7.1.Ahazaijelzáloglevél-finanszírozásfejlesztése a 2007 óta tartó pénzügyi és gazdasági válság rávilágított arra, hogy a bankok mérlegén belüli túlzott lejárati eltérés stresszhelyzetben súlyos következményekkel járhat. noha a modern bankrendszer és pénzügyi közvetítés természetéből fakadó jelenség, hogy a források lejárata átlagosan rövidebb az eszközökénél, és ilyen módon teljes lejárati összhang soha nem érhető el, a pénzügyi stabilitás érdekében törekedni kell a lejárati eltérések egészséges szinten tartására. ennek a célnak az elősegítésére alkalmas eszköz, amikor a hitelintézetek a jellemzően hosszú lejáratú jelzáloghitelek finanszírozásához valamilyen közepes vagy hosszú lejáratú értékpapír kibocsátásával teremtik meg a forrást. nemzetközi szinten a tőkepiacok egyik fontos szegmense a jelzáloglevél-piac, amely a pénzügyi intézmények által kibocsátott hosszú lejáratú értékpapír-állomány mintegy 15 százalékát adja, míg az euróban denominált értékpapírok esetén a 29 százalékát. 38 Ugyanakkor magyarországon a jelzáloglevél nem igazán vált jelentős súlyú finanszírozási eszközzé. mivel pénzügyi stabilitási szempontból kívánatosnak ítéljük a jelzáloglevél alapú finanszírozás jövőbeli nagyobb térnyerését, ezért megvizsgáltuk egy intézményi modellváltás potenciális előnyeit és hátrányait. a modellváltás keretében megszűnne a specializált jelzálogbankok jelzáloglevél-kibocsátási monopóliuma, és az univerzális bankok is jogosultak lennének jelzálogleve-
lek kibocsátására. ennek feltétele természetesen az volna, hogy az új modellben se változzanak a jelzáloglevelek fedezettségére vonatkozó szigorú előírások, garanciák, így a jelenlegi kockázati profil (jó minőség és ahhoz kapcsolódó árazás) megmaradjon.
AJELzáLOGLEVÉL-KiBOCSáTáS NEMzETKÖziMODELLJEi a jelzálog fedezete mellett kibocsátott értékpapír alapú finanszírozásra alapvetően kétfajta intézményi megoldás jött létre: az amerikai típusú értékpapírosítási modell, illetve az európában meghonosodott, évszázados hagyományokra visszatekintő 39 jelzáloglevél-, ún. pfandbrief-modell. magyarország is ez utóbbi családba tartozik. a jelzáloglevéllel történő finanszírozás számos típusát találjuk meg európa egyes országaiban, de ezek közül mindegyik ugyanazon a két alapelven, a fedezeti vagy a specialista elven nyugszik. A fedezeti elv szerint a kibocsátott jelzálogalapú értékpapírok mögött fedezetként teljes mértékben jelzáloggal biztosított jelzáloghitelek vagy közszektornak nyújtott (állami, önkormányzati) hitelek állhatnak40, így a befektető ezekből akkor is kielégítést nyer, ha maga a kibocsátó esetleg fizetésképtelenné válik. a specialista elv szerint a jelzáloglevél-
5.táblázat AjelzáloglevélleltörténőfinanszírozásintézményiformáiEurópában 1. Specializált modell Szabályozott intézmény, tevékenységkorlátozás
X
Hitelezés és fedezetkezelés szervezeti szétválasztása
2. SPV-modell
4. Univerzális különengedély nélkül
X X
X
X
X
X
Kibocsátás az általános polgárjogi keretek között Példa az intézményt alkalmazó országra
5. Nem szabályozott struktúra
X X
Felügyeleti engedély Kibocsátás speciális szabályozása
3. Univerzális külön engedéllyel
X Luxemburg, Magyarország
Franciaország, Írország
Dánia, Németország
Csehország, Spanyolország
Egyesült Királyság, Hollandia
Megjegyzés: Az SPV-struktúra keretében a hitelkihelyező bank egy olyan szabályozott leánybankot hoz létre, melynek tevékenysége kizárólag a fede zetkezelésre, valamint a jelzáloglevél kibocsátására terjed ki. Ehhez hasonló módon, de az általános polgárjogi keretek között működik az a nem szabályozott struktúra, ahol a létrehozott speciális célú társaság a kezelésében lévő fedezetekkel garanciát vállal az anyabank által kibocsátott érték papírokra. Forrás: European Covered Bond Council. 2010. június végére vonatkozó információ, a kötvénypiacokat leképező Barclay Global Aggregate Index súlyai alapján. A jelzáloglevéllel történő finanszírozás európai hagyományai 1769-ig nyúlnak vissza, a szabályozásukra született első jogszabály 1900-ban lépett hatályba. Napjainkra 31 európai ország bír jelzáloglevél-szabályozással, amelyek egy része külön speciális jogszabályi keretet alkotott, más része az általános polgári és kereskedelmi jogi keretek, valamint az adott instrumentumra vonatkozó egyedi szerződéses feltételek alapján határozza meg a kötvényekkel és a kibocsátókkal kapcsolatos elvárásokat. 40 Ezek számítanak elsődleges fedezetnek, ezeken kívül a jelzáloglevelek mögött magas minőségű pótfedezet (jellemzően állampapír) állhat még. 38 39
58
jelentés a pénzügyi stabilitásról • 2010. november
