Bor铆t贸
Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő 4 A Lendület program célja 6 Lendület program 2009 8 Biológiai tudományok 10 Földtudományok 12 Matematikai tudományok 14 Orvosi tudományok 16 Lendület program 2010 18 Fizikai tudományok 20 Kémiai tudományok 22 Gazdaság- és jogtudományok 24 Matematikai tudományok 26 Orvosi tudományok 28 Lendület program 2011 30 Biológiai Tudományok 32 Fizikai tudományok 34 Földtudományok 36 Kémiai Tudományok 38 Nyelv- és irodalomtudományok 40 Orvosi tudományok 29 Lendület program 2012 34 Biológiai Tudományok 35 Filozófia- és történettudományok 39 Fizikai tudományok 41 Földtudományok 48 Gazdaság- és jogtudományok 50 Kémiai tudományok 52 Matematikai tudományok 55 Műszaki tudományok 57 Orvosi tudományok 58
3
Elnöki köszöntő
A tudományos kiválóság nemzetformáló értéke megerősítést, a magyar kutatók életpályája felelős szemléletet kíván. E kettő összekapcsolása többet követel kényszermegoldásoknál, és többet ígér ábrándoknál. A kiváló fiatal magyar kutatók és az általuk vezetett hazai kutatócsoportok működése e megfontolásból nyert ígéretes „lendületet”, és hozott valódi sikereket. A Lendület program a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatók hazahívását, illetve a kiemelkedő tehetségű kutatók itthon tartását tűzi ki célul. A legtehetségesebb kutatóknak saját kutatócsoportot, jól felszerelt kutatóhelyet, valamint versenyképes fizetést kínál az Akadémia kutatóintézeteiben, illetve 2011-től hazai egyetemeken is. A rendszerváltozás óta sok fiatal magyar kutató kapott és kap ajánlatot külföldi egyetemektől, kutatóhelyektől, melyek rendkívül kedvező feltételeket tudnak biztosítani a tudományos munkában való előrehaladáshoz. E feltételeket érthetően sok fiatal kutató fogadta és fogadja el a mai napig. A Lendület program a legkiválóbb magyar tudósokért versengve azt kívánja elősegíteni, hogy közülük minden évben egyre többen döntsenek amellett, hogy külföldről hazatérve hazájukban teljesítik ki kutatói pályájukat, itthon folytatják világszínvonalú tudományos munkájukat. Az Európában is példaértékű pályázati modellben az akadémiai kutatóintézetekben eddig 39 (2009-ben öt, 2010-ben és 2011-ben hét-hét, 2012-ben 20), a hazai egyetemeken (2011-ben 9, 2012-ben 17) pedig 26 új kutatócsoport alakult. A programnak köszönhetően mintegy tucatnyi neves kutató települt haza külföldről. A Lendület program eredményessége nemcsak meghirdetőjének, a Magyar Tudományos Akadémiának és nyerteseinek, a kiváló magyar kutatóknak a sikere, hanem a hazai tudományosság ösztönzője is, hiszen a hazatérő tudósok műhelyformáló kutatómunkájukkal érdemi szerepet vállalnak a kutatói utánpótlás nevelésében, a tudományos iskolateremtésben.
4
„…ábránddal be nem érjük, de sikert óhajtunk” (Széchenyi István)
A felhívás évről évre szigorú követelményeket ír elő a jelentkezőknek. A kutatócsoport vezetőjének olyan nemzetközileg elismert, az elmúlt években folyamatosan kiemelkedő és növekvő teljesítményt felmutató tudósnak kell lennie, aki az elkövetkező 10-15 évben képes aktív kutatói és kutatásvezetői munkára és jelentős versenypályázati kutatásfinanszírozás megszerzésére. A választott témának a nemzetközi érdeklődés előterében álló, távlatos kutatási programnak kell lennie. A sikeres pályázók öt évre kapnak támogatást; az akadémiai kutatóintézetekben az eredményes Lendület-kutatócsoportok támogatása akár már három év után beépülhet az intézet költségvetésébe. A Lendület program tehát egyaránt ösztönzi a kutatókat az itthoni munkára, a kutatóhelyeket pedig arra, hogy megfelelő feltételeket biztosítsanak a legkiválóbbak számára. A modell így válik a tudományos kiválóság és versenyképesség valódi megújuló és megújító „lendületévé”. Az üzleti élet képviselői is megértették a kezdeményezés jelentőségét: évről évre felajánlásokkal járulnak hozzá az egyes kutatási programok megvalósításához, ezzel példázva és erősítve a tudományos mecenatúra létét és szükségességét. Az eddigi szponzorok között olyan neves hazai társaságok szerepelnek, mint a Richter Gedeon NyRt., a TriGranit Fejlesztési Zrt., a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Aquincumi Technológiai Intézet Kft. vagy a Magyar Villamos Művek Zrt. A Lendület program elindítása óta bizonyítja, hogy a kiválóság teremtő erejével és felelős szemlélettel pillanatnyi megoldások helyett megalapozott stratégia, rövid távú kilátások helyett valódi jövőkép születik. Budapest, 2011. október Pálinkás József
5
A Lendület program célja A Lendület program célja az akadémiai intézmények és egyetemi keretek között működő kutatócsoportok dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A pályázati modell hazai és nemzetközi jelentősége és sikere nemzetközi mércével is meghatározó és példamutató. A Pálinkás József által indított program hozzájárul a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorításához, a tehetség-utánpótlás biztosításához, bővíti a kiválóságok előrelépési lehetőségeit, és növeli az akadémiai kutatóintézet-hálózat, illetve az egyetemek versenyképességét. Az MTA 2009. január 14-én hirdette meg első alkalommal a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára létrehozott Lendület programot. Jelenleg 28 kiemelkedő fiatal tudós folytat nemzetközileg is versenyképes kutatást összesen 1 100 millió forintos támogatással. 2009-ben a program elindításakor öt, 2010-ben hét és 2011-ben már 16 új kutatócsoport kezdte meg működését Magyarországon, 2012. július 1-jétől pedig 37 kutatócsoport létesül. Támogatott kutatók száma az évenként támogatási összeg függvényében, 2009–2012
6
A Lendület pályázatra jelentkezők számának alakulása, 2009–2012
A Lendület program nyertesei tudományterületenként, 2009-2012
7
2009
Lendület program
A Lendület program első meghirdetésére 28 pályázat érkezett az Akadémiához. A 11 tagú bírálóbizottság felkért szakemberek véleményeire alapozva választotta ki az öt nyertest, akik 2009 júniusában hivatalosan megkapták az MTA által elkülönített, összesen 240 millió forintnyi támogatást. A 2009-es év nyertesei között találunk fizikus-csillagászt, biológust, kutatóorvost, agykutatót, matematikust. Az ő kutatási eredményeik nyomán nagy lépést tehetünk előre a rákkutatásban, a bolygórendszerek vizsgálatában, a rezisztens baktériumok megfékezésében, a memóriazavarok és az epilepszia kezelésében, illetve a digitális információk titkosságát, eredetiségét biztosító technikák továbbfejlesztésében.
A Lendület Program 2009 nyerteseinek megoszlása tudományterületenként
8
„A Magyar Tudományos Akadémia számos területen dinamikus lépéseket tesz kutatói intézményrendszerének megújítása érdekében. Csakis így leszünk képesek lendületbe hozni a fiatal tudósokat, lehorgonyozni őket itthon, lehetőséget és perspektívát teremtve a számukra, hogy tehetségüket itthon kamatoztassák.” Pálinkás József
9
10
2009
Biol贸giai tudm谩nyok
11
Buday László Született: 1963. november 24.
Befogadó intézmény: MTA Természettudományi
Végzettség, tudományos fokozat: 2000: Med. Habil. 1998: az MTA doktora 1991: a biológiai tudományok kandidátusa 1988: általános orvos, Semmelweis Orvostudományi Egyetem
Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Kutatási téma: Állványfehérjék szerepe a jelátvitelben Kutatócsoportjának tagjai: Tantos Ágnes, Tamás Péter, Fekete Anna
A Lendület Program előtt a SOTE-n kutató, ma már az MTA SZBK Enzimológiai Intézetét vezető Buday László biológus és kutatócsoportja a sejtek vándorlását vizsgálja az emberek és az emlősállatok szervezetében. A sejtműködést, részletesebben a sejtosztódást, a sejtmozgást, és a sejtek általános anyagcseréjét az ún. növekedés faktorok irányítják. A növekedési faktorok által használt jelátviteli pályák működési zavara olyan betegségekhez vezethet, mint például a rákos daganatok, vagy a cukorbetegség. A Lendület Program keretében Buday László és munkacsoportja eddig ismeretlen jelátviteli pályák felderítését tűzte ki célul. A tudósok génhiányos egereket vizsgálnak. Az állatokból eltávolították a magyar tudósok által felfedezett és elnevezett HOFI fehérjét, amelynek hatására drámaian csökkent a sejtek mozgási képessége. Vizsgálataik közben jöttek rá arra is, hogy egy ritka, de súlyos betegség, a Frank ter Haar szindróma hátterében
12
Új korszakváltás elindulásának nevezte az MTA SZBK Enzimológiai Intézetének életében Buday László kutatócsoportjának létrehozását és igazgatóként tett első lépéseit Závodszky Péter akadémikus, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke, az intézet korábbi vezetője. A tudós szavai szerint a Lendületes kutató a kutatási módszerek és a téma megközelítése szempontjából is újat hozott. – A tudományos okosság pedig szervező bölcsességgel párosul benne – fogalmazott Závodszky Péter.
„Ma a Lendület program az egyetlen hazai forrás, mely a fiatalabb korosztály számára lehetővé teszi a versenyképes kutatást.”
is valószínűleg e sejtmozgás sérülése áll. A kutatók azt is megfigyelték, hogy az ún. HOFI fehérje termeléséért felelős gén nélkül született egér, illetve az említett szindrómában szenvedő emberek kóros elváltozásai nagyon hasonlóak, ugyanazokat a szerveket és szöveteket érintik. A Lendület programnak nagy szerepe volt az intézet műszerparkjának modernizálásában is. Az intézmény Magyarországon a maga nemében egyedülálló, hat lézerrel működő, konfokális mikroszkópot vásárolt, amely nemcsak felnagyítja a sejteket, hanem virtuálisan fel is szeleteli őket. A Lendület program eredményessége nemcsak meghirdetőjének, a Magyar Tudományos Akadémiának és nyerteseinek, a kiváló magyar kutatóknak a sikere, hanem a hazai tudományosság ösztönzője is, hiszen a hazatérő tudósok műhelyformáló kutatómunkájukkal érdemi szerepet vállalnak a kutatói utánpótlás nevelésében, a tudományos iskolateremtésben.
13
Papp Balázs Született: 1977. november 4.
Kutatási téma: Automatizált tudáskinyerés és
Végzettség, tudományos fokozat: 2004: PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem 2001: biológia–fizika tanár, biológus, Debreceni Egyetem Befogadó intézmény: MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet
kísérlettervezés a rendszer-biológiában és a gyógyszerfejlesztésben Kutatócsoportjának tagjai: Kovács Károly, Szappanos Balázs, Boross Gábor, Abrusán György, Gajinder Pal Singh, Fekete Gergely, Györkei Ádám, Pál Ferenc, Borka Andrásné
A gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásai, különösen az antibiotikumok állnak Papp Balázs biológus és csoportja kutatásainak középpontjában. A fiatal tudós a nagy-britanniai University of Manchester-ből jött haza az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetébe, ahol jelenleg a Számítógépes Rendszerbiológiai Csoportot vezeti. A szegedi kutatók az emberiség kórokozók ellen vívott küzdelmének kiemelkedően fontos eszközeit, az antibiotikumokat vizsgálják. Közismert és aggasztó tény, hogy az antibiotikumok hatása idővel gyengül. Az ellenállóvá vált baktériumok csak az USA-ban több tízmilliárd dollár kárt okoznak évente. Papp Balázs és kutatócsoportja egy mesterséges intelligencián alapuló, számítógép-vezérelt eljárást dolgozott ki. Ez a laboratóriumi robot olyan hatóanyag-kombinációkat keres, amelyek egymás hatását erősítik, így harcolva a baktériumok okozta súlyos fer-
14
– Megtermékenyítő hatás – így nevezte Papp Balázsnak az MTA SZBK Biokémiai Intézetében végzett munkáját az intézmény igazgatója. Pósfai György szerint az elmúlt időszakban olyan jelentős tudományos műhely jött létre, amely egy év alatt is jelentős eredményeket, pályázati sikereket és tudományos publikációkat tud eredményként felmutatni. – Erről a csoportról a jövőben még sokat fogunk hallani – hangoztatta a munkájával nemzetközi érdeklődést is kiváltó csapatról Pósfai György.
„A Lendület program hazai viszonylatban kimagasló, de még nemzetközi viszonylatban is jelentős mértékű kutatási támogatást jelent. Ez már valóban lehetővé teszi egy új csoport elindítását.” tőzések ellen. Papp Balázs és kutatócsoportja nem csupán új antibiotikum koktélokat igyekszik találni, hanem arra az általános kérdésre is keresik a választ, hogy mely biológiai tényezők határozzák meg az antibiotikumok közötti kölcsönhatásokat. A fiatal tudós már 2009-ben az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban, a Science-ben számolt be kutatócsoportjának eredményeiről. – Megtermékenyítő hatás – így nevezte Papp Balázsnak az MTA SZBK Biokémiai Intézetében végzett munkáját az intézmény igazgatója. Pósfai György szerint az elmúlt időszakban olyan jelentős tudományos műhely jött létre, amely egy év alatt is jelentős eredményeket, pályázati sikereket és tudományos publikációkat tud eredményként felmutatni. – Erről a csoportról a jövőben még sokat fogunk hallani – hangoztatta a munkájával nemzetközi érdeklődést is kiváltó csapatról Pósfai György.
15
16
2009
Fรถldtudmรกnyok
17
Kiss László Született: 1972. augusztus 8.
Kutatási téma: Bolygórendszerek fejlődése
Végzettség, tudományos fokozat: 2007: az MTA doktora 2000: PhD, Szegedi Tudományegyetem 1996: fizikus, Szegedi Tudományegyetem Befogadó intézmény: MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
más csillagok körül Kutatócsoportjának tagjai: Benkő József, Derekas Aliz, Fűrész Gábor, Kővári Zsolt, Mező György, Nuspl János, Regály Zsolt, Sárneczky Krisztián, Simon Attila, Szabó M. Gyula, Szabó Róbert, Vida Krisztián
A távoli naprendszerek csillagai körül keringő bolygórendszerek vizsgálatát tűzte ki célul Kiss László fizikus-csillagász, aki hét év ausztráliai tartózkodást követően költözött vis�sza Magyarországra. A University of Sydney, School of Physics-et az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetre cserélő tudós a Lendület Program egyik nyerteseként 12 fős kutatócsoportot hozott létre az Intézeten belül, és korszerű kutatásai témájához öten csatlakoztak már egyéb hazai tudományos műhelyekből. A magyar csillagászat legnagyobb kutatócsoportjának egyik fő feladata a 2009 tavaszán pályára állt és az eddigi legprecízebb fénymérést lehetővé tevő csillagászati eszköz, a Kepler Űr-
18
Egyértelmű sikertörténetnek nevezte az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete szempontjából Kiss László hazatérését Ábrahám Péter intézetigazgató. – Kiss László az intézet egyik motorjává vált – méltatta a fiatal kutató munkáját a csillagász, aki szerint a Lendület programnak és nyertesének köszönhetően olyan modernizációs szakasznak lehetünk szemtanúi az akadémiai intézményben, amelyhez hasonló már évtizedek óta nem volt.
„Számomra a Lendület program legfontosabb eredménye, hogy a kutatócsoportom megalakítása mellett gyümölcsöző együttműködést építettünk ki a csillagászat vidéki műhelyeivel is, így munkánk komoly hatást gyakorol az egész tudományterület hazai fejlődésére.” távcső segítségével érkező adatok vizsgálata. A csillagászok a fényességüket hosszú idő alatt változtató vörös óriáscsillagok fizikai sajátosságait vizsgálják a Kepler segítségével. Az ilyen típusú csillagok rezgéseinek tanulmányozása nem csak saját Napunk későbbi fejlődési állapotáról ad képet, de bepillantást enged galaxisunk csillagkeletkezési folyamataiba is. A Lendületes kutató és csoportja emellett modelleket dolgozott ki más csillagok körül keringő bolygók, az úgynevezett exobolygók holdjainak modellezésére is. Ugyancsak a csoport megalakulásának és tevékenységének köszönhetően megkezdődött a Piszkéstetői Obszervatórium műszereinek felújítása és a kutatási infrastruktúra korszerűsítése.
19
20
2009
Matematikai tudmรกnyok
21
Tardos Gábor Született: 1964. július 11.
Kutatási téma: Kriptológiai kutatások
Végzettség, tudományos fokozat: 2005: az MTA doktora 1988: PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem 1987: matematikus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Befogadó intézmény: MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Kutatócsoportjának tagjai: Csirmaz László, Gerbner Dániel, Katona Gyula, Ligeti Péter, Matolcsi Máté, Mérai László, Miklós Dezső, Sali Attila, Simonyi Gábor, Tusnády Gábor, Weiner Mihály
A digitális adatvédelem és a dokumentumok kiszivárogtatása elleni küzdelem áll annak a kutatásnak a fókuszában, amelyet a kanadai Simon Fraser University-ről hazatért, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézetében kutatócsoportot alapító Tardos Gábor vezet. A tudósok olyan módszer tökéletesítésén dolgoznak, amel�lyel kiszűrhető az a személy, aki ugyan jogosan szerzett meg egy információt, de nem adhatta volna azt tovább. A dokumentumok titkosításában az úgynevezett ujjlenyomat kódok segítenek. Tardos Gábor és munkatársai a lehető legrövidebb ilyen kód előállításán, és dokumentumokba rejtésén dolgoznak.
22
– Tardos Gábor nagy nyereség az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézete számára – fogalmazott a Lendületes kutató eredményeit értékelve Pálfy Péter Pál akadémikus, igazgató. A matematikus szerint a fiatal kutató és munkatársai olyan területeken, például a kriptográfiában érnek el eredményt, amelyek felé az Intézet is nyitni kíván.
„A Lendület program segítségével sikerült pályakezdő hazai kutatókat bevonnunk nemzetközileg igen jó visszhangot keltő alapkutatásokba, ami megalapozza további sikeres tudományos karrierjüket.”
A csoport másik kutatási területe a titokmegosztás. Az általuk kifejlesztett módszer lehetővé teszi egyebek mellett az aláírási jogosultságok rugalmas kezelését, hozzájárulva olyan, ma már mindennaposnak számító tevékenységekhez, mint a biztonságos bankolás vagy az elektronikusan lebonyolított szavazás. A kutatócsoport tagjai a Combinatorics, Probability and Computing című folyóiratban számoltak be eredményeikről, és most jelenik meg publikációjuk a Journal of Graph Theory szaklapban.
23
24
2009
Orvosi tudmรกnyok
25
Szabadics János Született: 1977. június 6.
Kutatási téma: A hosszú távú szinaptikus
Végzettség, tudományos fokozat: 2005: PhD, Szegedi Tudományegyetem 2001: biológus, Szegedi Tudományegyetem Befogadó intézmény: MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
kapcsolatok kölcsönhatásának és plasztikusságának szerepe a hippocampus működésében Kutatócsoportjának tagjai: Andrási Tibor, Brunner János, Hegedűs Dóra, Neubrandt Máté
Az emberi agykéreg olyan, mint egy több milliárd darabból álló kirakós játék. Ennek a rendkívül bonyolult rendszernek a működését vizsgálja az USA-ból, a Department of Anatomy and Neurobiology, University of California-ról a Lendület Program egyik nyerteseként hazatért Szabadics János agykutató. A fiatal tudós az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében alapított kutatócsoportot, amelynek felfedezései hosszú távon hozzájárulhatnak az epilepszia gyógyszeres kezeléséhez. A Lendület pályázaton nyertes agykutató és munkatársai új műszereket is beszereztek, amelyekkel egy korábban megkezdett munkát sikerült befejezniük. A rangos Journal of Neuroscience-ben megjelent
26
– Szabadics János témaválasztásban és módszertanban is újat hozott az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének – méltatta a fiatal agykutató tevékenységét Freund Tamás, a KOKI igazgatója. Az akadémikus egyedülálló laboreredményeket technikai bravúrokkal elérő, világszínvonalú munkát végző tudósnak nevezte a Lendületes nyertest. Freund Tamás kitért arra is, hogy Szabadics János már az első évben 260 millió forintnyi szponzori pénzt szerzett pályázaton, így az Intézet fontos műszereket tudott beszerezni.
„A Lendület program elsősorban nagy kutatói szabadságot ad: az új és sokrétű módszerek elérhetővé tétele révén tudományos kérdéseink megválaszolása alaposabb és hatékonyabb lesz.” cikkükben egy különleges sejttípust, a CA3 szemcsesejtet írták le, amelyet akkor találtak meg, amikor az agy egy, a tanulás bizonyos formáiban igen fontos szerepet játszó részét, a hippokampuszt vizsgálták. A kutatók úgy vélik, hogy vizsgálataik hozzájárulhatnak az agy működésének pontosabb megértéséhez. A világszínvonalú eredmények publikálásához a kutatások alapos előkészítésére és a kutatási infrastruktúra fejlesztésére is szükség van. A program második évében a fő hangsúlyt a műszaki fejlesztésekre helyezték. Több olyan technikai módszert sajátítottak el és honosítottak meg, amely lehetővé teszi, hogy a világ élvonalába tartozó kutatásokat végezzenek.
27