gazi elhivatottság, szeretet, szenvedély, bolondság, bátorság… Talán minderre együtt volt szükség ahhoz, hogy Gadácsi István és felesége, Júlia már a 70. életévünkön túl, 2006-ban, fiatalokat is túlszárnyaló lendülettel létrehozták a Gadácsi-Szijjártó Képzőművészeti Alapítványt.
z 1957 óta Kanadában élő házaspár célja azt volt, hogy Kanada és Magyarország között erősítsék a kortárs képzőművészeti kapcsolatokat. Az alapítvány a sümegi Püspöki Palotában hozta létre állandó Kanadai-Magyar Képzőművészeti Galériáját. Ebben fő támogatói Sümeg Város Önkormányzata és a Püspöki Palotáért Közalapítvány.
Galéria: Püspöki Palota - 8330 Sümeg, Szent István tér 8. Nyitva tartás: keddtől - péntekig 9:00-17:00 Szombat - vasárnap 10:00-17:00 Hétfőn zárva Honlap: www.sumegart-canada.hu E-mail: kanadai.magyar@gmail.com
z alapítvány a képzőművészeti galériát olyan közösségi térként is működteti, ahol a helyben élők, iskolások, kisebb csoportok rendhagyó történelem-, művészettörténet-, vagy éppen rajzóra kertében ismerkedhetnek meg az alapítvánnyal, a galériával, a kortárs kiállítások témáival, az alapítókkal, és az alapítványi témák történelmi hátterével. Ha Ön és barátai, partnerei ilyen rendhagyó történelem órán szeretnének részt venni… Ha Ön pedagógus és diákjainak autentikus környezetben szeretné megmutatni a Kanadai-Magyar Képzőművészeti Galéria által érintett témákat… …keressen bennünket bizalommal az alábbi elérhetőségeken: Gadács-Szijjártó Képzőművészeti Alapítvány 8330 Sümeg, Kompanik Zsófia u. 13. Tel.: 87/352-401; +36-70/453-5296 e-mail: kanadai.magyar@gmail.com www.sumegart-canada.hu
zijjártó Julianna sümegi kereskedő családból származik. Férjével, Gadácsi Istvánnal 1957 óta élnek Kanadában. A fiatal pár közös érdeklődési köre a művészet volt. István maga is festett. Az első nagyon viszontagságos kanadai éveik után lassan talpra állva a kortárs művészet felé fordultak és 1972ben Torontóban megnyitották belvárosi galériájukat, ahol 16 éven át mutatták be kortárs művészek munkáit. 1988-ban vették a bátorságot és vidékre, Port Doverba költöztek egy gyönyörű, 1863-ban épült műemlék jellegű épületbe a galériával együtt. A sokoldalú, világra nyitott pár művészeti területen nagyon széles kapcsolatrendszert épített ki, galériájuknak törzsközönsége volt, akik rendszeresen nyomon követték az általuk patronált művészek alkotásait. Júlia és István életmódjukban leginkább az európai kultúrát követték. Feladatuknak tekintették nem csupán a kortárs művészet, de az európai hagyományok, szokások népszerűsítését is közvetlen környezetükben. Otthonaikat leginkább saját maguk által felújított antikés stílbútorokkal rendezték be, ahol lehetőség volt nagyobb kortárs kiállítások megszervezésére is. 2000-től minden évben négy hónapot töltenek magyarországi otthonukban.
Gadácsi-Szijjártó Kanadai-Magyar Képzőművészeti Alapítvány létrehozásának ötlete évek óta formálódott a rendszerváltás után egyre gyakrabban hazatérő házaspárban. Életük során mindkét országban otthonra leltek. Kanada befogadta őket több tízezer menekült társukkal együtt, míg Magyarország mindig is a szülőotthonuk maradt, ahová hazavágytak. A kanadai kortárs művészet helyi népszerűsítésével második hazájuknak adóznak, míg első hazájukban tapasztalataikat, kapcsolatrendszerüket, illetve a kortárs művészet népszerűsítését, felkarolását kínálják segítségül. A Galéria állandó kiállítási anyaga egy elismert, jeles kanadai művész, főiskolai tanár, Frederick Hagan (1918-2003) Kanada felfedezése című kőnyomataiból áll. Az alapítvány időszaki kiállításai szintén kortárs művészek alkotásainak megjelenését, népszerűsítését segítik elő.
anada 1956 őszén fokozott figyelemmel kísérte a Magyarországon végbemenő eseményeket. A hozzávetőlegesen 200 ezer menekültből 40 ezer ember befogadását vállalták. Az új hazában volt, aki rövid időn belül jól tudott érvényesülni, de sokaknak ott is nagyon nehéz életutat kellett bejárni a beilleszkedésig. Az ország felfedezése, az új életre szóló berendezkedés minden hazáját elhagyónak kihívás volt.
Gadácsi-Szijjártó házaspár Kanadában egy figyelemre méltó kortárs művészeti kollekciót gyűjtött össze. Az Alapítvány sümegi galériájában Frederick Hagan 55 alkotásból álló „Exploration” című litográfia (kőnyomat) sorozatát mutatják be a nagyközönségnek. A sorozat Kanada felfedezésének egyes állomásait ábrázolja.
(Toronto 1918 - 2003)
rederick Hagan 1918-ban született Torontóban. Első lépéseit egészen fiatalon, apja asztalosműhelyében tette a művészet felé. A családfő korai halála miatt kimaradt az iskolából, hogy édesanyját segíthesse. Gyári munkásként dolgozott, miközben az Ontarioi Képzőművészeti Főiskola esti tagozatán rajzot, festészetet tanult. 21 évesen rajzai már a New-Yorki Világkiállítás kanadai pavilonjában kerültek bemutatásra. 28 évesen már tagja egykori iskolája tanári karának, ahonnan 37 év múlva ment nyugdíjba. Környezetére nem csupán művészként, oktatóként, de emberként is nagy hatással volt egyedülálló energiájának, szenvedélyes elhivatottságának köszönhetően.
1985-ben a kanadai Postaügyi Minisztérium megbízta Frederick Hagant egy 16 bélyegből álló sorozat megalkotásával, amelyhez a művész 16 olajfestményét reprodukálták. A bélyegeket 1986 és 1989 között évente négyesével adták ki „Exploration of Canada” (Kanada felfedezése) címmel. A festmények elkészítéséhez Hagan végtelen sokat utazott, olvasott, kutatott és rengeteg vázlatot készített. Az országot járva érzések és gonodolatok fogantak meg benne Kanadáról, annak történelméről, tájairól, népéről. Később ezek feldolgozásával alkotta meg 55 darabból álló „Exploration” című litográfia portfólióját Kanada történelmének ezt a páratlan, kihívó felfogásban való szimbolikus, gyakran enigmatikus ábrázolását. „Kanada felfedezése” címmel ez az 55 kőnyomat az Alapítvány állandó kiállítási anyaga.
z „Exploration” portfólió anyaga szorosan kötődik a bélyegek témájához, amelyek a felfedezők által keltett hangulatokból, spirituális átélésekből fakadtak. Szerkezetileg minden bélyeg témájához három kőnyomat tartozik: az első tájkép, amerre az esemény játszódott a második a bélyegen látható esemény és annak főszereplői a harmadik a művész személyes megélése, értékelése Hagan Kanada felfedezését a krisztus előtti kb. 1200-as évektől mutatja be a Vikingeken, Indiánokon, a 15. századi Cabot féle partraszálláson át a Hudson-öböl meghódításáig. A felkutatásként ábrázolt 17. századi történések között a betelepülők kereskedelmi kapcsolatait és a kereszténység térhódítását is szemlélteti. A kiállítás következő szakaszai a 18. században megerősödő Hudson Bay vállalaton át elvezetnek egész a 20. századig.
agan a Gadácsi házaspár galériájában 1978-tól rendszeresen kiállított. Képei ma már megtalálhatók Kanada legfontosabb galériáiban, múzeumaiban, egyetemi, vállalati és magán kollekciókban.
Az alapítók galériája
Port Dover-ben
z Alapítvány tudomása szerint a Gadácsi-Szijjártó házaspár kollekciója Frederick Hagan egyedüli magyarországi és legnagyobb európai anyaga, amely a művész pályájának egyik legjelentősebb szakaszában készült. Hagan családja tiszteletük jeléül apjuk, Fred további alkotásaival is gazdagították a kollekciót, amellyel egyben köszönetüket is kifejezték az alapítóknak a kanadai-magyar kortárs művészet népszerűsítése érdekében tett munkásságukért.
Halmy József Miklós
A Borsod megyei Putnokon született 1929-ben. 1952-ben kivándorolt Kanadába. Tanulmányait Torontóban folytatta a College of Art-ban, ahol Fred Hagan tanítványa is volt. Rendszeresen kiállított a Gadatsy Galériában. Munkái megtalálhatók a miskolci és debreceni múzeumok kollekciójában.
Nyilasi Tibor
1936-ban született Kesztölcön. 1957 óta Kanadában él. Művei számos gyűjteményben kaptak helyet, köztük a Királyi Gyűjtemény, Windsor Kastély, Anglia, Magyar Nemzeti Galéria, Esztergomi Keresztény Múzeum, Art Gallery of Hamilton etc. Hagan tanítvány.
Gerlóczy Gábor
1964-ben születetett Budapesten. Első mestere nagybátyja Gerlóczy Gedeon, a Csontváry képek megmentője. Tagja a Nagykovácsi Alkotóművészek Egyesületének, Szociomemory Alkotóműhelynek, a Hatok Csoportjának és a Magyar Alkotóművészek Közhasznú Kht-nak. A HATOK művészeti törekvése egy sajátosan kialakult kis közösség egyénenként, egyedi vonásokkal ábrázolt válasza a kulturális globalizmusra. A HATOK tagjai: Gaszner Ildikó, Gerlóczy Gábor, Molnár-Göb Zoltán, Páczelt Andrea, Somogyi Ferenc, Vladár Csaba, Vladár Krisztina és Zátonyi Tibor.
z Alapítvány céljai között szerepel időszaki kiállítások, művészeti találkozók, tapasztalatcserék, ifjúsági programok szervezése is, amely keretében a kanadai-magyar kortárs művészeti kapcsolatokat is erősíteni tudják.
z alapítvány galériája 2014-től új szolgáltatással is bővült, melynek keretében a bemutatott témákban rendhagyó történelem- és művészettörténet órák, beszélgetések szervezését és lebonyolítását is vállalja a kuratórium.
ümeg mára nem csupán a vár miatt kedvelt turisztikai célpont. Egyre többen térnek be a belvárosba és fedezik fel a búcsújárásáról híres Ferences Kegytemplomot és kolostort, a Magyarország Sixstusi kápolnájának nevezett, Maulbertsch freskókkal díszített plébánia templomot és a Püspöki Palotát is. A Palotában állandó kiállítások nyújtanak kellemes kikapcsolódást nem csupán a kultúra iránt érdeklődőknek. Udvara, ódon falai a pusztán a több száz éves történelmi hangulatot beszippantani vágyóknak is kellemes időtöltés. Egyre többen tudják azt is, hogy a Palota a koronázási jogáról is híres veszprémi püspökök nyári rezidenciája, sőt időnként állandó lakhelye is volt. Napjainkra azonban jobban szeretik a vendégek inkább a szabadnapjaikat megkoronázni egy jó hangulatú borkóstolóval a Palota Pincében, amit akár a gasztronómiai élvezetek is színesíthetnek.
Püspöki Palota 8330 Sümeg, Szent István tér 8. www.puspokipalota.hu
Palota Pince 8330 Sümeg, Szent István tér 10. www.palotapince.hu
Sümegi programok, további látnivalók után érdeklődhetnek a Sümeg és Térsége TDM-nél: www.sumeginfo.hu
Glenhyrst Art Gallery Brantford Canada
Sümeg Város Önkormányzata 8330 Sümeg, Béke tér 7. www.sumeg.hu