MAGYAR NEMZETI BANK
6.5. G AZDASÁGI DIGITALIZÁCIÓ A fenntartható felzárkózáshoz elengedhetetlen termelékenységnövekedés egyik forrása a gazdaság digitalizációja. A digitális megoldások elterjedéséhez és alkalmazásához egyrészt a gyors, modern, megbízható és megfizethető internethozzáférésre, másrészt az üzleti vállalkozások felkészültségére és e megoldások adaptálásának hajlandóságára, valamint a megvalósításhoz szükséges tőkére van szükség. Az Európai Unió által készített Digitális Gazdaság és Társadalom Index az EU tagállamok digitális fejlettségét méri. Magyarország fejlettsége az EU átlagtól elmarad, de a visegrádi versenytársak átlagos pozícióját enyhén megelőzi. Hazánk a mutató hálózatosodottság pillérében, amely a digitális infrastruktúra kiépítettségét vizsgálja, hetedik az uniós tagállamok között. Hazánk digitalizációjában a legnagyobb növekedési tartalék a vállalatok által alkalmazott digitális technológia és e-kereskedelmi megoldások, a digitális közszolgáltatások, valamint a lakosság digitális készségei terén van. Az 5G mobilinternet készültség azt mutatja, hogy egy ország 5G szolgáltatásra alkalmas frekvenciáinak mekkora hányada kerül engedélyezésre és a szolgáltatók általi használatba vételre. Magyarország bronzérmes e mutatóban az EU tagállamok körében, hiszen a teljes 5G-re alkalmas frekvenciamennyiség 60 százalékán működhet már a technológia, ami 40 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. Az 5G technológia elősegíti az Ipar 4.0 megoldások terjedését, ezért lényeges, hogy hazánk meg tudja őrizni előnyét a technológia kiépítése folyamán. A digitális megoldások elterjedése a kis- és középvállalati szegmensben kiemelt fontosságú, mert a magyar kkv-k az elmúlt évek közeledése ellenére továbbra is lemaradást mutatnak munkatermelékenységben a nagyvállalatokhoz viszonyítva. A digitális megoldások alkalmazásának hiánya járul hozzá az egyik legnagyobb mértékben a különböző vállalatméretek közötti termelékenységi réshez. Főként a vállalatirányítási (ERP) és ügyfélmenedzsment szoftverek (CRM) használata tekintetében számottevő a magyar kkv-k növekedési tartaléka. Mindkét tényező tekintetében utolsó helyen áll hazánk az EU-ban. Az uniós átlag eléréséhez közel meg kellene háromszorozni az ilyen megoldásokat használó kkv-k arányát. A digitális technológiák alkalmazásának elterjedését elősegítehetik az olyan kötelező előírások is, mint a 2021 januárjától bevezetett online számlázási kötelezettség, hiszen a digitális számlarendszerek alkalmasak a gépi automatikus feldolgozásra. Ez ösztönzést nyújthat ahhoz, hogy a jövőben több szoftveres megoldást használjanak a vállalatok. A digitális megoldások az értékesítési csatornák bővítése céljából is kézenfekvők. Az online értékesítésben rejlő lehetőségeket nem használják ki a magyar vállalatok. Az e-kereskedelmi megoldások alkalmazása tekintetében az uniós mezőny végén találhatóak a magyar kkv-k (koronavírus-járványt megelőző időből származó adat). A digitális értékesítési megoldások megfizethetők, ezért feltételezhető, hogy nem a költség tényezők játsszák a legnagyobb szerepet az ilyen megoldások elutasításában. Kérdéses, hogy a járványhelyzet következtében sok esetben kényszerűségből online értékesítésre szoruló vállalkozások tapasztalatai mennyiben teszik majd lehetővé, hogy e megoldások alkalmazása állándósuljon a járványhelyzet után.
74
FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS • 2021
