3.4. Kereskedői kártyahasználat-ösztönzés

A bankközi jutalék csökkentése következtében mérséklődő kártyaelfogadási költségek miatt a nagyobb forgalmú kereskedők számára a készpénzes fizetések feldolgozásánál olcsóbbá válhat a kártyaelfogadás. A fizetési kártyás vásárlások során alkalmazott bankközi jutalékok 2014-ben megvalósított csökkentése következtében a hazai kereskedők számára jelentősen alacsonyabbá vált a kártyaelfogadás költsége, mivel a bankközi jutalék beépül a kereskedők által a kártyaelfogadásért fizetett díjba. Ennek következtében a legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi vállalatok számára a készpénzes és a kártyás tranzakciók költsége közötti különbség jelentősen lecsökkent, egyes esetekben pedig akár alacsonyabbá is válhatott. Fontos, hogy a két fizetési mód költségeinek az összehasonlításakor az adott fizetési módhoz kapcsolódó összes költséget figyelembe kell venni, nem kizárólag a közvetlenül felmerülő költségeket. A kártyás fizetés esetén ugyanis a költségek nagyobb része közvetlenül a fizetési tranzakció feldolgozásához kapcsolódóan merül fel, míg a készpénzes fizetések feldolgozásának költsége csak részben jelenik meg a készpénzes szolgáltatások pénzforgalmi díjaiban, egy részük egyéb szolgáltatások költségeiként valamint a magasabb munkaerőköltségekben jelentkezik. A költségcsökkentés hatásainak pontos értékeléséhez tehát a fizetési műveletek lebonyolításának teljes körű költségfelmérése szükséges, figyelembe véve a fizetési műveletekhez kapcsolódó összes tevékenység erőforrásigényét. Amennyiben a legnagyobb forgalmú kiskereskedőknél emelkedik a kártyás vásárlási forgalom aránya a teljes forgalmon belül, úgy a bankközijutalék-csökkentés következtében –a készpénzes és a kártyás fizetési mód eltérő költségszerkezetének hatására –a jövőben egyre szélesebb körben válhat alacsonyabbá a kártyás fizetések feldolgozásának költsége a készpénzes fizetésekénél.

A kereskedők közreműködésével a vásárlás pillanatában megvalósuló használatösztönzés hatékonyan támogathatja a kártyás fizetési forgalom emelkedését.

Mivel a legnagyobb forgalmú kereskedők üzleteiben már jelenleg is elérhető a kártyás fizetési lehetőség, a vásárlók nagy többsége pedig rendelkezik fizetési kártyával és fizetési számlára kapja rendszeres jövedelmét, már most is adottak a feltételei a jelenleginél jóval intenzívebb kártyahasználatnak. Ahhoz azonban, hogy valóban a korábbinál több esetben valósuljon meg a kártyás fizetés, egyrészt érdekeltté kell tenni a fogyasztókat is a fizetési kártyák használatában –vagyis ösztönözni kell a vásárlókat a kártyahasználatra –másrészt pedig megfelelően kell tájékoztatni őket a kártyahasználat folyamatáról és előnyeiről. A korábbi, jellemzően kártyakibocsátók által folytatott kártyahasználat-ösztönzés esetén a vásárlók tájékoztatása, a vásárlás és a kedvezmények érvényesítése három különböző időpontban történt meg, ez pedig csökkenthette az ösztönzési programok hatékonyságát. Ezzel szemben a kereskedők aktív közreműködésével megvalósított használatösztönzés során a tájékoztatás és a kedvezmények igénybevétele egyaránt a vásárlás pillanatában valósulhat meg.

Az MNB határozott elvárása, hogy a legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi vállalatok a bankközijutalékcsökkentés következtében megtakarított működési költségek egy részét a fizetésikártya-használat ösztönzésére fordítsák. A legnagyobb forgalmú kiskereskedők a bankközi jutalékok csökkentésének hatására mérséklődő kártyaelfogadói költségek miatt jelentős mértékű –a legnagyobb forgalmú kiskereskedők esetében akár több száz millió forintos –költségcsökkentést is elérhettek éves szinten. Az MNB az elmúlt fél évben harminc nagy forgalmú kiskereskedelmi és szolgáltató vállalattal vette fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy a vásárlók széles körét érintő, a piaci szereplők együttműködésén alapuló kártyahasználat-ösztönző programok jöjjenek létre. Az MNB koordinálásával megvalósuló használatösztönzésben közreműködnek a Magyarországon jelenlévő nemzetközi kártyatársaságok és a pénzforgalmi szolgáltatók is. A program sikeres megvalósításához azonban elsősorban a kereskedők aktív részvételére van szükség. Ennek keretében az MNB elvárja, hogy a saját hálózatukban olyan kártyahasználat-ösztönző és tájékoztatási rendszert hozzanak létre ezek a szereplők, ami biztosítja, hogy a vásárlás pillanatában az egyébként már fizetési kártyával rendelkező vásárlók megfelelő információkkal rendelkezzen a kártyás fizetési folyamatról és érdekeltek is legyenek abban, hogy kártyával fizessenek.

Az ösztönzőprogram hatékonyságának növelése érdekében a kereskedők igényeire szabott egyéni megoldásokat kell létrehozni, az MNB és a piaci szereplők által közösen meghatározott keretrendszer alapján.

A lebonyolítás egyszerűsítése, a költségek csökkentése és a megvalósítás gyorsítása érdekében nem célszerű nagymértékben egységesített használatösztönző programot létrehozni. A használatösztönzés alapvető kereteinek egységesítése mellett megfelelő teret kell hagyni a piaci szereplőknek arra, hogy a saját működési jellemzőikhez és igényeikhez igazítsák a programot. A használatösztönző program főbb elemei alapján a kereskedőknek a fizetés pillanatában vagy azt közvetlenül megelőzően fel kell ajánlaniuk a vásárlóknak a kártyás fizetési lehetőséget és tájékoztatniuk kell őket a kártyás fizetési folyamatról, emellett valamilyen módon érdekeltté kell tenniük a kártyával rendelkező ügyfeleket a kártyás fizetésben. Ez történhet kedvezmények nyújtásával, a nagyobb kereskedelmi láncok többségében már jelenleg is működő törzsvásárlói programokon keresztül, de bármilyen egyéb módon is, amelynek hatására a kártyával fizető ügyfél előnybe kerül a készpénzes fizetéshez képest. A használatösztönző programokon belül a résztvevő kereskedők saját alkalmazottaikat is érdekeltté tehetik a kártyahasználat arányának emelésében. Lényeges eleme a használatösztönző programnak, hogy a kereskedők a saját tájékoztatási felületeiken nyilvánosan is közzéteszik a náluk működő ösztönző rendszerrel kapcsolatos információkat, így szélesebb kör számára is elérhetővé téve ezeket. Abban az esetben továbbá, ha a kereskedőnek vannak olyan egységei, amelyekben még nem lehetséges a kártyás fizetés, azt is szükséges kiépíteni.