1. BEVEZETÉS Az éghajlatváltozás és a környezetromlás korábban sosem tapasztalt mértékű kihívást jelent a globális társadalmi-gazdasági és pénzügyi rendszereknek. Jelenlegi termelési és fogyasztási szokásaink fenntarthatatlan mértékű üvegházhatású gáz (ÜHG)-kibocsátással és egyéb környezeti teherrel járnak, amely meghaladja ökoszisztémáink felvevő- és újrafeldolgozó képességeit. Ökoszisztémáink és társadalmi-gazdasági rendszereink változása már megkezdődött a világ különböző pontjain, legfőképp a hőmérséklet folyamatos emelkedése és a biodiverzitás csökkenése, gyengülése miatt. Ennek ellenére − aggasztó módon − az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos jelentések 3 azt jelzik, hogy a legsúlyosabb hatások még váratnak magukra: a tengerszint emelkedése, az időjárási szélsőségek növekedése, valamint az aszályok és árvizek súlyosbodása. A kapcsolódó hatások magukban foglalhatják a vadon élő állatok tömeges kihalását, valamint az emberi migráció, a társadalmi konfliktusok, a szegénység és az egyenlőtlenségek erőteljes növekedését. A tudományos szféra ma elsősorban az ÜHG-ok kibocsátásának azonnali és tartós csökkentését javasolja, mert azok nagymértékben hozzájárulnak a globális hőmérséklet emelkedéséhez. E tekintetben a 196 ország között 2015-ben létrejött Párizsi Klímaegyezmény jelentős politikai eredmény. A Párizsi Megállapodás értelmében az aláírók megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt tartják, törekedve arra, hogy az emelkedés 1,5 °C-ra korlátozódjon. A globális kibocsátás azonban azóta folyamatosan növekszik, és egy világjárványon kívül semmilyen erő nem tudta még ideiglenesen sem megfordítani a tendenciát. 2020-ra a felmelegedés mértéke valószínűleg elérte az 1,25 °C-t 4 és 20% az esélye, hogy már 2024-re elérjük a 1,5 °C-t. 5 Bár a becsült, koronavírus miatti gazdasági leállás okozta ÜHG-kibocsátás-csökkenés 2020-ban nagyságrendileg összhangba került az eredeti, Párizsi megállapodás keretében elfogadott nemzetközi célkitűzésekkel, az emisszió továbbra sem fenntartható pályán mozog. Ahhoz, hogy az ÜHG-kibocsátás-csökkenés tudatos, fenntartható pályára kerüljön, ezzel potenciálisan elkerülve az éghajlatváltozás katasztrofális hatásait, koordinált együttműködésre van szükség mind globális, mind nemzeti szinten. Habár elsősorban a világ kormányzatait terheli a felelősség, növekszik a felismerés, hogy a központi bankoknak és pénzügyi szervezeteknek is érdemi szerepe lehet a környezeti anomáliák és különösen a klímaváltozás mérséklésében.
3
IPCC: Global Warming of 1,5°C, 2018. https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/sites/2/2019/06/SR15_Full_Report_High_Res.pdf Copernicus Climate Change Service/ECMWF: Copernicus: 2020 warmest year on record for Europe; globally, 2020 ties with 2016 for warmest year recorded, 2021. https://climate.copernicus.eu/copernicus-2020-warmest-year-record-europe-globally-2020-ties2016-warmest-year-recorded 5 UN News: 2020 may be third hottest year on record, world could hit climate change milestone by 2024, 2020. https://news.un.org/en/story/2020/12/1079042 4
11/92
