National geographic 2015 11

NG.HU

|

2015 . N OV E M B E R

|

ÁRA: 895 FT

Klímagondok TÚLÉLŐKALAUZ TÚLÉLÉSI KALAUZ

SK: 4,87 € I 17,8 LEI I 440 DIN 15011

9 771589 366009

MELEGEDÉS – HIDEG FEJJEL Bolygójavítási útmutató · Égi távdoktorok Energikus németek · Szegények napeleme Széntiszta Amerika? · Klímaűzött állatvilág

Kint az éjjel bársony ragyogása, bent az ölelĞ meleg.

Nekem gyerekként ilyen volt a karácsony és ma is ezt érzem, ha esténként a karosszékben kuporogva kedvenceimet olvashatom.

IFJ. VITRAY TAMÁS, A NATIONAL GEOGRAPHIC VEZETŐSZERKESZTŐJE

Ajándék

2-ŐT FIZET

3-AT KAP!*

mc.hu

4

MAGAZIN-ELŐFIZETÉS

VVálasszon álasszon a felsorolt fee soro t magazinok közül, ül és és rendelje je meg most! ovember 1.

1 és december deceember ber 4.

4 között kö áráé ár á rt hármat h 2015. no november kettőő áráért kap.* beefizetési b zetéssi határideje: határideejee: 2015.

0 . december 12.

12. Előfizetései mellé 12 me kéré ésé sére re ajá j ndék A befi kérésére ajándék kíséérők őkárty kár kár ká kárt áárt ártyát rty is küldünk. A megrendeléshez rt e látogasso ga on el kísérőkártyát kérjük, látogasson www.m mc.h hu oldalunkra, oolda ldalunkr u kr k a, vagy hívja ügyfélszolgálatunkat kra ügyfé féélszolgálatunkat aatt a 06-1-510-0888-as 06-1-510-0888 0 -as a www.mc.hu telefonszámon (hétköznap 8-16 óráig)!

2015. november 28. és december 23. között személyesen is előfizethet az alábbi helyszíneken: O ALLEE 1. emelet, O ARENA PLAZA földszinten, az ételudvarnál, O ÁRKÁD földszinten, az információnál, O WESTEND CITY CENTER Millennium udvar. autóMAGAZIN O Best O Cosmopolitan O ELLE O Kismama O Marie Claire O Meglepetés O Meglepetés konyha&rejtvény O National Geographic O Nők Lapja O Nők Lapja Egészség O Nők Lapja Ezotéria O Nők Lapja Évszakok O Nők Lapja Konyha O Nők Lapja Psziché O Story O Színes RTV O Wellness

*AA választ választo vvá választott három magazinért a két drágább lap díjának összegét kell fifizetnie ke zetnie tnnie nie Az első két kiválasztott lapot fél, illetve egy évre fizetheti ni zetnie. elő, őő, a két é eelőfizetés csak azonos periodikával rendelhető. Fél évre ét szóló előfi sz őfiz fizzzetések esetében a harmadik lap előfizetése fél évre, az éves előfi lőfifize e zetéseknél pedig egy évre szól.

T vábbbi információk Tová További inff a www.mc.hu honlapon. A jelen akcióban való rrész rés sz véte vé ellle hozzájárul ahhoz, hogy a Kiadó, valamint a tulajdonosárészvétellel nak na ak egyéb egyé eg yéb vállalkozásai a megadott személyes adatait marketingakci ak ciók óókhhoz,, promóciókhoz felhasználják. Kiadónk mindenkor érvéakciókhoz, nnyes yes Elő EElőfifizzetési Általános Szerződési Feltételeit megtekintheti a www.mc.hu w ww ww w w. w..mc. c honlapon. Jelen akcióban való részvétel nem vonható öössz s ze Kiad Ki d össze Kiadónk egyéb meghirdetett előfizetési akcióival. Az előfizetése tés té eke ket a 22016. év első hetétől kezdődően indítjuk. Ajánlatunk csak téseket belf be lfööldi kéz belföldi kézbesítés esetén érvényes.

13. ÉV FOLYA M • 11. SZ Á M

60 2015. NOVEMBER

Klímagondok – túlélőkalauz Hogyan oldjuk meg?

Hogyan alkalmazkodjunk?

16 Túlélőkalauz klímaváltozáshoz 1. 80 Túlélőkalauz klímaváltozáshoz 2.

A klímaváltozásra világszerte egyéni, vállalati, városi és országos szinten kell megoldást találnunk!

36 Változások előszele

Egy kis leleménnyel sikerülhet új utakat találni, miként boldogulhatunk a megváltozott éghajlatú Földön?

Lapindító

4

Fordulópont lehet ez az év

6

Vakmerő Braun Mihály analitikai kémikus

32

92 Kinek lesz ez jó?

Az új német energiaprogram célja az atomenergia és az ásványi tüzelőanyagok kiváltása.

Mely állatfajoknak kedvez a légkör melegedése? És mely fajok sínylik majd meg a klímaváltozást?

Írta Robert Kunzig Fényképezte Luca Locatelli

Írta Jennifer S. Holland Fényképezte Joel Sartore

58 Napos oldal?

102 Rovarcsalogató meleg

Írta Bordás Veronika

Írta Merkl Ottó

104 Madarak és éghajlatváltozás 60 Széntiszta Amerika?

Néhány évtizeden belül az Egyesült Államok mindenestül lemondhat a fosszilis tüzelőanyagokról. Írta Craig Welch Illusztráció Jason Treat

Írta Csörgő Tibor

106 A Föld távdoktorai Távérzékelő rendszerek adnak minden eddiginél részletesebb, pontosabb képet Földünk betegségeiről.

Szakértőnk válaszol Forrósodik a vita...

120

Mozaik Afrikai esők úrnője

124

Ökotudat Milyen idők is járnak? 126 Vegyérték Gázok a Földdel

Agytorna Álom, álom, édes álom

132

Keresőben

134

Földkelte a Holdon

136

Írta Peter Miller

68 Fény az éjszakában A napenergia átalakítja a harmadik világ szegényeinek életét. Írta Michael Edison Hayden Fényképezte Rubén Salgado Escudero

128

Párhuzam Édes élet – víz nélkül 130

A borítón Klímagondoktól szenvedő Földünk Fotó: Robert Simmon NASA Earth Observatory/NOAA/DOD

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK MEGJELENÉSE: 2015. DECEMBER 3.

E L Ő F I Z ET É S : Fizessen elő a National Geographic Magyarország magazinra! Kérdéseivel hívja a (06) 1 510-0888-as telefonszámot!

E-MAIL: ngelofizetes@centralmediacsoport.hu INTERNET: ng.hu ngmagyarorszag

NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG FŐSZERKESZTŐ-ÜZLETÁG-IGAZGATÓ

PRESIDENT AND CEO

ifj. Vitray Tamás MŰVÉSZETI VEZETŐ Heltai Csaba Bordás Veronika TERVEZŐSZERKESZTŐ Botyánszki Zsolt NEMZETKÖZI KOORDINÁTOR Erdélyi Ilona SZERKESZTŐSÉG VEZETŐSZERKESZTŐ

SZERKESZTŐ

KÖZREMŰKÖDŐK

EXECUTIVE MANAGEMENT LEGAL AND INTERNATIONAL PUBLISHING:

Kelenföldi Rita

1037 Budapest, Montevideo u. 9. telefon: (06) 1 437-3600 e-mail: ng@centralmediacsoport.hu internet: www.ng.hu

SZERKESZTŐSÉG

Selmeczi Andrea, telefon: (06) 1 437-3639, e-mail: andrea.selmeczi@cmsales.hu

HIRDETÉSI INFORMÁCIÓ LAPREFERENS

Minden jog fenntartva © 2015 National Geographic Society A National Geographic® név és a sárga címlapkeret nemzetközileg bejegyzett védjegyek.

Meg nem rendelt kéziratokért és illusztrációkért a National Geographic Magyarország nem vállal felelősséget. Olvasóink leveleit a Fórum rovatban rövidítve és szerkesztett formában közöljük, a közzétett vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Képfeldolgozás: Central Médiacsoport Repro Nyomtatás: RR. Donnelley Sp. Zo.o.

HU ISSN 1589-3669 Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizethető a www.mc.hu internetes oldalon, valamint a kiadóban a (+36) 1 510-0888-as telefonszámon, valamint személyesen a 1037 Budapest, Montevideo u. 9. szám alatt, hétfőtől péntekig 10-től 16 óráig.

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél valamint megrendelhető emailen: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon 0680-444-444-es számon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: Tel: 0680-444-444, Fax: 061-303-3440, email: hirlap@posta.hu. A lap kézbesítése a megjelenéstől számított második munkanapig történik.

További előfizetéssel kapcsolatos információk, elektronikus ügyfélszolgálatunkon: http://ugyfelkapu.mc.hu

Terry Adamson Tara Bunch Betty Hudson CONTENT: Chris Johns NG STUDIOS: Brooke Runnette TALENT AND DIVERSITY: Thomas A. Sabló OPERATIONS: Tracie A. Winbigler CHIEF OF STAFF:

Boros Anna, Merkl Ottó, Sellei Iván, Straky Zoltán, Szabó Márta, Szabó Róbert

BRANDMENEDZSER

Gary E. Knell

Inspire SCIENCE AND EXPLORATION: Terry D. Garcia Illuminate MEDIA: Declan Moore Teach EDUCATION: Melina Gerosa Bellows

Lipták Tímea

A National Geographic Társaság világszerte sok helyütt működő közhasznú szervezet.

Célkitűzése, hogy bolygónk felfedezésére ösztönözzön, riportjaival megvilágítsa a tényeket, fejleményeket, és mindezek révén tanítson, tudást adjon.

COMMUNICATIONS:

INTERNATIONAL PUBLISHING SENIOR VICE PRESIDENT:

Yulia Petrossian Boyle Ross

VICE PRESIDENT OF STRATEGIC DEVELOPMENT:

Goldberg VICE PRESIDENT OF INTERNATIONAL PUBLISHING AND BUSINESS DEVELOPMENT:

Rachel Love

Cynthia Combs, Ariel Deiaco-Lohr, Kelly Hoover, Diana Jaksic, Jennifer Jones, Jennifer Liu, Rachelle Perez BOARD OF TRUSTEES CHAIRMAN:

John Fahey

Dawn L. Arnall, Wanda M. Austin, Brendan P. Bechtel, Michael R. Bonsignore, Jean N. Case, Alexandra Grosvenor Eller, Roger A. Enrico, William R. Harvey, Gary E. Knell, Maria E. Lagomasino, Jane Lubchenco, Nigel Morris, George Muñoz, Patrick F. Noonan, Peter H. Raven, Edward P. Roski, Jr., Frederick J. Ryan, Jr., B. Francis Saul II, Ted Waitt, Tracy R. Wolstencroft RESEARCH AND EXPLORATION COMMITTEE CHAIRMAN:

Peter H. Raven

VICE CHAIRMAN:

John M. Francis

Paul A. Baker, Kamaljit S. Bawa, Colin A. Chapman, Keith Clarke, J. Emmett Duffy, Carol P. Harden, Kirk Johnson, Jonathan B. Losos, John O’Loughlin, Naomi E. Pierce, Jeremy A. Sabloff, Monica L. Smith, Thomas B. Smith, Wirt H. Wills

Előfizethető külföldre és külföldről a HELIR-nél, 1089 Budapest, Orczy tér 1., telefon: (06-80) 444-444, (+36) 1 477-6384, fax: (+36) 1 303-3440, e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu, továbbá előfizethető külföldről a Hungaropress Kft.-nél, 1097 Budapest, Táblás u. 39., telefon: (+36) 1 348-4060, fax: (+36) 1 348-4065, e-mail: elofizetes@hungaropress.hu, ügyintézés a honlapon keresztül: www.hungaropress.hu

EXPLORERS - IN - RESIDENCE

Egyéves előfizetés (12 lapszámra) 8340 Ft, féléves előfizetés (6 lapszámra) 4170 Ft, a díjak csak belföldi kézbesítés esetén érvényesek.

A lap ára: 895 Ft | SK 4,87 € | 17,8 LEI | 440 DIN

Robert Ballard, Lee R. Berger, James Cameron, Sylvia Earle, J. Michael Fay, Beverly Joubert, Dereck Joubert, Louise Leakey, Meave Leakey, Enric Sala, Spencer Wells

Kiadónk mindenkor érvényes Előfizetési Általános Szerződési Feltételei, valamint az adatvédelmi nyilatkozatunk megtekinthetők a www.mc.hu weboldalon.

Külföldre árusításos úton terjeszti: Color Interpress Kft., 1039 Budapest, Hatvany L. u. 14., telefon: (+36) 1 243-9232.

FELLOWS

Dan Buettner, Sean Gerrity, Fredrik Hiebert, Zeb Hogan, Corey Jaskolski, Mattias Klum, Thomas Lovejoy, Greg Marshall, Sarah Parcak, Sandra Postel, Paul Salopek, Joel Sartore, Barton Seaver

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az Observer.

TREASURER : Barbara J. Constantz

A National Geographic Magyarország eladási adatait a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditálja.

DEVELOPMENT : Bill Warren

FINANCE : Michael Ulica

TECHNOLOGY : Jonathan Young

NATIONAL GEOGRAPHIC MAGAZINE EDITOR IN CHIEF

Susan Goldberg Keith Jenkins

DIGITAL GENERAL MANAGER MANAGING EDITOR:

David Brindley. EXECUTIVE EDITOR ENVIRONMENT: Dennis R. Dimick.

DIRECTOR OF PHOTOGRAPHY: Sarah Leen. EXECUTIVE EDITOR NEWS AND FEATURES: David Lindsey. CREATIVE DIRECTOR: Emmet Smith EXECUTIVE EDITOR SCIENCE: Jamie Shreeve.

EXECUTIVE EDITOR CARTOGRAPHY, ART AND GRAPHICS: Kaitlin M. Yarnall

CENTRAL MÉDIACSOPORT ZRT.

1037 Budapest, Montevideo u. 9. telefon: (06) 1 437-1100, telefon/fax: (06) 1 437-3737 www.centralmediacsoport.hu FELELŐS KIADÓ:

INTERNATIONAL EDITIONS EDITORIAL DIRECTOR:

Darren Smith. MULTIMEDIA EDITORS ARABIC:

Amy Kolczak. DEPUTY EDITORIAL DIRECTOR: EDITOR: Laura L. Ford. PRODUCTION: Beata Kovacs Nas

Alsaad Omar Almenhaly. AZERBAIJAN: Seymur Teymurov.

BRAZIL: Angélica Santa Cruz. BULGARIA: Krassimir Drumev. CHINA: Bin Wang.

CROATIA: Hrvoje PrDžiDž. CZECHIA: Tomáš Ture̷ek. ESTONIA: Erkki Peetsalu. FARSI: Babak Nikkhah Bahrami. FRANCE: Jean-Pierre Vrignaud. GEORGIA: Levan Butkhuzi. GERMANY: Florian Gless. HUNGARY: Tamás Vitray. INDIA: Niloufer Venkatraman. INDONESIA: Didi Kaspi Kasim. ISRAEL: Daphne Raz. ITALY: Marco Cattaneo. JAPAN: Shigeo Otsuka. KOREA: Junemo Kim. LATIN AMERICA: Fernanda González Vilchis. LATVIA: Linda Liepiͷa. LITHUANIA: Frederikas Jansonas. NETHERLANDS/BELGIUM: Aart Aarsbergen. NORDIC COUNTRIES: Karen Gunn.

POLAND: Martyna Wojciechowska. PORTUGAL: Gonçalo Pereira. ROMANIA: Catalin Gruia.

RUSSIA: Alexander Grek. SERBIA: Igor Rill. SLOVENIA: Marija Javornik. SPAIN: Josep Cabello.

TAIWAN: Yungshih Lee. THAILAND: Kowit Phadungruangkij. TURKEY: Nesibe Bat.

Varga Zoltán VEZÉRIGAZGATÓ

GAZDASÁGI IGAZGATÓ: Postásy Csaba EMBERIERŐFORRÁS-IGAZGATÓ: Gáspár Andrea TERJESZTÉSI IGAZGATÓ: Somlainé Szlávik Éva NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS OSZTÁLYVEZETŐ: Gellért

Katalin

ÉRTÉKESÍTÉS: CM SALES KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: Gerő Viktor KERESKEDELMI IGAZGATÓ: Steff József

A Central Médiacsoport Zrt. csatlakozott a társszabályozási rendszerhez és magára nézve kötelezőnek ismeri a Magyar Lapkiadók Egyesülete honlapján megjelent Magatartási Kódex rendelkezéseit. További információért keresse a www.mle.org.hu honlapot.

LICENCTULAJDONOS:

National Geographic Society

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Lapindító

E havi rejtvényünk megfejtésével bolygót, jövőt, családot, otthont nyerhet, kedves Olvasó!

Izzasztó a feladat, szó se róla, sok meleg pillanatot okozhat. Aki megáll félúton, azt hideg zuhanyként érheti a felismerés – nincs már több idő fejvakarásra, kávé- és cigiszünetre, tovább kell menni az útvesztőben.

Tanulmányozza alaposan a fenti ábrát, kedves Olvasó. Ha nem lankad, amíg meg nem találja a kiutat, szó szerint a saját bőrén érezheti majd: bár az utolsó pillanatban, végül is rálelt az üdvözítő megoldásra.

Megfejtését sms-ben, levélben, imában, mantrában, füstjelekkel, galambpostával, sőt telepatikus úton is eljuttathatja a Nagy Közös Szerkesztőség címére: globális klímajáték – Föld, Naprendszer, balra a 3. bolygó.

(A megoldást – ha lesz – 2020. novemberi lapszámunkban közöljük.)

4

Ifj. Vitray Tamás, vezetőszerkesztő

FOTÓILLUSZTRÁCIÓ: ADOBE STOCK (ÚTVESZTŐ); ROBERT SIMMON (NASA EARTH OBSERVATORY/NOAA/DOD)

Itt a klímaváltozás!

Zuhatagokban ömlik az olvadékvíz a norvég Svalbard szigetvilágához tartozó Nordaustlandetsziget jégtakarójából. Az Északisarkvidék bolygónk leggyorsabban melegedő területe. Ha a mai ütemben folytatódik az olvadás, a térség vizeiről még ebben az évszázadban eltűnhet a nyári jég.

FOTÓ: PAUL NICKLEN

6 national geographic •

2 0 1 5. november

7

Hogyan láthatjuk el

Mintegy 2300 méter magasból az éjszakai New York inkább számítógép alaplapjára, mint igazi városra hasonlít. A kékeslila színfoltok a Times Square-t és Manhattan központját megvilágító LED izzók fényei.

FOTÓ: VINCENT LAFORET

8 national geographic •

2 0 1 5. november

árammal a Földet…

9

…anélkül, hogy

A brazíliai Mato Grosso látképe a magasból. Égő fák füstje vonja ködbe a reggeli fényben fürdő erdőt. Az utóbbi évtizedekben az amazóniai esőerdők közel egynegyede esett áldozatul az ember mohó földéhségének. A fák anyagában foglalt szénből így több millió tonnányi jutott bolygónk légkörébe.

FOTÓ: GEORGE STEINMETZ

10 national geographic •

2 0 1 5. november

romlana a helyzet?

11

Fordulópont ÍGY VÉLI LAURENCE TUBIANA, az apró termetű, elegáns, ősz hajú, 63 éves asszony, aki a washingtoni Capitol Hill közelében, egy zajos étteremben tartott sajtótájékoztatón elnézést kért, hogy nem tud hangosabban beszélni (pedig a diplomáciában kétségtelenül előny, ha valaki ki tudja ereszteni a hangját). Tubiana asszony azonban nem holmi közönséges diplomata – ő Franciaország klímaügyi nagykövete, akinek eddigi történelmünk legnehezebb koordinációs feladatával kell megbirkóznia. Az elmúlt másfél évben beutazta a világot, és 195 ország képviselőivel ült le tárgyalni, hogy megalapozza a Párizsban idén decemberben rendezendő globális éghajlati konferencia sikerét. A világszintű értekezlet vízválasztó lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben. „Fontos fordulópont előtt állunk” – szögezi le.

Ennek ellenére legalább húsz okból kell attól tartanunk, hogy Tubiana asszony kudarcot vall.

1992 óta, amikor a világ országai Rio de Janeiróban megegyeztek, hogy védeni fogják Földünk klímáját, húsz találkozóra került sor, mégsem történt látványos javulás a szénkibocsátásban.

Az azóta eltelt időben közel ugyanannyi szenet bocsátottunk a légkörbe, mint az egész előző évszázadban. Az időjárási adatok regisztrálásának kezdete óta az elmúlt év, illetve az utóbbi évtized 12 national geographic •

2 0 1 5. november

volt a legmelegebb. A rekorddöntögető hőhullámok valószínűsége ma már ötször akkora, mint egykor volt. Nyugat-Antarktika jégmezejének jó része elolvad, ez már elkerülhetetlen, állapították meg a kutatók, és ez azt jelenti, hogy az eljövendő évszázadokban legalább 1,2 méterrel emelkedik a tengerek szintje. Máris kezdhetjük átrajzolni bolygónk térképén az állati, növényi és emberi életre alkalmas övezetek határvonalát.

Ha csupáncsak eszmecserékben, azért fölsejlik már valami halvány reménysugár. A két legfőbb szén-dioxid-kibocsátó, Kína és az Egyesült Államok megállapodást kötött az emisszió csökkentése érdekében. Hat európai olajtársaság úgy nyilatkozott: kész vállalni a szénadót. Az egyik legnagyobb norvég nyugdíjalap közzétette döntését, miszerint nem fektet többé a széniparba.

A megoldás érdekében Ferenc pápa is megszólal, latba veti a maga és a hit erejét.

Ami azonban igazán okot ad a reményre, nem ígéret, nem nyilatkozat, hanem tény: 2014-ben a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó globális szénkibocsátás a világgazdaság növekedése dacára sem nőtt. Évekbe telik még, mire kiderülhet, hogy ez már a hosszabb távú javulás jele-e – de az kétségtelen, hogy ilyen javulásra mindeddig nem volt példa.

lehet ez az év!

Az örvendetes stagnálás egyik magyarázata, hogy Kína idén (ebben az évszázadban először) kevesebb szenet égetett el, mint a megelőző évben. Ennek egyik oka pedig az, hogy a megújuló szél-, nap- és vízenergia felhasználása, mint sok más országban, Kínában is jelentősen nőtt, minthogy sokkal olcsóbb lett a szükséges technológia.

Még Szaúd-Arábia is derűlátó a napenergia felhasználását illetően. „A világ áttörési ponthoz közeledik” – szögezi le Hans-Josef Fell. Ő a társszerzője annak a nevezetes törvénynek, amely Németországban megalapozta a megújuló energiák alkalmazását. Igen, áttörésre várunk.

Nagy fordulópontokat már eddig is átéltünk.

Az utóbbi fél évszázadban olyan világot hoztunk létre, amelyben átlagos élettartamunk már közel két évtizeddel hosszabb, mint egykor volt.

Egy nap alatt átrepülhetjük az óceánt, fillérekért és azonnal kapcsolatba tudunk lépni jószerével bárkivel a Föld bármely pontján, és teljes könyvtárakat tarthatunk a kezünkben. Mindezt a foszszilis tüzelőanyagoknak köszönhetjük, ám most már nélkülük kell továbbjutnunk, ha el akarjuk kerülni, hogy a század második felében éghajlati katasztrófa sújtson le ránk. Aki azt gondolja, hogy ezt a forradalmat nem tudjuk véghezvinni, az nem látja, milyen hatalmas, alapvető változá-

sokat értünk el mostanáig a világban. Aki pedig azt gondolja, hogy ezt a forradalmat nem akarjuk (vagy nem kellő gyorsasággal akarjuk) véghezvinni − nos, annak talán igaza lesz…

Példátlanul nagyszabású kaland ez, amelynek kimenetelét egyelőre nem tudhatjuk, amelynek tétje minden eddiginél nagyobb. Egyéb globális átalakulásoknak is tanúi lehettünk már, ám ez az átalakulás az első, amelyet − bolygónk jövője érdekében − már megpróbálunk irányítani.

A világméretű klímaváltozás megoldásához nem kell teljes hosszában belátnunk, áttekintenünk a happy endhez vezető utat. De abban igenis hinnünk kell, hogy be tudjuk járni ezt az utat, hogy el tudunk jutni a végéig. A tárgyaló felek ezt igyekeznek majd elérni Párizsban. Azt már nem remélik, hogy olyan megállapodás születhet, amely országonként megadja a szén-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kvótát, mondja Laurence Tubiana, ám keresni fogják a módját, hogy „világos üzenetet küldjenek az üzleti szektornak, olyan üzenetet, amely végül az alacsony szénkibocsátású világgazdaság megvalósulásának önbeteljesítő jóslata lehet”. Ha majd visszanézünk 2015-re, remélem, elmondhatjuk: ez volt az az esztendő, amikor elkezdtük beteljesíteni azt a bizonyos jóslatot. – Robert Kunzig 13

Világméretű feladat A 19. század vége óta Földünk átlagosan 0,85 Celsius-fokkal lett melegebb. A melegedés nagyrészt 1960 óta, az alábbi térképen jelzett módon zajlott. A kép a globális átlagban foglalt regionális változatosságot tárja fel: 1960 óta néhány, a Déli-sarkhoz közeli vidék valójában hidegebbé vált, míg az Északi-sarkvidék egyes régióiban az átlaghőmérséklet 9 Celsius-fokkal nőtt.

JE G E S -

ÉSZAKAMERIKA

E G Y E S Ü LT

C S E NDE S -

ÁLLAMOK

New York

AT L AN T I -

ÓCE Á N Ó CE ÁN

BRAZÍLIA

DÉLAMERIKA

KÖR DÉLI SARK

Az átlaghőmérséklet változása, 1960−2014 (Celsius-fok) -3

változatlan

+3

+6

csökkent NG FORRÁSOK: STEVEN MOSHER ÉS ROBERT ROHDE, BERKELEY EARTH

+9

nőtt

NyugatAntarktika

A természetes éghajlati ciklusok megindokolják a fölmelegedés egyenetlenségét, ám magára a trendre, a rendkívüli mértékű melegedésre nem adnak magyarázatot. Az utóbbi fél évszázadban ez a folyamat párhuzamosan fut a rohamosan iparosodó világ kibocsátotta szénözön növekedésével. A következő fél évszázad legnagyobb feladata: visszafogni a szénkibocsátást és a klímaváltozást.

TEN G ER

Svalbard

(NORVÉGIA)

ÉSZAKI SARKKÖR

ÁZSIA E U R Ó PA

C S E N DE S -

KÍ N A

TAJVAN

RÁKTÉRÍTŐ

AFRIKA

Ó CE ÁN

EGYENLÍTŐ

IN DIAI -

BAKTÉRÍTŐ

AUSZTRÁLIA Ó CE ÁN

A N TA R K T I K A

15

16

TÚLÉLŐKALAUZ KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ 1. RÉSZ

Hogyan oldjuk meg?

Az első amerikai környezetvédő, Henry David Thoreau arról is beszámolt naplójában, melyik évben mikor borultak virágba az áfonyabokrok. Följegyzései alapján megállapíthatjuk: már a massachusettsi Concordban is hetekkel korábban köszönt be a tavasz, mint százötven éve. A szakemberek ezt a tényt is az éghajlatváltozással magyarázzák, legalábbis részben.

A felelősségteljes élet eszméjét hirdető Thoreau bizonyára azt mondaná: a fölmelegedést világszerte egyéni, vállalati, városi és országos szinten hoztuk a fejünkre – megoldanunk is ezeken a szinteken kell! 1863-ban, Life Without Principle (Élet elv nélkül) címmel írott esszéjében az író-filozófus így biztatta olvasóit: „Nézzük, mivel töltjük itt az időt, nézzük az életünket.” Felhívása melegedő világunkban másfél évszázad múltán is időszerű. – Patricia Edmonds KÖZREMŰKÖDŐK Szöveg: Jeremy Berlin, Marc Gunther, Christina Nunez, Rachel Hartigan Shea, Daniel Stone és Catherine Zuckerman Illusztráció: Lawson Parker, Matthew Twombly

17

FOTÓILLUSZTRÁCIÓ: JAVIER JAÉN

Egyéni szinten Egy fecske is csinálhat nyarat? Svájci kutatók szerint az emberiség képes lenne megálljt parancsolni a klímaváltozásnak, ha a világon mindenki beérné évi 2000 watt villamos energiával. Az amerikai polgár éves átlagfogyasztása ehhez képest 12 ezer watt, a bangladesié csupán 300 watt. A nyugati világnak következetesen csökkentenie kell energiafelhasználását. Életmódunk megváltoztatásával, a szabályozás ésszerűsítésével és korszerű műszaki megoldásokkal is visszafoghatjuk energiaigényünket.

ICIPICI HÁZIKÓ 1973 óta az otthonok átlagos nagysága az Egyesült Államokban mintegy 60 százalékkal, 247 négyzetméterre nőtt (hazánkban egy átlagos lakás területe 80 négyzetméter – a szerk.).

A klímaváltozás épp az ellenkező tendenciát indokolná. Jay Shafer (balra) 8,3 négyzetméteres hajlékot épített magának (lásd az alaprajzot lent). New Yorkban és San Franciscóban az ingatlanberuházók a vidéki kulipintyók mintájára már afféle „mikrolakásokat” is építenek.

2,4 m

MIKROLAKÁS – HATÉKONY ÉLET A kisebb alapterületű lakás anyagilag és lélektanilag is jót tesz: „rovancsolásra” késztet, így megszabadulhatunk rengeteg limlomtól, amellett kisebb számlákat kell fizetnünk, kevesebbet kell takarítanunk, és többet kívánkozunk a szabadba.

konyha

létra

Ma már nyilvánvaló, hogy a jövőben víz- és energiatakarékos intelligens otthonokat kell építenünk.

A takarékosan méretezett mikrolakások leginkább közművesített, városi közegben működhetnek.

Az ételmaradék komposztálásával évente közel 300 kilogrammal csökkenthetjük a háztartási hulladék mennyiségét.

18

A mikrolakás olcsóbban üzemeltethető; hátránya, hogy nem szabványos terveit nehéz engedélyeztetni.

nappali

veranda

Ha hetente csupán két napig autó nélkül közlekedünk, átlag 1,8 tonnával csökkenthetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.

munkaasztal

3,7 m ágy a galérián

8,3 m

2

tároló

Ha csak hideg vízzel mosna, az amerikai átlagcsalád évente 725 kilogrammal kevesebb szén-dioxidot szabadítana fel.

FOTÓ: JEFF MINTON. ILLUSZTRÁCIÓK: ROMUALDO FAURA

Egyéni szinten IDEGENFORGALOM

KÖZLEKEDÉS A legtisztább közlekedési mód a gyaloglás és a biciklizés, mert egyik és másik is csupán annyi üvegházhatású gázt termel, amennyi a kerékpár gyártása, valamint a kerékpározó, illetve lépkedő ember táplálékának előállításakor fölszabadul. A városokban és elővárosokban buszozók fejenként több energiát használnak föl, mint az autókban ülők. Nagyobb távolságokra az „égi telekocsi” az energiahatékony megoldás, a leginkább környezettudatosak pedig a vasutat választják. A világ autógyártása lassanként átáll az elektromos energiára. „2035-re már aligha lesznek kelendőek a hagyományos benzin- és dízelüzemű kocsik” – véli Dan Sperling, a Kaliforniai Egyetem Davis Közlekedéstudományi Intézetének vezetője. A városiasodás egyszerűbbé teszi a közlekedési hálózat tervezését. A-ból B-be egyre többen jutnak majd vonattal, kerékpárral vagy gyalogosan.

Elektromos autók száma a világon (2015. január)

2015 743 720

Szén-dioxidkibocsátás az Egyesült Államokban járművenként, 160 kilométeres úton (kg) gyományos ha 45

2009 13 430

elektromos 25

Ha a világ húsmentes étrendre térne át, az Egyesült Államok közel egyéves szén-dioxid-kibocsátását meg lehetne spórolni.

A jövő turizmusát illetően érdemes az izlandi modellt követni. Kivételes természeti adottságain – érintetlen vizek, gyönyörű tájak, bőséges geotermikus energia – túl az ország környezetbarát fejlesztéseivel (energiatakarékos épületek, hidrogénnel működő buszok) is büszkélkedhet. Nem csoda, hogy 2010 óta az Izlandra érkező turisták száma megkétszereződött. Több ország is követi a példát: India és Libanon védett tájaival csábítja a turistákat, a karibi országok korallzátonyaik megóvására tesznek lépéseket.

Törekvéseikben a profiton kívül a környezetvédelem is fontos.

„Ha minél előbb csökkenteni akarjuk a szén-dioxidszennyezést, nyilvánvaló, hogy az olajról egyéb üzemanyagokra kell áttérnünk.”

Michael Brune ügyvezető igazgató, Sierra Club környezetvédelmi szervezet

A ki nem kapcsolt, készenléti üzemben hagyott háztartási berendezések tizenkét erőmű termelését kitevő áramot fogyasztanak világméretekben. Áramtalanítható elosztók beiktatásával sok energiát és pénzt takaríthatunk meg.

FOTÓ: SAM POLCER. FORRÁS: BADEN-WÜRTTEMBERGI NAPENERGIA- ÉS HIDROGÉNKUTATÁSI KÖZPONT, NÉMETORSZÁG

19

Vállalati szinten 2009-ben, amikor egy vállalatvezetési szakfolyóirat első ízben mérte fel az Egyesült Államok vállalatainak fenntarthatóságra irányuló törekvéseit, kiderült, hogy a cégek többsége „csak a kötelező előírásokat tartja be, a szükséges minimumot teljesíti”. Az öt évvel később végzett felmérés szerint a fenntarthatóság kérdése már a vállalatok közel kétharmadánál állt a fontossági lista élén. Mi változott? „Manapság a legtöbb, talán az összes vállalat elismeri: az éghajlatváltozás súlyos probléma. Az ötletes cégek ráadásul környezettudatosságukból versenyelőnyt is kovácsolhatnak” – állapítja meg Patricia és Jack Phillips, a Green Scorecard két szerzője.

ZÖLDTUDATOSSÁG ÉS KÖLCSÖNBITEK Barack Obama elnök kezdeményezésére az informatikai óriáscégek „kölcsönadják” számítógépes erőforrásaikat a környezetfelméréshez. Az eredmény segít a közösségek életét a változó viszonyokhoz igazítani – például az aszályos területeket, a tengerszint változásait jelző térképek alapján a gazdák eldönthetik, milyen növényeket érdemes termeszteniük, az önkormányzatok pedig megállapíthatják, hogy hol a legbiztonságosabb építkezni, ingatlant fejleszteni.

„Vendégek vagyunk ezen a bolygón. Azért is fontos a környezet védelme, mert a természeti erőforrásokra a következő nemzedékeknek is szükségük lesz.”

Stephanie Linnartz ügyvezető alelnök, Marriott International 2007-hez képest a szállodalánc létesítményei 12 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Vízés energiafelhasználását a Marriott 2020-ra 20 százalékkal tervezi mérsékelni.

ÁTÁLLÁS A TISZTÁBB ENERGIÁRA A zöld energiára való átállás jegyében nem kell minden szénerőművet hirtelenjében bezárni. A nagy energiacégek stratégiája: erőműveiket más fűtőanyagokra állítják át, egyszersmind a hatékonyságot is igyekeznek növelni. Egyes erőművek, például a New York állambeli newburgh-i (balra) a jóval tisztábban elégethető földgázra és biomasszára vált.

Az Egyesült Államokban félszáz erőmű átalakítását tervezik. A haszonjárművek, épületek, mezőgazdasági létesítmények is átállíthatók tisztább üzemanyagra.

A kaliforniai Ratto Group hulladékszállító cég tizenhét kukásautójának dízelmotorját cseréli elektromotorra, hogy eleget tegyen az állam környezetvédelmi előírásainak. „Így még nagyon sokáig üzemeltethetjük jelenlegi járműparkunkat” – magyarázza Lou Ratto igazgató.

Tengeri egysejtű algákból a szárazföldi növényeknél hatvanszor több üzemanyag olajalapanyaga nyerhető ki.

20

Az Airbus 2050-re csendes, széndioxid-kibocsátás-mentes, elektromos-hibrid üzemű utasszállító repülőgép gyártását tervezi.

2020-ra a vállalatok már háromszor többet fognak költeni olyan érzékelő rendszerekre, amelyek az üres helyiségekben lekapcsolják a világítást.

ILLUSZTRÁCIÓ: ROMUALDO FAURA. FOTÓ: DBIMAGES/ALAMY

Vállalati szinten Zöld kötvényekből finanszírozott beruházások kategóriánként (2015. májusi adat)

38%

28

megújuló energia

10

energiahatékonyság

közlekedés

10

6 4

4

mezőgazdaság vízfogyasztás hulladékkezelés alkalmazkodás az új viszonyokhoz

ZÖLD KÖTVÉNYEK A pénz jelentőségét és szerepét ugyan nem fogja megváltoztatni a világméretű klímaváltozás, a befektetési módokat azonban valószínűleg igen. A bankok már ma is kínálnak úgynevezett „zöld kötvények”-et, amelyek révén a befektető az éghajlatváltozást lassító, illetve az új körülményekhez való alkalmazkodást (például a tiszta energia felhasználását, a hulladékkezelés korszerűsítését, a mezőgazdaság hatékonyságának növelését) célzó beruházásokat finanszírozhat. Brazíliában, Rio de Janeiróban 600 millió dolláros beruházással épült ki a közúti forgalmat csökkentő elővárosi vasúthálózat (jobbra). Fehéroroszország 90 millió dolláros hitelt vett fel, hogy létesítményei fűtését földgázról biomasszára állítsa át. Az Egyesült Államok egyik nagy bankja a megújuló energiaforrások városi felhasználására és az energiatakarékos közvilágítás kiépítésére kibocsátott zöld kötvényeiből ez év elejére félmilliárd dollárnyi befektetést gyűjtött össze.

Világszerte kibocsátott zöld kötvények összértéke (USA dollár)

2014 37,3 milliárd

AZ ELEKTROMOS ÁRAM TÁROLÁSA A szélsőséges időjárás sokszor és sok helyütt okoz üzemzavarokat. A kórházak, közlekedési hálózatok, életbevágóan fontos szolgáltatások működését megakasztó áramszünetekből életveszélyes helyzetek adódhatnak. Új tervezésű, nagy teljesítményű akkumulátorok révén növelhetjük a háttértárolók kapacitását, teherbíróbbá tehetjük, illetve tehermentesíthetjük a hálózatokat, mutat rá Todd Olinsky-Paul energiapolitikai elemző. A folyadékáramos akkumulátor megfizethető, hosszú távú tárolási lehetőséget nyújt, az elektromos járművekben használatos lítiumion-akkumulátor rövidebb idő alatt több energia leadására alkalmas, és a folyékonyfém akkumulátor is nagy lehetőségeket tartogat.

2007 807 millió

Egy elektronikus adatközpont kétszázszor annyi áramot fogyaszt, mint egy hagyományos iroda.

A szállodák világszerte összehangolják a szén-dioxid és más károsanyagok kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvéseiket.

ILLUSZTRÁCIÓ: ROMUALDO FAURA. FOTÓ: ROGÉRIO REIS, TYBA FORRÁSOK: KLÍMAKÖTVÉNY-KEZDEMÉNYEZÉS (CLIMATE BONDS INITIATIVE); VILÁGBANK

2011 óta a Levi Strauss vállalat közel 4 milliárd literrel csökkentette a ruhagyártás során felhasznált víz mennyiségét.

21

Városi szinten A világ lakosságának több mint fele városokban él. 2050-re ez az arány kétharmadra nő. A szakemberek becslései szerint a világ szén-dioxid-kibocsátásáért már ma is jó háromnegyedrészt városi területek felelősek. Sok kis- és nagyvárost fenyeget egyre jobban az éghajlatváltozásból fakadó árvízveszély és hőmérséklet-emelkedés. Több haszna is van annak, ha a városvezetés kellő fontosságot tulajdonít a klímagondoknak: csökkentheti a környezetszennyezést, javíthatja az elöregedett infrastruktúrát, vonzóbbá teheti a várost a lakosság és a beruházók számára.

INTELLIGENS UTCÁK „Amerika legzöldebb utcája” – a Chicago egyik ipari negyedében húzódó, több mint három kilométeres útszakaszon a kerékpárutakat, parkolósávokat szmogmegkötő betonréteg borítja, a járdák újrahasznosított anyagokból készültek, a közvilágítás nap- és szélenergiával üzemel, túlterhelt csatornák helyett aszálytűrő növényzettel beültetett árkok vezetik el az esővizet. A zöldtudatos út kialakítása ráadásul a hagyományoshoz képest több mint ötödével kevesebbe került, létesítményei 42 százalékkal kevesebb energiával működtethetők.

Árnyat adó növények telepítésével csökkenthetjük a városok hőmérsékletét és energiaigényét.

A forgalmi és időjárási viszonyoknak megfelelően működő adaptív utcai LED lámpák kevesebb energiát fogyasztanak.

„A városok polgármestereinek sem országuk kormányára, sem új klímaszerződésre nem kell várniuk; önerőből a tettek mezejére léphetnek, és egyre többen így is tesznek.”

Michael Bloomberg New York város korábbi polgármestere, 2014. május 27.

A tömegközlekedési csomópontok környékét fejlesztve csökkenthetjük a járműforgalmat.

Ha védett kerékpárutakon kerekezhetnek, az emberek sokkal szívesebben ingáznak biciklivel, mint autóval.

A fotokatalitikus burkolatú út még környezetbe jutásuk előtt semlegesíti a káros, szennyező anyagokat.

Londonban már több mint hétszáz állomást helyeztek üzembe elektromos autók töltésére.

22

Az Egyesült Államok egyik leggyorsabban bővülő városa, Georgetown 2017-től a tervek szerint csak megújuló energiát használ majd.

Amszterdam közlekedése negyedrészt biciklin zajlik.

ZÖLDTUDATOS ÉPÜLETEK

FENNTARTHATÓ ESŐVÍZ-GAZDÁLKODÁS

A kibocsátott üvegházhatású gázok harmada az épületek működtetése során szabadul fel. Egyre több amerikai városban előírás az intézmények energiahatékony üzemeltetése – mind több középületen látni napelemet, tetőkertet, hőelnyelő filmréteggel bevont ablakokat, energiahatékony fűtő-szellőzőlégkondicionáló berendezést, az üres helyiségekben lámpákat lekapcsoló mozgásérzékelő rendszereket.

Los Angelesben ötletes módszereket alkalmaznak minden csepp esővíz felfogására. A San Fernando-völgy keleti részén húzódó főút, az Elmer Avenue egyik épülettömbjét valaha zivatarok után rendszeresen elöntötte a víz; azóta, hogy 2,7 millió dolláros beruházással tározókat alakítottak ki a tömbben, a csapadék már nem a csatornába, és onnan az óceánba jut, hanem harminc családot lát el vízzel.

napelem

vízhűtéses fűtő-szellőzőlégkondicionáló berendezés

energiatakarékos világítás

A csapadékvíz hasznosítása

1

A tetőről lecsorgó, hordókban összegyűlő esővíz öntözésre használható.

2

Miután megtelnek a tárolóhordók, a gyep helyére telepített „esőkertek” szívják föl, vezetik el a csapadékot.

3

A vízáteresztő anyaggal burkolt felhajtó és járda átengedi az esővizet.

4

Mire a föld alatti tározóba szivárog, a csapadékvíz megtisztul minden szennyeződéstől.

mozgásérzékelők

1 hőelnyelő filmréteg

2

3

4

Az Egyesült Államok polgármesterei 2014-ben úgy nyilatkoztak: leginkább energiahatékony közvilágítással mérsékelhető a városok energiaigénye.

ILLUSZTRÁCIÓ: ROMUALDO FAURA

A norvégiai Drammen városát túlnyomórészt a helyi fjord vizével fűtik.

A hongkongiak zöme tömegközlekedési csomópont mellett lakik: 43 százalékuk fél, 75 százalékuk egy kilométeres körön belül.

23

Városi szinten HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A szemét, a hulladék a városokban örök problémaforrás: büdös, nehéz tőle megszabadulni, ráadásul bomlása során üvegházhatású gáz – metán – keletkezik.

A hulladék ugyanakkor energiaforrás is lehet. A norvégiai Oslóban szemét égetésével is termelnek hőt (balra). A Dél-afrikai Köztársaságban, Durban város szemétlerakó telepein befogják, majd áramtermelésre használják fel a kommunális hulladékból felszabaduló metángázt. Hatezer lakóház napi áramigényét fedezik így, két legyet ütnek egy csapásra: a metán nem kerül ki a légkörbe, Durban pedig így kevesebb szénnel is beéri.

GÁZVEZETÉK-HÁLÓZAT Elképesztően sok földgáz illan el az elöregedett, szivárgó vezetékekből. A robbanásveszélyes mértékű szivárgásokat kijavítják a közműszolgáltatók, a kisebbeket azonban gyakran nem is észlelik, pedig azok is bajt okoznak. A földgáz fő alkotója, a metán ugyanis nagymértékben üvegházhatású gáz. Az egyesült államokbeli Indianapolisban rozsdamentes anyagú csövekkel újították fel a gázvezetékrendszert; azóta csak öt ponton tapasztaltak szivárgást.

107

95 93

1 Szivárgás (m3/nap) 0,7–8,5 8,5–57 57 felett

90

Boston Massachusettsöböl

metán

3A 93

szén-dioxid

Klímafűtőérték A metán nem marad olyan sokáig a légkörben, mint a szén-dioxid, de a mai kibocsátással és száz évvel számolva üvegházhatása huszonnyolcszor erősebb.

0

2320

helyen szivárgott a bostoni gázvezetékrendszer

A dán főváros, Koppenhága 2017-ben erőmű tetejéről induló mesterséges sípályát épít. Az erőműben amúgy hulladékot égetnek, a megtermelt energia 50 ezer lakást lát el árammal, és 120 ezer lakást fűt.

24

5 km

Boston és környéke A térségben húzódó legtöbb távvezeték immár jó fél évszázados.

A csövek fele még rozsdásodó anyagból, főként öntöttvasból készült.

Régen a használt sütőolajat vízbe öntötték a brazíliai Volta Redondában, most biodízelként hasznosítják. Így a vízszennyezés mellett a szén-dioxid-kibocsátást is csökkentették.

FOTÓ: BRIAN CLIFF OLGUIN. TÉRKÉP: EVAN APPLEGATE FORRÁS: KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP (ENVIRONMENTAL DEFENSE FUND)

Országos szinten Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (ipcc) 2014-ben arra figyelmeztetett, hogy világszerte „súlyos, mindenre kiterjedő és visszafordíthatatlan” változások várhatók, amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátását nem sikerül visszaszorítani. A beszámoló készítésében közreműködő több mint nyolcszázharminc szakember az általuk képviselt nyolcvannál több ország aggályait is megfogalmazta: a nemzeti politika segítheti, de meg is akaszthatja a zöld innovációt, az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmények létrejöttét.

FÖLDÖN KÍVÜLI ENERGIA A szén-dioxid-kibocsátás elleni harcban „arzenálunk leghatékonyabb fegyvere a napenergia” – állítja a megújuló energia szakértője, Greg Wilson.

Szélenergiából pedig 2050-re a mainál akár tízszer többet is befoghatunk. A nap- és a szélenergiában rejlő lehetőségek kihasználásával világszerte a jelenlegi kétharmadára csökkenthetjük a szén-dioxidkibocsátást. A sűrűbben lakott, kisebb országokban tavakra, folyókra telepítenek szélturbinákat és napelemparkokat (a képen: tavacska Kato városában, Japánban).

A KIBOCSÁTOTT SZÉN-DIOXID BEFOGÁSA ÉS TÁROLÁSA Jelenleg még elképzelhetetlen, hogy teljesen felhagyjunk az ásványi tüzelőanyagok égetésével. A becslések szerint a világban működő erőművek még közel 280 milliárd tonnányi szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mielőtt végleg bezárhatnának. Addig is jó megoldást kínálhat a szén-dioxid befogása és tárolása (jobbra). Az Egyesült Államokban, Kanadában és Kínában többféle eljárással is kísérleteznek, amelyek célja, hogy a szén égetése nyomán keletkező szén-dioxid ne a levegőbe, hanem a föld alá kerüljön. Jelenleg még nagyon drágák ezek a módszerek – a Mississippi államban lefolytatott egyik kísérletsorozat költségei több mint 6 milliárd dollárra rúgtak.

Egymillió mobiltelefon újrahasznosítása során 16 ezer kilogramm rezet, 350 kilogramm ezüstöt, 34 kilogramm aranyat, 15 kilogramm palládiumot nyerhetünk ki.

26

1 Az erőművek, gyárak ontotta szén-dioxidot befogják.

2 A befogott és összesűrített szén-dioxidot (általában csővezetéken) elszállítják.

3 A sűrített gázt a föld alatt, likacsos kőzetekbe fecskendezve tárolják.

2010-ben az Egyesült Államokban előállított élelmiszer 31 százaléka szemétbe került.

A kanadai Calgary város elektromos vasúthálózata kizárólag megújuló energiával üzemel.

FOTÓ: KYOCERA TCL SOLAR. ILLUSZTRÁCIÓ: ROMUALDO FAURA

Országos szinten Szénadó szén-dioxidkibocsátókra kivetett adó (USA dollár/ tonna)*

ADÓKÖTELES SZÉNTÜZELÉS

Svédország, 130 USA dollár

Fosszilis tüzelőanyaggal fűteni gazdaságosnak számít – de csak addig, amíg nem számítjuk hozzá a megbetegedéseket, a természeti csapásokat, a széntüzelés társadalmi költségeként emlegetett összes mellékhatást. A klímaváltozás elleni harc szószólói szerint sokat segíthet a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása, illetve a fix, összkvótás kereskedési rendszer bevezetése. A szén-dioxid-adó bevezetése után Dániában például 15 százalékkal csökkent az egy főre számított kibocsátás.

90

60

**Érték USA dollárban, 2015. áprilisi árfolyamon; azon országok esetében, ahol több adótétel létezik, a legmagasabb szerepel. **Az Egyesült Királyság cégei, vállalatai; a szennyező által fizetendő legalacsonyabb ár. Amennyiben a szén-dioxid-kvóták piaci ára ez alá esik, a cég köteles kifizetni a különbözetet.

Finnország

Svájc

Norvégia Ahhoz, hogy a hőmérséklet-emelkedés 2,5 °C alatt maradjon, a szénadót 2020-ra 30 USA dollár/tonna szintig kellene emelni világszerte.

30

Egyesült Királyság**

Dánia

Írország

Szlovénia Lengyelo.

Lettország

Franciaország Izland

Észtország

Portugália

0 1990 Bevezetés éve

1995

2000

2005

2010

Japán

Mexikó 2015

„A vizsgálatok eredményei egyértelműek, a veszély valóságos.

A riasztó adatok a legborúlátóbb számításokat is felülmúlják. Most már nem késlekedhetünk, és nem hibázhatunk.” ÚJRAERDŐSÍTÉS Az erdők jócskán mérsékelhetik az éghajlatváltozás eredendő hatásait. 2013-ban az Egyesült Államok károsanyag-kibocsátásának 11 százalékát elnyelték az erdők fái. A becslések szerint a Föld erdőterületének harmada már áldozatul esett a fakitermelésnek, de 2 milliárd hektárnyit újraerdősítéssel még visszanyerhetünk. Etiópia és Uganda összesen 350 millió hektárnyi terület fásítását vállalta; az újjászületett vadon sok milliárd tonna szén-dioxidot szívhat majd magába.

Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma szerint a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázat, ezért a kiképzést szélsőséges időjárási viszonyok között várható rendbontás elhárítására is ki kell terjeszteni.

FOTÓ: MARCEL MALHERBE, ARCAID/CORBIS. FORRÁS: VILÁGBANK, 2015

Todd Stern az Egyesült Államok klímaváltozás-ügyi különleges megbízottja

A tervek szerint Európa 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal mérsékli szén-dioxid-kibocsátását. Így egyrészt csökken a levegőszennyezés és az ásványi tüzelőanyagok behozatala, másrészt 70 ezer új munkahely létesül.

27

Világszinten A világméretű fölmelegedés következményeit csakis átgondolt, átfogó, összehangolt intézkedésekkel enyhíthetjük. Állhatatosan keresnünk kell a megoldás új módjait, mert a növekvő szén-dioxidkibocsátás egyre súlyosabban károsítja környezetünket. Próbáljuk meg valamelyest visszahűteni bolygónk túlmelegedett légkörét? Mindenekelőtt ebben a kérdésben kell a világ országainak egyetértésre jutniuk – a globális szintű, nagy horderejű intézkedések ugyanis egyes nemzeteket kedvezően, másokat viszont óhatatlanul hátrányosan érintenek.

SZÉN-DIOXID KIVONÁSA A LEVEGŐBŐL

LEVEGŐBE JUTTATOTT AEROSZOLOK

A világszerte kibocsátott szén-dioxid mintegy fele természetes úton távozik a légkörből. A klímagondok orvoslását célzó egyes lépések (erdők újratelepítése, tengerek beszórása vasporral a plankton gyarapodásának elősegítésére) közvetve, természetes folyamatok révén működnek.

Két észak-amerikai startup vállalkozás más megközelítést alkalmaz: egy svájci vállalattal közös találmányuk közvetlenül a levegő szén-dioxid-tartalmát hasznosítja.

A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése után a sztratoszférába került kén-dioxid oly nagy méretekben verte vissza a napsugarakat, hogy a Föld hőmérséklete egy időre 0,5 Celsius-fokkal csökkent. Innen jött a nagy visszhangot kiváltó ötlet: a melegedés visszafogására kénvegyületeket kellene a légkör felső rétegeibe juttatni.

A napsugarak visszaverésével azonban csak ideig-óráig mérsékelhetnénk a világméretű fölmelegedés hatásait.

David Keith, a Harvard Egyetem fizikaprofesszora céget alapított egy új módszerre, amellyel közvetlenül a levegőből lehet széndioxidot kivonni (lent).

Keith elmélete szerint ötven, megfelelően átalakított repülőgép bevetésével, évi egymillió tonna kén kiszórásával 2070-re felére lassíthatjuk bolygónk klímamelegedésének ütemét.

Szén-dioxid-csapdaként szűrőkkel fölszerelt „mesterséges óriásfákat” is építhetünk.

A tengerek felszínére hintett vas-szulfáttal serkenthetjük a fitoplankton gyarapodását.

A plankton elnyeli, és egy ideig tárolja is a szén-dioxidot.

Ferenc pápa arra biztat: mondjunk nemet az „eldobható világ”-ra, éljünk az újrahasznosítás minden lehetőségével, fogjuk vissza fogyasztásunkat, és a nem megújuló energiákból használjunk minél kevesebbet.

28 national geographic •

2 0 1 5. november

$

Évről évre dollárbilliókba kerülhet majd annak elérése, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése bolygónkon 2050-ig ne haladja meg a 2 Celsius-fokot.

A kozmikus napellenző 16 billió parányi, kör alakú lemezből állna. Állítható napvitorlájukkal lehetne a helyükön tartani őket, elejét venni, hogy elsodródjanak.

ŰRBE TELEPÍTETT NAPERNYŐ

FELHŐJÁTÉK A TENGEREK FÖLÖTT

Napellenző az űrben: talán ez eddig a legvadabb „éghajlatmérnöki” ötlet: a kozmoszba juttatott leheletvékony, pehelysúlyú lemezkék másfél millió kilométeres magasságban keringve jócskán visszatarthatnák a Nap sugarait. A globális napernyő kialakítása azonban igen költséges és időigényes mulatság volna – ha húsz elektromágneses kilövőszerkezetet építünk, tíz esztendőn keresztül ötpercenként nyolcszázezer lemezkét kellene velük az űrbe lődöznünk.

Bolygónk felszínének ötödét tengerek borítják. A fölöttük gomolygó felhők már ma is nagyban hozzájárulnak a Föld hűtéséhez. A tengeri felhőzet kiterjedését növelve fokozhatjuk ezt a hűtő hatást. John Latham fizikus javaslata: fecskendezzünk vízcseppeket a felhőkbe, így több napfényt fognak visszaverni. Stephen Salter mérnök szerint műholdvezérelt, legénység nélküli, szélenergia hajtotta, tengervizet magasba spriccelő hajókkal gyártsunk felhőket a tengerek fölött.

Ha sós vízpermetet lövellünk a belsejükbe, növelhetjük a tengerek fölött alacsonyan úszó felhők fényvisszaverő képességét, csökkenthetjük a Földet elérő napfény mennyiségét.

Az üvegházhatású szén-dioxid 55 százalékát Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió országai bocsátják ki.

ILLUSZTRÁCIÓ: ROMUALDO FAURA

Világszerte kétbillió dollárnyi ártámogatás jut a fosszilis tüzelőanyagokra. Minden tüzelőanyag közül a kőszén ára foglalja magában a legmagasabb ártámogatást.

A születésszámok csökkentése a század végéig 20 százalékos kibocsátáscsökkenést hozhat.

29

Világszinten NEMZETI VÁLLALÁSOK A Kiotói Egyezmény néven híressé lett nemzetközi megállapodás aláírásával a fejlett országok kötelezték magukat, hogy a következő húsz évben folyamatosan csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. A vállalás betartására és az egyéb, éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések ellenőrzésére alakult, kutatóintézetekből verbuválódott szövetség létrehozta a Climate Action Trackert (CAT), a klímaváltozással kapcsolatos intézkedéseket követő adatbázist. Az alábbi térképen a széndioxid-emisszió négyötödéért felelős államok vállalásai és az azóta bekövetkezett változások követhetők nyomon.

A célokat voltaképpen nem is mindig a politikusok tűzik ki.

2015 júniusában holland állampolgárokból alakult, a fenntartható életet hirdető alapítvány nyújtott be bírósági keresetet, mert kevesellte a kormány által kitűzött irányszámot: a károsanyag-kibocsátás 17 százalékos csökkentését. A bíróság végül a holland kormányt – az Európai Unió csökkentési tervével összhangban – a célérték 8 százalékos növelésére kötelezte.

Ki tartja az ütemet?

Az éghajlatelemzéssel foglalkozó szakemberek azt is vizsgálják, hogy mely országok tartják vállalásukat, működnek közre jelentős mértékben a fölmelegedés megfékezésében.

Vállalások és tettek 2011-ben a világ országai azt tűzték ki célul, hogy a globális fölmelegedés ne haladja majd meg a 2 Celsius-fokot. Aszerint, hogy mely országok milyen intézkedéseket hoznak, a kutatók három lehetséges kimenetellel számolnak. intézkedések nélkül

+4,5 °C a jelenlegi szabályozások mellett

+3,9 °C a vállalt célkitűzések teljesítésével

maximum 2 °C

+3 °C a fölmelegedés várható átlagos szintje a 21. század végére ennyivel haladja meg az iparosítás előtti szintet

A vállalások CAT szerinti értékelése országonként Ki mennyivel járul hozzá ahhoz, hogy a fölmelegedés mértéke 2 °C-on belül maradjon? a kellő érték a kellő felett értéken

a kellő érték jóval a kellő alatt érték alatt

nem értékelt

nem tett vállalást

A feltüntetett adatok a 2020-ig, illetve a hosszabb távra szóló vállalásokat jelentik.

NORVÉGIA OROSZORSZÁG

KANADA

UKRAJNA EU

EGYESÜLT ÁLLAMOK

MEXIKÓ

SVÁJC Az Egyesült Államok valós emissziós felelősségénél kisebb mértékben tervezi csökkenteni károsanyag-kibocsátását.

KAZAHSZTÁN

JAPÁN KÍNA DÉL-KOREA

MAROKKÓ INDIA

COSTA RICA

ETIÓPIA BHUTÁN INDONÉZIA NDONÉZIA BRAZÍLIA

PERU

CHILE DÉLAFRIKA Chile vállalása sem ellensúlyozza az ország károsanyag-kibocsátásának jelenlegi mértékét.

A műholdas adatok szerint 2000 és 2012 között 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki a világban. Újraerdősítés csupán harmadekkora területen történt.

30

Bhután a vállalt erdőfelület-fenntartási kötelezettség alapján ma már a negatív kibocsátású országok egyike.

AUSZTRÁLIA

ÚJZÉLAND

A régi típusú konyhai tűzhelyeket fával, trágyával, növényi hulladékkal fűtik. A károsanyag-kibocsátás a tüzelő fajtájától és a tűzhely állapotától függ. A jobb tűzhelyek kevesebbet fogyasztanak és kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki.

FORRÁS: ÉGHAJLATELEMZŐK ÁLTAL ÖSSZEÁLLÍTOTT, KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKET NYOMON KÖVETŐ ADATBÁZIS, ECOFYS, ÚJKLÍMA INTÉZET (NEWCLIMATE INSTITUTE), KLÍMAHATÁS KUTATÓINTÉZET, POTSDAM, NÉMETORSZÁG

KÜLÖNLEGES HIRDETÉSI ÖSSZEÁLLÍTÁS

VÍZ és rengeteg PLUSZ Az immár 146 éves szakmai tapasztalatokkal rendelkező Fővárosi Vízművek Zrt. számos vízműves szolgáltatására nyújt kedvezményt a VízPlusz kártyával rendelkezőknek.

A vízveszteség-felkutatás, a csőtöréskeresés, a kút-, ivóilletve fürdővízelemzés, a talajradaros vizsgálat is 10–20 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe az országos VízPlusz kártyaprogram keretében.

Túl ezen, a kártyaprogramhoz partnerek sora csatlakozott, illetve csatlakozik folyamatosan. Az országszerte számos elfogadóhellyel rendelkező partnerek termékeik, szolgáltatásaik díjából azonnal igénybe vehető engedményeket nyújtanak a VízPlusz kártya birtokosának. Szaniter termékek, háztartási kisgépek, kertészeti eszközök, lábbeli, kozmetikai cikkek, színház- és koncertjegyek, újság-előfizetés, szállodai wellnesshétvége… A VízPlusz kártya tulajdonosának ráadásul nem is kell holmi jutalompontokat gyűjtenie, netán

bizonyos értékhatár felett vásárolnia, hogy jogosulttá váljon mindezekre a kedvezményekre; csupán annyit kell tennie, hogy az elfogadóhelyen vásárláskor fölmutatja* VízPlusz kártyáját. A VízPlusz kártyát választók örömmel tapasztalhatják, hogy a programhoz csatlakozott partnerek listája, a kedvezmények köre rohamosan bővül. A Fővárosi Vízművek hírlevelében természetesen hónapról hónapra értesíti a kártyatulajdonosokat a változásokról. A kártya további nagy előnye, hogy díjmentesen igényelhető és online, az interneten is megrendelhető.

Részletes információk, VízPlusz kártya díjmentes igénylése: www.vizpluszkartya.hu

®

A TISZTÁN LÁTÁS SZAKÉRTŐJE

* A vizpluszkartya.hu honlapon feltüntetett mindenkori kedvezmények a Central Médiacsoport Zrt. magazin-előfizetéseire kizárólag a vizpluszkartya.hu oldalról indított online rendelés esetén érvényesek.

Vakmerő Braun Mihály analitikai kémikus

ÍRTA STÖCKERT GÁBOR FÉNYKÉPEZTE SÁROSI ZOLTÁN

A klíma búvára Túl rövid ahhoz az emberélet, hogy istenigazából fölmérhessük a klímaváltozást, mondja Braun Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének főmunkatársa. Mégis ezt a változást kutatja – olykor igazán extrém körülmények között.

MIÉRT ÉPPEN AZ ÜLEDÉKKEL FOGLALKOZIK?

Az a helyzet, hogy a tavak üledéke megőrzi a környezet változásainak nyomát. A tavakban minden évben képződik bizonyos mennyiségű iszap. Van, ahol pár tizedmilliméter, máshol akár egy centiméternyi is.

Ebbe az iszapba a levegőből sok más mellett por és virágpor, a vízből elpusztult plankton, hal és más élőlény kerül. Évről évre így halmozódik az iszap. Ha ebből az üledékből mintát tudunk venni úgy, hogy nem kavarjuk össze a rétegeket, visszafelé haladhatunk az időben, jó időfelbontással rekonstruálhatjuk a letűnt korok környezetváltozásait. ÉS MI OLYAN KÜLÖNLEGES A RETYEZÁTBAN, A BUKURA-TÓBAN?

A hegység tavai eddig valami okból kimaradtak a kutatásból. A Retyezát Nemzeti Park Európa egyik legrégebbi nemzeti parkja. Nagyon óvják a helyiek: nincs benne igazán infrastruktúra, nincsenek kiépített betonutak, óriási körben vadregényes maradt a környezet. Amikor ott járt az expedíciónk, és elfogyott a kenyerünk, egy teljes napba telt az út a legközelebbi boltig és vissza. Most már állítólag lehet bérelni helikoptert, de mi mindig vittünk magunkkal minden szükségeset.

JÓ 2000 MÉTER MAGASAN JÁRTAK, A TÓ VIZE 16-17 MÉTER MÉLY. HOGYAN BIRKÓZTAK MEG A KÖRÜLMÉNYEKKEL?

Én voltam az egyetlen civil. A Magyar Honvédség nyolc harci és két műszaki búvárával dolgoztam, másként nem tudtam volna véghezvinni, amit akartam. Hatalmas élmény volt. Meglepett, mennyire lazák és érdeklődők a katonafiúk, ők pedig alighanem bennem csalódtak kellemesen, amikor látták, hogy cipelem velük a nehéz hátizsákokat.

BÚVÁRKÉNT IS HELYT KELLETT ÁLLNIA?

A hadsereg illetékesei feltételül szabták, hogy részt kell vennem egy rövid kiképzésen. Pár napra beköltöztem egy laktanyába, ahol a mintavétel technikai részleteit gyakoroltuk. Akkor, a felkészülés idején, nekem is a víz alá kellett mennem, de a tóba végül csak a katonák ereszkedtek le, mert a 8-10 fokos vízbe csak különleges szárazruhában lehetett merülni.

Annyiban is speciális volt az expedíció, hogy külön ki kellett számolni, 2000 méter felett hogyan oldódik ki a nitrogén a szervezetben, milyen óvintézkedésekre lesz szükség, hogy ne lépjen föl keszonbetegség.

32

33

Vakmerő Braun Mihály analitikai kémikus

AMÚGY SEM LEHETTEK ODAFENT KÖNNYŰEK A VISZONYOK...

Azokban a hegyekben enyhén szólva korlátozottak a mentési lehetőségek. Szoktam is mondani: a Kárpátokban sokkal olcsóbban meg lehet halni, mint a Himalájában. Mivel el akartunk kerülni minden kockázatot, nem a tónál táboroztunk, hanem lejjebb, 1500 méteren. Így aztán minden nap föl kellett cipekednünk a tóhoz, este meg lehoztunk mindent. Nem csak a mintavételi eszközöket, a palackokat is. Azokkal pedig óvatosan kellett bánni: ha a 200 bar nyomás alatt levő palack megsérül, abból csúnya baleset lehet. Nem volt gyerekjáték a kétórás merülések után lecipelni a hatvankilós pakkokat. Tíz napig voltunk fönt a hegyen, ahol amúgy még tüzet sem szabad gyújtani.

VOLTAKÉPPEN HOGYAN ZAJLOTT A MINTAVÉTEL?

Hosszú csövet dugtunk le a tó aljára. Persze a dolog nem volt ennyire egyszerű. Ha csövet nyomunk az iszapba, ami bekerül, rögtön összetömörödik, vagyis így csak kevés mintát lehetne venni. Kell egy dugattyú is, amellyel vákuumot képezhetünk a csőben, felszívhatjuk az üledéket.

A Bukura-tónál annyiban módosult a módszer, hogy amikor felhúztuk a fúrásmagot, a búvárok odalent azonnal lezárták a cső alját. Különben a minta egy része elveszett volna, mert amikor a cső felső vége a felszínre kerül, az iszapban levő légbuborékok tágulni kezdenek, és a minta alsó vége egyszerűen kilökődik a csőből.

MI LETT A HAZAHOZOTT ANYAG SORSA?

A mi csoportunk főleg elemanalitikát és szénizotópos kormeghatározást végez az atomki-ban; a mintákban talált virágporral az intézet másik csoportja foglalkozik. De szorosan együttműködünk más intézményekkel is. A Retyezát tavainak kutatása az mta–mtm–elte Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, Magyari Enikő ötlete volt.

2004-ben indultunk először expedícióra, azóta járjuk a Retyezátot.

MI DERÜLT KI A MINTÁKBÓL?

Azokból a nyomokból, amelyeket a tó vízgyűjtő területén a kőzetek mállása, a növényzet és a talaj változásai hagytak az üledék összetételében, rekonstruálhattuk a klímaviszonyokat. Az üledékalkotó elemek koncentrációjából ki tudtuk számítani, egy-egy réteg meleg vagy hideg időszakban jött-e létre, és a fölmelegedés, lehűlés tendenciáját is meghatározhattuk.

AZ EREDMÉNYEKBŐL A JÖVŐRE IS LEHET KÖVETKEZTETNI?

Túl rövid ez az időtáv, és mi is túl rövid ideig élünk ahhoz, hogy egy olyan hosszú távú jelenséget, mint a klímaváltozás, igazán vizsgálni tudjunk.

Az mindenesetre egyértelmű, és ezt a mi eredményeink is megerősítik, hogy amit ma tapasztalunk, nem igazán mondható normális állapotnak.

A Föld klímájának kakukkos órája vagy tízezer éve kiakadt, és úgy fest, hogy az emberi tevékenység egyre jobban kiakasztja.

HOGYAN OLDJUK MEG?

VÁLTOZÁSOK ELŐSZELE Az új alapokra helyezett német energiaprogram célja az atomenergia és az ásványi tüzelőanyagok kiváltása. Másutt is beválhat-e a német logika?

36

Szélturbinák magasodnak a garzweileri szénerőmű körül Németország nyugati peremén. Tíz éve az ország áramtermelésének csupán 9 százaléka származott megújuló forrásokból; ma ez az arány 27 százalék.

A németek először az atomerőműveket zárják be, aztán jönnek a szénerőművek.

n é m et m o d e l l 37

Immár több mint húsz éve leállított, bontás alatt álló szovjet típusú atomerőmű Kelet-Németországban, Greifswald város mellett.

A németek úgy tervezik, hogy 2022-re lekapcsolják összes atomerőművüket.

38 national geographic •

2 0 1 5. november

n ĂŠ m et m o d e l l 39

40 national geographic •

2 0 1 5. november

Karbantartó vizsgálja a Dong Energy vállalat szélturbináját a szárazföldtől 50 kilométerre, csaknem 90 méterrel az Északi-tenger tükre fölött. Németország északi felségvizein már 19 szélerőmű készült el, vagy áll befejezés előtt.

n é m et m o d e l l 41

Írta Robert Kunzig Fényképezte Luca Locatelli

amburg lakossága pontosan tudta: jönnek a bombázók feltartóztathatatlanul. Alig fél év alatt megépült a légvédelmi torony és a bunkerépület, ablaktalan vasbeton tömbje vészjóslóan magasodott az Elba fölött.

Néhány héttel a bunker elkészülte után, 1943 nyarán brit repülőgépek tűntek fel az éjjeli égbolton az Északi-tenger felől. A sűrűn lakott körzeteket bombázták; a támadás során Hamburg fele megsemmisült, több mint 34 ezren vesztek oda.

A Szent Miklós-templomból is romok maradtak csupán; tornya ma mahnmal, az Európára szabadult náci pokol szívszorító mementója.

A bunkerépület légvédelmi flaktornya is a háborús időket idézi, ám ma már nem csak Németország szégyenteli múltját, reményteljes jövőjét is jelképezi. Ahol annak idején ezrek és ezrek kerestek oltalmat, a bunker központi terében ma hat emelet magas, kétmillió literes tartály biztosítja a környék nyolcszáz lakásának fűtését és melegvíz-ellátását. Vizét a szennyvízkezelés során keletkező, majd elégetett gázok, egy közeli üzem hulladékhője, valamint az épület tetején működő napkollektorok melegítik. A bunker déli homlokzatán napelemek üzemelnek, látnak el árammal ezer otthont. Az északi oldalon szabadtéri kávézóból csodálhatjuk a panorámát és a láthatáron magasodó tizenhét szélturbinát.

Németország vitán felül az energiafordulat, az Energiewende élharcosa. 2014-ben az ország villamosenergia-termelésének 27 százaléka már megújuló forrásokból származott. Ez az arány háromszorosa a tíz évvel korábbinak (és csaknem négyszerese a magyarországinak – a szerk.).

Az átállás 2011-ben, a fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset után gyorsult föl. A japán 42 national geographic •

2 0 1 5. november

nukleáris katasztrófa hírére Angela Merkel kancellár bejelentette: Németország 2022-ig összes atomreaktorát leállítja. A tizenhétből kilencre már lakat került; a megújuló források pedig jócskán pótolják a kiesett áramtermelést.

Vajon a szénről, a kőolajról és a földgázról is le tud-e mondani Németország? Hiszen a globális cél: még ebben az évszázadban nullára csökkenteni az üvegházhatású széngázok kibocsátását.

A világ negyedik legnagyobb gazdasági hatalma radikális változásokat ígér: 2020-ig az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal, 2050-ig legalább 80 százalékkal tervezi csökkenteni a kibocsátást.

A német energiaforradalom „alulról” indult: a megújuló források kiaknázását célzó beruházásokat felerészt magánszemélyek és helyi társulások finanszírozták. A fordulatra nem kellően felkészült áramszolgáltatók azonban igyekeznek visszafogni a kormányt. Az ország áramtermelésében a megújuló forrásokhoz képest máig jóval nagyobb a széntüzelésű erőművek részaránya.

Jasmund Nemzeti Park: mészkősziklák és a régi nagy bükkösök maradéka a Balti-tenger szegélyén. Az 1920-as években kőbányát akartak nyitni ezen a környéken, de a lakosság megakadályozta, mesélte Rico Markmann parkőr. A legenda szerint a germánok a rengeteg szülöttei – talán ezért is annyira természetbarát a német nép.

Erdőszeretetük a tiszta energiákat népszerűsítő mozgalom megszületésében is kulcsszerepet játszott.

A közlekedés és a fűtés terén még több a teendő; a megoldás pedig sürgős, mert a két ágazat együtt az erőműveknél is több szén-dioxidot bocsát ki. „Az Energiewende eltarthat akár 2050-ig is, és nagyon nagy eltökéltséget kíván, mert az átállás után az egyéni fogyasztó számára drágább lesz az áram. A lakosság kilenctizede így is a fordulat mellett van” – állapítja meg Gerd Rosenkranz, az Agora Energiewende kutatóintézet elemzője.

A jövő energiatermelési modelljének keresésében vajon miért épp Németország jár az élen?

Másutt is működhet a német átállás mintája?

Eredetmítoszuk szerint a germánok az erdő mélyéről származnak, és a legenda ma is eleven.

Nem csoda, hogy amikor az 1970-es évek végén az erdőket tizedelni kezdte a savas eső, hatalmas

volt a fölháborodás: az ásványi tüzelőanyagok égéstermékei pusztítják a fákat! Mivel az országban nincsenek nagy kőolaj- és földgázkészletek, a németek számára mindig is fontos kérdés volt az energiaellátás. És most fölbukkant a Waldsterben, az erdőhalál réme. A kormány és az energiaszolgáltatók az atomenergia hasznosítását szorgalmazták – ám sokan tiltakoztak.

Az ötvenes éveiben járó Josef Peschsel Freiburg mellett, egy erdei étteremben ültem le beszélgetni. A közelben két szélturbina tornyosul az égnek – Pesch kezdeményezésére, 521 magánszemély pénzéből épültek. Hármasban voltunk: Pesch, Dieter Seifried mérnök és jómagam. Először a közeli Wyhl falu mellé tervezett, de soha meg nem épült atomerőmű históriája jött szóba. n é m et m o d e l l 43

Energikus Németország A villamos energia már így is nagyon drága Németországban, a németek túlnyomó többsége, 92 százaléka mégis támogatja az Energiewendét, a megújuló energiaforrásokra való átállást. Több okuk is van erre: eredendően féltik a természetet, az erdőket, tartanak az atomenergiától, nem mellékesen a törvény is hasznot garantál annak, aki áramot tölt vissza a hálózatba. Németország ma már 27 százalékban megújuló forrásokból termeli az áramot. A cél: 2050-ig legalább 80 százalékra növelni ezt az arányt.

Így használja Németország

ZÖLDHULLÁM 2015. július 25-én északon heves szél fújt, délen hét ágra sütött a Nap – Németország néhány órán át megújuló forrásokból termelte meg villamos energiája háromnegyedét.

SVÉDORSZÁG

2014 a nap- és a szélenergiát

DÁNIA

Ba l t i tenger

épülő tengeri szélerőműpark

JASMUND NEMZETI PARK

Északi-tenger

El

ba

ATOMSTOP A 2011-es fukusimai katasztrófa után a németek elhatározták: nem kérnek többet az atomenergiából. Tizenhét reaktoruk közül kilencet már bezártak, a többit 2022-ig kapcsolják le.

Greifswald**

Brunsbüttel Hamburg

Eberswalde-Finow

NÉMETORSZÁG

Berlin

Wolmirstedt HOLLANDIA

Feldheim Welzow

Kalkar

LENGYELORSZÁG

Lipcse Garzweiler BELGIUM

ba

Ra

El

jn

a

Hammelburg

Frankfurt

Működő kapacitás régiók/postai irányítószámok szerint*** (megawatt/km2)

inkább szélenergia

Grafenrheinfeld

CSEHORSZÁG

LUX.

inkább napenergia

4 2,5 1,5

Raj na

FRANCIAORSZÁG

F e k e t e e r d ő -

tervezett távvezeték

Wyhl

működő atomerőmű

Gundremmingen bezárt atomerőmű

München 0

Freiburg Wildpoldsried R aj n a

SVÁJC

44 national geographic •

2 0 1 5. november

AUSZTRIA

50 km

Megújulók diadalmenete A német kormány a termelők napenergia ösztönzésével és rögzített árakkal támogatja a megújuló energiaforrások kiaknázását.

27%

szélenergia

Megújuló források aránya az energiatermelésben

Kevesebb üvegházhatású gáz Az energiafordulatnak köszönhetően Németország ma 27 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki.

21%

Németország Egyesült Királyság Franciao. teljes kibocsátás Olaszo. (szén-dioxid-egyenértékben; Lengyelo. milliárd tonna) Spanyolo.

2012* 1990 Hollandia

12%

egyéb vízenergia 1990

2014 2014 2014 Németország Egy. Áll. Kína

0

0,5

1,0

TENGERI ERŐMŰVEK Németország hatalmas öszszegeket fektetett be tengeri szélerőművek építésébe.

A tervek szerint a jövőben ezek adják a szélenergiából előállított áram egyharmadát.

SVÉDORSZÁG

2050

1,5

DÁNIA DanTysk tengeri szélerőműpark Ba l t i tenger

Északitenger

JASMUND NEMZETI PARK

Greifswald**

Brunsbüttel

ÁRAMSZTRÁDÁK A kormány és az energiaszolgáltatók közös terve: a szeles északról legalább két nagyfeszültségű egyenáramú távvezeték szállít majd áramot az iparosodott délre. Csakhogy nagyon sok gazda, sőt a bajor tartományi kormányzat is tiltakozik a tájrongálás ellen.

Elképzelhető, hogy kompromisszumos megoldás születik: a távvezetékek egyes szakaszokon a talajban futnak majd.

Hamburg El

ba

Eberswalde-Finow

NÉMETORSZÁG

Berlin

Wolmirstedt HOLLANDIA

Feldheim Welzow

Kalkar Lipcse Garzweiler Raj

ba

El

na

BELGIUM

Frankfurt Hammelburg Grafenrheinfeld

CSEHORSZÁG

Raj n

a F e k e t e r d ő e -

LUX.

FRANCIAORSZÁG

Wyhl

Á ZSIA

Gundremmingen

NÉMETORSZÁG

BA J O RO R S Z Á G

E U R Ó PA

München

A FR IK A

Freiburg Wildpoldsried

AUSZTRIA

R aj n a

SVÁJC *A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ LEGFRISSEBB ADAT **2011 ELŐTT BEZÁRT ATOMERŐMŰ ***A TENGERRE TELEPÍTETT SZÉLERŐMŰVEKET IS IDEÉRTVE JASON TREAT, NG; EVAN APPLEGATE. FORRÁSOK: FRAUNHOFER IWES, KASSEL; EGYESÜLT ÁLLAMOK ENERGIAÜGYI INFORMÁCIÓS HIVATALA (USEIA); NÉMETORSZÁG SZÖVETSÉGI KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUMA; EUROSTAT

n é m et m o d e l l 45

46 national geographic •

2 0 1 5. november

Németország egyre inkább kiaknázza a megújuló energiákat, ugyanakkor a legszennyezőbb szénfajtából, a lignitből sem fogyaszt kevesebbet. A Vattenfall vállalat Welzen-Süd-i bányájában évente 20 millió tonnányi lignitet termelnek ki a gépmonstrumok. Meddig folytatják? „Remélem, még jó sokáig. Lignitből szerencsére akad itt bőségesen” – mutat körbe Jan Domann, a vállalat mérnöke. n é m et m o d e l l 47

Festésre készítik elő a szélturbina lapátját a Siemens vállalat dániai üzemében.

Az üvegszálból és műgyantából készült, üreges szerkezetű turbinalapát 75 méter hosszú (a legnagyobb utasszállító repülőgépek szárnyfesztávolsága sem sokkal több ennél). Egyetlen északitengeri szélturbina hatezer lakást láthat el árammal.

48 national geographic •

2 0 1 5. november

n ĂŠ m et m o d e l l 49

Napelemek roppant mezeje sötétlik az Eberswalde-Finow repülőtér kifutópályája mellett, Berlintől félszáz kilométerre északra. Németország jelenleg minden más nemzetnél nagyobb mértékben hasznosítja a Nap sugárzó energiáját. A nappanelek túlnyomó többsége háztetőkre kerül.

Az 1970-es évek közepén, miután a tartományi kormányzat elhatározta a reaktor megépítését, tiltakozók szállták meg a kijelölt területet. Csaknem egy évtized kellett hozzá, hogy az illetékesek lemondjanak a tervről. Ez volt az első eset, hogy az országban civil mozgalom akadályozta meg egy atomerőmű fölépítését. Freiburg pedig azóta a napenergia városa lett, a Fraunhofer Intézet helyi részlege élen jár a napenergia-kutatásban.

Rolf Disch építész, a wyhli tiltakozó akció egyik részese napfalut tervezett ötven házzal, amelyek több energiát adnak, mint amennyit fogyasztanak. „Wyhl volt az első lépés” – mondta Seifried, a Fraunhofer Intézet társalapítója. 1980-ban publikált tanulmányuk, az Energiewende volt a kibontakozó energiamozgalom névadója.

50 national geographic •

2 0 1 5. november

Akkor még kevesen beszéltek klímaváltozásról, ám az atomenergia-ellenesség nagy lökést adott a környezettudatos gondolkodásnak. Németországnak az atomenergiáról és az ásványi energiahordozókról is le kell mondania, hangoztatta minden interjúalanyom. Ezt magyarázta Disch a Nap járását napraforgóként követő házában, ezt ecsetelte Rosenkranz, ezt taglalta Wendelin Einsiedler tejtermelő, aki valóságos zöld erőművé alakította át a faluját. „Az ördögöt nem lehet Belzebubbal kiűzni. Mind a kettőnek mennie kell” – jelentette ki Hans-Josef Fell zöldpárti politikus. Volker Quaschning energetikus pedig így fogalmazott: „Az atomerőművek az én életemre hatnak, a klímaváltozás a gyerekeim életére lesz hatással. Mindössze ennyi a különbség.”

Az Energiewende eltarthat akár 2050-ig is, és nagyon nagy eltökéltséget kíván

Vajon miért lett az atomenergia-ellenességnek ilyen messzemenő hatása Németországban, miközben Franciaországban még ma is atomerőművek adják a villamos energia háromnegyedét? A magyarázatért a háború utáni időkig kell visszamenni. A kettészakadt Németországban két atomnagyhatalom nézett egymással farkasszemet. Az atomveszély ellen tiltakozók nem csak a nukleáris rakéták telepítése, az atomerőművek megépítése ellen is tüntettek az 1970-es és 1980-as években. Pacifizmus, atomenergiamentesség: az 1980-ban alakult Zöld Párt (gp) programjában központi kérdés lett mindkettő.

Az 1986-os csernobili baleset után a Szociáldemokrata Párt (spd) is atomenergia-ellenes lett; a Kereszténydemokrata Uniót (cdu) azonban csak a 2011-es fukusimai baleset győzte meg.

Akkor már zajlott az átállás, az energiamixben nőtt a megújuló energia aránya. A fordulatban fontos szerepet kapott egy törvény, amelynek születése körül Hans-Josef Fell is bábáskodott.

Fell házát nem nehéz megtalálni az északbajorországi Hammelburgban. Sok-sok szürke épület között az egyetlen vörösfenyőből emelt ház, ráadásul a tetején fű zöldell, a déli tetőrészt napelemtáblák borítják. Borús időben a napraforgó- vagy repceolajjal működő alagsori generátor adja az áramot, melegíti a vizet.

A farmernadrágos, kopaszodó, deres szakállú Fell nem híve a zöld aszketizmusnak. Udvarában medence, odébb szauna – de az is zöld árammal működik, akárcsak a ház meg az autó. „A környezetvédők ott hibáztak nagyot, hogy fogyasztáscsökkentésre intettek. Pedig a zöldtudatosság lényege: éljünk másként, használjunk olcsóbb, megújuló áramot” – fejtegette Fell. Régen, ha jó volt az idő, a kertből látni lehetett a grafenrheinfeldi atomerőmű füstpamacsait. Karl Fell, Hammelburg akkori polgármestere nem bánta, hogy a közelben atomerőmű és katonai támaszpont működik. Ám fiát, Hans-Josefet más fából faragták: ő tüntetett Grafenrheinfeldnél, és a katonai szolgálat megtagadása miatt bíróság elé került.

1990-ben, az újraegyesítés évében a Bundestag megszavazta az energiaátállásról szóló törvényt. Kétoldalnyi a dokumentum, de kulcsfontosságú elvet fektet le: aki megújuló forrásból termel áramot, és a fölösleget feltölti a hálózatba, áramátvételi díjat kap a szolgáltatótól.

Fell hamar átlátta: jó az új törvény, de a szolgáltatók keveset fizetnek a visszatöltött áramért.

1993-ban önkormányzati képviselőként elérte, hogy Hammelburg tanácsa kötelezze magasabb átvételi díj fizetésére az áramszolgáltatót. Ezek után helyi befektetőkkel társulva 15 kilowattos naperőművet épített. Miután 1998-ban bekerült a Bundestagba, Hermann Scheer szociáldemokrata képviselővel közösen keresztülvitt egy törvényt, amely a hammelburgi modellt országos szintre emelte – húszéves tartamra kifejezetten kedvező áramátvételi tarifát rögzített. n é m et m o d e l l 51

Aki megújuló forrásból termel áramot, és a fölösleget feltölti a hálózatba, áramátvételi díjat kap ki hitte volna, hogy ilyen sokat hoz majd az átállás? Ezzel kezdte Wendelin Einsiedler tejtermelő az Alpokra néző, napsütötte szobájában.

Az ablakból jól látszott a tehénistálló; mögötte, a domb tetején kilenc szélturbina forgott lustán.

Einsiedler az 1990-es években egyetlen turbinával meg egy trágyaerjesztővel kezdte. Fivérével, Ignazcal egy 28 kilowattos generátorban égették el az erjesztőben képződő metángázt, így fűtötték és látták el árammal tehenészetüket.

Ma öt erjesztőjük van, nyolc gazdaság növényi hulladékából és trágyájából állítanak elő biogázt.

A gázt csővezetéken juttatják el az öt kilométerrel arrébb üzemelő wildpoldsriedi erőműbe – ez a létesítmény fűti és látja el meleg vízzel a község középületeit, százharminc magánházat meg az ipari parkot. „Elképesztő mértékben sikerült így visszafognunk a szén-dioxid-kibocsátást” – jelentette ki Arno Zengerle, a városka polgármestere. Hála a biogáznak, a napelemeknek és főleg a szélturbináknak, Wildpoldsried ma már szükségleteinél közel ötször több áramot termel.

Wendelin Einsiedler hamar talált befektetőket a szélturbina-telepítéshez: az első építését harmincan, a másodikét már kilencvennégyen finanszírozták. Napelem-telepítésre is könnyen rá lehetett beszélni a gazdákat és a háztulajdonosokat: 2000-ben, az induláskor, már kilowattóránként 50 eurócentnek felelt meg az áramátvételi tarifa. A konjunktúra csúcsán, 2012-ben egyetlen év alatt 7,6 gigawattnyi napelemet szereltek fel – a teljes kapacitás már hét atomerőmű teljesítményével vetekedett. Azóta egyre csökken a nap- és a szélenergia kiaknázásának költsége, a megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek, hála a Fell-törvénynek, sok helyütt legalább olyan gazdaságosak, mint az ásványi tüzelőanyagokkal működők. „Tizenöt év alatt új helyzetet teremtettünk” – büszkélkedett Fell.

52 national geographic •

2 0 1 5. november

2013-ban Fell nem került be a parlamentbe, hazatért Hammelburgba. Ma már otthon, a kertben sem kell füstpamacsokat néznie. Legutóbb, 2014 júniusában épp a grafenrheinfeldi erőművet kapcsolták le. Az atomenergiának Németországban befellegzett. A szénnel más a helyzet.

Németország áramát 2014-ben még 44 százalékban szénerőművek adták: ennek 18 százaléka importált feketeszénből, 26 százaléka lignitből, illetve barnaszénből származott. Az elmúlt húsz évben feketeszénből egyre kevesebbet tüzeltek el az erőművek – ellentétben a lignittel. Holott éppen a lignit miatt nem biztos, hogy sikerül elérni a 2020-ra kitűzött célt, 40 százalékkal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Lignitkitermelésben Németország világelső.

A lignit égése során több szén-dioxidot termel, mint a feketeszén, viszont olcsóbb nála, a feketeszén pedig olcsóbb, mint a földgáz. Leginkább földgázzal lenne érdemes kiváltani a lignitet, ám

A BMW részben szélenergiával működő lipcsei üzemében állítja elő elektromos autóit. A szénszálas karosszériájú i8 és i3 a világ első két olyan elektromos autója, amely már sorozatgyártásban készül.

A német autógyártók több elektromos típust is kínálnak, ám kedvezmények híján egyik sem igazán kelendő. „Kalifornia fényévekkel előttünk jár” – állapítja meg Wieland Brúch kommunikációs vezető.

a megújuló energiaforrások növekvő népszerűsége más irányba vitte a dolgokat. Amióta esett a villamos energia nagykereskedelmi ára, a földgázzal, sőt olykor már a feketeszénnel működő erőművek sem bírják az árversenyt. Így aztán a lignittüzelésű erőművek éjjel-nappal teljes kapacitással üzemelnek, a félannyi szén-dioxidot kibocsátó, korszerű gázerőművek pedig kihasználatlanok. „Le kell állni a szénnel. De hogyan?

Ez a fő kérdés, hisz a ligniten kívül nem dúskálunk természeti erőforrásokban” – magyarázta Jochen Flasbarth környezetvédelmi államtitkár.

A németeknek nehéz lemondaniuk a lignitről, már csak azért is, mert nagy energiaszolgáltatóik jelenleg mind veszteségesek. A legnagyobb szolgáltató, a grafenrheinfeldi és több más erőmű

tulajdonosa, az e.on 2014-ben hárommilliárd euró fölötti veszteséget jelentett. „Az energiaszolgáltatóknak egyetlen stratégiájuk volt csupán: védték a fennálló rendet, ragaszkodtak az atomenergiához, a szénhez, a gázhoz, az olajhoz.

Nem írtak másik forgatókönyvet” – szögezte le Flasbarth. Az e.on végül két vállalatra vált szét: az egyik szénnel, gázzal, atomenergiával, a másik megújuló energiaforrásokkal dolgozik.

A Vattenfall ugyancsak a legnagyobb németországi energiaszolgáltató közé tartozik. A svéd állami vállalat a lengyel határ mellett, a WelzowSüd bányában évente 20 millió tonna lignitet termel ki és éget el az 1,6 gigawatt teljesítményű Schwarze Pumpe erőműben. Ma már a Vattenfall is új utakat keres, akárcsak az e.on. n é m et m o d e l l 53

54 national geographic •

2 0 1 5. november

Elektromos járgányon gördülő látogatók a Feldheim mellett működő turbinaparkban. A szélerőmű a falu ellátása mellett az országos hálózatnak is ad el áramot.

A megújuló energiák kiaknázását célzó beruházások felét magántársulások finanszírozták Németországban – okkal, hisz törvény tette nyereségessé az ilyen jellegű vállalkozásokat. n é m et m o d e l l 55

A németek tudták, hogy az energiafordulat nem lesz fáklyásmenet, mégis belevágtak Olaf Adermann, a vállalat lignitágazatának egyik vezetője elmondta: a többi energiaszolgáltatóhoz hasonlóan a Vattenfall sem számított rá, hogy Németországban ilyen gyorsan teret nyernek a megújuló energiaforrások. A lignitre azonban ezzel együtt szükség lesz, mert „megbízható energiaforrást, mindig elérhető tartalékot képvisel” akkor is, ha borult az idő, ha nem fúj a szél.

Adermann derűlátóan nyilatkozott; kijelentette, hogy véleménye szerint akár 2050-ig, sőt még tovább folytatódhat a lignitkitermelés.

A Vattenfall töretlen optimizmusa mellett is úgy tervezi: ha talál vevőt, eladja lignitágazatát, a megújuló energiaforrásokra koncentrál, többmilliárdos befektetéssel két szélerőművet épít az Északi-tengeren. „A szárazföldre nem telepíthetünk szélturbinákat, mert túl kevés a hely” – magyarázta Lutz Wiese, a vállalat szóvivője.

Más energiacégek is osztják ezt a véleményt, egyre több és több nagy energiaszolgáltató épít szélturbinaparkot az Északi- és a Balti-tengeren.

A Merkel-kormány ösztönzi a tengerre telepítést, korlátozza a naperőművek és a szárazföldi szélerőművek létesítését. Ám ezzel egyúttal a civil társulásokat is kiszorítja a piacról: 2014-ben öszszesen 1,9 gigawatt kapacitású naperőmű létesült az országban – negyedannyi, mint 2012-ben.

Sokan róják föl a kormánynak, hogy a nagy szolgáltatókat támogatja, holott az energiafordulatot éppen a civil mozgalmak indították el.

Ez év áprilisában a Vattenfall beindította első német északi-tengeri turbinaparkját: nyolcvan hatalmas szélturbina lépett működésbe a parttól 80 kilométernyire. Minthogy München közművállalata, a Stadtwerke München 49 százalékban tulajdonosa a szélerőműnek, a bajor fővárosban ma már megújuló áram működteti a háztartásokat, a földalatti- és a villamoshálózatot. A tervek szerint a város 2025-re már teljes áramszükségletét megújuló forrásokból fogja fedezni.

56 national geographic •

2 0 1 5. november

az egy főre számított szén-dioxid-kibocsátást tekintve Németország a listavezetők közé tartozik Európában. Az ország a tervezettnél lassabban halad 2020-as céljai felé, de így is az Európai Unió ütemterve előtt jár. Sigmar Gabriel gazdasági miniszter 2014 őszén kijelentette: változatlanul 40 százalékos csökkenés a cél, és javasolta, hogy a régi építésű, rossz hatásfokú szénerőművek fizessenek különadót. Nemsokára 15 ezren tüntettek a minisztérium előtt. Júliusban a kormány bejelentette: megfizeti egyes, elavult szénerőművek bezárásának költségeit. Ám ezzel is csupán a tervezett kibocsátáscsökkenés felét lehetne elérni. Több kell: például, hogy a németek ne használjanak benzint és gázolajat. A kibocsátott szén-dioxid 17 százalékát járművek pöfögik a levegőbe. A tervek szerint 2020-ban egymillió villanyautó fut majd a német utakon. Már jó két tucat elektromos típust lehet kapni, ám egyik sem kapós, mert drágák, és a kormány sem kínál hozzájuk különösebb kedvezményeket.

A Wunderland Kalkar vidámpark 1996-ban nyílt meg a Rajna partján, nem messze a holland határtól megépült, de üzembe már nem helyezett atomerőműben. Németország célja, hogy 2050-re maga is csodaország legyen: kiterjedt ipara dacára csupán félannyi energiát fogyaszszon, mint egykor, és azt is legalább négyötödrészt megújuló forrásokból nyerje.

Ugyanez az épületek fűtésére is igaz. A Németország levegőjébe kiszabaduló üvegházhatású gázok 30 százaléka a fűtés miatt keletkezik. Az öreg épületeket országszerte 15 centis habréteggel szigetelik, a régi ablakokat korszerűekre cserélik. Ám évente így mindössze a lakásállomány egy százalékát sikerül felújítani, új házak pedig nemigen épülnek. Legalább kétszeresére kellene növelni az ütemet, hogy megvalósulhasson a kitűzött cél – hogy 2050-re az összes lakóház energetikailag önellátó legyen. a fukusimai baleset után fél évig hatalmas svunggal haladt az Energiewende, a pártok teljes mértékben egyetértettek a fölmerülő kérdésekben, meséli Gerd Rosenkranz. Ám most már újra

a kőkemény gazdasági érdekek diktálnak. A németek tudták, hogy az energiafordulat nem lesz fáklyásmenet, mégis belevágtak. Mi a tanulság?

Az biztos, hogy az emberiség nem tud egyik pillanatról a másikra lemondani atomerőműveiről.

A német példa ezzel együtt fölveti a kérdést: más országokban is elképzelhető az energiafordulat?

William Nordhaus, a Yale Egyetem közgazdásza évtizedek óta a globális fölmelegedés kezelésének módjait vizsgálja. Egy friss tanulmánya szerint a megoldás kerékkötői az úgynevezett „potyautasok”. A legtöbb ország tétlenül várja, hogy a többiek megoldják a drágán orvosolható problémákat. Németország viszont úttörő szerepet vállalt, a tettek mezejére lépett. És ezzel mindenki más dolgát megkönnyítette. n é m et m o d e l l 57

Napos oldal?

Hazánkban a megújulóenergia-felhasználás gyerekcipőben jár, pedig a szektor növekedésére uniós előírások köteleznek.

Tizenhárom százalék: a Magyarországon elfogyasztott energia ekkora hányada származik majd a tervek szerint 2020-ban megújuló forrásból.

A hazai megújulóenergia-termelés főleg a villamos és hőenergiát is termelő, biogáz- és biomaszsza-erőművekből származik; a nap- és a szélenergia németországihoz hasonló kiaknázásához nem adottak a szabályozási feltételek. A napelemek megtérülése legfeljebb tizenöt év múlva várható, de az esetleges alkatrészcsere, a berendezések avulása miatt eleve kétséges a nullszaldó. A lenyomott lakossági villamosenergia-árak sokakat nem motiválnak takarékosságra, a napelemekre kiszabott – általában a környezetszennyező berendezésekre kirótt – környezetvédelmi termékdíj is azt mutatja, nincs központi szándék a zöld energia népszerűsítésére. Magyarország a hivatalos álláspont szerint sem használja ki a nap-, a geotermikus és termál- vagy szélenergiában rejlő lehetőségeket. „Ez a gyártást, a termékfejlesztést, a kutatást is befolyásolja, hiszen nincs meg a belföldi húzóerő ezek fejlődésére” – mondta Beleznay Éva, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) alelnöke. A hazai megújulóenergia-termelésben a legnagyobb arányban szerepet játszó biomassza-erőművek megítélése környezetvédők körében vegyes, hiszen ezek a létesítmények is bocsátanak ki szén-dioxidot, ellentétben a nap- és szélerőművekkel.

A már megtermelt energia gazdaságos felhasználása is sokat nyom a latban. Az elfogyasztott energia negyven százalékát a lakásokban használjuk fel, legnagyobb részt fűtésre. Az épületállomány energetikai korszerűsítése eu-s kívánalom: a tervek szerint az unió 2020-ig ötödével csökkenti az energiafogyasztását. A hazai lakásállomány több mint kétharmada hőtechnikai szempontból korszerűtlen, így az utcát fűtjük – borsos áron.

A több mint tíz év alatt megtérülő szigetelés mellett számos más hatékonyságnövelő módszer is létezik, ám ezek Beleznay Éva szerint kevésbé népszerűek. „A már meglévő ismeretek nincse58 national geographic •

2 0 1 5. november

nek rendszerezve, nincs olyan központi információs bázis, ahol az érdeklődő tájékozódhatna.

Például az akár távirányítású, a termosztátba beépíthető kapcsoló költsége már egy-két év alatt megtérül. Mégis kevesen használják, mert az ingatlantulajdonosok nem is tudják, milyen kis költséggel mekkora hatékonyságot lehet elérni.” „Nem volt könnyű mindenkit meggyőzni, csapjunk le a lehetőségre, de azóta sem bánta meg senki” – idézi fel az óbudai Faluház felújítását az ott lakó Nagy Balázs. A 884 lakásos épület energetikai felújítása 2009-ben mintaprojektnek számított: a szigetelésen, a nyílászárócserén túl korszerűsítették a fűtési rendszert, a tetőre a vizet melegítő napkollektorok kerültek. „Addig nemigen tudtuk kifűteni a lakást, olajradiátorral kellett rásegíteni a fűtésre. Ám a felújítás óta a meglévő öt fűtőtestből kettőt szoktunk bekapcsolni, és csak éjszakára” – mondta Nagy Balázs.

A következő években a környéken is egyremásra kaptak új szigetelést a panelházak, de kérdés, milyen ütemben folytatódik a korszerűsítés.

Magyarország 2020-ig 2400 középület és hétszázezer lakóingatlan megújítását tervezi a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint, azonban a jövőben az ingatlantulajdonosok már csak viszszatérítendő támogatást vehetnek föl. „A házunk nagyjából kétszer nagyobb, mint a társasházi lakásunk volt, mégis feleannyit költünk most fűtésre” – Trábert Bernadett és férje a könnyűszerkezetes családi házuk tervezésénél törekedett a zöld szempontok érvényesítésére.

A falpanelek vastag szigetelőréteget tartalmaznak, a tetőn napkollektor melegíti a vizet, az esővíz jókora tartályba gyűlik. „Az építkezés nem került többe, mintha téglaház mellett döntöttünk volna, de nincs hideg falfelület. Kondenzációs kazánnal fűtünk; a padlófűtést intelligens rendszer vezérli, a falak jól tartják a hőt. Kiegészítő fűtésként kandallót építettünk be.” Derűs téli napokon a napkollektorok 25-30 fokosra melegítik a vizet, így a kazánnak alig kell rásegítenie.

37% nukleáris energia

32% import

A hazai villamosenergiatermelés megoszlása 2014

GRAFIKA: NG. FORRÁSOK: MTI / MAVIR; KSH; EUROSTAT

2% szélenergia

4% biomassza 14% lignit, szén

11% földgáz

A megújuló forrásokból termelt energia mennyisége Magyarországon 2007–2013, petajoule napenergia

12,8

szélerőművi villamos energia szennyvíztelepi gáz, depóniagáz, egyéb biogáz bioüzemanyagok geotermikus

4,7 3,6 3,1 2,6

0,7 0,4 0,1

2007

0,3

2008

2009

2010

2011

2012

2013

24

A megújuló forrásokból származó energia a fogyasztás százalékában (2013), és a 2020-ra kitűzött cél néhány európai országban

20

18

16 15 14

14 13

7,9

12,4

13

5,1

4,5

7,8

9,8

12,4

23,9

15,4

9,8

RO M ÁN SP AN IA YO LO RS ZÁ G SZ LO VÁ KI A

13

BE LG IU M CS EH O EG RS YE ZÁ SÜ G LT KI RÁ LY SÁ G HO LL AN DI A ÍR O RS Z M ÁG AG YA RO RS ZÁ NÉ G M ET O RS ZÁ G

„A mosógépet is lecseréltük meleg vizesre, tehát vízmelegítésnél sem pörög a villanyóra.

Tavasztól késő őszig nem is fogyasztunk gázt.

Még így is kérdéses, megtérül-e a napkollektoros rendszer ára, pedig igénybe vettünk rá pályázati támogatást is. Ám ha meghibásodik, vagy cserélni kell, már nem lesz kifizetődő.” Központi információs bázis híján a házaspár évekig gyűjtögette az ötleteket. A közeljövőben csaknem minden építkező erre kényszerül: a törvény szerint 2021-től az új építésű lakóépületeknek közel nulla energiaigényűnek kell lenniük.

Hiába számít a hazai termálvízkincs legendásnak, nem sok önkormányzat használja ki az ebben rejlő energetikai lehetőségeket. A települések üzemeltetésében viszont egyre több a zöld megoldás – ezek bevezetése gyakran az eu-s támogatásoktól függ. „Számos kistelepülés a leader program keretében épített ki geotermikus energiát vagy biomasszát felhasználó rendszert.

Emellett csaknem negyven magyar polgármester csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez.

A tagok vállalják, hogy településük szén-dioxidkibocsátását az uniós célkitűzésekkel összhangban legalább húsz százalékkal csökkentik. Ehhez akciótervet készítenek, felmérik az épületállományt, és a szövetség révén módszertani segítséget kapnak a tervezéshez, a végrehajtáshoz” – mondta el Beleznay Éva. Az európai uniós irányszámnál a célok merészebbek is lehetnek: a bükki kistelepülés, Felsőtárkány nullára tervezi csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását.

Melyik megújuló energiaforrást hasznosító berendezést ajánlaná? – kérdeztem beszélgetésünk végén Beleznay Évától. „Bármelyiket – hangzott a válasz. – Már pusztán az épület tájolása, a tetőkert, a zöldtető, az árnyékoló rendszerek kialakítása, az előkert-hátsókert kiosztás is nagyban javítja az energiahatékonyságot. Utóbbi szempontnak a településfejlesztés során alapvetőnek kellene lennie, a tapasztalatok szerint azonban sajnos a legtöbbször nem az.” – Bordás Veronika

59

Új napenergia-technológia A Nevada állambeli Las Vegastól északnyugatra idén üzembe helyezett Crescent Dunes naperőműben több mint tízezer tükör összegyűjtötte fény melegíti a sóolvadékot, amely aztán éjjel-nappal villamos áramot szolgáltat.

JAMEY STILLINGS

60

HOGYAN OLDJUK MEG?

Széntiszta Amerika? n a p, v e s s ző, u s a 61

Írta Craig Welch Illusztráció Jason Treat

éhány évtizeden belül az Egyesült Államok mindenestül lemondhat a fosszilis tüzelőanyagokról, teljes mértékben megújuló energiaforrásokra állhat át. Legalábbis Mark Jacobson szerint, aki merész elképzelését térképen szemléltetve, államonkénti bontásban mutatja meg, miként hagyhat fel az ország a kőolaj, a szén, a földgáz, az atomenergia felhasználásával. A Stanford Egyetem professzora szerint 2050-ben már az Egyesült Államok teljes járműparkja – valamennyi gépjármű, hajó és repülő – akkumulátorról, vagy villanyárammal előállított hidrogénnel működik majd.

Jacobson lelki szemeivel már látja: az ország belsejében a sík vidék felett süvítő szél ad majd roppant területeknek villamos energiát, a Nap a délnyugati államok áramellátásáról gondoskodik, New England parti légáramlatait fogja majd

N

munkára. Ezek a megújuló források az Egyesült Államok áramtermelésének jelenleg még csupán 13 százalékát adják. Az átállás, a megújuló energia előállítására és tárolására alkalmas rendszerek kiépítése és üzembe helyezése az országnak tömérdek pénzébe, mintegy 15 billió dollárjába, azaz a lakosságnak fejenként 47 ezer dollárjába kerül majd. Mert mi kell ehhez?

A számítások szerint: 78 millió tetőre szerelt napelemtábla, 49 ezer ipari méretű naperőmű, 156 ezer tengerparti szélturbinatelep, továbbá hullám-, illetve geotermikus energiát hasznosító rendszerek sora. A szárazföldi szélerőműfarmok turbináihoz nem kevesebb mint 328 ezer, közel 110 méter hosszú lapátot kell majd legyártani.

Ha az összes tervezett szélerőmű Észak-Karolinában valósulna meg, az állam területén talpalatnyi szabad hely sem maradna a turbináktól.

Tény: a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése is

Az Egyesült Államok energiatérképe Ahhoz, hogy áramtermelésében 2050-re szél-, víz- és napenergiára álljon át az ország, minden szövetségi államának ki kell aknáznia a területén legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló megújulóenergia-forrást.

NAPENERGIA Az Egyesült Államok déli területeinek nagy részén sokat süt a Nap. A legerősebb és legkiszámíthatóbb a délnyugati tájak napsugárzása, ott a legjobbak a napenergia kiaknázásának feltételei.

WAS. MON. ID.

UT.

Átlagos napsugárzás kilowattóra/négyzetméter/nap

AR.

COL.

ÚJ-MEX.

0,06

KAN. OKL.

TEX. AL. HAW.

N.Y. MI.

NEB.

NEV.

N.H.

WIS.

D.-DAK. WYO.

KAL.

0,03

VER. MAI.

É.-DAK. MINN.

OR.

IO.

PENN. ILL. IND. OH. NY.-V. VIR. MO. KEN. É.-KAR. TENN. ARK. D.-KAR. GEO. MISS. ALA.

MASS. R.I. CONN. N.J. DEL. MAR. D.C.

LOU. FLO.

Az átálláshoz szükséges megújuló energia aránya forrásonként (százalék) VÍZ

3% víz 0,4% hullám 0,1% árapály 1,3% geotermikus

NAP

7,2% tetőre telepített napelem A családi házak és középületek tetejére napelemtáblákat telepítenek.

62 national geographic •

2 0 1 5. november

30,7% naperőmű A Nap fényét napenergiaparkok fotovoltaikus cellái alakítják elektromos árammá.

7,3% koncentrált naperőmű (CSP) Ipari nagyságrendű naperőmű; a lencsék, illetve tükrök fókuszálta napfény folyadékot melegít.

roppant területeken zajlik. Az Egyesült Államokat és Kanadát összekötő síkságon a 20. század folyamán közel 2,5 millió olaj- és gázkút létesült.

Már a 2000 és 2012 között épült kutak, utak, tárolók és egyéb létesítmények is közel 22 és fél ezer négyzetkilométernyi területet foglalnak el.

Ha a fosszilis tüzelőanyagokat megújuló energiaforrások váltják fel, ezt a területet mind vissza fogjuk kapni, hangoztatja Jacobson.

A megújuló energiaforrások egyre inkább előtérbe kerülnek. Részben a kormánytámogatásnak és a termelésnövekedésnek köszönhetően, az árak is csökkennek. A szél-, illetve napenergia felhasználásával megtermelt áram mennyisége 2003 és 2013 között a tizenötszörösére nőtt.

A kérdés szakértői között azonban kétkedők is akadnak. Politikai és társadalmi tényezők gátolják a váltást, mutatnak rá. Az Egyesült Államok energetikai infrastruktúrája és valamelyest

KIVETÍTETT KÖLTSÉGEK A megújuló energiát hasznosító rendszerek kiépítése költséges, de a szél- és naperőművekhez nem kell fűtőanyag, így működésük hoszszú távon gazdaságosabb.

Az elektromos áram átlagköltsége* cent/kilowattóra hagyományos tüzelőanyagok

100% megújuló energia

11,11

2013

10,85 10,55

2050

SZÉLENERGIA Hatalmas a különbség egy szélturbinapark átlagos és csúcskapacitása között. Szélenergia tekintetében New England partvidéke, a belső síkság és a Nagy-tavak környéke a legígéretesebb terület.

9,78

WAS. MON.

Átlagos szélkapacitás-faktor

VER. MAI.

É.-DAK. MINN.

OR. ID.

UT.

AR.

COL.

ÚJ-MEX.

70%

KAN. OKL.

TEX. Egy. Áll. Kizárólagos Gazdasági Zóna (EEZ)

N.Y. MI.

NEB.

NEV.

N.H.

WIS.

D.-DAK. WYO.

KAL.

0%

politikai rendszere is a kőolaj-, földgáz- és széniparra épül. Egyes bírálók az új energiaforrásokat összekötő infrastruktúra-hálózat megbízhatósága miatt aggódnak, és hát viták is várhatók a szomszédos szélturbinafarmok és naperőművek üzemeltetői között. James Hansen, a kérdés híresen szókimondó szakértője, aki már negyedszázada figyelmeztetett a klímaváltozásra, kitart amellett: a fosszilis tüzelőanyagok leváltásában kulcsszerepe van az atomenergiának.

Még ha nem is minden elemében megvalósítható, Jacobson elképzelése legalábbis kiindulópontot jelenthet. A kutatók és a politika szürke eminenciásai tovább vitatkozhatnak a megoldáson, ám Obama kijelentette: az országnak tovább kell haladnia a tiszta energiaforrásokra épített jövő felé, még ha nem is tudjuk pontosan, milyen lesz az a jövő. „Ha mi nem lépünk előre, akkor senki sem fog” – jelentette ki az elnök.

AL. HAW.

IO.

PENN. ILL. IND. OH. NY.-V. VIR. MO. KEN. É.-KAR. TENN. ARK. D.-KAR. GEO. MISS. ALA.

MASS. R.I. CONN. N.J. DEL. MAR. D.C.

EEZ

LOU. FLO.

EEZ SZÉL

19,1% tengeri szélerőmű Az erős, egyenletesen fújó szelek part mentén telepített turbinákat hajtanak.

30,9% szárazföldi szélerőmű Szinte minden szövetségi államban jó megoldás az enyhe légáramlatokat is energiatermelésre fogni.

Alaszka és Hawaii: nincsenek részletes adatok. *Teljes élettartamra számított költségek a tőke-, fűtőanyag-, műveleti és financiális költségigényeket beleértve

TÉRKÉPEK: EVAN APPLEGATE FORRÁS (MINDEN ÁBRÁHOZ ÉS TÉRKÉPHEZ): MARK JACOBSON, STANFORD EGYETEM

Pillanatkép: hat állam

26,5% naperőmű (PV)

13% lakossági napelem (PV)

A Stanford Egyetem professzora, Mark Jacobson elgondolása arról, hogy miként állhat át az Egyesült Államok 2050-ig szénmentes energiatermelésre.

4,5% vízi 0,5% hullám 0,5% árapály 5% geotermikus

417 719 MW (megawatt) Teljes energiaigény 2050-ben

25% szárazföldi szélerőmű

15% koncentrált naperőmű (CSP) 10% tengeri szélerőmű

KALIFORNIA

Források bősége LEHETŐSÉGEK: Az állam természeti kincsei a folyóktól a hullámzó óceánig megannyi jól hasznosítható forrást kínálnak a megújuló energia termeléséhez. Kalifornia nagyra törő célokat tűzött ki a megújuló energiaforrások kiaknázásában, így mérsékli a nap- és szélerőművek telepítésének költségeit és enyhít a törvényi korlátokon. A beruházások munkahelyeket teremthetnek, enyhíthetik az immár nagyon súlyos légszennyezettséget, előmozdíthatják a fejlesztéseket, példát adhatnak a többi államnak.

Kalifornia területe:

403 883 km2

64 national geographic •

teljes elfoglalt terület*:

0,6%

4,1%

tengeri alapterület:

0,7%

Infrastruktúra

9,4 millió+

A SZÜKSÉGES LAKOSSÁGI NAPELEMRENDSZEREK

A SZÜKSÉGES NAPELEMRENDSZEREKNEK EDDIG KEVESEBB MINT 3 SZÁZALÉKA ÜZEMEL.

Becsült energiaköltségek 2050-ben USA cent/kilowattóra

NEHÉZSÉGEK: A szomszédos

szél- és naperőművek üzemeltetői között óhatatlanul viták támadnak majd (földhasználat, turbinák elpusztította madarak, napkollektoroktól veszélyeztetett, ritka teknősök…). A népes, gyorsan fejlődő Kalifornia haladó politikai beállítottsága ellenére egyelőre nem kötelezte el magát amellett, hogy lemond a fosszilis tüzelőanyagokról.

létesítmények alapterülete:

TERÜLETI IGÉNYEK A szélturbinák önmagukban nem igényelnek sok helyet, de mert csak nagy térközökkel telepíthetőek, a szélerőmű területigényes létesítmény.

A köztes mezsgyéknek a mezőgazdaság jó hasznát veheti.

9,7

100% megújuló

16,4

minden marad fosszilis és nukleáris fűtőanyag

egészségügyi és éghajlati költségek

2050-ig várható

12528 LÉGSZENNYEZÉS OKOZTA HALÁLESETEK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE ÉVENTE 2 0 1 5. november

127,9

milliárd USA dollár

7395 USA dollár

AZ EGÉSZSÉGJAVULÁSBÓL SZÁRMAZÓ MEGTAKARÍTÁS

MEGTAKARÍTÁS AZ ENERGIA-, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉGHAJLATI KÖLTSÉGEKBEN ÉVENTE/FŐ

*A már működő szárazföldi és tengeri létesítmények alapján

31,3% naperőmű (PV) 5% koncentrált naperőmű (CSP)

35% naperőmű (PV) 2% lakossági napelem (PV) 3% vízi

2,5% lakossági napelem (PV) 0,1% vízi

288 769 MW

5% koncentrált naperőmű (CSP)

34 097 MW

0,4% hullám

55% szárazföldi szélerőmű

0,7% szárazföldi szélerőmű 60% tengeri szélerőmű

LOUISIANA

ÉSZAK-DAKOTA

Parti aranybánya

Széljárta síkságok

LEHETŐSÉGEK: A Mexikói-öböl légáramlataiból sokat profitálhat: aki kihasználja a parti szeleket, jócskán csökkentheti villanyszámláit.

A szeleket lassító több tízezer turbina a hurrikánok ellen is jól jöhet.

LEHETŐSÉGEK: Nem csak a Bakken palaolajmező fűti az energialázat errefelé. Áramtermelése 17,5 százalékban már szélenergiára épül; a birtokosok pénzt kapnak érte, ha földjükön szélturbinák telepítését engedélyezik. Az állam minden megyéje szeles.

NEHÉZSÉGEK: A part menti szelek befogására alapozó projektek sok vitát váltanak ki, és igen költségesnek ígérkeznek. Az ország első ilyen létesítménye Rhode Islanden jövőre kezdi működését. Louisiana állam belpolitikája több szálon kötődik az olajiparhoz.

NEHÉZSÉGEK: A kis népességű állam teljes energiaigénye alacsony, de egy főre számított energiafelhasználása nagyon magas. A tervek szerint ennek a jövőben is csupán 10 százalékát fedezi majd megújuló forrásokból.

Louisiana területe:

Észak-Dakota területe:

112 825 km2

178 647 km2

létesítmények alapterülete:

teljes elfoglalt terület:

létesítmények alapterülete:

teljes elfoglalt terület:

1,2%

12,7%

0,1%

0,8%

tengeri alapterület:

11,3% Az északkeleti államok energiatermelésükben jelentősen használhatják az erős parti szeleket.

Szárazföldi szélerőművekben főként a középnyugati államoknak érdemes gondolkodniuk.

KAN.

DEL. R.I.

IO.

MAR.

OKL.

MASS.

D.-DAK. MINN.

N.J. 0

25

50

75

100%

0

25

50

75

100%

n a p, v e s s ző, u s a 65

10,6% lakossági napelem

32% naperőmű

6,5% vízi 2% geotermikus

79,7% naperőmű

5,3% lakossági napelem 1,5% vízi

70 418 MW

18,9% szárazföldi szélerőmű

30% koncentrált naperőmű (CSP)

146 831 MW

8,5% szárazföldi szélerőmű

5% koncentrált naperőmű (CSP)

ARIZONA

KENTUCKY

Napfényes oázis

Szénkirály

LEHETŐSÉGEK: Kalifornia után ma ez az állam hasznosítja a legtöbb napenergiát. Elvben áramigénye több mint 70 százalékát fedezheti a Nap fénye, különösen most, hogy rohamosan tökéletesednek a tárolás módszerei.

LEHETŐSÉGEK: Ha teljesen sikerül átállnia megújuló energiára, az ország energiatermelésének egyik legfőbb szennyezője tűnne el. Megawattórára kivetítve ez az állam ontja a levegőbe a legtöbb szén-dioxidot.

NEHÉZSÉGEK: A közműszolgáltatók magasabb díjakkal igyekeznek büntetni a házuk tetején napelemet üzemeltető tulajdonosokat.

A termelt áram nem kevesebb mint negyede légkondicionálót hajt – ez az országos átlag négyszerese. Itt működik az Egyesült Államok legnagyobb atomerőműve.

NEHÉZSÉGEK: Ebben az államban még mindig a szén a király: az áramtermelés több mint 90 százalékban még mindig szénalapú, és a hivatalos célkitűzések között nem szerepel a megújuló energia részarányának növelése. Az áramigényt csupán 4 százalékban fedezik vízerőművekből.

Arizona területe:

Kentucky területe:

294 313 km2

102 895 km2

létesítmények alapterülete:

teljes elfoglalt terület:

létesítmények alapterülete:

teljes elfoglalt terület:

0,3%

0,9%

1%

2,2%

A napenergia a délkeleti államok energiaigényének fedezésében is kulcsszerepet játszhat.

A ma még erősen szénfüggő államok saját útjukat követik majd a megújuló energia kiaknázásában.

MISS.

WYO.

TENN.

NY.-V.

ALA.

PENN.

FLO.

MON. ILL.

GEO. 0

25

50

66 national geographic •

75

100%

2 0 1 5. november

0

25

50

75

100%

14% koncentrált naperőmű (CSP) 15,8% naperőmű

13,9% tengeri szélerőmű 5,5% lakossági napelem 0,2% vízi 0,1% hullám 0,5% geotermikus

672 054 MW Teljes energiaigény 2050-ben

TEXAS 50% szárazföldi szélerőmű

Nem kukoricázik LEHETŐSÉGEK: Széntüzelésű erőművei és olajfinomítói miatt a legtöbb szövetségi államnál több szén-dioxidot bocsát ki – majd kétszer annyit, mint Kalifornia. Ha lemondana a fosszilis tüzelőanyagokról, közel 2 százalékkal csökkenthetné a világ teljes szén-dioxid-kibocsátását. Áramigénye 10 százalékát szélerőművek fedezik; az Egyesült Államokban itt a legnagyobb a szélerőművek összkapacitása.

NEHÉZSÉGEK: A klímaváltozás enyhítésére bevezetett törvények ellen elsőként texasi politikusok emeltek szót. A fosszilis tüzelőanyagok ma még kulcsszerepet játszanak gazdaságában. Ha megújuló energiára tér át, lakosai közül a többi szövetségi államhoz képest sokkal többen veszíthetik el munkahelyüket.

Texas területe:

678 051 km2

létesítmények alapterülete:

teljes elfoglalt terület:

0,6%

6% tengeri alapterület:

1% Infrastruktúra

65188

SZÁRAZFÖLDI SZÉLTURBINA SZÜKSÉGES

A SZÜKSÉGES SZÁRAZFÖLDI SZÉLTURBINÁKNAK EDDIG KEVESEBB MINT 4 SZÁZALÉKA ÜZEMEL.

Becsült energiaköltségek 2050-ben USA cent/kilowattóra 8,7

100% megújuló

16,4

minden marad fosszilis és nukleáris

egészségügyi és klímaköltségek

2050-ig várható

4217 LÉGSZENNYEZÉS OKOZTA HALÁLESETEK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE ÉVENTE

54,2 11923

milliárd USA dollár

milliárd USA dollár

AZ EGÉSZSÉGJAVULÁSBÓL SZÁRMAZÓ MEGTAKARÍTÁS

MEGTAKARÍTÁS AZ ENERGIA-, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉGHAJLATI KÖLTSÉGEKBEN ÉVENTE/FŐ n a p, v e s s ző, u s a 67

HOGYAN OLDJUK MEG?

Fény az éjszakában A napenergia átalakítja a harmadik világ szegényeinek életét.

68

Napelemes lámpák fényénél dolgoznak a téglaégető munkásai az indiai Uttar Pradesh államban. A fejlődés dacára a harmadik világ 1,1 milliárd lakosához máig nem jutott el a vezetékes áram. i n d i a , v e zet é k n é l kü l 69

Elefántháton dolgozó munkás Mianmar egyik fakitermelő telepén, Bago város mellett. A térség lakói évszázadok óta jó hasznát veszik az elefántok irdatlan erejének. A telepen napelemes lámpák világítanak, mert nincs vezetékes áram.

70 national geographic •

2 0 1 5. november

i n d i a , v e zet é k n é l kü l 71

72 national geographic •

2 0 1 5. november

Éjjel is dolgozik az ugandai Nbeedában Ibrahim Kalungi és Godfrey Mteza. Mindketten 20 esztendősek, motorkerékpárokat szerelnek.

Amióta van napelemes lámpájuk, több a bevétel, mert sötétedés után sem kell lehúzniuk a rolót. i n d i a , v e zet é k n é l kü l 73

Írta Michael Edison Hayden Fényképezte Rubén Salgado Escudero

P

rashant Mandal kis led lámpát kapcsol föl a kalyibában, ahol feleségével és négy gyermekével él. A hidegsárga fénypászma azon nyomban betölti a szűk teret, visszatükröződik a mennyezetként és falként szolgáló műanyag ponyváról. Az inas, sűrű szakállú Mandal hosszú ujjával körbemutat vagyonán: a régi hindu naptárból kitépett lapon, az óntányérokon, a székként használt faládán. Aztán lekapcsolja a lámpát működtető napelemet, kihúzza belőle a kábeleket, és átviszi a húsz méterre álló sátorba.

A sátor Mandal munkahelye: onnan árul édes tejes teát az India erdős északi határvidékére, Madhotanda városába igyekvő utazóknak. „Nem könnyű ez az élet. De megvan a magamhoz való eszem, így vagy úgy mindig boldogulok. Amióta pedig megvan a napelemes lámpánk, már éjjel is nyitva tarthatok” – magyarázza Mandal foszladozó narancssárga turbánját simogatva.

A fél szemére születése óta alig látó, 42 esztendős Mandal egy tigrisrezervátum szélén, engedély nélkül ütötte föl tanyáját. Kis vállalkozásával ő csupán apró porszem a napenergia-ipar mind hatalmasabb gépezetében. A fejlődő országokban ma már száz meg száz rámenős cég kínálja napelemmel működő eszközeit az áramot csak hírből ismerő, mindennapi életéhez viszont egyre több és több energiát igénylő lakosságnak.

Manapság a világban 1,1 milliárd embertársunk kénytelen elektromosság nélkül élni; negyedrészt indiaiak. Mandal és sorstársai sokáig csak tűzveszélyes petróleummal világíthattak, vagy böhöm, savat engedő akkumulátorhoz köthették a lámpaizzót. A teaárus ma két led lámpát meg egy ventilátort működtet narancssárga minierőművéről, amelynek lelke a napi tíz órán át töltődő, 40 watt teljesítményű napelem.

74 national geographic •

2 0 1 5. november

A napelemes eszközök bérbeadásával foglalkozó Simpa Networks cég kimondottan alacsony díjakat számol fel, a kispénzű fogyasztókhoz igazítja tarifáit. Mandalnak azonban a jutányos bérleti díj is csillagászati összeg; napi bevétele két dollárt (550 forintot) sem tesz ki, és sokat elvisz az étel, a tankönyv, a gyógyszer, a tea. Tavaly ráadásul 15 esztendős középső fiuk beteg lett, csak úgy tudták kifizetni a kórházi számlát, hogy jó négyezer dollárnyi adósságba verték magukat.

Mandal mégis azt mondja: megéri jövedelme ötödét a Simpának kifizetni, mert így nem kell napjai nagy részét sötétben tengetnie. „Valaha az akku feltöltése is ennyibe került, ráadásul egy kilométert kellett kutyagolnom a töltőállomásig.

Volt, hogy a sav kifolyt és megégetett, egyszer még a nadrágomat is átmarta. Sokat kellett küszködnöm az áramért” – meséli. Ugyanígy küszködik Mandal milliónyi sorstársa is a szomszédos Mianmarban és Afrikában is, noha a magáncégek már naperőműveket építenek, és seregnyi napelemes berendezést kínálnak a lakosságnak.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség becslése szerint 621 millió fekete-afrikai ma sem jut áramhoz. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Mandal szűkebb pátriája, Uttar Pradesh állam 200 millió lakójának alig 37 százaléka világíthat villannyal – a távvezeték-hálózat ugyanis igencsak gyér. A Simpa Networks számításai szerint húszmillió háztartásban ma is elsősorban petróleumot használnak, a központi ártámogatás is erre ösztönzi a lakosságot. Sok mezővárosban traktorok akkujáról töltik a mobiltelefonokat.

Nyaranta, amikor gyakran 45 fokot mutat a hőmérő, ventilátor híján százak halnak meg a nagy hőségben. A petróleum is veszélyes: az égésekor keletkező korom súlyosan károsítja a tüdőt.

A 20 esztendős Soni Suresh és 22 éves vőlegénye, Suresh Kashyap napelemes lámpa fényénél tartja nászát Uttar Pradeshben.

Az indiai állam húszmillió háztartásában mindmáig nincs vezetékes áram.

Mandal szomszédainál ugyan van villany, de naponta alig két-három órára, és sohasem lehet tudni, mikor jön, meddig tart a következő áramszünet. A teaárus azonban ennyit sem remélhet: összetákolt kalyibájába sosem fogják bevezetni az áramot – egyedül a napenergia jöhetett szóba.

Paul Needham, a Simpa Networks vezérigazgatója olyan viszonyok között él, amilyenekről Mandal nem is álmodhat: csapból folyik a víz, jószerével mindig van nála áram és internetkapcsolat. A kanadai születésű Needham a Microsoft reklámrészlegében is dolgozott, majd 2012-ben Indiába költözött, hogy segítse a Mandal-félék boldogulását: „India sok tekintetben megosztott ország. Miközben már évtizedek óta rohamosan fejlődik, vidéki lakossága ma is sokkal rosszabb viszonyok között él, mint a városi. A Simpához olyanok fordulnak, akik nem akarják, nem tudják kivárni, amíg bevezetik hozzájuk az áramot.”

A vállalkozás ötlete 2010-ben fogalmazódott meg benne, meséli Needham. Tanzániában, egy nőjogi szervezetnél járva meglátott egy asszonyt a falu piacán, aki pénzért töltötte földijei mobiltelefonját – napelemről. „Rögtön tudtam, hogy ez bombaüzlet: pénzt csinálni a napenergiából!”

India falusi piacain már évekkel a Simpa meg a hasonszőrű cégek előtt megjelentek a napelemárusok. Bodegájukban, az örökké pörgő ventilátor mellett azt is megmutatják az érdeklődőnek, hogy a napelemből kilógó piros és kék huzalhoz akár izzó vagy mobiltelefon is csatlakoztatható.

A hamis márkanevet (Rolex, Gucci, Mercedes) viselő napelemeket három-négy dollárnyi pénzért kínálják – jóval kevesebbért, mint amennyit Mandal a Simpának hónapról hónapra kifizet. Ám nem biztos, hogy a vevő jó vásárt csinál ezekkel a ketyerékkel: a Sampa és a többi cég szerint egytől egyig silányak, hamar tönkremennek. i n d i a , v e zet é k n é l kü l 75

Napelemes lámpák fénye mellett tartja énekpróbáját az Újjászületés templomának kórusa az ugandai Sango Bayben. A halászfalucskát százhúsz család lakja.

A napenergiával működő berendezések gyártói és forgalmazói igen sokat tehetnek a fejlődő országokért, milliók életét tehetik jobbá, boldogabbá, mutat rá Julian Marshall, a Minnesotai Egyetem kutatója. A környezetmérnök Marshall jelenleg azt vizsgálja, milyen mértékben szenynyezett Indiában az otthonok levegője azokon a helyeken, ahol már van áram, illetve ott, ahol még petróleumlámpával kell világítani, és milyen ártalmai lehetnek a petróleumnak meg a többi „piszkos” energiaforrásnak. India-szerte végzett felméréseiből kiderült, hogy a petróleumlámpa füstje és a szénerőmű korma növeli a szívroham és a tüdőkárosodás valószínűségét.

Marshall jó véleménnyel van a Simpáról és a fél tucat másik cégről, amelyek új terepre mertek lépni, már indiai falvakban is kínálják termékeiket. „A falusiak voltaképpen kényszerűségből döntenek a napelemes megoldás mellett, de végül 76 national geographic •

2 0 1 5. november

mindenki jól jár. Ők maguk és közösségük minden tagja egészségesebb, tisztább környezetben élhet így, és ez szerintem nagyszerű.”

Indiában minden valószínűség szerint a rekkenő hőség a legfőbb indok a napelemes berendezések bérlésére. A 20 esztendős Shiv Kumar abból él Madhotanda városában, hogy szénát gyűjt a gazdáknak. Jó esetben napi két, két és fél dollárnak megfelelő bért kap; ha kevés otthon az ennivaló, gabonában kéri a fizetséget. Apjával és fivérével egy betonkuckóban lakik, két apró szobájuk fülledt, levegőtlen.

Kumar annak idején figyelmesen végignézte a Simpa ügynökének bemutatóját a napelemes holmikról, és amikor előkerült a napelemes ventilátor, úgy döntött: mindenképpen kell neki egy ilyen. „A petróleumlámpa gyenge, sápadt fénye is nyomasztott, de a hőség még inkább. A ventilátor maga a csoda!” – magyarázza lelkendezve.

Az elektromos áram ritka fényűzésnek számít Ugandában. Denis Okiror 30 esztendős, fodrász.

Már két éve napelemes lámpák világítanak kayungai műhelyében. Denis azt mondja, azóta legtöbb vendége szívesebben jár hozzá este.

A Simpa Networks egyik vezető termékmenedzsere, Neel Shah szerint nem csak az a gond, hogy kevés falusi tudja megfizetni a napenergiát.

A közbiztonsággal is baj van. Egyszer a vonaton rátámadt néhány útitársa, Mathura körzetben pedig egy falu lakói figyelmeztették, hogy a környéken agyafúrt rablók garázdálkodnak – csak ágyékkötő van rajtuk, és olajjal kenik be a bőrüket, hogy ne lehessen nyakon fogni őket. Mivel úgy hírlett, hogy a haramiák éjszaka le fognak csapni a falura, az emberek sűrű bocsánatkérések közepette megkérték Shah-t, hogy távozzon, és udvariasan elkísérték egy várakozó riksáig.

Uttar Pradesh nemcsak hogy India legnépesebb állama (40 százalékkal többen lakják, mint Oroszországot), de a legkevésbé biztonságos is.

Szaporodnak a bűnbandák, egyre több a gyilkosság, a rablás, még a választott tisztségviselők között is bőven akad büntetett előéletű.

Neel Shah idén személyesen is megismerkedett Prashant Mandallal; a teaárus fölhívta telefonon a Simpát, és elmesélte, mennyire elégedett az új áramforrással. „Nem könnyű itt a napelemüzlet, de a Mandal-féle ügyfelek miatt megéri.

Azon igyekszünk, hogy még sok millió emberhez elvigyük a fényt” – mondja a menedzser. mandal a sátorban nekiáll összeszerelni napelemes „erőművét”, fölakasztja a led lámpát.

Tüzet rak, fölrakja az üstöt, teát főz. Rettenetes a hőség, néptelen az út. Alkonyatkor kezdenek majd szállingózni, amikor enyhül a meleg.

Mandal azt mondja: egy napelemet szeretne bérelni, hogy a gyerekek külön-külön tanulhassanak. De ehhez előbb rendesen be kell indulnia a vállalkozásnak. A napelemes lámpa biztosan segíteni fog. „Akik látják, hogy idebent lámpa ég, a fényre örömmel betérnek majd hozzám.” i n d i a , v e zet é k n é l kü l 77

78 national geographic •

2 0 1 5. november

Az indiai Orissában kúp alakú varsával ejtik csapdába a napelemes lámpák fényére összeverődő halakat. Az állam 42 millió lakosának több mint fele áramszolgáltatás nélkül éli napjait. i n d i a , v e zet é k n é l kü l 79

80 national geographic •

2 0 1 5. november

TÚLÉLŐKALAUZ KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ 2. RÉSZ

Hogyan alkalmazkodjunk?

Miként boldogulhatunk a megváltozott éghajlatú Földön?

Tanácsokban nincs hiány. Hogyan alkalmazkodjunk? Elég a kérdést angolul (How to live with) beírni például a Google keresőjébe, pillanatok alatt 55 millió találatot kapunk. Ám ha a Hogyan alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz? kérdés angol megfelelőjét (How to live with climate change) írjuk be a keresőbe, már csak 44 ezer találat jelenik meg. Persze még ez is tömérdek ötlet; biztosan akad néhány, amely segít alkalmazkodni mindahhoz, amin már nem változtatunk. „Saját kárán tanul az okos.” Ha ez igaz, akkor már bőven van miből okulnunk, mert rengeteg hibát követtünk el.

Szélsőséges időjárás, rendkívüli forróság – aggasztó jelenségekkel nézünk farkasszemet, vízellátásunk, egészségünk és táplálékunk is veszélybe került. Ám leleménnyel és ügyes újításokkal még úrrá lehetünk a bajokon, bolygónk átalakult viszonyai között is boldogulhatunk. – Patricia Edmonds KÖZREMŰKÖDŐK Szöveg: Jeremy Berlin, Eve Conant, Karen de Seve, Daniel Stone; Fotóillusztráció: Lawson Parker és Matthew Twombly

81

FOTÓILLUSZTRÁCIÓ: JAVIER JAÉN

Melegedő vizek Akármilyen halmazállapotú, a víz bolygónk nélkülözhetetlen alkotóeleme. Víz nélkül szomjan halnánk, nem tudnánk növényt termeszteni, állatot tartani. Számtalan élőlény csak édesvízben él meg. A tengerek befolyásolják a szén-dioxid-szintet és a Föld hőmérsékleti viszonyait, tápanyagokat szállítanak, életközösségeknek nyújtanak otthont. A klímaváltozás az emberiség szociális és gazdasági struktúráját meghatározó vízkészletek sorsát is érinti. A vízhez való viszonyunk az éghajlat átalakulásával óhatatlanul változni fog.

TENGEREK Az űrből kékes üveggolyónak tűnő bolygónk felszínét 71 százalékban tengerek borítják. Az emberi tevékenység nyomán keletkező szén-dioxidot és napfényt elnyelő tengervíz kémiai összetétele és hőmérsékleti viszonyai rohamosan változnak. Az óceáni környezet átalakulása kihat valamennyi tengeri élőlényre, sok fajt már súlyosan veszélyeztet. A tengerek szintjének emelkedése átformálja a szárazulatok partvonalát, egyre inkább veszélyezteti a helyi lakosságot.

Energiaegyensúly Földünk a Nap sugárzásából több hőt nyel el, mint amennyit kibocsát. Az energia 93 százalékát az óceánok tárolják, biztosítva az élet fennmaradásához szükséges klímaviszonyokat.

Nagyobb páratartalom A meleg levegő több vízgőzt vesz föl, páratartalma nő, emiatt még melegebbnek érezzük.

Szabadtéri tevékenységeinket egyre inkább az szabja majd meg, hogy mikor van odakint hőség.

tengerek 93% olvadó jég 3 melegedő szárazföldek és légkör 4

Sótartalom A növekvő csapadékmennyiség és a jég olvadása miatt változik a tengerek sótartalma, a nagy óceáni áramlások működése, átalakul a tengerlakó állatok és növények élőhelye.

Savanyodás A légkör növekvő széndioxid-tartalma savasabbá teszi a tengervizet, a kagylók, csigák egyre vékonyabb héjat-házat építenek, pusztulni kezdenek.

Szintemelkedés A védművek megerősítésével, újfajta gátak és vízelvezető rendszerek tervezésével mérsékelhetjük a viharok okozta árhullámokat és az árvizeket.

Melegedés A tengervíz hőmérsékletének emelkedésére az óceáni ökoszisztémák különbözően reagálnak; egyes állatok úgy, hogy a hűvösebb sarkvidéki vizekbe húzódnak.

Az Egyesült Államok 13 nagy repülőterén van olyan kifutópálya, amely legfeljebb 3 méterrel fut a mai tengerszint felett.

82 national geographic •

2 0 1 5. november

A Katrina hurrikán tombolása idején megsérült egyik hidat előrelátóan már 6,5 méterrel magasabban építették újjá.

1 Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedés hatására 7 százalékkal nő a légkör vízgőztartalma.

SZÁRAZULATOK

JÉGTAKARÓ

A klímaváltozás és a szárazföld édesvízkészleteinek alakulása közötti kölcsönhatás alapvetően befolyásolja a jó minőségű ivóvíz mennyiségét. Jelenleg a világ lakosságának legalább fele talajvízből nyeri ivóvizét. A városok lélekszámának növekedése miatt az ivóvízigény 2050-re várhatóan 55 százalékkal emelkedik. A jövőben eszerint nagyon meg kell tanulnunk takarékoskodni a vízzel.

Az Északi- és a Déli-sarkvidéket, Grönlandot, valamint a magashegyeket borító jég folyamatosan és rohamosan olvad, az olvadékvíz az óceánokba, a folyókba és a talajba kerül, áradásokat okoz. A fogyatkozó jég egyre kevesebb olvadékvizet ad, emiatt az édesvízkészletek is szűkösebbek lesznek. Ha a jövőben nem sikerül javítani a helyzeten, világszerte szigorú vízkorlátozások várhatók.

Fogyó hótakaró A tavaszi hótakaró kiterjedése az északi féltekén a 21. század végéig várhatóan 10-30 százalékkal csökken, a vízfelhasználás átfogó szabályozása életbevágó kérdéssé válhat.

Ha elapad a jégfolyó A bolíviai Chacaltaya gleccser jege 2009-re végleg elolvadt.

A környékbeli falvak lakóinak nem maradt más választásuk: a vízhiány miatt beköltöztek a városokba.

Ha fölenged a tundra Ha a fagyott tundratalaj olvadni kezd, megváltozik a táj, az északi vidékek lakói kénytelenek útjaikat, házaikat átalakítani, sokszor más vidékre költözni.

Fogyó édesvízkészletek A vízkezelés akkor jó, ha módszerek rugalmas alkalmazásán alapul, beleértve az esővízgyűjtést, az újrahasznosítást, a víztározás módjainak fejlesztését, a termesztett növények palettájának szélesítését.

Zsugorodó jég A globális fölmelegedés miatt a Jeges-tengert borító és a Délisarkot övező jég zsugorodik. Ha kiterjedése csökken, a jégtakaró kevesebb napfényt ver vissza, a tenger több energiát nyel el.

Klímaváltozás miatt emelkedő folyó fenyegeti az alaszkai Newtok falut. 2017-re a víz elérheti az árvíz által veszélyeztetett lakosságnak jelenleg menedéket adó iskolaépületet.

ILLUSZTRÁCIÓ: ROMUALDO FAURA. FORRÁS: IPCC

Világszerte egyre több ország telepít mangroveerdőket: Vietnam, Dzsibuti és Brazília számos vidékén mangroveültetvények védik a partvidéki településeket az áradásoktól, óvják az élővilág gazdagságát, nyújtanak megélhetést a környék lakosságának.

83

Termés, hozam Némely növényeknek jól jön a klímaváltozás: nő a tenyészidő és a fotoszintézist tápláló szén-dioxid mennyisége. A fölmelegedés egyéb következményei már a növényvilágnak sem tesznek jót: a kártevők elszaporodnak, egyre gyakoribbak lesznek az aszályok és árvizek. A Nemzetközi Élelmezésügyi Kutatóintézet (ifpri) munkatársai a pesszimista Hadgem2 klímamodellt futtatva arra jutottak, hogy a Föld négy alapvető élelmiszernövényének – kukorica, burgonya, rizs és búza – termőterülete 2050-re eltolódik.

Ricky Robertson, az ifpri munkatársa szerint a fölmelegedés csak egyes vidékeken kedvez majd a növénytermesztésnek. Az éghajlat mellett számos egyéb tényező is befolyásolja a földművelés jövőjét, de valószínű, hogy csak korszerű módszerekkel, változatos termékszerkezettel dolgozó gazdaságok maradhatnak talpon.

A kukorica, burgonya, rizs és búza átlaghozamának várható alakulása 2050-ben 5% feletti növekedés 0–5% növekedés vagy csökkenés

ÉSZAK-

5% feletti csökkenés

AMERIKA

A világ kukorica-, burgonya-, rizs- illetve búzahozamának 75%-át adó terület (2015)

Hozamok várható változása (millió tonna) 2000 900

2050

–24% kukorica

Világszerte az Egyesült Államok középnyugati területein termesztik a legtöbb kukoricát. A várható jó 20 százalékos hozamcsökkenés ellenére a térség továbbra is igen fontos beszállító marad.

D É LAMERIKA

600 –3% búza –11% rizs –9% burgonya 300

0 A klímaváltozás alighanem a búza hozamait befolyásolja a legkevésbé, de a búza önmagában aligha tudja majd ellensúlyozni a többi termény hozamának súlyos csökkenését.

A kártevők elszaporodása miatt az Andok középső magasságaiban a burgonyahozam csökkenése várható.

Talán az segíthet, ha új fajtákat telepítenek a gazdák.

Brazília mezőgazdasága is megsínyli majd a klímaváltozást. A HadGEM2 előrejelzése szerint közel 16 százalékkal csökkenhet a kukorica hozama.

Az amerikai őslakos irokézek Haudenosaunee szövetsége magbank alapításával készül a klímaváltozásra.

84 national geographic •

A világ erdőinek irtásáért 80 százalékban a mezőgazdaság, a földéhség felelős.

2 0 1 5. november

Néhol 70 százalékkal is több lehet majd a halzsákmány, a trópusokon és az Antarktiszon viszont 60 százalékos fogáscsökkenés sem kizárt.

KUKORICA

BURGONYA

RIZS

BÚZA

A klímaváltozás nyomán alighanem több lesz majd a kukoricatermesztésre alkalmas vidék, ám a jelenlegi termőterületeken a terméshozamok visszaesése várható.

Hozama hűvösebb vidékeken a legjobb, ezért elképzelhető, hogy termesztése a melegedés miatt egyre északabbra, illetve egyre magasabban fekvő területekre helyeződik át.

A meleg és hűvös éghajlaton is jól termő rizs hozama kedvezően alakulhat, Afrikában meg is duplázódhat (szemben más élelmiszernövényekkel, amelyek hozama csökkenni fog).

Jószerével minden klímamodell a búzahozamok csökkenését jósolja.

A világméretű melegedés ráadásul kedvez a nagy károkat okozó növénybetegségeknek.

A legtöbb embert a hatalmas területű, óriási népességű Ázsiában érintik majd a változások.

Indiában és Kínában jelentősen csökkenhet a művelésbe vonható területek nagysága.

Európa északi vidékein a gazdák a jövőben hosszabb tenyészidőszakkal, délen fokozódó aszállyal számolhatnak.

EURÓ PA ÁZ S I A

AFR IKA

A US Z T R Á LI A

Nyugat-Afrikában jó a termőtalaj és bőséges csapadék, így a jövőben több rizs teremhet. Kelet-Afrika bizonyos részei szintén ígéretesek a rizstermesztés szempontjából.

A Föld népességének rohamos gyarapodása miatt a szükségletek is gyorsan növekednek, 2050-re ezért 60-70 százalékkal többet kell termelnie a világ mezőgazdaságának.

Indonéziában a változó éghajlati viszonyok között sem várható a rizshozamok csökkenése, a kukoricahozam viszont akár 20 százalékkal is visszaeshet.

Ha a nők ugyanolyan feltételek mellett gazdálkodhatnának, mint a férfiak, akár 30 százalékkal is nőhetne a földek terméshozama.

TÉRKÉP: EVAN APPLEGATE. FORRÁSOK: ENSZ ÉLELMEZÉSÜGYI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZERVEZETE; RICKY ROBERTSON, IFPRI

Ausztráliában új területek válnak majd művelhetővé, de az aszály miatt az eddiginél hatékonyabb búzatermesztési módszerekre lesz szükség.

Műhold is segít Kalifornia állam vízgazdálkodásában, az aszály miatt fölhagyott földek számbavételében.

85

Melegsokk Nagyon más lesz az élet a század végére, mint ma – addigra az éves átlaghőmérséklet több fokkal emelkedik. A változás érint minden típusú ember lakta területet: várost, elővárost, falut, hegyvidéket, alföldet, tengermelléket. A fejlődő világban egyre többen jutnak majd hozzá kényelmi szolgáltatásokhoz, a becslések szerint 2100-ra a forróbb vidékeken szinte minden otthonban működik majd légkondicionáló. Minél több a berendezés, annál több energia kell az üzemeltetésükhöz, az energiatermeléssel pedig fokozzuk a klímagondokat.

Ha nem tudjuk megállítani a fölmelegedést, az alkalmazkodás módjait kell megtalálnunk.

KÁNIKULA A VÁROSBAN A városok átlagos évi középhőmérséklete nappal 2–6, éjszaka 2–5 fokkal meghaladhatja a környező térségekét. A növényekkel beültetett „zöld tetők” mérséklik a hőszigethatást, a legforróbb napokon több mint 3 fokkal csökkenthetik a hőmérsékletet. A tetőre telepített növényzet viharok idején a lezúduló csapadék elvezetésében is hasznos lehet.

+6

Az úgynevezett „hűvös” tető akár 65 százalékban visszaverheti a beeső napsugárzás hőjét.

Az Egyesült Államok klímakutatóinak számításai szerint rossz esetben a 21. század végéig 6 fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete.

A fásítás is segít: az árnya rnya rnyat nyat adó lombok akár 13 fokkal all is csökkenthetik a házfalak felszíni hőmérsékletét.

A fényvisszaverő és vízáteresztő járdaburkolat is jelentősen enyhítheti a nyári hőséget.

Árnyékolóként és párásítóként a növénytakaró akár 22 fokkal is csökkentheti a felszíni hőmérsékletet.

86 national geographic •

Az emberiség fele számára az átlaghőmérséklet 12 fokos növekedése már elviselhetetlen viszonyokat teremthet.

2 0 1 5. november

A meleghez való alkalmazkodás a fejlődő országokra 2050-ig évi 75–100 milliárd dolláros többletköltséget ró. A városok az elkövetkező 15 évben várhatóan évi 140–175 milliárd dollárt költenek hőségenyhítésre.

JÓSZÁGTARTÁS A HŐSÉGBEN

LÁNGMENTESÍTÉS

Valószínű, hogy a világ számos részén hőségtűrő állatfajták tenyésztésére térnek át a gazdák. Amíg mostanáig főleg marhát és csirkét tartottak, a jövőben a juhot, a sertést, a kecskét választják majd. A szójabab hozamát növelheti a légköri szén-dioxid-szint emelkedése, a haszonnövények zömének azonban árt a szélsőséges időjárás.

Az erdőtüzeknek kitett területeken lehetőleg minden éghető növényi anyagot el kell távolítani, a települések köré tűzvédelmi gyűrűt kell vonni, a lakosságnak tűzvédelmi oktatásban kell részt vennie.

Egyes mérsékelt éghajlatú és északi vidékeken az előrejelzések szerint legalább 60 százalékkal nő majd az erdőtüzek kialakulásának valószínűsége.

Hő- és szárazságtűrő vetőmagról a növények akár szélsőséges időjárási viszonyok között is szaporíthatók.

A jersey jersey je sey tehén te ehén hé tejhozamát tejho te hozamá hoza amát kevésbé kev k evésb vésbé é b bé é befolyásolja befo befoly be f yáso yáso á olja ljja a a hőhő ő stressz, sstressz resszz mint mint nt a holsteinét. h ls einét ho holste né é.

Azz istállókban A istál s állókb ókban ban árnyékolókárnyéko á rny yéko ékolókók kal, k ka al vent ven ventilátorokkal, ilá á oro átorokka ok kk ka al p párás párásító á árás ásító ó berendezésekkel berendezé b erend dezése ésekke ekk kke el iss javítható javítható ja íth tó ó a tehenek t henek tehe k tejhozama. t hoza tejho te hozama ama

India várható igénye a légkondicionálásra az Egyesült Államokénak a 14-szerese.

Az épület északi oldalára ültetett örökzöldek védik a falat, felfogják a szelet, így csökkentik a fűtésszámlát.

A többféle jószágra, illetve terményre épülő állattartás és növénytermesztés több hasznot hoz, és kevésbé kockázatos.

Már M á javában j folynak a kísérletek kísé ér ete ek a hőségtűrő h hőség haszonállatok haszoná h aszo onállatok ato ok (csirke, (csirke cs rk ke, pulyka pu yyka p a és sertés) és sertés serté és) kitenyésztésére. kiten k enyé nyyésztésé észtésére ére

Kalifornia lakosságának 2050-ben már évi 40-53 forró napot kell elviselnie; 2099-re ez a szám már évente 40-99-re emelkedik.

ILLUSZTRÁCIÓ: ROMUALDO FAURA. FORRÁSOK: MICHAEL SIVAK; CGIAR; MAX MORITZ, BERKELEY EGYETEM, KALIFORNIA; AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ORSZÁGOS KLÍMAKUTATÓ CSOPORTJA; MATTHEOSZ SZANTAMOURISZ, ATHÉNI EGYETEM; AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MEZŐGAZDASÁGI MINISZTÉRIUMA (USDA)

87

Vad idők járnak Felhőszakadás, szélvihar, tikkasztó aszály, pusztító jégverés, perzselő kánikula – a rendkívüli időjárási jelenségek emberéleteket követelnek, óriási károkat okoznak. Úgy tűnik, a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek.

Némely vidékeken hosszabbak lesznek az aszályos időszakok és melegebbre fordul az idő, másutt özönvízszerű esőzések várhatók. Az időjárás viszontagságainak legjobban kitett, leginkább veszélyeztetett hegyi és parti települések lakossága előrejelző rendszerek és védművek kiépítésével, óvóhelyek kialakításával igyekszik felkészülni a kataklizmákra.

ÁTVÉSZELNI A VIHART Átlag háromévente ádáz ciklon csap le Bangladesre.

1991-ben, a Marian ciklon 140 ezer ember halálát okozta. 2007-ben a Sidr ciklon 565 ezer otthont döntött romba, a halálesetek száma azonban – az előrejelző rendszernek, valamint a megerősített óvóhelyeknek köszönhetően – ehhez képest alacsony maradt. Azóta a tengerárak, földcsuszamlások, árvizek megfékezésére az országban újratelepítik a mangroveerdőket.

KIÜTÉSSEL GYŐZ A HŐSÉG 2015 májusában a világon mért átlaghőmérséklet minden eddigi rekordot megdöntött. Indiában több mint kétezer áldozatot követelt a tíznapos kánikula: a csúcshőmérséklet elérte a 45 fokot. A helyzet enyhítésére Ahmadabad városában a forróságnak különösen kitett területeken ivóvizet osztottak, hűsítő központokat rendeztek be, valamint ápolókat képeztek ki.

Sokasodó kataklizmák Mind gyakoribbak az időjárással összefüggő természeti katasztrófák. Az időjárás alakulását befolyásolja a klímaváltozás, de nem minden szélsőséges időjárási eseményért tehető felelőssé.

ÉGHAJLATI KATAKLIZMÁK

„Egy nap majd képesek leszünk igába hajtani a hurrikán erejét, a forgószél energiájával elláthatjuk az egész várost, amelyet egyébként romba döntött volna a vihar.”

Neil deGrasse Tyson az Amerikai Természetrajzi Múzeum Hayden Planetáriumának igazgatója

VILÁGMÉRETŰ KATAKLIZMÁK SZÁMA (1980)

összes:

szélsőséges hőmérsékleti értékek, szárazság, erdőtüzek

29

291 88

VÍZ OKOZTA KATAKLIZMÁK

árvizek, hajlékukat vesztett tömegek

174

IDŐJÁRÁSI KATAKLIZMÁK

trópusi, trópusokon túli, konvektív és helyi viharok

1980

1990

1992

Nagy természeti csapások: Andrew hurrikán

2006-ban az Egyesült Államokban természeti katasztrófák, vészhelyzetek esetére kidolgozták a házi kedvencek evakuálására és szállítására vonatkozó előírásokat (PETS).

88 national geographic •

2 0 1 5. november

A klímaváltozás miatt a biztosítók emelik a veszélyeztetett épületekre kiszabott díjtételeket. Sok tulajdonos nem hajlandó megfizetni a magasabb díjat. Kárukat a jövőben alighanem a kormánynak kell majd állnia.

A természeti katasztrófák ára Mind több tengerparti infrastruktúrát érnek súlyos viharkárok. A veszteségeket csökkentheti az úszófalvas építkezési mód, valamint a veszélyeztettett ingó- és ingatlanvagyon áttelepítése.

EMELKEDIK A TENGER, NŐ A VESZÉLY A klímaváltozás ugyan közvetlenül nem okoz viharokat, ám az emelkedő tengerszint súlyosbíthatja a helyzetet.

2012-ben a Sandy hurrikán 2,7 méter magas árhulláma dagály idején érte el New Yorkot, és végül 4,2 méterrel emelte a víz szintjét a Manhattan-félsziget csúcsánál.

Az áradás negyedeket pusztított el, és hatalmas károkat okozott a külső kerületek tengerpartján. A félszigetnél a világátlagnál kétszer gyorsabban – tízévente több mint 2,5 centiméternyit – emelkedik a tengerszint, így 2050-re már akár 28–53 centiméterrel magasabb lehet a mainál.

New York város vezetése többféleképpen is igyekszik védeni a partokat. Többcélú hasznosítási terv keretében nagyobb lakossági zöldfelületeket alakít ki, valamint árterelő falak, földgátak és mobilgátak rendszerével is próbálja megelőzn, elkerülni a viharkárokat.

400 milliárd USA dollár* Katrina

3 2

Ivan Andrew hurrikán

Japán: földrengés, szökőár Sandy

1

1980

1990

2000 2010 ’14 * inflációval korrigált értékek

összes:

91

904

413

400

GEOFIZIKAI KATAKLIZMÁK

földrengés, szökőár, vulkánkitörés A geofizikai események szintén lehetnek szélsőségesek, azonban az éghajlat és az időjárás megváltozásával közvetlenül nem függenek össze.

2000

2004 Ivan hurrikán

Indiában a földművesek alig 20 százaléka tudja megfizetni a terménybiztosítást.

2010 2011

2005 Katrina hurrikán

Japán: földrengés és szökőár

Egy napfényes esküvőket garantáló cég vegyi anyagokat juttat a felhőkbe, így éri el, hogy az eső még a nagy nap előtt lehulljon.

FORRÁSOK: AHMADABAD 2015-ÖS HŐSÉGTERVE; BANGLADES KLÍMATERVE, 2009; NEW YORK VÁROS; IPCC; MUNICH RE NATCATSERVICE (TERMÉSZETI KATASZTRÓFA ADATBÁZIS); NOAA

2012

2014

Sandy hurrikán

A tavasz korai érkezése meghoszszabbítja a virágporszezont. 2040-re a becslések szerint megduplázódhatnak a mai pollenszintek.

89

Egészségkárok A klímaváltozás nem csak bolygónkra, egészségünkre is káros. Hatásai azonban életkor, nem, lakhely és gazdasági-társadalmi státusz szerint mindenkit másként és más mértékben érinthetnek. Így hát az ellenszerek is sokfélék.

A tekintélyes Lancet orvosi folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a következő évszázadban a korábban feltételezettnél sokkal többen lesznek szélsőséges időjárási eseményeknek kitéve. Ez olyan katasztrofális veszély lehet az emberiség egészségére, amely a globális egészségmegőrzésben ötven év alatt elért eredményeket teheti semmissé, írja a lap.

A szélsőséges időjárás közvetlen hatásain túl a klímaváltozás más módon, közvetetten is befolyásolhatja komfortérzetünket, egészségünket. A légszennyezés, a vízzel terjedő betegségek, az éhínség és a nem megfelelő táplálkozás is súlyos ártalmak forrása lehet.

Az áradások sújtotta Beninben az országos egészségbiztosítás immár kiterjed a maláriára és a bélfertőzésekre, mivel ezek a betegségek a fölmelegedés és a tengerszint-emelkedés miatt alighanem gyakoribbá válnak. A Fülöpszigeteken kölcsönökkel, higiéniai felvilágosítással, a hulladék- és vízgazdálkodás átalakításával támogatják a szegényebb vidékeket az időjárási kockázatok kivédésében.

A közegészségügyi szakértők mindenütt nagyarányú fejlesztéseket sürgetnek azért, hogy a lakosság minél kevésbé szenvedje meg az árvizeket, aszályokat, hőhullámokat.

Előfordulhat, hogy a szélsőséges időjárás miatt éppen akkor áll be áramszünet, bénul le a kórházi és közlekedési hálózat, amikor a legsúlyosabb a baj.

A hozamok visszaesése felhajtja az árakat, ezért nő az alultápláltak, éhezők aránya. A levegő szén-dioxid-tartalmának növekedése miatt a fő élelmiszernövények, így az árpa és a szója tápértéke csökkenhet.

Elsősorban az építőmunkások és a szántóföldeken dolgozók körében nőhet a foglalkozási ártalmak – például a hőguta – kockázata. A munkák hajnalra, illetve estére tolódhatnak, amikor nincs olyan meleg – viszont nagyobb számban rajzanak a betegségterjesztő rovarok.

A melegebb és csapadékosabb, párásabb időben a Lyme-kórt és egyéb betegségeket terjesztő kullancsok jobban elszaporodnak.

Az erdőtüzekkel járó levegőszenynyezés légúti problémák kialakulásához vezet. Az ózon is okozhat mérgezést. 2003-ban az európai kánikula idején a halálesetek mintegy felét az ózon okozhatta.

Éhezés, romlott élelmiszerek, fertőzött ivóvíz, kanyaró és légúti betegségek – még több vész fenyegeti azokat, akik tömegesen hagyják el lakhelyüket a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés miatt.

Az árvíz, az aszály és a hosszan tartó kánikula lelki egészségünkre is ártalmas.

Szorongás, depresszió, sőt öngyilkosság lehet a stressz következménye.

A hőség miatt hosszabb lesz az allergiaszezon, nő a légúti megbetegedések gyakorisága. A csapadékbőségben elszaporodnak a penészgombák.

A szúnyogok terjesztette trópusi dengue-láz ma harmincszor gyakoribb, mint ötven éve. A fertőzés elsősorban Ázsia csendesóceáni részeit veszélyezteti.

A levegőszennyezés, a rossz levegő miatt az emberek nemigen mennek majd ki a szabadba, nem túráznak, nem ülnek kerékpárra, így nő az elhízottak, a cukorbetegek száma.

Hőség miatt jelentkező betegségek: elsősorban az időseket, a szegényeket, de legfőképpen a maláriától, alultápláltságtól, bélfertőzéstől legyengült gyermekeket veszélyezteti.

A szárazság és az aszály a vidékiek mellett 150 millió városlakót is sújt a világban.

Az érintettek száma 2050-re az egymilliárdot is elérheti.

A talajerózió, a vízhiány, a túlnépesedés, valamint az éghajlatváltozáshoz köthető más jelenségek miatt egyes térségekben nőhet a fegyveres összecsapások valószínűsége.

A tengerszint-emelkedés miatt veszélybe kerül az alacsonyabban fekvő területek ivóvízellátása.

Az egyre gyakoribb heves viharok túlterhelik a városok csatornarendszerét.

A szélsőséges időjárás az időseket, a nehezebben alkalmazkodókat általában súlyosabban érinti, mint a változásra nyitott fiatalokat.

ILLUSZTRÁCIÓ: ROMUALDO FAURA. FORRÁSOK: IPCC; EGYESÜLT ÁLLAMOK ORSZÁGOS KLÍMAKUTATÓ CSOPORTJA; EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET (WHO)

AZ EGYIK TUD, A MÁSIK NEM TUD ALKALMAZKODNI

Kinek lesz ez jó?

Mely állatfajoknak kedvez a légkör melegedése? És mely fajok sínylik majd meg a klímaváltozást?

92

MOCSÁRI CANKÓ (Tringa melanoleuca)

ERDEI RÉNSZARVAS (Rangifer tarandus caribou)

Úgy tűnik, jól alkalmazkodik a változó környezethez. Az Audubon Társaság karácsonyi madárszámlálásakor nagy csapatait figyelték meg, főként az Egyesült Államok déli részén. Van vidék, ahol elvben nő a cankó számára megfelelő élőhelyek nagysága, csakhogy a nyarak is egyre forróbbak.

Élőhelyei zsugorodnak, eleséget is mind nehezebben talál. A melegedés miatt több nedvesség jut a sarkvidéki levegőbe, gyakrabban hullik hó, ónos eső, jég vonja be a zuzmót, így a rénszarvas nehezen jut táplálékhoz. Nyáron a szárazság miatt erdőtüzek pusztítják a lassan növő zuzmót.

A FOTÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, TULSA VÁROS ÁLLATKERTJÉBEN KÉSZÜLT

THOMPSON PARKI ÁLLATKERT, WATERTOWN, NEW YORK ÁLLAM

ű zö t t faj o k 93

AMERIKAI ÖKÖRBÉKA (Lithobates catesbeianus) Észak-Amerikában őshonos, a kétéltűek bőrét megtámadó, gomba okozta betegség, a kitridiomikózis terjesztője. Más földrészekre is eljutott, főleg Dél-Amerikában nyomul előre gyorsan, lassan a Föld egyik legsikeresebb inváziós faja lesz. A klímaváltozás némely helyeken lassítja terjedését; más, változatos élővilágú helyek viszont megfelelnek igényeinek, emiatt mindinkább veszélyt jelent az ottani őshonos fajokra.

BENNET, NEBRASKA ÁLLAM, EGYESÜLT ÁLLAMOK

SARKI RÓKA (Alopex lagopus) Ha eltűnik a jég, ha a tundra talaja fölenged, kevesebb lesz a jegesmedve és a jegesmedvék hagyta fókatetem, így kevesebb eleség jut a sarki rókának is. A rókakölykök fő tápláléka, a lemming egyedszáma is csökken, mert a lemmingek igazán csak hideg teleken szaporodnak el. Ráadásul új versenytársa is akadhat a sarki rókának: a rendkívül alkalmazkodóképes vörös róka egyre északabbra merészkedik.

GREAT BEND BRIT SPAUGH ÁLLATKERT, KANSAS ÁLLAM, EGYESÜLT ÁLLAMOK

Írta Jennifer S. Holland Fényképezte Joel Sartore

F

öldünk éghajlata változik; így volt ez a múltban, és így lesz ez a jövőben is. Ám a most tapasztalható klímaváltozás szélsőséges mértékű – olyannyira az, hogy átformálja a szárazföldeket és a tengereket, hatással van minden élőlényre. „A körülmények viszonylag hirtelen bekövetkező változása csak a kisebbségnek kedvez. A többséget súlyosan érinti, sőt meg is semmisítheti” – szögezi le Thomas Lovejoy amerikai biológus, a George Mason Egyetem munkatársa, a National Geographic Társaság ösztöndíjasa.

Bolygónk éghajlatának változásában az üvegházhatású gázok okozta hőmérséklet-emelkedés csupán a kezdet. Aztán jönnek a szélsőséges időjárási jelenségek (például a rendkívüli aszályok), emiatt fölborul a természet naptára, a vadon élő állatok a szokásostól eltérő időben szaporodnak és kelnek vándorútra, a táplálékforrások is más időrend szerint kínálkoznak, illetve apadnak el, a kórokozók más időben támadnak, az örök jég olvadni kezd, a tengerszint emelkedik…

94 national geographic •

2 0 1 5. november

Minden változás újabb változásokat indít el, a következmények pedig világszerte mindenütt érezhetők. Némelyeknek jól jönnek a változások: a hosszabb tavasz, a kedvezőbb környezeti viszonyok eredményeképpen több a táplálék, nem kell gyötrelmes vándorútra indulni. Ám a tartós melegedés merőben új viszonyokat teremt, és ezek az új viszonyok idővel már a klímaváltozás nyerteseit is hátrányosan érinthetik.

Hogy mindez csak a jövő? Nem, ez már a jelen. „És innen már nincs visszaút” – szögezi le James Watson amerikai kutató, a Queenslandi Egyetem munkatársa. Az elmúlt tízezer évben aránylag stabil volt a Föld éghajlata, de nemsokára soha nem látott próbatételek következnek. Hogy kik lesznek a vesztesek és kik a nyertesek, most még nehéz megmondani. Annyi mindenesetre bizonyos, szögezi le Watson, hogy a sarkvidéki jégtakaró rohamos olvadása rettenetes hatással lesz az állatvilágra, és a korallszirti életközösségek is nagyon megsínylik majd a hőmérséklet-változást és az egyre gyakoribb viharokat.

ű zö t t faj o k 95

MERRIAM-KENGURUPATKÁNY (Dipodomys merriami) Nagyon jól tűri a meleget, a hőmérsékleti csúcsokat.

Az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikóban már kiválóan alkalmazkodott a sivatagi körülményekhez. Nagy előnye, hogy rágcsáló lévén igen szapora. Ha az eleségéül szolgáló növények és rovarok közül némelyek kivesznek a fokozódó hőségben, könnyen át tud majd váltani más táplálékfajokra.

PÁPASZEMES PEHELYRÉCE (Somateria fischeri) Különleges szükségletei miatt erősen veszélyezteti a klímaváltozás. Télen a Bering-tenger hideg, táplálékban gazdag részein gyülekezik, kagylón és egyéb tengeri lényeken él. Amióta fogy az örök jég, az igényeinek megfelelő élőhelyek kiterjedése, és telelőhelyein a táplálék mennyisége is csökken. A melegedés a tundratavaknál húzódó költőhelyeit is átformálja.

FORT WORTH-I ÁLLATKERT, TEXAS ÁLLAM, EGYESÜLT ÁLLAMOK

ALASKA SEALIFE CENTER, SEWARD, EGYESÜLT ÁLLAMOK

96 national geographic •

2 0 1 5. november

FÉLSZIGETI VILLÁSSZARVÚ-ANTILOP (Antilocapra americana peninsularis) A villásszarvú-antilopok állományainak egy része védettségének köszönhetően gyarapodik, ezt az alfajt viszont ma is a kihalás fenyegeti: talán kétszáz egyede maradt.

A sivatagi körülményeket jól viseli, de a melegedés és a csapadékmennyiség növekedése téli és nyári legelőhelyeit is súlyosan károsítja. Állománygyarapítására újabban fogságban nevelt egyedeket engednek szabadon.

BIKAPISZTRÁNG (Salvelinus confluentus) Hidegkedvelő hal. A klímamelegedés miatt hetven éven belül félakkora élőhelyre szorulhat vissza a Sziklás-hegységben. Ám tűrő- és versenyképes állományai számára még szélsőséges mértékű melegedés esetén is maradnak majd elegendően hideg vizű, magasabban csörgedező patakok. Vándorlása szempontjából nagyon fontos, hogy az ívóhelyéül és növekedése színteréül szolgáló patakok között megmaradjon a kellő összeköttetés.

LOS ANGELES-I ÁLLATKERT, KALIFORNIA ÁLLAM, EGYESÜLT ÁLLAMOK

BIGHORN CREEK, BRIT COLUMBIA TARTOMÁNY, KANADA

ű zö t t faj o k 97

FEHÉRHOMLOKÚ BARNAMAKI (Eulemur albifrons) Madagaszkár makifajainak élőhelye a borúlátó jóslatok szerint akár 60 százaléknyit is zsugorodhat a következő hetven évben az éghajlatváltozás következményei miatt.

A fehérhomlokú barnamaki számára a fölmelegedés önmagában még nem lenne akkora baj, hiszen síksági és hegyvidéki élőhelyein a hőmérséklet emelkedése aligha okoz komoly károkat. Annál nagyobb veszélyt jelent a makikra az égetéses földművelés és a sziget népességének növekedése.

ÖRVÖS PINGVIN (Pygoscellis antarctica) A nyertesekből végül akár vesztesek is lehetnek. Az örvös pingvin a jégmentes vizet kedveli, ezért az utóbbi ötven évben az antarktikai jég gyorsuló olvadása miatt egyedszáma jelentősen nőtt. Az erősödő ultraibolya sugárzás azonban mindinkább pusztítja a moszatokat, következésképpen a moszatokon élő krillekből is egyre kevesebb és kevesebb lesz. Mivel egyik fő táplálékuk a krill, a pingvinek kénytelenek a fogyatkozó krillfelhozatalon egyre növekvő egyedszámú bálnapopulációkkal osztozni.

NAPLES VÁROS ÁLLATKERTJE, FLORIDA ÁLLAM, EGYESÜLT ÁLLAMOK

NEWPORT AQUARIUM, KENTUCKY ÁLLAM, EGYESÜLT ÁLLAMOK

Ismereteink, tapasztalataink és számítógépes modelljeink alapján azért sejtjük a jövőt. Mely állatok alkalmazkodnak majd jól a gyors változásokhoz? Az úgynevezett generalisták. A sokféle környezetben megélni képes, változatos genetikai anyagú, szapora állatok, amelyeknél hamarabb földúsulhatnak az új körülmények között hasznos tulajdonságokat kódoló gének. Az új élőhelyeket meghódító, versenyképes állatok.

Kik kerülnek bajba? A környezeti viszonyoknak csupán szűk skáláját tűrő specialisták. Azok a fajok, amelyek már ma is a fennmaradásukért küzdenek. A számukra nem megfelelő élőhelyre szorított, elszigetelt, kis populációk. Az emberrel versengeni kénytelen állatok. A csekély genetikai változatosságú állatok. A magashegyek, szigetek, korallszirtek lakói. Azok az állatok, amelyek csak az örök jég viszonyai között élnek meg.

A vonatot megállítani már nem, de lassítani még lehet. Lovejoy állhatatosan hangoztatja: „Ha nem pusztítjuk tovább az élőhelyeket, ha helyreállítjuk az ökoszisztémák hajdanvolt viszonyait, akár félfoknyit is csökkenthetjük a melegedést.

Az emberiségnek vissza kell fognia magát, meg kell védenie a legfontosabb élőlényfajokat.”

98 national geographic •

2 0 1 5. november

Joel Sartore alapítványa, a Photo Ark állatfotókkal igyekszik lassítani, megállítani a világban egyre vészesebben gyorsuló kihalási folyamatot. Sartore reméli, hogy veszélyeztetett állatokról készült kedves portréival segíthet fölhívni a figyelmet a vészre, a pusztulásra. natgeophotoark.org.

ű zö t t faj o k 99

AMERIKAI KUTYAKULLANCS (Dermacentor variabilis)

A kullancsok elvben jól járnak az éghajlatváltozással.

A melegedés azonban többféle szempontból is befolyásolhatja a kullancsot, gazdaszervezetét és az általa terjesztett kórokozót (az amerikai kutyakullancs esetében a sziklás-hegységi foltosláz és a tularémia baktériumát) magában foglaló ciklust, így néhol nőhet, másutt csökkenhet a fertőzés valószínűsége, a megbetegedések gyakorisága. Az Egyesült Államok keleti részén némely kullancsok, például a feketelábú kullancs – a melegedés hatására hetekkel korábban éledhetnek téli álmukból, és minden bizonnyal jól alkalmazkodnak majd a megváltozott körülményekhez.

LINCOLN, NEBRASKA ÁLLAM, EGYESÜLT ÁLLAMOK

BENGÁLI TIGRIS (Panthera tigris tigris)

A természetben egyedszáma rohamosan csökken; talán ha háromezer maradt belőle összesen. A bangladesi Sundarbans mangrovevidékein a Természetvédelmi Világalap (WWF) által kiadott tanulmány szerint az ezredforduló óta 28 centiméternyit emelkedett a tengerszint, jószerével eltűnt a tigrisek élőhelye. Bhutánban jobb a helyzet: a melegedés hatására egyre följebb tolódik a hegyekben az erdőhatár, így a tigrisek a nagyobb folyóvölgyek mentén följebb húzódhatnak. Sajnos fennáll a veszély, hogy kiszorítják a máris kihalófélben lévő hópárducot.

GULF COAST ÁLLATKERT, ALABAMA ÁLLAM, EGYESÜLT ÁLLAMOK

100 national geographic •

2 0 1 5. november

ű zö t t faj o k 101

Rovarcsalogató meleg Írta Merkl Ottó

H

azánk állatvilágában leginkább a rovarok között mutatkozik az éghajlat melegedésének hatása. Mind gyakrabban bukkannak föl nálunk olyan rovarok, amelyek régebben csupán tőlünk délre éltek; mások korábban csak elvétve

FÖLDKÖZI-TENGERI GYÜMÖLCSLÉGY (Ceratitis capitata) A fúrólégyfélék családjába tartozik. Ma még nem állandó tagja a hazai állatvilágnak, de félő, hogy előbb-utóbb az lesz. A mandarin- és narancsszállítmányokkal érkezik, nálunk kikelve azután mindenféle más gyümölcsre is petézik.

Minél melegebb az idő, lárvái annál gyorsabban fejlődnek, így évente több nemzedékük is lehet. Egyelőre nem éli túl a telet, ám Ausztriában és déli szomszédainknál már kialakult hidegtűrő változata.

102 national geographic •

2 0 1 5. november

fordultak elő a Kárpát-medencében, ám a kedvezőbb klíma miatt újabban igen elszaporodtak.

Az újonnan hozzánk költöző rovarok közül sokan minden hűhó nélkül beilleszkednek a faunába, némelyek viszont komoly kártevővé válnak.

ZÖLD VÁNDORPOLOSKA (Nezara viridula) A trópusi Afrikában, valószínűleg Etiópiában őshonos címerespoloska a gyümölcs- és zöldségszállítmányokkal sokfelé eljutott a Föld trópusi és szubtrópusi tájain.

Ahol megtelepszik, súlyos kárt okozhat. Kontinensünkön a Földközi-tenger medencéjénél északabbra a hideg tél miatt sokáig nem fordult elő, ám 2002-ben Szegeden és Budapesten is feltűnt, azóta az ország nagy részén elszaporodott. Sok haszon- és dísznövényen megél, az utcai fákat sem kíméli (fent).

FOTÓK: RAHMÉ NIKOLA (A SZEMKÖZTI OLDALON ÉS LENT); BODOR JÁNOS

DÉLVIDÉKI POSZMÉH (Bombus argillaceus) Sokféle poszméh (vagyis dongó) él Magyarországon, de ez a faj könnyen megkülönböztethető rokonaitól: teste és szárnya fekete, csupán torát díszíti elöl-hátul széles citromsárga szőrsáv. Európában korábban csak az Alpoktól délre volt gyakori, hazánkban sokáig nagy ritkaságnak számított, olyannyira, hogy védett rovar lett.

Néhány éve azonban, föltehetően a klímamelegedés hatására, úgy elszaporodott, hogy már a városi parkokban is lépten-nyomon találkozhatunk vele (lent).

103

Madarak és éghajlatváltozás Írta Csörgő Tibor

T

öbb szempontból is hathat a madarakra az éghajlatváltozás. Változhat a fajok földrajzi elterjedése, új telelőterületek alakulhatnak ki, eltolódhat a vonulás ideje, iránya és tartama, a vedlés és a költés időzítése, módosulhat a populációk mérete, az egyedek nagysága, testtömege.

ÉSZAKABBRA TOLÓDÓ FÖLDRAJZI ELTERJEDÉS

Az utóbbi években egyre több és több olyan madár bukkan föl hazánkban, amelyeket addig csak a Mediterráneumból vagy még délebbről ismertünk. Ilyen például a kuhi (Elanus caeruleus), a tüskés bíbic (Hoplopterus spinosus), a korallsirály (Larus audouinii), a vékonycsőrű sirály (Larus genei), a pettyes kakukk (Clamator glandarius), a halvány sarlósfecske (Apus pallidus), a havasi sarlósfecske (Apus melba), a vörhenyes fecske (Hirundo daurica), a kék kövirigó (Monticola solitarius), a sivatagi hantmadár (Oenanthe deserti), a berki poszáta (Cettia cetti), a bajszos poszáta (Sylvia cantillans), a szuharbújó (Cisticola juncidis), a kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala), a berki veréb (Passer hispaniolensis) és a kucsmás sármány (Emberiza melanocephala).

Ezeket a madarakat általában az éghajlatváltozás miatt kialakuló erősebb, déli irányú szelek sodorják hozzánk. Először általában fiatal hímek érkeznek, és gyakran territóriumot is foglalnak.

Azután megjelennek tojók is, így már költőpárok is kialakulhatnak. Ez történt a berki poszáta esetében is: első egyedét 1996-ban észlelték a fenékpusztai gyűrűzőtáborban, majd 2003-ban már költését is bizonyították a Kis-Balatonon.

ENYHÉBB TÉL – KORÁBBAN ÉRKEZŐ TAVASZ

Az éghajlatváltozás közvetetten is megváltoztathatja egyes fajok elterjedési területét. A fölmelegedés egyik következménye, hogy a telek egyre enyhébbek. (Ez természetesen csak a tendenciát tekintve igaz; korántsem jelenti azt, hogy minden tél melegebb lenne, mint a megelőző.)

Ha enyhébbek a telek, akkor kisebb az élelemszűke és a hideg valószínűsége, a madarak tehát jobb kondícióban telelhetnek át. Ha pedig több a túlélő, több a fészkelő is, a jobb kondíció pedig nagyobb fészekaljat jelent, ennélfogva az egyedszám tetemesen gyarapodhat.

104 national geographic •

2 0 1 5. november

A melegedés, a korábban érkező tavasz hatására a növényzet hamarabb sarjad, így a növényevő rovarok is előbb jelennek meg. Emiatt az állandó fajok, például a cinegék is korábban raknak fészket, hogy a táplálékcsúcs idején már fiókáikat nevelhessék. Ugyanezek a viszonyok azonban bizonyos más madaraknak nem kedveznek.

A hosszú távú vonulók Afrikában telelnek át. Érkezésüket nem az időjárás alakulása, hanem genetikai programjuk szabja meg. Mivel érkezésük ideje rögzített, lekéshetik a korábbra tolódott táplálékcsúcsot, ráadásul amikor fiókáikat nevelik-táplálják, már a náluk korábban költő madarak cseperedő fiókáival is versenyezniük kell az addigra megfogyatkozott táplálékért.

A klímaváltozással összefüggésben bizonyos változások ezeknél a madaraknál is észlelhetők.

Az Ócsai Madárvártán régóta zajló vonuláskutatás eredményei szerint a kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) hímjei egyre hamarabb érkeznek meg hozzánk, a tojókra ez nem igaz. Mivel ők foglalnak territóriumot, a hímek sietsége indokolt: fontos minél előbb jönniük, hogy minél jobb territóriumot foglalhassanak el, minél jobb partinak bizonyulhassanak a tojók körében.

HOSSZABB VONULÁS – HOSSZABB SZÁRNY

Mi a helyzet azokkal a madarakkal, amelyek csak átvonulnak fölöttünk? Szintén az Ócsai Madárvártán végzett vizsgálatokból derült ki több ilyen fajról is, hogy egyedeik szárnyhosszátlaga nőtt, testtömegük átlaga csökkent az utóbbi évtizedekben. Különösen az északról népes átvonuló állományokban érkező barátposzáta (Sylvia atricapilla) és fitisz füzike (Phylloscopus trochilus) esetében szembeötlő ez a változás. Valószínű, hogy a jelenség oka a klímaváltozás: a melegedés miatt a fajok egyre inkább észak felé terjeszkednek, költési sikerük, egyedszámuk nő, így az átvonulók között is mind több az északról érkező.

Ez érthetővé teszi a szárnyhossznövekedést, ugyanis a szárnyhossz összefügg a vonulás hoszszával (minél hosszabb a vonuláskor megtett út, annál hosszabb az átlagos szárnyhossz). Mivel az északról indulók messzebbről jönnek, repülés közben nyilván többet használnak fel zsírtartalékaikból, ezért testtömegük is jobban csökken.

VÖRÖSBEGY (Erithacus rubecula) A Földközi-tenger vidékének nyugati részén telel.

Az Ócsai Madárvártán tavasszal befogott egyik egyedén olyan kullancsot (Hyalomma marginatum) találtak a kutatók, amely eddig csak Marokkóból volt ismert. A kullancsban ráadásul olyan kórokozó (Ricklettsia aeschlimannii) lakozott, amelyet korábban csupán Egyiptomban mutattak ki.

FOTÓK: PROFIMEDIA

X X X X X X X X X 105

A műholdra, repülőre telepített új távérzékelő rendszerek nem gyógyítják meg a Földet, de remélhetőleg minden eddiginél részletesebb, pontosabb képet adnak betegségeiről.

HOGYAN ALKALMAZKODJUNK?

A Föld távdoktorai A Ne Nem mzettkö mz közi zi Űrá r llllom om más á (ISS) kép é én sze zemk mk káp áprá rázt rá ztat zt attóa óan n cs csililo og a me egá g ra radt dt botsw wan nai a Oka kava v ng ngo o f ly fo yó de delt ltav ltav avidék é e. ék e A vililág á űr ág űrbő bőll ké bő k sz s ül ü t fe felv lvét éte elek ek k, tá távé vérz vé r ék rz ékel elő ő be b re rend nd dez ezés ések ek ada data t i al a ap apján ös ö sz s ee állílíto ál to ott t tér érké k pe ké p k bo b ly ygó ónk k any nyag a cs ag cser e éj éjén ének én ek, k, él é etének e leg egre rejt jtette jt t bb te b mozzana n tait iss fö ölf lfed edik.

106 NASA A national geographic •

2 0 1 5. november

tรกv d o kt o r o k 107

Írta Peter Miller

Légköri szén-dioxid-koncentráció, 2015. június 7–23., egymillió egységre jutó részecskék száma

M

ár a repülőgép ablakán kitekintve siralmas látvány tárult elé.

A földkerekség legnagyobb fái, a mamutfenyők fölött tovaszálló gépről Greg Asner saját szemével láthatta, mit művelt a négy éve tartó kaliforniai aszály. „Csontszáraz minden” – állapította meg. Amikor elfordult az ablaktól, és légi laboratóriuma videomonitorára pillantott, még ijesztőbb lett számára a kép: az erdő itt-ott lilásvörös színben tündökölt. „Ez azt jelenti, hogy nagy baj van odalent” – mormogta Asner.

A monitoron megjelenő képet egy újonnan kifejlesztett 3d szkenner, azaz háromdimenziós letapogató berendezés szolgáltatta. A műszert

108 national geographic •

2 0 1 5. november

395

világátlag

405

nincs adat

Asner, a Carnegie Kutatóintézet ökológusa csak nemrég telepítette és helyezte üzembe a turbólégcsavaros gépen. Repülés közben a szkenner ikerlézere letapogatta az odalent húzódó vadont, éspedig döbbenetes pontossággal – több mint két kilométeres magasságból nemhogy a fák, de még az ágak között is különbséget tudott tenni.

A 3d szkennerhez kapcsolt két spektrométer a látható tartománytól az infravörösig több száz hullámhosszértéken rögzítette a Nap odalentről visszaverődő fényét. A kirajzolódó kép, az úgynevezett spektrogram rengeteget elárult az erdő kémiai állapotáról, egyebek között a fák szöveteinek víztartalmáról, egészségi állapotáról.

MI EZ? Az OCO-2 műhold adatai alapján készített térkép a légkör szén-dioxid-tartalmát mutatja 2015 júniusában.

A vörös térségek légterében a világátlagnál valamivel több, a kékekében valamivel kevesebb a szén-dioxid.

MIT MUTAT? A tengerek és az erdők megkötik a kibocsátott szén-dioxid egy részét, fékezik a fölmelegedést.

Az OCO-2 arról is sokat elárul majd, hova kerül a megkötődő szén-dioxid, és milyen gyorsan melegszik a Föld.

„Folyamatosan vért vettünk a vadontól, és elemeztük a mintákat” – mondta Asner, aki aznap történetesen úgy állította be a monitor színeit, hogy a lilásvörös a senyvedő, vízhiányos, szikkadt fákat jelölje. Bármilyen aggasztó képekkel szolgált, a módszer lelkesítően sokat megmutatott – így még soha senki nem vizsgálta bolygónkat. „Odalent vizsgálódva egy egész élet munkája nem lenne elég ahhoz, amit szkenneres-spektrométeres mérések révén egyetlen átrepülés során NG. FORRÁS: NASA/JPL

kideríthetünk az ökoszisztémák állapotáról” – írta később Asner. Nem túlzott: az általa kifejlesztett repülőgépes mérőrendszer, a Carnegie Airborne Observatory a Föld megfigyelésének új trendjét képviseli. Fél évszázaddal azután, hogy az első időjárási műhold elmosódott képeket küldött az Atlanti-óceán fölött örvénylő felhőkről, ma már hipermodern érzékelőrendszerek követik bolygónk életjeleit, segítik a Földet orvosként féltő-figyelő kutatók munkáját. táv d o kt o r o k 109

Égi szemek A MÉRÉSEK FŐ CÉLPONTJA AZ ŰRESZKÖZ NEVE FELLÖVÉS IDEJE / MAGASSÁG ELSŐDLEGES FELADAT

Egyre több és több űreszköz kering a Föld körül, figyeli távérzékelőivel bolygónk életjeleit. A NASA alább fölsorolt tíz műholdja napjában úgy tizenhatszor kerüli meg a Földet, közben tömérdek adatot gyűjt a klíma, az időjárás változásairól, az esetleges természeti katasztrófákról.

NAP

SORCE

SZÁRAZFÖLD

2003 / 640 km

a Nap sugárzását méri

LANDSAT 8 2013 / 705 km

a földhasznosítást követi nyomon

GRACE 2002 / 349 km

ikerműholdak: a gravitáció mérésével a talajvízszint és a jégtakaró változásait figyelik

TÖBBFÉLE CÉLPONT

SMAP

AQUA 2002 / 705 km

2015 / 685 km

a szárazföldek, tengerek és a légkör kölcsönhatásait vizsgálja (különös tekintettel a víz globális körforgására)

a talaj nedvességtartalmát méri

LÉGKÖR

GPM CORE

TERRA 1999 / 705 km

2014 / 407 km

a szárazulatok, tengerek és a légkör kölcsönhatásait vizsgálja (különös tekintettel a szárazulatokra)

2014 / 705 km

a lehulló eső és a hó menynyiségét méri

OCO-2 a légkör széndioxid-tartalmát méri

ÓCEÁNOK

OSTM

AURA

2008 / 1336 km

2004 / 705 km

a tengerszint változásait méri

az ózonréteg kiterjedését méri

Tizennégy nagy Föld-megfigyelő projekt után (ebből kettő új fejlesztésű, űrállomásra telepített eszközzel zajlott), 2014-ben, majd 2015 elején a nasa öt új programba kezdett Brazília, Kína és európai országok bevonásával. „A távérzékelés új aranykorát éljük” – mondta Michael Freilich, a nasa földtudományi részlegének vezetője.

Tény, hogy amit a fürkész égi szemek látnak és jeleznek, általában nem túl szívderítő. A kirajzolódó kép szerint világunk a rohamos változások korát éli: olvadnak a gleccserek, fogynak az esőerdők, emelkedik a tengerszint. Az is tény azonban, hogy most, amikor minden eddiginél nagyobb hatást gyakorolunk a Földre, a távérzé-

kelés páratlan lehetőséget kínál e hatások megfigyelésére, megértésére – vagyis segít a pontos diagnózis felállításában.

A víz Földünk mindennél fontosabb, éltető közege. Hála a légköri távérzékelő rendszereknek, ma már természetes körforgásának összes mozzanatát megfigyelhetjük. Nyomon követhetjük az esőt és a havazást, a felszíni vizek áramlását, a párolgást, a csapadékvíz leszivárgását a föld víztartó rétegeibe, és azt, hogy hova kerül onnan.

Mindezek alapján előre jelezhetjük az aszályokat és az árvizeket, valamint megóvhatjuk ivóvíztartalékainkat, javíthatjuk a terméshozamokat.

MONICA SERRANO, NG; TONY SCHICK. FORRÁSOK: STEVEN E. PLATNICK ÉS CLAIRE L. PARKINSON, NASA GODDARD ŰRKKÖZPONT, EGYESÜLT ÁLLAMOK

A Kalifornia államot sújtó aszály és vízválság egyik nem mellékes következménye, hogy a térség a távérzékeléses projektek kísérleti laboratóriuma lett. Az elmúlt három évben a nasa Tom Painter vezette csapata műszerekkel megrakott gépén rendszeresen átrepült a Yosemite Nemzeti Park fölött, és mérte a San Francisco város vízellátásában kulcsfontosságú Hetch Hetchyvíztározót tápláló hótömeg nagyságát.

Mostanáig a tározó felügyelői a régi módszerrel: a terepet gyalogszerrel járva, mércével a kezükben állapították meg a környező hegyekből érkezett hó mennyiségét. Az adatokat számítógépre vitték, és a múltbeli tapasztalatokra épített modell révén fölbecsülték, hogy a következő tavasszal mennyi olvadékvíz várható. Csakhogy ma már oly ritkán havazik a Sierra Nevada hegységben, hogy a régi adatok érvényüket vesztették.

Chris Graham, a Hetch Hetchy-tározó vízügyese így örömmel fogadta a nasa kutatóinak invitálását: szálljon föl ő is a gépre, a levegőből mérje föl a hó várható mennyiségét.

A Twin Otter fedélzetén hasonló távérzékelő rendszer épült ki, mint Asnerék gépén: a lézeres letapogató berendezés, lidar a hó vastagságát mérte, a képalkotó spektrométer a hó összetételét elemezte. A lidar alapjában véve ugyanúgy működik, mint a radar, csak éppen lézersugarakkal: a fény visszaverődési ideje alapján számolja ki, milyen messze van a felszín.

Painterék nyáron, hómentes állapotban is letapogatták a terepet, hogy a mért különbségek alapján később bármikor meg tudják mondani, mennyi hó terítette be az 1200 négyzetkilométernyi vízgyűjtő területet. A spektrométerek még azt is elárulták, milyen nagyok a hóréteg kristályai, és mennyi por fedi a hótakarót (mindkettő befolyásolja a tavaszi hóolvadás ütemét).

Tom Painter a millióknak ivóvizet adó Szikláshegység hótakarójának zsugorodását is nyomon követi, emellett tervezi, hogy rövidesen a világ egyéb veszélyeztetett térségeit, például az Indus és a Gangesz himalájai forrásvidékét is fölméri repülőgépes távérzékelő rendszerével. „Az évtized végére közel kétmilliárd ember sínyli majd meg a hóhiányt. Ez lesz a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye” – szögezte le.

miután kalifornia folyói a szárazság miatt apadni kezdtek, a hatóságok korlátozták a tározókból kivehető víz mennyiségét. Az ország gyümölcs- és zöldségtermésének felét adó farmerek emiatt egyre több és több vizet szivattyúztak ki a kutakból, míg végül a talajvíz is fogyni kezdett.

A hatóság megbízottjai korábban úgy becsülték föl a talajvízkészleteket, hogy érzékelőket eresztettek a kutakba. A nasa és a Kaliforniai Egyetem hidrológusa, Jay Famiglietti vezette csapat

Most, amikor minden eddiginél nagyobb hatást gyakorolunk a Földre, a távérzékelés páratlan lehetőséget kínál e hatások megfigyelésére viszont már az űrből, két műhold segítségével, távérzékeléssel méri a talajvíz mennyiségét.

A GRACE műholdak a Földtől és egymástól való távolságukat regisztrálva elemzik bolygónk gravitációjának ingadozásait. „Tegyük föl, hogy az egyik GRACE a Central Valley fölé ér, a másik még messzebb van. A völgy alatt rengeteg a talajvíz, tömege erős gravitációs vonzást gyakorol az első GRACE-re, a másikat viszont még alig vonzza, így a két műhold kicsit távolodni fog egymástól” – magyarázza a mérés elvét Famiglietti.

A GRACE-ek révén Famigliettiék a milliméter ezredrészéig pontosan, vagyis egy mikrométernyi hibahatáron belül meghatározták a kaliforniai talajvíz szintjét. Egy év múlva megismétlik majd a méréseket, és a GRACE-ekre ható gravitációs erő változásai alapján a talajvízszint egészen parányi változásait is ki tudják majd mutatni.

Vészesen apadnak a vízellátásunk jó harmadát biztosító felszín alatti vízkészletek, szögezte le Famiglietti. A GRACE műholdpáros adatai szerint világszerte több vizet szivattyúzunk el a nagy víztartó rétegekből, mint amennyi utánpótlás lejut a talajba. E tekintetben különösen az Arabfélszigeten, Indiában, Pakisztánban és ÉszakAfrikában válik egyre kritikusabbá a helyzet. táv d o kt o r o k 111

Erdő

MI EZ? A Carnegie Airborne Observatory légi felvétele a panamai esőerdő egy részét mutatja. A kontúrokat lézeres letapogató berendezés, LIDAR rajzolta ki, a kémiai összetételt spektrométeres mérések adták meg.

112 national geographic •

2 0 1 5. november

Szén-dioxid-felvétel lassú

gyors

MIT MUTAT? Greg Asner és kollégái ezzel a módszerrel 2100 méter magasból is

fáról fára vizsgálhatták az erdő kémiai összetételét, egészségi állapotát. A lilásvörös színű fák (a színezés nem valósághű, a számítógép beállításán múlik) nőnek a leggyorsabban, nyelik el a levegőből a legtöbb szén-dioxidot.

Barro Coloradosziget PANAMA PANAMACSAT.

táv d o kt o r o k 113

GREGORY ASNER, CARNEGIE KUTATÓINTÉZET

Víz

0

0,25 km

MI EZ? A Tambopata folyó kígyóvonala Peru keleti részén. A felvételt a Carnegie Airborne Observatory csapata készítette lézeres letapogató berendezéssel.

114 national geographic •

2 0 1 5. november

Magasság (méter) 116

131

146

MIT MUTAT? A lézersugarak itt-ott áthatolnak a régiót borító esőerdő lombrengetegén, a talajról visszaverődve képet adnak a terepviszonyokról (a vöröses területek úgy egy méterrel magasabban fekszenek, mint a kékek). A nehezebben kivehető holtágak is nagyban hozzájárultak a vadon és a változatos élővilág kialakulásához.

PERU Madre de Dios folyó Tambopata folyó

táv d o kt o r o k 115

GREGORY ASNER, CARNEGIE KUTATÓINTÉZET

Szárazföld

0

25 km

116 national geographic •

MI EZ? A két felvételt a NASA Aqua műholdja készítette.

Lent: Kalifornia és Nevada állam az utolsó megszokott, havas tél után, 2010. március 27-én. A szemközti oldalon: ugyanez a terület 2015. március 29-én.

2 0 1 5. november

MIT MUTAT? Négy aszályos év után a Kalifornia vízellátásában főszerepet játszó Sierra Nevada hegység hótakarója a sokévi átlag huszadára zsugorodott, Nevada államban pedig gyakorlatilag hómentes lett a tél. A hegységtől nyugatra a Central Valley látható: szántói jórészt parlagon hevernek, ezért barna színűek a képen.

NEV. KAL.

ÁBRÁZOLT TERÜLET

táv d o ktNASA o r (MINDKÉT o k 117 KÉP)

Az ISS asztronautái minden földi halandónál tisztábban láthatják: az ember döbbenetes mértékben átalakította szülőbolygóját. A képen Portugália és Spanyolország északi része, a zöld sáv a hajnalhasadás vonala.

A kaliforniai aszály kezdete, 2011 óta a Sacramento és a San Joaquin folyó vízkészlete évente 15 billió literrel apad – ez több, mint Kalifornia állam városainak összesített éves vízfogyasztása.

A roppant víztömeg kétharmada a Central Valley víztartó rétegeiből tűnt el, újabb problémát okozva – egyes területek süllyedni kezdtek.

Tom Farr, a nasa geológusa egy 800 kilométer magasan keringő műhold radaradatai alapján térképezte föl a kialakult teknőket. Eredetileg földrengések vizsgálatára kidolgozott módszere a talaj 2-3 centiméteres szintváltozásait is kimutatja. A műholdkép szerint a Central Valley egyes részein nem kevesebb mint 30 centiméternyit süllyed a talaj évente. Például Los Banos város mellett, egy gátnál, amely a földekre tereli a vizet. „Láttuk, hogy a víz kezd átfolyni a gáton, de csak akkor derült ki, milyen nagy a baj, amikor kézhez kaptuk a műholdas adatokat” – meséli Cannon Michael, a Bowles Farming cég vezetője.

9300 négyzetkilométeren süllyedt meg a talaj, két óriási horpadás jött létre, gátak, hidak, csatornák kerültek veszélybe. 2014 végén Jerry Brown kormányzó aláírta Kalifornia történetének első talajvízfelhasználás-korlátozó törvényét.

118 national geographic •

2 0 1 5. november

mind több jele van annak, hogy Földünk betegségek sorával küszködik: éghajlata melegszik, tengerei savanyodnak, erdői fogyatkoznak, időjárása egyre szélsőségesebb. A közelmúltban indított projektjeivel a nasa e bajok orvoslására összpontosít. Egyik legújabb műholdját, a talajnedvesség változásait figyelő, 916 millió dolláros költségvetéssel készült, idén januárban űrbe juttatott SMAP egyrészt radarméréseket végez, másrészt a talajfelszín sugárzását vizsgálja. Júliusban aktív radarja leállt, de passzív radarja azóta is teszi a dolgát. A SMAP-tól érkező adatok nagyban segíthetik az aszályok, árvizek, terméshozamok és éhínségek előrejelzését. „Ha a SMAP már 2012-ben odafönn van, megjósolhattuk volna a gyilkos középnyugati aszályt, amely oly sokakat ért készületlenül” – jelentette ki Narendra N. Das, a nasa kutatója. A hirtelen, szokatlanul alacsony páratartalom mellett érkezett hőhullám 2012 nyarán 30 milliárd dollárnyi terméskiesést okozott. A SMAP előre tudathatta volna, hogy kiszáradt a térség talaja, magyarázta Das, így a gazdák sem ringatták volna magukat hamis ábrándokba, fölmérhették volna: ha nem lesz eső, siralmas hozamok várhatók.

NASA

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb heves esőzések is komoly következményekkel járhatnak, de a SMAP e téren is csökkenti a rizikót: jelzi, ha a talaj már annyira átitatódott, hogy bármelyik pillanatban földcsuszamlás, árvíz támadhat.

A vízhiány azonban súlyosabb, tartósabb veszedelem. Ha a talajban nem elegendő a nedvesség, fölborul az élet egyensúlya. Ez történt Kaliforniában is, ahol most egymást követik a hőhullámok, az aszályok, az erdőtüzek. „Tulajdonképpen a talaj nedvessége ugyanúgy működik, mint a mi verejtékünk. Azzal, hogy párolog, egyben hűt is.

Ha talaja kiszárad, a Föld fölhevül, és akárcsak az ember, végül hőgutát kaphat.”

Bármilyen veszélyek fenyegetik is bolygónkat, eddig tulajdonképpen aránylag jól tűrte a megpróbáltatásokat. Noha évről évre 37 milliárd tonnányi szén-dioxidot juttatunk a légkörbe, ennek mintegy felét eddig megkötötték az úgynevezett karbonkutak: az óceánok, az erdők, a füves puszták. Mostanáig nagy kérdés volt, meddig mehet ez még így, mivel nem lehetett pontosan mérni a karbonkutakból fölszabaduló, illetve a bennük megkötődő szén-dioxid mennyiségét.

A helyzet 2014 júliusában változott, amikor a nasa Föld körüli pályára állította OCO-2 műholdját. Az űreszköz berendezései úgyszólván bolygónk légzését követik nyomon – nagy pontossággal (egymillió részecske között egyetlen szén-dioxid-molekulát megtalálva) mérik, hogy a Föld térségei mennyi szén-dioxidot nyelnek el, illetve bocsátanak ki. Az OCO-2 szolgáltatta adatok alapján rajzolt világtérkép elárulta: a legtöbb szén-dioxid Észak-Ausztrália északi területein, Afrika déli részén, Brazília keleti vidékein kerül a levegőbe – ott, ahol erdők égetéses irtásával jutnak új termőföldekhez. Az OCO-2 mérései alapján várhatóan nemsokára elkészül az a térkép is, amely az ellenkező folyamatot, a szén-dioxidból legtöbbet megkötő térségeket mutatja.

Greg Asner és munkatársai azt is kiderítették, hova tűnik a karbonkutakban megkötődő széndioxid. Kalifornia fölött végzett méréseik előtt évekig dolgoztak a 720 ezer négyzetkilométernyi perui őserdő széntartalmának meghatározásán.

Végül is kimutatták: éppen azok az erdőrészek

kötik meg a legtöbb szén-dioxidot (körülbelül hétmilliárd tonnát), amelyeket leginkább veszélyeztet a fakitermelők, földművesek, kőolaj- és földgázkitermelő cégek ténykedése. Ha sikerül megóvni ezeket a területeket, egyrészt kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe, másrészt sok állatés növényfaj megmenekül, hangoztatja Asner.

A nasa néhány éven belül öt műholdat készül pályára állítani a vízkörforgás, a klímaváltozás, a hurrikánok vizsgálatára, folytatja a GRACE-projektet, valamint kisebb távérzékelő eszközöket,

A kutatók tudják: nagyon szorít az idő. Bolygónk villámgyorsan változik, sokszor úgy, hogy a tudomány sem tudja az okát CubeSatokat is űrbe juttat. Szorít az idő. „Bolygónk villámgyorsan változik, sokszor úgy, hogy a tudomány sem tudja az okát” – mutat rá Asner. a következő évtizedben Föld körüli pályára kerülhetnek az első képalkotó spektrométerek is.

Már nem olyanok lesznek, mint a maiak, inkább amolyan Star Trek-szabású holmik, fogalmazott Painter. A jövendő távérzékelő berendezései fantasztikus képeket tárnak majd elénk – az űrből is látni fogjuk bolygónk minden fáját. Ám a fáktól látnánk az erdőt is: a kirajzolódó képből világosan kiderülne, hogy tudományos vívmányaink segítségével csak mi, emberek hozhatjuk helyre mindazt, amit eddig elrontottunk.

PLUSZ Oknyomozó film éghajlatunk változásáról

A klímaváltozás arcai – Bill Nye amerikai gazdákkal, tisztviselőkkel, környezetvédelmi aktivistákkal beszélgetett az éghajlatváltozásról.

A filmet 2015. november 29-én, vasárnap 21 órakor mutatja be a National Geographic Channel.

táv d o kt o r o k 119

Szakértőnk válaszol Mika János éghajlatkutató Szarka László geofizikus-mérnök

ÍRTA BALÁZS ZSUZSANNA

Forrósodik a vita...

Mára egyértelművé vált, hogy az emberiség növeli a légkör szén-dioxidkoncentrációját. Mégsem teljes az egyetértés abban, hogy ebből fakad-e a globális fölmelegedés. A klímaváltozás ok-okozati összefüggéseiről, a megválaszolatlan kérdésekről Mika János éghajlatkutató meteorológust és Szarka László geofizikus-mérnököt kérdeztük. ÉGHAJLAT AZ, AMIT BEFOLYÁSOLUNK; IDŐJÁRÁS PEDIG, AMELYEN KERESZTÜL ELSZENVEDJÜK ENNEK KÖVETKEZMÉNYEIT, JELENTI KI MYLES ALLEN OXFORDI KLÍMAKUTATÓ. AZ IDŐJÁRÁST LEGFELJEBB ÖT-TÍZ NAPRA TUDJUK ELŐRE JELEZNI. EHHEZ KÉPEST MENNYIRE VEGYÜK KOMOLYAN AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KAPCSÁN FÖLMERÜLŐ VÉSZFORGATÓKÖNYVEKET?

mika jános: A klímaváltozás következményeinek előrejelzéséhez nem kell olyan részletesen meghatározni a hőmérsékletet, a szél, a csapadék mennyiségét és minőségét, mint az időjárás előrejelzéséhez, és mindent néhány évtized átlagában érthetünk. Allen kapcsán viszont meg kell jegyeznem: időjárási szélsőségeket olykor minden emberi beavatkozás nélkül is kellene szenvednünk. szarka lászló: Már maga a fölvetés is problémás. Az ember sokrétű környezetátalakító tevékenységéből miért épp egy kétséges elemet, az éghajlat befolyásolását emeljük ki? Az éghajlatot meghatározó természeti tényezőket, így a vulkáni és naptevékenységet sem ismerjük eléggé. Semmi bizonyíték rá, hogy a szélsőségeket az ember okozza.

NEM LEHET, HOGY ALLEN ÉS SOKAN MÁSOK AZÉRT AGGÓDNAK, MERT EGYRE GYAKORIBBAK AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK?

szl: Lehűlés, fölmelegedés mindig is volt. Századokra visszamenően nincsenek a maihoz hasonló részletességű, globális adatsoraink, tehát nem mondhatjuk ki bizonyosan, hogy régen kevesebb volt a szélsőség.

Hát még évezredekre visszamenően! Azért tűnhet úgy, hogy gyakoribbak a természeti csapások, mert jelentősen nőtt a népsűrűség: a világ 7 milliárdos népessége felerészt olyan nagyvárosok lakója, amelyek száz esztendővel ezelőtt még nem is léteztek.

120

FOTÓ: PETE RYAN

mj: Ha a maihoz foghatóan gyors éghajlati változások emberi tevékenység hiányában, a múltban is bekövetkeztek volna, akkor ez bizonyosan kiderülne a légkör évszázadokkal, évezredekkel ezelőtti összetételének vizsgálatából, a sarki jégtakaró furatainak oxigénizotópos elemzéséből. Ám ilyesminek nyomát sem találni. Tény és való, a szélsőséges jelenségek zöme valójában nincs közvetlen összefüggésben az éghajlat változásával. Csakhogy a megfigyelések és az időjárási modellek arra mutatnak, hogy a 20. században tendenciózusan kevesebb lett a nagyon hideg téli, ugyanakkor nőtt a hőségküszöböt átlépő, úgynevezett trópusi éjszakák száma. Gyakoribbá váltak az eseti nagy csapadékok, egyszersmind, paradox módon, az aszályok is. Mindez a légkör változásával párhuzamosan jelentkezik, és a számítások alapján összefügg a szén-dioxidtöbblettel. Ezért jelentik ki a klímakutatók: nagyjából 95 százalék a valószínűsége annak, hogy az elmúlt ötven-száz év melegedését legalább felerészben az emberi tevékenység okozta.

HA A VÁLTOZÁS ANNYIRA EGYÉRTELMŰ, HOGYAN LEHETSÉGES, HOGY A SZKEPTIKUSOK EGY RÉSZE A GLOBÁLIS FÖLMELEGEDÉS PUSZTA TÉNYÉT IS KÉTSÉGBE VONJA?

szl: A felmelegedésre adott, a közvélemény előtt már dogmává merevedett magyarázat az, ami elfogadhatatlan. Hiszen az sem mindegy, hogy hol mérünk: a nagyvárosok belsejében vagy lakott területeken kívül. mj: Ezzel a meteorológusok is tisztában vannak. A 11 ezer mérőállomás többsége városon kívül működik. A becslések szerint a mért hőmérséklet-növekedésben legfeljebb 10 százaléknyit számíthat a városhatás. szl: Vincent Courtillot francia geofizikus saját adatbázist állított össze több száz meteorológiai állomásról. Kiderítette, hogy a hidegháború végén az északi-sarkvidéki állomások jó részét bezárták, és a világátlagból ezek az adatok most hiányoznak. A mérési adatokat ráadásul csak feldolgozott formában hozzák nyilvánosságra, így nemigen lehet független számításokat végezni. Ez tudományetikai szempontból elfogadhatatlan. Már csak azért is, mert Courtillot szerint Európában és ÉszakAmerikában korántsem azonos mértékű a 20. századi klímaváltozás.

A déli féltekén pedig több ponton inkább lehűlés gyanítható.

121

Szakértőnk válaszol Mika János éghajlatkutató Szarka László geofizikus-mérnök

AZ ANTARKTISZT ÖVEZŐ TENGERI JÉG ÚJABBAN TAPASZTALT GYARAPODÁSÁRA VAN MÁR ELFOGADOTT MAGYARÁZAT?

mj: Vannak kevésbé ismert anomáliák is: 2002 és 2013 között például Földünk egészét véve stagnált a levegő melegedése. A jelenségre nincs egyértelmű magyarázat. Az egyik hipotézis szerint a déli félteke óceánjai hosszú időn keresztül „lopták a hőt”, így maga a levegő nem, a rendszer egésze – elsősorban az óceánok vize – tovább melegedett. szl: Nem tudni, mi okozhatta ezt, ám a stagnálás szerintem önmagában is cáfolja a klímakutatók hipotézisét. Sok klimatológus elfelejti, hogy az óceánfenék geodinamikájáról alig vannak adataink, hogy a tengerszintemelkedéssel kapcsolatban további geodéziai vizsgálatok szükségesek.

TEHÁT A TENGERFENÉK GEODINAMIKÁJA MEGMAGYARÁZHATJA A TENGERSZINT EMELKEDÉSÉT?

mj: A tengerszint tízévente 3-3,5 centiméternyit emelkedik. Van annak reális valószínűsége, hogy a tengerfenék tízévente átlag ugyanennyit emelkedjen? Nincs! Ugyanakkor számos további geofizikai jellemző sugallja, hogy az éghajlat a korábbiakhoz képest gyorsan változik. Ilyen a tengerek hőmérsékletének és a légkör víztartalmának változása is. szl: Én sem állítom, hogy fölmelegedés márpedig nincs. A geodéziai példával ismereteink elégtelenségét szeretném hangsúlyozni. Ám az biztos, hogy a természeti katasztrófák és a globális környezeti gondok apropóján botorság egyedül a klímaváltozásra koncentrálni.

Az energiaválság, az édesvízhiány, a biodiverzitás csökkenése ennél sokkal súlyosabb probléma. De ha csak megújuló energiaforrásokra építünk, le kell mondanunk a mai nyugati életszínvonalról.

NÉMETORSZÁGBAN, AHOL MÁR NAGY ARÁNYBAN HASZNÁLNAK MEGÚJULÓ ENERGIÁT, NEM CSÖKKEN AZ ÉLETSZÍNVONAL.

szl: Szerintem eddig azért nem bukott el az Energiewende, mert a megújuló energia fölfuttatása mellett sorra nyitják a szénbányákat, és francia atomerőművektől veszik az életszínvonal növeléséhez hiányzó áramot.

SOKAK SZERINT TALÁN NEM IS A SZÉN-DIOXID-TÖBBLET MIATT NŐ A HŐMÉRSÉKLET, HANEM A MELEGEDŐ LÉGKÖR MIATT MAGASABB A SZÉN-DIOXID KONCENTRÁCIÓJA.

mj: Legalábbis korábban, sok százezer éves léptékben nézve először mindig a hőmérséklet változott, és csak azután a szén-dioxid koncentrációja. Ha az óceánok bármilyen okból hűlnek, a felszínen kialakuló hidegebb, nehezebb víztömeg lesüllyed, és magával rántja a légköri szén-dioxid egy részét. Melegedés idején az átkeveredés lassul, több szén-dioxid marad a levegőben. A klímaszkeptikusok kedvenc érve ez a folyamat, pedig a 20. század légköri változásainak leírására nem alkalmazható. A szén-dioxid-koncentráció effajta változása ugyanis több száz éves késéssel követi a hőmérséklet-ingadozást. A mai széndioxid-többlet viszont statisztikailag és a szénkörforgalmi modellek alapján is levezethető a kibocsátás növekedéséből. szl: Azt a geofizikusok sem vonják kétségbe, hogy a 20. század eleje óta mért szén-dioxid-többletet az ember okozza. A kérdés valójában az, hogy a többletnek van-e egyáltalán szerepe a klímaváltozásban.

122

PLUSZ KÉRDÉS ngszakerto@centralmediacsoport.hu Kedves Olvasó, ha lapunk profiljába vágó, izgalmas, sokakat érdeklő kérdése van, írjon nekünk a fenti e-mail címre!

Mozaik ESŐKIRÁLYNŐ

Táncosok köszöntötték 2003-as beiktatásán Makobo esőkirálynőt.

A fiatal nő (lent) két évvel később elhunyt; 2023-ban majd leánya követheti a trónon.

124

Afrikai esők úrnője

A szárazságtól sújtott területeken sokféleképpen fohászkodnak égi áldásért.

A dél-afrikai lovedu törzsben külön felelőse, pontosabban királynője van az életadó esőnek: a modadzsi. A hagyomány szerint az esőkirálynő az esőistennő megtestesülése, így személyében szavatolja az évszakok körforgását, az esős időszak beköszöntét, kedélyállapota pedig meghatározza az időjárást.

A 19. század eleje óta számontartott hat esőkirálynő jelentős politikai hatalommal bírt, véleményük sokat nyomott a latban, birtokukat még háborús időkben is messze elkerülték az ellenség harcosai, áldásukért más törzsek főnökei is folyamodtak – az ötödik esőkirálynő, bizonyos Mokope magával Nelson Mandelával is baráti viszonyt ápolt. A cím anyai ágon öröklődik, és noha szokás szerint az esőkirálynő nem mehet férjhez, nem kell hajadonként élnie. Rokonai vagy a királyi tanács tagjai közül választhat párt, legidősebb leánya pedig automatikusan az örökébe lép. A hagyomány szerint bizonyos életkor után, amikor elillan természetfeletti ereje, a modadzsi köteles méreggel véget vetni életének, hogy utóda minél hamarabb trónra ülhessen.

A hagyományok az évtizedek során jócskán változtak: az esőkirálynőnek idősen sem kell eldobnia életét, házassági korlátai is érvényüket vesztették, és járandóság illeti a Dél-afrikai Köztársaság kormányától. Mostanság azonban üres a trón: Makobo modadzsi 2005-ben, 27 évesen elhunyt. Határozott kívánsága volt, hogy nagykorúságát elérve leánya, Masalanabo kövesse a trónon, ám lehet, hogy megszakad az évszázados tradíció. A most tízéves hercegnő apja ugyanis közember, így elképzelhető, hogy a hagyománypártiak nem tekintik méltó utódnak Masalanabót. – Bordás Veronika FOTÓK: MIKE HUTCHINGS/REUTERS

.

4 2 R E B M 2015L.ÁSNZLÓOBVUDEAPEST SPORTARÉNA PAPP

created by

T CSAPATBAN É K JA Á T A S C K ENŐ GRAND SLAM-M

TEAM GASQUET BRUGUERA MLADENOVIC CASH FITZGERALD

Kiemelt támogató partnerek:

VS.

TEAM CILIC IVANISEVIC B A BOS TARÓCZY GÜNTH A RDT

jjŰY 8̤SS+ SŰ(^ƓóƓj

+S > > ŰY j j j

oŰ(^

Ökotudat TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS

Milyen idők is járnak?

A metró (fent) nagyrészt kiválthatja a felszíni buszközlekedést, és újabban már vezető nélkül is üzemelhet.

A kerékpár az egyik „legzöldebb” jármű; Budapesten ez év szeptemberétől már 98 dokkolóállomáson 1150 BUBI közbringa várja a zöldtudatos, fitt közlekedőket (a szemközti oldalon fent).

126

Hosszan tartó, visszatérő hőségriadók, özönvízszerű felhőszakadások, egyre gyakoribb és egyre magasabban tetőző árvizek – az utóbbi években már a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a klímaváltozás következményeit.

A rohamos változások kezelése számos város üzemeltetésére rendkívüli feladatokat ró. Csak néhány példa: 2013 nyarán az országos áradások miatt teljesen át kellett szervezni a Duna-part közlekedését; idén, augusztus 17-én a viharban megbénult a főváros, autók, buszok rekedtek a percek alatt tengerré duzzadt tócsákban, a budai hegyi utakon zabolátlan folyóként zúdult le a víz, a belvárosban sok helyütt napokig nem állt helyre az áramszolgáltatás. A főváros vezetése egyelőre a hasonló esetekre alkalmazható tervek, stratégiák kidolgozásánál tart. Szakemberek sora tanulmányozta más európai nagyvárosok idevonatkozó intézkedési terveit, és a tervek szerint jövőre elkészül a budapesti átfogó stratégia.

Ugyancsak jövőre készül el a zöld felületek kezelésének terve, amelyben kiemelt feladatként szerepel a parkosított területek növelése. A szén-dioxidkibocsátást 2020-ra Budapest 21 százalékkal szándékozik csökkenteni. Ezen a téren már eredményekkel is büszkélkedhet a főváros: útjain ez év januárjától 28 hibrid meghajtású autóbusz üzemel. A négyes metró és a villamosvonalak fejlesztése szintén a közösségi közlekedés „zöldítését” szolgálja.

Ebbe az irányba mutat a fővárosi közbringarendszer, a BUBI bevezetése is.

A rendszeresen kerekezők száma az utóbbi évtizedekben megsokszorozódott, és az infrastruktúra átgondolt fejlesztésével tovább növekedhet.

Mára Szegeden is csökkent a szén-dioxid-kibocsátás: 10 villamos és 13 trolibusz üzembe helyezésével jelentősen nőtt a városban az elektromos meghajtású tömegközlekedési járművek aránya. Aki a biciklire voksol, a kiterjedt kerékpárút-hálózatat igénybe véve Szeged központján keresztül is kényelmesen, biztonságosan kerekezhet át egyik elővárosból a másikba.

FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN/MTI (FENT); MARJAI JÁNOS/MTI (JOBBRA)

Noha Budapesten és Szegeden is szép számmal létesültek és létesülnek energiatakarékos, környezetbarát épületek, a Baranya megyei Bóly ezen a téren igazi úttörőnek számít: a kisváros valamennyi középületét és ipari parkját is termálvíz heve fűti. Az uniós és hazai támogatással kiépült rendszer igazán gazdaságosnak mondható: nagyon gyorsan, két és fél év alatt visszahozta a helyi befektetést. Az sem mellékes, hogy a város tavaly kerek 920 558 kilogrammal kevesebb szén-dioxiddal terhelte a környezetet. A Bólyban bevált rendszer másutt is követendő példa lehet.

Az illetékesek elmondták: minden érdeklődőt örömmel megismertetnek a projekt részleteivel. – BV

Vegyérték ÜVEGHÁZHATÁS

Gázok a Földdel

Bolygónkat üvegházhatású molekulákat is tartalmazó légkör veszi körül. A Nap elektromágneses sugárzásából a légkörön át túlnyomórészt a látható fény tartományába eső rövidhullámú sugarak érik el a Föld felszínét. Melegedése következtében a Föld is bocsát ki (hő)sugárzást. A hosszabb, főként infravörös hullámok a gázburok üvegházhatású összetevőin nem, vagy csak részben jutnak át, megrekedve melegítik a légkört. Ha nem így lenne, bolygónk átlaghőmérséklete mínusz 20 fok körül alakulna. Az üvegházhatás tehát az életet lehetővé tevő természeti tényezők egyike.

HOGY VAN, SZOMSZÉD?

FÖLDI GÁZVISZONYOK

Az üvegházhatás mértékét elsősorban a Naptól mért távolság, az üvegházgázok légköri töménysége és az atmoszféra sűrűsége szabja meg. A Naphoz közelebbi pályán keringő, a földinél kilencvenszer sűrűbb atmoszférájú Vénusz becsült felszíni átlaghőmérséklete 460, a Naptól távolabbi, ritkább légkörű Marsé mínusz 53 Celsius-fok. Mindkét bolygó légkörét 95 százalékban szén-dioxid alkotja.

Földünk kellemes átlaghőmérséklete viszont nagyrészt nem a szén-dioxidnak, hanem a vízgőznek és a légköri felhőzetnek köszönhető. Az üvegházhatáshoz a szén-dioxid a számítások szerint mintegy 15-25, a metán és az ózon körülbelül 5-10 százalékban járul hozzá. Ahhoz, hogy szülőbolygónk számunkra megfelelő viszonyai megmaradjanak, a klímakutatók szerint feltétlenül meg kell óvni a légkör összetételét.

128

ILLUSZTRÁCIÓ: ADOBE STOCK

NAP

MEGTESSZÜK A MAGUNKÉT

METÁN ÉS DINITROGÉN-OXID

A korábbiakhoz képest rendkívül gyors, az elmúlt száz évben közel 1 Celsius-fokos többletet produkáló fölmelegedést számos szakember az emberi tevékenységnek tudja be, mondván: azzal, hogy növeljük az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid légköri töménységét, kimozdítjuk a rendszert egyensúlyi állapotából. Bár az emberiség ténykedésével a vízgőz mennyiségét is növeli az atmoszférában, a légköri vízgőzszint eleve a telítettséghez közelít, így a földgáz és egyéb tüzelőanyagok égésekor fölszabaduló vízgőz már nem sokat nyom a latban.

A szén és a földgáz égésekor egyaránt keletkező szén-dioxid viszont nagymértékben ront a helyzeten; belőle ugyanis még rengeteget el tud nyelni a légkör.

A növénytermesztés és az állattenyésztés szerves anyagainak rothadása során fölszabaduló metán klímamelegítő hatása ugyan több tízszerese a szén-dioxidénak, de ez a gáz legalább már 8-12 év után kikerül a légkörből. Nagyobb gondot így legfeljebb akkor jelenthet, ha a melegedés hatására fölengedő szibériai tundra mocsarai is kezdenek majd metánt eregetni a légkörbe. A nitrogéntartalmú szervezetek bomlásakor, valamint a műtrágyákból és a hőerőművekből légkörbe kerülő dinitrogén-oxid az üvegházhatás fokozódásának ma még csupán 6 százalékáért tehető felelőssé. Ugyanakkor az is tény, hogy a légkörben csak meglehetősen hosszú idő, körülbelül 120 év után bomlik el, és klímamelegítő hatása több százszorosa a szén-dioxidénak. – Balázs Zsuzsanna

Párhuzam MINIATŰR TÚLÉLŐBAJNOK

Édes élet – víz nélkül

A tartós vízhiány a legtöbb élőlény számára végzetes, ám a parányi medveállatkának meg sem kottyan: a pöttöm kis lény akár több évtizedre képes felfüggeszteni életműködéseit.

Szervezetünk sejtjei visszafordíthatatlanul károsodnak, ha kiszáradnak; már az sem segít rajtuk, ha egy idő után ismét vízhez jutnak. A medveállatka viszont újra friss lesz és eleven, ha kedvezőre fordulnak a körülmények. Túlélésének záloga: egy szénhidrát.

Vízhiányos időkben a medveállatka szervezetében egy cukorféleség, trehalóz képződik.

A cukormolekulák betöltik a vízmolekulák megüresedett helyét a sejtek és sejtszervecskék határhártyájában, az addig vízmolekulához kötődött, magukra maradt fehérjemolekulák hozzákapcsolódnak a trehalózhoz, így a sejtszervecskék megtartják alakjukat, a sejtek életképesek maradnak. A jelenséget leíró John Crowes, a Kaliforniai Egyetem professzora csak szobahőmérsékleten, csupán pár napig tárolható vérlemezkéken is kipróbálta a medveállatka túlélőmódszerét. A trehalózzal feltöltött, szárítva fagyasztott, majd vízzel összehozott vérlemezkék 85 százaléka sértetlenül úszta meg a kísérletet. Elképzelhető, hogy génmódosítással olyan szárazságtűrő növényváltozatokat is létrehozhatunk majd, amelyek trehalóztermeléssel vészelik át az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló aszályokat. – BV

130

Az apr pró ó medv dveál eál állat latka ka évtize évt izedes ize des hiber hibernác náció, ió, „ü ems „üz emszün z et” ut zün után án is éle etk tképes tké pes ma marad radhat hat..

FOTÓ: PROFIMEDIA

világpiac

CSÚCSTERMÉKEK • VILÁGMÁRKÁK • ÚJDONSÁGOK

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HUNGARIA IRSAI OLIVÉR EXTRA DRY SPECIAL EDITION Kedveli az Irsai Olivért? Szereti a Hungariától megszokott száraz ízvilágot? Ha mindkét kérdésre igen a válasz, akkor az Ön számára tökéletes választás a Hungaria hatodik, limitált különlegessége, az Irsai Olivér Extra Dry pezsgő. Az Irsai Olivér szőlőfajtára jellemző muskotályos, frissen préselt mustra emlékeztető illat, üde savak, gazdag, gyümölcsös ízvilág kavalkádja fogadja kóstolóját, friss, illatos körtével, a háttérben elegáns élesztős jegyekkel.

A muskotályos-gyümölcsös és száraz-

AJÁNDÉKOZZ ÉLMÉNYT!

érlelt ízek tökéletes harmóniát alkotnak.

Veled is megtörtént már, hogy olyan ajándékot adtál karácsonyra,

Igazi társasági pezsgő, kiváló aperitif, de

amit időközben az ajándékozott is megvásárolt magának? Ne ess

ajánljuk gyümölcsökkel készült szárnyasok-

ismét ebbe a hibába! Lepd meg szeretteidet élményteli pihenés-

hoz, könnyű desszertekhez, fehér húsú gyü-

sel, melyet a számukra legalkalmasabb időpontban használhatnak

mölcsökből készült gyümölcssalátákhoz is.

fel. Válaszd a Hotel Wellamarin****Superior karácsonyi ajándékutal-

További információ: hungariapezsgo.hu

ványát, hogy a pihenés legyen az igazi meglepetés.

HIRDETÉS

EXTRA HOSSZÚ AKKUMULÁTORIDŐ AZ ESTIG TARTÓ LENDÜLETÉRT A Lenovo VIBE P1 kimagasló teljesítményű okostelefon azoknak készült, akik folyton úton vannak, mégis igénylik a folyamatos elérhetőséget. Az 5000 mAh-es akkumulátor biztosítja az egész napos használatot, USB On-The-Go funkciója pedig lehetővé teszi más készülékek töltését is. A gyorstöltés révén többórányi beszélgetési időt nyerhetünk alig pár perc töltéssel, az akkumulátor élettartama pedig az energiatakarékos üzemmód segítségével hosszabbítható meg. Beépített ujjlenyomat-olvasó garantálja személyes adataink biztonságát, páratlan hangminősége és 13 MP-es hátlapi kamerája kivételes élményt nyújt.

Elegáns és stílusos – a prémium kivitelű fém- és üvegdizájnt a karcsú alumíniumkeret emeli ki, ívelt hátlapja platina- és grafitszürke változatban is kapható. További információ: www.lenovo.com/hu

Kollányi Péter: MEMENTO Limitált kiadású fotóalbum, Nádas Péter előszavával, a vörösiszapkatasztrófa 5. évfordulója alkalmából.

Kiadó: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, 2015.

Mért éppen ott.

Ha a kérdést nem abban a dimenzióban tesszük fel, amelyben az esemény lezajlik, akkor válasz nem érkezik.

Amikor az elsőrendű vádlott szintén szót kapott a veszprémi bíróság előtt, ő azt kérdezte a túlélőtől, segít-e neki feldolgozni a történteket ha elismeri, valamennyi vádlott részese volt az eseménynek, habár az átszakadt zagytározó nem volt túltöltve, ergo a vádlottak nem követtek el hibát.

Nem segít, válaszolta a negyvenegy éves férfi, mert a katasztrófát a családommal együtt átéltem, életünk tönkrement, és ezen nem változtat semmi.

Agytorna HOLDVEZÉRELT SZUNNYADÁS

Álom, álom, édes álom

Bár a mesterséges világítás sokszor elnyomja a holdfényt, az alvás közben a szervezetünkben termelődő melatonin szintje összefüggést mutat a holdfázisokkal.

132

Hogy aludt, kedves Olvasó? Jóízűen „fújta a kását”, vagy álmatlanul hánykolódott az ágyban? Ha az utóbbi történt, és holdtölte volt éppen, ne csodálkozzon. A legújabb kutatások szerint ugyanis a holdfázisok befolyásolják, hogyan alszunk – még akkor is, ha elfüggönyözött, besötétített ablaknál hajtjuk álomra a fejünk. Christian Cajochen svájci kutató, a Bázeli Egyetem munkatársa négy éven át 33 kísérleti alanyt vizsgált alváslaboratóriumában: figyelte agyi tevékenységüket, szemmozgásukat és hormonszintjük alakulását. A kísérlet eredetileg más célokat szolgált, így maga Cajochen is meglepődött, amikor a mérések eredményeit és a holdfázisok változását egybevetve összefüggést talált a holdtölték és alanyai alvástevékenysége között.

A meghökkentő eredmények szerint telihold idején a mélyalvásos szakaszok hossza a szokásos időtartam kétharmadára csökkent, a kísérleti alanyok átlagosan 20 perccel kevesebbet aludtak, és kialvatlanabbnak is érezték magukat. Kiderült, hogy az alvás-ébrenlét ciklusát szabályozó hormon, a sötétben termelődő melatonin szintje ilyenkor jóval alacsonyabb vérükben, mint az újhold idején vizsgált csoport tagjainál (milliliterenként 8,2 pikogramm helyett mindössze 4 pikogramm), és az amúgy este kilenc és éjfél között jelentkező „melatonincsúcs” is mintegy 50 perccel eltolódott.

Cajochen kísérleti alanyai az ágyból nem láthatták a Holdat, ám szervezetük így is érzékelte a holdtölte beálltát. Sok állatról tudjuk, hogy belső ritmusaik bizonyos fokig a holdfázisokhoz igazodnak. Nálunk a „holdhatás” az evolúciós múlt emléke lehet, még azokból a régi időkből, amikor különösen fontos volt az egyedek viselkedésének összehangolása, például a szaporodás sikere érdekében. Nem véletlen, hogy a női menstruációs ciklus is a holdfázisokhoz igazodik: többé-kevésbé 28 napos ritmust követ. – BV

FOTÓ: LADÁNYI TAMÁS

L e e L www.ellemagazin.hu

DUPLA SZÁM 2 MAGAZIN 1 LAPSZÁMBAN

S T Í LU S O S, S Z E L L E M E S, S Z E X I S

Keresőben ng.hu/foto; yourshot.ngm.com

Éghajlatváltozás A feladat Arra kértük olvasóinkat, mutassák meg fotókon, hogy szűkebb környezetükben milyen jeleit tapasztalják az éghajlatváltozásnak.

A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE

„Aki a klímaváltozást akarja fotón megörökíteni, jól teszi, ha előbb alaposan átgondolja a dolgot.

Mert nem könnyű kérdés, miként mutathatunk meg képen egy elméletet nemcsak sokatmondóan, de esztétikusan is…”

Jessie Wender, vezető képszerkesztő

Brooke Whatnall Cedar Grove, Ausztrália Brooke siklóernyőzést oktat Új-Dél-Walesben. Egy délelőtt, amikor befejezte a foglalkozást, maga is fölemelkedett a levegőbe. Ahogy szállt-szállt a heves esőzések után még vízzel borított mezők felett, az ég tükörképében egyszer csak meglátott egy tehenet.

ÖNÖK KÜLDTÉK ng.hu/foto Küldje el nekünk legjobb fotóit! A hónap képe megjelenik a magazin Keresőben rovatában is.

Lampert Benedek Budapest Barátaival Benedek fotótúrán járt az Alpokban, a Pasterze gleccser környékén. A völgyet valaha teljesen kitöltötte a gleccserjég, ám 2010-re felerészt eltűnt. Benedek azt írja: „Sokat hallottam, olvastam már a klímaváltozásról, a globális fölmelegedésről, de igazán csak most értettem meg, milyen súlyos a helyzet. Furcsa belegondolni, hogy néhány éven belül talán teljesen eltűnik ez a glecscser, már csak fotók tanúskodnak majd róla, milyen volt egykor.

134

TÖLTSE AZ ÜNNEPEK LEGSZEBB PERCEIT SZERETTEIVEL ÉS A TÖBBIRŐL ENGEDJE MEG, HOGY MI GONDOSKODJUNK!

Válasszon a család és vendégei ízlése szerint ünnepi összeállításainkból és rendelje házhoz a vacsorát vagy látogasson el hozzánk az ünnepek alatt is!

Karácsonyi pulyka vagy liba házhozszállítás: november 25. és december 31. között Tradícionális karácsonyi vacsora elvitelre: december 1. és december 31. között Hálaadásnapi vacsora: november 26.

Adventi brunchok: dec. 6 - Mikulás brunch, dec.14 - Ezüstvasárnap, dec. 21. - Aranyvasárnap Szenteste ünnepi vacsora és karácsonyi brunchok: december 24., 25., 26.

Szilveszteri gála műsor és vacsora: december 31.

További információért látogasson el honlapunkra, www.budapest.intercontinental.com vagy érdeklődjön a 06 1 327 6392-es telefonszámon. * O P W F S M P D B U J P O T B D S P T T U I F H M P C F J O D M V E J O H ) 0 / ( ,0 / ( t -0 / % 0 / t / & 8 :0 3 , t 1" 3 * 4

Földkelte a Holdon Ki ne ismerné az égi szomszédunkat megjárt űrhajósok híres felvételeit?

A magasból, leszállás előtt készült képeken általában oldalt a holdfelszín egy szelete, mellette meg a Föld látszik. A képszerkesztők gyakran elforgatva tördelték be ezeket a felvételeket, hogy a Hold darabja adja az előteret, a Föld pedig fölötte függjön – hogy amolyan „földkelté”-t sugalljon a látvány. Végül is mindegy, honnan nézzük. A lényeg: miután bolygónkat az űrből is szemügyre vehettük, távlataink mindörökre megváltoztak.

A teljes Földet megmutató űrfotók (az itt látható 1969-ben, az Apollo–11 fedélzetéről készült) hatalmas lökést adtak az akkor már világméretekben bontakozó környezetvédelmi mozgalomnak. Az azóta eltelt évtizedekben könyvtárak teltek meg asztronauták, műholdak, távérzékelő műszerek képeivel, kutatók publikációival. Napról napra többet tudunk bolygónk légköréről, vizeiről, szárazulatairól és arról, milyen messzemenő hatással vagyunk ezekre. Hogy veszélybe sodortuk Földünket. – Dennis Dimick

136

FOTÓ: NASA

MEGJELENT A NATIONAL GEOGRAPHIC

TRAVELER ÚJDONSÁG

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

www.vwh.hu

Az új Caddy. Az autó, amelyhez fejlett infotainment rendszerek, például a Car-Net „App-Connect”, a Volkswagen Media Control és hangvezérlés is rendelhetőek.* Az új Caddyvel szórakoztatóbb lesz minden egyes kilométer. Az új Car-Net „App-Connect” rendszerrel okostelefonja egyes applikációi megjelennek a navigációs rendszer képernyőjén. A Car-Net „Guide & Inform” funkció információkkal látja el Önt a forgalmat, az időjárást és a közeli benzinkutakat illetően.

A Volkswagen Media Control segítségével a jármű hangrendszerét vezetéknélküli hálózaton át, telefonjáról vagy tabletjéről is vezérelheti. Az új hangvezérlés funkcióval pedig nyugodtan fókuszálhat a vezetésre, miközben csúcsminőségű szórakozásban van része.

Az új Caddy. Több, mint gondolná.

Az új Caddy motorizáltságtól függő, kombinált átlagfogyasztása: 4,2-5,9 l/100 km, CO2-kibocsátása: 109-143 g/km. Az üzemanyagfogyasztási és CO2-kibocsátási értékek az előírt szabvány (715/2007/EK rendelet) jelenleg érvényes változata szerint kerültek meghatározásra. Az értékek összehasonlítási alapként szolgálnak más járműtípusokkal szemben, nem szavatolják a jármű valós üzemanyag-fogyasztását.

A képen látható gépkocsi extra felszereltséget tartalmazhat. *A választható extrák, így a Car-Net, a Volkswagen Media Control és a hangvezérlés kizárólag meghatározott modellekhez érhetők el, felár ellenében. A részletekről érdeklődjön márkakereskedéseinkben!