Iskolai Történelmi Magazin - 2020. augusztus - melléklet

Page 1

Iskolai Történelmi Magazin

1. évfolyam, 3. szám/2020 augusztus - Melléklet

Szamosújvárnémeti református templom/Wikipédia

Riti József Attila

román–gótikus stílusú templom szentélye található, amit átalakítottak református templommá. Az eredeti római-katolikus templomot Szent Benedek rendjének tulajdonítják. Az egykori templom hajóját 1843-ban lebontották. A temploSzamosújvárnémeti (Mintiul Gher- mot a szamosújvári reformátusok használták egészen 1877-ig, lii). A ma teljes egészében románok által lakott település központ- amikor befejezték a szamosújvári jában egy 13. századi, árpád-kori, református templom építését.

Árpádházi építmények Kolozs megye északi részén

Szamosújvárnémeti református templom/Wikipédia

Az épület északkeleti támpillérbe római sírköveket építettek be. A szószéket Kerekes Mihály faragta, 1805-ben. Feltárás során az északi fal vakolata alatt az utolsó ítéletet ábrázoló freskótöredéket találtak. A templomnak tornya nincsen, de mellette áll egy harangláb. Bálványosváralja. A települést 1291-ben említik először Balwanius néven. A falu melletti Várhegyen magaslott Bálványos vára. Református temploma Árpád-kori, 1260 körül építhették. Széles ablakai megőrizték középkori formáikat. Tornyát a XV. században építették, majd 1643-ban, I Rákóczi György támogatásával felújították. Umling-műhelyből származó barokk templomi bútorzatból csak a szószékkorona maradt meg. A kőszószéket Sípos Dávid faragta, 1765-ban.

1.


Szék. Fontos település volt, az idők folyamán, sóbányája miatt, városi rangot kapott. Református temploma 1291-ben épült és Közép-Erdély egyik legjobb állapotban megőrzött Árpád-kori temploma. A háromhajós templom

Széki református templom/Wikipédia

látszólag kiválóan megmaradt eredeti állapotában, de szemmel láthatóan őrzi a bővítések és újjáépítések nyomait. A hatalmas, bordás keresztboltozattal fedett szentély igényes kőfaragvány-anyaga a kerci

műhelyhez kötik. A kerci ciszterci kolostort építő mesterek, Erdély számos templomán használták a kolostor épületének alaprajzi sajátosságait, faragványait, és meghonosították ezáltal az érett gótikus stílust.

Néma. Kolozs megye északi részén található Árpád-kori emlékek közül az egyik meglepőbb a Szamosújvár melletti Néma falu kis református temploma, amely a XIII, században épült. A templom 11x5 méteres, melyhez egyenes záródású szentély csatlakozik. A szentély egykor keresztboltozattal volt fedett. A szentélyben több rétegben láthatóak az egykori freskók, melyekre restaurálás hiányában az enyészet vár. Kis mérete ellenére ez egy értékes emlékmű, amely a gótikus építészet ciszterci szakaszát szemlélteti. Néma református templom/Wikipédia A templomnak nincs torÖrdöngösfüzes. Az ördöngösfüze- A sima falakat egyszerű résablakok nya, mellette áll egy háromlábú si református templom csak rész- törik meg. Gótikus kori emlékeiből rossz harangláb két haranggal, meben tartalmaz Árpád-kori eleme- máig megmaradt a déli kapu, valalyek közül az egyik a XVII. száket. A templom régi falai a román mint a szentély keresztboltozata. zadból származik. 2. kori építkezésből származnak.


Iskolai Történelmi Magazin

1. évfolyam, 3. szám/2020 augusztus - Melléklet

Ördöngösfüzesi református templom/Wikipédia

Legendák A Tordai Hasadék Erdélyi népmonda nyomán Nagy harcot vívott László király Erdélyben a kunok ellen, s egyszer Torda mellett nagy vereség érte. Futott a magyar sereg, futott maga a király is. Ott vágtattak a Torda feletti hegyélen, elöl a magyarok, nyomukban mindenütt a vérszomjas kunok. Hátrapillant Szent László, s hát látja, hogy a kunok, annyira a nyomába értek, hogy fejszéjükkel csaknem levághatják. Ekkor a király felsóhajt, és imával fordul az egek Urához: Szabadíts meg, Uram, éretted harcoltam! És íme; Isten meghallgatta imáját; csodát tett! Ahogy hajdan

Mózesnak a Veres-tengert kettéválasztotta, úgy repesztette ketté a hegyet Szent Lászlónak. Rettenve rántották vissza lovukat a kunok, mert egy szempillantás alatt a király és köztük toronymagasságú üreg tátongott. A király lova patkójának helyét még évszázadok múl¬tán is jól látták, és az arra járóknak mindig mutogatták.

Szent László füve Erdélyi népmonda nyomán

tőle várt segítsé¬get. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt sege¬delmet. Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta neki: - Vedd íjadat és tegzedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző meg¬mutatja; mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegzét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbo¬csátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol elhullt, egy genciána fűszálat átütött. A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a né¬pet a döghaláltól, s ezt azóta is Szent László füvének nevezi a nép.

Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagaslott vitézei közül. Harcban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki

3.


Iskolai Történelmi Magazin

Szent Margit legendája Lengyel Dénes - Régi Magyar mondák Erős fogadással megfogadta IV. Béla király, hogy ha Isten még egyszer országába visszavezeti, és népét ismét felemeli, egyetlen lányát neki ajánlja, apácának nevelteti. Fogadásáról nem is feledkezett meg, és amikor egyetlen leánya, a kicsi Margit a tizedik évét betöltötte, bizony kolostorba küldte. Ott nevelkedett a király egyetlen leánya, távol az édesanyja jó szavától, távol a díszes és kényelmes palotától. Ahogy nőtt, növekedett, egyre inkább távolodott a világi hiúságtól, és közeledett az egyházi tanításokhoz. Az apácák klastromában élt a Nyulak szigetén, amelyet később róla Margit-szigetnek neveztek el. Híre járt a közeli országokban, de még a távoli tartományokban is, hogy van Béla királynak egy szépséges szép lánya, s egymás után érkeztek a kérők Magyarországra. Megkérte Margitot a cseh király őfelsége, s megkérték sokan mások is, de ő annyira utálta a világi hiúságokat és gyönyörűségeket, hogy hallani sem akart házasságról. Messze földről jöttek szerzetesek és apácák, de jöttek nagy nemes özvegyasszonyok, nagy uraknak és fejedelmeknek feleségei is, hogy a királykisasszony szent életében gyönyörködjenek. Mert Szent Margit mindig térdre ereszkedett Jézus és Szűz Mária képe előtt, úgyhogy a sok térdepelés miatt térdének kalácsai megdagadtak és megkeményedtek. Életének minden napján örült, ha magát megalázhatta, és az apácanővéreknek szolgálatot tehetett. Amennyivel felülmúlta őket méltóságával és nemességével, annyival

1. évfolyam, 3. szám/2020 augusztus - Melléklet

inkább iparkodott magát megalázni előttük. A nemes magyar király egyetlen lánya, az ország büszkesége ott főzött a konyhán, elmosta a tálakat és a fazekakat, és hordta a tüzelőt. Télen is ő tisztította a halat, ezért aztán kezének bőre meghasadozott, s a vére kiserkedt. Történt egyszer, hogy Szabina nővér, Donát úr leánya rákot főzött vacsorára a nővéreknek. De főzés közben a fazék a parázs közé esett, és mindenestül kigyulladt. Szabina nővér csak sikoltozott, de nem mert a fazékhoz nyúlni. Akkor lépett be Margit asszony, és kivette az izzó parázs közül. De halljatok csodát: a tűz sem kezét, sem ruháját nem égette meg. A szent szűz a kolostor ebédlőjében is szolgált: felsöpört, kiszolgálta a nővéreket, s egy falatot sem evett addig, míg a többiek az asztaltól felkeltek. De különben is, hogy magát megalázza, mindenkor a második asztalnál evett, miképpen a szolgálólányok. Történt egyszer, hogy a szent szűz a nővérek kézmosó vizét, amelyet közösen használtak, ki akarta vinni, de a nagy csebret egyedül nem bírta. Ezért magához szólított egy nővért, éppen Boboldi ispán lányát, a büszke Csengét. Azt mondta neki: –Szerető atyámfia, vigyük együtt a moslékos csebret! Csenge nővér semmit sem szólt, ki vitte a csebret Margittal, de amikor az udvarra értek, letette a csebret, és a moslékos vízzel a szent szűzet arcul verte. Margit pedig ezt békességgel elszenvedte, elmosolyodott, és azt mondta: – Szerető atyámfia, mit művelsz? Ilyen szeretet és alázatosság élt a szent szűz szívében. De híre járt egyszerűségének és engedelmességének is. A közedényekkel megelégedett, az étel hitványát válogatta, s panaszát

soha ember nem hallotta. Amit a főnökasszony parancsolt, elsőnek teljesítette. Ha a nővérek közül valamelyiknek atyja, anyja vagy rokona meghalt, a szent szűz mindjárt felkereste, vele sírt, és azt mondta: – Akarta volna az Úristen, szerető atyámfia, hogy inkább énnekem történt volna, hogy nem tenéked. Ha pedig a nővérek közül valaki meghalt, a szent szűz addig nem távozott a testétől, míg el nem temették, hanem ott imádkozott a holttest mellett, s úgy megsiratta, mintha rokona lett volna. Ez a szentséges szűz nagyon szerette a szegényeket, és maga is szegénységben akart élni. Ruhája mindig szakadozott és foltos volt. Néha a sárból vett fel posztófoltokat, és azzal foltozta meg köntösét. Történt egyszer, hogy IV. Béla király eljött a lányához. Szent Margit nem mert atyja színe elé kerülni, mert erősen rongyos volt a köntöse. Hirtelen elfutott Kandida nővérhez, és megkérte, hogy foltot vessen a köntösére. Kandida nővér nagy munkával foltozta meg, mert a köntös már úgy elrongyolódott, hogy Margit asszony karjának húsa alóla kilátszott. Amikor pedig a főnővér, aki a ruhát osztotta, Margitot meglátta, azt mondta neki: – Asszonyom, én teneked jobb palástot adok. De Margit as�szony azt felelte: – Ne úgy tégy, szerető atyámfia! Két hitvány palástot varrj össze, és foltozd meg, azt viselem én. Fején egyszerű velumot, fátyolt hordott, mint a többi nővérek. De amikor meglátta, hogy a szolgálólányok durva, goromba fejkendőt hordanak, elcserélte a magáéval, és az övét a szolgálóknak adta. A sarui is mind leszakadoztak a lábáról. Amikor mindezt a főnökasszony látta, azt mondta a szent szűznek: 4.


Iskolai Történelmi Magazin

– Ha ezt a te atyád és anyád megtudnák, rajtunk nagy szégyent tennének. De Szent Margit asszony azt mondta erre: – Kérlek tégedet, szerető anyám, a Jézus szerelméért, hagyjad, hogy én ígyen tegyek. A szent szűz ágya csak egy földre vetett gyékény volt, erre néha egy kődarabot tett párnának. Ezen nyugodott a magyar király lánya. Vezeklőövvel, korbácsolással testét erősen gyötörte, soha pihenést magának nem engedett. Ezért kora ifjúságában nagyon elgyengült, és érezte, hogy halála közeledik. Amikor az egyik nővért elsiratták, azt mondta a főnökas�szonynak:

1. évfolyam, 3. szám/2020 augusztus - Melléklet

– Én szerelmes anyám, én leszek az első a nővér után, aki meghalok. És ez így is történt. Amikor a szentséges szűz megbetegedett, odahívatta a főnökasszonyt, és átadta neki az ő ládájának kulcsát. Ó, szerető atyámfiai, akarat szerint való szegénységnek szeretői, tartói és kívánói, kik a mezítelen Jézust követitek, lássátok, nézzétek, hajoljatok jól oda és lássátok, mit lelt a főnökasszony a magyar király lányának kincsesládájában! A szent szűznek ezek voltak a kincsei: ciliciumok vagy vezeklőövek a derék sanyargatására. Az egyik megszakadozott már a gyakori viselés miatt, a másik cilicium pedig vasból készült, hogy nagy keménységgel szorítsa a tes-

tet. Egy vessző is volt ott, melyre a szent szűz sündisznóbőrt erősített, s azzal ostorozta magát. Találtak két nemezkapcát, melyek kétfelől hegyes vasszegekkel voltak kiverve, ezeket viselte a szent szűz a lábán. Ezek voltak Margit asszony kincsei, melyekkel érdemeket gyűjtött, és ezekkel az érdemekkel segíti most a hozzá folyamodó bűnösöket. Betegségének tizenharmadik napján, huszonkilenc esztendős korában a szent szűz elnyugodott az Úrban. Legottan a szentséges szűznek az orcája csodálatos fényességgel megfényesedett, s olyan szép világosság támadt a szemealatt, mintha egész arcát megaranyozták volna.

Árpád-házi Szent Margit

Árpád-házi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27. – Margit-sziget, 1270. január 18) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya. A muhi csata után IV. Béla feleségével együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában megszületett Margit leányuk. Szülei – a tatároktól elszenvedett vereség miatti kétségbeesésükben – felajánlották őt Magyarország megmentéséért. Margit ennek megfelelően hároméves korában a domonkos apácákhoz került. A Veszprémi Püspökséghez tartozó Nyulak szigetén lévő zárdában töltötte szerzetesi éveit, amelyet apja építtetett. Nevelőnője Olympiades nővér volt. A keresztények az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. 1270-ben meghalt. 5.


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.