Kinnarps Tredn Report 2 - Hungary by Kinnarps Group

TREND REPORT IRODAI KÖZÉRZET SOKSZÍNŰSÉGRE TERVEZÉS

CSAPATMUNKA

ÉPÍTECH

MIKROMULTIK

MUNKAHELYEK ÉS ÉLETTEREK TERVEZÉSE A SOKSZÍNŰSÉG ÉVTIZEDÉBEN

A JELENTÉS SZAKÉRTŐI A legérdekesebb megállapításokért gyakran nem is kell messzire menni. A Kinnarps 2015-ös Trend Reportjának elkészítéséhez olyan neves személyiségeket kértünk fel, akiket legalább annyira érdekel a design jövője, mint minket. Köszönjük az alábbi személyek szakértő tanácsait. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ingrid Backman, tervező és partner, White Architects Jörg Bakschas, alapító és tulajdonos, Headroom Consultants Ulf Boman, partner és vállalati jövő stratéga, Kairos Future Stefan Brodbeck, alapító, Brodbeck Design Boris Müller, az interakció-tervezés professzora, Fachhochschule Potsdam Sandra Gauer, változásmenedzsment tanácsadó és alapító, Perspectives GmbH Kursty Groves, szerző és munkahelyi innovációs tanácsadó Susanne Hedin, ergonómus, Ergonomhuset Cecilia Hertz, alapító és vezérigazgató, Umbilical Design Wayne Hemingway, alapító, Hemingway design Jörgen Jedbratt, vezető partner és tanácsadó, Kairos Future Nina Jobs, tervező James Lawrence, belsőépítész, Gensler Louis Lhoest, partner, Veldhoen + Company Nicklas Lundblad, közpolitikáért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgató, Google Luca Nichetto, tervező, Luca Nichetto Design Studio Tim Oldman, alapító és vezérigazgató, The Leesman Index Petrus Palmér, társalapító, Form Us With Love Johanna Agerman Ross, alapító és főszerkesztő, Disegno Magazine Philip Ross, vezérigazgató, UnGroup – Un Work Ola Rune, építész és tervező, Claesson Koivisto Rune Monika Semkowicz, belsőépítész, White Architects Paul Wheeler, munkahelyi stratégiai vezető, Hewlett Packard

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ A sokszínű évtized komplex gondolkodást kíván

SOKSZÍNŰSÉGRE TERVEZÉS 7 A berögződések felszámolása 9 A 4 generációs munkaerő 10 Egyenlőség a design területén is 11 Az introvertált és az extrovertált személyiségtípus összehangolása 12 Befogadó design a sokszínű világban 14 KÖZÉRZET 16 Középpontban a jó közérzet 19 Az igényekhez illeszkedő munkahely 20 Harc a technológia okozta fáradtság ellen 22 Az emberközpontú iroda 24 ÉPÍTECH 27 Eltűnőben a hagyományos iroda 29 Értekezletek határok nélkül 32 A még intelligensebb munkahely nyomában 34 CSAPATMUNKA 37 Időtől és tértől független munkahelyek 39 Újfajta párbeszéd a designról 41 Személyre szabás – a követendő irány? 42 Craft Punk design a hackerkultúra nyomdokain 44 A MIKRO-MULTIK 47 Munka és magánélet összeolvadása 49 A kávézói dolgozó 50 Otthon az irodában 52 A Pop-up munkahely 54 Az együttműködő munkaközösség 57 A DESIGN JÖVŐJE 58

TREND REPORT 2015 A SOKSZÍNŰ ÉVTIZED KOMPLEX GONDOLKODÁST KÍVÁN Jelentős változás küszöbén állunk a design terén, amelyet az életünk minden területét átszövő digitális forradalom vezérel. A hatalmas átalakulás már elkezdődött mindazoknál, akik élnek a jövő technológiái és egyben a jövő design-ja nyújtotta előnyökkel, és bátran használják azokat szervezetük, vállalatuk, partneri együttműködéseik vagy akár egyéni vállalkozásaik körében.

lorem ipusum

Napjainkat a sokszínűség és a sokoldalúság jellemzi, mellyel együtt jár a határok és akadályok háttérbe olvadása minden szinten. A földrajzi tényezők sem jelentenek már akadályt – a lényeg a tehetséges szakemberek felkutatása és megtartása, lakóhelyüktől függetlenül. Az „analóg” és a „digitális” már nem ellentétes, hanem együtt létező fogalmak. A modern munkakörnyezet megértéséhez és létrehozásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk testünk és lelkünk működésével egyaránt. Az egyre nyitottabb hozzáállás és a kapcsolati hálók bővülése folytán a kreatív gondolkodás középpontjában egy új fogalom áll: ez pedig nem más, mint a sokszínűség. A kiemelt figyelmet élvező sokszínűség a jövőben az élénkebb kulturális mozgásban, a vegyes nemű munkaerőben, az introvertált és az extrovertált munkatársak zökkenőmentes együttműködésében, az egyének és a vállalatok közötti társulásokban, valamint akár négy generáció egymás mellett történő munkavégzésében nyilvánul meg. A Kinnarpsnál hiszünk abban, hogy e jelentős változás felismerésével és a megfelelő reakcióval számos lehetőséget teremünk a munkahelyek és a különböző életterek stílusának kialakítására, hogy azok jobban illeszkedjenek a jelen kor összetett évtizedéhez, és ezáltal kellemesebb munkakörülmények jöhessenek létre. Ezeket a lehetőségeket Önnel is meg szeretnénk osztani, hiszen a jövő már megérkezett. A kérdés az, hogy hogyan tudjuk együttesen kihasználni ezeket a lehetőségeket annak érdekében, hogy pozitív, proaktív módon alakítsuk a tereket, ahol életünk nagy részét töltjük. Per-Arne Andersson Vezérigazgató, Kinnarps

SOKSZÍNŰSÉGRE TERVEZÉS A DESIGN ÉS A VÁLTOZATOS IGÉNYEK

TALÁLKOZÁSA

A mai, minden eddiginél változatosabb munkaerő-összetétel esetében már nincsenek mindenkire univerzálisan alkalmazható megoldások. A határok elmosódása a munka világában – legyen szó akár a földrajzi, akár a nemek és a korcsoportok közötti határokról, illetve a fizikai és a lelki különbségekről – azt eredményezi, hogy a munkakörnyezeteknek egyre komolyabb elvárásoknak kell megfelelnie a tehetségek megtartásához. A folyamatos változás és fejlődés nem csupán a munkahelyi irányelvek megváltoztatását, hanem a munkahely átalakítását is igényli, a szerkezeti megoldásoktól egészen a bútorokig. A design szétválaszt és összeköt. Éppen ezért a sokszínű formatervezés a jövő munkakörnyezetének záloga.

A BERÖGZŐDÉSEK FELSZÁMOLÁSA A munkahelyek modernizálása és a lehetőségek maximális kihasználása mindenki számára

1. változás: A 4 generációs munkaerő A négy generációs munkaerő jellemzője, hogy fiatal, érettebb és idős szakemberek dolgoznak egymás mellett, mivel a digitális alapú gazdaság szélesebb ívű és hosszabb karrierek megvalósítását teszi lehetővé. A design kialakítása során fontos figyelembe venni az egyes generációk gondolkodására jellemző különbségeket.

3. változás: Az introvertált és az extrovertált személyiségtípus összehangolása Mindenki máshogyan áll hozzá a megoldások kereséséhez és a problémák orvoslásához. Az introvertált és az extrovertált személyiség között jelentős különbség van, de napjaink munkahelyein mindkét csoport érvényesülni tud. A különbözőségek megfelelő kezelése révén az eltérő habitusú emberek is nagyszerűen együtt tudnak működni a közös cél elérése érdekében.

→ AZ IDEÁLIS MUNKAHELY KIALAKÍTÁSÁHOZ SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG ←

Sokszínűségre tervezés

A számítástechnikában az alapértelmezett fogalma azt a beállítást vagy lehetőséget jelenti, amely akkor van érvényben, ha a felhasználó nem választ másikat. A munkahelyek terén az általános alapértelmezett beállítás vagy lehetőség hagyományosan a helyi, körülbelül 25 és 65 év közötti férfiak csoportja. A munkahelyek, a termékek és a koncepciók esetében azonban napjainkban más beállításokat és lehetőségeket kell választani ahhoz, hogy a munkaerőt modernizálni, a bennük rejlő lehetőségeket pedig maximalizálni lehessen, mivel a sokszínűséghez csak ily módon lehet alkalmazkodni. Jelenleg három, igen nagy jelentőségű változásnak vagyunk tanúi, amelyek mind azt követelik, hogy szakítsunk az alapértelmezett gondolkodással.

2. változás: Egyenlőség a design területén is A női szakemberek már jó pár éve megjelentek és maradnak is a munkahelyeken. Míg a nők és a férfiak közötti egyenlőségért való küzdelem központi szerepet játszik a modern munkahelyeken, addig a tárgyak és a terek tervezésénél a nemi struktúrák és a nemek közötti pszichológiai különbségek alapos tanulmányozására is szükség van a lehetőségek kiaknázásához. A design terén kialakult status quo megkérdőjelezése a nemek szempontjából nézve jelentős mértékben serkenti a valóban sokoldalú munkahelyi környezet megteremtését.

A 4 GENERÁCIÓS MUNKAERŐ

Sokszínűségre tervezés

Több generáció együttműködése A nyugati országokban a népességi piramisok fejjel lefelé fordultak. Hosszabb ideig élünk, tovább dolgozunk, és kevesebb gyermekünk születik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 24 éves együtt dolgozik a 74 évessel. A UKCES (UK Commission for Employment and Skills, Nagy- Britanniai Foglalkoztatási és Képzési Bizottság) közelmúltban végzett kutatása rámutatott, hogy a négy generációt felölelő, úgynevezett „négygenerációs munkaerő” egyre elterjedtebbé válik annak köszönhetően, hogy a nyugdíjba vonulás az emberek 70-es, illetve 80-as éveire tolódik. A CIPD (Chartered Institute of Personnel and Development, Személyzeti Fejlesztési Intézet) szerint az Egyesült Királyságban a vállalatok kétharmada nem rendelkezik a vegyes korösszetétel kezelésére irányuló HR-stratégiával. Az Amerikai Egyesült Államokban külön kifejezést („Silver Tsunami”, ezüst cunami) alkottak meg az idősödő munkaerő által előidézett lehetséges hatásokra.

→ A KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ALKALMAZOTTAK

A generációk közötti együttműködés tehát elengedhetetlen, a kérdés csak az, hogy mindez hogyan valósítható meg a gyakorlatban. Az idősebb generáció jobban hozzá van szokva egy sor alapértelmezett gyakorlathoz és előfeltételhez, mint például a nem-digitális munkahelyek, ahol a férfiak vannak túlsúlyban. Az új és a jövő generációi ezzel szemben már a digitális világba születtek bele, egy olyan világba, ahol az internet és a vegyes nemi összetétel természetes dolognak számít. Mindezek mellett az elöregedés is számos fizikai és pszichológiai kihívást teremt.

ségeket egy olyan munkakörnyezet megteremtésével, amely a digitális szakértelemmel rendelkező új generációkhoz, valamint a munkájukat analóg módon végző szakemberekhez egyaránt illeszkedik anélkül, hogy az egyik kizárná a másikat. Az idősebb generációk hagyományosan egyszerre csak egy feladatra koncentrálnak, míg a fiatalok gyorsan elsajátítják a feladatok párhuzamos végzését, bár ennek bizonyos formáiról azt tartják, hogy negatív hatást gyakorol a termelékenységre és a munka gondos kivitelezésére. A munkakörnyezet belsőépítészeti elrendezése és bútorzata minden korcsoporthoz hozzáigazítható annak érdekében, hogy megfelelően illeszkedjen az élet különböző fizikai és pszichológiai szakaszaihoz. A titok abban rejlik, hogy minden korcsoport igényeit figyelembe kell venni, és nem szabad előnyben részesíteni vagy akár figyelmen kívül hagyni egyik generációt sem.

Ezek a különbségek természetesen feszültséget – remélhetőleg pozitív feszültséget – teremtenek, a jó tervezés viszont támogatni tudja a generációk közötti együttműködés megvalósulását. A design át tudja hidalni a generációs különb-

KÜLÖNBÖZŐ ELVÁRÁSOKAT TÁMASZTANAK A JÓ DESIGNT ILLETŐEN. A FELADAT NEM MÁS, MINT MEGTALÁLNI A KÖZÖS PONTOKAT, OLYAN DESIGN-NAL, AMELY MINDENKI TETSZÉSÉT ELNYERI. A SZÉKEK NEM SOKAT VÁLTOZTAK AZ ELMÚLT 50 ÉV ALATT. A FORMATERVEZÉSNEK EBBEN AZ ESETBEN INKÁBB A TELJES KÖRNYEZETRE KELL IRÁNYULNIA.← OLA RUNE, ÉPÍTÉSZ ÉS TERVEZŐ, CLAESSON KOIVISTO RUNE

EGYENLŐSÉG A DESIGN TERÜLETÉN IS A munkahelyek átalakítása a nemek nézőpontjából A Boston Consulting Group 2009-es, „A női gazdaság” című tanulmánya szerint a nőkben nagyobb piaci lehetőség rejlik, mint Kína és India együttvéve – az például jól ismert tény, hogy a vásárlási döntések 80-90%-át nők hozzák. 2009-ben egy fordulópontnak is tanúi lehettünk, amikor az USA történetében először a nők ugyanannyit dolgoztak, mint a férfiak. Három évvel ezt megelőzően, a The Economist által közzétett adatok szerint azokban az országokban, ahol a nők nem dolgoznak, a GNP stagnálást mutatott azokhoz az országokhoz képest, amelyek munkaerőpiacán a nemek aránya kiegyensúlyozottabb. A tanulmányok emellett arra is rámutattak, hogy a női vezérigazgatók által vezetett vállalatok pénzügyileg sikeresebbek. Összefoglalva tehát a nők megjelenése a munkaerőpiacon mindenki számára pozitív előrelépést jelent – vállalati és nemzeti szinten egyaránt.

eszébe. Sandberg fel is teszi könyvében a kérdést, hogy ezt megelőzően vajon hány nő tűrt inkább csendben, ahelyett, hogy megemlítette volna ezt a kérést a vállalatánál. Az üzletasszonyok körében számos ilyen és ehhez hasonló eset említhető, amelyek mind azért fordulhattak elő, mert a nők hosszú ideig nem voltak jelen a munkaerőpiacon, így a férfiak szükségletei számítanak alapvetőnek, a nők pedig úgy érzik, hogy ehhez alkalmazkodniuk kell. Holott valójában a munkahelynek kellene alkalmazkodnia a nők igényeihez!

A design, a koncepciók és az irányelvek terén azonban még mindig a férfias látásmód az uralkodó, amely sok szempontból megnehezíti a nők munkahelyi kihívásait férfi munkatársaikhoz képest. A Facebook ügyvezető igazgatója, Sheryl Sandberg Dobd be magad! című könyvében visszaemlékszik arra az esetre, amikor még a Google-nél dolgozott és miután állapotosan egy távoli parkolóhelyről kellett elsétálnia egy megbeszélésre, felkereste feletteseit, és arra kérte őket, hogy jelöljenek ki egy parkolóhelyet az állapotos munkatársak és látogatók számára. Röviddel ezután a Google eleget is tett a kérésnek – és azért csak ekkor, mert korábban ez senkinek sem jutott

Fordított megközelítésre is van azonban példa, ha a nők már a tervezési folyamat elején bekapcsolódnak, mint a Volvo YCC – Your Concept Car – sikertörténete során. 2004-ben mutatta be a Volvo a YCC modellt, amelyet nők terveztek nőknek. A Volvo elmondása szerint a koncepcióautóból számos funkciót beépítettek a széria autókba is. Az autóban mintegy ötven új funkció kapott helyet, amelyből körülbelül húszat a kereskedelmi forgalomba kerülő autókba is átültettek. A legtöbb funkció korszerű technológiákat alkalmaz, mint például a párnázott sebességváltó kar, az automatikus elindítás/leállítás, vagy az automatikus parkolás. Az YCC jó példa az átfogó formatervezésre –

kiváló gondolatok megvalósítása egy új nézőpontból, amely szélesebb réteget szólít meg.

83% A FÉRFIAK ARÁNYA A KREATÍV IPARBAN

Legyen szó akár parkolóhelyekről, akár az autók funkcióiról, a munkakörnyezethez kapcsolódó átfogó design egyre általánosabbá válik, és esélyt ad a vállalatoknak arra, hogy mindkét nem számára ideális munkahelyeket teremtsenek. Az átfogó tervezés megvalósítása során az egyik legfontosabb lépés a kreatív ipar munkahelyeinek változatossá tétele az aktuális tervezőasztal mellett, mivel a kreatív iparban dolgozók körében 83% a férfiak aránya. A modern munkahelyeknek nagy hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy a tervezés során szem előtt tartsák ezeket a kihívásokat, hiszen így támogathatják azon nőket és férfiakat, akik helyt kívánnak állni a munkahelyükön és otthonukban egyaránt.

AZ INTROVERTÁLT ÉS AZ EXTROVERTÁLT SZEMÉLYISÉGTÍPUS ÖSSZEHANGOLÁSA Csendes átalakulás a munkahelyeken

Sokszínűségre tervezés

A pszichológiai meghatározás szerint az introvertált személy saját gondolataival és érzéseivel van elfoglalva. Ennek ellentéte az extrovertált személyiség, akinek figyelme főként a fizikai és szociális környezetére irányul. A klasszikus meghatározások, mint a szégyenlős, befelé forduló vagy a társaságkedvelő, kifelé forduló személyiség sztereotípiákat teremtettek a munkahelyeken. Az utóbbi időben azonban az introvertált személyiségeket nem csupán elismerik, hanem jobban meg is értik. A jó munkatárs ismérve ma már nem az extrovertált személyiség. Egyre több munkahely alkalmazkodik a sokszínűséghez annak érdekében, hogy mindkét személyiségtípus jól érezze magát, és egy olyan munkahelyi kultúra alakulhasson ki, amely mindkét gondolkodásmódhoz illeszkedik. Susan Cain Csend című könyvében bemutatta, hogy mennyire különbözőek is az emberek. Az introvertált személyiségeknek egyedüllétre és egy csendes sarokra van szükségük, ahol az aktuális feladatra koncentrálhatnak, míg az extrovertáltak nyitott, zajos környezetben, emberek között is jól tudnak összpontosítani és munkájukra koncentrálni. A mai munkakörnyezetek a hangosabb és a szociálisan magabiztosabb embereknek kedveznek, ám az egyéni ötletek egyre fontosabbá válásának, valamint a széleskörű szakértelem iránti igény fokozódásának köszönhetően a vállalatok felismerték, hogy napjainkban mindkét típusra szükség van. Éppen ezért szükséges egy olyan design kialakítása, amely mind az introvertált, mind az extrovertált munkatársaknak megfelelő munkakörnyezetet biztosít. Ezt a Leesman felmérése is alátámasztja, amely szerint több, mint 70 000 megkérdezett személy véleménye alapján a legfontosabb tevékenység az íróasztalnál végzett, egyéni összpontosítást igénylő munka. Az introvertált – vagyis a feladatok elvégzéséhez másfajta összpontosítást igénylő személyiség – felértékelődése azért különösen fontos, mert megtörni látszik az utóbbi években elterjedt egyterű iroda divatját. A bútorpiac erre még az eddigieknél is alaposabban kidolgozott akusztikai termékek kifejlesztésével reagált. Ez átmenetileg ugyan hasznosnak bizonyulhat, ám valószínűleg mégsem ad olyan hatékony választ a különbözőségből eredő kihívásokra, mint az intelligens, átfogó design.

→ MUNKATÁRSAIMMAL SOKAT BESZÉLGETTÜNK ARRÓL, HOGY VÁLLALATUNK VALÓJÁBAN EGY INTROVERTÁLT VÁLLALAT. NAPJAINKBAN AZ INTROVERTÁLT SZEMÉLYISÉGTÍPUS VISSZATÉRÉSÉNEK LEHETÜNK TANÚI. SUSAN CAIN RÁMUTAT, HOGY A MODERN MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSA AZ EXTROVERTÁLT SZEMÉLYISÉGEK IRÁNYÍTÁSÁVAL TÖRTÉNT. AZ UTÓBBI IDŐSZAKBAN ELTERJEDT, A KÖZÖS MUNKÁT ELŐSEGÍTŐ NYITOTT TEREK NEM ADNAK LEHETŐSÉGET AZ ELSZEPARÁLÓDÁSRA, PEDIG A MUNKAVÁLLALÓK JELENTŐS RÉSZÉNEK ERRE IGÉNYE LENNE. IGÉNYÜK VAN ARRA, HOGY NÉHA EGYEDÜL LEHESSENEK, HOGY LEÜLJENEK EGY NYUGODT SAROKBA, AHOL TERET ENGEDHETNEK KREATIVITÁSUKNAK, MIELŐTT ÖTLETEIKET MEGOSZTANÁK MÁSOKKAL VAGY EGYÜTTMŰKÖDÉSBE KEZDENÉNEK MUNKATÁRSAIKKAL, ÉS BEKAPCSOLÓDNÁNAK EGY ADOTT PROJEKTBE. ← NICKLAS LUNDBLAD, KÖZPOLITIKÁÉRT ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS IGAZGATÓ, GOOGLE

→ A DESIGN JÓVAL TÖBBET JELENT EGY TERMÉK LÉTREHOZÁSÁNÁL VAGY EGY TÁRGY MEGFORMÁLÁSÁNÁL – A DESIGN EGY SZEMLÉLETMÓD. OLYAN, MINT AMIKOR MEGTERVEZZÜK EGY NAPUNKAT, VAGY KITALÁLJUK, HOGYAN JUTUNK EL A-BÓL B-BE. A DESIGN LÉNYEGE NAPJAINKBAN NEM CSAK AZ ÚJ TERMÉKEK LÉTREHOZÁSA, HANEM MINDINKÁBB A CÉL, HOGY A MEGLÉVŐ TERMÉKEK JOBBAN MŰKÖDJENEK. ← JOHANNA AGERMAN ROSS, FŐSZERKESZTŐ, DISEGNO MAGAZINE

Sokszínűségre tervezés

A JÓ MUNKAERŐ ISMÉRVE NAPJAINKBAN MÁR NEM A KLASSZIKUS EXTROVERTÁLT SZEMÉLYISÉG

BEFOGADÓ DESIGN A SOKSZÍNŰ VILÁGBAN

lorem ipusum

Ez a három fő változás, az egyre globálisabbá váló munkaerővel párosulva egy kulturális olvasztótégelyt teremt. Ennek következtében olyan designra van szükség, amely egyformán illeszkedik a különböző személyiségekhez, de megtartva azok inkluzív jellegét. Az OCAD Egyetem IDRC kutatás-fejlesztési központja a következőképpen határozza meg a befogadó designt: olyan tervezés, amely figyelembe veszi az emberi faj sokszínűségét, legyen szó akár képességekről, nyelvről, kultúráról, nemről, korról vagy egyéb különbözőségről. A Leesman Index adatai szerint a megkérdezett 70 000 főből csak 54% érzi úgy, hogy munkahelyének kialakítása elősegíti a hatékony munkavégzést – ez is azt támasztja alá, hogy az intelligensebb design alkalmazása sok esetben több, mint időszerű. Az átfogó tervezés iránti igény felismerése és elfogadása az első lépés, a megvalósítás a második – a megvalósítás révén pedig egy összetett és ezáltal innovatívabb, hatékonyabb, valamint fenntarthatóbb munkahely jön létre.

1. ELV Cél az egyszerű, intuitív használat. Kellemes felhasználói élmény biztosítása, amelyhez nincs szükség a használati útmutató folyamatos böngészésére.

3. ELV Legyünk empatikusak. Képzeljük más helyébe magunkat. Különböző emberek különbözőféleképpen vélekednek ugyanarról a termékről – vegyük figyelembe az ő szempontjaikat is.

2. ELV A társadalom kisebb rétegeire is figyelmet kell fordítani. A legszélesebb rétegeket kell megcélozni a kor, a nem és a képességek tekintetében.

4. ELV Az ergonómiában a funkciók mellett az érzéseknek is nagy szerepe van. A teljesítmény mellett ugyanolyan fontos az is, hogy egy tárgy milyen érzéseket kelt.

5. ELV Előtérben a rugalmas felhasználás. Minden mindennel összefügg, ezért a tervezés legyen sokoldalú.

6. ELV A jó design maradjon is jó, a fenti elvektől függetlenül. Az attraktív megjelenésé legyen a főszerep, így elkerülhető a felhasználók megbélyegzése.

lorem ipusum

CAPELLA – EGY SZÉK A SZEMÉLYES IGÉNYEKHEZ TERVEZVE Egy szék soha nem csak egy bútordarab. Ülni igen sokféleképpen lehet. Napjaink modern munkahelyei magas elvárásokat tűznek ki: fontos, hogy az irodaszékek felhasználóbarátak, kényelmesek és fenntarthatóak legyenek, emellett csúcsminőségű ergonómiai funkciókkal is rendelkezzenek. Ebben a jelentésben az átfogó design fontosságáról esik szó, amely számunkra egy mindenre kiterjedő tervezési stratégiát jelent. Az új Capella termékcsalád tervezése során az egyetemes tervezés elveit alkalmaztuk annak érdekében, hogy a szék a munkavállalók széles skálájának is megfelelő legyen. A Kinnarps egyetemes tervezéssel kapcsolatos elvei közül a legelső így hangzik: „Cél az egyszerű, intuitív használat. Olyan termékeket kell tervezni, amelyek használata örömet okoz, és a felhasználóknak nem kell folyamatosan az útmutatót böngésznie. Az intuitív terméktervezés a Capella lényegét jelenti – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a karok kialakítása, hiszen a szék legfontosabb eleme a karok elhelyezkedése. A vezérlőkar elhelyezése szekvenciális és intuitív kezelést tesz lehetővé; a kar elhelyezésének és megjelenésének kialakításában a terület neves szakértője, a göteborgi Chalmers Egyetem professzora, Anna-Lisa Osvalder is részt vett. Az intuitív kialakításnak köszönhetően nem csupán az ülés válik kényelmesebbé, hanem a szék rugalmas beállítási lehetőségei révén a tevékenységalapú munkakörnyezetekben is kiválóan használható.

KÖZÉRZET HOGYAN ALKALMAZKODIK MUNKAKÖRNYEZETÜNK TESTÜNKHÖZ ÉS LELKÜNKHÖZ?

Az egészség a legnagyobb ajándék. Napjainkban a kognitív tényezőkről, valamint a köztük lévő különbségről egyre inkább azt tartják, hogy azok még fizikai igényeinknél is fontosabbak a munkahelyünkön. Pszichológiai kísérletek eredményeire alapozva, szó szerint testünket-lelkünket beleadhatjuk a design fejlesztésébe, amely lehetőséget teremt az egészséges és hatékony környezet létrehozására.

KÖZÉPPONTBAN A JÓ KÖZÉRZET Pszichológiailag fenntartható munkakörnyezetek a társadalom különböző rétegei számára A modern munkahelynek számos különböző összetevője van; az irodák működésével kapcsolatos régi felfogás már idejétmúlt. A mai lágyabb megközelítés, amely a lelki és a kulturális szempontokra is hangsúlyt fektet, pozitív hatást gyakorol a termelékenységre, az innovációra és a lényegi dolgokra nem csupán vállalati, hanem társadalmi szinten is.

jektalapú munkák elterjedése mind-mind összetettebb folyamattá teszi a munkavállalók jólétének biztosítását, különösen a terek kialakítását illetően. A belsőépítészeknek át kell látniuk a célcsoport eltérő gondolkodásmódját ahhoz, hogy változatos tereket hozhassanak létre. A jövő munkahelye figyelembe veszi, hogy a nagy elmék különbözőképpen gondolkodnak és végzik feladataikat.

→A MUNKAVÉGZÉSI MÓDSZEREINK ÉS A MINDENNAPI ÉLETMÓDUNK KIALAKÍTÁSA, MEGÚJÍTÁSA ÉS MEGVÁLTOZTATÁSA SORÁN ÜGYELNÜNK KELL ARRA, HOGY ELÉG

Közérzet

IDŐT HAGYJUNK A VÁLTOZÁSOKHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSRA IS. ← SANDRA GAUER, VÁLTOZÁSKEZELÉSI TANÁCSADÓ, ALAPÍTÓ, PERSPECTIVES GMBH A vállalati kultúrán belül a fenntarthatóság nagyobb jelentőséget kapott és egybefonódott az alkalmazottak testi-lelki egészségével. Fontossá vált tehát az alkalmazottak jó közérzetéről való gondoskodás; az a törekvés pedig, hogy a dolgozók hosszú ideig fittek maradjanak munkahelyükön – és az életben is –, fontos szerepet kap a vállalatok stratégiájának kialakítása során, valamint a designnal kapcsolatos döntésekben is. Az alkalmazottak közérzetének javítása céljából, így sor kerülhet állítható magasságú íróasztalok beszerzésére, mivel a kutatások kimutatták, hogy sokkal egészségesebb időről időre testhelyzetet változtatni, mint egy helyben görnyedni egész munkaidő alatt. Ilyen jellegű döntésekre pszichológiai szempontok alapján is sor kerülhet – jó példa erre a különböző hangulatú környezetek létrehozása a megvilágítás és a hangzás változtatásának segítségével. A munkavállalók jó közérzetének biztosítása többek között azért is nyert teret napjainkban, mert a demográfiai változások eredményeképpen új igények és elvárások jelentek meg. Az új demográfiai szerkezet, valamint az irodán kívül töltött munkaidő növekedése, a nemzetközi együttműködések és a pro-

DESIGN TIPPEK A MOZGÁS ÖSZTÖNZÉSE A TERVEZÉS SEGÍTSÉGÉVEL A mozgás serkenti a gondolkodást, emellett különböző belsőépítészeti megoldásokkal is remekül lehet az embereket helyváltoztatásra ösztönözni. Ha többféle kényelmes helyet is kialakítunk a munkahelyen, azzal mozgásra ösztönözhetjük a munkatársakat. MEGFELELŐ HANGULAT AZ EGYES FELADATOKHOZ Az élénk munkakörnyezet többféle térből áll, amelyek az ott dolgozók különböző igényeihez igazodnak. Ki lehet alakítani például csendes, tompa fényekkel megvilágított, pasztellszínű helyiségeket, egyéni fényforrásokkal az önállóan végzett feladatokhoz vagy akár világos, levegős tereket, amelyeket harsány műalkotások díszítenek, a háttérben pedig zene szól. Az adott környezet hangulatától függően más-más emberek más-más feladatokhoz fogják ideálisnak tartani ezeket a tereket.

AZ IGÉNYEKHEZ ILLESZKEDŐ MUNKAHELY Tudatos tervezés a környezet igényeire hangolva

Közérzet

Mivel a kormányok és közegészségügyi hatóságok tisztában vannak az egészségügyi problémák (például az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus) valódi költségeivel, törvényi előírások kidolgozását tervezik az egészségtelen szokások negatív hatásainak ellensúlyozására. A magán- és a közszféra ugyanilyen meggondolásból arra törekszik, hogy pozitív változásokat hajtson végre az alkalmazottak érdekében, lelki és fizikai szinten egyaránt. A jövő már a nyitott és tudatos tervezést előtérbe helyező megközelítéseké. Az új vállalati szemléletmód túlmutat a fizikai ergonómián, és azt vizsgálja, hogy a design révén hogyan tehetők stresszmentesebbé a terek, mivel ennek elmulasztása esetén a munkavállalóknál fizikai tünetek is jelentkezhetnek, amely akár gazdasági veszteséget is okozhat. Skandináviában végzett tanulmányok szerint például az irodai környezet a megbetegedések gyakoriságára is kihatással lehet, amelyre a különböző területen tevékenykedő vállalatok és iparágak által rögzített betegszabadságok száma alapján következtethetünk. A munkahelyi körülmények hatása sokkal jelentősebb a pszi-

DESIGN TIPPEK BÍZZUK AZ EGYÉNRE A VÁLASZTÁST Az első lépés a fennálló interakciók azonosítása, és azok dinamikájának meghatározása. Ezt követően választási lehetőséget kell felajánlani az embereknek, akik ez alapján kialakíthatják saját kombinációikat az egyes interakciókból és környezetekből. A kihívás nem abban rejlik, hogy egy adott dolgot tervezzünk, hanem hogy választási lehetőséget nyújtsunk az embereknek.

chológiai tényezőkhöz képest, mint azt gondolnánk. Hogyan hozzunk létre tehát egy lélektani szempontból is tökéletes munkahelyet? Hogyan alakítsunk ki olyan tereket, amelyek vizuális és akusztikai szempontból is megfelelő intimitást biztosítanak? Ezen kérdések megválaszolására indultak azok a vizsgálatok, amelyek azt hivatottak megállapítani, hogy milyen mértékű zavaró tényezőt visel el egy ember anélkül, hogy az a termelékenység rovására menne, illetve hogyan befolyásolják a különböző elemek – mint például a fény és az emberek közelsége – a hatékonyságot. A térközszabályozás tanulmányozása révén fény derülhet arra, hogyan reagálunk a körülöttünk lévő tárgyakra és emberekre. „Az én séma hatása a térérzékelésre a munkahelyen” című tanulmány megjelenése óta a design és a pszichológia összefonódása a munkahelyeken, valamint a környezeti érzékelést, a munkával való elégedettséget és az énközpontú designt összekapcsoló elméleti modell kialakítására való törekvés mind abból az igényből ered, amely a lélektani szempontból is kedvező munkahely kialakítására irányul. Az identitást és az önbecsülést megerősítő tervezés, valamint a szervezethez való kötődés és az azzal való azonosulás megerősítése egyértelműen nagy szerepet fog kapni a jövőben. A lélektani ergonómia a munkahelytervezés új területe; a különböző személyiségtípusok felismerése, és az azokhoz igazodó tervezés jó stratégiának bizonyul a munkavállalók jó közérzetének megteremtéséhez.

→MINÉL TÖBB ÉS MINÉL JOBB VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLUNK AZ EMBEREKNEK, ANNÁL SZERVESEBBEN FOGJÁK MEGTALÁLNI EGYÉNI TELJESÍTMÉNYÜK

GONDOLKODJUNK A MUNKAVÁLLALÓK FEJÉVEL! A jövő munkahelyének tervezése során a munkaerő hatékonyabb támogatása érdekében mindenképpen érdemes figyelembe venni azokat a friss kutatásokat, amelyek rálátást nyújtanak az emberi agy működésére, valamint azokra a hatásokra, amelyeket környezetünk gyakorol rá.

KITELJESEDÉSÉNEK MÓDJÁT. EZ OLYAN, MINT EGY EGYENLET. A KÜLÖNBÖZŐ EGYÉNISÉGEK KÜLÖNBÖZŐ IGÉNYEKKEL RENDELKEZNEK, MIVEL KÜLÖNBÖZŐEK VAGYUNK. ← LOUIS LHOEST, PARTNER, VELDHOEN + COMPANY

HOGYAN HATÁROZHAT MEG EGY ÍRÓASZTAL EGY EGÉSZ ÉVTIZEDET? 1989 nem csak a leginkább az üzlet és a yuppie-k által fémjelzett évtized végét jelentette, hanem a munkahelyi környezet évtizedének kezdetét is. A svédországi választások után egyre több lehetőség kínálkozott a változások megvalósítására a munka piacán – ez az időszak megfelelő volt a Kinnarps és a Fagerhults közös kutatási-fejlesztési projektje, a Decade projekt eredményeinek gyakorlati megvalósítására is. A projekt lényege egy olyan bútordarab kifejlesztése volt, amelynek helyzete naponta akár több alkalommal is állítható az adott munkaterülettől és munkapozíciótól függően. A tervezők azért ezt a célt tűzték ki, mert akkoriban az irodák belsőépítészeti kialakításánál arra törekedtek, hogy a munkaállomások minél kompaktabbak legyenek olyannyira, hogy a dolgozóknak akár egész nap fel se kelljen állniuk. Ugyan ma már az ergonomikus gondolkodás alapját képezi az a tény, hogy a sokáig tartó egy helyben ülés negatív hatást gyakorol egészségünkre, akkoriban, azonban ez szokatlan megközelítésnek számított. A Decade projekt legfőbb innovációja egy olyan íróasztal volt, amelynek a magasságát tetszés szerint lehetett állítani. Az íróasztalt tizenkét másodperc alatt lehetett a legmagasabb pozícióba (117 cm-re) állítani, kezdetben egy tekerőkar, később egy elektromos motor segítségével. Terhelhetősége 120 kilogramm volt, amely jól mutatja, hogy számítógépeink mennyivel könnyebbek lettek azóta. Ma a munkavállalók már választhatnak az ülő és az álló pozíció között is, emellett nagy előrelépés történt az egészség tekintetében szintén fenntartható munkahelyek kialakítása terén is. A Decade projekt ma már mérföldkőnek számít a Kinnarps történetében. A Decade az egész világon kikövezte az utat az állítható magasságú íróasztalok és az egészségesebb irodai környezet számára egyaránt.

Közérzet

→MA MÁR TERMÉSZETES, HOGY AZ ÍRÓASZTAL-TERMÉKCSALÁDOK ÁLLÍTHATÓ MAGASSÁGÚ MODELLT IS TARTALMAZNAK. 25 ÉVE, AMIKOR A KINNARPS ELSŐKÉNT MEGJELENT A PIACON ÁLLÍTHATÓ MAGASSÁGÚ ÍRÓASZTALÁVAL, MÉG NEM EZ VOLT A HELYZET. EZ AKKORIBAN FORRADALMI ÚJDONSÁGNAK SZÁMÍTOTT, AMELYET JÓ NÉHÁNYAN MEG IS KÉRDŐJELEZTEK. ← ELISABETH SLUNGE, MÁRKA-, TERMÉKCSALÁDÉS FORMATERVEZÉSI IGAZGATÓ, KINNARPS

Az 1989-ben bevezetett Decade termékcsalád forradalmi újdonságnak számított.

A TECHNOLÓGIA OKOZTA FÁRADTSÁG LEKÜZDÉSE

→ FONTOS, HOGY A ZAVARÓ TÉNYEZŐK KIIKTATÁSÁVAL ÖSSZPONTOSÍTANI TUDJUNK MUNKÁNKRA – SEMMI ÉRTELME ANNAK, HA VALAKI EGY ZÁRT HELYISÉGBE VONUL VISSZA A KONCENTRÁCIÓT IGÉNYLŐ FELADATOK ELVÉGZÉSÉHEZ, DE MAGÁVAL VISZI A TELEFONJÁT. A KULCS A VISELKEDÉS,

Közérzet

DE A MUNKAKÖRNYEZETNEK IS ÖSZTÖNZŐLEG ÉS TÁMOGATÓLAG KELL HATNIA A MUNKAVÁLLALÓRA. ←

Tettre kész munkatársak kellemes irodai környezetben A fenntartható szakmai környezet kialakítása során mindenképpen arra kell törekedni, hogy szabályozni tudjuk a minket körülvevő technológiát. Az, hogy a digitális eszközök életünk minden szegletében jelen vannak, nem egyértelműen pozitív jelenség. Mivel folyamatosan elérhetőek vagyunk, intelligens eszközeinkre sűrűn érkeznek értesítések, amelyek megzavarhatják biológiai óránkat, és főként az alvási ciklusunkra, valamint koncentrációs képességünkre gyakorolnak negatív hatást. Bizonyított tény, hogy a technológia függőséget okoz és kontroll hiányában könnyen kialakulhat az úgynevezett „technológia okozta fáradtság”, amikor elménk soha nem pihen. A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését talán a technológia ezen

LOUIS LHOEST, PARTNER, VELDHOEN + COMPANY aspektusa nehezíti meg a legjobban, mivel beérkezett üzeneteink folyamatosan a szemünk előtt vannak okostelefonunkon és laptopunkon egyaránt. Skandináviában a technológia okozta fáradtság kezelésére már több módszert is kifejlesztettek. 2011-ben például Svédország legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója, a TeliaSonera egy olyan ingyenesen letölthető programot tett elérhetővé, amelynek segítségével az ügyfelek meghatározott időtartamra letilthatják az internetet. A TeliaSonera a nyári időszakban internetmentes övezeteket is kialakított Svédország több részén. Világszerte számos olyan okostelefonos alkalmazás érhető el, amely hozzásegíti a felhasználókat a meghitt, békés állapot eléréséhez, mint a meditációs alkalmazások vagy az összes alkalmazás kikapcsolását lehetővé tevő funkció.

A technológia okozta fáradtság nem csupán a magánélet és a munka között okoz feszültséget, hanem a hagyományos értelemben vett munkaidő alatt is gyakran problémákhoz vezet. Felvillan az új e-mail érkezését jelző ikon, érkeznek az azonnali üzenetek – az okostelefonos alkalmazások és a közösségi média megnehezíti, hogy elmélyülten koncentráljunk feladatainkra, emellett az értekezleteket is megzavarhatja. Meglepő módon nem csak az átlagos felhasználók, hanem a legnevesebb digitális szakértők is küzdenek ezzel a problémával. A Google-nél például minden megbeszélés előtt rögzítik, hogy a résztvevők bevihetik-e laptopjukat, emellett pedig előnyben részesítik a kézírást a digitális feljegyzések készítése helyett. Annak felismerése, hogy a technológia okozta fáradtság valóban létezik,

DESIGN TIPPEK VISSZA AZ ANALÓG MEGOLDÁSOKHOZ A munkahelyek kialakítása során a digitális és az analóg megoldásoknak ugyanakkora figyelmet kell szentelni, mivel mindkettő jelenléte szükséges egy jól működő munkahely megteremtéséhez. Az épületeken belül érdemes kialakítani olyan tereket, ahol csendben, zavaró digitális tényezők nélkül lehet megbeszéléseket folytatni vagy dolgozni, és ezekben a terekben lehetőséget kell biztosítani analóg tevékenységek (rajzolás, kézzel való írás vagy könyvolvasás) végzésére is. A LÁTVÁNY ÉS A TAPINTÁS SZEREPE A heterogén kialakítású terekben hasznos, ha az egyes tárgyak anyaga és formája is egyértelműen közvetíti, hogy analóg vagy digitális eszközről van-e szó. A modern technológiát képviselő tárgyaknak a megjelenése is legyen modern – a hagyományos eszközök pedig természetes és egyszerű megjelenést közvetítsenek.

lorem ipusum

valamint komoly következményekkel jár és nehezen kezelhető, valószínűleg nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a munkáltatók olyan munkahelyek kialakítására törekednek, ahol a technológia kevésbé látható, és a terek megjelenését az otthonokban is alkalmazott design elemek uralják. A cél nem az, hogy visszaszorítsuk a digitális megoldásokat az analóg megoldások javára, hanem annak tudatosítása, hogy a jó ritmusú munkához ötvözni kell az adott gondolkodási folyamathoz illeszkedő gyakorlatokat és környezetet. A jövő munkahelyeinek kialakítása egyensúlyt fog teremteni a termékek és a környezet között, így csökken a technológiából eredő fáradtság és egyúttal a munkahelyek is homogénebbé válnak.

→ MÁR NEM VISZEM BE A SZÁMÍTÓGÉPEMET A MEGBESZÉLÉSEKRE. ÁLTALÁBAN INKÁBB JEGYZETFÜZETBE ÍROK. A JEGYZETFÜZET ÉS A KÉZÍRÁS EGÉSZEN MÁS TUDATÁLLAPOTOT EREDMÉNYEZ, MINT A BILLENTYŰZET HASZNÁLATA. SZERINTEM EZ A GOOGLE MAJDNEM MINDEN MUNKATÁRSÁRA IGAZ. ← NICKLAS LUNDBLAD, KÖZPOLITIKÁÉRT ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS IGAZGATÓ, GOOGLE

AZ EMBERKÖZPONTÚ IRODA

21% MAGÁNY

azon fiatalok aránya, akik a magányt tartják egyik fő aggályuknak

Mivel a digitális eszközök egyre inkább lehetővé teszik, hogy a munkavállalók rugalmasan dolgozzanak, a munkahelyek vezérlő és szabályozó funkciója egyre jelentéktelenebbé válik az egyéb funkciók mellett. A design általi vezetés ésszerűsége gyorsan változik, így a vállalati terek egyik legfontosabb szerepe napjainkban egy olyan környezet biztosítása, amely támogatja az egyéneket aktuális feladataik elvégzésében és segít az összpontosításban. Olyan emberközpontúbb megközelítésre van szükség a tervezés területén, amely elsősorban lelki igényeikhez igazodva lehetővé teszi az egyének számára, hogy a legjobb megoldást válasszák céljaik eléréséhez. Az iroda mindig is fontos találkozóhelynek számított az emberek életében. Ha megfelelően van kialakítva, akkor napjainkban is egy olyan helyet jelent, ahol közösen dolgozhatunk, a csapat részeként működhetünk, otthonosan érezhetjük magunkat és ápolni tudjuk

EMBEREK VAGYUNK, – ÉS EMBERI KAPCSOLATOKRA VAN SZÜKSÉGÜNK emberi kapcsolatainkat. Az irodai terek még ma, a mobil munkavégzés korában is a vállalati kultúra csomópontjaként működnek. A szociális csomópont szerepkör egyre fontosabbá válik a munkatársak egészsége és megelégedettsége szempontjából. Ez különösen a fiatalok esetében igaz: a 18-24 év közötti korosztály 21%-a a magányosságot nevezi meg egyik legnagyobb aggályaként. Ha a munkavállalók otthon érzik magukat, amelyet akár a csoportot jellemző műalkotások jelenléte is elősegíthet, megnő a vállalat iránti elhivatottság, és teret kap a vállalati kultúra. A vállalatokat az ötletek és a gondolatok természetes áramlása viszi előre. Annak következtében, hogy a dolgozók egyre rendszertelenebbül fordulnak meg a munkahelyeken, illetve az irodai és az otthoni munkavégzés határai egyre inkább összemosódnak, már nincs szükség arra, hogy az irodák letisztult, gépies megjelenést sugározzanak. Ha az emberek hatékonyan

tudnak dolgozni saját otthonukban, vagy akár hotelekben és kávézókban, akkor az irodának is ezekhez hasonló kialakításokkal kell rendelkeznie. Természetesen nem arról van szó, hogy az iroda beköltözzön az emberek otthonába. Inkább arról, hogy az irodák a vendéglátóipari egységek belső tereit utánozzák, amelyek viszont az otthoni környezethez igazodnak és amelyeket az esztétikus megjelenés érdekében különféle designnal kapcsolatos gondolatokkal és ötletekkel egészítenek ki. A munkahelyeknek fel kell vennie a versenyt az otthoni munkavégzés kényelmével, ezért a steril megjelenés helyett inkább az alkalmazottak jó közérzetét kell szem előtt tartani ahhoz, hogy kreatív és hatékony munkát végezzenek.

AZ ELLENKEZŐJÉVEL, MÉG MINDIG TARTJA MAGÁT AZ AZ ELKÉPZELÉS, HOGY MINDENKI OTTHONRÓL SZERETNE DOLGOZNI, ÉS AZ IRODA EGY IDEJÉTMÚLT FOGALOM. AZ EMBEREK NYILVÁN NEM HETI ÖT NAPOT SZERETNÉNEK AZ IRODÁBAN TÖLTENI, DE MÉG ÍGY IS ARÁNYLAG GYAKRAN FORDULNAK MEG OTT, ÉS JÓ ÉRZÉS TUDNIUK, HOGY TARTOZNAK VALAHOVÁ. EGYENSÚLYT KELL TEREMTENI. ← WAYNE HEMINGWAY, ALAPÍTÓ, HEMINGWAY DESIGN

terek az egyes feladatokhoz idomulnak, egyre elterjedtebbé válik. Ez a fajta kialakítás erősíteni tudja a közösségi érzést, amely a vállalati értékek fontos részét képezi. A vállalati értékek miatt érzik úgy az alkalmazottak, hogy egy adott vállalatnál érdemes dolgozni. Az irodába nem csak dolgozni járunk be, hanem sokkal inkább azért, hogy egy közösség részének érezzük magunkat – és fontos, hogy úgy érezzük, az iroda egy élő közeg. Emellett természetesen az irodában végzett munka szerepe sem elhanyagolható. A Leesman egyik felmérése szerint a 70 000 válaszadó mintegy 17%-a dolgozik otthonról.

„A kultúra megeszi a stratégiát reggelire” szólás tehát megállja a helyét. Egy iroda társadalmi kontextusa nagy mértékben függ a designtól, azaz egy élő, lélegző vállalati kultúra esetén a munkatársak a belső terek kialakítása iránt is motiváltak, legyen az egy közösen választott műtárgy, vagy egyéni választások összessége. Lehetőség nyílik egy olyan kultúra kialakítására, amelynek révén a munkahely az emberi természethez alkalmazkodó hellyé válik. Ez pedig jobb egyensúlyt teremt a munka és a magánélet között: a két terület elkülönül, de egészséges és rugalmas módon kapcsolódik egymáshoz.

DESIGN TIPPEK ÚJ JELSZÓ A DESIGN TERÜLETÉN Az új heterogén munkahelyek bútorai akár otthon is megállnák a helyüket. Az irodabútor-tervezőknek ezért a következő kérdést kell feltenniük: „elfogadnám ezt a bútort akár az otthonomban is?”

Közérzet

Az irodák emberközelibbé tétele érdekében érdemes az emberi érzékeket (az érintést, a látást, a hallást, a szaglást és esetleg az ízlelést is) figyelembe venni a kialakítással kapcsolatos döntések során – ezáltal a munka áramlása is fenntartható módon megy végbe. Az öt érzékre alapuló megközelítés a marketinghez hasonlóan a munkahelyek tervezése során is egyre nagyobb szerepet kap. Ennek szellemében a tevékenységalapú munkakörnyezet, ahol az irodai

→ ANNAK ELLENÉRE, HOGY SOKAN TISZTÁBAN VANNAK

ÉPÍTECH AZ A N A L Ó G ÉS A D I G I T Á L I S TERVEZÉS SZEREPE A JÖVŐ MUNKAHELYÉNEK MEGTEREMTÉSÉBEN

A design világában a legújabb alapvető változás mögött az építészet és a technológia közötti interakció áll. Már most is számos olyan digitális megoldás érhető el, amely gördülékenyebb munkavégzést tesz lehetővé. Azok pedig, akik kihasználják ezeket a lehetőségeket, az elkövetkező sokszínű évtized nyerteseivé válnak. Az „ÉpíTech” korában élünk, amelyben a jövő munkahelyi környezetének a kulcsát az emberi igényekhez igazított tervezés jelenti.

ELTŰNŐBEN A HAGYOMÁNYOS IRODA Technológia-központú munkahely helyett designközpontú technológia a munkahelyen Korábban a mindennap használt technológiákhoz fizikai hardverek használatára és birtoklására volt szükség. Napjainkra a technológia megváltoztatta munkamódszereinket, illetve a hozzá igazodó építészeti tervezés révén a mindennapjainkat is. A TV megjelenése nyomán például otthonaink kialakítása a készülék helyigényét követte: először bútorba rejtettük, majd olyan bútorokat készítettünk, amelyek középpontba – már-már „oltárra” – helyezik a TV-t, napjainkban pedig már a nappalik többségében csak egy vékony, falhoz simuló képernyőt találunk.

ÉpíTech

Az otthonok kialakításával ellentétben az irodai design inkább a számítógépes hardverek formáját követte. Nyilvánvaló példái ennek a ’80-as és ’90-es évek vezetékes paneles rendszerei, vagy a CRT-monitorok mélységéhez igazodó sarokíróasztal. Kevésbé nyilvánvaló példái az IT-infrastruktúra és az irodai elrendezés közötti, illetve a belsőépítészet formális stílusa valamint a számítógépek és áramkörök formája között megfigyelhető hasonlóságok.

→ VESSÜNK EGY PILLANTÁST A LÁTVÁNYOS LONDONI ONE CANADA WATER ÉPÜLETRE, ÉS FIGYELJÜK MEG AZ ABLAKOK ELOSZTÁSÁT. A HATALMAS ÉPÜLET FIZIKAI MEGJELENÉSÉT EZ AZ ABLAKOSZTÁS HATÁROZZA MEG, AMELY AZ ÁTLAGOS MUNKAÁLLOMÁS MÉRETÉHEZ IGAZODIK. A MUNKAÁLLOMÁS MÉRETÉT PEDIG AZ HATÁROZZA MEG, HOGY EL KELL FÉRNIE RAJTA EGY MONITORNAK VAGY LAPTOPNAK. ÚGY GONDOLOM, HOGY A JÖVŐBEN JÓVAL NAGYOBB SZABADSÁGOT ÉLVEZHETÜNK A TERVEZÉS TERÉN, LEGYEN SZÓ ÉPÍTÉSZETRŐL, BÚTOROKRÓL, VAGY AKÁR A MUNKAFOLYAMATOK ÉS ELLÁTÁSI LÁNCOK ÚJRATERVEZÉSÉRŐL. ← PAUL WHEELER – MUNKAHELYI STRATÉGIAVEZETŐ, HEWLETT PACKARD

A jövő munkahelye küllemre és működésre is alapvetően eltérő lesz attól, amit a múltban megszokhattunk. Az irodák hagyományos kialakítása, elrendezése és megjelenése, amelyhez az elmúlt 50 évben hozzászokhattunk, az új technológiával elavulttá válik. A szervezeteknek más lehetőségeket kell biztosítaniuk a dolgozók számára a hatékony munkavégzéshez, az iroda kialakításának pedig radikális módon kell megváltoznia, ha alkalmazkodni szeretne ehhez a fejlődéshez.

A TECHNOLÓGIA MÁRA IGAZI LÁTHATATLAN ERŐVÉ VÁLT

ÉpíTech

Az egyén szintjén az egyik ilyen változás az, hogy a munkatársak egyre nagyobb elvárásokat támasztanak – a munkahely külleme és hangulata mellett – a munkahelyen használható technológiákkal szemben is, hiszen a választék minden eddiginél szélesebb. A növekvő elvárások teljesítése érdekében egyes vállalatok lemondtak a munkatársak által használt technológiák felügyeletéről. Ennek nyomán trenddé vált a saját eszközök munkacélú használata (BYOD, Bring Your Own Device) – ezekben a vállalatokban a munkatársak bármilyen digitális eszközt használhatnak feladataik elvégzéséhez, sőt, egyes esetekben külön költségkeret is rendelkezésükre áll saját eszközök vásárlására. Az építészeti tervezés szintjén ez nyitott gondolkodást jelent a változatos munkahelyi megoldások terén. A múltban

a munkahellyel kapcsolatos domináns tervezési követelményeket a technológia határozta meg, ma azonban már a szemnek kellemesebb lehetőségek is léteznek, amelyek intelligens megoldásokkal teremtenek egyensúlyt az esztétika és a digitális eszközök között. A munkahely már a helyi piac jellegzetességeit is jobban követi, a vállalatok pedig saját tervezési igényeket alakíthatnak ki ahelyett, hogy a technológia diktálná az iroda kialakításának követelményeit. Korábban a munkahelyek kialakítása egyértelműen a technológiához igazodott, és ennek a finomított változata került be otthonainkba. Napjainkban éppen ennek fordítottja figyelhető meg, tehát a lakossági piacon elérhető technológiák szivárognak be a professzionális munkahelyre,

a designnal együtt. Egyszerűen fogalmazva: most már sokkal szabadabban, technológiai kötöttségektől mentesen alakíthatjuk az irodák belső terét.

LEGYEN NYITOTT KÜLÖNFÉLE MUNKAHELYI MEGOLDÁSOKRA

Technológiai követelmények és tervezés:

EGY BESZÉDES PÉLDA A HÁZTARTÁSBÓL A jövő feltérképezéséhez néha a múltat kell megvizsgálni. Amikor a televízió az 1950-es években először jelent meg az otthonokban, a készülékeket gyakran hagyományos bútordarabnak álcázták, sőt, néha bárszekrényként vagy tálalóként szolgáltak, eredeti funkciójuk mellett. Ahogyan jobban hozzászoktunk az otthoni technológiához, a vásárolt – és áhított – termékek fokozatosan megtalálták a saját formanyelvüket. Az eleinte a szalonban rejtegetett TV-ből a nappali fókuszpontja lett, a háromrészes szekrénysor központi eleme. A nappali funkciója megváltozott, a TV-készülék formájával együtt, amely a ’70-es évekre elkezdett megújulni: a négyszögletű fekete doboz gyakran szándékosan hivalkodó külsőt öltött. A ’80-as évekre a TV távirányítója a háztartás központi elemévé vált – minél több gombbal és funkcióval volt ellátva, annál jobbnak számított. A képernyők azonban egyre vékonyabbá váltak, a falhoz simultak, ma pedig már inkább kevesebb gombbal szeretjük kezelni készülékeinket. Ehhez hasonlóan a munkahelyek kialakítása is a hardver fejlődését követte, ami lehetővé tette a technológia használatát. Ma már ismét igaz a digitális fronton, hogy a kevesebb több, és minél fejlettebb egy adott technológia, annál egyszerűbb formát ölt otthonainkban és munkahelyeinken egyaránt.

lorem ipusum

DESIGN TIPPEK A FELSZABADÍTOTT MUNKAHELY

→ A MAI DIGITALIZÁLT, GLOBÁLIS VILÁGBAN

A munkahelyi építészet a jövőben nagyobb szabadságot élvezhet, hiszen nem korlátozza már a padlólap mérete, a fényerősség, a légkondicionáló vagy a kábelezés által támasztott merev korlátozások.

ÉPÍTÉSZETI SZEMPONTBÓL A MUNKAHELY AZ

FÉLRE A HARDVERREL

EGYIK LEGIZGALMASABB TERÜLET. A MUNKA

A munkahelyi belsőépítészetet már egy egészen új módon közelíthetjük meg, tisztán az emberek által végzett munka és az emberi interakciók felől, az informatikai hardverek és infrastruktúrák korlátozó igényeitől mentesen.

ÉS AZ ÉLET MINDEN EDDIGINÉL JOBBAN ÖSSZEFONÓDIK, AZ ÉPÍTÉSZETI, TERVEZÉSI ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZÖSSÉGEKNEK PEDIG – AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNAK ÉPPÚGY,

AZ IRODA TECHNOLÓGIAI MEGÚJULÁSA

MINT AZ ÓRIÁSVÁLLALATOKNAK – EGYÜTT

A főként technológia és vezetőségi struktúrák által vezérelt klasszikus „irodai” megjelenés fokozatosan elavulttá válik. A munkahelyi környezetbe tervezett termékeknek már nem kell egyéb esztétikai elveket követnie, mint a szállodákba, éttermekbe, bárokba vagy otthonra szánt termékeknek.

KELL MŰKÖDNIÜK A LEHETŐ LEGJOBB MUNKAHELYI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.← JACOB SAHLQVIST, A SVÉD ÉPÍTÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE

Kép: Boris Müller

→ A VÁLLALATOK EGYRE NAGYOBB ÉRTÉKET TEREMTENEK AZ ADATOK „BÁNYÁSZATÁBÓL” ÉS MINTÁJUK MEGÉRTÉSÉBŐL. ENNEK AZ EGYIK MÓDJA A VIZUALIZÁCIÓ, AMELYNEK HATALMAS A JELENTŐSÉGE. A KÉRDÉS AZ, HOGY MILYEN TÍPUSÚ VIZUALIZÁCIÓS TEREKET HOZUNK LÉTRE? ÉS MIKÉNT HOZHATJUK LÉTRE ŐKET ÚGY, HOGY SEGÍTSÉK AZ EMBEREK KÖZÖTTI VITÁT ÉS PÁRBESZÉDET, HOGY NE CSAK AZ INFORMÁCIÓ PASSZÍV BEFOGADÓI LEGYENEK? AZ EGYSZERŰ PREZENTÁCIÓK „DIKTATÚRÁJA”, AHOL A KÉPERNYŐ – INTERAKTIVITÁS NÉLKÜL – SZINTE ORDÍT A BEFOGADÓRA, ÉRDEKTELENNÉ VÁLT. AZ AZ ÉRDEKES, AMIKOR AZ INFORMÁCIÓVAL KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREKKEL INTERAKCIÓT FOLYTATHATUNK, ÉS ÁTFORMÁLHATJUK AZOKAT. NAGYON NEHÉZ AZONBAN OLYAN INTERAKTÍV KÖRNYEZETET KIALAKÍTANI, AHOL EZ JÓL KIVITELEZHETŐ. ← NICKLAS LUNDBLAD, KÖZPOLITIKAI ÉS KORMÁNYKAPCSOLATI VEZETŐ, GOOGLE

ÉRTEKEZLETEK HATÁROK NÉLKÜL Vizualizációs helyek és együttműködési terek kialakítása a Big Data korszakban A munka mindig is az emberekről, az elmék találkozásáról szólt. Találkozók, értekezletek nélkül, a gondolatok az esetek többségében csak az emberek képzeletének darabjai maradnának, ahelyett, hogy utat találnának a valóságba, és adott esetben változást hozhatnának a világba. Napjainkban talán a képernyő a legfontosabb eszköz az értekezletek megvalósítása és lebonyolítása szempontjából, és ez lehet a kulcsa a legjobb ötletek megtalálására és életre hívására alkalmas, olajozott munkafolyamat létrehozásának is. A Big Data és a digitális

tartalmak korszakában a hagyományos tárgyalótermet fokozatosan felváltják a vizualizációra és együttműködésre tervezett terek és helyek. Először is ejtsünk pár szót a Big Data jelentőségéről tervezői szempontból. Big Data – ez az átfogó kifejezés magába foglal minden olyan adatkészletet, amely annyira nagy méretű és összetett, hogy nehezen dolgozható fel hagyományos módszerekkel, ugyanakkor óriási lehetőségeket rejt a designerek számára Amellett, hogy az adatok új termékek létrehozására is használhatóak, az elemzési, intuitív és tervezési folyamatokat is radikálisan átformálhatja, ha a munkahelyeket és eszközöket kifejezetten ezek feldolgozására alakítjuk ki. A Big Data lehetőségei ugyanakkor kockázatokkal is járnak. A Big Data

által kínált adatok puszta mennyisége is zavart okozhat, vagy akár manipulációnak is teret engedhet a jelenségek értelmezése terén, így óhatatlanul akár rossz tervezéshez is vezethet. A designnal kapcsolatos új gondolkodásmódhoz megfelelő eszközök és terek, tehát kritikus fontosságúak. Mindebben a képernyők szerepe kettős: amellett, hogy egy termékeny gondolkodást elősegítő környezetet teremtenek a munkahelyek tervezői számára, azt is lehetővé teszik, hogy a tervezők hasonló környezetet teremtsenek mindenki másnak is. Mi a jelentősége mindennek a tárgyalótermek következő generációja szempontjából? A klasszikus tárgyalóterem egyik végén egy vetítővászon, középen egy asztal, oldalán pedig táblák találhatók. Ennek az együttműködési térnek az asztal a központja,

a székek pedig gyakran akadályozzák a szabad mozgást. A központi képernyő miatt egyszerre csak egy bemutatóra összpontosulhat a figyelem, a közönség tehát a leggyakrabban ülve hallgat egyetlen előadót. Emellett a bemutatókat jellemzően nem osztják meg, és nem dolgoznak rajtuk közösen, digitális eszközökkel. Az újgenerációs tárgyalóterem talán már nem asztalközpontú lesz, és több teret enged az érintőképernyők közötti mozgásnak, illetve a digitális együttműködési térbe hozott anyagokon való közös munkának – ugyanabból a teremből, vagy akár egészen máshonnan is. Ahogyan a felhőben végzett munka egyre biztonságosabbá, az adattömeg pedig egyre elérhetőbbé válik, a képernyő az, ami hozzáférési pontot kínál majd ezekhez az adatokhoz. Az adatokkal és a képernyőkkel végzett új vizualizációs és interakciós módszereket teremtő tervezés, pedig egyértelmű lehetőséget jelent egy olyan munkahely kialakítására, ahol az értekezleteknek nincsenek határai.

ÉRTEKEZLETEK NÉLKÜL A GONDOLATOK TÖBBNYIRE CSAK AZ EMBEREK KÉPZELETÉNEK DARABJAI MARADNÁNAK

DESIGN TIPPEK ÉRTELMEZÉSI TÉR A Big Data értelmezési tereinek megvalósítása hatalmas lehetőséget jelent az interakciót segítő technológiák, építészeti megoldások és termékek tervezői számára a jövőben. ADATKÖZPONTÚ TERVEZÉS A Big Data önmagában is tervezési lehetőséget kínál, hiszen az általa felszínre hozott minták a népesség korábban rejtve maradt viselkedési formáiról árulkodnak. Az ergonomikus bútorok tényleges használatának jobb megértése például értékes információkat nyújthat a gyártóknak termékeik hatékonyságáról.

A MÉG INTELLIGENSEBB MUNKAHELY NYOMÁBAN Az ÉpíTech az optimális design szolgálatában

108 MILLIÓ

a gépek közötti kommunikációt folytató eszköz 2011-ben

A virtuális világban végzett munkára összpontosító design átírja a munkahelyi design szabályait, a munkahely pedig egy újfajta ökoszisztémává válik. Az egymással kapcsolatban álló és valós időben kommunikáló digitalizált épületek és élettelen tárgyak már napjainkban is jelen vannak, és a jövőben egyre elterjedtebbé válnak. Több különböző úton próbálhatunk bepillantani a design jövőjébe – hogy az intelligens munkahely még intelligensebbé váljon. A tárgyakba beépített technológia lehetővé teszi, hogy a tárgyak a weben keresztül kommunikáljanak egymással – ez az ún. „dolgok internete” (Internet of Things). Ezt az elgondolást már jó ideje alkalmazzák a tervezési ötletekben és fejlesztésben. A vezeték nélküli hálózatokat használó, ún. Machine-toMachine (gépek közötti kommunikációt folytató) eszközök száma 2011-ben elérte a 108 milliót, 2017-ig pedig

legalább háromszorosára fog nőni, legyen szó liftekről, nyomtatókról vagy akár hőmérőkről. Ehhez a fejlődéshez társul most az a szemlélet, amelynek célja szétválasztani a technológiát az interakciós felületeken kívüli tárgyaktól, ami tulajdonképpen a ”dolgok internetének” kiterjesztéseként is értelmezhető. Ez két utat jelent a design számára, amelyekből további lehetőségek adódhatnak. Azonban az ÉpíTech mindkét útja végső soron ugyanoda vezet – a high-tech életstílushoz, a technológiai eszközöktől látszólag megcsupaszított környezetben. Az ÉpíTech elsősorban azzal teszi intelligensebbé az irodát, hogy láthatatlanná teszi a technológiát, és rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, egyszerű dolgok segítségével: kevesebb kábellel, aljzattal és fejlettebb eszközökkel, például üres „vászonként” szolgáló fali képernyőkkel, amelyeken

→ SOKAK SZERINT A TECHNOLÓGIA EGYRE NAGYOBB VÁLTOZÁST FOG HOZNI A MUNKAMÓDSZEREINKBEN, EGYRE TÖBB HELYMEGHATÁROZÁSRA ALKALMAS ESZKÖZT FOGUNK MAGUNKNÁL HORDANI, AZ ÁLTALUNK HASZNÁLT TEREK PEDIG DIGITALIZÁLTTÁ VÁLNAK. EZ IGAZODIK A „DOLGOK INTERNETE” ELNEVEZÉSŰ TRENDHEZ, AMELY AZT VETÍTI ELŐRE, HOGY SZÁMOS ÉLETTELEN TÁRGY ÁLLAPOTÁT VALÓS IDŐBEN RÖGZÍTIK MAJD KÜLÖNBÖZŐ RENDSZEREK, ÍGY EZEN HELYADATOKAT HASZNÁLÓ VÁLTOZATOS SZOLGÁLTATÁSOK ÉS ÉLMÉNYEK JELENNEK MAJD MEG, AMELYEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS TALÁLKOZÓK KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁIT TESZIK MAJD LEHETŐVÉ. AZ ÉPÜLETEK „TUDNI” FOGJÁK, HOGY KIK TARTÓZKODNAK BENNÜK ÉS MI TÖRTÉNIK AZ EGYES HELYSÉGEKBEN, ÍGY „NÉMA TÁROLÓBÓL” VALÓS IDŐBEN HASZNÁLHATÓ ESZKÖZZÉ VÁLNAK. AZ OKOSESZKÖZÖK ÁLTAL GYŰJTÖTT ADATOK MEGFELELTETHETŐK A VÁROS LAKÓIVAL, AZ EGYES ÉPÜLETEKIG TERJEDŐ RÉSZLETESSÉGGEL. ← PHILIP ROSS, VEZÉRIGAZGATÓ, UNGROUP – UN WORK

szemléltethetők és rögtön a felhőben tárolhatók az új gondolatok.

ÉpíTech

Nagyobb távlatokban nézve az ÉpíTech a munkamódszereink újragondolását jelenti egy átfogóbb nézőpontból. A munkahelyi építészet a múltban olyan munkavégzési mintákon alapult, amelyek egyre kevésbé relevánsak. Ahogy azt már korábban említettük, az épületek digitalizációjának segítségével új minták fedezhetők fel az emberekről, munkamódszereikről és arról, hogyan használják az őket körülvevő teret. Egy adott irodai tér mögötti tervezési gondolat lehet az, ami együttműkö-

désre alkalmas helyet teremthet sok ember számára, azonban a való életben az emberek bezárkóznak erre a helyre, és egyszerre egy emberre összpontosítanak – vagyis „meghackelik” a teret. A digitalizált épületek valós idejű információival feltérképezhető ez a tér, így későbbi építészeti tervek fontos kiindulópontjává válhat. A mai építészeti tervezőknek remek lehetőségek állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy újraértelmezzék a munkahely fogalmát az épített környezetben, különösen, ha a jövő konstrukcióinak alapjául az emberek munkahelyi és mindennapi szokásainak pontos ismerete szolgál.

DESIGN TIPPEK AZ ÉPÜLETEK HANGJA Ha az épületek intelligens módon képesek lesznek figyelni azt, hogyan tartózkodnak bennük, és miként használják őket, a tervezők az így összegyűjtött adatok alapján jobban megérthetik, hogy az épület mely részei hatékonyak, és melyek nem. Ezekkel az információkkal a tervező folyamatosan optimalizálhatja a munkahelyet annak érdekében, hogy igazodjon ahhoz, ahogyan az emberek ténylegesen használják azt.

CSAPATMUNKA EGYÜTTMŰKÖDÉS HATÁROK NÉLKÜL

A határok nélküli alkotás és együttműködés alapja a radikális nyitottság és a teljes átláthatóság, amelyben a design vezető szerepet játszik. Az együttműködés és a közös alkotás – bárhol és bármikor, kis- és nagyvállalatoknál egyaránt – egyre egyszerűbbé és gördülékenyebbé válik, az új lehetőségek pedig mindenütt hatással vannak a dolgok designjára, legyen szó apró tárgyakról, munkaállomásokról vagy akár teljes épületekről.

IDŐTŐL ÉS TÉRTŐL FÜGGETLEN MUNKAHELYEK Eszköztár a határok nélküli jövőbeli együttműködésekhez A virtualizáció és a globalizáció olyan környezetet teremtett, amelyben az idő és a tér fogalma eltér a megszokottól. Ebben az új világban munkánk során más részlegekben, helyeken, üzleti egységekben és időzónákban dolgozó kollégákkal találkozhatunk, a csapatmunka és a tömeges együttműködés kultúrájában. Ez egy olyan erő, amely kiszélesíti a digitális világban végzett munka lehetőségeit és számos szempontból igen nagy hatással van a munkahelyekre. A szervezeteknek alkalmazkodniuk kell mindehhez és a fizikai munkahely kialakítása során többfunkciós tereket, projektmunkára kijelölt zónákat és modern technológiákat kell használniuk a produktív gondolkodás elősegítése érdekében. Az ilyen típusú munkahelyi tér egyik alappillére a digitális anyagok egyszerű, helytől független elérhetősége, amely mobilitást biztosít, és előtérbe helyezi az ismeretek és új ötletek megosztását, valamint a kapcsolatteremtést. Ezt a sokak által pozitívnak ítélt jelenséget a szervezetek is támogatják. A Leesman által több mint 70 000 válaszadó körében végzett felmérésben az emberek 79%-a érezte úgy, hogy a szervezet támogatja a munkahelyi fájlok és hálózat távoli elérését. Napjainkban a különböző vállalatok új, nagy léptékű megoldásokat kínálnak az ilyen típusú digitális hozzáféréshez – ilyen például a Google Drive vagy a HP Virtual Room Collaboration Platform, amely egyetlen kényelmes online térben teszi lehetővé a csapattagok számára az értekezletek, ügyféltájékoztatók és képzési

programok lebonyolítását. Az ilyen irányú törekvések ellenére ugyanakkor a legtöbb munkahely továbbra is főként az egyszemélyes dokumentumszerkesztésre hagyatkozik, egy dokumentum elérésével egyetlen eszközön. A tömeges együttműködés és a csapatmunka lehetőségeinek kibontakoztatásához, a viselkedési mintáknak és a biztonságnak is igazodnia kell, ehhez a rugalmasabb munkavégzési modellhez, amelyben a megbízhatóság és a kommunikáció is kulcsszerepet játszik; fontos például, hogy több ember is dolgozhasson egyetlen bemutató vázlatán a felhőben.

→ A SZERVEZETEKNEK ALKALMAZKODNIUK KELL MINDEHHEZ, ÉS A FIZIKAI MUNKAHELY KIALAKÍTÁSA SORÁN PÉLDÁUL TÖBBFUNKCIÓS TEREKET, PROJEKTMUNKÁRA KIJELÖLT ZÓNÁKAT ÉS MODERN TECHNOLÓGIÁKAT KELL HASZNÁLNIUK. ←

A videokonferencia-megoldások és az intelligens falak integrált részét

Csapatmunka

képezik ezeknek a tereknek, ahol nyílt, együttműködő jellegű tervezés válik lehetővé. Nagyobb hangsúlyt kapnak majd a különböző formájú és méretű képernyők, illetve a digitális munka tetszőleges helyre történő egyszerű hordozhatósága is. A képernyő a legfontosabb eszközzé és interakciós térré válik. A szinkronkommunikációt segítő eszközök szintén egyre inkább elterjednek, legyen szó video- és hangkonferenciáról, adatmegosztásról, jelenléti funkciókról, illetve ezek különböző variációiról. Az újonnan tervezett irodáknak támogatniuk kell ezt a virtuális munkaterületet, ugyanakkor szem előtt kell tartaniuk az együttműködési célú virtuális értekezletek közösségi aspektusát is. Ezek a munkaterületek nagyobb biztonságot nyújtanak a dolgozóknak,

ezáltal új közösségi gyakorlatok fognak kialakulni, melyek biztosíthatják a privát szféra és az egyedüllét lehetőségét is. A dolgozók a saját íróasztaluktól elszakadva is számtalan munkaterülethez férhetnek hozzá – az irodán belül és azon kívül egyaránt.

nem csupán trend, hanem az általános üzletmenet részévé vált, hogy vásárlóikat bevonják a tervezési folyamatba, legyen szó a NikeID projekt testreszabható színösszeállítású cipőiről, vagy a Walker Crisps vásárlói pályázaton választott új ízéről.

A jövőbeli termékfejlesztésekkel vagy az ellátási lánccal kapcsolatos és egyéb információk, amelyeket a vállalatok korábban szigorúan titkosként kezeltek, napjainkban már egyre többször válnak nyilvánossá. A termékfejlesztési tervek megosztása és az ügyfelek véleményének kikérése fontos szerephez juthat. A Patagonia ruházati márka jó példa erre: a vállalat részletesen tájékoztatja a nagyközönséget beszerzési és tervezési folyamatairól. Az együttműködésben rejlő potenciált hasznosító vállalatok számára ez valójában már

Ahogy a vállalatok egyre gyakrabban fordulnak külső félhez különböző együttműködések céljából, úgy a tereik – akár virtuális, akár fizikai – is egyre inkább áthatolhatóvá válnak. Ez kihívásokat és lehetőségeket is rejt magában biztonsági és PR-szempontból. Az is elképzelhető, hogy a háttériroda fogalma értelmetlenné válik, hiszen az ügyfelek keveredni fognak a dolgozókkal, és a vállalat minden részét egységesen kell majd kezelni annak érdekében, hogy kézben tartsuk ezt a sokszínűséget.

→ SOKAN ÚGY GONDOLJÁK, HOGY A MUNKAHELYTERVEZÉS GYAKORLATILAG BELSŐÉPÍTÉSZETET JELENT, PEDIG EZ A TERÜLET SOKKAL TÖBBRŐL SZÓL. A SZERVEZET, A TECHNOLÓGIA ÉS A VEZETÉSELMÉLET SZINTÉN NÉLKÜLÖZHETETLEN ELEME A FOLYAMATNAK. FONTOS, HOGY AZ ÉRINTETTEK MEGÉRTSÉK, HOGY A MODERN MUNKAHELY LÉTREHOZÁSÁHOZ MINDEN FÉL HOZZÁÉRTÉSÉRE SZÜKSÉG VAN. AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZET KIALAKÍTÁSÁHOZ MEG KELL TEREMTENI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KULTÚRÁJÁT. ERRE NINCS

DESIGN TIPPEK A VÁLTOZÓ MUNKAVÉGZÉSI MINTÁK FIGYELEMBEVÉTELE A fizikai és virtuális kommunikáció egy térben való keveredése új tervezési kritériumokat támaszt a belsőépítészet, valamint az interakcióés terméktervezés terén. A lehetőség a változó munkavégzési minták megismerésében és az őket támogató környezetek biztosításában rejlik.

EGYSZERŰ RECEPT; FIGYELEMBE KELL VENNI

ÁLLANDÓ BIZTONSÁG

A VÁLLALAT VALAMENNYI JELLEMZŐJÉT, ÉS

Az információ és a tér biztonságának kezelése ebben az újfajta vállalatban jelentős kihívás elé állít – és persze lehetőséget teremt azoknak, akik innovatívan közelítenek a problémához.

AZOKHOZ KELL IGAZÍTANI A TEREKET.← PER-ARNE ANDERSSON, A KINNARPS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA

Ügyfelek és vállalatok karöltve A tömeges együttműködés korában a közös alkotást több dimenzióban figyelhetjük meg. A vállalatok számára a fő kihívást az jelenti, hogy átláthatóvá váljanak, bizalmat építsenek, és nyílt párbeszédet folytassanak a designról a dolgozókkal és az együttműködő felekkel világszerte. A vállalatok, a különböző felhasználócsoportok tervezési folyamatba való bevonásával jobban feltérképezhetik az igényeket és ösztönözhetik az aktív részvételt. Ez nem csak az egyes irodákra igaz, hanem a vállalatokra és ügyfeleikre is. Számos vállalat például a rajongótáborával folytat együttműködést az elkötelezett ügyfelekben rejlő lehetőségek felszabadítása és kihasználása érdekében. Egyre több vállalat igazgatótanácsában jelenik meg az ügyfélkapcsolati

igazgató (CCO), aki az ügyfélkapcsolatok átfogó és irányadó kezeléséért felel. Felelősségi körébe tartozhat a vállalat stratégiáinak és ügyfélkapcsolatainak meghatározása, legyen szó felhasználói környezetekről, ügyfélszolgálati központokról, vagy az ügyfelek bevonásáról az innovációs folyamatokba. Egyes vállalatok emellett olyan együttműködést elősegítő ötletközpontokat vagy -struktúrákat hoznak létre, amelyek önszerveződésre ösztönzik az ügyfeleket és arra, hogy saját ötletekkel segítsék a kreatív folyamatot. A Nokia például 3D-nyomtatószoftverekkel használható fájlokat tett elérhetővé, amelyekkel ügyfeleik saját telefontokot tervezhetnek és készíthetnek maguknak. A Uber, kampányaihoz különböző vállalatokkal lép partneri szövetségre, a Candlewood Suites szállodalánc vendégei pedig a Lending Locker programnak köszönhetően, olyan háztartási eszközöket kölcsönözhetnek, amelyek a legtöbb hotelszobában nem találhatóak meg. És persze ne felejtsük el a Kickstartert sem, ahol bárki kérheti a közösség anyagi támogatását ötlete megvalósításához. A listát persze folytathatnánk.

Ahogy a digitális forradalom egyre inkább kibontakozik és világunkat egyre inkább behálózzák a digitális kapcsolatok, a paradigmaváltás fokozatosan érettebb fázisába érkezik. A csapatmunka és a tömeges együttműködés akkor valósulhat meg igazán, amikor a vállalatok és az ügyfelek közösen dolgoznak a design fejlesztésén.

→ A VÁLLALATOK ÉS ÜGYFELEK KÖZÖSEN DOLGOZNAK A DESIGN FEJLESZTÉSÉN←

Csapatmunka

ÚJFAJTA PÁRBESZÉD A DESIGNRÓL

SZEMÉLYRE SZABÁS – A KÖVETENDŐ IRÁNY?

Csapatmunka

A közösség és az egyén egyensúlya A személyre szabás fontos összetevője a „csináld magad” kultúrának. Önmagunk és csoporthoz való tartozásunk meghatározása fontosabbá vált ebben az új korban, ahol a munkahelyek gyakran mulandóak és a foglalkoztatás is sokszor instabil. Közös munkaterületünk személyre szabási igénye valószínűleg a személyre szabható terekkel egyidős, ugyanakkor az új technológiával, átláthatósággal és új szerveződési formákkal fémjelzett digitális korszakban az ön- és csoportdefiníciós módszerek egészen máshogyan fognak testet ölteni, mint a régi ipari társadalomban. Tudományos kutatások is igazolják, hogy a személyre szabás fejleszti a dolgozók emlékezőképességét: több mindent képesek megjegyezni, hosszabb ideig és jobban ellenállnak a zavaró tényezőknek. Ezzel egyidejűleg, ahogyan a tevékenységalapú munka fokozatosan univerzális irodai trenddé válik, az embereknek egyre kevesebb lehetőségük lesz irodai környezetük – különösen íróasztalaik – személyre szabására. Ami azt illeti, a saját íróasztal számos agilis munkavégzési stratégiának ellentmond. Ugyanakkor, így több év távlatában az első tevékenységalapú munkahelyek közül, számos igen sterilnek és lélektelennek tűnik. Jól válaszolt erre a kihívásra a göteborgi The Truth kommunikációs ügynökség, ahol a kreatív munkatársak saját alkotásaikat helyezhetik a falakra és értékesíthetik is azokat. A termeket így a munkatársak formálhatják és díszíthetik, az asztalokat és a székeket azonban közös tulajdonként kezelik. Egyre több haladó szervezet számára cél a közös és személyre szabott munkahelyi kultúra kialakítása.

DESIGN TIPPEK KULTÚRAFORMÁLÁS SZEMÉLYRE SZABVA Ahogyan az építészek is új szemlélettel közelítenek az épületek funkciójához, a tervezők is egyre gyakrabban készítenek bútorokat és más termékeket, talált és újrahasznosított tárgyakból, anyagokból. Ennek a szemléletnek a fenntarthatóság szempontjából is egyre nagyobb a létjogosultsága.

→ A KÜLÖNBÖZŐ FELHASZNÁLÓCSOPORTOKNAK A TERVEZÉSI FOLYAMATBA TÖRTÉNŐ BEVONÁSÁVAL A VÁLLALATOK PONTOSABBAN MEGISMERHETIK AZ IGÉNYEKET ÉS ÖSZTÖNÖZHETIK AZ AKTÍV RÉSZVÉTELT←

EGY CSAPATMUNKÁVAL KIALAKÍTOTT MUNKAHELY OSLÓBAN

Csapatmunka

Amikor a norvégiai Kinnarps felújította új munkahelyi környezetét Oslo Eiksmarka nevű külvárosában, úgy döntött, hogy a tevékenységalapú munkahely Kinnarps-féle értelmezését, az ún. Next Office koncepciót fogja követni. A folyamat a munkatársak bevonásával zajlott: megkérték őket, hogy elemezzék az általuk végzett tevékenységeket, gondolják át, hol végezhetők ezek a leghatékonyabban, és mennyi időt töltenek velük naponta, hetente és havonta. Ezzel a módszerrel a kollégák fontos következtetéseket vonhattak le a különböző környezetek és munkaterületek igényeivel kapcsolatban. A tevékenységalapú munkahely nem egy egyszerű belsőépítészeti projekt, hanem hosszú távú elkötelezettség a változás iránt, ahol a cél a megfelelő egyensúly megteremtése, nem csak a privát és a közösségi tér, de az értekezletek és az egyéni munka, illetve a koncentráció és a párbeszéd között is. Ennek megfelelően fontos volt megvizsgálni a koncepció eredményeit is a Kinnarps munkahelyi terein, ahol természetesen az egyik ilyen megfigyelhető hatás a közös alkotás öröme volt.

→ KIMONDOTTAN SAJÁT MAGUNKRA SZABOTT TEVÉKENYSÉGALAPÚ MUNKAHELYET ALAKÍTOTTUNK KI – EGY OLYAN IRODÁT, AMELY AZ EGYÉN ÉS A CSOPORT SZINTJÉN EGYARÁNT HOZZÁNK IGAZODIK. ENNEK MEGFELELŐEN A BELSŐ TÉRBEN ÁTFOGÓ ERGONÓMIAI MEGOLDÁSOKKAL, FUNKCIONÁLIS, RUGALMAS TEREKKEL, VALAMINT VONZÓ FORMAVILÁGGAL ÉS SZÍNÖSSZEÁLLÍTÁSOKKAL TALÁLKOZHATUNK. A MEGOLDÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN MUNKÁNK STRUKTURÁLTABBÁ VÁLT, HISZEN JOBBAN ÁTGONDOLJUK, HOGY MILYEN KÖRNYEZETET VÁLASSZUNK AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ FELADATTÓL FÜGGŐEN. ÖSSZESSÉGÉBEN ELMONDHATJUK, HOGY MINDENNAPJAINK VÁLTOZATOSABBÁ VÁLTAK, ÉS NYITOTTABBÁ VÁLTUNK TÁRSAINK IRÁNT IS, MIVEL GYAKRAN TALÁLKOZUNK VELÜK KÜLÖNBÖZŐ SZITUÁCIÓKBAN ÉS HELYEKEN.←

LIV TVETER, A KINNARPS NORVÉGIAI ÁGÁNAK ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA

CRAFT PUNK DESIGN A HACKERKULTÚRA NYOMDOKAIN

Csapatmunka

Jobb funkcionalitás hackeléssel A radikális nyitottság kedvez az élénk, alulról szerveződő „hacker-ezermester” kultúra kialakulásának, melynek tagjai saját eszközöket és platformokat fejlesztenek saját és mások termékeinek, illetve terveinek megvalósításához, reprodukálásához és átalakításához. A hackerkultúra tevékenysége már hosszú ideje, hagyományosan főleg a virtuális terekre korlátozódott, a 3D-nyomtatók elterjedésével azonban a hacker-ezermestereknek eddig példátlan lehetőségük adódott a digitális és a fizikai világ összekapcsolására. Ez az ún. Craft Punk design igen jelentős hatalmi átrendeződést okozhat a jövő piacain. Ebben a designmozgalomban a fogyasztók szponzorálják az új ötleteket és a közösségi ötletbörze eredményeként készített termékeket vásárolnak, így aktívan részt vehetnek az ötlet és az előállítás közötti folyamatban, ezáltal egyensúlyt teremtve a kereslet és kínálat között. A jelentősebb digitális közösségekben jelenleg is számos Craft Punk designprogram és -projekt áll megvalósítás alatt, ám ezek eddig kisebb horderejűek voltak, mint például a Threadless és az Etsy. A Threadless egy kreatív közösség – és egy gyorsan növekvő, több millió dollár értékű vállalat – amely alkotói tervek fizikai megvalósításával, támogatásával és vásárlásával foglalkozik. Például: a felhasználók szavazhatnak kedvenc pólóikra, a legnépszerűbb designer terméke anyagi támogatást kap, majd legyártanak egy adagot, és a webhelyen értékesítik az elkészült pólókat. Az Etsy a saját kézműves termékeket, ékszereket és kötöttárut készítő és értékesítő kreatív személyeket egyesíti. Az Etsy „gyártói” megrendelésre készítenek termékeket, adott esetben akár személyre szabott árukat is. 2013 augusztusában 5,5 millió terméket árultak az Etsy digitális piacterén.

↘ A „CSINÁLD MAGAD” JELLEGŰ GYÁRTÁS ÉS FORGALMAZÁS TERÉN A FŐ ÁTTÖRÉST AZONBAN A 3D-NYOMTATÓ JELENTI, AMELLYEL BÁRKI ÖNÁLLÓAN TERVEZHET ÉS NYOMTATHAT FIZIKAI TÁRGYAKAT.

A „csináld magad” jellegű gyártás és forgalmazás terén a fő áttörést azonban a 3D-nyomtató jelenti, amellyel bárki önállóan tervezhet és nyomtathat fizikai tárgyakat vagy letöltheti mások terveit nyomtatásra. A 3D-nyomtatás azonban még mindig gyerekcipőben jár, az egyének és a vállalatok pedig egyelőre még csak kísérleteznek a technológia kínálta lehetőségekkel. A kereskedők és a gyártók most kezdik feltérképezni a lehetőségeket és a veszélyeket az új technológia kapcsán, amellyel még több és még inkább személyre szabott termék készíthető, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy a terveket feltörik és illegálisan terjesztik a nagyközönség számára. A hackerkultúra a fizikai világban az épületek meghódításával is új magasságokat ért el. Az új épületeknek teljesítményi stratégiákat kell alkalmazni ahhoz, hogy megfeleljenek a jövő bérlői által támasztott elvárásoknak és követelményeknek. A meglévő épületek kérdése azonban talán még érdekesebb, ugyanis a változó demográfiai

DESIGN TIPPEK A MEGLÉVŐ VISELKEDÉSMINTÁK MENTÉN A terméktervezésnek célszerű lenne az emberek tényleges munkahelyi viselkedéséhez igazodnia. A munkahelyi kultúra és a vállalat természetének mélyreható ismerete számos lehetőséget tartogat a designerek számára. A KÜLÖNBÖZŐ HASZNÁLATI LEHETŐSÉGEK FIGYELEMBEVÉTELE A belsőépítészeknek és a termékfejlesztőknek támaszkodniuk kellene azon tapasztalatokra, hogy az egyén milyen hatással van a designra és hasznosítaniuk azt. A termékek és a terek nyitottabb szemlélettel is tervezhetők, ezáltal számos egyéb felhasználási lehetőséget teremtve. Ez kockázatos megközelítés, végső soron azonban kiváló eredményekhez vezethet, ha megfelelően hajtják végre. ÚJRAHASZNOSÍTOTT TERMÉKEK jellemzők, a technológia és az öregedő épületállomány miatt, a régi épületek aktív fejlesztése terén is új lehetőségek születnek, melyek célja, hogy megőrizzük az épületek relevanciáját és aktualitását. Vegyük például a Gensler Los Angeles-i irodáját, amely egy 1971-ben tervezett, kilenc éve üresen álló épületet választott egyik bankfiókja számára a City National Plaza irodaházban. Számos különböző fenntarthatósági és tervezési stratégiának köszönhetően a vállalat dinamikus és kiváló funkcionalitású munkakörnyezetté alakította az elavult szerkezetet. A Gensler emellett „meghackelte” a Washington D.C.-ben található J. Edgar Hoover épületet is és egy sor változtatást javasolt annak érdekében, hogy az épületet meg lehessen nyitni a lakosság számára is: ez magába foglalta az új ablakok, belső átriumok, közösségi terek és a bejáratok kialakítását is. Az épületek ilyen jellegű újrafelhasználása és eredeti rendeltetésüktől eltérő használata kisebb léptékben is releváns, különösen a munkahelyek tervezése kapcsán, ahol az egyének különböző helyeket és objektumokat formálnak át saját igényeiknek megfelelően. Mindezek ellenére gyakran láthatjuk, hogy jó szándékkal és igen alaposan megtervezett munkahelyeket használnak úgy, ahogyan arra készítőjük biztosan nem számí-

Ahogyan az építészek is új szemlélettel közelítenek az épületek funkciójához, a tervezők is egyre gyakrabban készítenek bútorokat és más termékeket, talált és újrahasznosított tárgyakból, anyagokból. Ennek a szemléletnek a fenntarthatóság szempontjából is egyre nagyobb a létjogosultsága.

tott. Egyrészt előfordulhat, hogy a pihenőterületek hosszú ideig kihasználatlanok maradnak, mivel túlságosan publikusak, és az effajta ejtőzés ellentétes a vállalati kultúrával. Másrészt az olyan együttműködési területek, mint például a Google zürichi irodájának „munkakapszulái”, igen népszerűek a koncentrált egyedüllétet igénylők körében, pedig eredetileg megbeszélésekre szánták őket. Olyan korban élünk, amelyben az ún. life hacking – legyen szó akár tárgyak, akár terek újfajta felhasználásáról – egyre inkább elfogadottá válik, a kreatív felhasználási módszerek pedig rávilágítanak arra, hogy valójában hogyan lenne célszerű megtervezni a különböző tereket és termékeket.

HOME SWEET HOME

A MIKROMULTIK HOGYAN SEGÍTI A KAPCSOLATOKKAL ÁTSZŐTT VILÁG AZ EGYÉNI KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁT?

A modern munkaerő jellemzője a határok nélküliség, az emberek folyamatos mozgása, valamint az aktuális feladatok földrészeken és országokon átívelő elérhetősége a virtuális felhőn keresztül. Mindez a független dolgozók – szabadúszók, önálló vállalkozók, tanácsadók és szerződéses vállalkozók – gyarapodását, a start-upok és az egyéni vállalkozások fellendülését vonja maga után. Az otthoni irodákon és az internetkávézókon kívüli, munkavégzésre alkalmas helyek igénye egy új munkahelyi kategória kialakulását eredményezi, amit a designnak is követnie kell.

MUNKA ÉS MAGÁNÉLET ÖSSZEOLVADÁSA Az állandóan mozgásban lévő munkaerő A fizikában az anyag halmazállapota az anyag által felvett, jól megkülönböztethető formákat jelenti – szilárd, folyékony, légnemű vagy plazma. Digitális világunkban a kreatív osztály felemelkedésével párhuzamosan munkamódszereink szilárd helyett, egyre inkább folyékony formát öltenek: az információ egyenletes gondolatfolyamként áramlik a digitális csatornákon.

Az elmúlt évtizedben számos vállalat vezetett be különböző együttműködési sémákat és közösségi gazdasági modelleket a „likvid” munka- és életszemlélet mentén, különböző kedvezőbb és kevésbé kedvező következményekkel. Az előnyök közé sorolható a határozottan nagyobb rugalmasság és a széles körű tehetségállomány. A hátrányok között említhető, hogy ez az újfajta, áramló munkaerő jóval kiszámíthatatlanabb és igen gyorsan változik. A likvid munkaerő ugyanakkor minden előnyével és hátrányával együtt egyértelmű hatással van társadalmunkra, ami új tervezési megoldásokat igényel a mikromulti szellemi állomány igényeinek kielégítéséhez.

HOME SWEET HOME

Ugyanakkor annak ellenére, hogy a munkaerő egyre kisebb egységekből áll össze, az emberek továbbra is igénylik a közösséghez tartozást és ha erre innovatív designnal tudunk

TEREMTSÜNK TEREKET BÁRHOL ÉS BÁRMIKOR

A mikro-multik

Ez nem csak a nagyobb szervezetekre igaz, ahol a dolgozóknak nagyobb szabadságuk van a munkavégzés helyszínét illetően. Ebben a „mikro-multinacionális” mozgalomban, élen járnak azok a kisvállalkozások, szabadúszók és vállalkozók, akik egy lépéssel a nagy szervezeti struktúrák előtt úttörő szerepet vállalnak az együttműködési célú és alternatív munkahelyek kialakításában. Ennek nyomán a hagyományos irodák jelentősége csökken, így egyre népszerűbbé válnak az együttműködési céllal kialakított terek és az ingyen wi-fi-t kínáló kávézók.

választ adni, az mindenki számára előnyös. Az IBM Beehive nevű kezdeményezése is figyelemre méltó megoldás: ez egy internetes közösségi hálózat, amely egyaránt lehetővé teszi a szakmai és személyes kapcsolatok elmélyítését az IBM dolgozói számára.

A mikro-multik

A KÁVÉZÓI DOLGOZÓ „Hová tűntek a dolgozók?” – kérdezhetjük egy modern irodába lépve. Valójában egyszerre jelen is vannak, miközben még sincsenek. Különböző okok miatt a mikro-multi trend alapvető jellemzője az átjárhatóság a különböző terek között és a hagyományos, íróasztalhoz kötött munkavégzés határainak ledöntése. A távoli munkavégzés lehetőségeinek száma folyamatosan növekszik, amely várhatóan a jövőben tovább folytatódik. 2013-ban az Egyesült Államokban 3,3 millió ember dolgozott távmunkában, ami az egyéni vállalkozókat és a fizetés nélkül dolgozó önkénteseket nem is foglalja magában. A tanulmányok emellett azt mutatják, hogy a távmunka jelentősen fokozza a dolgozók tudatosságát, motivációját és hatékonyságát. A Gallup szerint a távmunkások elkötelezettebbek a helyi dolgozóknál. A jövőben mindennapos lesz kollégáinkkal a virtuális világban folytatott munkavégzés – hatáskörökön, telephelyeken, üzleti egységeken és kultúrákon átívelve. A távmunka előnyei: változatosabb munkakörnyezet, jobban kézben tartható a munka és a magánélet közötti egyensúly, rugalmasabb munkaidő, kisebb stressz, nincs ingázás, jobb technológiai ismeretek. Szükség van ugyanakkor olyan platformokra és struktúrákra, amelyek lehetővé teszik és támogatják a határok nélküli együttműködést. A design alkalmas erre a feladatra. A San Francisco-i Citizen Space például a Google-hoz hasonló légkört teremtett – nyitott terekkel, otthoni konyha-nappalit idéző területekkel, egyéni vállalkozókra, tanácsadókra és legfeljebb négyfős kiscsoportokra szabott környezettel. Egy másik példa

→ ÚGY VÉLEM ÉS ŐSZINTÉN REMÉLEM, HOGY A JÖVŐ MUNKAHELYEIN AZ EMBEREK NEM FOGJÁK ELSZIGETELTEN ÉREZNI MAGUKAT. AZ ÉN ELKÉPZELÉSEIM SZERINT A MUNKAHELY EGYFAJTA KÖZÖSSÉG.

LUCA NICHETTO – A LUCA NICHETTO DESIGN STUDIO TERVEZŐJE

a houstoni START közösségi munkahely, amely a technológiára fókuszálva számos különböző iparágból vonzza a szakembereket. A START szakmai és üzletfejlesztési rendezvényeket és workshopokat szervez, valamint iparági tanácsadókat is biztosít tagjai számára.

A mikro-multi és a likvid munkaerő megjelenésével a munkahelyek és maga a munkavégzés is bizonytalanabbá válik. A „prekariátus” kifejezést használják arra a csoportra, melynek tagjai nem rendelkeznek biztos munkahellyel, alkalmi munkákból élnek, gyakran hiányos szerződéssel dolgoznak vagy kénytelenek ügynökségeken keresztül közvetett munkaviszonyban munkát vállalni. Nagy-Britanniában például a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdasági válság kezdetétől 2013-ig 10%-kal emelkedett az önfoglalkoztatottak száma, a munkaviszonnyal rendelkezők teljes létszáma pedig 434 000-rel csökkent. Ezzel egyidejűleg az önfoglalkoztatottak 42%-a nem otthonról dolgozik.

SZABADSÁGOT A SZABADÚSZÓKNAK Azon szervezetek számára, akik nagy számban foglalkoztatnak szabadúszókat, érdekes kihívást jelent, hogy olyan tereket alakítsanak ki és kezeljenek, amelyek képesek kiszolgálni vállalati arculatukat és kultúrájukat egyaránt. A designereknek megvan a lehetőségük, hogy olyan tereket alkossanak, amelyek lehetőséget adnak a szabadúszói kultúra kibontakozására, az anyavállalat jellegzetességeinek megőrzése mellett.

A mikro-multik

A munkaterület kialakítása mindig is fontos vállalatirányítási szempont volt, azzal a célkitűzéssel, hogy a munkatársak ideális körülmények mellett végezhessék aktuális feladatukat. A munkaterületek virtuálissá válása új tervezési kihívásokat eredményez – legyen szó egy otthon, vagy egy kávézóban ülő dolgozó felügyeletéről az igen átfogó és holisztikus megközelítést igényel mind az analóg, mind a virtuális világot illetően.

DESIGN TIPPEK

→ A JÖVŐ MUNKAHELYÉNEK NEM FELTÉTLENÜL LESZ RÉSZE A MUNKÁLTATÓ. ← PETRUS PALMÉR – TÁRSALAPÍTÓ, FORM US WITH LOVE

A prekariátus nem feltétlenül fizikai dolgozókból álló munkásosztályt jelent. Tagjai a társadalom bármely rétegéből származhatnak, így a tanult rétegekből is. Ennek ellenére tagjai sok szempontból kívülállónak érzik magukat, ezáltal jelentős változások forrásává válhatnak. Elképzelhető, hogy hátat fordítanak a nagyobb szervezeteknek és új, adott esetben bomlasztó szándékú szervezeteket hoznak létre. A prekariátus önmagában is nemzetközi mozgalommá válhat, amely megköveteli az önálló designt annak érdekében, hogy hatékonyan dolgozhassanak, átívelve ezáltal a virtuális és földrajzi határokat egyaránt.

29 %

– A HETENTE LEGALÁBB EGY NAPOT OTTHONRÓL DOLGOZÓK ARÁNYA

OTTHON AZ IRODÁBAN

Az új likvid munkamodellt a globalizáció, a digitalizáció és a kiszervezés jellemzi. A virtuális világban egyre gyakoribbá válik a hatáskörökön, telephelyeken, üzleti egységeken és kultúrákon átívelő munkavégzés, így az emberek gyakorlatilag „hazamehetnek”. Ugyanakkor a jelek szerint számos munkahely egyre inkább a szabadidős tevékenységeket alapul vevő területté alakul át, kombinálva a laza közösségi összejövetelekre, az étkezésre és az informális értekezletekre tervezett tereket. A Wood Bagots építészeti és tervezővállalat sydney-i stúdiójának otthonos hangulatot kölcsönöznek a meleg hangulatú faanyagok, a növények és a lógó csillárok, a konyhai stílusú pad, pedig újabb közös munkaterületet kínál. Már első pillantásra látszik, hogy az iroda egyre inkább az otthoni környezetre kezd hasonlítani. Fontos kérdés, hogy mindez milyen hatással van az ilyen környezetben dolgozóknak az otthonról és

az irodáról alkotott felfogására. Valószínűleg nem túlzás azt feltételeznünk, hogy az otthonról dolgozók hajlamosak oly módon dekorálni, hogy az támogassa munkájukat – és mindez fordítva is igaz. Egyes kormányok ugyanakkor elkezdték szabályozni, hogy az otthoni munka mikor és milyen formában elfogadható. Németországban a Munkaügyi Minisztérium szabályozza a felettesek által, munkaidőn kívül indítható hívásokat, azok beosztottjainak védelme érdekében. Franciaországban a szakszervezetek egy hasonló szellemű javaslattal megpróbálták betiltani a munkaidőn kívüli e-maileket. A technológia használatának betiltása adott időszakokban egy jelképes próbálkozás annak érdekében, hogy a dolgozó „másik oldala” – az állampolgár – ne szoruljon majd támogatásra és ne terhelje a későbbiekben a közellátó rendszert.

→ A KERESKEDŐKNEK KÖSZÖNHETŐEN MÁR A LEGTÖBB EMBER KÉPES MEGFIZETHETŐ MÓDON KÉNYELMES, LAZA ÉS BARÁTSÁGOS HANGULATOT TEREMTENI OTTHONÁBAN. AZ IRODÁNAK LÉPÉST KELL TARTANIA EZZEL, HISZEN NEM SZERETNÉNK, HOGY AZ EMBEREK CSAK AZÉRT DÖNTSENEK AZ OTTHONI MUNKA MELLETT, MERT AZ IRODÁJUK KÉNYELMETLEN. AZ EMBEREK SZERETNÉK, HOGY MUNKAHELYÜK AZ OTTHONIHOZ HASONLÓ KÉNYELMET NYÚJTSON, AHOL SAJÁT HOLMIJAIKAT IS ELHELYEZHETIK, SZEMÉLYES TERET ALAKÍTHATNAK KI ÉS EGYFAJTA KÖZÖSSÉGET HOZHATNAK LÉTRE. ← WAYNE HEMINGWAY, ALAPÍTÓ, HEMINGWAY DESIGN

A mikro-multik

Az otthoni munka egy másik aspektusa a tér, amit teremt. Ha például az irodabérlők az Egyesült Államokban a jelenleginél 20%-kal kevesebb területet használnának, a keresletcsökkenés az 1,25 billió dolláros összértékű piacon 250 milliárd dolláros irodai többletkapacitást okozna. Egy közelmúltbeli összehasonlító kutatás szerint a munkahelyek kötetlenebb, új világában számos szervezet indít „alternatív munkahelyi” programokat, amelyek a hagyományostól eltérő munkavégzési gyakorlatokat, körülményeket és helyszíneket ötvöznek. Emellett az intézménygazdálkodási adatok szerint a szervezetek alkalmazottainak 32%-a tekinthető mobil dolgozónak – aki munkaidejének kevesebb, mint a felét tölti a munkahelyen – 2013ban pedig a dolgozók 29%-a dolgozott hetente legalább egy napot otthonról, a három évvel korábbi 17%-hoz képest. Az otthonos hangulatú iroda tervezési lehetőségeinek eredményes kamatoztatásához az otthoni és a hagyományos irodai design valamennyi szempontjának egyesítésével kell új megoldásokat alkotni.

A VÁLLALATI KULTÚRÁRA FÓKUSZÁLÓ TERVEZÉS A SZÉTAPRÓZÓDOTT MUNKAKÖRNYEZETBEN

A mikro-multik

A SPONTÁN MUNKAHELY

69% 54

GLOBÁLIS SZINTEN A VEZETŐK, ÉPÍTÉSZEK ÉS TERVEZŐK SZERINT A MUNKÁLTATÓKNAK TÖBB LEHETŐSÉGET KELLENE BIZTOSÍTSANIA MUNKAVÁLLALÓINAK AZ OTTHONI MUNKAVÉGZÉSRE.

Egyre többen dolgozunk a hagyományostól eltérő módszerekkel és helyeken – például otthonról –, mind helyi, mind globális léptékben. Mobilitásunk növekedésével párhuzamosan a hagyományos irodai tér iránti igényünk tovább csökken, így számos épület kihasználatlan marad. Globális szinten az intézménygazdálkodási szakemberek, építészek és tervezők 69%-a gondolja úgy, hogy a munkáltatóknak több lehetőséget kellene biztosítaniuk dolgozóiknak az otthoni munkavégzésre. Ennek érdekében került bevezetésre az Alternatív Munkahely program is. Az otthon dolgozók számára a munkaterület kialakítása egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. Nem kizárt, hogy a jövőben a munkáltatóknak még a távmunkát végzőknek is ergonomikus bútorokat kell majd biztosítaniuk. E fejlődés egyik kihívása a vállalati kultúra összetartása. Még ha az irodán kívül – otthon, kávézóban vagy könyvtárban – folytatott munka sokak életét meg is könnyíti, a rendszeres interakció esetleges hiánya veszélyeztetheti a vállalati kultúrát, vagy akár annak kialakulását is. A Yahoo vezérigazgatója, Marissa Mayer ezért is tiltotta be 2013ban a távoli vagy irodán kívüli munkavégzés minden formáját a vállalatban.

→ A RUGALMASSÁG, A NYITOTT STRUKTÚRÁK ÉS A TETSZŐLEGES HELYRŐL VÉGEZHETŐ MUNKA IRÁNTI IGÉNY MAGÁBAN HORDOZZA A SZERVEZETI VAGY MUNKAHELYI KULTÚRA VAGY IDENTITÁS ELVESZTÉSÉNEK VESZÉLYÉT. ← INGRID BACKMAN – DIZÁJNER ÉS TÁRSTULAJDONOS, WHITE ARCHITECTS

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a spontán munkahely a jövőben is velünk marad. A dolgozók egyre inkább akadálytalanul végezhetik munkájukat akár kávézókban is és nem kell tartaniuk attól, hogy kiteszik őket, miután végeztek a kávéjukkal. Néhol még szoba is bérelhető a munkavégzéshez, így a kávézó és a közösségi munkavégzésre alkalmas terület közötti határ elmosódik.

DESIGN TIPPEK A MIKRO-MULTIK MAKROHATÁSAI A mikro-multinacionális munkaszemlélet elterjedése és annak az irodára, otthonra és egyéb helyekre gyakorolt hatása olyan új lehetőségeket teremt a design terén, amelyeknek a közös platformok kialakítására kell összpontosítaniuk, különböző digitális megoldások, irodai elrendezések, új vezetői stílusok és tervezési szempontok felhasználásával.

A mikro-multik

Így a Yahoo valamennyi munkatársának az irodában kellett dolgoznia, ugyanis a munkahelyi közös munka az erős és gyümölcsöző vállalati kultúra kialakulását hordozza magában. Ha az iroda kellemes környezetet kínál, akkor az emberek ott fognak összegyűlni, nem pedig más helyszíneken.

Emellett az emberek új helyeket fedeznek fel az egyedüllétre is, amelyeket aztán a piac is hasznosít. A megfelelő munkaterület iránti igény, például visszafordítja a könyvtárak népszerűségének hanyatlását. Bár kevesebb könyvet kölcsönöznek, sok diák és mobil dolgozó igényli a csendes helyet tanuláshoz és munkához. A hagyományos olvasóterem wi-fi-vel, konnektorokkal és kávégépekkel éled újjá. Az új, helyi és globális irodák sok és szokatlan helyet kínálnak a munkavégzésre, ám úgy tűnik, ezek mind működőképesek a mikromultinacionális réteg számára.

lorem ipusum

AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ MUNKAKÖZÖSSÉG A mikro-multik támogatása kreatív központokkal A munkahelyi környezet eredményes újratervezéséhez jóval tágabb értelemben kell gondolkodni az életünkről és a munkánkról, hiszen a mikro-multinacionális munka korszaka a társadalmi felépítésre is hatással van. A társadalom pedig közösségekből áll, így a közösségi megoldásokkal foglalkozó tervezőknek a szakterületeken is átívelő, közös munkához szükséges sokszínűség érdekében, elsősorban a közösségre kell összpontosítaniuk.

→ PROGRESSZIVITÁSRA ÉS KREATIVITÁSRA TÖREKSZÜNK. HOZZÁSZOKTUNK, HOGY KIHÍVÁSOK SŰRŰJÉBEN TALÁLJUNK ÚJ MEGOLDÁSOKAT, AMELYEKRE

A közös munkavégzésbe a kormány is invesztál, ugyanis a jelek szerint igen ösztönzően hat a gazdasági növekedésre. A Gensler által tervezett, a közelmúltban nyílt chicagói nonprofit együttműködési-technológiai központ, az „1871”, például részben Illinois állam 2,3 millió dolláros támogatásának köszönhetően jöhetett létre és a város egyedülálló, közösségileg aktív technológiai startupjait látja vendégül. Ezek a támogatások azonban nem csak a közösségi munkahelyeket célozzák meg. Több nagyvállalat, például a Procter & Gamble és a Lego is támogatják a modellt, és szabadúszókkal dolgoznak együtt az ötletelés és a termékfejlesztés során. Az elmúlt évtizedben számos vállalat vezetett be különböző együttműködési sémákat és közösségi gazdasági modelleket. Ezek a kezdeményezések azonban továbbra is főként alulról szerveződnek. Az emberek olyan hatékony technológiák segítségével működnek együtt, mint a közösségi hálózatok, mobileszközök és mobil fizetési rendszerek. Minden esetben egymástól kapják meg, amit szeretnének, nem pedig gyenge hatékonyságú vállalatoktól. Az egyenrangú felek közötti kereskedelmi kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a tömeg egy vállalathoz hasonlóan működjön, gyökeresen átalakítva ezzel a hagyományos üzleti modelleket.

FELTÉTLENÜL SZÜKSÉG VAN A MAI VILÁGBAN, AHOL SZINTE CSAK A VÁLTOZÁS ÁLLANDÓ. AZ ÚJ KÖRÜLMÉNYEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁS KÉPESSÉGE MINDEN EDDIGINÉL FONTOSABB SZÁMUNKRA ÉS ÜGYFELEINK SZÁMÁRA EGYARÁNT. ←

A mikro-multik

Jelenleg az Egyesült Államokban több, mint 500 közösségi munkahely létezik, világszerte pedig körülbelül 1300. A legtöbb embernek nincs mindig szüksége íróasztalra. Az íróasztalok és munkaeszközök megosztásának köszönhetően a közösségi munkahelyek 72%-a két év után nyereséget termel. Az Egyesült Államokban a michigani Grand Rapids városában négy nagy, de egymással nem versengő vállalat létrehozta a Grid70 közösségi designközpontot, amelyre kreatív téren mind a négy vállalat támaszkodhat. Az Impact Hub világszerte több, mint 60 városban működtet közösségi munkahelyeket, ahol a munkavállalók összegyűlhetnek a közös munka és alkotás, vagy akár csak a társaság kedvéért.

PAULINA LUNDSTRÖM – A KINNARPS MARKETING- ÉS KOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓJA

DESIGN TIPPEK SAJÁTOS SZERVEZETI EGYSÉGEK A közösségi munkaterületek iránti növekvő igény konkrét feladatokra vagy iparágakra szabott megoldások formájában kínál új tervezési lehetőségeket. Általános célú terek helyett, olyan területeket kell kialakítani, amelyek tükrözik az egyes mikro-multinacionális üzleti egységek jellegzetességeit, ösztönzik a kapcsolatépítést és támogatják az általuk végzett feladatokat.

A DESIGN JÖVŐJE Tanulmányunkban sorra vettük azokat a technológiákat, viselkedési mintákat, struktúrákat és demográfiai jelenségeket, amelyek jelentős szerephez jutnak majd az elkövetkező sokszínű évtizedben, valamint a munka új világa által kínált lehetőségek feltérképezése szempontjából egyaránt.

lorem ipusum

Megvizsgáltuk az általunk ÉpíTech-nek hívott megközelítést és azt, hogy a technológia és az építészet közötti kapcsolat nyomán hogyan tűnik el – legalábbis látszólag – a hagyományos iroda modell. Körbejártuk, hogy a digitális világ milyen hatással van együttműködésünkre a különböző szinteken. Megvizsgáltuk a trendet, melynek nyomán egyre nagyobb szerephez jut a jó közérzet és a pszichológia is egyre fontosabbá válik az introvertált és extrovertált személyiségeket egyaránt szem előtt tartó tervezés szempontjából. Megosztottuk gondolatainkat a hackerkultúráról és a craft punk designról, valamint az általuk okozott hatásokról és változásokról. Az irodai biológiától a mikro-multinacionális munkáig ez csak néhány példa a jövőben várható jelenségek közül. Izgalmas időket élünk, amikor kimondottan időszerű alaposan, új szemmel vizsgálni a különböző munkakörnyezeteket és bátran, új szemlélettel újragondolni őket a sokoldalú felhasználást véve kiindulópontként. A technológia, az építészet, a pszichológia és a fiziológia területeit átfogó együttműködés áll majd a modern munkaterületek és életterek megteremtésének középpontjában a befogadó design sokszínű évtizedében.

A KINNARPSRÓL A Kinnarps egy svéd, irodai megoldásokat kínáló vállalat, mely teljes körű innovatív és ösztönző munkakörnyezeti megoldásokat kínál. Jelenleg iparágvezetők vagyunk Európában, és világszerte több mint 40 országban rendelkezünk képviselettel. Kiindulópontunk, hogy a különböző típusú munkahelyeken az általunk tervezett környezet használói számára fenntarthatóságot, elégedettséget és jólétet biztosítsunk. Mi tartjuk kézben a teljes folyamatot, a koncepciótól kezdve a gyártáson keresztül a forgalmazásig és a telepítésig – mindezt azért, hogy a lehető legkisebb környezeti hatással maximális hatékonyságot és csúcsminőséget érjünk el. Több mint 70 éves múltunk az iparágban szilárd szakértelmet, tapasztalatot és hagyományt biztosít számunkra. A holnap munkakörnyezetére hatással lévő trendeket is folyamatosan elemezzük. Mindent azért, hogy az Ön számára a lehető legjobb eredményeket biztosíthassuk. A munkahely, ahol az Ön munkavállalói boldogok és az Ön vállalkozása virágzik. Más szóval: hiszünk az örömteli munkában.

FORRÁSOK: Könyvek: Cain, S. (2012). Csend: A hallgatás ereje egy harsány világban. New York, Crown Publishers. Knight. C. (2013). Mad Women: Herstory of Advertising. Olika Förlag. Plumbe, C et al. (2010) Innovating with People – The Business of Inclusive Design. Norvég Tervezői Tanács; 1. kiadás Sandberg, S. (2013). Dobd be magad! Nők több szerepben. Knopf Doubleday Publishing Group Standing, G. (2011). Prekariátus: az új, veszélyes osztály. London, Bloomsbury Academic.

Cikkek: Fischer, Nicolas Gustave et al. 2004. Effect of the Self schema. Journal of Environmental Psychology. 24. kötet, 1. szám, 131–140. o. Guidaa, A et al. (2009). The personalisation method applied to a working memory task: Evidence of long-term working memory effects. European Journal of Environmental Psychology. 21. kötet, 6. szám, 862–896. o.

Kutatási összefoglalók: Leesman-index, 2014. október – 70 306 válaszadó

Hivatkozások: www.gov.uk/government/news/four-generation-workplaces-on-the-rise-as-report-revealsthe-future-of-work www.en.wikipedia.org/wiki/Aging_in_the_American_workforce www.cipd.co.uk/pm/peoplemanagement/b/weblog/archive/2014/03/24/prepare-for-4g-agediverse-workforce-now-cipd-urges-employers.aspx www.hbr.org/2009/09/the-female-economy

www.economist.com/node/6800723 www.fortune.com/2014/07/08/women-ceos-fortune-500-1000/ www.youtube.com/watch?v=XX4xFjZPezA www.idrc.ocad.ca/index.php/about-the-idrc/49-resources/online-resources/articles-andpapers/443-whatisinclusivedesign www.pwc.co.uk/en_UK/uk/human-resource-services/issues/the-rising-cost-ofabsence-sickbills-cost-uk-businesses-29bn-a-year.jhtml www.theguardian.com/media/2010/aug/07/social-networking-friends-lonely www.berginsight.com/ReportPDF/ProductSheet/bi-globalm2m4-ps.pdf www.ccocouncil.org/site/defining-the-cco.aspx www.web-strategist.com/blog/2014/04/04/graphic-a-timeline-ofcorporations-in-thecollaborative-economy/ www.watson.ibm.com/cambridge/Projects/project2.shtml www.stjohnstreet.net/why-conventional-offices-are-on-the-way-out-andalternative-workspaces-are-on-the-rise/ www.freshbooks.com/blog/2014/01/30/coworking-space-should-you-run-yourbusiness-fromone/ www.business2community.com/human-resources/14-tools-productive-virtualteam0724033#!F88tu www.costar.com/News/Article/Changing-Office-Trends-Hold-Major-Implications-for-FutureOffice-Demand/146580 www.kingscross.impacthub.net/about-us/

KÉPEK: Evert F. Baumgardner – National Archives and Records Administration (30. o). iStock (13-14., 53. o.), Egyéb képek: Kinnarps. Illusztrációk: Elin Svensson – NU Agency AB.

Olyan új nézőpontokat és gondolatokat szeretnénk bemutatni, amelyekkel betekintést nyerhet abba, milyen jövő felé halad a munka világa, és milyen szerepet játszik a design ennek alakításában. Reméljük, hogy ez a jelentés hozzájárul majd a munka világában jelenleg zajló változásokkal kapcsolatos ismeretekhez és új ötletekhez. Előző jelentésünkben nyolc olyan változásról volt szó, amelyet különösen fontosnak találtunk bemutatni. Az egyik ezek közül a látható designtól a designalapú gondolkodásra való áttérés. Ennek lényege egy elképzelés, miszerint a jövő munkahelye igen különböző lesz majd a maitól, a sikeres vállalatok pedig tudományosabb módon fogják megközelíteni az irodai tervezési folyamatokat. A jelentéshez készített trendkutatásunkban úgy döntöttünk, hogy még mélyebben térképezzük fel ezt a területet, hiszen számos olyan izgalmas részletet rejtett, amely kétségtelenül nagy hatást gyakorol majd a jövőre. Ezért a következő fő kérdést tettük fel magunknak, a Kinnarps trendekkel foglalkozó csapatának és számos nemzetközileg elismert szakértőnek: Milyen lehetőségeket kínál az előttünk álló sokszínű évtized a munkahelyi design területén? A Kinnarps jövőkutató workshopjain elhangzott gondolatokat öt trendben

összesítettük: SOKSZÍNŰSÉGRE TERVEZÉS – Hogyan kell a designnak választ adnia a tömegigényekre? KÖZÉRZET – Hogyan igazodik a munkakörnyezetet elménkhez és testünkhöz? ÉPITECH – Hogyan járul hozzá az analóg és a digitális tervezés a jövő munkahelyének megteremtéséhez? CSAPATMUNKA A TÖMEGES EGYÜTTMŰKÖDÉS KORSZAKÁBAN – Hogyan valósul meg a határok nélküli együttműködés? A MIKRO-MULTIK – Hogyan segíti a kapcsolatokkal átszőtt világ az egyéni igényekhez közelebb álló kapcsolatok kialakítását? Ez az öt trend számos szempontból alapvetően fogja megváltoztatni a munkával töltött mindennapjainkat, az átgondolt tervezés pedig kulcsfontosságú lesz e sokszínű évtizedre szabott munkahelyek és életterek kialakításában. Ha többet szeretne megtudni a Kinnarps trendekkel kapcsolatos munkájáról, keresse fel a következő címet: www.kinnarps.com/trend