2
Alapító atyák: Egly Márk, Kalla Kálmán, Payer Kristóf, Sárközi Zsolt és Szentes László. Tagok: Bardon Réka, Csík Tamás, Kende Kata és Zöldy Pál.
A
Sümegi Várbirtokosság azoknak az elszánt embereknek csoportját fogja össze, akik a falusi, földművelő, gazdálkodó életet tartják járható útnak. Nem városellenesek, de látják, hogy azok tele vannak munka és cél nélküli specialistákkal, akik a tömegtermelésben, vagy a tömegtermékeket mozgató cégeknél ingerülten keresik a helyüket. Gyakran már a falvakból is behúzódnak a fiatalok a tömegbe, mert nem találnak munkát odahaza, s csak aludni járnak falura. Természetesen ők is elkívánják a városiak kényelmét, a gázfűtést, a falból folyó meleg vizet. Lebontják őseik emberléptékű házait, hogy kifűthetetlenül nagy, úgynevezett családi házakat húzzanak fel – melyekből végül egyedül a család hiányzik. Családot tervezni nehéz. Akinek van, az jól tudja, hogy csak visszapillantva lehet értékelni a művet, melyet létrehoztunk. Az, hogy nagy apák vagy nagy anyák leszünk-e, nem elhatározás kérdése. Az üresen ásítozó épületekben magukra maradt öregek bámulják szomorúan a televíziót, és meghalnak. A városi lakások kicsik, nincsen hely, idő, figyelem az elárvult öregekre. Így ők azt a tudást is magukkal viszik, ami holnap számunkra a túlélést jelentheti. Azokat a szavakat, amiket ebbe kalendáriumba beleírtunk fontosak voltak elődeink számára. A virágoskert, hamu, ásó, vetés, szüret, vagy piros pünkösd szavakat és a mögöttük rejlő értékeket, mind tőlük kaptuk. Mi pedig tovább adjuk. Mert mi nem a „fenntartható fejlődés” útját akarjuk járni, mert ismerjük az embert. Tudjuk, hogy fejlődést mond, de kényelemre gondol. Mi azoknak az ősöknek a nyomait követjük, akik nem fejlődni, hanem élni akartak. S tudták, hogy az nehéz. Annak is ára van, de még megfizethető. Munkával, tanulással, lemondással – s cseperedő fiakkal, unokákkal. A Várbirtokosság munkáját, erőfeszítéseit, a férfisátrak évek óta figyelemmel kísérik. Vannak közös események, személyes barátságok, meghatározó helyszínek, s itt most néhány közös gondolat is, melyek ezt a kalendáriumot valósággal szótárrá avatják. Zöldy Pál
3
A Férfisátor szótára
A
kapu arról beszél, vagy arról hallgat, ami mögötte van. Minden kapunak titka van. A titok őrzője a fal. Mert fal nélkül oktalan a kapu. Sőt, a kapu a falnak sajátos formája. A kapu a lehetőség a falon. A kapu a fal élete és lélegzetvétele. Mert a kapun belül, bármi is az, csak akkor elevenedik meg, ha belép valaki. Szólhat a kapu szükségről, de beszélhet arról is, hogy erős vagyok, gyere be, megvédelek. Minden kapunak más a külső oldala, mint a belső. Mást mond befelé, és mást mutat kifelé. Mindenki felöltözik, ha kilép az utcára. Mást kérdeznek tőlünk odakinn, mint idebenn. A kapunak közeli rokonai az ajtók. Az ajtó szerényebb átmérőjű kapu – nem olyan nagyvonalú. Az ajtó hasznos, elválaszt és összeköt. A kapuszárnyak a spirituális területre bocsátanak be minket. Életünk fontos pontjain kapukhoz érkezünk. Ezek nincsenek nyitva. A kapu küszöbét át kell lépnünk, de ezért meg kell küzdenünk. Ha be akarunk lépni, ki kell, hogy nyissuk a kaput. Félünk a belépéstől, de ha kinn maradunk, értelmetlenné válik a létünk. Minden kapunál segítők és őrzők állnak. Az őrzők védik a titkokat. Próbára teszik az érettségemet. Ha nem tudok megbirkózni velük, jobb, ha nem lépek be, mert elpusztulnék. Várakoztatnak és érlelnek. Az édesanya: kapu – rajta keresztül léphetünk be a gyerekkorunkba. Kapu az apa, akit ha meg tudok nyitni – a harcos korszakomba léphetek, önálló önmagamat találom. Kapuk a mesterek, akik utamba állnak, mikor új tudásra vágyok. Kaput nyit előttem az első lány pillantása, hogy beléphessek a szerelem dübörgő termeibe. Kapu a gyermekem, múltra s jövőre látok egyszerre, ha kinyílik előttem. Te mit őrzöl, s kik azok, akik be akarnak lépni rajtad? Vagy csak elhaladnak előtted, mert nincs rajtad sem kilincs, sem kopogtató? Mit tehetsz azért, hogy küszöbödet ne verje fel a fű? Halljad tehát: „Itt állok, s zörgetek!” Ébredj és nézz ki, hogy megtudd végre, ki szólít! Isten áll ott, vagy egy tékozló, vacogó, Istent kereső?
4
(Fotรณ: Zรถldy Pรกl)
5
srégi fűtő-, sütő- és főzőhely a kemence. Aki kemencét épít, a kemence melegében és a benne sült ételek mellett télen is olyan felüdülést nyerhet, hogy bármilyen foglalkozásának a fáradtságán úrrá tud lenni. S könnyebben várja a tavaszt, amikor a virág kinyílik, előkerülhet a nyárs és a bogrács.
Ő
Hamu: a bor elpárologtatásából visszamaradt üledék elégetésekor visszamaradó ásványi anyagok és nyomelemek. Hamunak nevezzük a nem nemes fémeknek izzításakor keletkező fémoxidokat és a növényi és állati anyagok elégésekor visszamaradó ásványszerű alkotórészeket is. Hamu ottan nagy halomban, Egész dombbal száraz por van, Fás dereglye tüzebeli, Hajóégés üszkebeli, Elvetik a lent ím oda, Beszántják a tűzhamuba, Alu-tó közellétébe, Az agyagos föld ölébe. Itt vasverő Ilmarinen Hamut készít egy halommal, A hamuból lúgot forral, Acél edzetőlevéül, Vas keményítővizéül.
Január elöl jár, A nyomán február. Március szántóvető, Április nevettető. Május szépen zöldellő, Június nevelő, Július érlelő, Augusztus csépelő, Szeptember gyümölcshozó, Október borozó, November télelő, December pihenő. (Mondóka)
(Kalevala részlet) A házszentelés újabb időben is bizonyos ünnepélyességgel folyik le, hiszen ekkor fölkeresi a pap hajlékukban a híveit.
A
vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.
Régi görög legendákban a venyige még köztiszteletnek örvendett; számtalan dologra használták az emberek. Venyige: a szőlő száraz hajtása rakáson, de az élő vesszőt is mondják venyigének, sőt néha a szeder évi hajtását is.
6
...mert a kemence olyan, mint a bölcs nagyanya, tanácsot ad, de lesi a kívánságainkat is. Tereli az életünket, őt a sötétben is megtaláljuk. Köréje húzódunk, hallgatjuk történeteit s közben megismerjük a sajátunkat.
Kemence, hamu, házszentelés, vízkereszt, venyige ...
1
V H
16
2
H K Remete Szent Antal
17
3
K Sz
18
4
Sz Cs
19
5
Cs P
20
P Szo
21
6
Újév
Vízkereszt, háromkirályok
7
Szo V
22
8
V H
23
9
H K
24
10
K Sz Pálforduló
25
11
Sz Cs
26
12
Cs P
27
13
P Szo
28
14
Szo V
29
15
V H
30
K
31
7
A Férfisátor szótára
Ha
a Világmindenség szent hely, az emberi személy pedig a lélek temploma, akkor otthonod nem más, mint a szövetség sátra. Örülj, ha van otthonod, van saját szobád, vagy egy falad legalább. Aki házas, annak van háza. De mi a ház? A férfi épületet tud összeróni, az asszony otthont tud varázsolni. A kettő együtt: házasság. Az, hogy valaki „házas” ennél többet jelent. Az illető elszánt és párkapcsolatban él. Nem a boldogságot keresi, hanem a szolgálatot vállalja. Régen a házak arra szolgáltak, hogy megvédjenek bennünket. Kicsi ablaka és ajtaja volt a háznak, ami a szellőzést és a közlekedést szolgálta. Nem úgy, mint ma, amikor a hatalmas üvegablakokkal belülre akarjuk lopni a napvilágot, de zavar bennünket a meleg, ezért „légkondival” ellensúlyozzuk a Napsugarak hatását, télen meg kétségbe esetten fűtünk, és a hatalmas üvegtáblák mögül borzongva lessük a hideget. Régen nem a házban éltek, hanem a világban. Ezért nem kellett az egész világot begyömöszölni a falak közé. A mai ember nehezen születik meg, a házat afféle kései – életfogytiglani – magzatburokként használja. Rengeteg magzati létben tengődő felnőtt piheg a mai házakban. A háznak szíve a konyha. A természetes beszélgetések színhelye. A konyhában nincsen értelme a megjátszásnak és a protokollnak. A konyha a hely, ahol nem lehet hazudni a házban. A háznak feje a tisztaszoba volt, a szent tér, amit gyakorlatilag nem is használtak. A kihasználatlan hely – ami a mozgást lehetővé tette. Van, ahol a keleti sarokba a feszületet, ikont helyezték – afféle szentélyként s ide kerültek a meghalt ősök emlékei is. Későbben a nyugati falon kaptak helyet az ősök. Ott volt a fölvetett ágy, ott gyűjtötték a kelengyét. A háznak rendje van, világmindenséghez illeszkedő! Férfi és nő: házasok. A házasság annyit jelent: jövő. Nemzetség. Benne önállóság, függés, felelősség, öröm és szolgálat. A házasság a jövőnek veti meg az alapját. Ezért bír ki annyi megpróbáltatást ma, mert ismeri a holnapot.
8
(Fot贸: Kende Kata)
9
A
takaréktűzhely nemrég ment ki a divatból, de mostanában újból kezdjük felfedezni az előnyeit. A befűtés után szinte azonnal meleg a platni, és amíg a tűz ég, meleg is marad. Egy alacsonyabb főzőrészből és magasabb sütőből áll. A főzés mindig öntöttvas lapokon történik ennek mérete határozza meg a főzőrész nagyságát. A sütőrész oldalán van a sütőajtó, amely mögött bádoglemezzel bélelt sütő van. Hagyományosan a takaréktűzhely külsejét betapasztották, és fehérre meszelték.
„Ismeritek a vidám rőzselángot S ropogását a vályog-tűzhelyen? A nyílt arcokat, a nyájas világot, Hol tréfa és dal önként megterem? Recsegő gallytól, pattogó szilánktól Lestem el egykor a dal ütemét. Hol az a tűz? Mi lett a rőzselángból? Nekem elhamvadt - talán másnak ég.” (Kiss József: Tüzek - részlet 1896)
A sült szalonna ősrégi csemegéje az erdőn-mezőn dolgozó embernek, s a szalonnasütés soha divatját nem múló kirándulási szertartás szőlő-hegyen, erdei tisztásokon, hétvégi házaknál és bármely tábortűznél. Tiszán innen és Dunán túl.
A kemence eredetileg vályogból, nyerstéglából, téglából falazott, esetleg részben kályhacsempékből, csempéből rakott vaslemezes tetejű, zárt tűzterű, jobbára sütőtérrel is ellátott, esetleg vízmelegítő tartályt is tartalmazó építmény volt.
M
etszés nélkül fáink hamar, idő előtt elöregszenek, koronájuk elsűrűsödik, kicsi apró terméseket hoznak. Fiatal fáknál metszéssel alakítjuk ki későbbi koronájukat a jövendő termő-részek alapjaival, a termő fáknál pedig metszéssel próbáljuk egyensúlyba hozni és tartani a növekedést és a termésképződést.
K
ora tavasszal a gyümölcsösben a metszés az első feladatunk. Metszés nélkül a fa koronája nem megfelelően alakul ki, elsűrűsödik. A korona belsejében a napfény hiánya miatt a hajtásnövekedés fokozatosan gyengül, majd megáll. A növény berakódik termőrészekkel, dúsan virágzik, de kevés virág termékenyül meg. A kötődő terméskezdemények nagy része lehullik. A megmaradt gyümölcsök aprók maradnak.
10
Tűzhely, tűz, szalonnasütés, metszés ...
1 2
Gyertyaszentelő Boldogasszony
3
Szent Balázs
4
Bivaly- förtés Sümegen
Sz Cs Julianna
16
Cs P
17
P Szo
18
Szo V Zsuzsanna
19
5
V H
20
6
H K
21
7
K Sz Üszögös Szent Péter
22
8
Sz Cs
23
9
Cs P Mátyás
24
10
P Szo
25
11
Szo V
26
12
V H
27
13
H K
28
K Sz
29
14 15
Bálint
Sz 11
A Férfisátor szótára
V
éres szó. Öregapám azt mondta, hogy ő náluk a fiú akkor lett férfi, amikor bicskát kapott. S az igazi férfi olyan, mint a jó kés, melynek nyele kézre áll. Ha a kés nyele sima, erős, akkor biztonságosan dolgozhatunk vele. Ha tenyérbe simul, legyünk hálásak az anyának, aki szerette a fiát, de nem szerette agyon. Mert az agyonszeretett férfi a feleségétől is mindig túl sokat vár. Akit pedig nem szeretett eléggé az anyja, az a férfi olyan kés, mely véresre töri a tenyerünket, ha dolgoznánk vele. Az igazi férfi olyan, mint a jó kés, melynek pengéje éles. Az éles penge tud vágni és szétválasztani, tud gyógyítani, simítani és hűsíteni. Ölni is képes és díszíteni is. Ha éles a penge, legyünk hálásak az apának és azoknak a kemény férfiaknak, akiken csiszolódott, de nem csorbult ki. Mert a csorba kés nehezen gyógyuló sebet ejt – ott is, ahol nem akar. Csak harcos kezébe való a kard, a kés. Harcos az, aki el tud választani dolgokat. Azért tudja elválasztani, mert ismeri a határait. Határolni tud. Ritkán köt össze, inkább elválaszt. Meg tudja határozni, hogy ki az ellenség, ki az idegen. S az idegent csak akkor tudod felismerni, ha magadat ismered. Aki nem ismeri magát, az szorong, és mindenkiben ellenséget lát. Nézd meg a bölcset – nincsen ellensége. A harcban az ember megtudja, hogy kik a szövetségesei. Megtanulja bemérni a világot. Megtanít éberen élni. Megtanít arra, hogy „Soha nem az a kérdés, hogy ki támad meg, hanem hogy mikor.” A férfiaknak kell tudniuk, mi a fájdalom. Bicska, kés csak beavatott ember kezébe kerülhetett. A beavatáskor megsebezték a fiúkat. Tudatosan, komolyan, szeretetből és az idősek ejtették a sebet. Ezt a sebet aztán meg is gyógyították. Akit megsebeztek már, másképpen ejt sebet. A végsőkig ki fog várni. „Milyen jó lenne nem ütni vissza, sem szóval, sem kézzel” – mondja a költő, de csak az tud nem visszaütni, aki tud ütni.
12
13
Sándor napján megszakad a tél, József napján eltűnik a szél, Zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog, aki él. (Weöres Sándor: Tavaszköszöntő - részlet)
A
szélmalom légáramlás energiáját hasznosító mechanikai berendezés, amellyel hazánkban őrlést, darálást, esetleg hántolást végeztek. Jellemző tulajdonsága, hogy fából, vályogból, téglából, kőből épített, belül több szintre osztott épületük tetején, körpályán elmozdítható foglalatban van a vitorlaszárnyakkal felszerelt tengely és a vele egybeépített szeleskerék, az a fogaskerék, amely a vitorlákon keletkező forgónyomatékot átadja a malomgépezet főtengelyének. 1848. március 15-én esett az eső, hideg szél fújt, de ha nem meteorológiai szempontból nézzük, ez volt a magyar történelem legverőfényesebb napja. Azt hihetnők, hogy csak a kései nemzedék látja ilyen ragyogónak, szörnyű tapasztalatai távlatából, de a lepergett évszázad elszürkült, nyárspolgári közönybe süllyedt generációi is úgy tekintettek rá, mint a vissza nem térő ifjúság hőstettére, melyet a siker napfénye aranyozott, s azóta az emlékezés rózsaszínű ködbe burkol. Bizonyos, hogy ez volt az első alkalom a magyar históriában, amelyen az ifjúság mintegy testületileg lépett a cselekvés porondjára, mást szóhoz jutni sem engedett, s noha néhány ezer embernél többet nem mozgatott meg, e sorsdöntő órákban ő volt a nemzet vezére. A nap valódi hőmérsékletét az ifjúkor láza teremtette meg, derűjét pedig ösztönös, élettani gyökerű optimizmusa. ... (Várkonyi Nándor)
Köd előttem, köd mögöttem. Isten tudja, honnan jöttem, Szél hozott, szél visz el. Bolond kérdi, mért visz el. Tavaszi szél vizet áraszt virágom, virágom. Minden madár társat választ, virágom, virágom. Hát én immár kit válasszak virágom, virágom, Te engemet, én tégedet, virágom, virágom.
14
Szél, szélmalom, köd, pára ...
1
Cs P
16
2
P Szo
17
3
Szo V Sándor
18
4
V H József
19
5
H K Benedek
20
6
K Sz
21
7
Sz Cs
22
8
Cs P
23
9
P Szo
24
10
Szo V Gyümölcsoltó Boldogasszony
11
25
V H
26
H K
27
13
K Sz
28
14
Sz Cs
29
Cs P
30
12
15
Gergely
Márciusi ifjak
Szo
31
15
A Férfisátor szótára
A
fa a mag láthatatlansága – mondja a költő. S így igaz, hiszen az almafa földből épül föl, ásványi sókból, vízből, esőből, napsugárból, a mag viszont, – mely fókusza e növekedési folyamatnak – láthatatlan. Sok mindent ismerünk már a világban, de a kicsiny almamag tudásától messze elmaradunk. Mert a mag az, amin átszűrődik a föld, hogy ismét almává válhasson. Először belekerül a talajba. A gyümölcs húsa védi, nehogy idejekorán veszendőbe menjenek a magok. Védi és táplálja, mint jó anya a magatehetetlen gyermekét. Aztán eljön az idők teljessége, és a mag teleszívja magát nedvekkel, s csírázni kezd. Mint mag eltűnik a szemünk elől s lesz csíra, csemete, kicsi törzs, majd ágakat hordozó – már semmi nem hasonlít a kezdeti mag alakjára. A mag lassan, elegánsan emeli a földet a magasba, legyőzi a gravitációt. Évek telnek el a várakozásban, mígnem virágba borul a fácska s néhány virág megfogan, termést hoz, melyeknek közepén ott rejtőzködik az a bizonyos mag, százannyi társával. A gyümölcsben, a gyümölcsfában elválaszthatatlan már egymástól a föld súlya, a napfény melege, a víz hűvöse és a mag önfeláldozása. Nem véletlen, hogy az Édent fákkal teli kertnek mondja a Biblia. A kert, ahol a Láthatatlannak teremtő szava színekbe és illatokba burkolódzott. Esett az eső, sütött a Nap, jó szagú volt a föld és gömbölyödtek a gyümölcsök. A gyümölcs, mely nem más, mint a marék föld, de immár a magról elnevezve. Tesszük-e azt, amit az alma magja? Amikor a másik ember elesett, magányos, hideg, mint a föld s összetöppedt, mint az ázott hamu, – amikor kínok között gyötrődik s arra a bizonyos magra – mely feladja magát – egy jó szóra vár. Amikor ezen a kihűlt anyagon, vulkán porában lépdelsz, és a jó szót megtalálod, s ki tudod mondani – a Teremtő Isten mellett találod magadat az Édenben. Ott, ahol mutatja neked a két fát: egyik az élet fája, másik a tudásnak fája. Az élet fáján pedig irgalom terem, a tudás fája meg az ítéletet hozza. Ne ítélj, hanem irgalmazz, szól az Úr. Mert ha a földre rálépsz, az csak föld marad, de a porból fölemelt ember mosolya: gyümölcsfavirág.
16
17
si magyar nevén „Szelek hava”, az év negyedik, 30 napos
Ő hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedvesé-
ről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin „aperire” szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: „nyilonos”. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
G
ereblye a paraszti gazdálkodás több területén használt, elsősorban a levágott széna és a gabona összegyűjtésére szolgáló munkaeszköz. Fagereblyék készítésével a parasztok országszerte házi munkaként, az erdős hegyvidékeken a faragóközpontokban háziiparban foglalkoztak. Az értékesítést vásárokon és vándorárusok útján oldották meg. György-nap előtt, ha nem esik, György-nap után sok is esik. Hogyha Vitálisz didereg, Tizenötször lesz még hideg! Áprilisnak szárazsága, Jó gazdának bosszúsága. Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége.
H
ajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
L
A talló kalászait hányva S a verebek közé belesvén Nagy szél kapott föl egyszer engem Hirtelen, április estén.
18
Gyerekeit kereste arra S engem talált ott épp az útban. Bömbölt, örült s én mosolyogva Rengeteg mellén elaludtam. (József Attila)
Élet Ura, meghaltál üdvünkre: A Sátánnak országa most dőlt le. Szűzanyádnak fájdalmát tekintsed, Add meg nékünk a mennyei kincset.
Az ásási munkánál a lap nyomásával a talajt merőleges irányban szétmetsszük, a nyél lenyomásával vízszintes irányban is elválasztjuk, az ásó gyors elforgatásával pedig oldalt átforgatjuk s ennek következtében keverjük.
apát a talajművelés kézi eszköze. A földrész elválasztása mellett még annak továbbszállítását is célozza, ami többnyire dobással eszközöltetik. A lapát feladata tehát a földrészt nemcsak elválasztani, hanem még magára felvenni; így célszerűen lap és nyél tompaszög alatt erősíttetnek egymáshoz, mert különben a munkás a föld felemelésénél kénytelen volna igen mélyen lehajolni. Hogy a laza föld vissza ne dűlhessen, a lapát oldalai és felső éle át vannak hajtva. Szív alakú csúcs mindenesetre a talajba való behatolást könnyíti meg, azonban mindig célszerűbb a lapáttal csak a szállítást végezni és a talaj lazítását az ásóra bízni.
Gereblye, ásó, ásás, lapát, tarló, ...
1
V H
16
2
H K
17
3
K Sz
18
4
Sz Cs
19
5
Cs P
20
P Szo
21
6
Virágvasárnap
Nagypéntek
Szo V
22
V H
23
H K Szent György
24
10
K Sz Márk evangélista
25
11
Sz Cs
26
12
Cs P
27
13
P Szo
28
7
Nagyszombat
8
Húsvétvasárnap
9
Húvéthétfő
14 15
Szo V
29
V H
30
Fehérvasárnap
19
A Férfisátor szótára
Az
asztal őse az oltár. A szent események számára kiemelt hely. Az utolsó vacsora asztala egészen közel volt az oltárhoz. De gondoljunk a szövetségkötések oltárára. A lakodalmi asztalra, ahol az esküvő alkalmával a két család szövetségét állatáldozatokkal pecsételték meg, melynek maradékait együtt vígan elfogyasztották. Ma már csak a vigalom maradt, ha még van lagzi, ha még van egyáltalán esküvő. Az asztalon írták alá a szerződéseket, a leveleket. Rakodó térré vált idővel s megszületett az asztalfia, a fiók, ahová rakodtak eleink. A családi ebédlőasztalok összeszabdalt, pecsétes lapjai évszázadokon átívelő családregényeket rejtenek. Mennyi örömet, ünnepet, fájdalmat vagy veszekedést láttak, hallottak. Emlékei vannak egy kártya-asztalnak, vagy a munkaasztaloknak is. A konyhaasztal pedig megkülönböztetett helye a háznak. Rajta gyúrták a tésztát, szaggatták a pogácsát, mellé kuporodva eszegettük a kalács végét, sütemény szélét, melyet anyánk, – megszánva az éhes sereget – levágott számunkra. Az asztalnál ülve tanuljuk meg kicsi gyerekként már, hogy akkor lehetünk és ehetünk együtt a felnőttekkel – ha betartjuk a rendet. Van rendje az ülésnek, az ételeknek, az evőeszközöknek, poharaknak. Megtanultuk, hogy anyánk szed mindenkinek, de addig nem kezdhetünk enni, míg ő nem merítette kanalát a levesébe. Tanulás volt az asztali áldás, melyet az apánk mondott. Magasabb szintre emelte étkezést. Megköszöntük azt, hogy ehetünk s gondoltunk azokra, akiknek most éppen nincsen mit enniük. Nagyapánk még az éhező hadifoglyokat is megemlítette. Az asztal maga meghatározza azt, hogy miről beszélgetnek fölötte. Az íróasztal a csendet kedveli, legfeljebb hivatalos kérdések jöttek elő mellette, a dohányzóasztal vallomásokat ritkán hallott, hisz vendégeinek távolsága hangos szót kívánt, s megint más volt a konyhaasztalok meghitt világa. Én, ha valahol egy asztalhoz ülhetnék a Teremtővel, azt szeretném, ha az egy öreg konyha asztal lenne.
20
(Fot贸: Egly Szilvia)
21
A
fiatalság tavaszi örömünnepe május elseje. A XV. századtól kezdődően szólnak forrásaink májusfa állításáról. A zöld ág és zöld levél napja, a tavaszi virágzás, beporzás a zsendülés, az ég által megáldott, termékenyített Föld örömünnepe. A Mindenség szentséges nászának ősi ünnepe ez. A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.
K
risztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Ki emel, ki emel, ringat engemet? Kinyitnám a szemem, de már nem lehet…
Elolvadt a világ, de a közepén anya ül, és ott ülök az ölében én.
Elhozta az Isten piros pünkösd napját, Mink is meghoztuk a királykisasszonykát, Nem anyától lettem, rózsafán termettem, Piros pünkösd napján hajnalban születtem.
A
májusfa lehet sudár, kérgétől megtisztított fa, amelynek csak a tetején hagyják meg a lombját. Az udvarlási szándék komolyságát jelezhette a fa nagysága. Szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral díszítették fel. A május elsején állított fát többnyire pünkösdkor bontották le. Kitáncolták a májfát. Pünkösdkor, ha esik, akkor jó termés várható.
B
odza (Sambucus nigra et Ebulus), mind a fái, mind pedig a földi bodzának sokszoros hasznát vehetjük a háztartásban. A bodzafának legalsó fehéres, nyálkás kérge vízzel felöntve s tisztára leszűrve erős hashajtó, s különösen vizi betegségekben hasznos, szintúgy fakadáskor, ha gyenge sarjait leszedjük és salátának készítjük, könnyű széket csinál, s a belső részeket kitisztítja.
22
A pünkösdi rózsa, Kihajlott az útra, Gyere be viola, Szakassz egyet róla!
Májusfa, Anyák napja, Pünkösd, bodza, időjóslás ...
1
K Sz Nepomuki Szent János
16
2
Sz Cs
17
3
Cs P
18
P Szo
19
4
Májusfaállítás
Flórián
5
Szo V
20
6
V H
21
7
H K
22
8
K Sz
23
9
Sz Cs
24
10
Cs P Orbán
25
11
P Szo
26
12
Pongrác
Szo V Püskösdvasárnap
27
13
Szervác
V H Pünkösdhétfő
28
14
Bonifác
H K
29
K Sz
30
Cs
31
15
23
A Férfisátor szótára
M
inden lelkes állat fél a tűztől, kivéve az embert. Az állatok nem is tudnak tüzet gyújtani, sőt az embernek sem ment az mindig könnyen. Bezzeg Prométheusz, a kovakő, meg Irinyi János gyufája óta – nem is szólva az öngyújtókról – nem nehéz. Különösen, hogy már villannyal is helyettesíteni tudjuk. Ott, ahol – szólt öreg mesterem. Kétarcú, démoni elem, – egyrészt melegedni lehet mellette, meg sütni, főzni, viszont könyörtelenül felemészt mindent, ha elszabadul. Mondhatni, nyom nélkül változtatja át, ami az útjába kerül. Hűséges társ, de nagy figyelmet követel. Ha vasat olvasztunk, vagy hevítünk, netán ólmot öntünk az újév hajnalán – kellő tisztelettel bánjunk vele. De az odaégett pörkölt, kiégetett ruha is mind a tűz megátalkodottságáról beszél. Nem úgy, mint amikor a juhászbojtárnak „szerelem tüze ég fiatal szívében”! Vannak apró, hajnalban élesztett rőzsetüzek, amikor a fázós emberek kibújnak sátrukból, s teát főznek. Vannak jelző tüzek, melyek lobogó fénnyel hívnak. Vannak pásztortüzek és vannak parázsló tuskók, melyeket egyszerűen csak bámulunk az éjszakában. Ritkán szűrődik, el is apad ilyenkor a szó, mert a láng, vagy a zsarátnok állandóan változó játéka minden pillanatban új gondolatokat ébreszt. Bele révedünk, arcunk átmelegszik, s kezdjük olvasni az életnek, halálnak, születésnek, elmúlásnak soha nem ismétlődő hieroglifáit. A zsidó-keresztény hagyomány a tűz gyújtásáról, megszerzéséről nem sok szót veszteget, hiszen maga Isten burkolódzik a tűzbe. Lángolt a csipkebokor, midőn Mózessel szólt, majd Tűz-oszlop képében vezette őt a pusztában. Villámként sújt le az oltár áldozatára, hogy tanúságot tegyen prófétája mellett. Az apostolok a Szentlelket lángnyelvek alakjában kapják, s e tűz nélkül csak szépen rakott, fehérre meszelt, hideg kemence lennénk. Én vagyok a szőlőtő, ti meg a vesszők, mondta Jézus – és bizony nem ritkán esik az, hogy szőlőjében az Atyaisten alkonyatkor nagyot sóhajt, fölnyalábol minket, a lemetszett venyige kévét s fölfűti velünk irgalma kemencéjét.
24
(Fot贸: Bardon R茅ka)
25
K
asza a parasztgazdaságok legmegbecsültebb szerszáma, a kaszálás a legfontosabb paraszti munkák közé tartozik. Elsajátítása fiatal embereknél a felnőtté válás, a felnőtt munkásként való számbavétel feltétele. A jó kaszásnak tekintélye van a paraszti társadalomban. A kasza ismerete, vásárlása (minőség, forma, nagyság), beállítása (a penge nyélre szerelése), állagának megóvása és az élesítés tudománya szintén a kaszálás mesterségéhez tartozik. A jó kaszát tulajdonosa szereti, és személyes tárgyként féltve gondozza.
A
zabostarisznya lovak, csikók etetésére szolgáló, erős vászonból varrott, az egyik rövidebb oldalán nyitott, változó nagyságú, félbe vágott zsák. Az állat fejére húzott abrakos tarisznyát a két oldalára erősített egyik ágán hurokban, a másik ágán pecekben végződő felkötő madzaggal erősítik fel. A virágoskert lakóépület közelében valamilyen elrendezési elv szerint szépségükért, illatukért vagy gyógyhatásukért ültetett virágok együttese. Az ókori magas kultúrák vallásos tisztelettel övezték az ültetett virágokat. A középkori Európa és Magyarország első virágkertészei szerzetesek voltak, akik kolostorkertekben gyógynövényeket (lat. herba) vagy vallási jelképként kezelt növényeket ápoltak. A középkor vége felé a virágültetés szokása elterjedt, a vallásos virágszimbólumok elvilágiasodtak. kelkáposzta a legjobb késő tavaszi, nyár elejei f riss saláta. A tökfélék is megjelennek, kaporral jól hasz-
nosíthatók. A karotta, karalábé, retek-levével, kiegészítve friss gyógynövény-levelekkel kellemes esti saláta. Megjelenik az első igazi életpezsdítő, tisztító gyümölcs, a cseresznye. A cseresznye-kúra igazi regeneráló kúra. Napi több kiló sem árt meg belőle. Gyermek, ha jársz kint a réten, Kezed kulcsold össze szépen, S a mennyboltra feltekints! Ne feledd, hogy nála nélkül Erdő, mező meg nem szépül, Sem ég, sem föld, semmi sincs!
Virágoskert a költő szíve, De másnak termi a virágokat; Míg ezeket szétosztogatja, Önnön magának csak tövis marad. Petőfi Sándor
Benedek Elek
26
Tyüzet megrakájuk, négyszögre rakájuk. Egyik szögin űnek szíp öregasszonyok, A másikon űnek szíp öreg emberek, Harmagyikon űnek szíp hajadon lányok, Negyediken űnek szíp ifju leginyek.
J
únius az év hatodik hónapja a Gergelynaptárban, 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Kasza, zabostarisznya, virágoskert, zöldségek ...
1 2
P Szo Szo V Jézus Szíve nagybúcsú Sümegen
16 17
3
V H
18
4
H K
19
5
K Sz
20
6
Sz Cs
21
7
Cs P
22
8
P Szo
23
9 10
Szo V Szent Iván
24
V H
25
11
H K
26
12
K Sz
27
Sz Cs
28
14
Cs P Péter-Pál
29
15
P Szo
30
13
Margit
Páduai Szent Antal
27
A Férfisátor szótára
A
nagykorúság elérése az önazonosság pillanatánál kezdődik. A régi világban az inas „fölszabadult”. A céh befogadta. Ma szakmát vagy oklevelet kap, kiválhatja az ipart, vagy céget alapít. Régen, aki adott magára, annak saját szerszámai voltak. Ma lecserélhető eszközökkel végzik a feladatokat. Sajnos lecserélhető tanároktól tanuljuk a holnapra elavuló tudást, nem pedig mesterektől, akiktől emberséget, világlátást, magatartást is tanultunk. Tanultunk, nem pedig tanították. Mert tanítás nem nagyon lehetséges – csak tanulás. Ahogyan a keleti mondás tartja: amint a tanítvány készen áll, a mester megjelenik. Mesternek én azt nevezem, aki hozzáférhetővé teszi a titkokat. Részben a szakmai, részben az emberi titkokat. És innentől minden szakma ugyanaz. Mert a következő pillanat és az abból fakadó feladat – ismeretlen. A hozzáállás dönti el, hogy meg tudod-e oldani. Ma már egyre kevésbé kell szerszám. Gondolatokkal és műszerekkel manipulálunk, völgyhidat építünk oda, ahol nincsen hegy és alagutat oda, ahol felesleges. Beton dobozokat rakunk egymásra, akár tíz emelet magasan és lakótömböknek nevezzük. Ha bármi elromlik, nem szerszám, hanem telefon után nyúlnak a lakók, mert ezekhez a kényelmet szolgáltató eszközökhöz specialista kell. Egyébként sincsen se kalapácsunk, se fogónk, se csavarhúzónk. Mi, ódivatú veteránok még egyengettük a kihúzott szegeket a küszöbön, mert nagyapánk azt mondta, hogy ez érték. Ma kidobjuk, veszünk újat kilóra, a felesleget is kidobjuk. Szeget, rádiót, mikrohullámú sütőt, bármit szemétre vetünk. Szabadidőnkben meg fontoskodunk, hogy szelektív legyen a hulladékgyűjtés. A szemétégetőt pedig ne itt, hanem a szomszéd faluban építsék. A szerszám arra való, hogy megértsük magunkat és a világot. Hogy fölfogjuk a rendet és a szabályokat. Arra való, hogy megtanítsa a kezünket arra, hogy mi a puha és mi a szilárd. Arra, hogy megértsük, milyen nyelven szól hozzánk az anyag. Hogyan dagasztotta öreganyád a kenyeret, hogyan faragott nagyapád, vagy ásta a kertet? Milyen szerszámot találsz? Bármi is az, újabb esély a túlélésre!
28
29
Az
aratás egyszerűbb módozatai alkalmi kisegítő munkaként és alacsonyabb szociális szint jelzőiként a földművelő kultúrákban is előfordulnak, így a lábon álló kalászból a mag tenyérrel történő kidörzsölése, a kalászok kézzel tépése és a nyűvés, a növény szárastól való kihúzása. Ezek az egyszerű aratási módok elszórtan az elmúlt száz évben is gyakorlatban voltak a magyar parasztok gazdálkodásában.
Sz
énakazal: a renden szárított széna és a szalma hosszabb időre és szabadban történő tárolásának módja. A kazlak megrakása több szakértelmet igényelt. Ehhez a munkához kevesen értettek igazán. A jó kazalmestert számon tartották, s az uradalmak és a nagygazdák is jobban megfizették, mint az adogatókat és más „villás embereket”. Kazalrakáshoz legkevesebb hat férfi kell, s a nagyobb boglyákhoz is szükség van öt-hat emberre. Nagy kazlak tetején négy ember csak a kazal sarkait igazgatta, „szarvat gyűrt”, s tucatnyi másik adogatta fel nekik a szénát.
A
konyha kertet olcsó de jó kerítéssel kell körbe keríteni ha vannak házi állatok. A területeket a felásás után 100 cm széles, meghatározott hosszú ágyásokra kell beosztani. Az ágyásokat 30 cm széles letaposott utak választják el egymástól. Minden talajon lehet kertészkedni, csak elég víz és trágya álljon rendelkezésünkre. Nyár folyamán minél többet kapáljuk, annál jobban fognak növekedni a növények, így a talaj a nedvességet is hosszabb ideig megtartja.
Béreslegény, jól megrakd a szekeret, Sarjús tüske böködi a tenyered. Mennél jobban böködi a tenyered, Annál jobban rakd meg a szekeredet. Arattam, arattam, Kévét is kötöttem. A rózsám tarlóján Meg is betegedtem.
A
30
Vagyok olyan legény, mint te, Rakok olyan kazlat, mint te. Ha nem hiszed, gyere velem, Fogd meg az én vellanyelem.
Sej, haj, ne feküdj a szénaboglya tövébe Körül van az rózsafával ültetve Könnyebb volna száz rózsafát kivágni Sej, haj, mint tetőled édes rózsám elválni
kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. Úgy vélik, hogy Anna a kötényében hordja a bogarakat, mivel ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja.
Aratás, szénakazal, konyhakert, vetemény, időjóslás ...
1
V H
16
H K
17
3
K Sz
18
4
Sz Cs
19
5
Cs P Illés
20
6
P Szo
21
2
7
Sarlós Boldogasszony
Szo V Mária Magdolna
22
8
V H
23
9
H K
24
10
K Sz Szent Jakab apostol
25
11
Sz Cs Anna
26
12
Cs P
27
13
P Szo
28
14
Szo V
29
15
V H
30
K
31
31
A Férfisátor szótára
L
egjelesebb székünk a Luca szék. Készítésének szabott tempója van. Nem lehet se összecsapni, sem elmélázni. Tizenhárom féle fából tizenhárom nap alatt, vas felhasználása nélkül. De még csak akkor jön a java, merthogy erre nem ülünk, hanem állunk! Mégpedig az éjféli misén. És akkor is azért állunk rá föl, mert látni akarunk, – tartották elődeink. A gondolkodó széknek szerepe ugyanez. A hely, ahonnan látni lehet. Sőt, ez az a hely, ahonnan szemmel tudjuk tartani a világot. Mert a világot tartani kell! S az képes tartani, aki itt ül. Tanyasi, paraszti házak konyhájában található meg leginkább ez az öblös bútordarab. Városon talán fotel, karosszék. Ebbe csak az öreg „tata” ülhetett, – másnak eszébe sem jutott volna ez a tiszteletlenség. Innen lehetett szemmel tartani a világot, azaz, gyönyörködni benne. Mert szemmel tartani, azt jelenti, hogy nem „teszem”, hanem „látom”. Nagy bajban van a világ, ha a „nagy-apa” nem talál időt arra, hogy leüljön. Ha nincs gondolkodó széke, egy kő a kertben, pad a parkban. Ha nem találta meg a helyet ahonnan mindent lát. A saját helyét a világmindenségben. Ha nem tudja elfoglalni a helyét, hanem hely-telen. Mert ezt keressük egész életünkben, ez a nagy pillanat, mikor megértjük, hogy a Teremtő már intett nekünk: Foglalj helyet! Ha elfoglaltad a saját helyedet, már rendben van minden. Mert elkészült a széked. Fenevadak, szörnyek és boszorkák csontjából készíted. Keresd meg őket, hiszen ezért fontoskodsz, zajongsz, mert keresed a széked alkotóelemeit. Érkezz meg, foglalj helyet! A bennszülött, aki mozdulatlanul ül a fatörzsön, megérkezett. Az öreg gazda a ház előtt a kispadon: otthon van. Géza fejedelem a székesfehérvári bazilika oldalában, ott ül és lát, és mindent tud. Királyok ők, akik mernek egyhelyben maradni. A király az, aki nem nyüzsög, nem szervezkedik, s nem győz meg senkit, és nem buzdít. Mert tudja, hogy a világ jó. És úgy jó. A gondolkodó szék és a királyi trón: ugyanaz. S az „valaki”, akinek van széke. Ahol ülni nem munka és nem pihenés. A széket pedig – bármelyiket – az uralkodó teszi trónussá.
32
(Fot贸: Kende Kata)
33
A
KALÁSZ (katolikus asszonyok és lányok szövetsége) munkája abból is állt, hogy összegyűjtötték és elterjesztették a falvakban a már-már kivesző népi hagyományokat, több kötetre való népdalt tanítottak meg, népi táncokat, s ami egészen új volt: népi játékokra tanították a lányokat. Elterjesztették a különböző népi kézimunkákat; háncskészítő és egyéb háziipari tanfolyamokat szerveztek. Visszaadták a falunak a népi kultúra értékes elemét: a népmesét. Amikor a KALÁSZ létrejött és működött, ritkaságszámba ment, hogy egy falusi lány elhagyja otthonát, és kenyérkereső foglalkozást válasszon, (hacsak nem kellett cselédnek állnia). Annak a kornak az ideálja a családjáért élő nő volt, s így természetes, hogy a KALÁSZ nagy teret szentelt a háziasszonyi erények kifejlesztésére, a háztartási ismeretek oktatására.
„A kereszténységre való áttérés természetesen a honfoglaláselőtti magyarság kultúrkörét jelenséggé sorvasztotta. A régi vallás, a régi kultusz fölöslegessé vált, de képzetei mint babonák, mondák és mint meseelemek tovább éltek, tehát funkciójuk megváltozott. ...A népi vallásosság művészi kompozíció is, ezért olyan fontos a népnél a nagymise drámája, a prédikáció közvetlen hatása, az ének szárnyalása, az ünnepek liturgikus megszentelése. …” Gólya, gólya, gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, Magyar gyerek gyógyítja. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.
I
stván uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, ekkor tartották az un. törvénynapokat. Később Szent László király döntése alapján áttették ezt a napot augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. Nagy Lajos uralkodásától kezdve pedig augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzen meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről.
A
kukoricatörés ideje akkor érkezett el, amikor a szem már kemény és a csuhalevelek teljesen szárazak. A szem keménységét nyugodtan megvárhatjuk, magpergéstől nem kell félni. A répát és a burgonyát, ha megérett és héja kézzel könynyen nem dörzsölhető le, szedni kell. Feltétlenül kerüljön ki a földből az első fagyok beköszönte előtt.
34
Szekéren mentek, de ökörszekéren. Két pár ökör tevé a fogatot. Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott.
Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön, S vett a füvektől édes illatot. Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott.
Kalász, Szent István, kukorica, répa- és burgonyaszedés ...
1
Sz Cs
16
2
Cs P
17
3
P Szo
18
4
Vasas Szent Péter
Szo V
19
5
V H Szent István
20
6
H K
21
7
K Sz
22
8
Sz Cs
23
9
Cs P Bertalan
24
10
P Szo
25
11
Szo V
26
12
V H
27
13
H K
28
14
K Sz
29
Sz Cs
30
P
31
15
Nagyboldogasszony
35
A Férfisátor szótára
vagyunk a sziklák, rajtunk szakad szét a tenger csendje. Belénk „M iütközve, följajdul az Isten” – szól a költő.
A sziklák, kövek, kavicsok, ők a nagy idők, nagy események tanúi. Hallgatag, csendes öregek. Ha a kezedbe veszed, évszázadok ülnek tenyereden. Ők az idő igazi hordozói, nem az órák, a folyton körberohanó rabszolgák. Az időtálló gondolatokat kőbe vésték. Az adásvétel dokumentálására elegendőek voltak az eldobható rováspálcák. A törvényeket azonban kőtáblára rótta Mózes. A mezsgye kövek, kilométer-jelzők, vagy a szentélyek oszlopai, szegletkövek vagy éppen a boltívek zárókövei nemzedékeken ívelnek át. Ezek már emberi kéz nyomát őrzik, nem úgy, mint a sziklák, kavicsok, kőzetek. Az ember alkotta kövek között is kiváltságosak a kerékvető kövek. Ezek bizonyos pillanatokban, és mindig a megfelelő pillanatban – tevékennyé válnak, s adott esetben nagyot taszítanak rajtunk. Az ő hétköznapi rokonaik az egyszerű buktatók, botlasztó vagy botrány kövek. Ki az, aki ne ütötte volna már lábát ilyenbe. Csak azért, mert nem figyelt a járdaszegélyre, máris javíttathatja járművét vagy éppen gyalogosan haladva, ruháját porolja, míg bosszankodva visszanéz. Neheztelünk, ha megbotlunk, hibáztatjuk a követ, pedig mi vagyunk azok, akik nem figyeltünk. Tanulj a kövektől! Első és legfontosabb tanulság, miközben sajgó lábujjainkat mozgatni próbáljuk, az, hogy túléltük a találkozást. Az élményt. Mert buktató lehet egy izomhúzódás, egy kapcsolat, ha rosszul mértem fel az erőmet, vagy éppen mozdulatom hatását. Ahogy telik az időnk, egyre csak tanulunk. A komoly zökkenő ráébreszthet, hogy nem is saját életemet élem. Botláskor döbbenhetek rá, hogy a magamról alkotott kép nem azonos a valósággal. És kaptam egy újabb esélyt. A gyenge belepusztul a botlásba. Akinek fáj – az tanulhat belőle. Az ő számára minden kő és szikla: lépcső a hegyre vezető úton.
36
(Fot贸: Kende Kata)
37
Az
őszi gabonafélék közül az őszi búza a legigényesebb, sikeresen csak a jobb tápanyag-szolgáltató képességű talajokon termeszthető. Az árpa viszont az egész ország területén jól terem. A kalászosok közül a leggyengébb talajokon ez adja a legnagyobb termést, azonban a talaj minőségének változására a legkisebb mértékben reagál.
A
vetést végző ember a nyakába akasztott vetőzsákba vagy abroszba, ritkábban derekára kötött köténybe magot tölt. Néhol előfordul a kosárból vetés is. A vető egyik kezével a zsák száját, vagy az abrosz összefogott két csücskét tartja, a másikkal vet. Ütemesen lépeget előre és minden lépésnél maréknyi magot nagy ívben elszór maga előtt. Némely vidéken csak minden második lépésre, azaz ugyanarra a lábra vetnek.
A
búcsújárás is megfelel a barokk reprezentatív vonásának, egzaltált nyugtalanságának és főképpen a ferencesek buzgólkodására új lendületet vesz. A vallásos érzület intenzitására, népünk Mária-kultuszára jellemző, hogy legtöbb ma is híres búcsújáró helyünk, mint az égi kegyelem kútforrása a barokk időkben veszi eredetét, és amelyből még ma is olyan bőséges vigasztalást merít. vasárnapján sok helyen van szentségkitétel. Új hold Padányi Biró Márton veszprémi püspök elrendeli, hogy e vasárnapon a Szentháromság szobrát kell a legnagyobb fénnyel körülhordozni. Ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihály napjáig, akkor hosszú őszre lehet számítani.
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. (Petőfi)
K
isasszony napja ősi pogány őszkezdő nap. "Fecskehajtó Kisasszony"-nak is nevezik: e naptól kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándor-madarak. Sok helyen a dióverés napja.
G 38
ubacs: … Ha meg akarod tudni a jövő esztendőnek mivoltát, szent Mihály nap tájban mess ketté egy cserfagubát, és ím ezt vedd eszedbe: a gubában hogyha pók van, rossz esztendő következik; légy ha van, közép állapotú; féreg ha van benne, bő esztendőt, de ha üres, halálos időt jelent. Ha igen sok elején a guba, nagy sok hóval jön Karácson előtt. A guba, ha szép s tiszta, szép nyár következik, és a búzának bő termése. ...
Búza, vetés, búcsújárás, fecskék, gubacs, dióverés, időjóslás ...
1
Szo V Fájdalmas Szűzanya főbúcsú Sümegen 16
2
V H
17
3
H K
18
4
K Sz
19
5
Sz Cs
20
6
Cs P Máté apostol
21
7
P Szo
22
Szo V
23
9
V H
24
10
H K
25
11
K Sz
26
Sz Cs
27
13
Cs P Szent Mihály
28
14
P Szo
29
8
12
15
Kisboldogasszony
Mária
Hétfájdalmú Szűzanya
Szo V
30 39
A Férfisátor szótára
A
föld, az a talpalatnyi! Mert ennyi jár egy embernek, annyi, ahol megvetheti a lábát. Akinek ennél több van, annak óriási módon nőtt meg a felelőssége. A föld, melyen apáid vére folyt! Tudjuk-e hol folyt apáink vére? Tudjuk-e, hogy a Don-kanyar másoknak „talpalatnyi földje” volt? Akik visszajöttek fagyottan, vánszorogva, bukdácsolva – ők tudják. Megtanultuk tőlük. Apáink vére itt is folyt, mikor el akarták venni tőlük a földjüket. Azt a talpalatnyit. Apáink kiömlő vére összekeveredett a tatár, török, német, orosz és más magyar hordák vérével. Nagyon kemény lett ez a föld! A haza ott van, ahol a házaink állnak. Ahol emberek állnak egymás mellett, olyan szorosan, hogy idegen nem fér közéjük. Vagy, ha idegen téved közéjük, beleolvad a sorba. A magyar nem szeret beolvadni, csak olvasztani. Ezért vesznek el annyian, s ezért szenvednek annyian, akik nincsenek idehaza. Ezért kell nekünk haza a magasban. Haza az, ahol a táncoló lábak döngölik a földet. Haza az, ahol kenyeret terem a föld. Haza az, ahol magyarnak mondjuk az afrikai gólyát, ahol dalolunk a villás farkú fecskékről. Ahol magyar növény az Újvilágból hozott paprika. Ahol ugyanazon a nyelven beszélnek a kövek és téglák. Ahol egy magyar megáll – bárhol a világon – ott egy talpalatnyi haza van. Haza az, ahol – bölcs papunk szavaival szólva – akár rosszul is érezhetjük magunkat. És mi értjük ezt! Nehezen bírjuk egymást, mi magyarok, de akik mégis összefognak, azok fölforgatják az egész világot. Ebben a hazában helye van mindenkinek, akit a többi elfogad, mert mi bárkit és bármit megolvasztunk, beolvasztunk, eltűntetünk s bárkivel, az édes testvérünkkel is összekülönbözünk. Oly erősen tapad talpunkhoz a haza, hogy olyanok vagyunk, mint a földbe gyökerezett, barázdát szántó, sírva vergődő kerecsen madár, aki egyszer a mezőre lecsapott s már többé nem bír visszatérni eget hasítani – pedig addig úgy tudta, hogy nincsen is lába.
40
41
Ha
az időjárás engedi, akkor szüreteljünk, ha a szőlő jól megérett, a túlérést csak ott várjuk be ahol finomabb borokat termelnek, de a vörös bornak való szőlő túlérését ne várjuk be, mert nem lesz szép színű a borunk. Esős időben, ha a szőlő rothad, a teljes érettség előtt szüretelünk, de ha jobb borokra törekszünk, előbb csak a rothadtját szedjük le, a javával várunk míg jól megérik.
A
szelíd gesztenyefa nagyon hasznos növény. Fája 30 méter magasra is megnő, a leghosszabb életű gyümölcsfa. A 200-300 éves fa nem ritkaság, de nyilván tartanak ezeréves gesztenyefát is. A virága jó méh -legelő, a gesztenyeméz különleges csemege. Az apró szemű gesztenyét évszázadokon keresztül nem csak a vaddisznók fogyasztották, de a házi disznókat is ezzel takarmányozták. Szent György napjától, hogy kihajtották a legelőkre a jószágot, a parasztnak nem volt reá gondja. Mihály-napig a pásztor bajmolódott vele. Mostantól viszont, hogy hazaterelték, és nincs másra áthárítani a bajt, vesződséget, a gazdáknak ismét eszükbe jutott Szent Vendel a pásztorok védőszentje.
A
háznál a betakarítás után összegyűlt kukoricacsöveket ismerősök, szomszédok, rokonok egymást kisegítve, közös munkával tisztítják meg a levéltől. A közösen végzett munka jó alkalom a elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére. Szánt a babám, csireg-csörög, sej-haj a járom, Szánt a babám a benedeki határon. Száraz a föld, a hármas eke nem állja, Szép a babám, Benedeken, sej-haj, nincs párja. Az eke háziállatokkal vontatott talajművelő szerszám, a szántás eszköze. Eredete két egyszerű kézi földművelő szerszámra, az ásóbotra és a kapa ősére megy vissza.
F
enékpusztától délre a Kis-Balatonban lévő ’halászszigeten’ a halászok nádgunyhóban éltek és a ’halacli’-t paprikával fűszerezték a halászlevet. Jó étel lehetett ez már akkor is, mert egy 1822-ből származó halászati szerződésben a keszthelyi uradalom kiköti, hogy a halászok – ha az uraság úgy kívánja – halászlevet tartoznak készíteni jóféle halakból.
42
M
ikor a nyúl igen kövér a télnek elején, bizonnyal tudjad, hogy még nagy tél van hátra és nagy hó; hogyha a fákról a levelek nehezen hullnak, hideg telet éreznek, mely után sok hernyó lesz, mely megeszi a növést.
Szüret, szelídgesztenye, fosztás, eke, „halacli”, őszi szántás, időjóslás ...
1
H K
16
2
K Sz
17
3
Sz Cs
18
Cs P
19
P Szo Szent Vendel
20
4
Assisi Szent Ferenc
5 6
Szo V Férfisátrak éves találkozója
21
7
V H
22
8
H K Nemzeti ünnep
23
9
K Sz
24
10
Sz Cs
25
11
Cs P Dömötör
26
12
P Szo
27
13
Szo V
28
14
V H
29
H K
30
Sz
31
15
Teréz
43
A Férfisátor szótára
R
ögöt dobni, „ráborulni a koporsóra és sírni, sírni, sírni”. A rög egy maréknyi föld. Amikor temetünk – visszaadjuk azt a marék földet, amiből a Teremtő megalkotott minket. A megbocsátás, az elbocsátás mozdulata ez. Megkönnyebbül a halott, s mi magunk is. Vissza adjuk őt annak, akitől kaptuk. Nagy pillanat volt, amidőn Isten kezébe vette a földet. Nem többet, mint egy marékkal, s gyúrta, gyúrta. Önkéntelen, önfeledt évmilliók úgy teltek, mint egy pillanat. S mi más is kerülhetett volna ki kezéből, mint a társ, az ember alakja. Csakhogy ez akkor még nem volt több egy bábunál. És akkor belefújt az orrába és a lélek elindult a maga útján, s lett a föld porából: ember, Isten képmása. Az ember olyan por, amibe Isten bele helyezte az álmát. Mert, hogy azt ki tudjuk mondani, hogy „isá, por ës homou fogymuk” az azért történhet, mert nem csak por és hamu vagyunk, hanem bennünk van Isten lelke. A Teremtő álma emeli fel a földet, az anyagot. Ezért igaz, amit a költő mond, hogy: alattam a föld, felettem az ég, bennem a létra. S ez nem csak azt jelenti, hogy a föld fölfelé tud emelkedni, hanem azt is, hogy az ég lefelé bír ereszkedni. Az ember az, aki ezt a két mozdulatot egybe tudja kapcsolni, így képes megismerni alsó és felső világot. Isten miután megteremtette a földet, fölszántotta azt, s a lelkét vetette bele. Erős akarattal, gyönyörködő szeretettel szántotta föl, hogy bennünk örömét lelje. Lehetünk mi búzatábla, körtefa, fodormenta, vagy szamóca – mindegy, hiszen az ő örömére vagyunk. Isten álma vagyunk – lélek és por egyszerre! Mindenesetre, örülhetünk, hogy nem fából faragott ki bennünket, mert ebben a nagy puha tenyérben gyúródni mégiscsak más, mintha késsel alakított volna. Mégis néha látom, hogy megvonaglik az Úr arca, mert miközben simogat bennünket, akár ha szálka ment volna a tenyerébe.
44
(Fotรณ: Zรถldy Pรกl)
45
K
ezdetben az összes keresztény vértanúra, később "minden tökéletes igazra" emlékező ünnep a 8. században tevődött át november 1-jére. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny apátság alá tartozó minden bencésházban. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.
gy próbálták a mi eleink, hogyha a hideg vagy meleg telet előre Íha száraz érteni akarták; levágtak a nyers bükkfáról egy nagy forgácsot, volt, meleg telök fordult, ha nedves volt a forgács, hideg telök lett. Szent Katalin az új borral kezdődő kisfarsangnak utolsó napja. Ezentúl már sem lakodalom, sem bál nem szokott lenni egészen a nagy farsangig. Erzsébet, Katalin havat szokott adni, A bitang marhákat jászolhoz kötözni. „A cseresznyepaprika-fűzés fontos rítus volt. Édesapám fogta a zsákvarró tűt, akkurátusan belefűzött valami erősebb zsineget, és egy halom izgalmas színű és formájú paprikából csinált egy sornyi füzért.”
Ködös Márton után Enyhe telet várhatsz, Havas Márton után Farkast soká láthatsz. Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja, Az András-napi hó A vetésnek nem jó.
S
omlóvidéken Szent Márton napra várják az első havat. Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha pedig barna lovon, azaz ha nem esik a hó, akkor kemény tél várható. E napon a Dunántúl több vidékén ludat esznek. Csontjából a jövőévi időre jósolnak. … Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen. Azonban a ludak elárulták és így kénytelen volt a püspökséget elvállalni.
R
égen, télen egy-egy csütörtök vagy szombat este gyakoriak voltak a tollfosztó kalákák. 20–25 asszony gyűlt össze egy-egy kalákát hirdető házhoz, ahol már érkezéskor „mízes pálinkával”, kaláccsal kínálták őket. Megtörtént, hogy ha az asszonyok nem voltak megelégedve az ellátással, szétfújták, szétszórták a toll egy részét. Ilyenkor az utca, udvar is megtelt tollal, hirdetve, hogy fösvény volt a háziaszszony. Az éjfél után még előfordult, hogy az asszonyok még összepótoltak, citerást fogadtak, és reggelig folytatták a mulatságot.
46
A disznóölést követő vacsora, a disznótor, jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, köszöntésre, alakoskodó játékok bemutatására. Disznóölő Szent András napjától, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok.
Halottak napja, paprikafűzés, tollfosztás, disznóölés, időjóslás ...
1 2 3
Mindenszentek napja Halottak napja
Cs P
16
P Szo
17
Szo V
18
4
V H Árpádházi Szent Erzsébet
19
5
H K
20
6
K Sz
21
7
Sz Cs
22
8
Cs P
23
9
P Szo
24
10
Szo V Katalin
25
11
V H
26
12
H K
27
13
K Sz
28
14
Sz Cs
29
15
Cs P András
30
Márton
47
A Férfisátor szótára
Az
öregek úgy mondták, hogy az álom a lélek fügefa levele. Ez az egyetlen, amit az Édenből magukkal hozhattak ősszüleink, mikor Mihály arkangyal a kapuig kísérte őket. Mindent ott kellett hagyjanak, csak ez az egy maradt, az égiek figyelmetlensége, vagy éppen végtelen irgalma folytán. S kellett is az álom a megrázó eszmélés után, mikor arcunk verítéke a szemünkbe csorgott és zavarta látásunkat. Kellett, hogy becsukhassuk szemünket, s megpihenve ismét emlékezzünk eljátszott szabadságunkra. Meghatározó fogalom az életünkben az álom. Tudni kell álmodni. Engedd fiadat is álmodni. Ne vedd el tőle az álmodni tudás képességét, mert rabot nevelsz! Rajtad múlik, hogy a gyermek, aki téged lát, ne csak álmodni merjen, hanem merjen nagyot álmodni. Hogy álmai színesek legyenek! Hogyan is repülne a sólyom, ha levágták evező tollait. Nem azokról az álmokról beszélek, melyeknek megvalósulása számon kérhető, mert ezek csak tervek. Nem is azokról, amelyek félbeszakadnak, amikor felébredünk. Az igazi álom látomásos és nélkülük olyanok vagyunk, mint a kanóc nélküli gyertya. Ezek az eleven álmok azok, amelyeket nem vehet el tőlünk senki. Puha kelmék ezek, varázsszőnyegek, amikkel lakhatóvá tesszük életünk szobáját, melyek gyógyítják törődött lelkünket. Álmainkkal vagyunk kibélelve. Csak aki be tud lépni lelked kamrájába, az telepedhet le álmaid varázsos szőnyegére. Kihozni nem tudod azokat, mert színüket vesztik idekinn, és csak nevetnek rajtad a többiek. Álmaink képek odabenn. Milyen képeket őrzöl? Menj haza, s nézz körül a szobádban, nézz szét a lakásban, ahol élsz – milyen képeket látsz a falon? Álmainkat nem megvalósítanunk és elérnünk kell, amiképpen a hajósok sem elérni akarták az Esthajnal csillagot – hanem hozzá képest tudták meghatározni helyüket. Az ember Isten álma. A szabadon lüktető szeretet. Nem felejt el Téged sem Isten, de nem erővel megvalósítani akar, hanem látni és gyönyörködni benned.
48
(Fot贸: Kende Kata)
49
A
kályhás mesterség sokáig a fazekassághoz tartozott, amit az akkori formája is bizonyít. A falusi kályháknál sűrűn alkalmaztak edényformájú kályhaszemeket, gyakori volt még a szögletes, ún. tál alakú kályhaszem. A formázás során négyzet vagy háromszög formára alakították. Ennek köszönhetően építéskor kevesebb agyag felhasználásával egymás mellé tehették a szemeket. Így sokkal esztétikusabb, szebb és egységesebb felületet hozhattak létre.
A
favágás, faközelítés fortélyait a fiúgyermekek apjuktól tanulták. 13-14 éves koruktól jártak az erdőre, először mint vízhordók és gallyazók. 16-18 évesen már apjukkal, idősebb testvérükkel dolgoztak egy párban. Önálló, megfelelő munkaerőnek a 18. évet már betöltött fiú számított, de például Gyergyóban a katonaság letelte után tekintették igazi favágónak a fiút.
A
mai cserépkályhák ősét a 12-13. században német és svájci mesteremberek folyamatos kísérletezés eredményeképpen építették fel először. Kezdetben a többcélú kemencékhez hasonlóan agyagból készült kályhák falára cseréptányérokat tapasztottak, ami jobban megtartotta a meleget, és ezzel növelték a fűtőteljesítményt. Később külön erre a célra kifejlesztett kályhaszemekből – amelyek a mai égetett kerámiából készült kályhacsempék elődei voltak – építették a kályhákat. Hallatlan népszerűsége következtében hihetetlenül gazdag forma- és színvilága alakult ki a cserépkályháknak és a kandallóknak.
A
50
Betlehemi Láng fénye Karácsonykor bevilágítja a földet. Fényességet, melegséget, szeretetet visz a templomokba, az otthonokba, a szívekbe. 1986. óta minden december derekán Betlehemben, a Születés-kápolna mécseséről gyertyát gyújtanak, és elindul a Láng féltve-vigyázva, őrizve, ápolva, továbbadva kézről-kézre, viharlámpásrólviharlámpásra, előbb repülőben, majd vonatokon, száguldó országúti autókban, biciklisen, gyalogosan, hogy karácsony estéjére eljuthasson bazilikákba és kis fatemplomokba egyaránt. Olykor faluszéleken virrasztva, várva, hogy fáklyás menet kíséretében vonulhasson be a templomba. Vannak helyek ahol – mikor a falu határát eléri a Láng – megkondulnak a harangok és addig harangoznak, míg a Láng a templomba nem ér.
Cserépkályha, favágás, karácsony ...
1 2
Szo V
16
V H
17
H K
18
K Sz
19
Sz Cs
20
Cs P
21
P Szo
22
Advent
3 4
Borbála
5 6
Szent Miklós
7 8 9
23
Szo V V H
Szenteste - Ádám-Éva
24
10
H K
Karácsony
25
11
K Sz Karácsony másodnapja
26
12
Sz Cs János evangélista
27
Cs P
28
13 14 15
Advent
Luca napja
Aprószentek
P Szo Szo V H
29 30
Szilveszter
31
51
Kalendárium a 2012. évre sokféle hasznos olvasmánnyal ellátva Szótárszövegek Tervezte, válogatta, szerkesztette és összeállította Forrásanyagok
Felelős kiadó Térkép Tanácsadó Borító
© Zöldy Pál, 2011
Kende Kata A gazdálkodók útmutatója * Csízió * Jeles napok * Kalendárium-típusok * mondókák, népdalok * Népünk ünnepei * Néprajzi ínyesmesterség * Néprajzi Lexikon * Várkonyi Nándor írásaiból * versrészletek: Benedek Elek, József Attila, Kalevala, Kiss József, Petőfi Sándor és Weöres Sándor * © www.sumegvarbirtok.hu Somogyi Győző Sárközi Zsolt Sümeg látképe (színezett kőrajz az 1860-70-es évekből)
Támogatók
Nyomdai munka
Bernáth - Polydekor, Sümeg 2011