Kiemeltkockázatok A svájci frank árfolyamának erős szinten történő fennmaradása, a bankadó és a kilakoltatási moratórium fenntartása kedvezőtlenül érinti a bankrendszer jövedelemtermelő képességét. A regionális versenyképességi előny elvesztése miatt a hazai bankrendszer hátrányos helyzetbe kerülhet a külföldi anyabanki finanszírozás elosztásában. Mindez annak kockázatát növeli, hogy a pénzügyi rendszer hitelkibocsátása és így a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása tovább csökken. A hazai bankrendszer működési környezetének elmúlt időszakban megfigyelhető jelentős romlása az erős tulajdonosi háttér és a hazai bankok magas tőkeellátottsága miatt azonban nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
AzUSA-banelkezdődheta mennyiségilazításmásodikhulláma, ugyanakkoraszuverénkockázatok növekedésefőkéntazeurozónában törékennyétehetiagazdasági fellendülést
a globális gazdasági válság kezdetétől fogva számos ország példátlan nagyságú forrásokat mozgósított a gazdaság és a pénzügyi piacok helyreállítása érdekében. a fiskális gazdasági ösztönzés fenntarthatósága azonban mára, főként az eurozónában erősen megkérdőjeleződött. a kormányok nagymértékű deficitcsökkentési tervekkel próbálják a piacok bizalmát erősíteni, ami viszont rövid távon csökkentheti a gazdasági fellendülés sebességét. további probléma, hogy az európai hitelintézetek jelentős méretű forrásmegújítási igénye nagyméretű államadósság-megújítási igényekkel párhuzamosan jelentkezik, ami a pénzügyi intézményeknél erőteljesebb eszközoldali mérlegalkalmazkodásban csapódhat le. több fejlett országban a fiskális mozgástér beszűkülése miatt csak a jegybanki politika képes gazdaságösztönzésre. a lassú gazdasági növekedésre az Usa központi bankjának szerepét betöltő Fed, az angol és a japán jegybank a mennyiségi lazítás második hullámával reagált.
Hazánkkockázatimegítélése tartósanelmaradatöbbirégiós országétól
a piac különösen érzékeny a magyarországgal és főleg annak költségvetésével kapcsolatos hírekre, ami tükröződik az eszközárak régiósnál számottevően magasabb volatilitásában. 2010. június eleje óta az ország kockázati megítélése romlott, és jelentősen elszakadt a régiótól. a piac kedvezőtlen eseményként ítélte meg a nemzetközi intézményekkel történő tárgyalások eredmény nélküli lezárását. Õsszel azonban számottevően enyhültek ezek a pénzpiaci feszültségek, miután a kormány elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos, majd később a jövő évi 3 százalékos gDp-arányos költségvetési hiánycél tartása mellett.
Avártgazdaságifellendülést nemcsakakülsőkereslet törékenysége,hanemazerőssvájci frankárfolyamfennmaradásais veszélyezteti
előrejelzésünk szerint a gazdasági növekedés a következő években érdemben tovább gyorsulhat. a fellendülés sebességét illetően azonban számos kockázat azonosítható. a külső konjunktúra törékenysége az eurozóna országok fiskális kiigazításának negatív makrogazdasági hatásából ered. a forint svájci frankkal szembeni leértékelődése pedig – különösen, ha ez a svájci frank euróval szembeni erősödésén keresztül valósul meg – a belső kereslet csökkenésén keresztül számottevően ronthatja a magyar gazdaság növekedési kilátásait.
Akormányősszelbejelentett akciótervestabilizálhatjaa költségvetéspozícióját,azonban hosszútávonfenntarthatósági problémákatokozhat
a kormány bejelentése nyomán a 2010-es és 2011-es hiánycél teljesülhet. a foglalkoztatás bővülése és a személyi jövedelemadó tervezett mérséklése javíthatja a háztartási ügyfelek hitelképességét, a társasági adó csökkentése pedig ösztönözheti a beruházásokat és a hitelfelvételt. Ugyanakkor a különadók bevezetése csökkenti az adózási rendszer kiszámíthatóságát, és hosszabb távon kedvezőtlenebb beruházási környezetet teremthet, valamint strukturális lépések hiányában gyengíti a költségvetés fenntarthatóságát. a nyugdíjjelentés a pénzügyi stabilitásról • 2010. november
7
