4.5. A helyreállítással és szanálással összefüggő felvigyázói feladatok, ezek hatása a fizetési rendszerekre 4.6. A pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő üzemzavarok szorosabb nyomon követése

4.5. A helyreállítással és szanálással összefüggő felvigyázói feladatok, ezek hatása a fizetési rendszerekre

A pénzügyi infrastruktúrák működése alapvetően meghatározza a pénzügyi rendszer stabilitását ezért a nemzetközi ajánlások új védelmi vonalként helyreállítási 61 és szanálási tervek kidolgozását javasolják a pénzügyi infrastruktúra intézményei vonatkozásá

ban. A pénzügyi infrastruktúrát alkotó rendszereket üzemeltető intézmények rendszerkockázati szempontból kritikus szolgáltatásokat nyújtanak a piac többi szereplője számára. Jelentőségüknél fogva olyan kockázatkezelési módszereket és eljárásokat kell alkalmazniuk, amelyek minimálisra csökkentik a működési zavarok bekövetkezésének valószínűségét és minden körülmény között biztosítják a kritikus funkciók folyamatos ellátását –itt tehát nem a teljes szolgáltatási kör, hanem csak a kritikus funkciók folyamatos ellátása a cél. Természetesen a kockázatot nem lehet teljes mértékben eliminálni a rendszerből, azonban fel lehet készülni az egyes zavart okozó események kezelésére. A BIS keretein belül működő Pénzforgalmi és pénzügyi infrastruktúra bizottság (CPMI), valamint az IOSCO az előzőek okán adta ki 2014 októberében a pénzügyi infrastruktúrák helyreállítására és szanálására vonatkozó ajánlásait. Az ajánlás tulajdonképpen egy útmutató és eszköztár egyben, hogy milyen elvek és eszközök mentén kell felépíteni a helyreállítási, illetve szanálási tervet. Az alkalmazott eszközöket mindig az adott pénzügyi infrastruktúra sajátosságaihoz igazodva kell alkalmazni, biztosítva a transzparenciát. Ezek alapján a pénzügyi infrastruktúrát alkotó intézményeknek rendelkezniük kell helyreállítási és szanálási tervekkel. A két terv tartalmát tekintve hasonló, hiszen céljuk a kritikus szolgáltatás nyújtásának biztosítása. A különbséget az adja, hogy a helyreállítási tervet maga a pénzügyi infrastruktúra, a szanálási tervet viszont a szanálási hatóság –Magyarországon az MNB 62 –készíti el. Ezzel összhangban a helyreállítási tervet a kritikus helyzetbe került intézménynek, míg a szanálási tervet a szanálási hatóságnak kell végrehajtania. A kapcsolódó kockázatokat a felvigyázók mind a helyreállítási, mind a szanálási terv kialakításakor felmérik és értékelik.

Magyarországon az értékpapír elszámolási és kiegyenlítési rendszert üzemeltető KELER-csoport megkezdte a helyreállítási tervének kidolgozását 2014-ben. Ennek eredményeként 2014 novemberében a KELER Központi Értéktár igazgatósága elfogadta a vállalat hitelintézeti helyreállítási tervét, illetve 2014 harmadik negyedévében a KELER KSZF helyreállítási tervének egyik részeként megalkotta a végső veszteségallokációs koncepcióját. Utóbbi keretein belül a KELER KSZF meghatározta azokat az eszközöket, illetve eljárásokat, amelyeket a központi szerződő fél alkalmazhat olyan mértékű klíringtagi nemteljesítés esetén, ami teljes mértékben kimeríti a nemteljesítésben vétkes fél egyéni biztosítékait, az adott piacra megképzett kollektív biztosítékot 63 , tehát a nemteljesítés esetére megképzett garanciaalapot, valamint a KELER KSZF EMIR szerint nemteljesítésből adódó veszteség fedezésére felhasználható tőkéjét is 64 . A helyreállítási tervek kialakításánál elegendő rugalmasságot kell biztosítani a helyreállító félnek, így fontos, hogy a helyreállítási tervekben lévő kockázatokat a pénzügyi infrastruktúrák felvigyázói is előzetesen felmérjék és értékeljék.

61 Ez a rendszerek pénzügyi helyreállításra utal, és új elemként jelenik meg a korábban is létező üzletmenet folytonossági (BCP), illetve katasztrófa elhárítási (DRP) terv mellett. 62 A hazai szanálási keretrendszer hatálya a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra terjed ki, tehát a pénzügyi infrastruktúrák közül az

MNB-nek csak azokra kell szanálási tervet készítenie, melyek ilyen formában működnek (pl. a hitelintézeti formában működő KELER Zrt.-re). 63 A nemteljesítésben vétlen felek által megképzett tartalék és a KELER KSZF limitált hozzájárulása a saját tőkéjéből. 64 A KELER KSZF klíringtagi fórum keretein belül ismertette a koncepciót a piaci résztvevőkkel, akik nem éltek észrevétellel a koncepció kapcsán.