Szerkesztői előszó

Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Horváth Marcell, a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója

Az elmúlt évben bekövetkezett geopolitikai és gazdasági események fényében sürgetővé vált az eurázsiai országok közötti regionális együttműködés megerősítése. A globális éghajlatváltozás az utóbbi időben egyre nehezebb kérdés, és számos innovatív, intelligens és ökológiailag előnyös megoldás kidolgozását és megvalósítását teszi létfontosságúvá. Emellett a koronavírus-járvány további lendületet adott a digitalizációnak. A gyors változások mind a társadalmat, mind a jegybankokat próbára teszik az alkalmazkodóképesség szempontjából, különös tekintettel a jegybankok sokrétű gazdasági és társadalmi szerepére. Az újfajta kihívások újfajta reakciókat és megoldásokat igényelnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ebben a kötetben a jegybankok számára fontos területek legjelentősebb innovatív megoldásait igyekszik összegyűjteni. Így a kötetben helyet kapnak a fenntarthatósággal és a zöld pénzügyekkel, valamint a digitalizációval kapcsolatos kutatások, továbbá a jegybankok nemzetközi kapcsolataira és 21. századi társadalmi felelősségére vonatkozó elemzések. A magyar jegybank elkötelezett az innováció iránt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a jelenlegi, gyors digitális átalakulás élvonalába kerüljön, miközben társadalmi szempontból is kiemelkedő és szerteágazó szerepet tölt be. Az Európai Unió első zöld mandátummal rendelkező jegybankjaként kiemelt célja, hogy csökkentse az éghajlatváltozás okozta globális bizonytalanságokat, és a gazdasági erőforrásokat a kevesebb kibocsátással járó iparágak felé irányítsa, jelentősen növelve

a jövő generációk fenntartható jólétét. Más jegybankokhoz hasonlóan az MNB is aktívan vizsgálja, hogy miként lehet újradefiniálni a jegybankok és a társadalom közötti kapcsolatot, valamint milyen „pandémiát követő konszenzus” alapján lehetne megújítani a függetlenség, az árstabilitás és az inflációs célkövetés hármas primátusán alapuló jegybanki mandátumot. A kötet fő célja, hogy bemutassa, hogyan lehet a fenntarthatóságon alapuló megközelítést sikeresen beépíteni a jegybankok működésébe, zöldebbé és fenntarthatóbbá téve a pénzügyi rendszert, és nagymértékben hozzájárulva a közjóhoz. Az MNB nemzetközi hálózatának széleskörűségét és a Budapest Eurasia Forum rendezvénysorozat sikerét mutatja, hogy 2022-ben két egymást követő éven belül már a második tanulmánykötet áll össze, ezúttal a jegybanki innovációk legavatottabb szakértőinek részvételével. A kötet a fenntarthatósággal és a zöld pénzügyekkel, a digitalizációval és a jegybankok növekvő társadalmi felelősségével kapcsolatos legfontosabb jegybanki gyakorlatokat gyűjti össze, alapos áttekintést nyújtva ezen intézmények jelentőségéről a 21. században. A tanulmányok szakmai alapot nyújtanak a jegybanki innovációk folyamatos fejlesztéséhez is, ami a következő mérföldkövet jelentheti az eurázsiai régió országai közötti együttműködésben. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk azon konkrét témákat, amelyeket a kötetben szereplő értékes tanulmányok tárgyalnak, és amelyek megkérdőjelezhetetlen fontosságuk és relevanciájuk miatt a legtöbb szakmai vita középpontjában állnak. A kötet felvezető tanulmányát Balázs Flóra vezető közgazdasági elemző és Virág Barnabás, az MNB alelnöke írta. Tekintettel arra, hogy az elmúlt két évtized drasztikus átalakulást hozott a jegybanki és monetáris politikában, a tanulmány szerzői figyelembe veszik az MNB által a gazdasági fellendülés és növekedés támogatására hozott célzott intézkedéseket. 2013-tól kezdődően a magyar jegybank a stabilitást és a gazdasági növekedést elősegítő innovatív programok bevezetésével

monetáris politikai fordulatot hajtott végre. A dokumentum számba veszi ezeket az intézkedéseket, ismertetve a bank kezdeti piacstabilizáló lépéseit, majd a további célzott intézkedéseket. Ez a lépéssorozat kiváló modellt nyújt a jegybankoknak ahhoz, hogy az árstabilitás elsődleges céljának megőrzése mellett miként ösztönözhető a gazdaság célzott, élvonalbeli eszközökkel. Az első fejezet a fenntarthatóságot és a zöld finanszírozást tárgyalja, és a Banque de France munkatársainak, Alexandre Gautier főtitkárhelyettesnek, valamint Anne Mongodin és Benjamin Bonnin, a társadalmi felelősségvállaláson alapuló befektetések szakértőinek tanulmányával kezdődik. A tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson a francia jegybank fenntarthatósági stratégiájába. A Banque de France volt az első eurorendszerbeli jegybank, amely 2018 márciusában felelős befektetési chartát fogadott el, majd végrehajtotta azokban a portfóliókban, amelyek befektetési stratégiájáért teljes körű felelősséget visel. Ennek részeként a banknak számos ígéretet kell teljesítenie, hogy megfeleljen a stratégiájának. A Banque de France felelős befektetési stratégiája magában foglalja az éghajlattal kapcsolatos azon fizikai és átállási kockázatok nyomon követését és irányítását, amelyeknek az eszközportfóliók ki vannak téve. A felelős befektetési stratégiát szélesebb körben integrálják a Banque de France-on belül létrehozott irányítási és vitafórumokba, amelyek a fenntartható pénzügyi megfontolások növekvő jelentőségét kísérik. Ennek részeként 2020-ban létrehozták a Felelős Befektetési Irányítóbizottságot. A Banque de France fokozni kívánja felelős befektetési megközelítése szociális és társadalmi összetevőit. 2021-ben a kötvényvásárlási programot szociális és fenntartható kötvényekkel egészítették ki, hogy erősítsék a stratégia szociális komponensét. A bank ezeket az erőfeszítéseket a globális felmelegedés elleni küzdelemre és a biológiai sokféleség védelmére irányuló tematikus befektetések mellett társadalmi hatású alapokba és projektekbe történő befektetésekkel folytatja.

A következő tanulmányt Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke, Kim Donát az MNB Fenntartható pénzügyek főosztály osztályvezetője és Sárvári Balázs, a Fenntartható pénzügyek főosztály vezető kutatója írta. Közös munkájuk rávilágít azokra az előrelépésekre, amelyek a közelmúltban a zöld finanszírozás területén történtek Magyarországon. A tanulmány kiemeli az éghajlatváltozás elleni küzdelemben elért legjelentősebb eredményeket, köztük az MNB fenntarthatósági programjait, a klímakockázati kitettségek mérésére szolgáló klímakockázati mátrix kidolgozását, a Közép- és Kelet-Európában elsőként végrehajtott hosszú távú éghajlati stressztesztet valamint az MNB 2020-as zöld ajánlásának kiadását, amelynek célja a bankszektor klímakockázatának csökkentése. Emellett a magyar jegybank nagy jelentőséget tulajdonít a fenntartható pénzügyek területén végzett kutatási és oktatási tevékenységeknek. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet mind az innovatív kutatásra, mind az interdiszciplináris tudást nyújtó, rangos egyetemekkel kialakított partnerségekre épülő képzési programokra. Az Asel Nurakhmetova, az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ (Astana International Financial Centre, AIFC) Zöld Pénzügyi Központ (Green Finance Centre, GFC) vezérigazgatóhelyettese, és Milana Takhanova, az AIFC Zöld Pénzügyi Központ vezető közgazdásza által készített tanulmány áttekintést nyújt a zöld finanszírozási rendszer jelenlegi állapotáról és méretéről Kazahsztánban. Az elmúlt években az ország szabályozási és jogalkotási intézkedéseket vezetett be, beleértve a zöld finanszírozás koncepcionális kereteit, a kormányzati pénzügyi ösztönzőket és az ESG-jelentést. Ezen átfogó intézkedések segítségével Nur-Szultan bekerült az 50 legjobb pénzügyi központ közé, és Kelet-Európában és Közép-Ázsiában az első helyet foglalta el a Z/Yen Group, London vezető kereskedelmi agytrösztje által összeállított globális zöld pénzügyi indexben. Bár a zöld finanszírozási eszközök drasztikus elterjedésének vannak bizonyos akadályai, mint például a nemzeti tőkepiac fejletlensége vagy az alacsony likviditás, a bankok az elkövetkező

években az ESG-fejlesztés fő mozgatórugóivá válhatnak. Mivel az éghajlatváltozás olyan globális kihívás, amelyet egyetlen szereplő sem tud egyedül megoldani, Kazahsztán aktívan együttműködik olyan nemzetközi szereplőkkel, mint többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development, IBRD), az Ázsiai Fejlesztési Bank (Asian Development Bank, ADB) és az Iszlám Fejlesztési Bank (Islamic Development Bank, IDB), annak érdekében, hogy a pénzügyi rendszer zöldebbé váljon és képes legyen fenntartható gazdaságot létrehozni. Sándor Nóra Anna vezető nemzetközi szakértő és ESG tanácsadó, Tischler Patrik junior nemzetközi szakértő és ESG tanácsadó és Vida Orsolya szakmai asszisztens tanulmánya áttekintést nyújt az európai, ázsiai és amerikai jegybankokról, valamint a nemzetközi szervezetek által 2021-ben indított zöld kezdeményezésekről és programokról. Napjainkban a jegybankok között széles körű egyetértés van abban, hogy szembe kell nézniük a 21. század legnagyobb kihívásával, az emberi tevékenység következtében kialakuló éghajlatváltozással. Ennek érdekében a központi bankok fontos lépéseket tettek egy fenntartható világ megteremtése felé. Az intézmények által készített szakpolitikai eszköztár alapvetően a következő kategóriákba sorolható: 1) zöld hitelprogramok, 2) beruházási támogatás, 3) taxonómiai rendszerek létrehozása, 4) az éghajlatváltozás problémáival foglalkozó új szervezeti egységek létrehozása, 5) kutatási tevékenység, 6) publikáció, 7) konferenciák szervezése, tudásmegosztás, 8) kapacitásfejlesztés. Európában, Ázsiában és Amerikában egyaránt megfigyelhető a fenntarthatósági szempontok beépítése az intézmények operatív munkájába a zöldebb jövő megteremtése érdekében. A Magyar Nemzeti Bank — rengeteg fenntarthatósági programjának köszönhetően — az egyik legzöldebb jegybank lett, kezdeményezéseivel ebben a kötetben Kandrács Csaba, Kim Donát és Sárvári Balázs tanulmánya foglalkozik.

A kötet második fejezetének témája a digitalizáció. A fejezet nyitó tanulmányában Changchun Mu, a kínai jegybank Digitális Pénz Intézetének főigazgatója kifejti, hogy a digitalizáció korában alapvető jelentőségű a fogyasztók adatainak védelme, ugyanakkor továbbra is elsődleges fontosságú az olyan kockázatok, mint a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az adóelkerülés megelőzése. A digitális gazdaság növekvő adatvédelmi igényével lépést tartva a kínai jegybank (People’s Bank of China, PBoC) digitális jegybankpénze, az e-CNY egyik tervezési jellemzőjeként bevezette a „kezelt anonimitást”. A tanulmány rávilágít, hogy a kínai jegybank figyelemre méltó erőfeszítésekkel mozdítja elő a fogyasztók adatainak védelmét és a bűncselekmények kockázatának csökkentését. A tanulmány tanulsága, hogy az e-CNY kialakításának az adatvédelem és a kockázatmegelőzés közötti kényes egyensúlyt kell tükröznie, amelyet a jövőben tovább kell finomítani. Az MNB három szakértője, Danóczy Bálint, a Digitalizációs politika és szabályozási főosztály elemzője, Kajdi László, a Pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom elemzési és fejlesztési főosztály vezető közgazdasági szakértője és Sajtos Péter, a Digitalizációs politika és szabályozási főosztály főosztályvezetője szerint a pénzügyi szektorban zajló digitális innováció gyorsasága miatt a jegybankoknak aktívan együtt kell működniük a piaci szereplőkkel, és élen kell járniuk a digitális átalakulás ösztönzésében. A szerzők meggyőzően bizonyítják, hogy az MNB több lépést is tett e tekintetben: az azonnali fizetési rendszer, az innovációs központ és a szabályozói tesztkörnyezet, valamint a Digitális Diákszéf és a Pénzmúzeum alkalmazás olyan úttörő kezdeményezések, amelyek segítségével az MNB többek között első kézből szerezhet tapasztalatokat a digitális innováció terén. A fejezet következő tanulmányát Jungphil Park, a Bank of Korea Digitális Innovációs Hivatalán belül működő Digitális Innovációs Tervező Csoport vezetője írta. A szerző megosztja velünk azokat a tapasztalatokat és tanulságokat, amelyeket a BOK

(Bank of Korea) digitális innovációra irányuló stratégiai terve végrehajtásának első szakaszában szerzett. 2020-ban, alapításának 70. évfordulója alkalmából a BOK a digitális innovációt tűzte ki közép- és hosszú távú stratégiai tervének (BOK2030) egyik stratégiai céljául. A stratégiai terv áttekintette a bank belső és külső környezeti tényezőit, továbbá tízéves jövőképet és stratégiai célokat határozott meg. A tanulmány a kihívásokkal teli folyamat tükrében elénk tárja a bank elmúlt két év során szerzett tapasztalatait, hogy más jegybankokat is inspiráljon a digitális átalakulás felé vezető úton. A második fejezet utolsó tanulmányát a Nemzetközi Fizetések Bankja Innovációs Központjának (Bank for International Settlements Innovation Hub, BISIH) szingapúri központja és az MNB szakértői közösen írták. A BISIH részéről Andrew McCormack, a BISIH szingapúri központjának vezetője és a Project Dunbar irányítóbizottságának összehívója, valamint Benjamin Lee, a BISIH szingapúri központjának projektmenedzsere és tanácsadója, a Project Dunbar központi munkacsoportjának tagja járult hozzá szakértelmével a tanulmány megszületéséhez. Az MNB részéről Fáykiss Péter, a Digitalizációs igazgatóság igazgatója, Nyikes Ádám, a Digitalizációs igazgatóság elemzője és Szombati Anikó, a digitalizációért és a FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgató és Chief Digital Officer volt a tanulmány társszerzője. A határokon átnyúló fizetésekkel kapcsolatos kihívások lehetséges megoldásaira tett erőfeszítésekkel összhangban a szerzők megvizsgálják a digitális jegybankpénzek szerepét a határokon átnyúló fizetések problémáinak megoldásában, és bemutatják a Project Dunbart — többek között annak motivációit, kihívásait, résztvevőit, hatókörét és munkafolyamatait —, valamint a projekt eddigi tanulságait az MNB mint megfigyelő szemszögéből és általánosságban is. Emellett a közös dokumentum kitér más nemzetközi kezdeményezésekre is, amelyekben az MNB részt vesz, mint például a Globális Pénzügyi Innovációs Hálózat (Global Financial Innovation Network, GFIN).

Az MNB nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója, Horváth Marcell, valamint a Nemzetközi együttműködési és elemzési főosztály két munkatársa, Mikes Veronika és Gulyás Zsófia nemzetközi szakértők tanulmányával kezdődik a tanulmánykötet harmadik fejezete, amely a jegybankok nemzetközi kapcsolatokban, oktatásban és a kultúra támogatásában betöltött szerepét tárgyalja. Munkájuk kiemeli a jegybanki működés két gyorsan fejlődő területének, a nemzetközi együttműködésnek és a társadalmi felelősségvállalásnak a legjelentősebb példáit, és bemutatja, hogy az MNB hogyan alkalmazkodott sikeresen a változó globális környezethez, amelyet napjaink legnagyobb megatrendjei és kihívásai — többek között az ázsiai gazdaságok felemelkedése, a fenntartható és innovatív megoldások iránti igény, a digitalizáció előrehaladása és a geopolitikai kérdések — alakítanak. A szerzők szerint az egykor szokatlannak tartott, sőt kritizált jegybanki kezdeményezések ma már a legtekintélyesebb intézmények által elfogadott normává váltak, és a korábban egyszerű és egyértelmű szerepük jelentősen kibővült. A következő tanulmány, amelyet a Deutsche Bundesbank és a Deutsche Bundesbank Alkalmazott Tudományok Egyetemének munkatársai írtak, azokat a nehézségeket vizsgálja, amelyekkel a Deutsche Bundesbank Alkalmazott Tudományok Egyeteme és általában a közszféra felsőoktatási intézményei a koronavírusjárvány és a munkaerőpiac változó igényeinek árnyékában szembesülnek, és amelyeket a digitalizáció felgyorsulása, valamint elsősorban a demográfiai változások idéznek elő. E közös tanulmány szerzőpárosa Burkhard Balz, a Deutsche Bundesbank, a német jegybank igazgatótanácsának tagja, valamint Erich Keller, a Deutsche Bundesbank Alkalmazott Tudományok Egyetemének rektora. A szerzők következtetése szerint az intézménynek alkalmazkodnia kell a mai kihívások által teremtett új környezethez. Különös figyelmet kell fordítani a jelentkezők számának csökkenésére, a mobilitási lehetőségek visszaszorulására és annak hatásaira, valamint a fenntarthatóság

iránti növekvő igényre. A magas színvonalú képzés, a szakmai fejlődés lehetőségeinek biztosítása és a fiatalabb munkatársak ösztönzése döntő fontosságú elemei e kihívások megoldásának. A kötet utolsó tanulmányában Ana Rita Canavarro, Bruno Proença, Cláudia Ferreira és Isabel Gameiro, a Banco de Portugal munkatársai azzal érvelnek, hogy a 2008-as pénzügyi válság hatására a jegybankok komplexebb monetáris politikai eszközöket kezdtek alkalmazni, beleértve a pénzügyi oktatás koncepcióját is. A Pénzügyi Felügyeletek Nemzeti Tanácsa a kormánnyal és a portugál állami szervezetekkel kialakított partnerségben nemzeti pénzügyi oktatási tervet dolgozott ki a lakosság pénzügyi műveltségének előmozdítására. A Banco de Portugal holisztikus stratégiát alkalmazott a különböző kommunikációs csatornákon keresztül történő oktatási tevékenységek kapcsán. Ezek közül kiemelkedik a Pénzmúzeum, amely a pénzzel, annak történetével, a társadalomban való megjelenésével, az egyénekkel való kapcsolatával, valamint a jegybank feladataival és felelősségével foglalkozik. A digitális és innovatív oktatási forrásokat alkalmazó Pénzmúzeum rendkívül hatékony eszköznek bizonyult a pénzügyi oktatásban, és pozitív visszajelzéseket kapott a célközönségtől. Őszintén reméljük, hogy e rövid összefoglalók szemléltetik a kötetben szereplő tanulmányok témáinak fontosságát és változatosságát, és felkeltették az olvasók érdeklődését. Szakmai szempontból biztosak vagyunk abban, hogy minden egyes tanulmány pontosan és alaposan tükrözi a jegybanki tevékenység legfrissebb és legégetőbb kérdéseit, ösztönzi az érintett témák további kutatását, és értékes, inspiráló, az eurázsiai régió országaira összpontosító forrásul szolgál.

Budapest, 2022. október