1. Vezetői összefoglaló A Fenntarthatósági jelentés célja, hogy megvizsgálja és mérhetővé tegye hazánk hosszú távon fenntartható felzárkózásának kulcstényezőit, amelyekre a jegybankok hagyományos makrogazdasági és pénzügyi elemzéseiben kevesebb fókusz esik, noha meghatározó szereppel bírnak a gazdasági-társadalmi jólét tartós megteremtése és a sikeres felzárkózás szempontjából. A fenntarthatóság és a fenntartható felzárkózás kifejezések Magyarországon még nem szerves részei a (gazdaság)politikai döntéshozatalnak, a közgazdasági gondolkodásnak és a mindennapi életnek. Ezért szükséges a XXI. század gazdasági és társadalmi konvergenciáját meghatározó keretrendszer kidolgozása, az abban elért eredmények számszerűsítése és visszajelzésre alkalmassá tétele. A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben jelentette meg A jövő fenntartható közgazdaságtana című könyvet a jövőnket leginkább meghatározó globális trendek és problémák feltárása céljából. A Fenntarthatósági jelentés e kiadvány szellemiségében vizsgálja hazánk hosszú távú boldogulásának helyzetét és kilátásait. Egy ország társadalmi-gazdasági modelljét akkor tekintjük hosszú távon fenntarthatónak, ha a reálgazdasági tényezők mellett annak pénzügyi, társadalmi és környezeti erőforrásai is fenntartható módon hasznosulnak a sikeres felzárkózás és társadalmi jólét elérése érdekében. A fenntartható fejlődés lényegi eleme az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlődési (Brundtland) Világbizottság 1987. évi jelentésében lefektetett megállapítás, miszerint a jövőbeli generációk jövőbeli szükségletei kielégítésének ellehetetlenítése nélkül szükséges a jelen erőforrásait felhasználni, ezáltal biztosítva egy ország állampolgárainak hosszú távú jólétét. A fenntarthatóságot és a fenntartható fejlődést nemzetközi összehasonlításban vizsgáló elemzésekhez hasonlóan ez a jelentés is számos dimenziót vizsgál, és a számszerű eredmények mellett tartalmazza azok elemzését, értékelését és ok-okozati összefüggéseit is. A jegybank versenyképességi témájú kiadványaival szemben e jelentés nem az egyes országok által középtávon elérhető teljesítményt kívánja megbecsülni, hanem a jelenlegi nemzetgazdasági és társadalmi modellek hosszú távú fenntarthatóságát. A Fenntarthatósági jelentés 108 – szinte kizárólag objektív – mutatója felhasználásával a jegybank létrehozta az MNB Fenntarthatósági Indexet, amelyben Magyarország a 15. helyezést érte el az Európai Unió 27 tagállama körében. A kidolgozott keretrendszer a szöveges értékelés mellett lehetőséget biztosít az eredmények számszerűsítésére, valamint objektív diagnózison alapuló visszajelzésre is, amelyben négy fő terület 108 tényszerű mutatójának elemzése és különböző szintű aggregálása segíti az átlátható kiértékelést. Az egyes országok rangsorolásához az MNB kompozit indexet hozott létre. Az uniós országok teljesítményét a fenntartható felzárkózást meghatározó területeken rangsoroló Fenntarthatósági Indexben hazánk a középmezőnyben végzett, és az indexhez felhasznált mutatók összesítése alapján 51,8 pontot szerzett. Ez az eredmény kissé kedvezőbb a V3 országok átlagánál (51,1), és mindössze 2,1 ponttal marad el az EU átlagától (53,9). A környezeti területen (11.) teljesít hazánk a legjobban a fenntarthatóság 4 fő dimenziója között. A környezeti fenntarthatóság terén hazánk az energiatermelést, az energiafelhasználást, a levegő tisztaságát és természeti erőforrásaink igénybevételét, valamint a zöld pénzügyeket jellemző mutatókban ért el összeségében az uniós átlagnál is kedvezőbb teljesítményt. A legjobb helyezéssel a Zöld pénzügyek alpillérben (3.) rendelkezik Magyarország, ami többek között annak tulajdonítható, hogy a zöld állampapírok kibocsátása az összes államkötvény arányában a 2. legmagasabb volt 2020-ban az Unióban. Látni kell azonban, hogy a bankszektorra vonatkozóan nincsenek még összehasonlítható adatok, de a kvalitatív felmérések számottevő lemaradást jeleznek. A környezeti fenntarthatóságot erősíti hazánk mérsékelten környezetszennyező energiamixe, azonban a megújuló energiaforrások térnyerésére, az energiahatékonyság növelésére és a nettó energiaimport csökkentésére továbbra is szükség van. Hazánk az uniós átlagnál és régiós versenytársainál is nagyobb mértékben tudta csökkenteni üvegházhatású gáz kibocsátását az elmúlt 30 évben, a környezetileg is fenntartható gazdaság eléréséhez azonban csak a légszennyezettség további mérséklése, a vízgazdálkodás fejlesztése és az öntözött földek arányának (vízmegtartásra épülő, fenntartható öntözési módszerekkel való) növelése, valamint a szárazföldi ökoszisztémák fenntarthatóbbá tétele vezethet el. A társadalmi fenntarthatóság területén (18.) hazánk teljesítménye kissé elmarad a többi visegrádi ország, és az uniós országok átlagos eredményétől. Kedvező, hogy az uniós élmezőnyben van a hazai közbiztonság állapota és az, hogy a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek uniós átlag alattiak hazánkban. Míg a foglalkoztatás és a demográfiai folyamatok
FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS • 2021
7
