12 minute read
Az MNB statisztikai tevékenysége
6. ábra „Weöres Sándor” emlékérme
Az emlékérmét Tóth Zoltán tervezte. Az előoldal éremmezőjében a MAGYARORSZÁG felső és az 5000 FORINT alsó körirat között a költő nevének betűiből álló, több síkban ábrázolt kompozíció látható. A feliratokat a magyar emlékérméket gyártó Magyar Pénzverő „BP.” verdejele, illetve a „2013” verési évszám választja el. Az érme hátoldalán Weöres Sándor öltönyös, mezítlábas alakja, neve, valamint a hozzá kötődő 1913-as születési és 1989-es halálozási évszámokláthatók. Ezen az oldalon kapott helyet az „EuroStar” logó is, amely az érme nemzetközi érmeprogramhoz csatlakozását hivatott igazolni. A 20 gramm súlyú és 34 mm átmérőjű, recézett szélű ezüst emlékérméből 5000 darab verhető.
„I. Lajos aranyforintja” emlékérme
2013. augusztus 17-én „I. Lajos aranyforintja” elnevezéssel a Magyar Nemzeti Bank 50 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsátott ki normál, illetve négyszeres súlyú piefort veretként. Az emlékérme a „Középkori magyar aranyforintok” sorozat második elemeként jelenik meg.
7. ábra
„I. Lajos aranyforintja” emlékérme
Az emlékérmét Soltra E. Tamás tervezte. Az emlékérme előlapjának szélén, köriratban a „MAGYARORSZÁG” és kétoldalt ponttal elválasztva a „2013” felirat olvasható. A középmezőben –hatkaréjos, gótikus díszű keretben –egy rutapajzs ábrázolása látható, rajta egymás alatti vízszintes sorokban az „50 000” értékjelzés, a „FORINT” felirat és a „BP.” verdejel olvasható. A karéjokban és a rutapajzs felső sarkában az Anjou-ház jelképét, az Anjou-liliomot ábrázoló egy-egy díszítőmotívum látható.
Az emlékérme hátlapjának szélén, felső köriratban az „I. LAJOS 1342–1382” felirat, alsó köriratban az „ARANYFORINTJA” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot bal oldalon, középen virágot ábrázoló díszítő motívum, jobb oldalon, középen Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye választja el. A középmezőben az I. Lajos által kibocsátott aranyforint előlapja alapján készült érmeábrázolás látható.
Az emlékérme normál és négyszeres súlyú piefort veretként jelent meg. A piefort emlékérme szélén a „+LODOVICI ∙ DEI ∙ GRATIA ∙ REGIS ∙ UNGARIAE” szélfelirat olvasható. A normál veret 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 3491 gramm, átmérője 20 mm, széle sima. A szélfelirattal ellátott
piefort veret súlya 13 964 gramm, egyéb technikai paramétereiben nem tér el a normál verettől. Az emlékérméből 3000 darab készíthető, a piefort veretből 500 db.
„Gárdonyi Géza: Egri csillagok” emlékérme
Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 1000 forintos címletű rézötvözetű emlékérmét bocsátott ki az író születésnapján, augusztus 3-án. A „Gárdonyi Géza: Egri csillagok” emlékérme az „Ifjúsági irodalom” sorozat folytatásaként jelent meg. A sorozat korábbi tagjai a következő műveknek állítottak emléket: Petőfi Sándor: János vitéz (2001); MolnárFerenc: APál utcai fiúk(2001); Arany János: Toldi (2001); Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (2001).
Az emlékérmét Pogány Gábor Benő szobrászművész tervezte. Az emlékérme előlapján köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. A jobb oldali mezőben Gárdonyi Géza portréjának ábrázolása látható. A portrétól balra, egymás alatti vízszintes sorokban az „1000” értékjelzés, a „forint” felirat és Gárdonyi Géza aláírása olvasható. Az emlékérme alsó szélén, középen, két sorban a „2013” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható.
8. ábra „Gárdonyi Géza: Egri csillagok” emlékérme
A hátlapján Székely Bertalan: Az egri nők című festménye részletének ábrázolása látható, középen a női főalak, körülötte pedig az ostrom jelenete. A festményrészlet ábrázolásának felső részén az „EGRI CSILLAGOK” félkörirat olvasható. A félkörirattól jobbra, az emlékérme szélén a tervezőművész mesterjegye látható.
Az emlékérme réz (75 százalék), nikkel (4 százalék) és cink (21 százalék) ötvözetéből készült, súlya 9,4 gramm, átmérője 29,2 mm, széle sima. Az emlékérméből 10 000 darab készíthető különleges –ún. proof –technológiával.
Eötvös József államférfi és író születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 3000 forintos címletű, ezüst emlékérmét bocsátott ki 2013. szeptember 11-én.
Az emlékérmét Kertész Géza ötvös iparművész tervezte. Az emlékérme előlapján fent, középen, egymás alatti vízszintes sorokban a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „3000” értékjelzés, valamint a „FORINT” felirat olvasható. A bal oldali mezőben
9. ábra „Eötvös József születésének 200. évfordulója tiszteletére” emlékérme
egy csukott könyv ábrázolása látható, amelyen az „EÖTVÖS JÓZSEF MUNKÁI” felirat olvasható. Az emlékérme alsó szélén, jobb oldalon, két sorban a „2013” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható.
Az emlékérme hátlapján, a bal oldali mezőben Eötvös József mellképének ábrázolása látható. A mellképtől jobbra, az emlékérme szélén, köriratban az „EÖTVÖS JÓZSEF” és az „1813–1871” felirat olvasható, egymástól pontszerű körmotívummal elválasztva. A mellkép hátterében Eötvös József kézírásának és aláírásának ábrázolása látható. A mellképtől balra, az emlékérme szélén Kertész Géza tervezőművész mesterjegye látható.
Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 12,5 gramm, átmérője 30 mm, széle recézett. Az emlékérméből 5000 darab készíthető, amelyből 3000 darab különleges –ún. proof –technológiával verhető.
5. Pénzforgalom és értékpapírelszámolás
A pénzforgalom fejlődési tendenciái, hatékonysága
Egymillió eurós támogatási program a Fejér megyei bankkártya-elfogadó hálózat fejlesztésére
A hazai fizetésikártya-elfogadó hálózat széles körű fejlesztése érdekében támogatási program indult Fejér megyében a kereskedői bankkártya-elfogadást lehetővé tevő berendezések telepítésének támogatására. A program a MasterCard finanszírozásában, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Visa Europe közreműködésével, valamint hat, a kereskedők számára kártyaelfogadói szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató részvételével valósul meg. Az év végéig tartó programban 1 millió euro áll a résztvevők rendelkezésére. Ennek az összegnek a felhasználásával lehetségessé válik POS-terminálok kedvezményes kondíciók melletti telepítése, így számos kisebb forgalmú kereskedőnél is lehetővé válhat a kártyás fizetés.
Új pénzforgalmi statisztikai publikáció
2013. szeptember 30-án új statisztikai publikációt indított az MNB, mely a hazai pénzforgalmat jellemző legfontosabb adatokat tartalmazza. Az új adatközlésben a korábbiakhoz képest jóval szélesebb körben, egységes szerkezetben, negyedéves gyakorisággal érhetők el pénzforgalmi adatok a piaci szereplők és a pénzforgalom iránt érdeklődők számára. Az új publikáció egyik célja, hogy kielégítse az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedő, külső elemzői adatigényt.
2013. október 1-jén hatályba lépett az a törvény, mely a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításával lehetővé teszi, hogy 2014. január 1-jével a bankkártyás fizetésekre vonatkozó bankközi díjak és jutalékok szabályozása megvalósuljon. A törvény az európai uniós törekvéseknek megfelelően a betéti kártyák esetében 0,2 százalékban, a hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalékban maximálja a kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatója által a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója számára fizetett díjak és jutalékok mértékét. A szabályozás célja a bankkártya-elfogadói hálózat bővülésének támogatása, valamint a kártyahasználat széles körűvé tétele a kiskereskedelemben. A szabályozás szakmai részleteinek kidolgozásában az MNB és a Gazdasági Versenyhivatal jelentős szerepet játszott, és a törvényalkotásban is aktívan részt vett.
Pénzforgalmi állásfoglalások és ellenőrzések
A harmadik negyedév során a jegybank közigazgatási és ügyfélmegkeresések alapján tizennégy pénzforgalmi tárgyú állásfoglalást, illetve szakmai véleményt adott ki. Öt esetben közigazgatási egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekkel, valamint európai uniós jogalkotással kapcsolatban került sor pénzforgalmi szempontú véleményadásra, egy esetben szakhatósági állásfoglalást adott ki a jegybank elektronikus pénzkibocsátási tevékenység engedélyezésével kapcsolatban, egy esetben közjegyzői kirendelés alapján pénzforgalmi szakértőként járt el, hét esetben pedig lakossági, intézményi és közigazgatási eredetű egyéb megkeresések alapján került sor állásfoglalás vagy szakmai vélemény adására.
A negyedév során pénzforgalmi ellenőrzés tárgykörben öt új hatósági eljárást indított a jegybank, illetve hét korábban indult eljárás került lezárásra, melyek közül két esetben –a vizsgált hitelintézetek jogszabálysértő gyakorlatának a hatósági döntés meghozatalának időpontjára történő igazolt megszüntetése miatt –intézkedés nem került előírásra. Egy hitelintézet esetében 1,2 millió forint értékben hatósági bírság kiszabására került sor.
Fizetési és elszámolási rendszerek
Az MNB a negyedév során több bankkal is kétoldalú egyeztetést folytatott a forint bevezetéséről a CLS (Continuous Linked Settlement) elszámolási és kiegyenlítési modellbe. A
tárgyalások célja az volt, hogy az MNB megismerje a hazai devizapiac legfontosabb szereplőinek véleményét a csatlakozással kapcsolatban, valamint szándéknyilatkozatokat kérjen a rendszer jövőbeli használatára vonatkozóan. A megbeszélések lezárultak, az MNB jelenleg a szándéknyilatkozatok beérkezését várja.
Az MNB által üzemeltett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszerben (VIBER) 2013-ban tovább folytatódott az alkalmazott üzletmenet-folytonossági, napközbeni megszakításos tesztek módszertani fejlesztése, és ennek keretén belül megtörtént a teszt sikerkritériumainak átdolgozása is. A már megújított sikerkritériumokkal szeptemberben sikeres megszakításos teszt került végrehajtásra.
A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (KELER) a negyedév során hat esetben kérte az MNB szakhatósági állásfoglalását Általános Üzletszabályzata és Díjszabályzata módosításával kapcsolatban. Az MNB szakhatósági hozzájárulását minden esetben megadta, a módosításokra többek között a Budapesti Értéktőzsde által alkalmazott strukturált termék gyűjtőfogalom KELER-dokumentumokban történő átvezetése miatt volt szükség.
A KELER Központi Szerződő Fél Zrt. (KELER KSZF) újraengedélyezése vált szükségessé az OTC derivatív ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai uniós rendeletnek (EMIR) való megfelelés érdekében. Az újraengedélyezés feltétele, hogy a KELER KSZF a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény szerint kijelölt rendszer legyen. A társaság benyújtotta kijelölési és újraengedélyezési kérelmét az MNB-nek, illetve jogelődjének, a PSZÁF-nak, amely alapján megkezdődtek az eljárások.
Egyéb információk
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 2013. július 1-jei módosítását követően az MNB –a törvény által előírtaknak megfelelően –módosította a pénzfeldolgozási tevékenységet végző szolgáltatók számára készített pénzmosási mintaszabályzatát.
Varga Lóránt, az MNB Pénzforgalom elemzési, fejlesztési és szabályozási főosztályának vezetője „Az MNB szerepe a pénzforgalom fejlesztésében” címmel előadást tartott a Portfolio.hu által szeptember 19-én megrendezett Pénzügyi IT-konferencián.
6. Az MNB statisztikai tevékenysége
Monetáris statisztika
Az MNB havonta publikálja a hitelintézetek összevont mérlegének adatait. A 2013. szeptemberi adatok alapján készített statisztikák október 31-én jelentek meg. A szezonálisan nem igazított adatok szerint az utolsó három megfigyelt hónapban –2013. júliustól szeptemberig –a háztartások nettó hiteltörlesztők, a nem pénzügyi vállalatok 2013. júliusban nettó hiteltörlesztők, augusztusban és szeptemberben pedig nettó hitelfelvevők voltak. A szezonálisan nem igazított adatok alapján tranzakcióból eredően a háztartások hiteleinek állománya 69,3 milliárd forinttal csökkent, míg a nem pénzügyi vállalatok hitele összesen 235,7 milliárd forinttal nőtt a három megfigyelt hónap folyamán. A növekmény tartalmazza a Növekedési Hitelprogram keretében 2013. szeptember végéig folyósított hiteleket is. A nem pénzügyi vállalatok
tranzakcióira jelentős hatással bíró
igénybevételét érhető el. 1 bemutató elemzés NHP első szakaszának a jegybank honlapján
10. ábra A háztartások és a nem pénzügyi vállalatok hitel- és betéttranzakciói a szezonálisan nem igazított adatok alapján
250 Milliárd forint Milliárd forint 250 200 200 150 150 100 100 50 50 0 0 –50 –50 –100 –100 –150 –150 –200 –200 –250 –250 –300 –300 –350 –350 –400 –400 2011. szept. okt. nov. dec. 2012. jan. febr. márc. ápr.máj. jún.júl. aug. szept.okt. nov. dec. 2013. jan. febr. márc. ápr.máj. jún.júl. aug. szept.
Háztartások – hitelek Háztartások – betétek Nem pénzügyi vállalatok – hitelek Nem pénzügyi vállalatok – betétek A háztartások esetében 422,6 milliárd forint nettó betétkivonás, míg a nem pénzügyi vállalatok esetében 52,2 milliárd forint nettó betételhelyezés történt 2013. júliustól szeptemberig, a szezonális hatástól nem tisztított tranzakciók alapján. A háztartások esetében a jelentős nettó betétkivonás oka a csökkenő betéti kamatok miatti portfólióátrendezés, aminek következtében a háztartások tulajdonában lévő, belföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya növekedett.
A szintén 2013. október 31-én megjelent, a nem pénzügyi vállalati- és háztartásihitel- és betét-kamatlábakról szóló havi sajtóközlemény szerint a 2013. július–augusztus időszakban csökkentek az átlagos kamatlábak a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott változó kamatozású, legfeljebb egyéves kamatfixálású forinthitel új szerződések esetében. 2013. szeptemberben az átlagos kamatlábak kismértékű növekedése figyelhető meg az 1 millió euro alatti kategóriában, mivel szeptemberben az új szerződések már nem tartalmaznak NHP-hiteleket.
A háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség-mutatója szintén csökkent. A háztartási és nem pénzügyi vállalati szektor esetében is a forintbetétek átlagos kamatlábának csökkenése volt tapasztalható.
Fizetésimérleg-statisztikák
Az MNB 2013. szeptember 27-én első alkalommal publikálta a 2013 második negyedéves fizetésimérleg-statisztikákat, valamint módosította a 2010–2012. évi és a 2013 első negyedévi adatokat.
A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 2013 második negyedévében 1493 millió eurót (443 milliárd forint) ért el. A szezonális hatások kiszűrésével a nettó finanszírozási képesség 1385 millió euro, a GDP 5,4 százaléka (394 milliárd forint) volt, ami megegyezika revideált előző negyedév szezonálisan igazított GDP-arányos adatával.
1 http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Monetaris_politika/NHP/NHP1_elemzes_V5_clean.pdf
11. ábra A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség millió euróban (bal tengely) és a GDP arányában (jobb tengely)
Millió euro
2000 1600 1200 800 400 0 –400 –800 –1200 –1600 –2000 2006. I. n.év III. n.év 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év 2012. I. n.év III. n.év
Folyó és tőkemérleg, szezonálisan igazított Folyó és tőkemérleg, trend GDP-arányos finanszírozási képesség, szezonálisan igazított 2013. június végén a jegybanki tartalékok értéke 34,3 milliárd euro volt. A közvetlentőke-befektetésen belül elszámolt egyéb tőkét nem tartalmazó nemzetgazdasági nettó adósságállomány 2013. június végén 38,6 milliárd eurót (a GDP arányában 38,9 százalék) tett ki.
Pénzügyi számlák
Az MNB 2013. október 1-jén jelentette meg teljes körű, minden szektort bemutató legfrissebb pénzügyi számláit. A 2013 második negyedévi adatokat is feldolgozó publikációban egyrészt véglegeződtek az államháztartási és háztartási számlák 2013 augusztusában megjelent előzetes adatai, másrészt összeállításra kerültek a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok, a nonprofit intézmények, valamint a külföld pénzügyi számlái is. Ennek alapján az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,3 százalékát tette ki, a háztartások nettó finanszírozási képessége pedig a GDP 5,5 százalékát érte el. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 3,4 százaléka volt, a külföld nettó finanszírozási képessége pedig a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP –7,5 százalékát tette ki a 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben. %
10 8 6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 –10
2013. I. n.év
12. ábra A fő szektorok nettó finanszírozási képessége a GDP százalékában
(utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je)
15,0 %
10,0
5,0 15,0
10,0
5,0
0,0
–5,0
–10,0
–15,0 2000. I. n.év III. n.év 2001. I. n.év III. n.év 2002. I. n.év III. n.év 2003. I. n.év III. n.év 2004. I. n.év III. n.év 2005. I. n.év III. n.év 2006. I. n.év III. n.év 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év 2012. I. n.év III. n.év 2013. I. n.év 0,0
–5,0
–10,0
–15,0
Nem pénzügyi vállalatok Államháztartás Háztartások
Külföld A teljes körű pénzügyi számlák összeállításával egyidejűleg az MNB a Központi Statisztikai Hivatallal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve elkészítette az Európai Bizottság számára kiküldendő EDP- (Excessive Deficit Procedure, túlzotthiány-eljárás) jelentést, amely az államháztartás hiányára és az ún. maastrichti adósságra vonatkozóan tartalmaz statisztikai adatokat. Az intézmények közötti munkamegosztás alapján az MNB az államadóssággal és az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos adatszolgáltatást végzi. Az államháztartás bruttó, névértékes adóssága az EDP-jelentésben közölt adatok szerint 2012 végén 22 393 milliárd forint volt (az éves GDP 79,8 százaléka).
Egyéb információk
2013 harmadik negyedévében lezajlott annak az MNB-rendelettervezetnek a nyilvános konzultációja, amely a jegybanki információs rendszerhez, elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő, 2014. évi adatszolgáltatási kötelezettségekről szól, majd megtörtént a rendelet véglegesítése és a vezetői döntésre való előkészítése.
Időközi jelentés 2013. november 28.
Nyomda: D-Plus H−1037 Budapest, Csillaghegyi út 19−21.
