Albert Kapr - 101 Rules of Book Design

a l b e r t

k a p r

101

Tetel

a köny vter vezéshez

A lbert Kapr százegy tétel a könyvtervezéshez

a l b e r t

k a p r

101

Tetel

a köny vter vezéshez

Sopron

•

2014

Az eredeti mű címe és kiadója: Hundertundein Sätze zur Buchgestaltung© VEB Fachbuchverlag, Leipzig Fordította: Beck Péter Tervezte: Kácsor Andrea Lektorálta: Földes György

„

A hagyomány több mint azoknak a for-

máknak a megőrzése, amelyek a társadalom régmúlt korszakaiban szokásosak voltak. Egy emberéletnél hosszabb időn át összegyűlt tapasztalatokat, amelyeket következő nemzedékek igazoltak, nem lehet minden további nélkül félretolni…

Hangulat, érzés, képzelet, sugallat, belátás vagy találékonyság nem pótolja kielégítően az anyag lényegének és a felhalmozott tudás átadásában és elterjesztésében betöltött hivatásának ésszerű megértését. Mindig szükség volt gondolkozásra, a gondolat rögzítésére és továbbadására” Stanley Morison

Tartalomjegyzék Előszó Általában ................................. 001 - 002

Szövegszedés ....................................072

Alak .......................................... 003 - 005

Függelék ................................... 073 - 074

Papír ......................................... 006 - 012

Jegyzetek ...........................................075

Betű ........................................... 013 - 017

Irodalomjegyzék ..............................076

Sorszélesség ............................. 018 - 021

Név- és tárgymutató ............. 077 - 080

Kizárás ..................................... 022 - 024

Impresszum ............................ 081 - 082

Sorok ritkítása ..................................025

Nyomtatás ........................................ 083

Kiemelés .................................. 026 - 030

Előzék ...................................... 084 - 085

Címek ...................................... 031 - 034

Könyvkötés ............................. 086 - 092

Szín ....................................................035

Gerinc .......................................093 - 095

Behúzás ............................................ 036

Első tábla.......................................... 096

Szedéstükör ............................ 037 - 040

Védőborító............................... 097 - 100

Oldalszámok .......................... 041 - 042

A könyv mint egész ......................... 101

Élőfej........................................ 043 - 044

Az egyes irodalomfajták tervezéséhez

Tördelés ............................................ 045

Tudományos irodalom

Szavak elválasztása................ 046 - 047

Szakkönyvek

Lábjegyzetek .......................... 048 - 049

Ismeretterjesztő irodalom

Széljegyzetek ....................................050

Gyermek- és ifjúsági könyvek

Táblázatok.........................................051

Tankönyvek

Illusztrációk ............................. 052 - 056

Szépirodalom

Címnegyedív ....................................057

Művészeti és fotókönyvek

Szennycím ........................................058

Zsebkönyvek és kartonált könyvek

Főcím ........................................059 - 063

Könyvsorozatok és modellkötetek

Címkép ....................................  - 

Néhány szakkifejezés magyarázata

Copyright megjelölése.......... 066 - 067

Irodalomjegyzék

Tartalomjegyzék .................... 068 - 071

Előszó Gutenberg napjai óta vannak könyv-

rületeket; néhány könyvfajta pedig, mint

készítési szabályok, amelyek az elmúlt

a lexikonok, atlaszok, szótárak és gyer-

századokban

módosul-

mekkönyvek túlságosan eltérnek a folya-

hattak és pontosabbá válhattak. A gra-

matos olvasásra szánt könyvektől ahhoz,

fikai mesterség a közelmúltban ipar-

hogy ebben a tömör formában tekintet-

változhattak,

rá lett, és ezzel a régi kézműves-szabá-

be vehessük őket. Ugyanemiatt nem tár-

lyok érvényessége is csökken. Időközben

gyaljuk bővebben a brosúrák és kartonált

a könyvtervezéssel az információelmélet

könyvek készítésének kérdéseit.

és az olvashatóság kutatói is foglalkoz-

A

könyvtervezés

alapelveinek

tak. Eredményeik messzemenően iga-

azonban megvan a létjogosultságuk, ha

zolták a könyvművészet klasszikusainak,

ésszerűek és igazolhatók. A követke-

Aldus Manutius-nak, Garamond-nak,

ző tételek ezért a könyvkészítésnek csak

Baskerville-nek, Didot-nak, Bodoni-nak

arra a részére érvényesek, amely nem

és Poeschel-nek felfogását. Századunk-

nyúlik be a művészet területére. Tapasz-

ban Stanley Morison és Jan Tschichold

talati anyagot kívánnak összegyűjteni és

foglalkozott a könyvtervezés alapelvei-

továbbadni. Az ilyen alapelvek ismere-

nek felülvizsgálatával és megújításával.

te és figyelembevétele meggátolja a ha-

A művészetek területén a szabályok

nyagságokat és az olyan magától érte-

és elvek jelentősége természetesen meg-

tődő dolgokkal való felesleges kísérle-

kérdőjelezhető. Az előrehaladó fejlődés

tezgetéseket, amelyek évszázadokon át

a fennálló szabályokat néha nem veszi fi-

beigazolódtak. Persze nem szabad, hogy

gyelembe, és a tapasztalt könyvművész

visszahúzó legyen, amikor új feladatok-

nemcsak elvekhez tartja magát. Más-

ról van szó; az új, hatásos tervezési for-

részről a könyvterjesztés feladatai túlsá-

mákra való igazi törekvés minden támo-

gosan sokoldalúak ahhoz, semhogy sza-

gatást megérdemel, még ha nem is tartja

bályokba lehessen foglalni őket. Kivált

meg mindig a következőkben elmon-

a képes kötetek készítése hódít meg új te-

dott szabályokat.

Lipcse, 1976. május, Albert Kapr

A gyakorlatban számos könyv esetében nincs is idő kísérletezésre; a kiadók és nyomdák együttműködését se-

sabb tulajdonságai: jó és kellemes olvashatóság, továbbá könnyű kezelhetőség.

Könyvtervezésen itt nem az iro-

gíti, ha a könyvtervezés általános minő-

dalmi vagy írói munkát értjük, hanem

ségi elveit elfogadják. Továbbá az ilyen

a szedést, a nyomtatást és a könyvkötést,

szabályok bizonyos alapját adják a fél-

valamint az ezt megelőző művészi ter-

automatikus könyvkészítésnek, amely-

veket, vagyis mindazokat a munkákat,

nek a következő évtizedekben feltétle-

amelyek nyomán a kéziratból könyv lesz.

nül elébe nézünk, mert meg kell köve-

És még egy félreértésnek szeretném ele-

telni, hogy a megfelelő számítógépeket

jét venni: nem a művészetnek vannak

esztétikai szempontból is programozzák.

szabályai, hanem kézműves-szabályok

Ha egy könyvet meg akarunk ter-

vannak, ezeket célszerű összegyűjteni,

vezni, két kiindulópont lehetséges. El lehet indulni belülről, a szövegrészből,

figyelembe venni, és továbbadni.

Külön köszönetemet szeretném

és el lehet kezdeni kívülről, a védőbo-

kifejezni barátaimnak, Horst Eric Wol-

rítóval. A következőkben a szövegrész-

ter és Walter Schiller professzoroknak,

ből indulunk ki azért, mert mindenek-

akik tételeim kritikai kidolgozásában

előtt a könyv olvasási és használati célját

értékes megjegyzéseikkel segítettek.

tartjuk szem előtt. A könyv elsősorban

Az első kiadás szívélyes fogadtatá-

kulturális teljesítmények kifejezője és

sa után a VEB Fachbuchverlag Leipzig

eredménye, a tudás és eszmék terjeszté-

az 1977. évi lipcsei nemzetközi könyv-

sének eszköze. Csak akkor éri el hatását,

művészeti kiállítás alkalmából második

ha megfelelő a kivitele, tehát vonzó és

kiadást kezdeményezett, ebbe Max Ca-

érdekes védőborítója vagy kötése miatt

fl isch, Zürich néhány javaslatát bedol-

könnyebben eladható. A könyvet elő-

goztam, és hozzácsatoltam néhány meg-

ször is el kell adni, az olvasó kezébe kell

jegyzést az egyes irodalomfajták eltérő

jutnia, hogy megmutatkozzanak fonto-

megtervezéséről.

Általában 001

A könyvtervezés feladata három-

Alak 003

A könyv céljából és abból a törek-

szoros: hatásosan és értelemszerűen kell

vésből, hogy használója jól kezelhes-

közvetítenie a szöveget és ezzel a szerző

se, adódik az alakja. A könyv lehetőleg

szándékát, meg kell felelnie az olvasó-

legyen könnyű, és ne legyen szükségte-

nak, és végül szép könyvet kell létrehoz-

lenül nagy. Olyan könyvek meghatáro-

nia, anélkül, hogy a tervezés szépségé-

zásakor, amelyeket folyamatos olvasás-

nek szándéka előtérbe tolakodna.

ra szánunk, az optimális sorszélességből

002

indulunk ki. Ez 9 vagy 10 pontos beAki a könyv megtervezésének fele-

tűfokozat esetében 18…22 ciceró. Eb-

lősségét vállalja, legyen grafikus, műsza-

ből 11 vagy 12cm-es lapszélesség adó-

ki szerkesztő, nyomdász vagy valamiféle

dik. Ha szélesség és a magasság között

más könyvalkotó, jól teszi, ha előbb ol-

szép arányt keresünk, akkor az arany-

vassa a szöveget, pontos elképzelést al-

metszet kínálkozik, a 11 × 18, 11 × 19,

kot magának a szerző szándékáról, az ol-

vagy a 12 × 20cm-es alakok. (A magyar

vasók várható köréről és az irodalmi mű-

szabványos alakok közül ezt legjobban

fajról, amelybe a szöveg sorolható. Ez

az fr5 közelíti meg.)

a kézirat megmunkálásának egész folyamatában lebegjen a^szeme előtt, nehogy öncélú megoldások ellentétbe kerüljenek a szöveg mondanivalójával.

Papír 004

Tudományos és szakkönyvek szá-

006

A papír száliránya a könyv gerin-

mára, hogy a gyakran széles táblázatok,

cével párhuzamos legyen. Keresztszál-

képletek és ábrák elférjenek, sokszor

irányú papírok csökkentik a könyv hasz-

szélesebb alak szükséges. Ilyenkor a 2 : 3

nálhatóságát; a könyv rosszabbul lapoz-

arány javasolható. Ilyen a 14 × 21, 16 × 24,

gatható, becsukáskor szétfeszül, és idő

vagy 18 × 27cm-es alak.

előtt elveszíti tetszetős külsejét.

005

Képes könyvek alakja a képek jel-

007

Folyamatos olvasás céljára a papír

legéhez és méretéhez igazodik. Ha a ké-

enyhe elefántcsont színezése kelleme-

peknek mintegy fele álló és a másik fele

sebb mint a vakító fehér. Még középfi-

fekvő, akkor a négyzeteshez közelálló

nom, vagyis fatartalmú papírok esetében

alak ajánlható, amely azonban optikai-

is helyénvaló a papír anyagának alig ész-

lag akkor kelt jó hatást, ha kissé maga-

revehető elefántcsont- vagy tojáshéjszí-

sabb, mint amilyen széles, pl. a 21 × 24,

nezete. Meleg alapszínen jobban lehet

24 × 27cm.

olvasni, mint hideg fehéren.

008

A papír felületi minősége is jelen-

tős az olvasás szempontjából. A legkedvezőbbek a kellemes tapintású gépsima vagy enyhén simított papírok, mivel a szita- és a vezetőoldaluk között csekély a különbség.

009

A krétázott, azaz műnyomópapí-

011

A papír minőségének, felületi tu-

rok beeső mesterséges fényre csillognak,

lajdonságainak, színezésének és súlyá-

ezért zavarják a folyamatos olvasást.

nak kapcsolódnia kell az irodalmi tarta-

Képnyomtatás céljára készülnek, tehát

lomhoz. Rövid életű könyvekhez nincs

elsősorban művészeti és képes könyvek

szükség famentes papírra. A felhasznált

nyomtatására használhatók fel. Illuszt-

papír minőségétől függ a könyv költsé-

rált tudományos könyveket csak elke-

ge, ezért a papír megválasztásakor figye-

rülhetetlen esetben készítsünk műnyo-

lembe kell venni az irodalmi műfajt.

mó papíron, jobb megoldás a műnyomó melléklet.

010

012

Az alkalmazott betű is összefügg

a papírral. Simított papírokhoz inkább A vékony papír alkalmazása köny-

a klasszicista antikva, testesebb papí-

nyűvé és kellemessé teszi az olyan köny-

rokhoz inkább a reneszánsz antikva illik.

vet, amely átlagos papíron súlyos és nehezen kezelhető volna. Megfordítva, az egyébként túlságosan vékony kötet vastagabb papíron vaskosabbnak hat.

Betű 013

A könyvtervezés legfontosabb ele-

015

Gyermekek számára az első ol-

me a betű. Feladata, hogy olvashatóvá

vasmány betűje 36 pontos, és még az

tegye a szöveget. Úgy olvasunk, hogy

első iskolaév végén is 16 pontos legyen.

a betűk és szavak képe útján felismer-

A másodiktól a negyedik iskolaévig 14

jük hangértéküket és jelentésüket. Olva-

vagy 12 pont a megfelelő. Gyenge látá-

sáskor többnyire nem érzékeljük a betű

sú és idősebb emberek részére olvasás-

képiességét; a szem előrehaladása a sor-

egészségügyi okokból szintén nagyobb

ban közvetlen szellemi reakcíót vált ki.

betűfokozatok ajánlatosak.

A betű esztétikai benyomása azonban nemcsak az olvasás szüneteiben és a la-

016

Verzális és félkövér betűből szedett

pozgatáskor érvényesül; segítheti vagy

szövegek lassabban olvashatók, mint

akadályozhatja az olvasást.

a szokásos kurrens antikvából szedet-

014

tek. Verzális vagy félkövér szedést ezért Folyamatos olvasás céljára felnőt-

tek számára a 9 vagy 10 pontos fokozat a legmegfelelőbb betűnagyság. 8 pontos fokozat esetében a szem túl hamar elfárad. 12 pontos vagy ennél nagyobb fokozatok esetében a szem a szokásos olvasási távolság látószögéből egyszerre kevesebb betűt érzékelhet. Terjedelmesebb szövegmennyiségeknek 6 vagy 7 pontos fokozatból való olvasása árt a szemnek, éppen ezért kerülni kell hosszabb szövegeknek kis fokozatból való szedését.

csak rövid szövegekhez vagy kiemelésekhez használjunk.

Sorszélesség 017

A betű típusa és jellege a szöveg

018

A legkedvezőbb sorszélesség 9 vagy

tartalmának és követelményeinek felel-

10 pontos fokozat esetében kb. 18…22

jen meg. Minden betű bizonyos asszoci-

ciceró, vagyis 8…10 cm. Nagyobb foko-

ációkat ébreszt: lágy vagy szigorú, érzel-

zatok esetében a sorok legyenek széle-

mes vagy racionálisan hangsúlyos lehet.

sebbek, kisebbek esetében keskenyebbek.

A reneszánsz antikva inkább regényhez, a klasszicista antikva viszont tudomá-

019

Tudományos

művekben,

széles

nyos, míg a groteszk műszaki könyvhöz

képletek és táblázatok esetén, a sorok

alkalmas. A tervező a nyelv, a történel-

akár 28 ciceró szélesek is lehetnek.

mi vagy földrajzi vonatkozás és az olvasók valószínű köre szerint differenciál-

020

Ennél is szélesebb sorok olvasása

hat. A betű helyes megválasztása jelen-

közben a fejet ide-oda kell mozgatni, és

tős a könyv szépsége szempontjából.

ez az olvasónak kényelmetlen. Viszonylag keskeny sorok (14 ciceró alatt) gyakori és rossz elválasztásokat, csúnyán nagy és egyenetlen szóközöket okoznak, vagy szabad soros szedést tesznek szükségessé. Az ideális sorban átlagosan 50…60 betű fér el.

021

A széles ábrák vagy táblázatok szé-

les szedéstükröt kívánnak, kedvezőbb a két- vagy több hasábos elrendezés.

Kizárás 022

A normális szóköz mértéke egy-

Sorok ritkítása 025

Kompressz, azaz szorosan egy-

harmad négyzet. Keskeny betűk eseté-

más alá szedett sorokat nehezebb ol-

ben a szóköz szűkebb, szélesebbek ese-

vasni, mint a mérsékelten ritkítottakat.

tén bővebb lehet.

10 pontos fokozat és átlagos sorszéles-

023

ség esetében a szokásos ritkítás 2 pont, A sorok kizárásakor optikailag

a betű és a rendelkezésre álló hely vagy

egyenlő szóközökre kell törekednünk,

papír szerint azonban 1 vagy 3 pont is

tekintetbe véve egyes betűk nemnyomó

lehet. A ritkítás eldöntésekor a margóvi-

térközét.

szonyokat is figyelembe kell venni.

024

A határozott körvonalú, négy-

szögletes szedéstükör, amelyben a sorok egyenlő hosszúak, Gutenberg óta a prózai szövegeknek könyvszerű szedésmódja. Versek esetében a sorok elöl többnyire egységesen egymás alatt kezdődnek, hátul pedig különböző hosszúságúak. Ez a versek számára alkalmas soresés alkalomadtán prózára is alkalmazható, főleg azért, hogy a különlegesen keskeny hasábok rossz szóelválasztásait elkerüljük. Ezt nevezzük szabad soros szedésnek. Átlagos, folyamatos olvasásra szánt könyvben azonban a szabad soros szedés ritkán jó.

Kiemelés 026

A legcélszerűbb és legszebb ki-

029

A további kiemelési lehetőségek,

emelési lehetőség folyó szövegben a szö-

a verzális szedés, a kurzív és félkövér

vegbetű saját kurzívja.

verzális, az aláhúzás és a kövér vagy el-

027

térő típusú betű használata, valamint A kiemelés másik lehetősége a kis

nagyobb betűfokozat alkalmazása za-

kapitálisból (kapitälchenből) való sze-

varja az oldal szürke foltját. Ezek csök-

dés. Kis kapitálist lehetőleg ne ritkít-

kentik a lineáris olvasást, ezért csak na-

sunk. Nagybetűs szavakhoz kis kapitá-

gyon indokolt esetekben, pl. didaktikai

lis esetén is a megfelelő verzálist kell al-

szempontból alkalmazzuk őket.

kalmazni. Tudományos könyvek folyó szövegében a személynevek kis kapitálisból szedhetők.

028

030

A betűk ritkításával való kieme-

lés zavarja az olvasás ritmusát, elvonja, csorbítja a figyelmet, továbbá csökkenti

A harmadik kiemelési lehetőség

a szürke folt hatását. Kurrens betűk rit-

a szövegbetű félkövérje. Félkövérből

kítását vagy spacionálását csak akkor sza-

szedett szövegrészek azonban az egyen-

bad alkalmazni, ha más kiemelési lehető-

letes szürke foltból erősen kilépnek. Fél-

ség nem áll rendelkezésre. Mindenkép-

kövér kiemelést ezért célszerűen és az

pen kerüljük azonban a folyó kézírásból

egész szedéshez képest megfelelő arány-

származó kurzív kurrens ritkítását.

ban használjunk. Fontos didaktikai szerepe van a tankönyvekben.

Címek 031

Folyamatos szövegben elegendő,

033

A címek a fölöttük és alattuk levő

ha a címeket üres sorral vagy észreve-

térközzel együtt több üres sor helyét

hetően nagyobb térközzel hangsúlyoz-

foglalják el. A cím utáni első szövegsor

zuk. A címek fontosságának foka sze-

tartson regisztert, azaz a szemben levő

rint, a szövegbetű kurzívját, félkövér-

oldal megfelelő sorával vonalban kell

jét, a szövegbetű fokozatának egalizált,

állnia.

illetve ritkított verzálisát vagy nagyobb betűfokozatot vehetünk igénybe.

032

034

Belső címeket és fejezetcímeket

szedhetünk szimmetrikusan, valamint Tudományos és szakkönyvekben,

alkalomadtán más típusból is. A tipog-

amelyekben sok a különböző értékű,

ráfiai döntést a könyv tartalma és célja

szöveg közötti cím, gyakran jobb a szö-

határozza meg.

veg közötti címek eltérő jelentőségét a tizedes számozással érzékeltetni, mint pusztán különböző betűfokozatokkal és kiemelésekkel.

Szín 035

A hangsúlyozás egyik módja, egy

Behúzás 036

Az egyes fejezeteket a bekezdé-

második színnel való kiemelés. Ez-

sek úgy tagolják, ahogyan a központo-

zel azonban csínján kell bánni. A ki-

zás a mondatokat. Minden bekezdés

emelő szín feleljen meg a könyv tartal-

behúzással kezdődik, amelynek mérté-

mának, és legyen összhangban a papír,

ke többnyire egy négyzet. Ha valame-

valamint a fekete festék színértékével.

lyik bekezdés utolsó sora, a tükör jobb

Díszítő színként a rozsdavörös, a borvö-

széléig ér, a behúzás az új bekezdés

rös, a türkizkék és az óarany vált be.

egyetlen jelölése. A könyv első sorában vagy egy új fejezet, ill. üres sor utáni első sorban nincs szükség behúzásra.

Szedéstükör 037

A szedéstükör a választott könyva-

039

A margók szélessége a könyv céljá-

laktól függ. Az oldalmagasság álljon har-

hoz, a választott betűhöz és a sorok tér-

monikus viszonyban a sorszélességgel.

közéhez igazodik. Zsebkönyvek margó-

038

inak szélessége legalább 10mm legyen.

A fehér margók megóvják az olva-

Vékony vonalvezetésű betű és tág tér-

só szemét attól, hogy valami nyugtalan

köz alkalmazásakor a margók széleseb-

alap elterelje, továbbá lapozásra és jegy-

bek legyenek, mint erőteljes betű és cse-

zetelésre használhatók. A belső margók

kély térköz esetében.

keskenyebbek lehetnek, mivel itt a bal és a jobb oldal belső margója összetalál-

040

Történelmi tapasztalatok a követ-

kozik. A nyitott könyv két oldala min-

kező margóviszonyokat teszik ajánlatos-

dig együttesen hat, oldalpárként, ezért

sá, hogy ha a papír kihasználása

ajánlatos, hogy a külső margók széles-

70%

60%

40%

3

3

2

felül

3

4

3

kívül

3

5

4

alul

5

6

6

sége közel álljon a belső margók össze-

belül

géhez. Vastag könyvek belső margójánál ügyelni kell arra, hogy a szedéstükör ne kerüljön a kötés okozta domborulatba, mert ez nagyon megnehezíti az olvasást.

Más margóviszonyok is lehetségesek, de legyenek világosak és harmonikusak.

Oldalszámok 041

Az oldalszám általában a könyv-

Élőfej 043

Az élőfej tudományos művekben

oldal alsó margóján oldalt vagy középen

megkönnyíti egy-egy szöveghely meg-

áll, a szöveg utolsó sorától egy sorral el-

találását, általában az oldal felső margó-

választva. Elegendő, ha az oldalszámot

ján áll. Kis kapitálisból vagy a szöveg-

a szövegbetű számaiból szedjük. A cím-

betű kurzívjából szedjük. A szövegbetű

negyed a tartalomjegyzékig és az imp-

fokozatából szedett oldalszám többnyi-

resszum (kolofon) a számozásba beszá-

re a tükör külső szélén, az élőfejjel egy

mít, de nem kap oldalszámot.

sorban áll. Az élőfej lehet egy fokozattal

042

kisebb, és a szövegtől egy üres sor vagy Ha az oldalszám állítására más

helyet vagy nagyobb fokozatú számot választunk, ügyelnünk kell arra, hogy

még egy vonal is elválasztja.

044

Széles alsó margójú könyvekbe az

az oldalszámok lapozgatáskor megtalál-

élőfej az alsó margóba is kerülhet, az ol-

hatók legyenek, és olvasáskor ne zavar-

dalszámmal azonos magasságba.

ják a figyelmet.

Tördelés 045

Az oldalak általában egyenlő ma-

gasak, vagyis ugyanannyi szövegsort tartalmaznak. Lehetőleg el kell azonban kerülni, hogy kimenetsor új oldal

Szavak elválasztása 046

Nem szép, ha egymás alatt három-

nál több elválasztás áll.

047

Bal oldal alsó sorában szükség

élére kerüljön. Ha nincs rá lehetőség,

esetén elfogadható az elválasztás. Jobb

hogy az ilyen sort áttördeléssel behoz-

oldal alján kerülni kell.

zuk, szükség esetén valamelyik oldal egy sorral magasabb vagy alacsonyabb lehet.

Ez a szabály különösen fényszedés esetén helyénvaló.

Lábjegyzetek 048

A lábjegyzeteket a szövegbetűnél

Széljegyzetek 050

A széljegyzeteket a szövegbetű tí-

egy vagy két fokozattal kisebből szed-

pusából vagy kurzívjából, egy vagy két

jük, és a szöveghez optikailag hasonló-

fokozattal kisebből szedjük, és a külső

an ritkítjuk. A lábjegyzeteket a szöveg-

margóra állítjuk, optikailag a szöveghez

től egy üres sorral vagy ezenkívül még

hasonlóan ritkítva. A széljegyzet első

egy sorszélességű tompafinom vonallal

sorának a szöveg vonatkozó sorával vo-

is elválasztjuk. A szedéstükrön belül áll-

nalban kell állnia. A széljegyzeteket ál-

nak néhány szövegsor helyén, amelyeket

talában egy ciceróval választjuk el a szö-

a következő oldalra tördelünk.

049

vegtől, és a szöveg felőli oldalra zárjuk.

A széljegyzetnek a szövegtől való tá-

A lábjegyzeteket a vezérszóhoz

szorosan csatlakozó, felső állású törtszámmal jelöljük meg. Ugyanezt a számot a lábjegyzetben a szám mellé pontot szedve ismételjük meg. A jegyzetszövegben felső állású törtszámok túlságosan kicsinyek, a jegyzetszám mellé zárójelet szedni felesleges.

volsága függ a szöveg betűfokozatától és ritkításától.

Táblázatok 051

A táblázatokat szedjük a lehető

Illusztrációk 052

Az ábrák és illusztrációk legyenek

legegyszerűbben és legáttekinthetőb-

összhangban a tartalommal vagy a szö-

ben. Befoglalásukra gyakran elegen-

veggel, ezért optikailag és művészileg

dők a tompa, finom vízszintes vonalak,

megfelelő kapcsolatban kell lenniük

a hasábokat elválasztó függőleges vona-

a könyv tipográfiájával.

lak a hasábok pontos egymás alá állításával feleslegessé tehetők. Számokként

053

Az ábrákat a könyv oldalpárjával

fél négyzet széles, kurrens (ugrálós) szá-

kell összehangolni. A képtáblákat le-

mok használhatók, betűként a szöveg-

hetőleg a szedéstükör alakjára méretez-

betű a leghelyénvalóbb. A táblázatok fe-

zük, vagy – ettől erősen eltérően – a pa-

jét általában kisebb fokozatból szedjük.

pír alakjához igazítsuk, tehát körös-kö-

Ha a könyvben kevés a táblázat, gondol-

rül egyenlő margókkal lássuk el vagy

juk át, nem lehet-e oszlopos szedéssé át-

futassuk ki.

alakítani.

Címnegyedív 054

Az illusztrációk, táblák, a könyv-

057

A címnegyedív részei: a szennycím

ben elszórt rajzok, címkék, fejlécek, stb.

az 1. oldalon, a főcím a 3. oldalon, a tar-

szürke foltja harmonizáljon a tipográfiá-

talomjegyzék az 5. oldalon és az előszó

val, vagy alkosson érdekes ellentétet.

055

A betűk vonalvezetését és kifeje-

ző értékét is összhangba kell hozni az illusztrációkkal. Az illusztrátor dolgozzon együtt a tipográfussal, és vegyen részt a mintaoldalak rögzítésében.

056

a 7. oldalon. A sorrend eltolódhat, ha az 5. oldalra ajánlás kerül, vagy ha a tar-

A

könyv

legfontosabb

részét,

a szöveget, amelyből a könyv tervezésekor alapvetően ki kell indulni, a címív és a függelék keretezi. A címívet és a függeléket ugyanolyan jellegűen kell kialakítani, mint a szövegrészt.

talomjegyzék kettőnél több oldalból áll.

Szennycím 058

A szennycím előlegezze szerényen

Főcím 059

A főcím a szöveg kapuja, ugyan-

a főcímet. Elegendő, ha a szövegbetűből

akkor egyértelmű bibliográfiai adatokat

vagy verzálisból a szedéstükör élén egy,

kell közvetítenie. A címoldalon a követ-

esetleg két sorban megadja a szerző ne-

kező adatokat kell feltüntetni: a szer-

vét és a címet. Szennycím helyett hasz-

ző nevét, esetleg tudományos fokozatát,

nálhatunk egy kis nyitórajzot, emblé-

a mű címét, esetleg alcímét, a kiadó ne-

mát vagy más grafikát. A szennycímol-

vét, a kiadás helyét és a kiadás évét.

dal teljesen üres is maradhat.

060

A főcím több alkalmat nyújt a ti-

pográfusnak, hogy megmutassa képzelőerejét és tervező tehetségét, mint a könyv bármely más része. A főcím összhangját a szövegrésszel úgy valósíthatjuk meg, hogy a kiadó megjelölését és az esetleg szükséges alcímet a szövegbetű fokozatából szedjük. A szerző neve egy vagy több fokozattal nagyobb betűtípusból alakítható ki, általában a legnagyobból a mű címét tervezzük. Ezek az arányok azonban változhatnak, ha pl. egy klasszikus író műveinek kiadásáról van szó, akkor uralkodó helyet kaphat a szerző neve.

Címkép 061

Összegyűjtött művek több kötetes

064

Régebbi művekben a 2. oldalon

kiadása esetében helyénvaló lehet a ket-

gyakran egy címképet (frontispiece)

tős címoldal. Ilyenkor a 2. oldalon több-

találunk, a kötet elé helyezett grafikus

nyire valamennyi kötetben azonos ada-

ábrázolást, rézmetszetet, képtáblát vagy

tok állnak, a 3. oldalra pedig az egyes

egész oldalas illusztrációt. Ezt a szép

kötetek címe kerül. Néha a mű címe is

hagyományt napjainkban a szerző port-

az 1. vagy a 3. oldalra kerül, a kötetcím

réjának vagy valami más illusztrációnak

pedig a 3-dikra vagy az 5-dikre.

közzétételével követik. A könyv egészé-

062

nek egységét akkor biztosítjuk a legjobMinden

címtervezéskor

lehető-

ség van középtengelyes és oldaltengelyes megoldásra. Mindkét változat egyformán jogosult. Regényekben inkább

ban, ha a 2. oldal képtábláját a szedéstükör nagyságára méretezzük.

065

Némely szakkönyvben, ismeret-

a szimmetria, szakkönyvekben az asz-

terjesztő könyvben, de az irodalom más

szimetria kerül előtérbe. A tipográfiai

műfajába tartozó könyvben is felhasz-

eszköz megválasztásában a mű tartalma

nálják a 2. oldalt a cím megtervezéséhez.

a döntő. A szövegrésszel való egységet

Mivel a szem elé amúgy is oldalpár tá-

meg kell őrizni.

rul, mindenképpen kézenfekvő, hogy az

063

egyébként üres 2. oldalt egy vagy több A főcímben egy-egy díszítő színt,

címrajzot vagy más típusú betűből szedett sort is elhelyezhetünk. A címoldal különleges gondosságot igényel, emeli az egész könyv minőségét.

sor odahelyezésével vagy egy illusztrációval bekapcsoljuk a főcímbe.

Copyright megjelölése 066

A copyright megjelölése és az imp-

Tartalomjegyzék 068

A tartalomjegyzéket, amely regé-

resszum általában a 4. oldalra kerül, ez

nyekben többnyire szükségtelen, az ol-

a szokásos helye, mégis meg kellene

vasó a szöveg olvasása előtt, azaz a cí-

gondolni, hogy jogi, kereskedelmi és

mívben várja el. Olyan esetekben, ami-

műszaki adatok a főcím után és a szö-

kor az előszóban a könyv felépítését

vegrész kezdete előtt ellene mondanak

megmagyarázzák, és a tartalomjegyzé-

annak, hogy az olvasó (kivált szépiro-

ket megindokolják, ez utóbbi kerüljön

dalmi könyv esetében) a szövegre han-

az előszó vagy bevezető után.

golódjék. Ezért célszerűbb a copyright jelzést a lehető legszerényebben, a szö-

069

A tartalomjegyzéket a lehető legát-

vegbetűből szedett sorral a szedéstükör

tekinthetőbben kell tagolni és elrendez-

alsó élén elhelyezni.

ni. Legjobb a szövegbetűből vagy egy

067

fokozattal kisebből szedni.

Az impresszum csak végszükség

esetén, például zsebkönyvekben vagy tankönyveken kerülhet a 4. oldalra is a szövegbetű valamely kisebb fokozatából szedve, ha ezzel terjedelemcsökkenés érhető el. Az impresszum számára jobb hely a könyv vége. A 4. oldalon gyakran ún. kolofonoldalt alakítunk ki.

Ezen a könyv kialakításában résztvevő személyeket (pl. fordító, illusztrátor stb.) tüntetjük fel.

Szövegkezdés 070

A

tartalomjegyzék

szedésében

a szokásos kevéssé szép kipontozás helyett más módszerekkel is találkozhatunk. Olykor lehetséges, hogy az oldalszámokat a fejezetcímek elé állítjuk.

A tartalomjegyzéket nem okvetlenül szükséges a szedéstükör szélességére szedni, ha jobb elrendezést találhatunk.

071

A tartalomjegyzék, a bevezető

és az előszó címét ugyanúgy kezeljük, mint a fejezetcímeket.

072

A szöveg, mint a könyv minden

más fontos része, jobb oldalon kezdődik.

Függelék 073

Jegyzetek

A tudományos könyvben nagy je-

075

A jegyzeteket a lábjegyzetekhez

lentőségű a függelék.

hasonlóan szedjük. A szövegrészben

Sorrendje a következő:

azokat a szavakat, amelyekhez jegyze-

1. hivatkozások és magyarázó szövegek,

tek kapcsolódnak, folyamatos számo-

2. jegyzetek és forrásmunkák,

zású, rázárt, felső állású törtszámokkal

3. irodalomjegyzék,

látjuk el. Bonyolult szövegekben, ame-

4. név- és tárgymutató

lyekben lábjegyzetek és jegyzetek is

074

vannak, a jegyzetek számait folyamaA függelék valamennyi részét

tos számozással a szövegfokozat szög-

betűfokozatból,

letes zárójelbe tett számaiból szedjük.

a szövegnél egy vagy két fokozattal ki-

A függelékben ezeket a számokat an-

sebből szedjük. A jegyzetek, a név- és

nak a betűfokozatnak a számaiból ismé-

tárgymutató, valamint az irodalomjegy-

teljük meg, amelyekből a jegyzetek szö-

zék címeit is ugyanúgy kezeljük, mint

vegét szedtük.

rendszerint

azonos

fejezetcímeket.

Irodalomjegyzék 076

A tudományos könyv irodalom-

Név- és tárgymutató 077

A név- és tárgymutató, amelyet in-

jegyzéke a könyv használója számára

dexnek vagy regiszternek is neveznek,

rendkívül jelentős, ezért szedését külön-

viszonylag rövid sorokból áll, ezért aján-

leges gonddal kezeljük. A szerzők veze-

latos két- vagy több hasábos elrendezése.

ték és keresztnevét kis kapitálisból szedjük. A felsorolt művek, valamint a fo-

078

A szövegre és a képekre való hivat-

lyóiratok és könyvek címét kurzívból,

kozások megkülönböztetésére a szöveg-

a további adatokat, a kiadót, a kiadás he-

hivatkozásokat álló, a képhivatkozáso-

lyét és számát álló betűből szedjük.

kat kurzív számokból lehet szedni.

079

Ha valamelyik név vagy tárgy után

annyi oldalszámot sorolunk fel, hogy két vagy több sorra van szükség, akkor a második és a következő sorokat fél négyzettel behúzzuk.

080

A név- és tárgymutató keskeny ha-

sábjait szabad sorokban szedjük.

Impresszum 081

Az impresszum és a kolofon a ki-

Nyomtatás 083

Nyomtatáskor ügyelni kell a gon-

adó nevét, a megjelenés évét, a szerkesz-

dos egyengetésre, a szép- és hátnyomat,

tő, az illusztrátor, a könyvtervező ne-

valamint az egyes ívek közötti egyenle-

vét, esetleg a védőborító tervezőjét is,

tes színtartásra.

valamint az előállításban részt vett valamennyi nyomda megnevezését tartalmazza. Kiegészítésképpen adjuk meg az alkalmazott betűtípust és a papírt gyártó üzemet is.

082

Az impresszum számára a legmeg-

felelőbb hely az utolsó oldal fej vagy lábrésze, vagy ha az utolsó ívben üres oldalak vannak, az utolsó előtti oldal fejrésze.

Előzék 084

A kötött könyv könyvtestét az első

Könyvkötés 086

A könyv fűzésére és kötésére al-

és hátsó előzék fogja közre. Előzékként

kalmazott különböző eljárások függvé-

lehetőleg tartós és színben a szöveg-

nye az előállítási költség. Olcsó és rö-

papírhoz, a táblaborítóhoz, továbbá az

vid életű könyvekre ugyanúgy szük-

oromszegélyhez illő papírt válasszunk.

ség van, mint tartós és drága könyvekre.

085

Az olvasó érdekében azonban szükséges, Az első és hátsó előzéket kétolda-

hogy a könyv minden része, beleértve

lasan illusztrálhatjuk, díszíthetjük vagy

az előállítási eljárásokat, következetesen

megfelelő adatok céljára is felhasznál-

egyetlen célt elégítsen ki.

hatjuk.

087

A könyvet legjobban könyvkötő

anyagokkal (papírral, vászonnal, műanyaggal, vagy bőrrel) borított kemény táblák óvják meg. A borítóanyag megválasztásának, struktúrájának és színének jelentősége van a könyv külseje szempontjából, és természetes, hogy itt is a mű tartalmából és rendeltetéséből kell kiindulni.

088

A tábla pereme körös-körül egyen-

091

Ugyanígy

meg

kell

követelni

lő legyen, és a könyvtestet ne haladja

a könyvkötészettől a felragasztott elő-

meg 2mm-nél többel. Különösen kelle-

zék alatt áttetsző fűzővászon egyenes és

mesek a könnyű és hajlékony kötéstáb-

keskeny vágását is.

lák. Akárcsak a papír esetében, ügyelni kell a lemez helyes, azaz a gerinccel párhuzamos szálirányára.

089

092

Ha a könyvre védőborító kerül,

a kötés viszonylag egyszerű lehet. A legA fűzés és kötés a sík papírívet

nagyobb figyelmet a gerinc érdem-

plasztikus képződménnyé teszi. Eb-

li, mert ez látható a könyvespolcon, és

ben az értelemben jelentős, hogy a ge-

ennek szövege alapján keressük meg

rinc egyenes vagy gömbölyített-e. Az

a könyvet a polcon. A gerincen elegen-

egyenes gerinc tömör és tárgyias ha-

dő a szerző vezetékneve és a rövid cím.

tású, vastag (kb. 25mm-en túli) köte-

(A magyar szabvány azonban előírja,

tek esetében azonban azzal a veszéllyel

hogy a gerincen a szerző ill. szerzők tel-

jár, hogy bizonyos használati idő után

jes neve és a könyv teljes címe szerepel-

a könyvtest előredől. Ezért többnyi-

jen, kivéve, ha nem fér el rajta. – a fordító)

re az enyhe és egyenletes gömbölyítés a legmegfelelőbb.

090

A kötött könyv minőségét javítja

a gondos beégetés, az egyenletesen beragasztott oromszegély és az élmetszés is, továbbá a jelzőszalag vagy az olvasójel.

Gerinc 093

Elvileg minden 5mm-nél széle-

Első tábla 096

Mind a két táblára nem kell okvet-

sebb könyvnek gerincszöveget kellene

lenül rányomni a címet, ajánlatos azon-

kapnia.

ban az első táblát egy címkével vagy va-

094

lami egyszerű betűs vésettel megjelölni. Általában minden hosszanti ge-

rincszöveg alulról fölfelé fut. Németországban ezzel szemben a 30 cm-nél magasabb könyveknek, amelyeket fektetve tesznek a könyvszekrénybe, gerincszövege felülről lefelé fut. Hasonló nagyságú könyvek gerincszövegének egységes iránya döntő fontosságú.

095

Vastagabb könyvek gerincszövegét

címkeszerűen ajánlatos nyomni.

Védőborító 097

A védőborítónak kevésbé a könyv

099

A védőborító 1mm-rel alacso-

megvédése a feladata, inkább propa-

nyabb legyen, mint a kötés, hogy a be-

gandaeszköz, a könyvhöz illő kisplakát.

hasadás veszélyét elkerüljük.

Modern legyen, vonzó és hatásos, de mindig a könyv szellemének és rendeltetésének feleljen meg.

098

100

A zsebkönyv, kartonkötés vagy

a brosúra esetében a védőborító propaganda feladatát a kötés veszi át. Mint

A védőborító füleit magyará-

a védőborító esetében, a hátsó fedél itt

zó vagy propagandaszövegek céljára

is propagandacélokra használható fel.

használhatjuk fel. Az elülső fülszöveg

A zsebkönyv gerincén, akárcsak a kö-

többnyire a könyv tartalmát ismerteti.

tött könyv gerincén, jól olvashatóan meg

A hátsó fülszövegen gyakran a kiadó

kell adni a szerző nevét és a könyv címét.

egyéb könyveit hirdetik, vagy a szerző más műveit sorolják fel stb. A fülön legcélszerűbb a szabad soros szedést alkalmazni.

A könyv mint egész 101

Befejezésül még egyszer utalni

kell arra, hogy a könyv minden részét egyetlen, egységes esztétikai elgondolással kell megtervezni. Minden elemnek, betűnek, illusztrációnak, tipográfiának, színnek, kötésnek és védőnek összhangban kell lennie egymással.

Az egyes irodalomfajták tervezéséhez

Tudományos irodalom

Néhány évtizede differenciálódási folya-

A tervezésnél a tudományos művek ter-

mat kezdődött el a könyvtervezésben: az

mészeti és társadalmi ismereteit kell

egyes irodalomfajták szerinti megkülön-

a potenciális olvasónak továbbadnia,

böztetés. A század első felében a könyv-

valamint a gyakorlatban hatékonnyá

művészek a szép könyv vagy az ideális

tenni. A tudományos könyv szövegré-

könyv megtervezésére törekedtek. Ma

szében kevés tere van az egyedi művé-

a könyvfajták annyira különbözők, hogy

szi megnyilvánulásnak és újításoknak is

csupán szép klasszikus kiadványról, jól

csak akkor, ha a könyv használhatósá-

nyomtatott és tervezett művészeti könyv-

gát javítják.

ről, értelmesen megalkotott szakkönyv-

Tudományos könyveket jó minő-

ről stb. beszélhetünk. Az ilyen módon

ségű, famentes papírra kell nyomtat-

differenciált könyvfajták kiindulópontja

ni. A papír volumene, felületi tulajdon-

gyakorlati természetű, a tervező a köny-

ságai és színárnyalata illeszkedjék a tar-

vet egyedi használati céljának megfele-

talomhoz.

lően akarja feldolgozni. Míg a 101 tétel

A tudományos könyv betűje legyen

az általánosan érvényeset kívánta rögzí-

tárgyilagos, jól olvasható és viszonylag

teni, az itt következő megjegyzésekben

semleges. Műszaki-tudományos köny-

azt hangsúlyozzuk, ami az egyes iroda-

vekben, ill. társadalomtudományi ki-

lomfajtákban különleges. Elkerülhetet-

adványokban hangsúlyozhatja a min-

len, hogy eközben ismétlések ne adódja-

denkori sajátosságokat. A tipográfia ak-

nak. Természetesen az is, hogy akkor is

kor teljesíti feladatát, ha belső rendje

létrejöhetnek jó könyvek, ha a művésze-

áttekinthetővé teszi a könyv felépítését.

ti tervezés az itt megadott ajánlásokat

A fejezetcímeket értékük szerinti foko-

nem veszi figyelembe. A művészi mun-

zatokban, a tartalomjegyzéket, a muta-

kát nem lehet maximákba foglalni; ezek-

tókat, az irodalomjegyzéket és minden

ben az utólagos megjegyzésekben is kizá-

egyéb részletet szakszerűen és úgy kell

rólag tapasztalati eredményekről van szó.

elrendezni, hogy egy-egy adott szöveg-

Szakkönyvek részt könnyen meg lehessen találni. A jó

A szakkönyvek célja a tudományos és

tudományos könyvben nevek szedésére,

a termelési tapasztalatok terjesztése.

kivált a bibliográfiában a szerzők nevé-

A potenciális olvasók különböző előkép-

hez kis kapitálist (kapitälchent) célsze-

zettségének, továbbá a könyv feladatá-

rű alkalmazni. A tudományos könyv

nak megfelelően a tervezése különböző.

felépítésében minden támogatást meg-

Mérnököknek szánt szakkönyvek for-

érdemelnek olyan új formák, amelyek

májukban is a tudományos irodalomhoz

meghatározott szövegrészek megtalá-

közelítenek, művezetőknek, munkások-

lását gyorsítják, pl. az egyes fejezetek

nak és ipari tanulóknak szánt szakköny-

rövid összefoglalása, pontos decimális

vek az ismeretterjesztő irodalomhoz.

rendszer stb. Tudományos rajzoknak vé-

Ritkán olvassák őket egyfolytában ele-

gig azonos vonalvastagságban, azonos

jétől végig, inkább kézikönyvek, és ezért

típusú és fokozatú felirattal kell meg-

úgy kell egy-egy ismeretanyagot elren-

jelenniük. A főcím tartalmazza biblio-

dezni, hogy az olvasó könnyen megta-

gráfiailag egyértelműen a tudományos

lálhassa az őt érdeklő részt. Az adott

könyv minden fontos adatát, és tipo-

anyag feltételezhető élettartama szerint

gráfiája legyen összhangban a szö-

használhatunk famentes, félfamentes

vegrésszel. Sorozatkiadások esetében

vagy fatartalmú papírt. Műnyomó pa-

a könyv olvasójának és a könyvtárosnak

pírokat többnyire csak egyes, autotípiát

könnyen fel kell ismernie, melyik a soro-

tartalmazó ívekhez tervezünk, bizonyos

zatcím és melyik az egyedi cím, ki a ki-

könyvek esetében azonban, amikor a mű

adó és ki a szerző. Tudományos köny-

minősége szempontjából döntő, hogy

vekhez is javasolható a propagandahatá-

a képek csillogjanak, természetesen kré-

sú védőborító, de ez feleljen meg a mű

tázott papírt kell használnunk.

jellegének és tartalmának.

A szövegbetű legyen szakszerű és akárcsak a tudományos könyvek esetében, jól olvasható. A betű megválasztása

gyakran attól függ, hogy megvannak-e

ábraszövegek megfelelő mérettel kerül-

a tudományos jelek és kiegészítő betűk.

jenek a könyvbe. Jelentős művelet a kép-

A szakkönyv tipográfusa mindenekelőtt

letek és táblázatok szedése. Sok esetben,

törekedjen az áttekinthetőségre és rend-

amikor nagyon széles táblázatokat ke-

re, tekintetbe veheti továbbá a didakti-

resztbe kellene állítani, és emiatt az ol-

kai tapasztalatokat. A könyv minden

vasáskor a könyvet meg kellene fordítani,

elemét, a tartalomjegyzéket, a jól tagolt

a táblázat fejét a bal szélére helyezhet-

címeket, a tizedes számozást, az élőfejet

jük át. A munkapad mellett vagy a mun-

és az egész apparátust nagy gonddal kell

kahelyen használt szakkönyvek kötésé-

kezelni. Ha nagyméretű ábrák, tábláza-

nek nagy igénybevételt kell kibírnia, és

tok és képletek nagyobb alakot kívánnak

lehetőleg legyen lemosható. A védőborí-

meg, többnyire a két- vagy több hasábos

tót a szakkönyv esetében se becsüljük le,

szedés javasolható. Ilyenkor a folyóirat-

mert a művezető, a munkás, az ipari ta-

tipográfia tapasztalatai is figyelembe ve-

nuló olvasókat esetleg éppen a vonzó vé-

hetők. Keskeny hasábok esetében elkép-

dőborítóval lehet a vásárlásnak és olva-

zelhető a szabad soros szedés is.

sásnak megnyerni.

Az előadottak szemléletes bemutatásához számos szakkönyvben elengedhetetlenek a műszaki rajzok és fényképek. Legtöbbször nem kielégítő, ha a szerző maga készíti vagy készítteti el a képeket és rajzokat. A kiadónak értő szakembereket kell bevonnia a fényképek és rajzok kidolgozására. A rajz későbbi, kinyomott méretét már elkészítésükkor ismernünk kell, hogy a műszaki rajzok egységes vonalvastagsággal és az

Ismeretterjesztő irodalom Az ismeretterjesztő irodalomnak az

A szöveg szedéséhez groteszk be-

a különleges feladata, hogy az új tudo-

tűkön kívül megfelelően hangsúlyos an-

mányos eredményeket a lehető legszé-

tikvák tervezhetők, továbbá betűkeve-

lesebb olvasórétegekhez eljuttassa; talá-

rés is alkalmazható. A tudományos rajz,

lékony és eleven tervezést követel, hogy

csakúgy, mint a fénykép, olykor erősebb

a potenciális olvasó érdeklődését fel-

hatású és több információt közöl, mint

keltse. Ennek a könyvtípusnak jelle-

a szöveg, ezért különös figyelmet érde-

ge sok esetben megkívánja a szöveg és

mel. Az okos és ügyes tördelés támo-

a kép érdekes összekapcsolását, és gyak-

gathatja az oldalak jó megkomponálását,

ran lehetővé teszi a klasszikus elvtől el-

a szöveg és a kép hatásának kölcsönös

térő szedéstükröt, hogy az ábrák válto-

fokozását. A képek nézegetése ismeret-

zatos állításához több lehetőséget kap-

terjesztő könyvben különleges élményt

junk. A viszonylag nagy példányszámok

adhat; ezért meg kell követelni gondos,

és az alacsony bolti árra való törekvés

észrevehető színingadozások nélküli

indokolja, hogy ofszetnyomás és meg-

nyomtatásukat.

felelő simított ofszetpapír mellett dönt-

Az ismeretterjesztő könyv a mo-

sünk. Krétázott papírt csak kivételes

dern címoldal- és kötéstervezésnek sok-

esetekben vagy egy-egy ív számára ter-

féle lehetőségét kínálja. Ha az első és

vezzünk, ezzel szemben belső címekhez

hátsó előzéket adatközlésre és rajzok

vagy a könyv kiemelkedő részeihez szí-

céljára használjuk fel, mindkor az olva-

nes papírok alkalmazása különösen ele-

só egyetértésével fogunk találkozni. Az

ven külsőt adhat a könyvnek.

érdekesen tervezett védőnek fel kell ébresztenie a könyv megtekintőjében az olvasás iránti vágyat.

Gyermek- és ifjúsági könyvek A gyermek- és ifjúsági könyvek az ifjú

ezért nagy a jelentősége. A közvetlen

személyiségek világnézeti és esztétikai

kapcsolat az illusztrátor és a reproduk-

képzésében jelentős helyet foglalnak el.

ciós üzem, ill. a nyomda között nem-

A tudás közvetítésén kívül az érzelmek

egyszer a reprodukció színvonalát nö-

nevelése és a képzelet megmozgatása le-

velheti. A pszichológusok szerint, azok-

gyen a középpontban. A gyermekköny-

ban a gyermekkönyvekben, amelyekben

vek legnagyobb ellensége az unalom:

a pubertás előtt olvasnak és nézegetnek,

a tervezés ezért eleven, eredeti, ízléses

helyénvalóbbak a képzeletet megmoz-

legyen, és a mindenkori életkorhoz iga-

gató, színes és dekoratív illusztrációk,

zodjon. Gyermekkönyveket többnyire

míg a pubertáskorban és utána olvasott

tartós, fehér, enyhén chamois színezetű

ifjúsági könyvekben előnyösebbek a re-

papírra nyomtassunk. Akárcsak a tan-

alista rajzok. A gyermekek valószínűleg

könyvek esetében, a betűfokozat helyes

nem sokra becsülik a fehéren hagyott ol-

megválasztásához fel kell használni az

dalakat, ezért az első és hátsó előzéket,

olvasásvizsgálat eredményeit. A betű le-

a szennycímoldalt, a negyedik oldalt és

gyen jól olvasható és a mindenkori kor-

a záróoldalt helyes az illusztrációs terv-

csoportnak megfelelően nagy. A gyer-

be bevonni. A kötésterv is legyen képes

mek- és ifjúsági könyvek alakját mesz-

vagy dekoratív.

szemenően meghatározza az illusztráció, az iskolás kor előttiek és az olvasással éppen ismerkedők számára készülő gyermekkönyvekben az illusztrációk vagy képek fontosabbak, mint a szöveg.

Gyakran a gyermekkönyv nyit utat a festészet és a képzőművészet felé, továbbá eszköze az alkotókészség serkentésének.

A színes illusztrációk jó visszaadásnak

Tankönyvek A tankönyvek tervezésekor elsődleges

és hátsó előzékét rajzok vagy táblázatok

a pedagógiai cél, könnyítse meg a tanu-

céljára hasznosítani. Tankönyveknek ál-

lást, és a lényeget hatásosan emelje ki.

talában nemigen van szükségük védő-

A tipográfus a tervezéskor a tanuló élet-

borítóra. A kötés viszont az alsó tagozat

korának megfelelően a gyermekkönyv-

számára készülő kötetek esetében lehe-

höz vagy a szakkönyvhöz, ill. az isme-

tőleg legyen lemosható. Kívánatos vol-

retterjesztő könyvhöz közelít. Több

na továbbá, ha gyermekek nevüket ne-

éves használatra szánt tankönyvek pa-

hézség nélkül ráírhatnák a kötésre egy

pírja legyen lehetőleg famentes és tartós.

erre a célra biztosított helyen (ragasz-

Fontos, hogy a választott betű jól olvas-

tós címke vagy valami hasonló segítsé-

ható legyen, a túl kicsit fokozatokat ke-

gével), hogy a könyveket ne kelljen pót-

rüljük el. Nyomatékosan utalunk itt a 15.

lólag még papírba burkolni.

tételre. Még nagyobb, tanulók esetében

A programozott tankönyvtípus

se legyen az alapbetű kisebb, mint 10

csak most van kialakulóban, de való-

pont, a jegyzetek fokozata pedig 8 pont.

színűleg a jövőben növekvő jelentőségű

A tipográfia didaktikus jellegű, átte-

lesz. Ebben az a lényeg, hogy a tanuló-

kinthető és érdekes legyen. A sorszéles-

nak a megfelelő pillanatban ellenőrzés

séget a betűfokozattal hangoljuk össze,

céljából megadjuk a megoldásokat vagy

és törekedjünk a könyv olvashatósára.

válaszokat, anélkül, hogy a válaszok idő

Memotechnikai hangsúlyok (szimbólu-

előtti megismerése leszoktatná őt az ön-

mok, jelek), aláhúzással, vonalkerettel

álló gondolkodásról. Esetről esetre kell

és színnel való kiemelések alátámaszt-

eldönteni, hogy a válaszok egy mozgat-

hatják a pedagógiai célkitűzést. A tan-

ható lappal letakarva, a következő oldal

könyvek illusztrációi ne csak informá-

kezdetén vagy a könyv egy más helyé-

ciókat közvetítsenek, hanem művészi

re kerüljenek. Itt még lehet kísérletezni,

minőségükkel egyben segítsék a tanuló

ami feltétlenül az ilyen könyvtípus leg-

ízlésnevelését. Ajánlatos a tankönyv első

jobb kialakítását teszi majd lehetővé.

Szépirodalom A

szépirodalmi

könyvek

feltételei

a könnyű olvashatóság, a jó kezelhető-

zavarja a szomszédos sorok olvasását, a belső margón nehezen található meg.

ség, de mindenekelőtt a költői mű szel-

Az illusztrációknak nem kell fel-

lemét tükrözzék, és az olvasót hangol-

tétlenül egy meghatározott szövegrészt

ják rá az írásmű olvasására. Kis for-

vagy a szöveget tolakodóan értelmezni-

mátumok és karcsú arányok többnyire

ük. Bizonyos feszültség a kép és a szö-

szebbek, mint a nagy, széles és vastag

veg között növeli a könyv művészi ér-

kötetek, de bizonyos esetekben kivéte-

tékét. Az illusztráció a tartalomnak vi-

lek is lehetnek. A műfajtól és a szöveg

szonylag önálló grafi kus kifejezése lehet

terjedelmétől függően nyomtatható pe-

a szellemi összhang alapján. Töreked-

helykönnyű, felületileg kezelt papírra,

ni kell egyrészről a rajz grafikus érté-

átlátszatlan vékonypapírra, könnyed fe-

keinek, másrészről a betűnek, valamint

lületi struktúrájú gépsima nyomópapírra

a szedéstükörnek formai összhangjára

vagy enyhén simított papírra. Folyama-

vagy tudatos ellentétére. A betű vonal-

tos szöveg kissé színezett papíron köny-

vezetése szépen csendüljön össze a rajz

nyebben olvasható, mint vakítóan fehér

vonalvezetésével.

papíron. Szépirodalomhoz a betűvá-

Szépirodalom esetében a flexibilis

laszték teljes skálájából válogathatunk.

kötések lényegesen kellemesebbek, mint

A betű legyen a tartalomhoz illő és jól

a vastag és nehéz táblájú kötések. Ebben

olvasható. A klasszikus margóviszonyok

a műfajban a könyv súlya is esztétikai

megkönnyítik az olvasást, ezért csak in-

tényező lehet. Verseskönyvek számára

dokolt esetben térjünk el tőlük, akkor

a nemes fűzött vagy papírkötésű kötetek

azonban igen határozottan. Tompa sze-

sokféle lehetőséget kínálnak. A védőbo-

dés ritkán jelent előnyt, legfeljebb akkor,

rítók különösen jelentősek, bilincseljék

ha sok párbeszédes bekezdés követi egy-

le a potenciális vevőt és olvasót, de őriz-

mást. A lapszámozás megfelelő helye az

zék meg szellemi összefüggésüket az

alsó margó. A számozás a külső margón

irodalmi művel, kerüljék a divatosságot.

Művészeti és fotókönyvek A művészeti könyv legfontosabb

A fotókönyveket a fényképek mi-

feladata: a műalkotások lehető legtö-

nősége és kifejezőereje alapján íté-

kéletesebb reprodukciója, az eredetinek

lik meg. A nyomtatás minősége fe-

megfelelő nyomtatási eljárással. E te-

leljen meg a könyv más-más céljának.

kintetben a nagy példányszámú, olcsó

Nagy példányszámú riportkönyvek ré-

kiadványok éppen olyan fontosak, mint

szére kielégítő lehet a fatartalmú papír,

a viszonylag kis példányszámú és ab-

bizonyos építészeti és tájfotókönyvek

szolút csúcsteljesítményt jelentő nyoma-

számára a legjobb papír is éppen hogy

tok a legjobb papíron. A papír minősége,

megfelel. Művészeti és fotókönyvek az

a könyv alakja, a képtükör és a kötésze-

ábrázolt műalkotással való nagyméretű

ti anyagok minősége legyen összhang-

szellemi összhangot vagy tudatosan tár-

ban a kiadói szándékkal. Ha a képes

gyilagos távolságtartást követelnek meg,

részhez és a szövegrészhez eltérő papírt

továbbá kifogástalan minőségű kivitelt.

használunk (műnyomó és regénynyomó

A művészeti és fotókönyvek szép köté-

vagy ofszetpapír), akkor ezek színezete

sének és hatásos védőborítójának jelen-

és struktúrája vagy összhangban, vagy

tőségét aligha kell hangsúlyozni.

határozott ellentétben álljon egymással.

A művészeti és fotókönyvekhez alkalmazott betű legyen szép, igényes és a könyv tartalmához illő. A képtükröt a lehető legnagyobb képméretnek, a szedéstükröt a jól olvasható sorszélességnek megfelelően kell megválasztani, eltérő követelményeiket harmonikus és érdekes összhangba kell hozni. A lapszámozás, a címszerkezet, a tartalomjegyzék és a bibliográfia könnyítse meg a könyv használatát.

Zsebkönyvek és kartonált könyvek

Könyvsorozatok és modellkötetek

Ezeknek a könyvfajtáknak az

A könyvelőállítás áttérése az ipari

a célja, hogy irodalmi tárgyukat olcsón

futószalag-gyártásra részben megválto-

és ezért nagyon nagy példányszámban

zatja a könyvtervezést, de túlzás, ha eb-

juttassa az olvasó kezébe. Ebből követ-

ben az összefüggésben a könyvművészet

kezik, hogy le kell mondani a díszes ki-

végét jósolgatják. Jelenleg a fényszedés

vitelről, a drága papírokról, a tartós kö-

bizonyos technológiái, valamint a szá-

tészeti anyagokról, a széles margóról stb.

mítógéppel vezérelt sorelválasztások és

Zsebkönyveket és kartonált könyveket

az oldalak számítógépes tördelése való-

(ez utóbbiak az előbbiektől kizárólag

ban észrevehető minőségromlást okoz,

nagyobb terjedelmükben különböznek)

de a számítógépek jobb programozásá-

használhatóan és olvasási kedvet ébresz-

val ez elkerülhető. A könyv alapformá-

tően kell elrendezni, valamint lehetősé-

ja továbbra is megmarad, mert ez sze-

geik határain belül jól szedni és nyom-

münknek és az olvasásnak pszichológiai

tatni. Az oldalak minél nagyobb kihasz-

és fiziológiai feltételein alapul. A tech-

nálására a szedéstükröt gyakran kifelé

nika megkövetelte bizonyos formavál-

állítjuk (de legalább 2 ciceró margó ma-

tozások

radjon), hogy a belső margó nagyobb le-

A tördelést pl. úgy lehet programozni,

gyen, ezzel elkerüljük, hogy a szedéstü-

hogy a bekezdések kimenetsora ne ke-

kör becsússzon a fűzés domborulatába.

természetesen

lehetségesek.

rüljön az oldal élére, azonban meg kell engedni a változó sormennyiséget.

A tipográfia és a könyvtervezés számos tényezője már a múltban is az építészettel párhuzamosan fejlődött. A panelokkal való ipari építkezés sorozatgyártást kíván meg. Az egyedi terv helyett a megrendelő különböző nagyságú háztípusok, iskolatípusok,

óvodatípusok és társasháztípusok tervei

vel összhangban a legjobb eredményeket

közül választhat. Ezek építkezési költsé-

érjük el velük.

ge kisebb, és az építkezés ideje rövidebb.

A műfajok szerinti differenciáló-

Hasonló az előnyük az olyan könyvso-

dás fejlődési folyamat, amely továbbra is

rozatoknak, amelyek azonos vagy ha-

tart. A tudományos, az ismeretterjesztő,

sonló grafikai jellemzők alapján készül-

a szakirodalom egymással érintkező te-

nek. Emellett könyvsorozatok az olvasó

rületeit másképpen és részletesebben is

számára alig kevésbé használhatók, sőt

lehetne differenciálni (tankönyvek, tu-

a könyvszekrénybe való sorolásuk még

dományos monográfiák, kézikönyvek,

előnyös is. A könyv futószalaggyártá-

szakszótárak, enciklopédiák, lexikonok,

sa megköveteli az azonos paramétereket,

hobbikönyvek, útikönyvek stb.). Hason-

sőt a jövőben az egyes irodalmi műfa-

lóképpen a szépirodalmon belül meg le-

jokhoz modellköteteket fejlesztenek ki,

het különböztetni klasszikusok kiadá-

amelyekben a félautomatikus előállítás

sát, regényeket, krimiket stb.. Mindig

részére a könyvtervezés legjobb megol-

az a lényeg, hogy a különböző műfajú

dásait programozzák. Így a könyvszük-

könyveket a tartalomnak megfelelően,

ségletnek egy részét gazdaságosan lehet

és az olvasó számára használhatóan dol-

majd elkészíteni, a többi könyv tovább-

gozzuk fel, s az újonnan születő irodal-

ra is egyedi tervezés alapján kerül nyom-

mi területek megfelelő formájának kere-

tatásra.

sésében marad még hely a kísérletezésre.

Minden műfaj számára többféle modell kerül kidolgozásra, amelyek között a kiadói tervező és esetleg a szerző is válogathat. Az a lényeg, hogy ezeket a modelleket szakértelemmel és művészi képzelőerővel úgy tervezzék meg, hogy a modern technológia lehetőségei-

Néhány szakkifejezés magyarázata

Beégetés

Hátnyomat (Wider)

A kötött könyvben a gerinc és a könyvtábla

A nyomdai ív hátsó oldalának nyomata két-

közé forrón préselt csatorna

oldalas nyomtatás esetén

Betűtörzs

Kis kapitális

Betűnagyság, pontosabban a nyomdabetű

Nagybetű, amelynek mérete megegyezik az

nagysága a felső és alsó szárat is beleértve

x-ével vagy az m-ével, vagyis a felső és alsó szár nélküli kisbetűvel

Ciceró 12 pont vagy 4,512 mm

Kizárás A sorok szélesítése vagy keskenyítése a szó-

Copyright

közök tágításával vagy szűkítésével, hogy

Kiadói jelzés, amely a kiadó (vagy a szer-

egyenlő széles sorok keletkezzenek

ző) jogait védi engedély nélküli utánnyomás ellen

Kurrens Kisbetű

Előzék Az első és hátsó könyvtáblára erősített pa-

Marginális

pír, amelynek egyik felét a táblára ragaszt-

Széljegyzet

ják, míg a másik fele szabad lap. Célja, hogy a tábla belső oldalát és a fűzővásznat,

Négyzet

amely a könyvtáblára van ragasztva, elta-

Nemnyomó kizáró anyag, amelyeken szé-

karja, továbbá a beakasztott könyvtest rög-

lessége a betűtörzs magasságával azonos

zítését erősítse

Oromszegély

Szépnyomat (Schön)

Keskeny díszítő szalag a gerincen fejben és

A nyomdai ív elülső oldalának nyomata

lábban, szélessége egyenlő a könyvtest vas-

kétoldalas nyomtatás esetén

tagságával Térköz Pont

A sorok közötti távolság

A legkisebb nyomdai mértékegység. Francois-Ambroise Didot (1730–1804), francia

Tördelés

nyomdász vezette be. 1 pont = 0,376 mm

A folyamatos szöveg egyes nyomtatott oldalara való elosztása

Ritkítás vagy spacionálás A betűk közének növelése vékony, 1 vagy

Vákát

1,5 pont vastag, nemnyomó kizáró anya-

Üresen hagyott könyvoldal

gokkal (spáciumokkal).

A nyomtatott oldal fehér margókkal körül-

Verzális

vett, derékszögű szöveg felülete

Nagybetű

Szennycímoldal A könyv első oldala, amely régebben a szenynyeződéstől védte a címoldalt és a könyvtestet a további feldolgozás során

Irodalomjegyzék: Biggs, John R.: The Use of Type. London,

Jennet, Sean: The Making of Books. Lon-

1954

don, 1956

Bodoni, Giambattista: Über Schrift und

Kapr, Albert – Walter Schiller: Gestalt

Typographie. Vorrende… des Manuale Ti-

und Funktion der Typografie. Lipcse, 1977

pografico (Parma, 1918). Német kiadás: Frankfurt, 1927

Kapr, Albert: Buchgestaltung. Drezda, 1965

Cobden-Sanderson, Thomas James: The Ideal Book or Book Beautiful. Ham-

Käufer, Josef: Das Setzerlehrbuch. Stutt-

mersmith, 1900

gart, 1965

Dair, Carl: Design with Type. Toron-

Kner Imre: Die Elemente des typog-

to, 1967

raphischen Stils. Gyoma, 1934

Davidshofer, Leo – Walter Zerbe:

Kohut, Leo: Typografická uprava knihy.

Satztechnik und Gestaltung. Ravensburg,

Martin, 1960

1966 Krimpen, Hans van: Boek. Over het maDie Schönsten Bücher der Deutschen

ken van boeken. Arnheim, 1966

Demokratischen Republik. 1955–1974.

Lipcse, 1956–1975

Kuglin, Jan: Ksiaski o ksiaski. Wroclaw, 1968

Gill, Eric: An Essay on Typography. London, 1931

Lee, Marshall: Bookmaking. New York, 1965

Lewis, John: Typography. Basic Princip-

Spencer, Herbert: Pioneers of Modern

les. London 1966

Typography. London, 1969

Morison, Stanley: First Principles of

Szántó Tibor: Könyvnyomtatás tipográ-

Typography. The Fleuron. A Journal of Ty-

fia. Budapest, 1964

pography. Cambridge, 1930 Tschichold, Jan: Typografische GestalMenhart, Oldrich: Abendgespräche des

tung. Basel, 1935

Bücherfreundes Rubricus und des Buchdruckers Tympanus. Frankfurt/Main, 1958

Tschichold, Jan: Erfreuliche Drucksa-

Pernin, André: Composition Typog-

1960

chen durh gute Tipographie. Ravensburg, raphie. Párizs, 1957 Tipographie und Bibliophile: Aufsätze Renner, Paul: Die Kunst der Typog-

und Vorträge über die Kunst des Buchd-

raphie. Berlin, 1948

rucks aus zwei Jahrhunderten. Válogatta

Rodenbert, Julius: Grösse und Grenzen

Hermann Tiemann. Hamburg, 1971

és összeállította Richard von Sichowsky és der Typographie. Stuttgart, 1959 Williamson, Hugh: Methods of Book Ruder, Emil: Tipografie. Ein Gestaltunglehrebuch. Teufen, 1967 Rüegg, Ruedi – Godi Fröhlich: Typografische Grundlagen. Zürich, 1972

Design. London, 1956