MAGYAR NEMZETI BANK
3.6. A forint CLS-rendszerhez való csatlakozásának fejleményei A jegybank és a CLS Bank International által 2014 elején indított közös projekt átvilágítási szakasza 2014 októberében sikeresen lezárult, ezt követően pedig megkezdődött a rendszer bevezetése. Ez az átvilágítás során azonosított harmonizációs feladatok megoldását, illetve a várhatóan 2015 novemberében élesedő banküzemi megoldás kidolgozását célozza. 2014 februárjában azzal a céllal indított közös projektet az MNB és a CLS, hogy a forint kiegyenlítési devizává váljon a CLS által nyújtott, folyamatosan kapcsolt kiegyenlítési szolgáltatás (Continuous Linked Settlement) felhasználói számára. A hitelintézetek jelenleg tizenhét devizában tudják multilaterális nettó módon kiegyenlíteni a bankközi devizaügyleteket a rendszerben. A magyar fizetőeszköz csatlakozásával lehetőség nyílik arra, hogy a forint és más CLS-devizák közötti ügyletek devizakiegyenlítési kockázattól47 mentesen kerüljenek kiegyenlítésre, amivel egy eddig kevéssé kezelt kockázati típus kiküszöbölése válik lehetővé a szolgáltatáshoz csatlakozó hazai és nemzetközi bankok számára. A CLS által nyújtott szolgáltatás tehát azzal, hogy nemzetközileg harmonizált folyamatokat hoz létre, hozzájárul mind a nemzetközi, mind pedig az adott országon belüli bankközi együttműködés biztonságának növeléséhez. A projekttagok által kitűzött élesedési céldátum 2015. november 16., ettől a naptól kezdve a forint is kiegyenlítési deviza lesz a CLS-rendszerben. A projekt átvilágítási szakaszának keretében a CLS megismerte a hazai jogi környezetet és elemezte a hazai devizaforgalmat, továbbá elindult a jegybankkal közös operatív folyamatok megtervezése és kialakítása. Az átvilágítási szakasz során gyűjtött információk alapján a CLS és a jegybank vezetősége döntést hozott arról, hogy a projekt az implementáció szakaszába léphet, vagyis nincs jogi, üzleti és technikai akadálya annak, hogy a szolgáltatás a forinttal kapcsolatban is elérhetővé váljon. Az implementáció egy éve alatt elvégzendő feladatok közé tartozik a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő
teljesítés véglegességéről szóló törvény48 pontosító módosítása, mely révén a CLS által nemzetközileg elvárt jogi környezet Magyarországon is megteremtődik. További feladat a VIBER és a CLS informatikai rendszereinek összehangolása, a jövőbeli működés alapos tesztelése a rendszert használni szándékozó bankok részvételével, illetve a jegybank számlavezetési politikájának és üzleti feltételeinek módosítása. Az egyik legfontosabb működésbeli változás a VIBER üzemidejének meghosszabbítása lesz, amely egy órával korábbi, reggel hét órai napnyitást fog jelenteni 2015. augusztus 3-tól. Minderre azért van szükség, mert a CLS globálisan harmonizált működési rendjében a középeurópai idő szerinti hét és kilenc óra közötti időablak fog rendelkezésre állni a forintbefizetések teljesítésére. A CLS-ben rendszertagsággal rendelkező külföldi bankoknak szükséges olyan hazai forintszámla-vezetőt találniuk, amely a CLS által meghatározott befizetési menetrend szerint, tehát a reggeli órákban elegendő forintlikviditással rendelkezik ahhoz, hogy a CLS MNB-nél vezetett forintszámlájára átutalja a külföldi rendszertag által befizetendő összeget (19. ábra). Ez amellett, hogy versenyhelyzetet teremt a hazai számlavezetők között, rávilágít a bankközi forintpiac szerepének fontosságára is, hiszen a bankok reggeli likviditásuk kezeléséhez a bankközi piacról is szerezhetnek be forrásokat. A 2015. november 16-i indulás előtt két tesztszakaszra fog sor kerülni, amelyek a jövőbeli működés minden részletére ki fognak terjedni. A külföldi bankoknak nyújtott számlavezetési szolgáltatás kialakítása mellett a hazai bankok CLS-rendszerhez való hozzáférésének kiépítése is szükséges. A CLS-szolgáltatás igénybevételére közvetlen és közvetett úton van mód, ezek különbségeiről a 2014-es Fizetési rendszer jelentésben részletes információk állnak rendelkezésre. Az MNB kiemelt célja, hogy a hazai bankok saját forgalmukat a CLS-szolgáltatás igénybevételével egyenlítsék ki, mivel a hazai pénzügyi rendszer stabilitásához így tud hozzájárulni a forint CLS-rendszerbe való bevezetése.
A devizakiegyenlítési kockázat, vagy más néven Herstatt-kockázat annak kockázatát jelenti, hogy egy devizaügylet ellenértéke nem érkezik meg a saját kötelezettségét már teljesítő félhez. Mindez összefüggésben van a világ fizetési rendszerei által alkalmazott eltérő nyitvatartási időkkel, mely különbségek pedig alapvetően időzónabeli eltérésekből fakadnak. 48 2003. évi XXIII. törvény. 47
48
Fizetési rendszer jelentés • 2015. JÚnIUS
