MAGYAR NEMZETI BANK
3.4. Kereskedői kártyahasználat-ösztönzés A bankközi jutalék csökkentése következtében mérséklődő kártyaelfogadási költségek miatt a nagyobb forgalmú kereskedők számára a készpénzes fizetések feldolgozásánál olcsóbbá válhat a kártyaelfogadás. A fizetési kártyás vásárlások során alkalmazott bankközi jutalékok 2014-ben megvalósított csökkentése következtében a hazai kereskedők számára jelentősen alacsonyabbá vált a kártyaelfogadás költsége, mivel a bankközi jutalék beépül a kereskedők által a kártyaelfogadásért fizetett díjba. Ennek következtében a legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi vállalatok számára a készpénzes és a kártyás tranzakciók költsége közötti különbség jelentősen lecsökkent, egyes esetekben pedig akár alacsonyabbá is válhatott. Fontos, hogy a két fizetési mód költségeinek az összehasonlításakor az adott fizetési módhoz kapcsolódó összes költséget figyelembe kell venni, nem kizárólag a közvetlenül felmerülő költségeket. A kártyás fizetés esetén ugyanis a költségek nagyobb része közvetlenül a fizetési tranzakció feldolgozásához kapcsolódóan merül fel, míg a készpénzes fizetések feldolgozásának költsége csak részben jelenik meg a készpénzes szolgáltatások pénzforgalmi díjaiban, egy részük egyéb szolgáltatások költségeiként valamint a magasabb munkaerőköltségekben jelentkezik. A költségcsökkentés hatásainak pontos értékeléséhez tehát a fizetési műveletek lebonyolításának teljes körű költségfelmérése szükséges, figyelembe véve a fizetési műveletekhez kapcsolódó összes tevékenység erőforrásigényét. Amennyiben a legnagyobb forgalmú kiskereskedőknél emelkedik a kártyás vásárlási forgalom aránya a teljes forgalmon belül, úgy a bankközijutalék-csökkentés következtében – a készpénzes és a kártyás fizetési mód eltérő költségszerkezetének hatására – a jövőben egyre szélesebb körben válhat alacsonyabbá a kártyás fizetések feldolgozásának költsége a készpénzes fizetésekénél. A kereskedők közreműködésével a vásárlás pillanatában megvalósuló használatösztönzés hatékonyan támogathatja a kártyás fizetési forgalom emelkedését. Mivel a legnagyobb forgalmú kereskedők üzleteiben már jelenleg is elérhető a kártyás fizetési lehetőség, a vásárlók nagy többsége pedig rendelkezik fizetési kártyával és fizetési számlára kapja rendszeres jövedelmét, már most is adottak a feltételei a jelenleginél jóval intenzívebb kártyahasználatnak. Ahhoz azonban, hogy valóban a korábbinál több esetben valósuljon 44
Fizetési rendszer jelentés • 2015. JÚnIUS
meg a kártyás fizetés, egyrészt érdekeltté kell tenni a fogyasztókat is a fizetési kártyák használatában – vagyis ösztönözni kell a vásárlókat a kártyahasználatra – másrészt pedig megfelelően kell tájékoztatni őket a kártyahasználat folyamatáról és előnyeiről. A korábbi, jellemzően kártyakibocsátók által folytatott kártyahasználat-ösztönzés esetén a vásárlók tájékoztatása, a vásárlás és a kedvezmények érvényesítése három különböző időpontban történt meg, ez pedig csökkenthette az ösztönzési programok hatékonyságát. Ezzel szemben a kereskedők aktív közreműködésével megvalósított használatösztönzés során a tájékoztatás és a kedvezmények igénybevétele egyaránt a vásárlás pillanatában valósulhat meg. Az MNB határozott elvárása, hogy a legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi vállalatok a bankközijutalékcsökkentés következtében megtakarított működési költségek egy részét a fizetésikártya-használat ösztönzésére fordítsák. A legnagyobb forgalmú kiskereskedők a bankközi jutalékok csökkentésének hatására mérséklődő kártyaelfogadói költségek miatt jelentős mértékű – a legnagyobb forgalmú kiskereskedők esetében akár több száz millió forintos – költségcsökkentést is elérhettek éves szinten. Az MNB az elmúlt fél évben harminc nagy forgalmú kiskereskedelmi és szolgáltató vállalattal vette fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy a vásárlók széles körét érintő, a piaci szereplők együttműködésén alapuló kártyahasználat-ösztönző programok jöjjenek létre. Az MNB koordinálásával megvalósuló használatösztönzésben közreműködnek a Magyarországon jelenlévő nemzetközi kártyatársaságok és a pénzforgalmi szolgáltatók is. A program sikeres megvalósításához azonban elsősorban a kereskedők aktív részvételére van szükség. Ennek keretében az MNB elvárja, hogy a saját hálózatukban olyan kártyahasználat-ösztönző és tájékoztatási rendszert hozzanak létre ezek a szereplők, ami biztosítja, hogy a vásárlás pillanatában az egyébként már fizetési kártyával rendelkező vásárlók megfelelő információkkal rendelkezzen a kártyás fizetési folyamatról és érdekeltek is legyenek abban, hogy kártyával fizessenek. Az ösztönzőprogram hatékonyságának növelése érdekében a kereskedők igényeire szabott egyéni megoldásokat kell létrehozni, az MNB és a piaci szereplők által közösen meghatározott keretrendszer alapján.
