I. MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK
I. 1. GLOBÁLIS
KONJUNKTÚRA ÉS KOCKÁZATI MEGÍTÉLÉS
I.
GLOBÁLIS KONJUNKTÚRA A világgazdaság fôbb régiói közül Japánban és az USAban a nyár óta javulnak a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátások, ezt jól illusztrálja a várakozásokat meghaladó, 7% feletti – kiugró ütemû – harmadik negyedéves növekedés az amerikai gazdaságban. Az USAban az optimistább várakozásokat fôleg a vállalati szektor javuló jövedelmezôségi mutatói magyarázzák. Óvatos optimizmusra az ad okot, hogy a vállalati szektor eredményeket ért el a fellendülés idején felhalmozott adósságállomány és többletkapacitások leépítésében. A kilátásokat beárnyékolja, hogy egyelôre az átszervezések következtében még magas a munkanélküliség, és a beruházási tevékenység élénkülése is visszafogott. A javuló tengerentúli konjunktúrával szemben a 2001–2002-es évek gazdasági lassulását idén sem követte gyors fellendülés Európában, az euróövezetben 2003 elsô felében alig fél százalékkal bôvült a gazdasági tevékenység. Habár az eurózónában a konjunktúravárakozások elmaradnak a tavasszal várttól, optimizmusra ad okot, hogy a kilátások kedvezôbbé váltak az ôszi hónapokban. A szerény európai növekedést fôleg a költségvetési hiány növekedése és a készletfelhalmozás tartja fenn, a magánfogyasztás, a beruházás és a nettó export csökkentôleg hat rá. Az alacsony fogyasztói bizalom mellett a növekedés fô gátja az európai export iránti elégtelen kereslet, melyre negatívan hat az euró erôsödése is. I-1. táblázat Világgazdasági és regionális növekedési ütemek 2001
Világgazdaság USA Euróövezet Kelet- és KözépEurópa
2002
2003*
2004*
Ápr.
Szept.
Ápr.
Szept.
2,4 0,3 1,5
3,0 2,4 0,9
3,2 2,2 1,1
3,2 2,6 0,5
4,1 3,6 2,3
4,1 3,9 1,9
3,0
3,0
3,4
3,4
4,3
4,1
Forrás: IMF (2003): World Economic Outlook, április, szeptember * Elôrejelzés
Az euróövezet gazdasága 2004 második felében érheti el újból a potenciális növekedési ütemet. A több éven
JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL
át elhúzódó gyenge növekedés erôsen próbára teszi a gazdasági szereplôket, így a pénzügyi stabilitás szempontjából is hordoz kockázatokat. NEMZETKÖZI KOCKÁZATI MEGÍTÉLÉS A fejlett országokban hosszú ideje gyenge konjunktúra következtében 2003 tavaszára rendkívül alacsony hozamok alakultak ki mind az euró-, mind a dollárpiacokon. A nyár folyamán – az USA növekedési kilátásainak javulásával párhuzamosan – a hosszú lejáratú hozamokban korrekció volt megfigyelhetô, mindazonáltal historikus összehasonlításban továbbra is igen alacsonynak tekinthetôk a dollár- és euróhozamok. A feltörekvô piacok szempontjából 2003 eddig eltelt idôszakában folytatódott a „kockázati étvágy” növekedése, a kockázati mutatók mérséklôdését tapasztalhattuk. Egyes feltörekvô országok (pl. Brazília, Oroszország) hitelminôsítése javult, és növelték a külföldi befektetôk érdeklôdését a fejlett országokban kialakult alacsony hozamszintek is. A feltörekvô országok dollárban kibocsátott kötvényeinek hozamfeláraiból számított kockázati mutató (EMBI) az elôzô évekkel összehasonlítva rendkívül alacsony szinten áll. A nemzetközi piacokon jól követhetô összefüggés van a fejlett gazdaságok hozamszintje és a kockázati felárak között. Alacsony dollár- és euróhozamok mellett a befektetôk figyelme a magasabb hozamú befektetések, pl. magasabb hozamú kötvények és részvények felé irányul, ami a kockázati felárak csökkenését okozza. Ez a folyamat játszódott le a fejlôdô országok szuverén kötvényei mellett a kockázatosabb vállalati kötvények piacán is, mind az európai, mind az amerikai piacokon. Hosszabb távon stabilitási kockázatokat hordozhat, ha tartósan emelkedni kezdenek a dollár- és eurókamatok. A fejlett országokbeli kamatciklus jövô év második felére várt – de jelenleg még bizonytalan – fordulópontja megváltoztathatja a feltörekvô országok számára jelenleg kedvezô befektetési környezetet. A befektetôk ebben a helyzetben várhatóan csak magasabb hozamkülönbség mellett lesznek hajlandóak kockázatosabb eszközöket tartani, megdrágítva a feltörekvô országok finanszírozási lehetôségeit.
15
