométer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.5. Navigáció az ókori Földközi-tengeren . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.6. Navigáció északon és délen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7. A térkép fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8. Hajózás a középkortól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.9. Újkori fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
23 23 24 25 26 26 29 30 32 33
2. A NAVIGÁCIÓ ALAPJAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1. A tengeri navigációról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. A Föld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. A földrajzi koordináta-rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4. Tengeri hosszmértékek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5. Az eltávolodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.6. A Föld nevezetes görbéi: az ortodróma és a loxodróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.7. A horizont. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.8. Irányok és a szélrózsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.9. Útirány, iránylat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
35 35 35 36 39 41 41 43 46 48
3. MÁGNESESSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1. A földmágnesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1. Mágneses útirány és iránylat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. A hajó mágneses tere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.1. Tájoló útirány és iránylat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2. A deviáció mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.3. A deviáció analízise. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.4. A tájoló kompenzálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
50 52 52 53 54 56 57 58
4. NAVIGÁCIÓS SEGÉDESZKÖZÖK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Térképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.1. Térképvetületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
60 60 60
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 6
4.1.2. A tengeri térképekről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.2.1. Alapadatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.2.2. Térképkeret, szélességi és hosszúsági skála. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.2.3. A térképek színezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.2.4. Információk a térképen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.2.5. A tengerfenék domborzata, mélységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.2.6. A szárazföld domborzata, magasságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.2.7. Műtárgyak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.2.8. A térképek pontossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.3. Térképjelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.3.1. Általános rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.3.2. Tereprajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.3.3. Vízrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.3.4. Navigációt segítő jelzőeszközök és szolgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.3.5. Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.4. Nemzeti és nemzetközi tengeri térképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.4.1. Brit Admiralty térképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.4.2. Amerikai tengeri térképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.4.3. Horvát tengeri térképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.4.4. Imray tengeri térképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.4.5. Delius-Klasing tengeri térképek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.4.6. Egyéb tengeri térképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.5. A térképek használata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.6. Alapműveletek a térképen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.6.1. Földrajzi pont koordinátáinak meghatározása és berajzolása . . . . . . . . . 4.1.6.2. Távolságmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.6.3. Iránymérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Nautikai kiadványok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.1. Általános nautikai kiadványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.1.1. Hajózási útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.1.2. Világítótornyok és ködjelzők jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.1.3. Rádióállomások jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.1.4. Árapálytáblázatok és árapályáramlási atlaszok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.1.5. Egyéb kiadványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.2. Kishajósoknak szóló nautikai kiadványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.2.1. Hajózási útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.2.2. Almanachok, kézikönyvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. Navigációs figyelmeztetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3.1. Navigációs rádiófigyelmeztetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3.2. Tengerészeknek szóló hirdetmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. A part menti navigáció műszerei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4.1. Tájolók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4.2. Sebesség-, mélység- és szélmérő műszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4.3. Egyéb eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
64 65 66 68 69 70 72 73 73 74 75 75 76 77 78 78 78 81 82 83 84 84 84 87 91 94 96 98 99 99 100 101 102 104 105 105 109 110 110 111 112 112 117 118
5. A PART MENTI NAVIGÁCIÓT SEGÍTŐ JELZŐESZKÖZÖK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1. Fényjelzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.1. A fényjelzők típusai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. A fényjelzők karakterisztikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.3. A jelzőfények látási távolsága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
119 119 119 121 123
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 7
5.2. Bóják, bójázási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1. Bóják . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2. Jelzőpóznák, cölöpök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. Az IALA-A bójázási rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3.1. Laterális kitűzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3.2. Különleges jelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3.3. Kardinális kitűzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4. Az IALA-B bójázási rendszer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
125 125 127 128 129 129 131 134
6. NAVIGÁCIÓS MATEMATIKA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1. Geometria. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.1. Alapfogalmak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.1.1. A pont, az egyenes, a sík és a test . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.1.2. Szögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.2. A háromszög . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3. A kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.4. A gömb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.5. Koordináta-rendszerek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2. Trigonometria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2.1. Szögfüggvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2.2. A síkháromszög trigonometriája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2.3. A gömbháromszög trigonometriája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
137 137 137 137 138 140 141 141 143 144 144 148 148
7. ELŐRESZÁMÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.1. Az előreszámítás módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2. A loxodróm hajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.1. A loxodróm hajózás számítással, hajózási háromszögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.1.1. Középszélesség hajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.1.2. Útösszesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.1.3. Mercator-hajózás a III. hajózási háromszöggel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.2. A loxodróm hajózási feladatok grafikus megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.3. Áramláshajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.3.1. Áramláshajózás grafikus módszerrel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.3.2. Áramláshajózási feladatok megoldása számítással . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3. Az óceáni főkörívi hajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1. Az ortodróm hajózás számítással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1.1. A földrajzi gömbháromszög . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1.2. Az ortodróm útirányok és távolság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1.3. A vertex . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1.4. Az ortodróma közelítése loxodrómszakaszokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1.5. Hajózás átváltási szöggel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1.6. Összetett hajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.2. Az ortodróm hajózási feladatok grafikus megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
152 152 153 153 153 159 161 165 165 167 173 174 175 175 176 177 179 181 184 187
8. PART MENTI HELYMEGHATÁROZÁS, PILOTHAJÓZÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.1. A part menti helymeghatározás elmélete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2. A part menti helymeghatározás grafikus módszerei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.1. Helymeghatározás több céltárgy iránylatának mérésével . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.1.1. Tranzit iránylatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.1.2. Jelzőfény iránylatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.1.3. Tájoló iránylatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
188 188 189 189 191 192 192
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 8
8.2.2. Helymeghatározás horizontális szögek mérésével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.3. Helymeghatározás távolság mérésével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.4. Helymeghatározás horizonttávolsággal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.5. Helymeghatározás a vízmélység mérésével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.6. Helymeghatározás helyzetvonalak eltolásával. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.7. Helymeghatározás orrszögkettőzéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.8. A fixpont. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
193 195 196 197 197 198 199
9. ÁRAPÁLYSZÁMÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.1. Árapályszintek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2. Az árapályszint számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.1. Az árapályszint kiszámítása táblázattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.1.1. Az árapályszint kiszámítása az alapkikötőkre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.1.2. Az árapályszint kiszámítása a másodlagos kikötőkre . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.2. Az árapályszint meghatározása közelítő számítással és grafikusan . . . . . . . . . 9.2.3. A merülési diagram. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.3. Az árapályáramlás meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
200 200 202 204 204 210 212 215 217
10. VÉSZHELYZETI NAVIGÁCIÓ A PART KÖZELÉBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1. Felkészülés a vészhelyzetre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1.1. Vészhelyzeti navigációs csomag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1.2. Előkészületek lehetséges vészhelyzetre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2. Navigáció vészhelyzetben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.1. Útirány a tengeren. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.2. Kormányzás tájolóval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.3. Kormányzás tájoló nélkül. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.3.1. Kormányzás a Nap és a Sarkcsillag segítségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.3.2. Kormányzás rögtönzött mágneses tájolóval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.3.3. Kormányzás rögtönzött rádióiránymérő segítségével . . . . . . . . . . . . . . 10.2.4. Part menti pilothajózás műszerek nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.4.1. Felhők, madarak és más égi jelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.4.2. Part a horizonton. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.5. Part menti pilothajózás rögtönzött eszközökkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.5.1. A kamal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.5.2. Orrszögkettőzés rögtönzött rádióiránymérővel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.6. Plotting sheet szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.7. Előreszámítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.7.1. Sebességmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.7.2. Sodródás és ellenkormányzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.7.3. Az előreszámítás pontossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.7.4. Egyszerűsített traverz táblázatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.8. Összefoglaló tábla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
224 226 227 231 232 233 234 235 236 238 239 240 240 242 245 245 248 249 254 255 256 259 261 264
11. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
266
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 9
II. RÉSZ: A tengeri térképeken alkalmazott térképjelek, rövidítések és kifejezések Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános rész A Térképszám, térképcím, széljegyzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B Földrajzi pozíciók, távolságok, irányok, szélrózsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tereprajz C Természetes alakzatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . D Műtárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E Jellegzetes tájékozódási pontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . F Kikötők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . G Topográfiai kifejezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízrajz H Árapály, áramlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I Mélységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . J A tengerfenék jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . K Zátonyok, hajóroncsok, hajózási akadályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . L Nyílt tengeri műszaki létesítmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . M Útvonalak, hajózóutak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . N Területek, határok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . O Hidrográfiai kifejezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelzőeszközök és szolgálatok P Fények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Q Bóják, jelzőpóznák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . R Ködjelzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . S Radar, rádió, műholdas navigációs rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T Szolgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . U Kishajók részére fenntartott szolgáltatások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betűrendes tárgymutató V Fontosabb angol, horvát és idegen rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . W Nemzetközi rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . X Általános angol és magyar tárgymutató. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
274 280 282 286 290 293 296 300 303 307 310 312 316 319 323 327 329 337 346 347 349 351 353 360 362
FÜGGELÉK 1. Alkalmazott rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Számítási sablonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Nautikai táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Mértékegység átváltási táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Összefoglaló tábla part menti vészhelyzeti navigációhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
375 386 397 410 413
HIVATKOZÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TÁRGYMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ÁBRAJEGYZÉK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IRODALOMJEGYZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . AJÁNLOTT IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
419 423 433 434 435 437
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 10
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 20
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 21
I. RÉSZ Földrajzi navigáció
A navigáció története • A navigáció alapjai • Mágnesesség • Térképek és a parti navigáció műszerei • Világítótornyok és bóják • Navigációs matematika • Matematikai helymeghatározási módszerek • Óceáni főkörívi hajózás • Pilothajózás • Hajózás árapályos tengeren • Vészhelyzeti navigáció a part közelében
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 30
30
JACHTNAVIGÁTOR
1.7. A térkép fejlődése A modern hajózási térképek előzményeiként a középkori tengeri hajózási kézikönyveket, a XIII–XIV. századi portolánokat tartják számon. A portolano velencei és genovai tengerészek által használt írott hajózási kalauz volt, mely a kikötők közötti hajózási útvonalakat írta le, feltüntette a fontosabb tengerparti céltárgyakat, az egyes partszakaszokra jellemző hajózási viszonyokat (tengeráramlások, uralkodó szelek) és a navigáció biztonságára veszélyes helyeket (zátonyok, parti szirtek). A korai portolanókban gyakran a partvonal elnagyolt ábrázolását is közreadták, s a part menti városok egymástól való távolságát tengeri mérföldben jelölték. Az első ismert portolán, a Compasso da navigare 1250-ből maradt fenn. A portolánokat portolán térképek kísérték. Az első ismert portolán térképeket a XIII. században készítették olasz és katalán navigátorok. A portolan kifejezés az olasz portolano szóból ered, jelentése: kikötőkre vonatkozó (a szó mai jelentése: hajózási útmutató). A térképek földközi-tengeri navigátorok, utazók leírásai alapján születtek. A korai időszakban még gyakran báránybőrre rajzolt portolánok a partvonalakat, jellegzetes tereptárgyakat, hajózási veszélyeket és a kikötőket elnagyoltan ábrázolták. A térkép vázának a szárazföldi pontok közötti útirányokat és a becsült távolságokat használták fel, és a közöttük levő szárazföldeket felmérések alapján kapott adatok szerint rajzolták meg. A tájoló elterjedésével ezek a térképek mind pontosabbak lettek. A térképeket egy pontban metsző loxodrómavonalak szelik át, amelyeket nyolcad, tizenhatod és harmincketted részre osztott vonalcsoportra bővítettek. Ezek a későbbi szélrózsa (rose dei venti) elődei. A térképek távolsági skálát is tartalmaztak, viszont a földrajzi koordináta-rendszer alapvonalait, a szélességi és hosszúsági köröket még nem ábrázolták. Néhány jellegzetes tereptárgyat szándékosan eltorzítottak, hogy ezzel kiemeljék a fontosságát vagy veszélyességét. A portolánok a helyneveket és a tájékozódási pontok nevét is megadták. Az elnevezéseket a partvonalra merőlegesen, a szárazföld felőli oldalon adták meg, hogy ezek ne takarják el a kikötőhelyeket és a veszélyforrásokat (I. 4.). A XV. században – a felfedezések korában, a nyílt tengeri hajózás korában – az ókori eredetű tengerészeti asztrolábiumot, majd a XIV. században feltalált Jákob botját (cross staff), később a Daviskvadránst használták (# JN II., III. 1.3).
I. 4. Albino de Canepa genovai térképész Európáról, KisÁzsiáról és Észak-Afrikáról készült portolán térképe 1489ből {3}. A térkép a spanyol térképekhez hasonlóan díszesen és meglepően részletgazdagon mutatja be az afrikai és európai partvonalat, a jellegzetes tereptárgyakat, hajózási veszélyeket és a kikötőket egészen a Hanza-városokig. A városok neve a partra merőlegesen áll, hogy a navigációt ne zavarja. A Vörös-tengert valóban vörösre színezték. A térképet egy pontban metsző loxodrómavonalak szelik át, de a szélességi és hosszúsági köröket még nem ábrázolták.
I. 5. Tengerész Henrik emlékműve Lisszabonban. „Tengerész Henrik portugál herceg Portugalia legdélibb részén, a Vincent fokán lévő Sagresben telepedett meg, a hol csillagvizsgáló tornyot, fegyvergyárt építtetett és egy oly intézetet állított föl, a melyben tengerészei a szükséges mennyiségtani, földrajzi és csillagászati ismereteket elsajátítván, mint hivatásos tengerészek foghassanak feladatuk megoldásához.” {4}
31
Tengerész Henrik (1394–1460) portugál herceg (I. 5.) a nagy felfedezések korának egyik jelentős személyiségeként a Sao Vincent-foknál fekvő Sagresben máig híres navigációs iskolát alapított. Afrika nyugati partjait feltáró expedíciói – tengerészei Madeirát, az Azori-szigeteket és a Zöld-foki-szigeteket fedezték fel – elősegítették Portugália tengeri nagyhatalommá válását. A XV. századi Kínában Cseng Hot az 1405– 1433 között Délkelet-Ázsiában, Indiában, az Arabfélszigeten és Kelet-Afrikában tett utazásai minden idők legnagyobb kínai tengerészei közé emelték. I. 6. Theatrum Orbis Terrarum. Abraham Ortelius világUtazásai során a navigációhoz csillagtérképet és térképe 1570-ből {5}. mágnestűt használt. 1481-ben a portugálok már asztrolábiumot használnak felfedezőútjaik során. 1492–1493 között a genovai születésű Kolumbusz (Cristoforo Colombo, 1451–1506) portugál szolgálatban első nyugati irányú útját tette India felé, de csak egy addig nem ismert, új földrészre jutott, jóllehet a ptolemaioszi térképei alapján úgy képzelte, Indiában van. A matematika fejlődésével Sebastian Cabot 1495. évi észak-atlanti útján már főkörívi navigációs módszereket alkalmazott. 1497–1498 között megtett útján Vasco da Gama a Jóreménység foka megkerülésével elérte Indiát. 1498-ban Kolumbusz harmadik útján felfedezte Dél-Amerikát. 1499–1504 Amerigo Vespucci (1451–1512) négy ízben jár Amerikában. A portugál Fernando Magellan (1480–1521) 1519–1522 között elsőnek körülhajózza a Földet – jóllehet útközben a Fülöp-szigeteken meghalt, ez az elsőség őt illeti. Egyetlen megmaradt hajója hazatért, ezzel véglegesen bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű. Magellán 1520ban elsőként haladt át a később róla elnevezett, a dél-amerikai kontinens és a Tűzföld között húzódó I. 7. Gerardus Mercator {6}. Mercator matematikai módtengerszoroson, ezzel nyugat felé utat talált a Csen- szerrel a Föld felületét hengerpalástra vetítette. A vetülete szögtartó volt, (többek között) emiatt alkalmas navigációs des-óceánra, a fűszer szigetek felé. 1537-ben a portugál kozmográfus Pedro Nunes célokra. Mind a mai napig Mercator-vetületű hajózási térkiadta Tratado da Sphera című munkáját, amelyben képeket használunk. a navigációs problémákra matematikai megoldást keresett. 1545-ben Pedro de Medina Arte de navegar (A navigáció művészete) című munkája jelent meg. A felfedezések nyomán jelentősen kibővültek a portolán térképek, megjelent rajtuk az amerikai kontinens, majd hamarosan a titokzatos Terra Australis is, melynek helyzetét csak két évszázaddal később Cook felfedezőútjai nyomán határozták meg. Az első mai értelemben vett atlaszt Abraham Ortelius (1527–1598) flamand térképész 1570-ben Antwerpenben adta ki Theatrum Orbis Terrarum címmel, amely már fokhálózatot is tartalmazott (I. 6.). A térképkészítők a föld felszínét eddig síkban, és nem vetületben ábrázolták. Figyelmen kívül hagyták a gömbölyű Földről szóló ókori ismereteket, melynek terjedését korábban a keresztény egyház is sokáig gátolta. Ahogy azonban a földrajzi ismeretek bővültek, a térképrajzolók rájöttek, hogy figyelembe kell venniük a földfelszín görbületét, és az ókori térképszerkesztési ismereteket kell alkalmazni.
II. Térképjelek
FÖLDRAJZI NAVIGÁCIÓ
I. Földrajzi navigáció
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 31
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 38
JACHTNAVIGÁTOR
38
(5) P(50°47’24” N, 121°12’06” W) (6) P(+50°47,4’, – 121°12,1’)
dLAT = 55°07’26” N
Pearl Harbou r, Egyenlítô
Hawaii
dLON=50 °
(Pb)
43’14 ”E
Pa (Sydney )
PS
I. 14. Szélesség- és hosszúságkülönbség. Amíg a szélességkülönbséget bármely meridiánon, addig a hosszúságkülönbséget – a hosszúsággal megegyezően – mindig csak az Egyenlítő ívén mérhetjük. Bármely két pont között nem értelmezünk 180°-nál nagyobb hosszúságkülönbséget.
Két földrajzi pont (Pa és Pb) kölcsönös helyzetét a szélesség-, valamint hosszúságkülönbséggel határozzuk meg (I. 14.). A Pa(LATa, LONa) pont az indulási és a Pb(LATb, LONb) az érkezési pont. A két pont szélességkülönbségét (dLAT, Δϕ) egy tetszőleges meridiánon mérjük s ezen a meridiánnak azt a rövidebbik ívét értjük, amelyet a két pont párhuzamos szélességi körei közbezárnak. A szélességkülönbség a Föld alak gömbi helyettesítése esetében megfelel az ehhez az ívhez tartozó központi szögnek. A szélességkülönbséget úgy számítjuk ki, hogy az érkezési pont szélességéből algebrailag kivonjuk az indulási pont szélességét: (7) dLAT = LATb – LATa
A szélesség- és hosszúságkülönbséget is előjeles számnak tekintjük, ahol az előjel azt mutatja meg, hogy a két pont egymáshoz viszonyítva milyen irányban található. Tehát a dLAT előjele pozitív, amennyiben az érkezési pont északabbra fekszik az indulási pontnál. Az algebrailag helyesen elvégzett művelet akkor is értelmezhető eredményt ad, ha a két pont nem azonos féltekén helyezkedik el: a két szélesség értéke ebben az esetben összeadódik. Két pont hosszúságkülönbsége (dLON, Δλ) az Egyenlítőnek a pontokon átmenő délkörök közé eső rövidebb íve, illetve a Föld alak gömbi helyettesítése esetében az ehhez az ívhez tartozó középponti szög. Kiszámításához az érkezési pont hosszúságából algebrailag helyesen kivonjuk az indulási pont hoszszúságát: (8) dLON = LONb – LONa Az eredmény pozitív, amennyiben az érkezési pont keletre fekszik az indulási ponttól, ellenkező esetben nyugatra. Ha a két pont hosszúsága ellentétes előjelű, előfordulhat, hogy dLON>180° eredményt kapunk, mert a két hosszúsági érték összeadódott. Ez azt jelenti, hogy itt a két pont meridiánsíkja közti nagyobb ívhez tartozó szöget számoltuk ki. Ekkor ezt a szöget 360 fokból kivonjuk és dLON előjelét ellentétesre változtatjuk. A SZÖGBEOSZTÁS A fokbeosztást illetően a görög Ptolemaiosz természettudós elképzelése az ókori babilóniaiaktól eredt, mely szerint a teljes kört 360 fokra és négy negyed körre osztja fel. A fok tehát a kör 1/360-ad része. A fokot 60 szögpercre, a szögpercet 60 szögmásodpercre osztjuk, így egy fok 60 × 60 = 3600 szögmásodpercből áll. A másodperc tized perccé való konvertálásához a másodperc értékét hatvannal osztjuk, s a kapott tizedes törtet a perc értékéhez adjuk. Érdemes megjegyezni, hogy a mai GPS-készülékek már ezred szögperc pontossággal szolgáltatják az adatokat, bár ennek a tengeri navigáció pontossága szempontjából semmilyen jelentősége nincs, mert általában a tengeri térképeken nem tudunk ennek megfelelő precizitással mérni: P(N 50°47,400’, W 121°12,167’).
FÖLDRAJZI NAVIGÁCIÓ
39
PÉLDA Mekkora a szélesség- (dLAT) és hosszúságkülönbség (dLON) a Pa(38°30,2’ N, 026°18,5’ W) és Pb(38°32,0’ N, 020°19,6’ W) pontok között?
dLAT =
1,8’ N (+)
LONb = 020°19,6’ W (–) – LONa = 026°18,5’ W (–) dLON =
5°58,9’ E (+)
A KEZDŐ MERIDIÁN A földrajzi koordináták hosszúsági fokbeosztásának nulladik délköre a kezdő meridián. A greenwichi csillagvizsgáló (lásd a képen), mint kezdő meridián csak 1884-től szerepel a világ térképein, de teljesen elfogadottá csupán az első világháborút követően vált. A legrégibb ókori európai térképen Rodosz délkörét jelölték meg kiindulásként, míg az ókori és középkori arab térképlapok Bagdadot használták kezdetként. Ptolemaiosz a Kanári-szigeteket (Insulae Fortunatae) jelölte ki erre a célra. A középkorban a francia térképeken Párizs, a német térképeken 1850-ig pedig Berlin meridiánja volt a földrajzi hosszúság kezdete. 1634-ben Richelieu bíboros javaslatára a Kanári-szigetek legnyugatibb szigetétől, Hierrótól mérték a hosszúságot, így a 20° keleti meridián éppen Párizst metszette, egyúttal Európa minden pontja keleti hosszúságra esett.
2.4. Tengeri hosszmértékek A gömb alakú Földön két pont közti távolság mérésére legalkalmasabb mód a szögmérték. Mivel a helyettesítő földgömb sugara konstans, egy gömbi főkör valamely két pontja közti rövidebb ívhez tartozó középponti szög mindig azonos, ezért célszerű valamely főkör egy egységnyi középponti szögéhez tartozó ívtávolságot meghatározni, s ezt a távolságmérés alapegységeként alkalmazni. Csak a hosszúsági köröket használhatjuk fel erre a célra, hiszen a paralellek nem főkörök, s a szélesség növekedésével csökken a sugaruk, így a kerületük is. A hosszúsági fok hossza az Egyenlítőn azonos a meridiánfokhoz tartozó ív hosszával. Ha a Földet ellipszoidnak ismerjük el, a hosszúsági körök ellipszisek lesznek, az egyenlőség már nem áll fenn, sőt az ellipszoidon az egyes szélességi fokokhoz tartozó ívhosszak is különböznek a szélesség függvényében. Az alapegység meghatározása tehát már nehezebb feladat. A távolságmérés alapegysége a Kraszovszkij-féle helyettesítő gömb bármelyik főkörének egy ívperce, azaz 21 600-ad része, amely 1852,3 méter (az Egyenlítőn mérve ez a távolság ténylegesen 1855 m), ez a földrajzi mérföld (geographical mile). A meridiánok görbületi sugara és az ívhosszszámítás alapján meghatározták, hogy a tengeri távolságmérés alapegysége a földi ellipszoidon egy meridián közepes szélességen mért szögpercének ívhossza, a tengeri mérföld (tmf), angolul nautical mile, sea mile (nm, M). Általánosan használt szimbóluma ('), hiszen egy ívpercről van szó. A különböző mérések földsugárértékeire számított ellipszoidon mért közepes meridiánperc hossza eltérő. Ma az 1928-ban, a Nemzetközi Hidrográfiai Hivatal monacói kongresszusa által javasolt és nemzetközileg elfogadott értéket alkalmazzuk. Ez a nemzetközi tengeri mérföld, és hossza 1852 méter. A legtöbb navigációs feladatban a Földet mégiscsak gömb alakúnak tekintjük, ezért olyan méretű gömböt választunk, amely főkörének egy ívperce egy tengeri mérföld, azaz 1852 m legyen.
II. Térképjelek
LATb = 38°32,0’ N (+) – LATa = 38°30,2’ N (+)
I. Földrajzi navigáció
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:51 PM Page 39
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 9:38 PM Page 120
120
JACHTNAVIGÁTOR
I. 92. Strombolicchio világítótorony rajza egy amerikai hajózási útmutatóban {55} és látképe a valóságban.
Olyan tengerrészeken, ahol nincs lehetőség világítótornyok építésére, de a forgalom sűrűsége megköveteli ilyen jellegű fényjelzők telepítését, ott világítóhajókat (lightship) horgonyoznak le a térképen megadott pozícióban. Ezek az úszó létesítmények vagy kiselejtezett hajókból átalakított egységek, vagy kifejezetten erre a célra épültek. A hajótestre emelt kimagasló rácsszerkezetre szerelik a fényforrást, ami a világítótornyokkal azonos elv szerint működnek, és elláthatják őket hangjelző berendezéssel és radar válaszjeladóval is. A világítóhajókat fekete vagy vörös színre festik, az oldalukra I. 93. Világítóhajó (Nab Lightvessel, Wight-sziget, Dél-Angnagy fehér betűkkel felírt nevük megkönnyíti az azo- lia). A világítóhajókat olyan helyen horgonyozzák le, ahol nosítást. A világítóhajókkal való helymeghatározás- a vízmélység nem teszi lehetővé tornyok építését, vagy a kor figyelembe kell venni, hogy a világítóhajók hor- változó fenékviszonyok miatt ideiglenesen fényjelzés létegonyláncukon kismértékben el tudnak mozdulni a sítésére van szükség. térképeken jelölt pozíciójukból (I. 93.). A bója lehorgonyzott zárt tartályból álló úszó vízi jel, amely a rászerelt jeleket a vízszint felett tartja. A pózna vagy cölöp a parton felállított parti jel, illetve a tengerfenékre fixen rögzített vízi jel. A bóják és cölöpök egy része fényjelzővel is fel van szerelve, így ezek a vízi fényjelzők egy csoportját alkotják. Ezeken kívül vannak olyanok is, amelyeket valamilyen hangot kibocsátó eszközzel (sound signal) (is) elláttak. A bójákat alakjuk, a bójákat és cölöpöket a csúcson elhelyezett tetőjeleik, színük, nevük vagy számuk, valamint (ha van) fény-, illetve hangjelzéseik alapján azonosíthatjuk. A bójákkal való helymeghatározáskor figyelembe kell venni, hogy horgonyláncukon kismértékben el tudnak mozdulni a térképeken jelölt pozíciójukból. A fényjelzések áramellátásáról akkumulátorok gondoskodnak, amiket napelemek (bójákon ezen kívül a hullámmozgás által működtetett generátor) tartanak feltöltött állapotban. A fényjelzés az esti, illetve hajnali szürkületkor automatikusan be- és kikapcsol. A bójákat optikai reflektorokkal (retroreflektív felületekkel) és radartükrökkel (radarreflektorokkal) is felszerelik, hogy éjszaka vizuálisan, illetve a radarok által elektronikusan is jobban láthatóak legyenek. A radarreflektorokat a térképek nem jelzik külön. A kisebb fényjelzők (minor lights) a vízben bójákon vagy cölöpökön (vízi fényjelzők), illetve a parton cölöpökön, kőből vagy fémből készült szerkezeten állnak (parti fényjelzők). Ezeket a kisebb jelentőségű vízi út széleinek kitűzésére használják. A vízre telepített, fizikai méreteiben és a fény erősségében nagyobb fényjelzők (primary lights) a nyílt tenger felől érkező hajók navigátorait a part megközelítésében segítik. A fényjelzők adatait a már ismertetett Világítótornyok és ködjelzések jegyzékében, földrajzi körzetek szerint csoportosítva adják közre. A ködben, rossz látási viszonyok között működő hangjelzők is itt találhatók meg. A fényjelző berendezések legtöbbje teljes körív mentén bocsát ki fényt. Egyesek azonban olyanok, amelyek valamely meghatározott cél érdekében csak egy bizonyos látószögben, szektorban sugároznak.
121
Ezeket szektoros fényeknek (sector light) nevezzük. Legtöbb esetben veszélyes terület jelzésére alkalmazzák: biztonságos vízterület felett zöld vagy fehér színű, a veszély térségében pedig vörös színű, vagy erősebb intenzitású fényszektorok találhatók. Ugyanakkor biztonságos hajózóút kijelölésére is alkalmas, akár több lámpa kombinációjában. A lámpákat úgy kell követni, hogy ne lássuk meg az egyik vagy másik oldali vörös fényt, mert ekkor lépjük át a veszélyes terület szektorhatárát. Egy vagy két fényjelző által kijelölt vonal, a vezető fény (leading light, lights in line) a legoptimálisabb útirányt mutatja a part vagy kikötő megközelítésére, vagy a hajózóút középvonalának, esetleg szélének (széleinek) kijelölésére. Ezeket a vezető vonalakat a térképeken a tenger felől mérhető iránylattal adják meg. A valóságban a két fényjelző által alkotott vezető fényeket egymás felett látjuk, ha a kijelölt vonalon hajózunk. A fények nélküli vagy kisebb fényjelzővel ellátott, de hasonlóképpen egymás mögött, de különböző magasságban elhelyezett parti és/vagy vízi jeleket feltakaró (tranzit) jeleknek nevezzük. Hasonló célt szolgálnak az irányfények (direction light) is. Az irányfényt egyetlen fényforrás adja vonalszerűen keskeny szektorban. Ha valamely fényjelző fénye tereptárgyak miatt takarva van, a térkép a szektoros fényekhez hasonlóan körívvel jelzi azt a szektort, amelyikben a fény nem látható (obscured sector). A fentebb említett variációkat világítótornyok, parti fények esetében alkalmazzák. A bóják rendszerint körkörösen és/vagy szektorosan sugároznak (I. 94.). Léteznek olyan bóják, amelyek alkalomszerűen 09
Clark Ne ss Fl(3)5
Huygrass Marina +
13
F.R
+
47
G
Dir.WR
G
86
‘12A’ Q.R
67
5
+ ++
‘10A’ Fl.R.2s R
+
10
2
126
2
13
10
5
Di
152
Y 69
S OU T H FA L L S (23) MARTINELLI TOWER
Q(3)10s
Fr a s e r C ha nn el 15
0
Seal Island
BYB
139
A l. RW F .R
R
116
Wk 32
Obs 5
r3 16
°
F.W
G.3s6m
7-5M
‘10B’ Fl.G.3s
Al.
R
‘12B’ Fl.G.3s
18
54
2 5
05
31 000°
/0 1 5 °
31 11
F.G GW
62
199
W
Q.G
Q.R
ess
Sou 52 t he rnn 29
14
Northerness Pier
Fl.5s 10m5M
Little F l . G Ryes
71
12 Q.R
D OU G L AS I . Fl.G
Jetty
01
109
Bay
0
The Bluff
06
Clark
R
& Iso.W s10m12M R2s10m 3M
F.R
56
W
Huygrass Hall
cd
10 139
74
20
139
37 229
I. 94. Szektoros, vezető- és irányfények a térképen. A szektoros fények egyik szektora a szabad vízterület sávját, vagy éppen egy víz alatti veszélyt jeleznek, míg a vezető- és irányfények egy hajózható csatorna középvonalát és/vagy széleit jelölik ki. Zegzugos hajózási útvonal kijelölésére több, akár kombináltan is alkalmazott fényjelzőt is kijelölnek. Az ilyen fényjelzőket úgy kell követni, hogy a térképen jelzett biztonságos szektort ne hagyjuk el, vagy éppen ne kerüljünk bele a veszélyt jelző szektorba. A vonalban felszerelt fényjelzőket úgy kell követni, hogy azokat mindig egymás felett lássuk.
és csak szűk körű felhasználók igényeit kielégítve működnek (halászfények, magáncélokra kihelyezett bóják, private buoy), továbbá olyanok, amelyek csak bizonyos esetekben (ködben, vagy az árapály valamelyik fázisában) kezdenek dolgozni.
5.1.2. A fényjelzők karakterisztikája A fényjelzőket jellemzőik, karakterisztikájuk (# JN I., II. P csoport) alapján lehet megismerni, azonosítani. Ezek a jellemzők egy meghatározott rendszer szerint a jelzőfények egy meghatározott csoportjában tetszés szerint kombinálhatók, így elérhető, hogy egy adott területen belül két azonos kombináció ne forduljon elő. Ezzel biztosítják, hogy egyértelműen azonosítható legyen a fény. Ezt a jellemző tulajdonságot különböző ritmusú és periódusú szakaszos fénykibocsátással, a színek változtatásával és ezek vegyes alkalmazásával érik el.
II. Térképjelek
FÖLDRAJZI NAVIGÁCIÓ
I. Földrajzi navigáció
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 9:38 PM Page 121
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 9:38 PM Page 130
130
JACHTNAVIGÁTOR
I. 103. IALA-A: laterális jobb oldali bója
I. 102. IALA-A: laterális bal oldali bója DIRECTION OF BUOYAGE
I. 104. IALA-A: javasolt csatorna jobbra
I. 106. Elszigetelt veszélyes hely
I. 105. IALA-A: javasolt csatorna balra
I. 107. Biztonságos vízterület
I. 108. Speciális bója
131
A bója lehet vagy jelölheti: • ODAS (oceanográfiai adatgyűjtő) bója, • forgalomelválasztó zóna határait vagy az elválasztó sáv középvonalát, ha a szokásos jelölések zavart okozhatnak, bár sok esetben a laterális és biztonságos vízterület bóját alkalmazzák erre a célra, • tiltott terület vagy hulladéklerakásra kijelölt terület határait, • katonai gyakorlótér területét, • tenger alatti kábelek vagy csővezetékek nyomvonalát, • egyéb meghatározott célból megjelölt terület határait, • csatorna kijelölése a csatornában, például egy széles folyótorkolatban a hajózóutat a laterális bóják jelölik ki, a nagy merülésű hajók számára kikotort útvonalat ezen belül a különleges bóják határozzák meg. Ilyenkor a sárga különleges bóják alakja a megfelelő oldali laterális bójákkal azonos, illetve a kotort csatorna középvonalát jelző bója gömb alakú. 5.2.3.3. Kardinális kitűzés Az IALA-rendszer másik fő bójacsoportja a kardinális bóják (cardinal mark), lényeges azonban, hogy mindkét régióban azonos. A kardinális kitűzési rendszerben alkalmazott bóják azt a földrajzi kardinális irányt jelölik meg, amerre a biztonságos, hajózható vízterület található a bójához és a jelzett veszélyhez viszonyítva; azaz a bója a veszélytől a jelzett irányban van, és a hajóknak a jelzett irányban kell a bóját elkerülni. A bóják veszélyes területek határait jelölik. A rendszer egyes bójái elnevezésüket a jelölt kardinális iránytól nyerték, így az északi bója a veszélyes területtől északi irányba esik, tehát a bóját északról kell megkerülni. A bójatest alakja nem lényeges, általában oszlopos; színezése különböző variációkban vízszintesen sárga-feketén csíkozott, a tetőjel különböző variációkban elhelyezett két fekete kúp. A kúpok elrendezése és a színezés összefügg, irányonként változó és jellemző: a kúp alapja a sárga (Y, yellow) színnek felel meg, csúcsa pedig a feketének (B, black). Tetőjel minden esetben, a fényjelző azonban csak egyes helyeken van felszerelve. A fényjelzők színe minden esetben fehér, ritmusuk gyors (Q) vagy nagyon gyors felvillanó (VQ): • Északi: alul fekete, felül sárga sáv (BY), mindkét kúp felfelé áll („north-up”), a fényjelző folyamatosan gyorsan vagy nagyon gyorsan felvillanó fényt ad (Q vagy VQ) (I. 109.). • Keleti: fekete alapon sárga sáv (BYB), a kúpok talpukkal érintkeznek, a fényjelző 3 gyors vagy nagyon gyors felvillanást egy csoportban (Q(3)10s vagy VQ(3)5s) (I. 110.). • Déli: felül sárga, alul fekete sáv (YB), mindkét kúp lefelé áll, a fényjelző 6 gyors vagy nagyon gyors felvillanást egy csoportban, melyet egy hosszú villanás követ (Q(6)+LFl.15s vagy VQ(6)+LFl.10s) (I. 111.). • Nyugati: sárga alapon fekete sáv (YBY), a kúpok csúcsaikkal szemben állnak (vagyis a formája homokórához hasonlít {57}), a fényjelző 9 gyors vagy nagyon gyors felvillanást egy csoportban (Q(9)15s vagy VQ(9)10s) (I. 112.). A könnyebb megjegyezhetőség kedvéért a felvillanások számát az óra számlapjához társíthatjuk: N E S W
0 óra 3 óra 6 óra 9 óra
Q Q(3)10s Q(6)+LFl.15s Q(9)15s
vagy vagy vagy vagy
VQ VQ(3)5s VQ(6)+LFl.10s VQ(9)10s
vagyis az óra járásával egyező irányban növekszik a felvillanások száma. A déli bójánál a hosszú villanás azt biztosítja, hogy ne lehessen a 6 felvillanást a 3-mal vagy a 9-cel összetéveszteni. Az IALA-rendszerben a roncsok jelölésére külön bóját alkalmaznak (lásd a keretest a 136. oldalon).
II. Térképjelek
FÖLDRAJZI NAVIGÁCIÓ
I. Földrajzi navigáció
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 9:38 PM Page 131
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:13 PM Page 170
JACHTNAVIGÁTOR
170
(107) Sp =
LOA × 1,94 dt
(108) Sp =
LOA × 0,59 dt
ahol Sp LOA dt
a hajó számított sebessége [csomó], a hajó hossza (107) [m], illetve (108) [láb], az eltelt idő [mp].
A valós sebességünket a vektorábráról lemérhetjük, ha az útszakasz kezdő pontjába (Pa) egységnyi időre vetített áramlásvektort rajzolunk, ennek végpontjából (A) pedig a vízhez mért sebességgel arányos körzőnyílásba vett távolsággal körívet húzunk. A körív és a PaPb szakasz metszéspontja (B) adja a valós sebességvektort (AB szakasz), azaz fenék feletti sebességet (SOG) (# JN I., I. 145.). Így az indulási időhöz hozzáadva a számított menetidőt, megkapjuk a várható érkezési időt: (109) ETA = Ta +
D × 60 SOG
ahol
14
Torre Point
289
FIX 0830
197
29
169
+
24
DR 0830 15 áramlásvektor
15
α 222
167 14
262
szél okozta elsiklás
133
Q(9)15s
β
szél
ETA várható érkezési idő [óra – perc], Ta indulási idő [óra – perc], D a megteendő távolság [tmf], SOG a vektorábrán mért valós sebességünk [csomó].
63 151
16
áramlás miatti sodródás
Megjegyzendő, hogy az egyenlet második ré10 75 62 szében álló dt menetidőt percben kapjuk, amit 17 46 5 21 szükség esetén át kell számolni óra – percbe! King’s Head 52 04 20 Iso.10s50m20M Az eljárást visszafelé is alkalmazhatjuk, hogy 154 2 FIX 0800 83 42 .50 25 határozhatjuk meg az ismeretlen áramlás sebességét 03 1 133 0 2 91 és irányát, ha van fixpontunk. A (FIX) fixpontot az azonos időre számított (DR) előreszámított ponttal I. 148. Az eredő sodródás irányának és sebességének meghaösszekötve az eltérítő erők (elsiklás és áramlás, ha tározása. Ha ismerjük az áramlás irányát és sebességét, megvan) eredő vektorát (▶▶▶) kapjuk (I. 148.). A vek- határozhatjuk, hogy adott körülmények között (szélirány és tor iránya lemérhető a térképről. A vektor hosszá- sebesség, vitorlázat) milyen nagyságú a hajónk elsiklása. nak és a vizsgált időszak alatt eltelt időnek hányadosa az eltérítő erők eredő sebessége. Ha a tengeráramlások nagysága és iránya ismert, az eredőből a vektorháromszög segítségével megszerkeszthető a szél által okozott elsiklás (leeway) iránya és nagysága is. Ezzel tapasztalatokat is gyűjthetünk arra nézve, hogy adott széliránynál és sebességnél, illetve vitorlázatnál milyen nagyságú a hajónk elsiklása.
PÉLDA Tegyük fel, hogy a mellékelt térképen ábrázolt területen vitorlázunk 2009-ben. Port Dymondból szeretnénk Victoria Bay-be eljutni. Északnyugati B°4 szél fúj, hajónk 50°-ra tud a szélre vitorlázni és átlagosan 3°-os elsiklással számolhatunk. A hajó átlagos sebessége negyedszélben 5 csomó, fél- és háromnegyedszélben 6 csomó, hátszélben 4 csomó. A hajón digitális kompaszunk van, így deviációval nem kell számolnunk. A területen jelentős az árapály. Az árapályáramlásról a térképen feltüntetett táblázat ad tájékoztatást. A szökőárdagály Port Dymondnál ma 0525-kor tetőzött. Milyen kormányzandó valódi, illetve tájoló útirányokat (CC) kell tartanunk, hogy biztonsággal eljussunk az úti célunkig, és mikor fogunk odaérni (ETA), ha 0730-kor indulunk? (I. 149.).
FÖLDRAJZI NAVIGÁCIÓ
070
RW
20’ d
Fl.R.2s
25’
12
G
14
30
09 190
160
170
180
34
Seal Island
R
Q.G
Q.R
Fl.R
G
R
Fl.G 0 G
6
NO P E RT H NI NS ERN UL A
Fl.5s 19m15M
35
Fl.R R
15
Fl.R
Fl.G G
Oc.5s
A
EP 0
Bay
815
Beauty Point
50
Q.R
Fl.1
16
PORT DYMOND
After High Water
IN METRES TOR PROJECTION 000 at Lat. 35°00’N
High Water 0 1 2 3 4 5 6
15’
20’
Direction of Streams (degrees)
ERN PART
{ {
Before High Water
EAN SEA
6 5 4 3 2 1
0s5
( Naval B a s e )
0
6m2
2M
Geographical position
Hours
ING AREA
NORTHWES POINT
05
8 Wk
76 Q.G Q .G G
55’
25
10
24
Beauty
46
20
089°M
R
29
Jemma I.
+
35°
LFl.R.10s Fl.R
Fl.G
09
120
Fl(2)3s 10m9M
16
851
Rates at NEAP Tides (knots)
200
0
0 15
Rates at SPRING Tides (knots)
0
023°M
21
EP 0
68
R
LFl.G.10s
Pentires Island
10
+
21
0 13
EP
150
50 20
N03
Fl.G
52
el
ann ne Ch
00’
Fl.G.3s
S. Helens I.
10 20
142
50
0
°M 260
B
C
110
05
211
eptu EP N 1045
3°
+ +
+
Fl.G.3s G
14
c bs
15
0
YB
Fl.G.3s
G
O
4°M
15’
Golding Fairway LFl.10s
090
EP 1000
080
Q.R 20
Fl.G.3s
G
Fl.R.2s R Victoria South Q(6)+LFl. 15s
099°M
0
10
23
Golding I.
25
06
11
Combessbury Fl(3)5s10m12M
0
04
The Bleef
36
0
Tidal Streams referred to HW at Port Dymond 35°01.0 N 34°54.0 N 34°58.6 N A C B 17°22.2 E 17°15.6 E 17°14.0 E –6 070 0.6 0.2 096 0.5 0.3 056 1.0 0.7 –5 119 0.7 0.4 149 0.8 0.6 101 1.5 0.9 –4 164 1.0 0.8 179 1.5 1.2 144 2.0 1.3 –3 205 1.3 1.0 198 2.0 1.9 169 1.9 1.1 –2 231 0.9 0.7 239 1.7 1.1 199 1.2 0.9 –1 250 0.5 0.2 257 0.5 0.3 234 0.9 0.6 –0 275
0.3 0.0 290
0.1 0.0 255
0.6 0.4
+1 +2 +3 +4 +5 +6
0.7 1.0 1.2 1.0 0.8 0.6
0.5 0.9 1.5 1.9 1.0 0.5
0.9 1.5 2.0 2.3 1.7 1.0
297 315 341 005 038 070
0.3 0.7 1.0 0.8 0.6 0.2
312 342 002 024 063 096
0.3 0.5 0.9 1.2 0.7 0.3
272 300 333 355 029 056
0.6 1.0 1.4 2.0 1.1 0.7
50’
34°48,40’N
25’
I. 149. A példa egyik lehetséges grafikus megoldása. Különösen fontos, hogy mindig tartsunk elegendően nagy távolságot a sodródás irányába eső és a szél alatti parttól (lee shore). A térképen a kormányzandó mágneses útirányok szerepelnek.
II. Térképjelek
04
Victoria Bay
0
09
017°29,40’E
29
’E)
sz él
03
05
05 (6 ’ W 20 09) 12°24 0’ W (20 v = 12°0
234
Victoria Marina
020
100
010
12
3
30
0
350
340
171
I. Földrajzi navigáció
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:13 PM Page 171
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:15 PM Page 270
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:15 PM Page 271
II. RÉSZ A tengeri térképeken alkalmazott térképjelek, rövidítések és kifejezések Magyar és horvát nyelvu˝ fordítással Bevezetés • Térképcímek és pozíciók • Távolságok, irányok és szélrózsák • Szárazföldi alakzatok, műtárgyak és kikötők • Topográfiai és hidrográfiai kifejezések • Áramlás, mélységek, zátonyok és hajóroncsok • Tengeri műszaki létesítmények • Útvonalak és hajózó utak • Tengeri határvonalak • Fények, bóják és ködjelzések • Radar és rádióadók • Szolgálatok • Szolgáltatások kishajóknak • Angol, horvát és más idegen nyelvű rövidítések • Nemzetközi rövidítések • Angol és magyar tárgymutató
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 9:42 PM Page 312
JACHTNAVIGÁTOR
312
K
Rocks, Wrecks, Obstructions
Zátonyok, hajóroncsok, hajózási akadályok Kiegészítő nemzeti jelölés: Supplementary national symbol:
Általában 1
2 3
20
Magassági alapszint Plane of Reference for Heights (3.1)
4.1 0
411.4 420.1
Letapogató sodronnyal vagy búvárral végigpásztázott Swept by wire drag or diver Ismeretlen mélység, de a jelzett mélységben biztonságosnak tartott térköz Depth unknown, but considered to have a safe clearance to the depth shown
415 422.3 422.9
Kiegészítő nemzeti jelölések: Supplementary national symbols:
Sziklazátonyok
0
0
H (1.7)
10 Height datum
(27)
37
11
(16)
(16)
Height datum CD
0
5
5m
12
422.5 422.9
Rocks
a, c
Mélységi alapszint Plane of Reference for Depths
H (4)
4
Vízből kiálló szikla (szigetecske), amelyet soha nem borít víz, magassága a magassági alapszint felett Rock (islet) which does not cover, height above Height Datum
421.1 (4)
(4)
5
CD
General
e
Veszélyt jelző vonal: Olyan veszélyre hívja fel a figyelmet, amely nem elég szembetűnő, ha csak a saját térképjelével jelölik (pl.: elszigetelt szikla) vagy olyan veszélyekkel teli területet határol, amelyen keresztül a hajózás nem biztonságos. Danger line: A danger line draws attention to a danger which would not stand out clearly enough if represented solely by its symbol (e.g. isolated rock) or delimits an area containing numerous dangers, through which it is unsafe to navigate.
Height datum CD
Sziklazátony, amelyet időnként elborít a víz, magassága a térképezési alapszint (Chart Datum) felett Rock which covers and uncovers, height above Chart Datum
(27)
37
(27)
421.2
(16)
Sziklazátony a térképezési alapszintnél (Chart Datum) vízzel elöntve Rock awash at the level of Chart Datum
421.3
Víz alatti sziklazátony ismeretlen mélységben, a felszíni hajózásra veszélyes Underwater rock of unknown depth, dangerous to surface navigation
421.4
5
0
5m
13
Height datum CD
0
5
R 25
121 R
10
14
(121 )
(25 )
Height datum CD 5m 10m 20m
5
(48)
20
0
48 R
10
14.1
14.2
20
5m
Víz alatti sziklazátony ismert mélységben, a felszíni hajózásra veszélyes Underwater rock of known depth, dangerous to surface navigation
421.4
+(19)
azonos mélységi zónában inside the corresponding depth area
121 R (121) Height datum CD 5m 10m 20m
5
különböző mélységi zónában outside the corresponding depth area
Rocks, Wrecks, Obstructions
Zátonyok, hajóroncsok, hajózási akadályok
21 R
15
Co
16
Co
58
17
19 Br
18
Mélységi alapszint Plane of Reference for Depths
20
H
Mast (1.2)
21
Wk
Hullámtörés Breakers
423.2
Történelmi hajóroncs Historic wreck
Wrecks
a, c N
Podrtina
Jrb (1,2 m) Wk
422.1
Jrb (12 ) Wk
Wk
Wk
422.1
Hajóroncs, a hajótest vagy a felépítmény bármely része a térképezési alapszintnél (Chart Datum) kilátszik a vízből Wreck showing any portion of hull or superstructure at the level of Chart Datum Mast (1.2) Wk
Funnel
422.1
52
Elmerült hajóroncs ismeretlen mélységben, nagy léptékű térképeken Submerged wreck, depth unknown, on large-scale charts
24
25
421.5
Elmerült hajóroncs ismert mélységben, nagy léptékű térképeken Submerged wreck, depth known, on large- scale charts
52
23
Mindig vízzel borított korallzátony Coral reef which always covers
Hajóroncs, melyet alkalmanként elborít a víz, nagy léptékű térképeken (magasság a térképezési alapszint [Chart Datum] felett) Wreck, covers and uncovers, on large-scale charts (height above Chart Datum)
Mast (12 ) Wk
22
421.4
Hajóroncs, a hajótest mindig szárazon áll, nagy léptékű térképeken (magasság a magassági alapszint felett Wreck, hull always dry, on large-scale charts (height above Height Datum)
Wk
Masts
Mast (12 )
K
Víz alatti sziklazátony, amely nem jelent veszélyt a felszíni hajózásra Underwater rock, not dangerous to surface navigation
Kiegészítő nemzeti jelölés: Supplementary national symbol:
Hajóroncsok
313
Hajóroncs, amelynek a térképezési alapszintnél (Chart Datum) csak az árboca vagy árbocai látszanak ki a vízből Wreck of which the mast(s) only are visible at Chart Datum
(1,6 m)
(16 )
422.2
Jrb (1,2) Dimnjak
Jrb (3,1)
422.2
Jrb (12 )
26
46 Wk
25 Wk
Hajóroncs, a mélységét mélységméréssel (de nem letapogató sodronnyal) állapították meg Wreck, over which depth has been obtained by sounding only but not by wire sweep
46 Wk
25 Wk
27
46 Wk
25 Wk
Hajóroncs, a jelzett mélységet letapogató sodronnyal vagy búvárral állapították meg Wreck, which has been swept by wire drag or diver to the depth shown
46 Wk
25 Wk
422.4
422.3
II. Térképjelek
TÉRKÉPJEL-KATALÓGUS
I. Földrajzi navigáció
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 9:42 PM Page 313
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:47 PM Page 392
JACHTNAVIGÁTOR
392
J ACHT N AV IG ÁT O R №4 * O RT O DRÓ M HAJ Ó ZÁS I. * Dátum
1 Indulási és érkezési pozíció LATa ° ’ [ ] LATb ° ’ [ ] LONb LONa
° °
Navigátor
’[ ] ’[ ]
2 Ortodróm távolság cosDo = cosLATa × cosLATb × cosdLON ± sinLATa × sinLATb = Do = × 60’ = tmf
×
×
±
=
×
3 Indulási útirány cosC1 =
sinLATb − cosDo × sinLATa = sinDo × cosLATa
−
×
=
=
C1 = [ ]
×
=
=
C2’ = [ ] °[ ]= C2 = 180° − C2’ = °
×
°[ ]=
°
4 Érkezési útirány cosC2’ =
sinLATa − cosDo × sinLATb = sinDo × cosLATb
− ×
5 Vertex szélessége cosLATv = cosLATa × sinC1 = LATv = °[ ]= 6 Vertex hosszúsága cosC1 sindLONv1 = = sinLATv
× °
= ’[ ]
7 Vertex pozíciója
[ ] [ ] [ ]
LONa + dLONv1 LONv
=
LATv LONv
° °
’[ ] ’[ ]
8 Vertex távolsága az indulási ponttól sinDv1 = cosLATa × sindLONv1 = Dv1 = × 60’ = tmf
9 Csomópontok dLONo = n=1
° dLONx = 1 × dLONo =
°
tgLATx1 = cosdLONx × tgLATv = n=2
dLONx = 2 × dLONo =
°
tgLATx2 = cosdLONx × tgLATv = n=3
dLONx = 3 × dLONo =
°
tgLATx3 = cosdLONx × tgLATv = n=4
dLONx = 4 × dLONo =
°
tgLATx4 = cosdLONx × tgLATv = n=5
dLONx = 5 × dLONo =
°
tgLATx5 = cosdLONx × tgLATv = n=6
dLONx = 6 × dLONo =
°
tgLATx6 = cosdLONx × tgLATv = n=7
dLONx = 7 × dLONo =
tgLATx7 = cosdLONx × tgLATv =
°
LONv + dLONx LONx1a × =
LONv − dLONx [ ] LONx1b LATx1
[ ]
LONv + dLONx LONx2a × =
[ ]
LONv − dLONx [ ] LONx2b LATx2 [ ] LONv − dLONx [ ] LONx3b LATx3
[ ]
[ ]
LONv + dLONx LONx3a × =
[ ]
[ ] [ ]
[ ] [ ] [ ] [ ] [ ]
LONv + dLONx LONx4a × =
LONv − dLONx [ ] LONx4b LATx4
[ ]
LONv + dLONx LONx5a × =
[ ]
[ ]
LONv + dLONx LONx6a × = LONv + dLONx LONx7a × =
°
LONv − dLONx [ ] LONx5b LATx5 [ ] LONv − dLONx [ ] LONx6b LATx6 [ ]
LONv − dLONx [ ] LONx7b LATx7
Ortodróm hajózás I.: Távolság, útirányok, vertex, csomópontok
[ ] [ ]
[ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ]
FÜGGELÉK
393
J ACHT N AV IG ÁT O R №5 * O R T O DRÓ M HAJ Ó ZÁS II. * Egyenlítői sztereografikus vetület
LATa LONa
° °
3 Érkezési pozíció LATa ° LONa °
2 Ellenlábas pozíció ’ [ ] LATa ° ’ [ ] LONa °
’[ ] ’[ ]
4 Vertex ’ [ ] LATa ’ [ ] LONa
’[ ] ’[ ]
° °
Navigátor
Térképjelek II.II.Térképjelek
1 Indulási pozíció
Dátum
PN
80° 70° 60° 50° 40° 30° 20° 10° Q
E 10° 20° 30° 40° 50° 60° 70°
80°
I. Földrajzi navigáció
001-448 I_Foldrajzi nav_ Terkepjelek Q8__Layout 1 9/11/10 10:47 PM Page 393
s fiku ogra tere z s i lítô egyen
PS
Ortodróm hajózás II.: Egyenlítői sztereografikus vetület
t üle ve t