Matolcsy György MNB elnök előszava

„Semmi sem állandó, csak a változás maga.” (Hérakleitosz)

Mi a jegybank szerepe? A központi bankok több mint kétszáz évre visszanyúló története során ezt a kérdést meglehetősen gyakran feltették. Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kérdés nem azért merül fel továbbra is ilyen kitartóan, mert a jegybankárok nem tudtak kielégítő választ találni rá. Sokkal inkább az az oka, hogy folyamatosan változó világunk folyamatosan változó válaszokat követel. A szakirodalmat áttekintve számos olyan tanulmányt találunk, amelyek a jegybankok változó szerepét tárgyalják, azzal érvelve, hogy valamely kérdésben más megközelítésre van szükség. Jogosan, hiszen a legtöbb válasznak – néhány egyetemes igazság kivételével – van lejárati ideje. Az emberiség történelmét viszonylag békés és viharos időszakok váltakozása jellemzi, és a 21. század első negyede egyértelműen ez utóbbi kategóriába tartozónak bizonyult. A globális pénzügyi válság, a COVID-19 világjárvány, az éghajlatváltozás és a geopolitikai átalakulás csak néhány azon kihívások közül, amelyekkel az emberiségnek az elmúlt két évtizedben szembe kellett néznie. A viharos idők azonban gyakran nagyszerű lehetőségeket kínálnak a bátraknak, és néha a legkirívóbb ötlet jelenti a szikrát a legjelentősebb innovációhoz. Napjainkban a jegybankok szerepével kapcsolatos kérdések aktuálisabbak lehetnek, mint valaha, mivel egyre több jegybank dönt úgy, hogy a változások élére áll, és saját innovációval válaszol a felmerülő kihívásokra. Régen elmúltak azok az idők, amikor a központi bankok egyetlen gondja az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartása volt. Ezek sem kevésbé fontosak, mint korábban, ugyanakkor új kezdeményezések jelentek meg, többek között

a fenntarthatóság, a digitalizáció, a társadalmi felelősségvállalás és a megerősített nemzetközi együttműködés. A szén-dioxid-mentesítésre irányuló erőfeszítések kulcsfontosságúak a Föld jövője szempontjából. A kutatások azt mutatják, hogy az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása már több mint 1 °C-os felmelegedéshez vezetett az iparosodás előtti idők óta, és a hőmérséklet tovább fog emelkedni, ha nem korlátozzuk a kibocsátásainkat. Néhány káros hatás már megmutatkozott, de az emberiségnek még mindig van esélye arra, hogy elkerülje a legrosszabbat, ha gyorsan és közösen cselekszünk. A nagy gazdaságok egymás után határozzák meg szén-dioxid-semlegességi célkitűzéseiket, és vállalják, hogy 2050-re (többek között az EU, az USA, Japán és Dél-Korea) vagy 2060-ra (például Kína) elérik a nettó zéró kibocsátást. Ezt azonban könnyebb mondani, mint megtenni, és ha a kormányok valóban el akarják érni céljaikat, akkor a piac minden szereplőjét arra kell ösztönözniük, hogy a környezetbarátabb megoldások mellett döntsön. Szerencsére a jegybankok jól felkészültek arra, hogy fenntartható finanszírozási megoldások kidolgozásával, zöld hitelek nyújtásával és új, fenntarthatóság-központú szabályozási keretek kialakításával támogassák ezt a törekvést. A gazdaság átalakításához szükséges hatalmas beruházásokat figyelembe véve a pénzügyi szektor kétségtelenül jelentős szerepet fog játszani ebben a folyamatban. Elkerülhetetlen tehát, hogy a jegybankok átvegyék a kormányrudat és irányt szabjanak az átalakulásnak. Sokan közülük már bevezették zöld stratégiáikat és megkezdték azok végrehajtását. Néhány ország, például – büszkén mondhatom – Magyarország esetében pedig a jegybank környezeti fenntarthatóság előmozdítására vonatkozó kötelessége már törvényben is rögzítve van, az MNB ugyanis zöld mandátummal rendelkezik. Kétségtelen, hogy a 21. század egyik legnagyobb trendje a digitalizáció. Olyan korban élünk, amikor a telefonunk néhány érintésével kifizethetjük a számláinkat, részvényeket

vásárolhatunk vagy milliárd dolláros üzleteket köthetünk. Az olyan országok, mint Kína, versenyt futnak a digitális szolgáltatások terén: a világ második legnagyobb gazdaságában már több mint 872 millió felhasználója van az online fizetési szolgáltatásoknak, és a mobilfizetés egyre népszerűbbé válik a készpénzhez képest. A pénzügyi technológia a legváratlanabb helyeken jelenik meg. A legnagyobb áttörést a kriptovaluták 2008-as születése jelentette, de a mobilfizetési megoldások, a decentralizált pénzügyek és a digitális bankok is alakítják a pénzügyi rendszert, arra késztetve a pénzügyi szabályozókat világszerte, hogy átértékeljék szabályozási, engedélyezési és felügyeleti munkájukat. A magánszektor azonban nem az egyetlen forrása a fejlődésnek. A jegybankok az elmúlt évtizedben jelentős digitális pénzügyi innovációkat hajtottak végre, például a napi huszonnégy órában rendelkezésre álló azonnali fizetési rendszerek bevezetését vagy a jegybanki digitális valuta kulcsfontosságú kísérleti projektjeit, amelyek a jövő pénzévé válhatnak. Mindazonáltal a fenntarthatósági erőfeszítések mit sem érnek, ha nem mindenki vállalja őket, és a jegybankok digitális valutái szinte teljesen haszontalanná válnak a határokon, ha nincs együttműködés a szomszédok között. A 21. század legnagyobb trendjei és kihívásai jóval túlmutatnak a nemzeti szinten, ami létfontosságúvá teszi a nemzetközi együttműködést. A tudásmegosztás, a közös kutatási projektek, valamint a nemzeti rendszerek és szabályozások harmonizációja új normává vált, és bár a verseny és a nemzetbiztonság még mindig fontos tényezők, a verseny és az együttműködés óvatos keveréke jól szolgálja gazdaságaink fejlődését. Ez különösen igaz az Eurázsiának nevezett szuperkontinensre, ahol az áruk és eszmék cseréje évezredes múltra tekint vissza, és amely a legforradalmibb innovációk közül soknak a születését segítette elő, az iránytűtől a gőzgépig. Szerencsére a jegybankok abban a kitüntetett helyzetben vannak, hogy nemzetközi együttműködést kezdeményezhetnek és abból hasznot is húzhatnak, amit jól

tükröz a pénzügyi ágazatban az elmúlt évtizedekben létrejött kétoldalú megállapodások és többoldalú szervezetek növekvő száma. A fenntarthatóság, a digitalizáció és a nemzetközi kapcsolatok erősítése három olyan kulcsfontosságú trend, amelyekben a jegybankoknak élen kell járniuk, mivel a jövő gazdasága arra a munkára épül, amelyet ezeken a területeken végzünk, és azokra a generációkra, amelyeket az e területeken rejlő lehetőségekre nevelünk. A 21. században a gazdaság és a tudomány különböző területei közötti határok eltűnnek az új fenntartható gazdaság kialakulásával, amely — magához a társadalomhoz hasonlóan — gyorsan változó tudáshálózatokon és platformokon alapul. Ebben az új világban a tudás, a tehetség és a kreativitás kulcsfontosságú erőforrásokká válnak, és a jövő gazdaságainak alapjai és építői azok a generációk lesznek, amelyek ezeket a kulcsfontosságú erőforrásokat birtokolják. A jegybankok a pénzügyi piacokon betöltött szerepük mellett aktív résztvevői a fenntarthatósági forradalomnak és a digitalizációs mozgalomnak. E feladatuk végrehajtása során olyan jelentős tudást halmoznak fel, amelyet továbbadnak a következő generációknak, és amellyel támogathatják egy zöldebb, élhetőbb jövő megszületését. A 21. század első negyedéve tele volt kihívásokkal és lehetőségekkel, amelyekre a jegybankok alkalmazkodással és saját innovációkkal válaszoltak. A Magyar Nemzeti Bank által összeállított kötet megpróbál áttekintést adni az Eurázsia-szerte alkalmazott innovációkról és legjobb gyakorlatokról, amelyek a szuperkontinens népeinek sokszínűségét, progresszív szellemét és együttműködését képviselik. A kötet a jegybanki innovációk legfontosabb területeire összpontosít a fenntarthatóságtól a digitalizáción át a társadalmi felelősségvállalásig és a nemzetközi együttműködésig, Kína, Franciaország, a Koreai Köztársaság, Németország, Kazahsztán, Portugália,

a Nemzetközi Fizetések Bankjának Innovációs Központja és Magyarország elismert szakértőinek közreműködésével. Az MNB rendkívül hálás a szerzőknek, hogy megosztották értékes gondolataikat, és őszintén reméli, hogy a kötet minden olvasó számára – életkortól és szakmai háttértől függetlenül – új betekintést enged a jegybankok újszerű és sokrétű feladataiba.

Matolcsy György Elnök Magyar Nemzeti Bank