A FORRADALOM EMLÉKÉRE Nagy dolog volt, mikor még folyt Olyan harcot nem látni sokat. A Magyar Teremtő Akkor teremtett magyar angyalokat. Nagyon, nagyon sokat. Hiszen megyszoktuk ezer év után, Mostohább nincs, mint a Magyar Isten. Meddő harcba indít, De sose jön el, hogy segítsen, Ha oda veszett minden. És megírják üzleti riportnak; Ismét lángolt a magyar haza. Békén hagyják a romokat, Égben, földön nem lehet hallani, Hogy hazánkban történt valami. Megérdemeljük, mert nem tanultunk, Mert szívünknél messzebb még ma se látunk. Ha vérünk nem válik pénzé, Senkinek nem fáj a mi halálunk. Mást soha, ne is várjunk. Menjünk már egyszer a múltnál messzebb, Feltámasztani Őt, aki még halott, Legyen új Magyar Mesiásunk, Aki sírva kiáltja; Elég volt a harcból, Megszabadít minket a bajtól. Legyen szebb, boldogabb az élet, Hős halálunknak soha se volt ára Menjenek már végre egyszer, A bátor bankárok a Golgotára! Világmegváltásra. A forradalunkat Isten áldja, Szabad, szebb jövőt a magyarnak. Ne haljanak többé hősök, Éljenek tovább, akik akarnak! Másokért, ne csinálj soha forradalmat! Bogár Gyula