3.6. A forint CLS-rendszerhez való csatlakozásának fejleményei

A jegybank és a CLS Bank International által 2014 elején indított közös projekt átvilágítási szakasza 2014 októberében sikeresen lezárult, ezt követően pedig

megkezdődött a rendszer bevezetése. Ez az átvilágítás során azonosított harmonizációs feladatok megoldását, illetve a várhatóan 2015 novemberében élesedő banküzemi megoldás kidolgozását célozza. 2014 februárjában azzal a céllal indított közös projektet az MNB és a CLS, hogy a forint kiegyenlítési devizává váljon a CLS által nyújtott, folyamatosan kapcsolt kiegyenlítési szolgáltatás (Continuous Linked Settlement) felhasználói számára. A hitelintézetek jelenleg tizenhét devizában tudják multilaterális nettó módon kiegyenlíteni a bankközi devizaügyleteket a rendszerben. A magyar fizetőeszköz csatlakozásával lehetőség nyílik arra, hogy a forint és más CLS-devizák közötti ügyletek devizakiegyenlítési kockázattól 47 mentesen kerüljenek kiegyenlítésre, amivel egy eddig kevéssé kezelt kockázati típus kiküszöbölése válik lehetővé a szolgáltatáshoz csatlakozó hazai és nemzetközi bankok számára. A CLS által nyújtott szolgáltatás tehát azzal, hogy nemzetközileg harmonizált folyamatokat hoz létre, hozzájárul mind a nemzetközi, mind pedig az adott országon belüli bankközi együttműködés biztonságának növeléséhez. A projekttagok által kitűzött élesedési céldátum 2015. november 16., ettől a naptól kezdve a forint is kiegyenlítési deviza lesz a CLS-rendszerben.

A projekt átvilágítási szakaszának keretében a CLS megismerte a hazai jogi környezetet és elemezte a hazai devizaforgalmat, továbbá elindult a jegybankkal közös operatív folyamatok megtervezése

és kialakítása. Az átvilágítási szakasz során gyűjtött információk alapján a CLS és a jegybank vezetősége döntést hozott arról, hogy a projekt az implementáció szakaszába léphet, vagyis nincs jogi, üzleti és technikai akadálya annak, hogy a szolgáltatás a forinttal kapcsolatban is elérhetővé váljon. Az implementáció egy éve alatt elvégzendő feladatok közé tartozik a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény 48 pontosító módosítása, mely révén a CLS által nemzetközileg elvárt jogi környezet Magyarországon is megteremtődik. További feladat a VIBER és a CLS informatikai rendszereinek összehangolása, a jövőbeli működés alapos tesztelése a rendszert használni szándékozó bankok részvételével, illetve a jegybank számlavezetési politikájának és üzleti feltételeinek módosítása. Az egyik legfontosabb működésbeli változás a VIBER üzemidejének meghosszabbítása lesz, amely egy órával korábbi, reggel hét órai napnyitást fog jelenteni 2015. augusztus 3-tól. Minderre azért van szükség, mert a CLS globálisan harmonizált működési rendjében a középeurópai idő szerinti hét és kilenc óra közötti időablak fog rendelkezésre állni a forintbefizetések teljesítésére. A CLS-ben rendszertagsággal rendelkező külföldi bankoknak szükséges olyan hazai forintszámla-vezetőt találniuk, amely a CLS által meghatározott befizetési menetrend szerint, tehát a reggeli órákban elegendő forintlikviditással rendelkezik ahhoz, hogy a CLS MNB-nél vezetett forintszámlájára átutalja a külföldi rendszertag által befizetendő összeget (19. ábra). Ez amellett, hogy versenyhelyzetet teremt a hazai számlavezetők között, rávilágít a bankközi forintpiac szerepének fontosságára is, hiszen a bankok reggeli likviditásuk kezeléséhez a bankközi piacról is szerezhetnek be forrásokat. A 2015. november 16-i indulás előtt két tesztszakaszra fog sor kerülni, amelyek a jövőbeli működés minden részletére ki fognak terjedni. A külföldi bankoknak nyújtott számlavezetési szolgáltatás kialakítása mellett a hazai bankok CLS-rendszerhez való hozzáférésének kiépítése is szükséges. A CLS-szolgáltatás igénybevételére közvetlen és közvetett úton van mód, ezek különbségeiről a 2014-es Fizetési rendszer jelentésben részletes információk állnak rendelkezésre. Az MNB kiemelt célja, hogy a hazai bankok saját forgalmukat a CLS-szolgáltatás igénybevételével egyenlítsék ki, mivel a hazai pénzügyi rendszer stabilitásához így tud hozzájárulni a forint CLS-rendszerbe való bevezetése.

47 A devizakiegyenlítési kockázat, vagy más néven Herstatt-kockázat annak kockázatát jelenti, hogy egy devizaügylet ellenértéke nem érkezik meg a saját kötelezettségét már teljesítő félhez. Mindez összefüggésben van a világ fizetési rendszerei által alkalmazott eltérő nyitvatartási időkkel, mely különbségek pedig alapvetően időzónabeli eltérésekből fakadnak. 48 2003. évi XXIII. törvény.

19. ábra A CLS-tagság kapcsolati rendszere

KÜLFÖLDI BANK

HAZAI BANK 1. Rendszertagság

2. Számlavezetés+

MNB - VIBER CLS

A CLS csatlakozás jelentős változtatásokat követelhet meg a számlavezető bankok likviditáskezelése terén.

Amíg korábban napon belül jobban elosztva jelentek meg az ügyfelek devizatranzakciókhoz kapcsolódó forintfizetései, addig a CLS használatával mindezek a nap elejei órákban fognak koncentrálódni, habár a CLS által elvégzett nettósítás révén az adott napi összérték csökkenni fog. Mivel a CLS rendszertagja inak túlnyomó többsége nem rendszertag a VIBERben, amennyiben a forintügyleteikre is igénybe szeretnék venni a CLS szolgáltatását, számlavezető bankot kell találniuk a VIBER rendszertagjai köréből. Jelenleg is fennállnak ilyen szerződéses viszonyok, a CLS-használat azonban változást fog hozni a közvetett ügyfelek forgalmában, mivel kora reggeli időkritikus tételek teljesítését fogja megkövetelni a számlavezetőtől. Azoknak a forintszámla-vezetőknek, akik jelenleg több CLS-tagnak is számlát vezetnek, további kihívást jelenthet, hogy az eddig belső számlavezető rendszereikben teljesíthető átutalásokat ezentúl VIBER-ben kell teljesíteniük, habár szintén alacso nyabb összértékben. Ez utóbbi olyan bankok számára jelenthet nehézséget, amelyek kevés tartalékköteles forrással rendelkeznek, mivel így a VIBER-ben lévő likviditásuk részét alkotó kötelező tartalékuk abszo lút értékben kisebb. A VIBER-ben jelentkező egyedi likviditási feszültség feloldása alapvetően két módon lehetséges: (i) az érintett bank fedezetképes értékpapírt zárol, amivel megnöveli a jegybanktól igénybe vehető napközbeni hitelkeretét, vagy (ii) az érintett bank a bankközi piacon olyan ügyletet köt, amellyel napközbeni forintlikviditáshoz jut. A likviditási helyzet rendezésére a reggeli órákban szűk időkeret állhat rendelkezésre, így a potenciális számlavezetők részéről a számlavezetési szolgáltatás nyújtása további felkészülést igényel. Mivel a VIBER-ben rendszerszinten elérhető likviditás megfelelőnek tekinthető, az ennek újraosztását lehetővé tevő bankközi piac szerepének felértékelődését várja az MNB a CLS-csatlakozást követően.