National Geographic 2016 Január by Király Gyula

PLUSZ

2016 . JA N UÁ R

JUNIOR

ÚJ NAGYROVAT

VÉRESEN KOMOLY PUSZTULNAK A KESELYŰK, AZ ÁLLATVILÁG TAKARÍTÓI

695 FT I SK: 3,78 € I 13,9 LEI I 340 DIN 16001

9 771589 366009

VÉKONY JÉGEN OLVAD AZ ÉSZAKI-SARKVIDÉK ÁLDÁS VAGY ÁTOK? ÁZSIAI GUMIŐRÜLET VISSZA A VADONBA! ELMEGYÓGYÁSZ TERMÉSZET ANYAJOGÚ TÁRSADALMAK NŐKÖZPONT

14 . ÉV FOLYA M • 1. SZ Á M

24 2016. JANUÁR

24 Jégfogyatkozás

74 Véresen komoly

Mi lesz, ha eltűnik az Északisarkvidék tengeri jege? Írta Andy Isaacson Fényképezte Nick Cobbing

42 Elmegyógyász természet Túlhajszolt agyunk megnyugvást talál a zöldben. Már a park, a kert nyugalma gyógyír lehet zaklatott szellemünk számára. Írta Florence Williams Fényképezte Lucas Foglia

60 Gumi őrület Nő az eladott autók száma, egyre több gumiabroncsra van szükség. A kereslet kielégítésére telepített gumifaültetvények átformálják Délkelet-Ázsiát: sok pénzt hoznak, és sokat ártanak a környezetnek.

Piszkos munka a keselyűké: ők takarítják el a tetemeket. Egyedszámuk vészesen csökken, így hamar ki kell találnunk, hogyan menthetjük meg őket. Írta Elizabeth Royte Fényképezte Charlie Hamilton James

100 Nőközpont India északkeleti részén szokatlan társadalmi berendezkedésű apró falu rejtőzik. Lakosai a mai napig a törzs ősi, anyai leszármazáson alapuló rendje szerint élnek. Írta Jeremy Berlin Fényképezte Karolin Klüppel

Fotó: Charlie Hamilton James

TABLÓ Yosemite-völgy, Washington, Serengeti Nemzeti Park

ZANZA

VILÁGKÉP Csapkod vagy verdes? Harapós fényforrás

Párhuzam Pikkelyes hátizsák

Mozaik Páfrány a zászlón

Ökotudat Kert a betondzsungelben

Vakmerő Ürge-Vorsatz Diána klímakutató

106 JUNIOR Északi jégtánc | Gyomorforgatók Balszerencsés feltalálózseni Agy, idő, ﬁgyelem

Írta Charles C. Mann Fényképezte Richard Barnes

A borítón Vér csöppen a falatozásban pillanatnyi szünetet tartó karvalykeselyű csőréről.

Lapindító

Plusz Fizessen elő ő a magazinra, és legyen Ön is a National Geographic Társaság tagja! gja! Ajánlatunk a 16–17. oldalon. ld l

Anzix A tűz földjén

114

Keresőben

124

Apró részletek Rétegelt idő

127

Elemi ösztön Agancsos kérdés

128

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK MEGJELENÉSE: 2016. FEBRUÁR 3. E L Ő F I Z ET É S : Fizessen elő a National Geographic Magyarország magazinra! Kérdéseivel hívja a (06) 1 510-0888-as telefonszámot! E-MAIL: ngeloﬁzetes@centralmediacsoport.hu INTERNET: ng.hu ngmagyarorszag

NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG FŐSZERKESZTŐ-ÜZLETÁG-IGAZGATÓ

Lipták Tímea

ifj. Vitray Tamás MŰVÉSZETI VEZETŐ Heltai Csaba Bordás Veronika TERVEZŐSZERKESZTŐ Botyánszki Zsolt NEMZETKÖZI KOORDINÁTOR Erdélyi Ilona SZERKESZTŐSÉG VEZETŐSZERKESZTŐ

CENTRAL MÉDIACSOPORT ZRT.

SZERKESZTŐ

Boross Anna, Merkl Ottó, Molnár Eszter, Sárváry Gabriella, Sellei Iván, Straky Zoltán, Szabó Márta

1037 Budapest, Montevideo u. 9.

KÖZREMŰKÖDŐK

BRANDMENEDZSER

Kelenföldi Rita

1037 Budapest, Montevideo u. 9. telefon: (06) 1 437-3600 e-mail: ng@centralmediacsoport.hu internet: www.ng.hu

SZERKESZTŐSÉG

Selmeczi Andrea, telefon: (06) 1 437-3639, e-mail: andrea.selmeczi@cmsales.hu

HIRDETÉSI INFORMÁCIÓ LAPREFERENS

Minden jog fenntartva © 2016 National Geographic Society A National Geographic® név és a sárga címlapkeret nemzetközileg bejegyzett védjegyek. Meg nem rendelt kéziratokért és illusztrációkért a National Geographic Magyarország nem vállal felelősséget. Olvasóink leveleit a Fórum rovatban rövidítve és szerkesztett formában közöljük, a közzétett vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Képfeldolgozás: Central Médiacsoport Repro Nyomtatás: RR. Donnelley Sp. Zo.o. HU ISSN 1589-3669 Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizethető a www.mc.hu internetes oldalon, valamint a kiadóban a (+36) 1 510-0888-as telefonszámon, valamint személyesen a 1037 Budapest, Montevideo u. 9. szám alatt, hétfőtől péntekig 10-től 16 óráig. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél valamint megrendelhető emailen: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon 0680-444-444-es számon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: Tel: 0680-444-444, Fax: 061-303-3440, email: hirlap@posta.hu. A lap kézbesítése a megjelenéstől számított második munkanapig történik.

A National Geographic Társaság világszerte sok helyütt működő közhasznú szervezet. Célkitűzése, hogy bolygónk felfedezésére ösztönözzön, riportjaival megvilágítsa a tényeket, fejleményeket, és mindezek révén tanítson, tudást adjon.

telefon: (06) 1 437-1100, telefon/fax: (06) 1 437-3737 www.centralmediacsoport.hu FELELŐS KIADÓ:

Varga Zoltán VEZÉRIGAZGATÓ

GAZDASÁGI IGAZGATÓ: Postásy Csaba EMBERIERŐFORRÁS-IGAZGATÓ: Gáspár Andrea TERJESZTÉSI IGAZGATÓ: Somlainé Szlávik Éva MŰSZAKI IGAZGATÓ: Gellért Katalin ÉRTÉKESÍTÉS: CM SALES KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: Steff József

A Central Médiacsoport Zrt. csatlakozott a társszabályozási rendszerhez és magára nézve kötelezőnek ismeri a Magyar Lapkiadók Egyesülete honlapján megjelent Magatartási Kódex rendelkezéseit. További információért keresse a www.mle.org.hu honlapot. LICENCTULAJDONOS: © 2016 National Geographic Partners, LLC.

További előfizetéssel kapcsolatos információk, elektronikus ügyfélszolgálatunkon: http://ugyfelkapu.mc.hu Előfizethető külföldre és külföldről a HELIR-nél, 1089 Budapest, Orczy tér 1., telefon: (06-80) 444-444, (+36) 1 477-6384, fax: (+36) 1 303-3440, e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu, továbbá előfizethető külföldről a Hungaropress Kft.-nél, 1097 Budapest, Táblás u. 39., telefon: (+36) 1 348-4060, fax: (+36) 1 348-4065, e-mail: elofizetes@hungaropress.hu, ügyintézés a honlapon keresztül: www.hungaropress.hu Egyéves előfizetés (12 lapszámra) 8340 Ft, féléves előfizetés (6 lapszámra) 4170 Ft, a díjak csak belföldi kézbesítés esetén érvényesek. A lap ára: 895 Ft | SK 4,87 € | 17,8 LEI | 440 DIN Kiadónk mindenkor érvényes Előfizetési Általános Szerződési Feltételei, valamint az adatvédelmi nyilatkozatunk megtekinthetők a www.mc.hu weboldalon. Külföldre árusításos úton terjeszti: Color Interpress Kft., 1039 Budapest, Hatvany L. u. 14., telefon: (+36) 1 243-9232. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az Observer. A National Geographic Magyarország eladási adatait a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditálja.

NATIONAL GEOGRAPHIC MAGAZINE EDITOR IN CHIEF

Susan Goldberg Jamie Shreeve

DEPUTY EDITOR IN CHIEF MANAGING EDITOR:

David Brindley. EXECUTIVE EDITOR ENVIRONMENT: Dennis R. Dimick. Dan Gilgoff. DIRECTOR OF PHOTOGRAPHY: Sarah Leen. David Lindsey. CREATIVE DIRECTOR: Emmet Smith CARTOGRAPHY, ART AND GRAPHICS: Kaitlin M. Yarnall

EXECUTIVE EDITOR DIGITAL:

EXECUTIVE EDITOR NEWS AND FEATURES: EXECUTIVE EDITOR

INTERNATIONAL EDITIONS EDITORIAL DIRECTOR:

Darren Smith. MULTIMEDIA

EDITOR:

Amy Kolczak. DEPUTY EDITORIAL DIRECTOR: Laura L. Ford. PRODUCTION: Beata Kovacs Nas

EDITORS ARABIC:

Alsaad Omar Almenhaly. AZERBAIJAN: Seymur Teymurov. BRAZIL: Angélica Santa Cruz. BULGARIA: Krassimir Drumev. CHINA: Bin Wang. CROATIA: Hrvoje Prǅiǅ. CZECHIA: Tomáš Ture̷ek. ESTONIA: Erkki Peetsalu. FARSI: Babak Nikkhah Bahrami. FRANCE: Jean-Pierre Vrignaud. GEORGIA: Levan Butkhuzi. GERMANY: Florian Gless. HUNGARY: Tamás Vitray. INDIA: Niloufer Venkatraman. INDONESIA: Didi Kaspi Kasim. ISRAEL: Daphne Raz. ITALY: Marco Cattaneo. JAPAN: Shigeo Otsuka. KOREA: Junemo Kim. LATIN AMERICA: Fernanda González Vilchis. LATVIA: Linda Liepiͷa. LITHUANIA: Frederikas Jansonas. NETHERLANDS/BELGIUM: Aart Aarsbergen. NORDIC COUNTRIES: Karen Gunn. POLAND: Martyna Wojciechowska. PORTUGAL: Gonçalo Pereira. ROMANIA: Catalin Gruia. RUSSIA: Alexander Grek. SERBIA: Igor Rill. SLOVENIA: Marija Javornik. SPAIN: Josep Cabello. TAIWAN: Yungshih Lee. THAILAND: Kowit Phadungruangkij. TURKEY: Nesibe Bat. ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK Az előfizetés 12 lapszámot tartalmaz. Amennyiben kérdése, észrevétele van az előfizetéssel kapcsolatban kérjük, hívja ügyfélszolgálati munkatársainkat a 06-1-510-0888-as telefonszámon (H-CS: 8-17 óráig, P: 8-16 óráig) vagy jelezze azt a http://ugyfelkapu.mc.hu oldalon. Ajánlatunk kizárólag belföldi kézbesítési cím esetén érvényes. Jelen akció nem vonható össze a National Geographic és kiadónk egyéb meghirdetett akcióival. Az előfizetői ár az előfizetés időtartama alatt nem minden esetben tartalmazza a laphoz csomagolt termékeket. Az előfizetéssel Ön hozzájárul ahhoz, hogy a Central Médiacsoport Zrt. megadott személyes adatait marketing akciókhoz és promóciókhoz felhasználja. Kiadónk mindenkor érvényes Előfizetési Általános Szerződési Feltételeit megtekintheti a www.mc.hu weboldalon. *A kedvezmény mértéke a lap 895-Ft-os árához képest értendő.

Lapindító

Kedves Lilla, Bence és mindenki más ifjabb, junior olvasónk! Nektek írok most, hozzátok fordulok. Reménykedem, sőt boldog vagyok: nagyon örülök annak, hogy örökké kérdeztek, hogy mindig válaszokat vártok. Már nem divat tudni, még kevésbé jobban tudni. Meg kell hát becsülnünk benneteket. Lassan eljön az idő, amikor – tetszik vagy nem tetszik – a jövőt nektek kell majd intéznetek. És valljuk be: bizony, bonyodalmas jövőt hagyunk rátok. Elég rondák a kilátások. Jó tudni, hogy nektek még jó tudni. Nekünk pedig most az a legfőbb dolgunk, hogy segítsünk nektek – még jobban tudni.

Ifj. Vitray Tamás, vezetőszerkesztő

Junior – új nagyrovatunkat legifjabb olvasóinknak szánjuk. Azoknak, akiknek soha be nem áll a szájuk. Akik állandóan kérdeznek. Akik már most mindig mindent jobban akarnak tudni…

FOTÓ: PROFIMEDIA

TABLÓ

CSAK VAD HELY LEGYEN A 29 éves John Muir 1868 márciusában megállított egy járókelőt San Franciscóban, és megkérdezte, merre jut ki a városból. „Hova akar menni?” – kérdezte a döbbent férﬁ. „Bárhová, csak jó vad hely legyen!” Muirt útja végül a Yosemite-völgybe vitte. Ez a vidék lett természetvédő mozgalmának szellemi központja, és az ország harmadik nemzeti parkja.

A Yosemite-völgy panorámafotójához Stephen Wilkes fotós 26 óra alatt nem kevesebb mint 1036 képet készített; némelyiket hajnali háromkor, amikor a telihold megvilágította az El Capitan oldalát. Azután a legjobb képekből digitális montázst készített. Módszeréről bővebben is írunk a 127. oldalon.

TAVASZ A VÁROSBAN Áprilisban már virágzik a cseresznyefa Washingtonban, a West Potomac Parkban. Gyönyörűek az amerikai Nyugat nemzeti parkjai, de a városi parkokat jóval többen keresik fel. A National Mall and Memorial Parks rendszerébe tartozó parkok évente összesen 24 millió látogatót fogadnak – majd kétszer annyit, mint a Yellowstone, a Yosemite és a Grand Canyon együttvéve.

Wilkes szerint aligha akad turista Washingtonban, aki így láthatta volna a National Mallt és az emlékműveket. Daruról, 15 méteres magasságból, 16 óra alatt 3711 képet készített, majd a legjobbakból digitális úton makulátlan montázst, tökéletes panorámaképet varázsolt.

PARKMENTŐ DÖNTÉS Tanzániában a 15 ezer négyzetkilométernyi Serengeti Nemzeti Parkon évről évre több millió gnú, zebra és gazella vonul át. Ragadozók is követik őket. Mint minden védett terület, a Serengeti is sziget: olyan ősi világ, amely csak azért maradhatott fenn mindmáig, mert az ember (önszántából vagy kényszerűségből) megfogadta, hogy nem dúlja föl.

Wilkes 30 órát töltött egy krokodilvadász leskunyhójában, amelyet 5 méter magas emelvényre helyeztek. Napelemekkel működtetett felszerelésével 2260 képet készített az itatóhelyre sereglő állatokról, és ezekből állította össze montázsát.

ZANZA Honnan származik a laktóztolarencia? Bronzkori leletek tanúsága szerint még az i.e. III–I. évezredben is kevesen tudták megemészteni a tejet Eurázsiában. A korábbi vélemények szerint a laktóztolerancia az újkőkorban, az élelmiszer-termelés megindulásával a Balkánon vagy a Közel-Keleten alakult ki. Egy nemzetközi, magyar kutatók részvételével végzett vizsgálat azonban kimutatta, hogy a tehéntej fogyasztását lehetővé tevő génmutáció az i.e. III. évezred elején, a Kaukázusból származó jamnaja pásztorokkal érkezett térségünkbe – igaz, földrészünkön csak jóval később terjedt el.

4,2 milliárd

i.e. III–I. évezred

A kétnyelvűség vitathatatlan előnyei Milyen hatása van agyunkra, ha két vagy több nyelvet tudunk – függetlenül attól, hogy gyerekként, ﬁatalként vagy felnőttként tanultuk meg? Okosabbak nem feltétlenül leszünk, de az biztos, hogy a többnyelvűség segíti elménket abban, hogy egészséges működése fennmaradjon. A kutatásokból az derült ki, hogy a többnyelvűek agyának szürkeállománya több neuront, illetve idegsejtkapcsolatot tartalmaz. Ilyen módon bizonyos agyterületeik aktivitása nőhet, amikor másik nyelvet használnak. Úgy is mondhatjuk, hogy többnyelvűnek lenni egyfajta agytornát jelent. Más vizsgálatok szerint a többnyelvűség akár 4-5 évvel is késleltetheti a demenciát és az Alzheimer-kór kezdeti tüneteinek megjelenését.

A cicák a macskazenét szeretik

Tiszta vizet a pohárba! Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint 4,2 milliárdnyian jutnak a világon vezetékes vízhez, 2,4 milliárdnyian pedig egyéb, viszonylag biztonságos módon közkutakról, forrásokból nyerik a vizet – 2,6 milliárddal többen, mint 1990-ben. A becslések szerint évente több mint félmillióan halnak meg fertőzött ivóvíz okozta betegségekben. 2025-ben a világ népességének fele vízben szegény területeken fog élni.

Akik macskájuk szórakoztatására hagyják bekapcsolva a rádiót, amikor elmennek hazulról, nem tesznek az állat kedvére, derül ki egy friss tanulmányból. A kutatók arra kerestek választ, hogyan reagálnak a macskák az embereknek szóló muzsikára, illetve arra, amelyet magas frekvenciájú macskahangokból komponáltak. Az állatokat többnyire hidegen hagyta a klasszikus zene, ugyanakkor jól reagáltak a nekik írt dallamokra – olykor még a hangszóróhoz is hozzádörgölőztek. „Igyekszünk rávezetni az embereket, hogy alaposabban gondolják meg, kinek szánják a zenét, kit akarnak szórakoztatni valójában” – öszszegzi céljaikat Charles Snowdon, a Wisconsini Egyetem pszichológusa. FOTÓK: PROFIMEDIA. ILLUSZTRÁCIÓ: MARC JOHNS (JOBBOLDALT LENT)

A Cherenkovteleszkóprendszer az űrből érkező, a csillagrobbanások során szétszóródó, vagy a fekete lyukak mellett felgyorsuló nagy energiájú részecskéket ﬁgyeli majd. Az építkezés egy év múlva kezdődik Chilében és Spanyolországban. A harmincegy ország együttműködésével induló projekt célja a kozmikus sugárzás eredetének és szerepének feltárása, a fekete lyukak körül tapasztalható részecskegyorsulás beható vizsgálata. Az eredmények közelebb vihetnek a világegyetem nagy részét alkotó sötét anyag jellegének meghatározásához is.

1Fölmelegedés, Celsius-fok és ami vele jár A végleges eredmények még váratnak magukra, de a 2015-ös globális átlaghőmérsékleteknél nem észleltek magasabbakat, mióta csak ezeket az adatokat rögzítik. Az iparosodás kezdetéhez viszonyított melegedés értéke akár a jelentős küszöbértéknek számító 1 Celsius-fokot is elérheti, olvasható az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének jelentésében. A számítások, komoly aggodalomra adnak okot, de ha sikerül betartani a nemrégiben befejeződött párizsi klímacsúcs célkitűzéseit, még meg lehet állítani a kedvezőtlen folyamatokat.

Oroszország betiltotta az eresztőhálót Az akár 32 kilométer hosszú eresztőhálókat lazacra halászó japán és orosz hajók használták a Csendes-óceán északkeleti részén. A világtengerekben itt pusztul el a legtöbb madár a halászhálók miatt: a BirdLife madárvédő szervezet becslése szerint évente 140 ezer madár és rengeteg emlős pusztul el a hálókba gabalyodva. A szervezet óriási előrelépésnek értékelte az orosz döntést, és a helyi halászok bevonásával tovább dolgozik azon, miként mérsékelhető az emiatt elpusztuló, halászati szempontból értéktelen „zsákmány” mértéke.

31 ország 140 ezer madár

Tartósítás kék fénnyel? A Szingapúri Egyetem kutatói megállapították, hogy a kék LED dióda fénye bizonyos körülmények között antibakteriális hatású. A LED fénye akkor bizonyult a leghatásosabbnak, ha 4 és 15 Celsius-fokon, enyhén savas, 4,5 pH-értékű közegben világították meg a kutatók az élelmiszerekben leggyakrabban előforduló kórokozókat: a szalmonella, a lisztéria, valamint a kólibaktériumot. A kutatók magyarázata szerint a baktériumokban található fényérzékeny anyag a LED fényével megegyező hullámhosszú fényt nyeli el, ez pedig a sejt pusztulásához vezető folyamatokat indít el.

FOTÓK: PROFIMEDIA; KIVÉVE: ERESZTŐHÁLÓ: MARKUS VETEMAA; TELESZKÓPRENDSZER: CHERENKOV TELESCOPE ARRAY (CTA)

pH 4,5

VILÁGKÉP Vad d dolgok A

A A

Csapkod vagy verdes? Közép- és Dél-Amerika vadonában különös látvány fogadja az erdőjárót: barnás színű vagy teljesen áttetsző szárnyú lepkék siklanak alig valamivel a talaj fölött. „Mint a levelek a patak víztükrén” – fogalmaz Phil DeVries, a New Orleans-i Egyetem rovarkutatója. Ezek a lepkék mozgásukkal a „párnahatás”-nak nevezett aerodinamikai jelenséget illusztrálják: a szilárd felszín közelsége növeli a szárnyukra ható felhajtóerőt és csökkenti a közegellenállást. Amikor a repülőgép leszáll, rövid ideig úgy érezni, mintha lebegne – ez ugyancsak párnahatás. DeVries egy nemrég közzétett tanulmányában kimutatta, hogy (egy fajuk kivételével) valamennyi múzsalepke ezzel az energiahatékony repülőmódszerrel vitorlázik a talaj ffölött. Evolúciós titkuk: elülső sszárnyuk hosszabb, mint szárnyukkal verdesve repülő sz rokonaiké. – Jeremy Berlin rok

Az e elülső szárny alakja A Szárnyverdesve repül: legalább 12 centiméterrel a talaj felett. A múzsalepkék és a szemeslepkék szárnyverdesve repülő (A) és siklórepülő (B) képviselői nemi kétalakúság, élőhely, valamint szárnyalkat (jobbra) tekintetében is különböznek. B A lepkék képe méretarányos.

B Siklórepül: 12 centiméternél kisebb magasságban a talaj felett.

FOTÓK: REBECCA HALE, NG, ROVARTANI TANSZÉK, NEMZETI TERMÉSZETRAJZI MÚZEUM, SMITHSONIAN INSTITUTION (NMNHSI). ILLUSZTRÁCIÓ: NG ART. FORRÁS: PHIL DEVRIES

Párhuzam TOBZOSTÁSKA

Pikkelyes hátizsák Elég egy pillantás, és a tobzoska máris barátságtalan gombóccá tekeredik, a külvilág csak egymásra lapuló pikkelyeit látja. Ugyanígy csukhatónyitható a tobzoska – vagy tatu – védekezési elve alapján tervezett hátitáska: az egymásra csúsztatható pántok alatt rejlő tágas térben kényelmesen elfér egy táblagép, egy pár cipő vagy néhány könyv. A számos nemzetközi formatervezési díjjal elismert termék egyes verziói újrahasznosított autógumiból készülnek, ezért készítésük módja igencsak különbözik a hasonló háti alkalmatosságok gyártásának szokásos szabás-varrási eljárásaitól. „A természetben már bevált, termékeinknél is használható módszereket kerestünk, így fordult ﬁgyelmünk a tobzoskák felé. Tanulmányoztuk, hogyan gömbölyödnek össze, majd göngyölik ki magukat újra, és tapasztalataink ígéretes kiindulópontot jelentettek” – magyarázta Ralph Toma, a vállalkozás elnök-vezérigazgatója a márkának is nevet adó emlősről. A vásárlók körében hamar népszerűvé lett hátizsák sikerén felbuzdulva a cég további „tobzostáskákat”, illetve azonos elven nyílózáródó termékeket tervez piacra dobni. Mottójukhoz híven egyéb termékeiknél is a természetet tekintik ihletforrásnak; elsősorban a biomimikri eszköztárából terveznek válogatni. – Bordás Veronika

A csak Ázsiában és Afrikában honos tobzoskák magyar neve arra utal, hogy testüket a fenyőtoboz pikkelyeihez hasonló elrendeződésben fedik a lemezek.

FOTÓK: JOEL SARTORE / PHOTO ARK; PANGOLIN BAG

VILÁGKÉP

Haladó tudomány

David Gruber speciális, kék fényt kibocsátó „bioﬂuoreszcens fényképzőgéppel” fotózott, a macskacápa zöld fényt bocsátott ki.

Harapós fényforrás Bizonyos tengeri állatok különleges szerkezetű bőre elnyeli a tenger mélyére lejutó mélykék fényt, és neonzöld, narancs-, illetve vörös színű fényt bocsát ki. A National Geographic Társaság támogatásával kutató David Gruber tengerbiológus és búvár, a téma szakértője, medúzáknál, koralloknál, egy tengeriteknősnél és több mint kétszázféle halnál mutatta ki az úgynevezett fluoreszcencia jelenségét. Gruber újabban már nem csupán a biofluoreszcens állatok küllemét, látásukat is tanulmányozza. Kérésére a Cornell Egyetem szemspecialistája megvizsgált egy fluoreszkáló pöttyös macskacápát (fent). A mi szemünk színek széles skáláját érzékeli; Gruber szerint ez a cápa csak a kék-zöld színtartományban lát – abban viszont pompásan. Speciális fényképezőgépe segítségével, amely ugyanabban a fénytartományban működik, amelyben a macskacápa szeme, Gruber most azt akarja kideríteni, miként segíti a biofluoreszcencia az állatot az álcázásban és a szaporodásban. Reméli, hogy cápaszemű kamerája bepillantást enged majd a fénykibocsátó halak rejtélyes világába. – Patricia Edmonds FOTÓ: DAVID GRUBER

Márkaminőség

Szavazzon a jelöltekre az ng.hu weboldalon! Adamkó Péter

Hardi Richard

Barlangkutató és barlangi mentő, országos riasztásvezető. Ha jön a riasztás, mozgósítja a kollégákat, mentő-, tűzoltó- vagy rendőrautót rendel, aztán kék fény, sziréna, száznegyvenes tempó – irány a barlang, esetleg Dobogókő vagy a Rám-szakadék, ahol menteni kell.

Szemorvos és szerzetes, húsz éve gyógyítja Afrika szívében szürke hályogban szenvedő betegeit a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Sokaknak ez az egyetlen esélyük arra, hogy ne vakon és kiszolgáltatottan éljék le az életük hátralevő részét.

Barki Gergely, Molnos Péter

Dr. Kis Zoltán, Pályi Bernadett

A két művészettörténész olyan elveszett, eltűnt magyar műremekek után kutat, amelyekről már csak egykori beszámolók, fotográﬁák alapján tudunk.

Egyebek között az ebola vírusát is vizsgálják az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában. A virológiai főosztály munkatársai Guineában is folytattak járványügyi kutatómunkát.

Braun Mihály

Máté Bence

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének főmunkatársa. A klímaváltozást kutatja – olykor igazán extrém körülmények között.

Még csak harmincéves, de tizenöt évesen már díjakat nyert, ma az egyik legtehetségesebb természetfotósként tartják számon – nem csak nálunk, a világban is. Itthon eddig ötször volt Az Év Természetfotósa, legutóbb éppen tavaly novemberben.

Victorné Erdős Eszter

Meskó Bertalan

Református lelkész, a ráckeresztúri Drogterápiás Otthon vezetője. A gyógyulás fontos részének tartja a csoportos és egyéni foglalkozásokat, a közös munkát, egymás segítését és Isten igéjét.

Orvosi jövőkutató, harmincéves korára már kormányok és szilícium-völgyi cégek hívják, beszéljen nekik arról, hogyan képzeli a gyógyítás jövőjét. Azt vallja, technológia nélkül nincs emberséges jövő.

Hajdú D. András

Molnár Zsolt

Fotóriporter, multimédia-készítő, de mindenekelőtt dokumentarista fotográfus. Számos más, rangos díja mellett 2015-ben kategóriaelső lett a nemzetközi Picture of the Year versenyen. Kerüli a kompromisszumokat, gyűlöli a felszínességet, szenvedélyesen keresi az igazságot.

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa a természettel szoros kapcsolatban élők apáról ﬁúra hagyományozott ökológiai tudását vizsgálja a néprajztudomány eszközeivel.

Támogassa előﬁzetése 1%-ával egy magyar kutató munkásságát! Akciós előﬁzetési ajánlatunkat keresse az ng.hu-n.

A National Geographic Magyarország magazin előfizetőjeként Ön is tagja lesz a világ legnagyobb tudományos társaságának, a National Geographic Societynek, és hazai kutatók, felfedezők tevékenységét támogathatja. A National Geographic magazin előfizetőjeként mostantól előfizetési díja 1%-áról Ön rendelkezhet. Szavazzon az ng.hu weboldalon, hogy a tíz – a magazinban már bemutatott – magyar tudományos személyiség közül Ön kinek a munkáját támogatná előfizetési díja 1%-ával! Szavazni 2016. január 15. és február 15. között lehet. A legtöbb szavazatot kapott kutató részére a 2016. január 1. és 2016. december 1. között befizetett előfizetési díjak nettó összegének 1%-át a National Geographic magazin összegyűjti, és év végén a szavazás nyertesének átadja.* A szavazás győztesét bemutatjuk az ng.hu oldalon, és terveink szerint a magazin márciusi számában.

További részletekért és információért kattintson az ng.hu oldalra. * Amennyiben a nyertes magánszemélyként veszi át a támogatás összegét, úgy a hatályos jogszabályoknak megfelelően megállapított személyijövedelemadó-előleggel csökkentett összeg kerül kiﬁzetésre.

Mozaik MEGÚJULÓ LOBOGÓ

A mai zászló...

...és vetélytársa

vs. 1

Kiesett versenytársak 2

Páfrány a zászlón Fekete-kék háttér előtt ívelő páfrányág válthatja föl tavasszal a jó öreg Union Jacket az új-zélandi zászlón; a Dél Keresztje csillagkép viszont marad. A nemzeti lobogóról folyó vita már több évtizedes múltra tekint vissza a szigetországban. A lakosság a jelek szerint nem érzi magáénak a brit gyarmati múltra emlékeztető lobogót: Peter Fraser miniszterelnök már a második világháború idején javasolta, hogy maori motívum is kerüljön a zászlóra. Az ötlet elsikkadt, a csere gondolata pedig csak az 1970-es években merült föl újra. Azóta viszont, bár eddig soha nem kapott kellő támogatást, évtizedről évtizedre újra napirendre kerül. A felmérések szerint az új-zélandi társadalom ma is megosztott a kérdésben: a változás hívei szerint a jelenlegi zászló elavult, ráadásul az ausztrál lobogóra is nagyon hasonlít – ideje lenne más, az új-zélandi hagyományokat és identitást méltó módon és jövőbe mutatóan kifejező zászlóra cserélni. Az ellenzők a zászlóterv cseréjének tetemes költségeit hozzák fel érvként. A kormány felhívására 2015 júliusának közepéig tízezernél is több zászlóterv érkezett. A lista előbb negyvenesre szűkült, majd bizottság választotta ki a négy döntőst; a hegycsúcsot ábrázoló terv csak később, a szavazók nyomására került be a versenybe. Az új-zélandiak az interneten és postai úton szavazva választották ki régi lobogójuk egyetlen vetélytársát, és idén márciusban döntenek majd arról, felválthatja-e vagy sem az új-zélandi növényvilág jellegzetes képviselőjét ábrázoló zászló a gyarmati időkre utaló lobogót. A szavazás kötelező érvényű lesz, vagyis minden bizonynyal hamarosan pont kerül a hosszú vita végére. – BV

1 Ezüst páfrány Tervezte: Kyle Lockwood A zászlót átlósan átszelő növénymotívum több mint 160 éve Új-Zéland nem hivatalos jelképe. A kék szín a Csendes-óceánt és az eget jelképezi, a négy csillag pedig a Dél Keresztjét, utalva az ország fekvésére, valamint a tengerjáró nép hagyományaira. 2 Vörös orom Tervezte: Aaron Dustin A fordított V formájú minta a hagyományos maori szövést, a ta¯nikót idézi, és a Déli-Alpokat létrehozó két tektonikus lemez ütközésére utal. 3 Piros-kék páfrány Tervezte: Kyle Lockwood Az első változattól csak színében eltérő terv vöröse a nemzeti örökséget és az áldozatokat idézi, kékje a Csendesóceánt és az égboltot jelképezi. 4 Fekete-fehér páfrány Tervezte: Alofi Kanter A színösszeállítás a keleti filozófiák jin-jangját idézi, a fölfelé törekvő növénymotívum a nemzeti büszkeséget jeleníti meg. 5 Koru Tervezte: Andrew Fyfe A maori motívum az új élet születését szimbolizálja, egyben utal a hullámok, a felhők fodrozódására, a kos szarvának tekervényes formájára. ILLUSZTRÁCIÓ: NGM

Ökotudat VÁROSI MEZŐGAZDASÁG

A Brooklyn Grange a világ legnagyobb zöldségesgyümölcsös tetőkertje.

Kert a betondzsungelben Megöntözni a paprikát, szedni pár zsenge cukkinit – a nagyvárosok legtöbb lakójának ez nem lehet napi program. Pedig még a panellakásban élő közösségi kertész is többkilónyi zöldséget-gyümölcsöt szüretelhet le a szezon végén. Hazánkban jelenleg mintegy harminc-negyven közösségi kert üzemel – New Yorkban immár több mint hatszáz. „Élelmiszer-termelésre alkalmas kertek általában válságok idején létesülnek a városokban, aztán a nehéz évek múltával eltűnnek. A városi mezőgazdaság műfaja az 1968-as diáklázadások után New Yorkban erősödött meg: a ﬁatalok lepusztult, üres telkeken létesítettek kerteket úgyszólván gerillamódszerekkel. Ezek a kertek mára gyönyörű parkká fejlődtek, óriási fákkal, pár éve védettek is lettek” – meséli Rosta Gábor, a Városi Kertek Egyesület elnöke, a közösségi kertek magyarországi meghonosítója. A friss termény csupán egy a közösségi kertek adományai közül. Az önkormányzati tulajdonú foghíjtelkeken néhány millió forintos beruházással létesített kertek fenntartási költsége a parkokéhoz képest csekély. Környékükön rendszerint javul a közbiztonság, mi több, a tapasztalatok szerint a példa ragadós: a közösségi kertek gondozott ágyásai mellett gyakran „kivirulnak” az addig kopáran hagyott járdaszegélyek, virágosládák. „A közösségi kert létesítése egész embert kíván. Amíg a kertet hosszú távon is működtetni képes közösség kialakul, az indulás utáni hónapokban fontos összefogni a kertészek munkáját” – mutat rá az eddig hét közösségi kert születésénél bábáskodó Rosta Gábor. A közösségi kertek alapítását már nem lehetetleníti el jogszabály, de a jó szándék még ma is kevés – több kell ahhoz, hogy a kert hosszú életű legyen. Önjelölt kertészek pedig bőven akadnak: a Budapest III. kerületében idén tavasszal nyíló közösségi kertre már most másfélszeres a túljelentkezés. – B. V. FOTÓ: ESTHER HORVATH. FORRÁS: VÁROSI KERTEK EGYESÜLET AZ ADATOK AZ ELSŐ KIS-PESTI KÖZÖSSÉGI KERTRE VONATKOZNAK.

KÖZÖSSÉGI KERT – SZÁMOKBAN 2012-ben 26 családi parcellán 31-féle haszonnövényt takarítottak be a kispesti közösségi kertészek. Íme a legfontosabb termények listája: 412 kg 65 kg 57 kg 40 kg 42 kg 35 kg 23 kg 20 kg 16 kg 14 kg 10 kg 8 kg

paradicsom uborka padlizsán paprika saláta cukkini sárgarépa retek zeller bab spenót zöldborsó

Vakmerő Ürge-Vorsatz Diána klímakutató

ÍRTA BALÁZS ZSUZSANNA FÉNYKÉPEZTE SÁROSI ZOLTÁN

Klímacsúcson Forradalmian éghajlatbarát megállapodás született az ENSZ 21. klímakonferenciáján Párizsban, véli Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület III. munkacsoportjának alelnöke. A megvalósítást nehezíti, hogy a tárgyalók sem országonkénti kvótát, sem büntetési tételeket nem helyeztek kilátásba. ÓRIÁSI SIKERKÉNT ÜNNEPLI A VILÁG A DECEMBER 12-ÉN ZÁRULT PÁRIZSI KLÍMACSÚCSOT, A GLOBÁLIS FÖLMELEGEDÉS „JÓVAL KÉT CELSIUS-FOK ALATT” TARTÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁST.

Az 1997-es kiotói egyezmény majdnem elvérzett: az Egyesült Államok nem, Oroszország is csak az utolsó percben fogadta el. Ezúttal más a helyzet: a klímacélokat korábban elutasító világhatalmak – az Egyesült Államok mellett például a légszennyezettséggel és az ivóvízellátás akadozásával küzdő Kína – szemléletében nagy a fordulat. Másrészt zseniális megoldás született arra, hogy szükség esetén miként kerülheti meg Barack Obama elnök az amerikai szenátust. Miután az egyezmény tizenkét oldalas függelékként szerepel a dokumentumban, elfogadásához nem kell a szenátus jóváhagyása. Látva a megegyezés hatalmas támogatottságát, magam is optimista vagyok. A KLÍMAKUTATÓK TÖBBSÉGE SZERINT A FÖLMELEGEDÉS 1,5 CELSIUS-FOKOS PLAFONJA ALIGHA TARTHATÓ.

A tengerszint-emelkedéstől leginkább fenyegetett ország küldöttei így érveltek, miért nem elegendő a 2 Celsius-fokos plafon: „Senki nem gondolja komolyan, hogy mondjuk a Marshall-szigetek aláírna egy olyan egyezményt, amely a tengerszint jelentős emelkedése esetén az évszázad végére a halálos ítéletével lenne egyenlő…!” Az 1,5 fokos plafonnal viszont az éghajlatváltozás következményei által leginkább sújtott afrikai és ázsiai országok is egyetértettek. Történelmi jelentőségű, ráadásul az előzmények ismeretében meglepő fejlemény, hogy az Egyesült Államok is fölkarolta a kezdeményezést. Ami az 1,5 fokos plafont illeti, az Éghajlat-változási Kormányközi Testületben (ipcc) dolgozók többsége szerint ez a vonat már elment, bár én ebben is derűlátóbb vagyok. Nem ez lenne az első eset, amikor a szakemberek a megfelelő politikai akarat súlya alatt találják meg a szükséges eszközöket. 21

Vakmerő Ürge-Vorsatz Diána klímakutató

MENNYI ERRE AZ ESÉLY ÚGY, HOGY A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁS A VÁLLALÁSOK EGYÉRTELMŰSÍTÉSE HELYETT INKÁBB ÖNKÉNTES CÉLKITŰZÉSEKET VÁR?

Az előre kiosztott kötelezettségeknek mindig voltak a megállapodás ellehetetlenítésére is képes ellenzői. Ami az önkéntességet illeti, a félelem nem alaptalan, a már benyújtott vállalásokkal nemhogy az 1,5, de a 2 fokos cél eléréséhez sem elegendő. Most azonban nem azt kell néznünk, hogy félig üres vagy félig teli, hanem azt, hogy egyáltalán végre lett pohár. Lesz mibe tölteni a következő években. A VÉGLEGES SZÖVEGBŐL KIKERÜLT, HOGY LEGYEN BÜNTETHETŐ, AKI MEGSZEGI VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGÉT. MILYEN GARANCIA VAN ÍGY ARRA, HOGY KI-KI BETARTJA MAJD A VÁLLALÁSÁT?

Fölmerült, hogy nemzetközi klímabíróságot állítunk föl, de az ötlet elvérzett. Kérdés, egyáltalán milyen szankciókat lehetett volna bevezetni. A vállalás bekerül az aláíró nemzet jogrendjébe, tehát kötelező érvényű lesz. Az elért eredményeket ötévente felülvizsgálják és nyilvánosságra hozzák, így kínos lesz, ha valaki nem tartja be az ígéretét. INDIA ÉS BRAZÍLIA KÉPVISELŐI MÁRIS AZT MONDOGATJÁK, HOGY A CÉLOK BETARTÁSÁHOZ NEKIK KEVÉS LESZ AZ ÉVI 100 MILLIÁRD DOLLÁRNYI TÁMOGATÁS.

Az elvi célokat illetően azok sem fanyalogtak, akik a legtöbbet ﬁzetik majd. Más kérdés, hogy a feltörekvő gazdaságú országok zöme követelőző állásponton volt. A csillagászati támogatást hosszú távra kérték, 22

FOTÓ: STEPHANE MAHE / REUTERS

a folyósításra többlépcsős biztosítékokat szerettek volna. Még az elszámoltathatóság ellen is mondvacsinált kifogásokkal éltek. A francia levezető elnökség fantasztikusan kezelte a fennakadást: a megegyezésbe bele tudta foglaltani az átfogó monitoringrendszer létrehozását. A POLITIKAI MANŐVEREZÉSTŐL SEM MENTES IPCC-BELI MUNKA ÁLL KÖZELEBB ÖNHÖZ, AVAGY A TUDOMÁNYOS KUTATÁS?

Az ipcc-ben a Közép-európai Egyetem Környezetvédelmi Tanszékének professzoraként veszek részt. Mindkét munkám nemzetközi színtéren zajlik, a ceu nagyjából ezer diákja közel száz országból érkezik Budapestre. Nem érzem, hogy az ipcc működését jelentősen befolyásolná a politika, éppen ellenkezőleg: a jelentéseinknek kell megszólítaniuk a kormányokat. A tudományos munka csak jobb lesz attól, ha a valódi döntéshozóknak készül: nagyobb az esély, hogy kiderül belőle, mi valójában a legégetőbb, a legfontosabb. MÁS EGYENJOGÚSÁGI TÖREKVÉSEK MELLETT A TELJES NŐI EMANCIPÁCIÓT SÜRGETŐ GENDERTEMATIKA IS HELYET KAPOTT PÁRIZSBAN. AZ IPCC EGYIK MUNKACSOPORTJÁNAK NŐI ALELNÖKEKÉNT, HÉT GYERMEK ÉDESANYJAKÉNT VÁLLALT EBBEN SZEREPET?

Fontos társadalmi célokat külön-külön sokkal nehezebb és költségesebb elérni, mint egymáshoz társítva. Miután a genderkérdés idén szeptemberben bekerült az ensz fenntartható fejlődési céljai közé, igenis van létjogosultsága egy efféle fórumon. Ezt jelzi, hogy a fenntartható fejlődés, aminek egyik sarokpontja az – általában nők által végzett – otthoni munka anyagi elismerése, a klímaegyezmény szövegének is részét képezi. Ezt az ügyet a magam munkájával is szeretném előmozdítani. Régóta dédelgetett álmom, hogy az ipcc-n belül fajsúlyosabb szerephez jussanak a férﬁakkal egyenlő mértékben képzett és tapasztalt kutatónők. A NOVEMBER VÉGI PÁRIZSI TERRORTÁMADÁSOK UTÁN, A VILÁG LEGFONTOSABB VEZETŐIVEL ÖSSZEZÁRVA, NEM DOBOGOTT NÉHA A TORKÁBAN A SZÍVE?

A francia fővárost nem kényszerítette térdre a terrorizmus. A mintegy harmincezer hivatalos delegált, és nem hivatalos minőségben ennek a tömegnek a többszöröse is rendületlenül kitartott párizsi útiterve mellett. Tény és való, hogy a repülőtéren gépfegyveres katonák sorfala fogadja az érkezőket, és az Eiffel-toronynál jóformán nincsenek sorok. TÖBB HELYÜTT NYILATKOZTA, HOGY A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁKRA A HÉT GYEREKE KÖZÜL A LEGKISEBBET MAGÁVAL VISZI. EZÚTTAL IS ÍGY TÖRTÉNT? EZZEL IS SZERETNÉ ELŐSEGÍTENI A SZEMLÉLETVÁLTÁST?

Igen, bár nem a szemléletváltás segítése, inkább az az okom erre, hogy kétéves kisﬁamat még szoptatom. A többnapos, naponta többórás elfoglaltságot jelentő rendezvényekre velünk jön még valaki a családból, rendszerint az édesanyám vagy a sógornőm, és hivatalos elfoglaltságaim idején vigyáz a kisﬁamra.

Márkaminőség

JÉGFOGYATKOZÁS Mi lesz, ha eltűnik az Északi-sarkvidék tengeri jege?

A tengeri jég alakulását követve a norvég Lance kutatóhajó 2015-ben öt hónapon át sodródott jégtáblákhoz pányvázva. Ritka eset, hogy egy tudományos expedíció nem a sarkvidéki nyárban, hanem a tél–tavasz átmenet idején végez vizsgálatokat. olvadó jégvilág 25

26 national geographic โ ข

2 0 1 6. januรกr

2015. március eleje: miután vagy egyméternyi hóréteget ellapátoltak, a Lance kutatói léket olvasztottak a jégbe, hogy plankton- és vízmintákat vegyenek. A sarkkutatók zömmel tavasztól őszig végzik a terepmunkát, ezért a télutó időszakából kevés a mérési adat. olvadó jégvilág 27

A norvég parti őrség jégtörője mögött haladó Lance az északi szélesség 83. foka felé tart. Az Északi-sarkvidéken a vastag, évekig kitartó jégréteg nagy része eltűnt, helyét vékonyabb, évente kialakuló, majd elenyésző jég vette át.

28 national geographic •

2 0 1 6. január

olvadó jégvilág 29

Fent: a norvég Fram az 1890-es években három esztendőn át sodródott a sarkvidéki jéggel. Nansen, az expedíció vezetője úgy számolt, hogy jégbe fagyott hajójával eljuthat az Északi-sarkra. Jobbra: műszerekkel megpakolt ballonjukkal és egyéb mérőeszközeikkel a Lance kutatói elsősorban arra a kérdésre kerestek választ, hogy az Északi-sarkvidék jegének fogyatkozása miként hat a szűkebb és a tágabb környezetre. NORVÉG NEMZETI KÖNYVTÁR

Írta Andy Isaacson Fényképezte Nick Cobbing

orántsem olyan egybefüggő, fehér páncél a Jeges-tenger jege, amilyennek a térképek alapján gondolnánk. Inkább afféle kirakós játék: darabkái a szél és az óceáni áramlatok erejétől egyfolytában ütköznek, töredeznek. 2015 februárjában ezt a kirakós játékot bámultam fogvacogva egy norvég kutatóhajó fedélzetéről. A Lance remegve-csikorogva küzdötte magát előre a rianások labirintusában; olyan jégtáblát keresett, amellyel vitetheti majd magát, követheti a sarki jégviszonyok alakulását. A norvégok jó száz évvel ezelőtt már eljutottak ide; az Északi-sark felé igyekvő Fridtjof Nansen terve részeként hagyta hajóját, az e célra kialakított Framot a tenger jegébe fagyni, és azzal együtt sodródni. Csakhogy a Jeges-tenger ma már nem

30 national geographic •

2 0 1 6. január

ugyanaz, mint volt. A 20. században az Északisarkvidék átlaghőmérséklete mintegy 3 Celsiusfokkal, a globális átlag jó kétszeresével emelkedett. A tengert így ma már jóval kisebb felületen borítja jég, ráadásul jobbára vékony, szezonális kéreg, csak kisebb hányadát adja vastag, tartós jégtábla. Messzemenő következményekkel járó visszacsatolási hurok alakult ki: mivel nyaranta a fehér jég helyét egyre nagyobb területen veszi át az óceán sötét, több napfényt elnyelő vízfelülete, a víz és a levegő még jobban melegszik, erősítve az amúgy is zajló olvadást. „Az Északi-sark melegszik fel a leghamarabb, a leggyorsabban és a legerőteljesebben” – szögezi le a Lance-t üzemeltető Norvég Sarkkutató Intézet (npi) egyik vezetője, Kim Holmén. A klímamodellek tanúsága szerint már 2040 nyarán nyílt, jégmentes vízen hajózhatunk el egészen az Északi-sarkig.

Az Északi-sarkvidék jege nagyon sok napfényt ver vissza az űrbe, így közvetve egész bolygónkat hűti. A jég fogyatkozása emiatt az északi sarkkörön túl is hat az időjárás alakulására. Az előrejelzéshez azonban a rendelkezésre állónál sokkal több adatra lenne szükség a tengeri jég változásával kapcsolatban. „A kutatóhajók zöme nyáron indul a sarkvidékre, a nyári viszonyokról tehát van bőven mérési eredmény. A tél–tavasz átmenetről viszont alig” – mutat rá Gunnar Spreen, a Lance öt hónapos expedícióján egymást váltó szakemberek egyike, az npi tengerjégﬁzikusa. Néhány nappal azután, hogy Nick Cobbinggal Svalbard fővárosából, Longyearbyenből, az npi északi-sarkvidéki műveleteinek bázisáról jégtörőn, majd helikopteren eljutottunk a hajóra, a Lance már a 83. szélességi fok táján, közvetlenül az orosz vizektől nyugatra járt.

Amikor eljött az ideje, a kutatók kiválasztottak egy vizsgálatra alkalmasnak tűnő, fél kilométer széles, főleg szezonális jég alkotta táblát. A matrózok nagy fémpóznákat fúrtak le, kipányvázták a hajót, kikapcsolták a fő motort. Jóformán vaksötétben kezdtünk sodródni a jégsivatagban. A kutatócsapat sátrakat vert, kábeleket fektetett, a fizikusok lézerrel föltérképezték a jég topográfiáját, megmérték a jeget borító hó vastagságát és hőmérsékletét. Az oceanográfusok lyukat fúrtak a jégbe, adatokat gyűjtöttek a környező vízről, az áramlatokról. A meteorológusok üvegházhatású gázokat mérő, időjárás-figyelő műszereket telepítettek. A biológusok piszkosszürke foltokat, algatelepeket kerestek a jég fonákján, hogy néhány hét múlva, amikor a visszatérő napfény majd átszüremlik az olvadó jégen, nyomon követhessék az ökoszisztéma ébredését. olvadó jégvilág 31

ÉSZAKI-SARKK ÖR

OROSZORSZÁG ALASZKA (EGY. ÁLL.)

C sukcstenger

1980

Be auf o rtte nge r

KANADA

2012

E S G J E

- T

Északi-sark 2012

MÁRCIUS 1. Ba f ﬁ n öböl

1980

FEBRUÁR 1.

Fr am MÁJUS 1. s ro zo -s

Ba rentstenger

B A L VÉ S V NOR (

JÚNIUS 23. AZ ÚT VÉGE

GI R D A)

Longyearbyen

ergák

(DÁNIA)

itzb

GR ÖNLAND

A Lance kutatóhajó útvonala, 2015

JANUÁR 6. INDULÁS

60°É

2015. SZEPTEMBER Az Északi-sarkvidék tengeri jegének kiterjedését 1979 óta mérik műholdak; 2015 nyarán regisztrálták a negyedik legkisebb értéket, és az utóbbi kilenc évben a kilenc legkisebbet 1979 óta. A világoskékkel jelölt területeket túlnyomórészt nyílt víz tölti ki.

32 national geographic •

2 0 1 6. január

Tromsø

Norvégtenger IZLAND

50°

0°

10°K

NORVÉGIA

SVÉDO.

FINNO.

1979 7,19

Az Északi-sarkvidék jegének átlagos kiterjedése szeptemberben (millió négyzetkilométer)

GYORSAN

2015 4,63

FOGYATKOZÓ

J ÉG A nyári jég kiterjedése 2015 szeptemberében 15%

100 %

szeptemberben mért kiterjedés 1980 és 2000 között, átlagos 2012-ben, legkisebb 1980-ban, legkisebb 0

Amióta 1979-ben megkezdődtek a rendszeres műholdas mérések, az Északi-sarkvidék tengeri jegének kiterjedése és vastagsága is jelentősen csökkent. A telente kialakuló jég zömmel olyan vékony, hogy nyár végére eltűnik. A jég fogyatkozása a planktontól a jegesmedvéig hatást gyakorol a sarkvidék ökoszisztémájára, sőt egyes vélemények szerint a sarki futóáramlást befolyásolva az egész északi félteke időjárását átalakíthatja.

200 km LAUREN E. JAMES, JASON TREAT ÉS RYAN WILLIAMS, NG FORRÁSOK: MARK TSCHUDI, CHARLES FOWLER ÉS JAMES MASLANIK, CCAR, COLORADÓI EGYETEM; MICHAEL STEELE ÉS WENDY ERMOLD, SARKKUTATÓ KÖZPONT, WASHINGTONI EGYETEM; JULIENNE STROEVE, NSIDC; CLAIRE L. PARKINSON, NASA (MIND EGYESÜLT ÁLLAMOK)

olvadó jégvilág 33

földünkön a jelek szerint az Északi-sarkvidéket érinti leginkább a klímaváltozás. A régió talaja fölenged, a táj zöldül, az erdőhatár egyre északabbra tolódik, a bozót és a fű lassan benyomul a tundrára, sok helyütt rohamosan csökken a jegesmedvék, rozmárok, karibuk egyedszáma. Az Egyesült Államok Óceán- és Légkörkutató Intézetének (noaa) munkatársa, James Overland oceanográfus szerint „az Északi-sarkvidék indikátorként bizonyítja a klímaváltozás tényét”. A műholdas felmérések kezdetei, vagyis 1979 óta az Északi-sarkvidék jegének több mint a fele elenyészett, a jégtakaró kiterjedése és vastagsága is jócskán csökkent. A fagyott terület nyár végi (szeptemberre beálló) évi minimuma 2012-ben már csupán fele volt az 1980-as és 1990-es évek átlagának. A téli jég legnagyobb (általában márciusban mérhető) vastagsága is csökken, habár lassabban, de ma már így is csak fele a hajdaninak. Ahol valaha évekig megmaradt a 3−4 méter vastag jégpáncél, ma sokfelé egy évig sem tart ki, ráadásul vékonyabb is, ezért kevesebb fényt ver vissza a jégtakaró. A tengeri jég kiterjedése mindig is ingadozott valamelyest, ám mostanában, a civilizációnk kibocsátotta üvegházhatású gázok miatt, már egyre gyorsabban fogyatkozik, mondják a szakemberek. „Régen a vastag tengeri jég volt a Föld hidegraktára, de most már egészen más a helyzet” – mutat rá Overland. Ha eltűnik a jég, egy egész ökoszisztéma odaveszhet, mert vészesen megfogyatkozhatnak az óceáni tápláléklánc alapját adó fotoszintetizáló szervezetek – nevezetesen a jég alatt élő, tavaszszal, a fény visszatértekor sokasodásnak induló egysejtű algák. Mivel a téli jég hamarabb és gyorsabban eltűnik, korábban kezdődik az algavirágzás, emiatt a tőkehalak, albatroszok, grönlandi bálnák táplálékát jelentő, algaevő apró evezőlábú rákok életciklusának időrendje is megváltozik. A jegesmedve, a rozmár, a gyűrűsfóka máris nagyon megszenvedte, hogy több százezer négyzetkilométerrel csökkent a tengeri jég kiterjedése. Az életterüktől megfosztott állatok egy része már ebben a században kieshet a túlélésért folytatott versenyből. Várhatóan a kardszárnyú delﬁn lesz a tengerek csúcsragadozója, mert a jegesmedve a nyaranta is jég borította vízterületekre szorul. 34 national geographic •

2 0 1 6. január

A jég enyésztével a légköri szén-dioxid-szint növekedésének másik következménye, a tengerek savanyodása, savasodása is egyre nagyobb bajokat okoz az Északi-sarkvidéken. Minél hidegebb a víz, annál több szén-dioxidot képes elnyelni, a jég fogyatkozásával pedig nő a levegővel érintkező hideg vízfelület. Minthogy a savanyodó tengervízben csökken a karbonátionok mennyisége, nem kizárt, hogy a következő tizenöt évben annyira elfogy a karbonátion a tengerekből, hogy a csigák és a királyrákok már képtelenek lesznek megépíteni kalcium-karbonát anyagú házukat, illetve páncéljukat. Ian Stirling, az Albertai Egyetem munkatársa, a jegesmedvék szakértője nem szépíti a kilátásokat: „Abban a formájában, ahogy eddig ismertük, az Északi-sarkvidék tengereinek ökoszisztémája megszűnik létezni.” az előrejelzések szerint az óceán fölött fölmelegedő levegő Oroszország, Alaszka, Kanada partjai fölé tolul, a visszacsatolási hatások pedig a partoktól másfél ezer kilométerre is érezhetőek lesznek. Egyre gyorsabban olvad majd Grönland jege, egyre több szén-dioxid és metán szabadul föl az olvadó tundratalajból. Az ensz Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (ipcc) előrejelzéseiben kimutatta, hogy a tengeri jég nyári eltűnése a 21. század végére az északi féltekén több mint 30, de világszerte is mintegy 14 százalékkal fokozza majd a fölmelegedés mértékét. Nehezebb megjósolni, hogy az Északi-sarkvidék rohamos melegedése miként hat az északi félteke időjárására. Két klímakutató, Jennifer Francis és Steve Vavrus (Rutgers, illetve Wisconsini Egyetem) szerint az Egyesült Államokban talán máris érezhető az északi jégolvadás hatása, éspedig az úgynevezett „sarki örvény” kapcsán. A sarki örvény hideg légtömegét eddig a sarkvidék fölött tartotta az északi hideg és a délebbre elhelyezkedő meleg légtömegek hőmérséklet- és nyomáskülönbsége által hajtott, nyugatról keletnek tartó futóáramlás. Azóta, hogy a fölmelegedés és a jég fogyása miatt csökken a légtömegek közötti hő- és nyomáskülönbség, a futóáramlás nagyobb kanyarulatokat ír le – az utóbbi két télen ezért havazott annyit New Englandben, és ezért sújtja tartós aszály Kaliforniát, állítja Francis.

Olvadó remények… Telente a Jeges-tenger víztükrének nagy része befagy. A jég kiterjedése általában márciusra éri el maximumát, azután a jégtakaró olvadni kezd, szeptemberben lesz a legkisebb (lásd a térképeket lent). Csakhogy az olvadás időszaka már három héttel hosszabb, mint négy évtizeddel ezelőtt volt, így kevesebb jég marad meg nyárutóra, indul vastagodásnak a következő tél folyamán. A nyári jég darabjai között ráadásul egyre több a nyílt vízfelület. Mivel a sötétebb víz többet nyel el a Nap hevéből, még több jég olvad el, és a visszacsatolási hurkon keresztül tovább fokozódik a melegedés és az olvadás. Telente továbbra is befagy majd a sarkvidék – de 2040-re nyáron már jégmentes lehet.

Tengeri jég északon: egyre vékonyabb, és egyre hamarabb olvad Az Északisarkvidék jegének téli és nyári koreloszlása azt mutatja, hogy a legalább négyéves jég kiterjedése az utóbbi harminc évben a negyedére csökkent. Ma a tengeri jég nagyja már abban az évben elolvad, amelyikben kialakul.

a jég átlagos kiterjedése télen és nyáron (millió négyzetkilométer) TÉL (március)

NYÁR (szeptember) 10

1985

2015

1985

2015

a jég kora ra 0–1 év 1–2 év 2–3 év 3–4 év 4+ év

1985

2015

Fényvisszaverés

Melegedő víz

A jég és a hó a napsugárzás 85 százalékát visszaveri; a víz felülete sötétebb, a sugárzás 93 százalékát elnyeli. A melegedő vízben még gyorsabban olvad a jég; az erősödő hatások már a sarkvidéken túl is érződnek.

Az Északi-sarkvidék vizeinek felszíni hőmérséklete emelkedik, a melegedő vízben pedig egyre kevesebb jég képződik és tart ki a következő télig. A tengervíz –2 Celsius-fokon fagy meg.

hófedte jég

csupasz jég

nyílt víz

65%

A Jeges-tenger felszíni középhőmérséklete szeptemberben (Celsius-fok)

visszavert fény

85%

2007: 0,17 ˚C 0

HÓ JÉG

–0,5

VÍZ

elnyelt fény

15%

35%

93%

–1 1985

1995

2005

2015

olvadó jégvilág 35

Időjárási szélsőségek: sarkvidéki kapcsolat? A nagy magasságban haladó sarki futóáramlás elválasztja egymástól a sarkvidéki hidegebb, kisebb nyomású és a délebbi melegebb, nagyobb nyomású légtömegeket. Ha messze délre tér ki, a futóáramlás rendhagyóan nagy hideget és sok havat hozhat, ha északra tesz nagy kanyart, rendhagyó meleg és aszály érkezhet vele. Még kérdés, hogy az ilyen, egyre gyakoribb anomáliák, szélsőséges időjárási jelenségek főként a csendesóceáni viszonyok változáIA S sainak, vagy az ÉszakiZ Á sarkvidéken gyorsuló jégolvadásnak tudhatók-e be.

Sarki hőpumpa A jégmentes vízfelület több sugárzást nyel el, mint a hó és a jég. Az elnyelt hő télen, a víz fagyásakor felszabadul. Az óceánvíz kibocsátotta hő és pára növeli a levegő nyomását és nedvességtartalmát, hatást gyakorolhat a sarki futóáramlás útjára.

GRÖ

NLAN

KIS S EB EBB BB B B LÉ KÖR LÉG Ö I NYOMÁS NYO M ÁS MÁ MÁS

N E DV ES NAG GYOB OB B O LÉG É KÖ KÖR ÖR Ö RI NYOMÁS

ES-

É I R

ÉR

tengerfelszínhőmérsékleti anomáliák

FUT

melegebb FUTÓÁRAMLÁ S

hidegebb

Csendes-óceáni hatások Mivel roppant mennyiségű hőt nyel el, illetve bocsát ki, sokak szerint főleg a Csendes-óceán befolyásolja a sarki futóáramlás útját, és ezzel a világ időjárását. Ha valóban egyre nagyobb kanyarulatokat ír le a futóáramlás, annak magyarázata főként a csendes-óceáni térségben keresendő.

GŐ

C S E N D E S Ó C E Á N

ŐL

LÁ AM ÁR Ó

D A CSEN

DÉL ÁN ÓCE

L FE

Ő EZ

ÉSZAKRA TOLÓDÁS

DÉLRE TOLÓDÁS

A Csendes-óceán térségéből nagyjából minden évtizedben fölfelé szálló meleg légtömeg északra, Alaszka fölé tolja ki a sarki futóáramlás útvonalát.

Az El Niño-jelenség idején meleg víztömeg jut a Csendes-óceán keleti részébe, a kibocsátott hőtől délre tolódó futóáramlás esőket hozhat Kalifornia területén.

Új idők az Északi-sarkvidéken

ERŐS FUTÓÁRAMLÁS: EGYENESEBB VONAL

Részben a jég fogyatkozásából eredő visszacsatolási hatások magyarázzák, hogy az Északi-sarkvidék bolygónk más régióinál gyorsabban melegszik. Egy elmélet szerint a sarkvidék klímájának melegedése miatt a sarki futóáramlás lassul, nagyobb kanyarokat ír le, ezért tapasztalhatók egyes vidékeken hosszú távú időjárási anomáliák.

A futóáramlás hajtóerejét főként az elkülönült légtömegek hő- és nyomáskülönbsége adja. Ha a futóáramlás erős, egyenesebb úton halad, a sarkvidéken tartja a hideg légtömegeket.

ER Ő

hőmérséklet

SZÉLESSÉGI FOK 30˚ 90˚ közepes szélességek Északi-sark

GYENGE FUTÓÁRAMLÁS: NAGYOBB KANYAROK

NAG AG GYOB Y B LÉGKÖ KÖR KÖ ÖR I Ö NY MÁ NYO ÁS ÁS GY E N G E

yar oka t

A T L A N T I Ó C E Á N

ka n

gy na

EG ES DV

A K K A I Z É S E R A M

E ,N

KIS IS S EB E EBB LÉG ÉG G KÖR K KÖ I NYO NY N Y MÁS MÁ

RÓ

ny a fut óáramlás nagy ka

,S ZÁ R

SZÉLESSÉGI FOK 30˚ 90˚ közepes szélességek Északi-sark

Tartós anomáliák H

lás ram a futóá

m ne

Mivel az Északi-sarkvidék klímája gyorsabban melegszik, mint a közepes földrajzi szélességeké, gyengül a futóáramlás hajtóereje, a sarkvidéki hideg légtömegek délebbre juthatnak el, mint régen.

A sarki futóáramlás egyre lassabban, egyre nagyobb kanyarokkal halad bolygónk körül. Így a kanyarjai által kialakított időjárási viszonyok egyre hosszabb ideig maradnak fenn egyegy területen. Példa erre a nagy nyomású légtömegek okozta, Kaliforniát már hosszú ideje sújtó szárazság, illetve a sarki légörvény 2015 elején New Englandre zúdított óriási hótömege.

Az ábrázolt jégviszonyok a 2012 telének elején mért értékeken alapulnak. LAUREN E. JAMES, JASON TREAT ÉS RYAN WILLIAMS, NG ILLUSZTRÁCIÓ: NICK KALOTERAKIS FORRÁSOK: JENNIFER FRANCIS, RUTGERS EGYETEM; DENNIS HARTMANN, WASHINGTONI EGYETEM (MINDKETTŐ EGYESÜLT ÁLLAMOK).

38 national geographic โ ข

2 0 1 6. januรกr

Április vége: Piotr Kuklinski, ´ Pedro Duarte és Haakon Hop (balról jobbra) biológusok felkészülnek, hogy a jégbe vágott léken keresztül lemerüljenek a tavaszi napfénytől éledező víz alatti világba. PETER LEOPOLD, NORVÉG SARKKUTATÓ INTÉZET

olvadó jégvilág 39

Az Északi-sarkvidék jegének olvadása másutt is nagyban befolyásolhatja az időjárást. A KeletÁzsiában újabban tapasztalható rendkívüli teleket egyes koreai kutatók a légkörzésben beállt változásokkal hozzák összefüggésbe, nevezetesen olyan változásokkal, amelyeket a Barentsés a Kara-tenger jegének fogyatkozása okozhat. Jennifer Francis úgy véli, elmélete működőképes, de azt is megjegyzi, hogy itt-ott van még mit csiszolni rajta. A légkör dinamikájával foglalkozó kutatók között sokan vannak, akik nem fogadják el Francis okfejtését, mondván: a futóáramlás kanyarulatainak növekedésére és a sarki örvény déli nagy kitéréseire jobb magyarázat a Csendes-óceán trópusi régióinak melegedése, hiszen az a vízterület lényegesen erősebb hőforrás lehet, mint az Északi-sarkvidék. 40 national geographic •

2 0 1 6. január

A vitás kérdések eldöntéséhez mindenesetre még évekig tartó adatgyűjtésre és modellezésre lesz szükség. Azt azonban már most bizonyosra vehetjük, hogy a Föld légkörének további melegedésével ritkulnak majd a nagy hidegek. Ebből pedig az következik, hogy a tengeri jég évtizedeken keresztül fogyatkozni fog, még akkor is, ha a következő húsz évben sikerül nagyon visszafognunk magunkat – sikerül számottevően csökkentenünk a földszabaduló üvegházhatású gázok mennyiségét. James Overland szerint azzal kell számolnunk, hogy a 21. század közepére újabb 4 foknyit emelkedik az Északi-sarkvidék átlaghőmérséklete, az év legalább két hónapjában jégmentessé válik az óceán, a régióban átalakulnak az évszakok: „Vagyis már nem tudjuk visszafordítani a melegedés hatásait.”

Pára szállong a Lance mögött húzódó rianásból. A fehér jeget mind több helyen váltja fel sötét vízfelület, a Jeges-tenger nyáron egyre több hőt nyel el, ősszel és télen egyre többet bocsát ki, ezért minden bizonnyal közel és távol egyaránt befolyásolja az időjárást.

már a vállalkozás véghajrájában, június végén, egy reggel a Lance fedélzetén vizsgálódó kutatóknak azt kellett látniuk, hogy szétesőben a jégtábla, amelyhez a hajót legutóbb kikötötték. Rohantak le a jégre, lóhalálában mentették a műszereket, a felszerelést, mielőtt minden odavész. Egyébként is ideje volt már szedelődzködni; a Lance száztizenegy napja sodródott a jégvilágban, hetekre egy-egy nagy táblához pányvázva összesen csaknem hét és félezer kilométernyi utat tett meg az Északi-sarkvidék vizein. Olykor jegesmedvék kerültek az útjába, bámulták meg a kutatók furcsa küllemű műszereit-berendezéseit, máskor dühödt viharok taszították oldalba hatalmas jégtömbökkel, emelgették szó szerint a vízfelszín fölé. A fedélzetén utazó expedíciós csapat hatvannyolc tagja az elkövetkező éveket

kellemes fűtött laboratóriumban töltheti majd, miközben földolgozza, elemzi a begyűjtött irdatlan mennyiségű mérési adatot. Még márciusban, egy borongós reggelen csatlakoztam Gunnar Spreenhez és egy másik norvég kutatóhoz, Anja Röselhez, elkísértem őket rendszeres portyáik egyikére, a jégtábla vastagságváltozásának mérésére. Mind puha, hőszigetelő páncélt öltöttünk: pehelykezeslábast, símaszkot, védőszemüveget, kesztyűt, afölé pedig egyujjas kesztyűt húztunk. Spreen és Rösel hómélységmérő szondát, gps-t, azonkívül narancsszínben tündöklő műanyag szánra applikálva a tengervízben elektromos áramot indukáló jégvastagságmérőt is hoztak. Jómagam rakétapisztolyt, valamint nagy kaliberű puskát cipeltem – utóbbit arra az esetre, ha netán jegesmedvékkel találkoznánk. Kilométeres, bambuszkarókkal jelzett ösvényen haladtunk, dűneforma hótorlaszokon, és jégtáblákkal való karambolok nyomain, föltorlódott turolásokon kecmeregtünk keresztül. Spreen méterenként megállt, lenyomta a mélységmérőt az olvadó hórétegbe, és megvárta, amíg a műszer sípoló hanggal jelzi a mérés végét. A sarkvidék melegedése aznap sokkal inkább tűnt elméletnek, mint valóságnak (olyan hideg volt, hogy alig éreztem a lábfejem), ám Spreen mindenütt megtalálta a változás bizonyítékát. „Szokatlanul sok a hó” − jegyezte meg. Fél méter vastag hórétegen tapodtunk – ez a duplája volt az átlagos évekre jellemző értéknek. Egyetlen paraméter változása persze még nem jelent feltétlenül trendet; Spreen megﬁgyelése azonban tökéletesen egybevágott a számítógépes modellek előrejelzésével: a tengeri jég fogyatkozása, a nyílt vízfelület növekedése miatt egyre több hő és pára jut a légkör alsó tartományába, ennek következtében a csapadék mennyisége is nő. Ha a gleccserekre hullik több hó, annak örülhetünk, hisz a gleccser így hízik: minél vastagabb rajta a hóréteg, annál jobban összetömörödik, annál vastagabb jég alakul ki a mélyén. Tengeri jég viszont akkor képződik, ha befagy a tenger tükre; ám ebben az esetben a hó szigetelőként működik, lassítja a jég gyarapodását. Mintegy igazolásul, két héttel a Spreenékkel tett túránk után az Egyesült Államok Hó- és Jégadatközpontja (nsidc) bejelentette: az Északisarkvidék tengeri jege február végén, a szokásosnál jóval korábban elérte téli kiterjedése maximumát – a legalacsonyabb maximumot, amióta műholdak ﬁgyelik –, és azóta fogyatkozik. olvadó jégvilág 41

Szöul központjától jóformán kőhajításnyira, a Bukhansan Nemzeti Park szirttetején piheni ki gyalogtúrája fáradalmait Sungvin Hong ügynök. Dél-Korea fővárosában mindenki stresszes, túlhajszolt életet él – nem csoda, hogy a gyönyörű parkot évről évre ötmillió látogató keresi föl.

Elmegyógyász természet Túlhajszolt agyunk megnyugvást talál a zöldben. Már a park, a kert nyugalma gyógyír lehet zaklatott szellemünk számára.

vissza a vadonba 43

Üdítő látvány a szingapúri luxusszálló leomló, zöld növénydíszlete – a teraszmedencében hűsölő vendégeknek csakúgy, mint az utcán járókelőknek. „A betondzsungel megöli a lelket” – jelentette ki Lee Kuan Yew, az ország egykori miniszterelnöke. A városvezetés célja, hogy Szingapúrból „kertjeiben élő város” legyen.

44 national geographic •

2 0 1 6. január

vissza a vadonba 45

Lékfürdőzés: bátrak kikapcsolódása a télbe burkolózó Svédországban. Stockholm mellett, a Källtorpssjön tóban itt éppen Joshua és Cecilie mártózik egyet, villámgyorsan, mert ilyenkor, februárban sokkal hosszabbnak tűnik a vízben töltött idő. Joshua azt mondja: ő bizony így, kemény viszonyok között szeret legjobban elmerülni a természetben.

46 national geographic •

2 0 1 6. január

vissza a vadonba 47

Írta Florence Williams Fényképezte Lucas Foglia

ivatagban jobban teszi az ember, ha olyasvalakire bízza a vezetést, mint David Strayer. Ő a volán mögött nem telefonálgat, nem pötyög sms-eket, sőt arra is kényes, hogy ne egyenek mellette az autóban. A Utahi Egyetem pszichológusaként tisztában van vele: agyunk hajlamos hibázni, főként, ha többfelé koncentrálunk, illetve ha valami elvonja a figyelmünket. Strayer szakterülete: a figyelem. Vizsgálatai során egyebek között kimutatta, hogy a mobiltelefon használata a legtöbb sofőr teljesítőképességét ugyanolyan hátrányosan befolyásolja, mint az alkoholfogyasztás. Ha valaki, ő tudja, milyen hatással lehet ránk a modern élet; szenvedélyes túrázóként azonban úgy véli, hogy az ellenszert is megtalálta. Ez az ellenszer: a természet. Harmadik napja sátrazunk már Utah állam kanyonjaiban. Miközben nagy kondérban vacsorát főz, Strayer a „háromnapos hatás” kifejezés jelentését fejti ki huszonkét pszichológus hallgatójának. Agyunk nem holmi gépezet, szögezi le; könnyen elfárad. Ha lassítunk, ha kikapcsoljuk a telefont, a laptopot, ha a természetre figyelünk, nemcsak pihentebbek leszünk, de az eszünk is jobban vág. Bizonyságot is talált: a természetjárást és az oktatást ötvöző Outward Bound szervezet túráján a résztvevők a harmadik nap után 50 százalékkal jobban teljesítették a problémamegoldó képességet tesztelő feladatokat. Ha elegendően sok időt töltünk a természetben, kitisztulnak a gondolataink, állítja Strayer. Most magát a folyamatot is szeretné tetten érni: túránkon diákjait és engem is megvizsgál majd agyi hullámokat regisztráló eeg készülékével. „Amikor a természetet járom, a harmadik napon szinte újratöltődnek az érzékeim: új szagokat érzek, új hangokat hallok. Ha az ember két-három napig megél a természetben minden pillanatot, a jelek szerint minőségi változás áll be a gondolkodásában” – magyarázza. 48 national geographic •

2 0 1 6. január

A virtuális természet is nyugtató hatású. Matilda van den Bosch svéd kutató alanyai nehéz matematikai feladatot oldanak meg, majd szimulált állásinterjún vesznek részt. A stresszes helyzetek után különleges helyiségbe vezetik őket – virtuális erdőben, madarak csicsergését hallgatva pihenhetnek. A természetidéző környezetben pulzusuk lassul, hamar visszaáll a normális szintre.

Strayer elmélete szerint agyunk fő irányító központja, a prefrontális kéreg a természetben megpihen, és ilyenkor a frontális kérgi terület középvonalából kisebb energiájú théta-hullámokat lehet elvezetni. (A théta-hullámok az elvont gondolkodás és a tartós ﬁgyelem állapotát jelzik az eeg-képen.) Agyi hullámainkat Strayer összehasonlítja majd másokéval – olyanokéval, akik mondjuk egy laborban ügyködnek, vagy Salt Lake City belvárosában múlatják az időt. Már rotyog a tűzön a vacsora, amikor Strayer diákjai fejembe húznak egy úszósapkaszerű holmit, benne tizenkét elektródával, és hat tapadókorongos elektródát cuppantanak az arcomra.

A drótok az agyi hullámokat rögzítő eeg-berendezéshez vezetnek – a görbék feldolgozása, elemzése később következik. A fejemből meredező elektródák tüskeerdejével úgy festhetek, akár valami partra vetett tengeri sün. Óvatosan egy gyepes partrészhez lépkedek a San Juan folyó mentén: az a feladatom, hogy tíz percen keresztül legeltessem a szemem a pazar látványon. Semmi különösre nem kell gondolnom – elég, ha nyugodt vagyok, ha bámulom a csillogó víztükröt, a hömpölygő folyót. Sem a laptopomat, sem a mobiltelefonomat nem kapcsoltam be már napok óta. Jólesik megfeledkezni róla, hogy egyáltalán magammal hoztam a kütyüimet.

történt pedig 1865-ben, hogy Frederick Law Olmsted, a nagyszerű tájépítész a magasból lenézett a Yosemite völgyére, és a táj szépségén elámulva azt mondta magában: ezt a látványt meg kell menteni a fejlődés kártételeitől! A New York-i Central Park tervezője, Olmsted meggyőződéssel vallotta, hogy minden szép zöld terület a közjót szolgálja. Tudományos tény, hogy ha megkapó tájakban gyönyörködünk, azzal jót teszünk egészségünknek, erőnknek, kivált szellemünk egészségének és erejének, írta. Állítása inkább megérzésen, mint tudományos eredményeken alapult, de az bizonyos, hogy a történelem során sokan vallottak hasonló nézeteket. vissza a vadonba ! 49

A természet táplál-nevel, egyúttal hangulatunkat is javítja. Amikor munkánkat végezzük, egyáltalán, amikor városi életünket éljük, folyamatosan és irányítottan használjuk ﬁgyelmünket. Az ebből fakadó stresszt és szellemi fáradtságot nagymértékben enyhítheti a zöldben, a természetben töltött idő.

Irányított ﬁgyelem A problémák megoldásában kulcsfontosságú képességünk, hogy ki tudunk zárni minden zavaró tényezőt, akaratunkat megfeszítve képesek vagyunk egyvalamire összpontosítani. Ám mert gyakran túlfeszítjük ﬁgyelmünket, agyunk hamar kimerül, szellemünk elfárad, stresszállapotba kerül, teljesítőképessége csökken.

II. Kürosz már két és fél ezer éve pihenőkerteket építtetett a Perzsa Birodalom fővárosában. Paracelsus német-svájci orvos a 16. században így fogalmazott: „A gyógyítás művészete nem az orvostól, hanem a természettől ered.” Jó kétszáz esztendővel később, 1798-ban a költő William Wordsworth a Wye folyó partján észlelte csodálattal „az élet undok és meddő zsivaja és lázai” ellen gyógyírként ható harmóniát: „…szemünk, melyet összhang ereje nyugtat s mélységes, hatalmas öröm, a dolgok leglelkébe lát”. Akkoriban a természet gyógyító erejére még nem volt kézzelfogható bizonyíték. Ma azonban már van. Megannyi egészségügyi probléma, így az elhízás, a depresszió, a rövidlátás is egyértelműen abból fakad, hogy életünk nagy részét zárt térben töltjük. Miként hat a természet testünk és agyunk működésére? Strayer és kollégái ezt a kérdést feszegetik: az idegtudomány és a pszichológia eredményeiből kiindulva mennyiségi alapon közelítenek meg bizonyos, egykor isteni eredetűnek hitt jelenségeket. 50 national geographic •

2 0 1 6. január

Kreativitásunkat ilyen jelentős mértékben fokozhatja, ha kimegyünk a zöldbe.

Mérési eredményeik, legyen bár szó stresszhormonokról, pulzusszámról, agyi hullámokról vagy fehérjemarkerekről, ugyanazt bizonyítják. „Amikor a természetben időzünk, mélyen a bensőnkben történik valami” – fogalmaz Strayer. Az Egyesült Királyságban, az angliai Exeteri Egyetem orvoskarán nemrégiben tízezer városlakó mentálhigiénés adatait elemezték, és azt is végigkövették, hogy az adatközlők hol-merre laktak a megelőző tizennyolc évben. Mint kiderült, a nagyobb zöld terület közelében lakók kiegyensúlyozottabbak, nem szoronganak annyit, és ez az összefüggés jövedelmüktől, képzettségüktől, munkájuktól függetlenül igaz (mindhárom tényező befolyásolja az egészségi állapotot). Egy holland kutatócsapat 2009-ben tizenöt elterjedt betegségcsoportról – egyebek között a depreszszióról, a szív- és cukorbetegségről, az asztmáról és a migrénes fejfájásról – mutatta ki, hogy ritkábban jelentkezik azok körében, akik kiterjedt zöld terület, fás-ligetes park közelében, egy kilométeres körzetében élnek. WILLIAM WORDSWORTH: SOROK A TINTERNI APÁTSÁG FÖLÖTT (SZABÓ LŐRINC FORDÍTÁSA)

Kötetlen figyelem A természet nyugalma, kellemes ingerei, a fák, folyók, játszi árnyékok látványa másként köti le figyelmünket. Nem kell hosszan összpontosítanunk, folyamatos erőfeszítéssel kizárnunk tudatunkból a zavaró tényezőket. Ez a figyelmi állapot a vizsgálatok tanúsága szerint lehetővé teszi, hogy agyunk kikapcsoljon, regenerálódjon.

2015-ben egy kutatócsoport 31 ezer torontói lakos egészségügyi adatait elemezte lakóhelyükkel összevetve. Eredményeik azt mutatták, hogy a fás-ligetes városrészekben élők általában véve egészségesebbek, szívműködésük és anyagcseréjük is jobb. Az is bebizonyosodott, hogy a zöldövezeti lakosok halandósága kisebb, és vérükben kevesebb a stresszhormon. Vajon miért érezzük jobban magunkat a zöldben? A friss levegő miatt? Netán bizonyos színek és fraktálalakzatok látványa agyunk látókérgében bizonyos vegyületek termelődését eredményezi? Vagy csupán annyi volna a magyarázat, hogy a zöldövezetiek többet mozognak? Richard Mitchell, a skóciai Glasgow egyetemének közegészségügyi szakértője is erre gondolt először, azok után, hogy kimutatta: a parkok közelében élők egészségesebbek, halandóságuk is kisebb, még akkor is, ha be nem teszik a lábukat a szomszédos zöld területre. „Az eredmények szerint park közelében élni mindenképpen jót tesz, akár sétálunk benne, akár nem” – mondja Mitchell.

A stresszhormonok szintjét ilyen nagy mértékben csökkentheti az erdei séta.

Más kutatókkal egyetemben Mitchell is úgy véli, hogy a lényeg: a természetben stresszhormonjaink szintje csökken. Még az is sokat számít, hogy mit látunk az ablakunkból. Mint egy felmérésből kiderült, akik fás-gyepes területre látnak, gyorsabban felgyógyulnak, ha kórházba kerülnek, jobban teljesítenek az iskolában, és még a rossz közbiztonságú környéken is nyugodtabban élnek, mint azok, akik semleges vagy kifejezetten csúf környezetre látnak otthonukból. Hasonló következtetésekre vezettek a központi idegrendszer működését (a stresszhormonszintet, a verejtékezést, a légzés- és a pulzusszámot) követő vizsgálatok, amelyek szerint a természet, sőt a természetfotók látványa is nyugtat, amellett javítja a teljesítményt. Matilda van den Bosch svéd orvos kísérleti alanyai egy nehéz matematikai feladat megoldása után gyorsabban túljutottak a stresszen, pulzusuk hamarabb helyreállt, ha negyedóráig természeti képeket nézhettek és madárcsicsergést hallhattak egy virtuálisvalóság-szobában.

ILLUSZTRÁCIÓ: MARIE-LAURE CRUSCHI FORRÁS: DAVID STRAYER, UTAHI EGYETEM, EGYESÜLT ÁLLAMOK; MIJAZAKI JOSIFUMI, CHIBAI EGYETEM, JAPÁN

vissza a vadonba ! 51

A kontrollcsoport tagjainál, akik ezt a negyedórát nem a virtuális természetben, hanem egy átlagos berendezésű helyiségben töltötték, lassabban állt vissza a normális pulzusszám. Az Egyesült Államokban, Oregon államban működő Snake River fegyintézet a gyakorlatban is próbára teszi az idevágó kutatások eredményeit. A börtön magánzárkára ítélt rabjai heti

Nem felhőkarcolók között alakultunk ki; hosszú törzsfejlődésünk során érzékeink a természeti környezetből eredő ingerek feldolgozásához alkalmazkodtak több alkalommal, negyven percen át edzhetnek. A fegyőrök beszámolója szerint akik az úgynevezett „kék szobában”, természetﬁlmeket nézve sportolnak, kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak, mint azok, akik egyszerűen csak gyúrnak. „Először azt hittem, marhaság. Aztán kiderült, hogy amíg a normál edzőteremben állandóan ordítoznak, rettenetes a hangzavar, a kék szobában teljes a nyugalom, legfeljebb annyit szólnak oda néha egymásnak: várj egy kicsit, hadd nézzem végig a ﬁlmet” – meséli Michael Lea fegyőr. Már a negyedórás erdei séta is mérhető élettani változásokat eredményez. A japán Chiba Egyetem kutatói 84 önkéntest hét különböző erdőbe küldtek sétálni, közben a kontrollcsoport ugyanennyi önkéntese városok központjában sétált. Az erdőjárók elképesztő mértékben kikapcsoltak: vérükben 16 százalékkal csökkent a kortizol stresszhormon szintje, vérnyomásuk 2, pulzusszámuk 4 százalékot esett. A vizsgálatokat vezető Mijazaki Josifumi szerint testünk azért lazul el a természeti környezetben, mert evolúciós története szerint éppen onnan való. Nem felhőkarcolók között, nagyvárosi nyüzsgésben alakultunk ki; hosszú törzsfejlődésünk során érzékeink a természeti környezetből eredő ingerek feldolgozásához alkalmazkodtak. 52 national geographic •

2 0 1 6. január

Éppen akkor ébredünk rá, hogy a természet jótékony hatású, amikor a legtöbben már teljesen elszakadunk a természettől, mutat rá a kanadai Trent város egyetemének pszichológusa, Lisa Nisbet. Óvjuk a természetet, de amióta van számítógép és e-mail, egyre ritkábban járunk erdőben, arborétumban, nemzeti parkban, még a kertbe is ritkábban megyünk ki. Az amerikai természetvédő szervezet, a Nature Conservancy felmérése szerint tíz amerikai tinédzserből csak egy tölt rendszeresen, naponta némi időt a szabadban. Az amerikai felnőttek pedig többet ülnek az autóban, mint a szabad ég alatt, derül ki a Harvard Egyetem kutatóinak felméréséből. „Lebecsüljük a szabadban töltött idő értékét. Más elfoglaltságokat, például a vásárlást, a tévénézést bezzeg igazi örömforrásnak tekintünk. Furcsa, hogy ennyire el tudtunk szakadni a természettől, holott evolúciónk oda köt” – fejtegeti Nisbet. Néhányan azért eltökélték, hogy változtatnak ezen a sajnálatos állapoton. Egyikük, egy gyermekorvos, Nooshin Razani Kaliforniában, egy kísérleti program keretében arra buzdítja kollégáit a klinikán, hogy kis betegeiknek és családjuknak írják elő: sétálgassanak a közeli parkban. Nem könnyű megváltoztatni az orvos és a páciens szemléletét, hisz bekapni egy pirulát egyszerűbb, mint járni egyet a zöldben. „Teljesen átalakítottuk a klinikát. Térképeket akasztunk a falakra, így könnyen meg tudjuk mutatni a családnak, hol lehet egy jót kirándulni a környéken. Fotókat is kiraktunk a helyi élővilágról, a látvány orvosra-betegre egyaránt jótékonyan hat.” A negyed parkjait fenntartó hivatal buszjáratot indított a klinika és a környékbeli parkok között, és családi programokat is szervez. Néhol már a közegészségügyi politika is szorgalmazza a természetjárást. Finnországban súlyos gond a depresszió és az alkoholizmus, sokan menekülnek öngyilkosságba. Egy vizsgálat során több ezer ﬁnn értékelte hangulatát és stresszszintjét egy városi séta, illetve egy zöldben tett kirándulás után. Az eredmények alapján Liisa Tyrväinen professzor és csoportja a depresszió, a levertség ellenszereként azt javasolja: havonta legalább öt órát töltsünk el a természetben.

Miután két évig a vadonban élt, Matthew Sakae Forkin mérnök visszaköltözött San Francisco környékére, de ma is ki-kiruccan Kalifornia partvidékére, ahol egyik fáról a másikra lendül. „A természetben teljesen feloldódom. Úgy érzem, tele vagyok energiával, szenvedéllyel, ugyanakkor végtelen nyugalom tölt el” – magyarázza.

vissza a vadonba 53

„A jelek szerint már negyven-ötven percnyi séta is elegendő a kedvező élettani és hangulati változások eléréséhez, és a koncentrálóképesség javításához” – jelenti ki Kalevi Korpela, a Tamperei Egyetem pszichológusa. A gondolatot, miszerint a természet gyógyító erővel bír, talán leginkább Dél-Korea lakossága tette magáévá. Az országban sokakat nyomaszt munkahelyi stressz, iskolai teljesítménykényszer, rengetegen lógnak állandóan az interneten. A Samsung elektronikai nagyvállalat felmérésében a megkérdezettek több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkahelyi környezete, ahol hosszú munkaórákat kell eltöltenie, kifejezetten rossz hatással van rá. Az egyre modernebb, gazdasági értelemben erősebb Dél-Koreában ugyanakkor ma is eleven az ősi hagyomány, a természet isteneinek tisztelete, ma is érvényes a régi közmondás: „A test egy a földdel.” A Saneum Gyógyító Erdőben szilfakéreg teával kínál meg a gyógysétát vezető parkfelügyelő, aztán egy patakparti ösvényen nekivágunk a vörösjuharral, tölggyel és fenyővel teli vadonnak. Csípős már az őszi levegő, a tarkálló levelű erdő mégis sok városlakót csábít ki a szabadba. Hamarosan egy tisztásra érünk, közepén emelvények sorakoznak. Minden emelvényen két középkorú tűzoltó álldogál; összesen negyvenen lehetnek. Mindannyiuknál poszttraumás stressz szindrómát diagnosztizáltak az orvosok; most egy háromnapos programon vesznek részt, a költségeket a helyi önkormányzat állja. Észak-Amerikában a kikapcsolódni igyekvő férﬁnép inkább vadászik-horgászik a vadonban, itt azonban mások az emberek. A terápiára utalt tűzoltók reggel kirándulnak, utána páros jógagyakorlatokat végeznek, levendulaolajjal dörzsölik be egymás alkarját, majd kollázst készítenek szárított virágokból. A 46 esztendős Kang Byoung-wook Szöulból érkezett. Rettenetesen kimerült; egy hatalmas tűzvész megfékezésén dolgozott a Fülöp-szigeteken, nemrég jött haza. „Nagyon stresszes az életem Jó lenne egy egész hónapot eltölteni itt” – jelenti ki. A tervek szerint 2017-ben a Saneumon kívül már harmincnégy másik gyógyerdő is lesz DélKoreában, a nagyvárosok elérhető közelségében. 54 national geographic •

2 0 1 6. január

Közös sárgödörben dagonyázik egy asszony az önfenntartó közösségeket tömörítő Twin Oaks Communities virginiai összejövetelén. A világ minden tájáról érkeznek résztvevők, hogy az ökofalvakról, a természetközeli és kollektív élet módjairól beszélgessenek.

A Chungbuki Egyetemen már elindult az erdőgyógyítás szak, a végzettek vélhetőleg rengeteg álláslehetőség közül válogathatnak majd. A Koreai Erdészeti Hivatal félezer gyógytúravezető képzését és kinevezését tervezi az elkövetkező években. A sokféle erdei program között minden korosztály találhat magának megfelelőt. Szülés, illetve születés előtti meditáció a fák között; fafaragó foglalkozás daganatos betegek számára, erdei temetés – a kínálat sokrétű. Egy kormányprogram keretében bántalmazott gyermekek is érkeznek a Saneumba; két napon át sátoroznak az erdőben. A Sobaeksan Nemzeti Park közelében pedig már épül az új gyógyközpont.

A Koreai Erdészeti Hivatal szakemberei nemrég még az erdőkből kitermelhető faanyag menynyiségét számolgatták, ma viszont már illóolajat sajtolnak a hinoki hamisciprusból (Chamaecyparis obtusa), és azt vizsgálják, milyen mértékben csökkenti az olaj a stresszhormonok szintjét és az asztmás tüneteket. Az erdészeti minisztérium hivatalvezetőjével, Shin Won Soppal egy ﬁatal iparvárosban, Deajunban nyílt alkalmam elbeszélgetni. A korábban társadalomtudósként tevékenykedő Shin egyebek között az erdőterápia hatását is vizsgálta alkoholista betegek bevonásával. Az életminőség javítása immár fő helyen szerepel az ország erdészeti célkitűzései között,

mutat rá. Öt éve még kilenc és fél millióan járták a dél-koreai erdőket, az új szemléletnek köszönhetően 2013-ra ez a szám közel 13 millióra nőtt. „Természetesen a fakitermeléssel sem állunk le. Ám ma már erdőink fő hasznát az egészségmegőrzésben látjuk” – magyarázza Shin. A Koreai Erdészeti Hivatal kimutatása szerint az erdőterápia egyértelműen csökkenti az ország egészségügyi költségeit, amellett pluszbevételt hoz a helyieknek. Persze sok még a tisztázandó kérdés, mutat rá Shin: „Az erdő mely tulajdonságai játsszák a főszerepet a jótékony hatás kialakulásában? Egyáltalán, milyen típusú erdőktől remélhető a legjobb eredmény?” vissza a vadonba ! 55

Az én városi agyam az év nagy részét az Egyesült Államok fővárosában tölti, ám a jelek szerint kitűnően érzi magát Utah vadonában. A diákjai itt sokkal lazábbak és közvetlenebbek, mint az egyetemen, amellett sokkal jobb kiselőadásokat is tartanak, állítja Strayer. Vajon mi megy végbe a fejükben? És az enyémben? Bizony sok minden; legalábbis erre utalnak a friss eredmények. Koreai agykutatók az úgynevezett funkcionális mágneses rezonancia (fmri) révén végeztek vizsgálatokat. Alanyaik az mri-kép felvétele közben képeket nézegettek. Az derült ki, hogy amikor városi helyszín szerepel a képen, középagyuk egyik része erősebben működik, vérellátása nő. 56 national geographic •

2 0 1 6. január

Ez a bizonyos terület, az úgynevezett amigdala félelmeink, szorongásaink feldolgozásának elsődleges központja. Amikor a koreai kutatók természeti képeket mutattak alanyaiknak, az mriképek tanúsága szerint az empátia és az önzetlen magatartás fő központjai, a gyrus cinguli elülső része és az insula kapcsolt magasabb fokozatba. A jelek szerint tehát a természet jótékony hatására kedvesebbek és nyugodtabbak leszünk. Sőt, önmagunkat is kedvezőbben ítéljük meg, sejteti a Stanford Egyetem kutatója, Greg Bratman és kollégái által végzett kísérlet. Bratmanék 38 jelentkező agyműködését vizsgálták mri-vel egy másfél órás séta előtt, illetve azt követően.

Akár esik, akár fúj, Zürich külvárosa, Langnau am Albis erdei óvodájában a gyerekek a nap jó részét az erdőben töltik. Fát faragnak, tüzet gyújtanak, búvóhelyet építenek, fölfedezhetik a környéket. A módszer hívei szerint így szellemük szabadon kibontakozhat, és önbizalmuk is nő.

A másfél órás sétát alanyaik egy része Palo Alto egyik nyüzsgő belvárosi utcáján tette, a többiek egy parkban sétáltak. Utóbbiak agyában a prefrontális kéreg szubgenuális területe kevésbé volt aktív, mint azoknál, akik a forgalmas utcát rótták. Márpedig ez az agyi terület éppen a tépelődés, önmarcangolás depressziós állapotában aktív. Akik a parkban sétálgattak, saját bevallásuk szerint is érezték: a zöldben kevesebbet töprengtek, agyaltak. Bratman véleménye szerint mindez azt bizonyítja, hogy a kellemes szabadtéri környezet segíthet agyunknak kikapcsolni, befolyásolhatja ﬁgyelmünk megoszlását, és hogy el tudunk-e szakadni negatív érzelmeinktől.

Strayert most főleg az izgatja, miként hat a természet a magas szintű problémák megoldásának képességére. Ez irányú vizsgálatait a Michigani Egyetem két környezetpszichológusának teóriájára alapozza. Stephen és Rachel Kaplan úgy véli, a természeti környezet látványa önmagában is csökkenti a stresszt és a szellemi kimerültséget. A zöldben érzékelt érdekes, ugyanakkor nem túl erőteljes ingerek hatására ﬁgyelmünk kiengedhet, agyunk ellazulhat, gondolataink szabadon szárnyalhatnak, így megnyugodhatunk, kipihenhetjük a városi létezés kötelező velejáróját, az „ideges ingerültséget”, ahogy Olmsted nevezi. A hatás hosszan, a négy fal között is megmarad. Pár éve Stephen Kaplan és munkatársai egy kísérletükben kimutatták, hogy a vezető beosztásban dolgozók már egy ötvenperces arborétumi séta után is jobban összpontosítanak, rövid távú memóriájuk működése javul; ugyanakkor a városi séta nem jár effajta jótékony hatással. „Kapcsolat a természettel” – íme az akármikor igénybe vehető, teljesen ingyenes, mellékhatásoktól mentes gyógymód kognitív működéseink javítására, írták Kaplanék tanulmányukban. Néhány hónappal Utahban tett túrám után megkaptam különféle frekvenciákon felvett eeggörbéim kiértékelését. Théta-hullámaim valóban laposabban, nyugodtabban futottak, mint a városi környezetben vizsgált kontrollcsoportok tagjaié. Eszerint a San Juan folyó varázsa, legalábbis némi időre, takarékra tudta állítani agyam irányítóközpontját. Az eredmények eddig alátámasztják Strayer feltevését, ám ha elgondolása be is igazolódik, egy titokzatos tényező azért marad. Talán nem is véletlenül, tűnődik Strayer: „Végtére is nem azért kirándulunk, mert a tudomány szerint jót tesz, hanem mert élvezzük.” PLUSZ Vissza a természetbe!

Kiszállhatunk-e a nagyvárosi élet mókuskerekéből? Ezt a kérdést feszegeti a National Geographic Channel Vissza a természetbe című ﬁlmje január 31-én, vasárnap 21 órakor.

vissza a vadonba ! 57

Maddie Roark tündérrózsalevelek tengerében fürdőzik Észak-Karolina állam nyugati részén, a családi kertjük tavacskájában. Gyerekkorában az amerikai anyák 70 százaléka naponta játszhatott a szabadban, de ma már csak 31 százalékuk viszi ki gyermekét nap mint nap a levegőre, mutat rá egy új keletű tanulmány.

58 national geographic •

2 0 1 6. január

vissza a vadonba 59

Átok vagy áldás?

Gumi KÍNA A weihai Triangle Tyre cég bányagépekhez gyártott hatalmas gumiabroncsai.

őrület

Nő az eladott autók száma, egyre több gumiabroncsra van szükség. A kereslet kielégítésére telepített gumifaültetvények átformálják Délkelet-Ázsiát: sok pénzt hoznak, és sokat ártanak a környezetnek. á zs i a i g u m i 61

Írta Charles C. Mann Fényképezte Richard Barnes

a a szerencse ﬁa vagy, ha már 21 éves korodban szert tettél egy vadonás Isuzu platósra, és le akarod mosni, hogyan fogsz hozzá? Egyszerű: belehajtasz a faludon, Tung Nha Noin átfolyó patakba, és a vízben állva tükörfényesre glancolod a gépet. Az időjárás pompás, Thaiföld északi része fölött szemkápráztatóan süt a Nap. A parton tehenek, és néhány falubeli is feltűnik. Pijavot Anurakbranpot, vagy ahogy a haverok hívják: Csin, álmában sem gondolta volna, hogy ilyen ﬁatalon egy király platós tulajdonosa lesz. A falu népének nem telik ilyesmire. Igen ám, de Csinék és néhány más helyi család az utóbbi időben igencsak megtollasodott – ha a környékbeli dombokra pillantunk, azt is láthatjuk, miből. Tíz éve itt még mindent trópusi őserdő borított, ám a lejtők nagy részét azóta tükörsimára tarolták, és egyetlen fafajjal, gumi-, más néven kaucsukfával (Hevea brasiliensis) ültették tele. Csin a családjával és több tízezer hasonszőrű délkelet-ázsiai éjjelente kijár az ültetvényekre, megcsapolja a fákat, a háncsból csöpögő szirupos, tejszerű nedvet, a latexet vödrökbe gyűjti. A sűrű, ragacsos anyagot megalvasztják, lepénnyé préselik, majd elszállítják az üzemekbe, ahol ékszíjat, tömítést, szigetelést és irdatlan mennyiségű autógumit állítanak elő. Igen, a világ gumifáiról szüretelt latex háromnegyedéből autók, teherkocsik, repülőgépek kerekére való gumiabroncs készül – évente mintegy kétmilliárd darab. A gumi jó másfél száz éve befolyásolja a világpolitikát és formálja környezetünket. Aki ipari forradalmat akar, annak három nyersanyag feltétlenül kell: vas a gépek acéljához, tüzelőanyag a gépek hajtásához és gumi a mozgó alkatrészek összekötéséhez, védelméhez. Próbáljunk autót vezetni ékszíj vagy hűtőcső nélkül – egy percen belül lerobbanunk. Próbáljuk a hűtővizet gumicső helyett fémcsövön eljuttatni a járó motorhoz: örülhetünk, ha a rezgéstől a cső nem törik azonmód ripityára. És mit ér, ha van szenünk meg acélunk, de hűtés híján a motor túlhevül? Akik egyáltalán eltűnődnek rajta, miből lehet, a legtöbben műanyagok keverékének gondolják a gumit. Pedig a világon termelt gumimennyiség 62 national geographic •

2 0 1 6. január

THAIFÖLD Csin, azaz Pijavot Anurakbranpot vadonatúj platós Isuzuját mossa a patakban. A gumiipar föllendülést hozott az egykor ópiummáktermesztéséről híres-hírhedt délkeletázsiai térségben.

jó kétötödét természetes forrásból, legnagyobbrészt a H. brasiliensis latexéből nyerik. A mesterséges gumi általában olcsóbb, de gyengébb, merevebb és kevésbé rezgésálló – a sebészkesztyű, az óvszer és a repülőgépek kerekére való gumi ezért a mai napig természetes gumiból készül. Vas és ásványi tüzelőanyag szinte mindenütt akad, gumifát viszont szinte kizárólag DélkeletÁzsiában termesztenek, ahol a kedvező klíma kellő infrastruktúrával párosul. Amióta az autógumi iránt egyre nő a kereslet, Délkelet-Ázsián afféle gumiőrület lett úrrá. A föllendülés sokaknak hozott jobb életet, és a régió elszigeteltségének is véget vetett: a gumifaültetvényekről ma már műút fut egyenest a kínai abroncsgyárakig.

Ám a gumigyártásnak is megvan a maga árnyoldala. Jefferson Fox, a hawaii East-West Center kutatója rámutat: Csin és a hasonszőrű milliók az emberiség történetének egyik legrohamosabb, egyben legnagyobb arányú környezeti átalakulását idézték elő. Kína, Vietnam, Laosz, Thaiföld, Kambodzsa és Mianmar latextermelői kivágják, fölégetik az őserdőt, aztán a letarolt tájon végeláthatatlan sorokban gumifát ültetnek. Így válik a földkerekség egyik legváltozatosabb élőhelyéből az ökológiai egyensúlyra végzetes veszélyt jelentő monokultúra. Csin csillivilli járgányához, a négy kerékre és a pótkerékre összesen öt gumi kell; mindegyik legyártásához el kellett pusztulnia az ázsiai vadon egy darabkájának.

a zseniális (bár ha minden igaz, írástudatlan) Henry Fordnak saját erőművei, vasérc- és szénbányái, erdőségei voltak annak idején. A michigani Dearbornban kikötőt és jó másfél száz kilométernyi iparvasút-hálózatot létesített, és fölépítette a világ akkori legnagyobb acélöntödéjét. A gumit leszámítva minden megvolt a Ford River Rouge gyártelepen, ami az autógyártáshoz kell. A mágnás gondolt egyet, és 1927-ben közel tíz és fél ezer négyzetkilométernyi birtokot vásárolt Amazóniában, a H. brasiliensis őshazájában. Az indiánok akkor már századok óta használták a vízhatlanná tevő, jól alakítható gumit, csakhogy az ő „ősgumi”-juk a nyári melegben nagyon meglágyult, télen meg merev és rugalmatlan lett. á zs i a i g u m i 63

Hol-merre él meg a gumifa? A Dél-Amerikában őshonos gumifa, más néven kaucsukfa a meleg, csapadékos klímát szereti, ezért elsősorban az Egyenlítő vidékén él meg jól. Szélsőségesebb időjárási körülményeket is elviselő, e célra kialakított fajtái Délkelet-Ázsiában nagyüzemi méretekben is termeszthetők.

ÉSZAKAMERIKA Egy. Áll.

Egy. Kir. London

ÁZSIA

EURÓPA

Dearborn Akron

Weihai

KÍNA ÁBRÁZOLT TERÜLET

RÁKTÉRÍTŐ

AFRIKA Manaus Santarém AM AZ O NAFordlandia S - M E D.

TAJVAN

MIANMAR (BURMA) THAIFÖLD Bangkok SZINGAPÚR

EGYENLÍTŐ

VIETNAM LAOSZ KAMBODZSA MALAJZIA

INDONÉZIA

BRAZÍLIA BAKTÉRÍTŐ

AUSZTRÁLIA

DÉLAMERIKA

termesztésre eredendően alkalmas területek* kevéssé nagyon alkalmas alkalmas alkalmatlan *A GUMIFA TERMÉSZETES ÉLŐHELYE

DÉL-AMERIKA

AFRIKA

ÁZSIA

Egyes térségei % megfelelnének a gumifatermesztéshez, de sok helyütt gyér az infrastruktúra, az elemi feltételek is hiányoznak, nem épült út, nincs áram.

a gumi92% Dúl láz, immár

A sűrűn telepített % ültetvényeken elharapózott levélrozsdajárvány és az ázsiai versenytársak miatt a fa őshazájában leáldozott a latextermelésnek.

fagynak és vízhiánynak kitett, erdőkből kihasított területekre is lelkesen telepítenek gumifaültetvényeket.

RÉSZESEDÉS A VILÁGTERMELÉSBŐL (2014)

Csak az 1840-es évektől kezdték széles körben alkalmazni a gumit, miután Charles Goodyear rájött az anyag stabilizálásának nyitjára, kidolgozta a vulkanizálás módszerét. Hirtelen értékes árucikk lett, ami addig merő kuriózum volt. Felfedezők indultak Amazónia ősvadonába, megtalálni a latextermő fákat. Konjunktúravárosok nőttek ki a földből; a dzsungel mélyén épült Manausban cifra palotákat, sőt itáliai márványból operaházat is emeltek az újsütetű kaucsukbárók. Európa és Észak-Amerika képtelen volt megemészteni a gondolatot, hogy egy politikai befolyásuktól mentes országtól kénytelenek beszerezni ezt az értékes nyersanyagot. A londoni botanikus kert, a Kew Gardens illetékesei úgy döntöttek: kerül, amibe kerül, találnak valakit, aki vállalkozik rá, hogy gumifamagot csempész ki Brazíliából, az Amazonas medencéjéből. Így lépett a színre Henry Alexander Wickham. 64

Wickhamben, akit mind a mai napig átkoznak Brazíliában, égett a becsvágy, ám igyekvését kezdetben vajmi kevés siker koronázta (az 1870-es években feleségével az alsó-amazóniai Santarém város mellett próbált dohány- és cukornádültetvényt telepíteni). Kapva kapott hát az alkalmon, amikor a Kew Gardens képviselői megkeresték; végül is több mint féltonnányi, 70 ezer gumifamagot rakodott egy Londonba tartó hajóra. Angliából a magoncokat idővel áthajózták az ázsiai brit, francia és holland gyarmatokra. Ázsia egyenlítői erdőit ellepték a reménybeli gumifa-ültetvényesek. Ezer meg ezer fejsze villant, ezer meg ezer fáklya lobbant, a dél-amerikai eredetű gumifából 1910-re már jó 50 millió tövet telepítettek Ázsia erdeiben. Egy év múlva az ázsiai gumi elárasztotta a világpiacot, az amazóniai gumi ára zuhanni kezdett – Brazília addig busásan jövedelmező gumiipara összeomlott.

LAUREN C. TIERNEY ÉS KELSEY NOWAKOWSKI, NG. FORRÁSOK: ANTJE AHRENDS ÉS MÁSOK, GLOBAL ENVIRONMENTAL CHANGE, 2015; BIRDLIFE INTERNATIONAL

K ÍNA Simao

YUNNAN XISHUANGBANNA NABANHE TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

Jinghong

L AOS Z

Phongszali Kengtung

k Me

g on

MIANMAR (BURMA) 0

k 30 km

Gumifaültetvények Ázsiában (műholdképek alapján, 2010) négy évnél régebbi telepítés és négy évnél ﬁatalabb telepítés

VESZÉLYES OPTIMIZMUS Délkelet-Ázsiában a gumiipar az autógyártással párhuzamosan futott föl. Ma már a gumifa számára alig-alig megfelelő viszonyok között is telepítenek ültetvényeket. Kérdés, mi lesz a gumiláz vége, ha a kereslet hirtelen megcsappan… A biológiai sokféleség rettenetesen megsínyli, hogy fölégetik, letarolják az ősvadont, és nagy vízigényű, piacra termesztett növényt ültetnek a helyére.

A következő évtizedekben Délkelet-Ázsia lett a világ gumitermelésének központja. A H. brasiliensist a mai Malajzia és Indonézia nagy részén, Thaiföld, Kambodzsa, Vietnam és Mianmar déli tájain is meghonosították, a latexből pillanatok alatt meggazdagodott ültetvényesek Szingapúrban vásároltak drága telket, ingatlant maguknak. Az új iparág szülőatyjaként ünnepelt, nyughatatlan Wickham (akinek küllemét Nautilus-héjból faragott nyakkendőtű, ezüstlánccal összefogott mellény és hosszú, pödrött bajusz tette jellegzetessé) 1928-ban hunyt el – alig egy évvel azután, hogy Ford birtokot vásárolt az Amazonas alsó folyásánál, a Tapajós folyam mentén. Az autógyárost dühítette a tudat, hogy Ázsiából kénytelen latexet vásárolnia, ezért úgy döntött, ő is kísérletet tesz a gumifatermesztéssel. Ezrével vett föl kétkezi munkásokat, a letarolt ősvadon helyére hamisítatlan amerikai, közép-

nyugati várost épített föl verandás faházikókkal, baptista templomokkal, amerikai pékségekkel, kis éttermekkel, szabó- meg cipészműhelyekkel, mozgóképszínházakkal és Amazónia egyetlen golfpályájával. A nemsokára már csak „Fordlandia”-ként emlegetett településen mindent nagy léptékben terveztek, minthogy több százezres majdani lakossággal számoltak. Ford mindenestül 20 millió (mai értékben számolva közel 300 millió) dollárt költött Fordlandiára. Ritka eset, hogy egy ilyen hatalmas vállalkozás totális csőddel érjen véget, ám Fordlandiában pontosan ez történt. Érthetetlen módon Ford anélkül telepített gumifát a tízezer négyzetkilométernyi ültetvényre, hogy akár csak egy szakértő botanikus tanácsát kikérte volna. Márpedig a H. brasiliensis termesztésére alkalmatlan volt a terület – ez a kényes fa ugyanis sem a homokos talajt, sem az egyenetlen csapadékeloszlást nem kedveli. Ha tapasztalt botanikus nézte volna meg a helyszínt, a fafejű amerikai autógyáros azt is rögtön megtudhatta volna tőle, hogy a vadonban soha nem nő csoportosan a gumifa – így védekezik egy gyilkos gombabetegség, a dél-amerikai levélrozsda támadásával szemben. A Microcyclus ulei, ahogy a biológusok emlegetik a gombát, jó nagy falatnak tekinti a gumifát. „Nem azonnal öli meg” – írja Greg Grandin történész Fordlandia című könyvében. Spórái befurakodnak a levelekbe, kiszívják a tápanyagokat, a levelek elszáradnak, lehullanak. A fa idővel újabb leveleket fejleszt, ám a gomba megint támad. „A gumifa egyre veszít erejéből, egy idő után csak törpe hajtásokat hoz, végül elpusztul.” Néma, hosszan elhúzódó, és a gumifa szempontjából általában vesztes csata ez. Az ültetvényeken könnyen fertőzhetett a M. ulei spórája, mert a fákat túl sűrűn ültették. Ford tenger pénzt ölt amazóniai terveibe, de igazából egy roppant gombainkubátort létesített. A katasztrófa elkerülhetetlen volt, és hamarosan be is következett: Fordlandia gumifái 1935-ben néhány hónap alatt lekopaszodtak. Tíz évig még vegetált úgy-ahogy a vállalkozás, aztán Ford (jószerével ﬁllérekért) eladta a birtokot. Közép-, illetve Dél-Amerikában azóta sem sikerült gumifaültetvényeket fenntartani. A gomba mindenütt diadalmaskodott. á zs i a i g u m i 65

Brazília gumija: tündöklés és bukás Ragyog a napsütésben a fordlandiai erőmű csupa üveg romja (a szemközti oldalon, lent). A Tapajós folyó mentén fekvő alsó-amazóniai mintavárost Henry Ford építtette az 1930-as években. Rengeteg pénzt ölt bele, a földkerekség legnagyobb gumifatermesztő központjának szánta, de vállalkozása kudarcba fulladt. Brazíliában toborzott munkásai megharagudtak rá, mert arra kötelezte őket, hogy amerikai stílusú házban éljenek, a cégkantinban árult zabkását, búzakenyeret és barackkonzervet egyék, amerikai táncokat járjanak, és egy csöpp alkoholt se igyanak. Legnagyobb baklövése mégis az volt, hogy nem alkalmazott botanikust, aki idejében ﬁgyelmeztethette volna: a terület (lent, 1931-ben) nem felel meg a célnak, és a túl közel ültetett fákat gyorsan végigfertőzheti a levélrozsda (fent). Ford 1945-ben óriási veszteséggel adott túl a csődtömegen. A Rocha család (a szemközti oldalon, fent) fölmenői még dolgoztak Ford ültetvényein; házuk eredetileg a cég amerikai vezetőinek épült.

THE HENRY FORD (FENT)

a thaiföldi Szo Phiszai külvárosában léptennyomon manikűrszalonok jellegzetes szaga üti meg az ember orrát: a latex, a kaucsuktej alvasztására használt hangyasav szúrós szaga terjeng a levegőben. A másik benyomás: majd minden házon új tetőt, azon meg parabolatányért látni. A hangyasav szaga itt azonos a pénz szagával. Szo Phiszaiban sokan irigylik Szommai Kevmanit. Nincstelen bevándorlók fiaként gondolt egy nagyot, és 1992-ben elsőként vett föl hitelt gumifa ültetésére. Mint meséli, akkortájt itt még majd mindenki maniókát termesztett, de éppen csak hogy megélt belőle; a fiatalok egyedül Bangkokban remélhettek rendesen fizető munkát. Kevmani a hitelből háromhektárnyi földjére másfél ezer facsemetét telepített. Később három másik gazdát is rávett, hogy kövessék a példáját – aki belevág a gumifabizniszbe, abból egykettőre milliomos lesz, bizonygatta. Ottjártamkor megmutatta jól menő vállalkozása üzleti könyveit. Bevételei híven tükrözték a világszerte eladott autók számának alakulását: a görbe olykor kissé girbegurbán, de töretlenül emelkedett. A gumiüzlet tényleg bejött: annyit hozott Kevmaninak, hogy tellett új házra, király négykerék-meghajtású kocsira meg mindenféle elektronikus kütyükre (a gyerekei egyfolytában azokkal vacakolnak, mondja, miután hazajönnek az iskolából). Kevmani körzetében (merthogy időközben gazdafelügyelő lett) most már tízből kilencen H. brasiliensist termesztenek. Kevmaninak magának 75 ezer gumifája van, faiskolája egymillió dugványt forgalmaz. Szo Phiszai környékén még ma is bőven vannak olyan fás területek, amelyeket nagyon könnyen a gumigyártás szolgálatába lehetne állítani, magyarázta. Arról sejtelme sincs Kevmaninak, hogy házát és kocsiját is kínai kutatóknak köszönheti. A délkelet-ázsiai gumifa ugyanis kezdetben csak a mai Indonézia és Malajzia meleg, páradús erdeiben, és Thaiföld, Kambodzsa, Vietnam, Mianmar déli részén élt meg – olyan tájakon, ahol az éghajlat hasonlít őshazája, az Amazonas-medence klímájához. Hosszú ideig Kínának is importálnia kellett a latexet, de a koreai háború idején az ország lépéskényszerbe került, mert az Egyesült Államok gumiembargót hirdetett meg vele szemben. 68 national geographic •

2 0 1 6. január

KÍNA Hatalmas kádakba gyűjtik a latexet a xishuangbannai Nabanhe egyik ültetvényén. A természetvédelmi terület kezelői egy merőben új módszerrel kísérleteznek: egyes vadonrészeket szigorúan védenek, másutt viszont engedélyezik a gumifák telepítését és a latexszüretet.

A kínai vezetők először őrjöngtek, aztán gyorsan kiadták az utasítást a nemesítőknek: állítsák elő a H. brasiliensis hidegtűrő változatát, amely a laoszi–mianmari határ mentén, a Yunnan tartományhoz tartozó hűvösebb klímájú Xishuangbanna körzetben is megél. Az ország területének mindössze 0,2 százalékáról van szó, de döbbenetesen fajgazdag ez a terület: Kína növényfajainak 16, állatfajainak 22 százaléka honos Xishuangbannában. Ám most mindez veszélybe került; miután megszületett a tűrőképes gumifa, állami ültetvényeket létesítettek, az üresen maradt parcellákon pedig kisgazdák kezdték termeszteni az új gumifát. Bármerre nézzünk a xishuangbannai dombtetőkről, ma már csak gumifát látunk.

Négy gumifa egy egész hónap alatt ad annyi latexet, amennyi egy autógumi anyagához elegendő. A xishuangbannai ültetvény latexhozama nem elég Ázsiának; a kínai vállalatok igényeinek kielégítésére ezért állami támogatással Laoszba, Mianmarba, Thaiföldre és Vietnamba is betelepítették a H. brasiliensist. 1983 óta háromszorosára, nem egészen négymillió tonnáról csaknem 12 millió tonnára nőtt a világon előállított természetes, latexalapú gumi mennyisége. Délkelet-Ázsiában 46 ezer négyzetkilométer letarolt vadon helyébe ültettek gumifát; a feldolgozóüzemekhez, kiszolgálóépületekhez, utakhoz is rengeteg erdőt irtottak ki. Noha az elmúlt években esni kezdtek a gumiárak, aligha várható,

hogy a fatelepítési láz egyhamar csillapodni fog. Laosz északi részén, a hegyekben éjszaka ma is mindenütt tüzeket látni: égetik az erdőket, hogy gumifát ültethessenek. Thaiföldön lépten-nyomon kamasz ﬁúkkal találkozhatunk az utakon, akik kismotoron, robogón szállítják a latexlabdaccsal teli zsákokat, gyakran hatot egyszerre, csak úgy nyöszörög alattuk a szerencsétlen járgány. Éjjel kettő tájban meg egész falvak vonulnak ki a környékbeli domboldalra, megcsapolni a gumifaültetvényeket – mivelhogy a latex pirkadat előtt folyik a legjobban. Az élőhelyek pusztulásán, a biológiai sokféleség, a fajgazdagság csökkenésén túl egyéb ökológiai veszélyekkel is fenyeget a gumikonjunktúra. á zs i a i g u m i 69

Thaiföld, Laosz, Egyesült Államok LAOSZ Égetik az erdőt a gazdák, hogy gumifát ültessenek a helyére. A hajdan világtól elzárt térséget ma már műút köti össze a kínai gumigyárakkal. Félő, hogy az erdőirtás és az ültetvények vízigénye miatt Délkelet-Ázsiában hanyatlani fog a környezet állapota. KÍNA Fejlámpával világító munkás serénykedik a xishuangbannai erdőben. A gumifát éjszaka csapolják, mert a kérgen ejtett metszésből akkor folyik legjobban a tejnedv, a latex (fent). Egy-egy gumifából havonta átlagosan két kilogrammnyi latex nyerhető. EGYESÜLT ÁLLAMOK A Keener Rubber vállalat telepén (Akron, Ohio állam) tárolt latextömlőkből majd gyűrűket vágnak. A gyár még akkoriban létesült, amikor a környék volt a „világ gumifővárosa” – a négy legnagyobb autógumigyár székhelye.

Az ázsiai gumifaültetvények voltaképpen mind Henry Wickham Brazíliából kicsempészett magjaiból sarjadnak. Henry Ford megtudta, milyen veszélyes a gumifákra a levélrozsda. Az 1980-as évek végén több szakember is figyelmeztetett: ha csak egy gombaspóra is átjut Dél-Amerikából Délkelet-Ázsiába, úgyszólván egy szempillantás alatt véget érhet a gumiláz, az autókorszak. A floridai A&M Egyetem két szakembere így fogalmazott: „Minden Dél-Amerikából induló és Délkelet-Ázsiában leszálló repülő növeli a gazdasági katasztrófa kockázatát.” Az ensz Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (fao) tavaly javaslatot tett: a Délkelet-Ázsiába érkező utasokat, ha az előző három hétben Dél-Amerika valamely levélrozsda fertőzte vidékén jártak, meg kell vizsgálni, nem hordoznak-e gombaspórát. Ezzel együtt nem állíthatom, hogy a dél-ázsiai nemesítők – a brazilok példáját követve – lázasan igyekeznének a gombának ellenálló gumifaváltozatot nemesíteni. Négyszer jártam a térségben, ám senki emberfiával nem találkoztam, aki ezzel a problémával foglalkozott volna. A gomba miatt a kínai ökológusok sem izgatják magukat különösképpen. „Inkább a kézzelfogható problémákkal foglalkozunk” – jelenti ki Xu Jianchu, a kunmingi botanikai intézet munkatársa. Mivel félnek, hogy a hajnal sötétjében mérges kígyókba botlanak, a latexcsapoló munkások gyomirtókkal permetezik tele a kígyókat rejtő aljnövényzetet. Ám az irtószerek nemcsak a növényeket tizedelik, hanem közvetve azokat az állatokat is, amelyek ezekkel a növényekkel táplálkoznak. Így aztán még gyorsabban csökken az erdőirtás miatt amúgy is fogyó fajgazdagság, és a pőre talajt hamarabb elmossák az esők. A legfőbb gond talán mégis az, hogy a gumifa nagyon sok vizet szív ki a talajból. A rohamtempóban sokasodó gumifaültetvények elapasztják a forrásokat, kiszárítják a folyókat, fejtegeti Xu, aztán keserű grimasszal hozzáfűzi: „A gumiipar fejesei meg csak legyintgetnek: akkor vegyenek az emberek a boltban flakonos vizet!” DélkeletÁzsia hamarosan tele lesz gumifával, így ami ma Kína gondja, nemsokára az egész térség gondja lehet. „Ha a politikusok nem lépnek az ügyben, a folyamatot már képtelenség lesz megállítani.” 72 national geographic •

2 0 1 6. január

EGYESÜLT ÁLLAMOK Landoló gépek féknyoma a nashville-i nemzetközi repülőtér betonján. Fő a biztonság: a repülőgépek kerekére való gumi nem műgumiból, hanem a sokkal erősebb, rugalmasabb, rezgésállóbb természetes gumiból készül.

Ködös, hűvös napon érkeztem Xishuangbannában a Nabanhe Természetvédelmi Területre. Liu Feng kutatási igazgató és Gerhard Langenberger agroökológus, a németországi Hohenheim egyetemének kutatója fogadott. Gumifasorok és háborítatlan erdőrészek váltogatták egymást a tájban; vendéglátóim azt akarták bemutatni, hogy a gumifaültetvények igenis összebékíthetők a természetes ökoszisztémával. Nabanhe más, mint a többi rezervátum, mert lakják, éspedig nem is kevesen: a jó 200 négyzetkilométernyi területen 33 falucskában mintegy hatezren élnek. A rezervátum területét három övezetre osztották föl. A legszigorúbban védett belső részben minden emberi ténykedés tilos.

Ezt a területet úgynevezett ütközőzóna övezi, amelyben már lakhatnak emberek, de csak korlátozottan hasznosíthatják a természeti erőforrásokat. A harmadik, kísérleti övezet művelhető is, oda már lehet telepíteni gumifákat. Délután szemtanúja voltam az egyik faluban, amint a helyiek engedély nélkül ültetett gumifacsemetéket szaggatnak ki a földből. A szomszédok jelentették fel a szabálysértőket. A csemeték elszállítását a parkfelügyelet rendőrei intézték. Néhányukkal egy afféle hegyi kocsmában együtt falatoztunk-iddogáltunk pár órával később. Mint kiderült, nem voltak túl szigorúak a vétkesekkel, inkább csak példát akartak statuálni, hogy mindenki tartsa be a szabályokat.

Langenberger szerint a kutatónak az a dolga, hogy föltárja a tényeket és az összefüggéseket; azt már a helyiekre kell bíznia, hogy miként bánnak a környezettel, hogyan aknázzák ki a benne rejlő kincseket: „Nem hibáztatom a földműveseket, hisz igen sokáig tengődtek mély nyomorban. Most legalább van valamijük, amivel kijuthatnak a világpiacra.” A természetvédők szerint az esőerdőket meg kell védeni, az esőerdőkben meg kell tiltani mindenféle ipari-gazdasági tevékenységet; a termelők logikája szerint viszont minden zsebkendőnyi területre érdemes gumifát ültetni. Langenberger reméli, hogy a két logikát sikerül összeegyeztetni, és hogy a Nabanhe rezervátum működése követendő példa lehet. á zs i a i g u m i 73

Véresen komoly Piszkos munka a keselyűké: ők takarítják el a tetemeket. Egyedszámuk vészesen csökken, így hamar ki kell találnunk, hogyan menthetjük meg őket.

Még Charles Darwin is visszataszítónak találta őket, pedig a keselyűk hasznos munkát végeznek: eltakarítják a dögöket, amelyek hosszan a napon oszladozva százféle ragályt terjesztenének. Ez a karvalykeselyű (Gyps 74 national 1 6. január rueppellii) éppengeographic egy elhullott gnú szakítja ki. • 2 0légcsövét

k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 75

Karvalykeselyű ágaskodik egy zebra tetemén a tanzániai Serengeti Nemzeti Parkban. Több fajtársa és néhány fehérhátú keselyű (Gyps africanus) is részt kér a zsákmányból. Egyre több keselyű csatlakozik majd a lakomá76 national geographic 1 6. január hoz, csapatuk percek alatt csontig a hullát. • 2 0letisztítja

k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 77

78 national geographic โ ข

2 0 1 6. januรกr

Keselyűfejeket kínálgat az árus a dél-afrikai Durbanben. A szárított-füstölt keselyűagy a néphit szerint kitűnő muti, azaz orvosság, ráadásul a jövőbe látás képességével is fölruház. Ami a keselyűk jövőjét illeti, gyászosak a kilátások: a Dél-afrikai Köztársaságban honos nyolc fajból immár hat veszélyeztetettnek számít.

k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 79

Írta Elizabeth Royte Fényképezte Charlie Hamilton James

étován botorkált a gnú a naplemente vörösében. Látni lehetett, hogy nincs már sok ideje hátra; beteg volt, talán megsebesült, mindenesetre kilométerekre lemaradt a csordától a tanzániai Serengeti Parkban. Pirkadatra kiadta a lelkét. Tetemét kavargó madársokadalom lepte el: több tucat keselyű igyekezett hozzáférni a maradványokhoz. Volt, amelyik meggörbített háttal, hideg tekintetét a prédára szegezve várakozott; a többség gladiátorok módjára harcolt. Karmaikat meregették, szárnyukkal csapkodtak, fenyegetőztek, vagdalkoztak. Az egyik fölugrott egy ellenlábasa hátára, amaz ugrálva igyekezett ledobni magáról támadóját. Hol szétvált, hol megint eggyé olvadt a hullámzó nyakak, döfködő csőrök, verdeső szárnyak tengere. Egyre újabb kosztosok érkeztek, landoltak, vegyültek el leszegett fejjel, ugrálvaszökdécselve a küzdő felek között. A termetes jószágból jutott bőségesen minden jelentkezőnek, a keselyűk mégis vadul tülekedtek, marakodtak a húsért. Hogy miért? Főként azért, mert a gnú nem ragadozóknak esett áldozatul – vastag bőrén tehát nem volt olyan seb, olyan nyílás, amelyen keresztül könnyen hozzá lehetett volna férni a belsőségekhez. Vér csöppen a falatozásban pillanatnyi szünetet tartó karvalykeselyű csőréről. Nyaka és feje azért csupasz, hogy miközben mélyen a tetem zsigerei között furakodik, ne ragadjon rá az alvadt vér, zsigerdarab, ürülék.

80 national geographic •

2 0 1 6. január

k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 81

A szabad természetben akár harmincéves kort is megérő keselyűk hűséges szeretők: minden jel szerint egész életre választanak párt maguknak. Ugyanakkor vitéz harcosok is: a tetemek fölött civakodva más keselyűkkel, sőt fajtársaikkal is dühödten szembeszállnak (a szemközti oldalon). A füles keselyűk (Torgos tracheliotus) különösen gyengédek egymással (fent).

A fülsiketítő rikácsolás közepette egy fehérhátú keselyű leszegte fejét, és csőrével belemart a gnú szemüregébe. Barázdált nyelvével föllefetyelte, ami nedvet bírt, ám a tülekedő többiek hamar odébb taszajtották. Egyik társa a gnú orrnyílásába kapott bele, egy karvalykeselyű meg hátulról próbálkozott – már kétarasznyira jutott a gnú végbelében, amikor egy másik odébb lökte, hogy begyömöszölhesse a fejét a bélcsatornába. Negyven elszánt keselyű öt testnyílásra… Végül két füles keselyű lépett a színre – mindkettő jó méter magas lehetett, szárnyfesztávolságuk közel három méter, ábrázatuk rózsaszín, nagy csőrük horgas, vöröses; ráncos, erős nyakukat afféle Tudor-gallér díszítette. Egyikük lyukat tépett csőrével a gnú marjánál, a másik szaftos bagócslárvák reményében az orrüregnél kutakodott. Bőrdarabokon, inakon csattogtak a csőrök. Az egyik fehérhátú keselyű bedugta fejét a gnú torkába, kitépett egy húszcentis, keresztbordázott, porszívógégecsőre emlékeztető légcsődarabot. Ám még mielőtt bekebelezhette volna, egy 82 national geographic •

2 0 1 6. január

addig mozdulatlanul álldogáló, jó másfél méter magas marabu elorozta tőle az ínyencfalatot, feldobta a levegőbe, majd elkapta, és hosszában lenyelte. A füles keselyűk közreműködése nyomán a gnú tetemén nemsokára több nyílás is tátongott. Egyre fogyott a hús meg a zsiger, egyre nőtt a pukkadásig tömött begyű keselyűk pihenő társasága. Fejüket összehajtott szárnyukra fektették, szemüket lehunyták. Már nem rikoltoztak, torzsalkodtak; jámboran, békésen pihentek, akár a városi kacsák a liget tavában. A keselyű sokak által utált, megvetett, kárhoztatott madár: a mohóság, a kapzsiság, a telhetetlenség jelképe. A Bibliában Mózes harmadik és ötödik könyve azt mondja a keselyűről, hogy utálatos, tisztátalan, ezért Izráel gyermekeinek nem szabad enniük a húsából. A Beagle fedélzetén tett utazásai során, 1835-ben Charles Darwin is megjegyezte naplójában, hogy a keselyű visszataszító madár, kopasz feje látnivalóan „tetemekben való turkálásra termett”.

Visszataszítóak? Talán azok. Ám azért a keselyűknek is van néhány megkapó tulajdonságuk. Nem, vagy csak nagyon ritkán ejtenek élő zsákmányt, monogám kapcsolatban élnek, a párok közösen gondozzák ﬁókáikat, együtt pihennek és tisztálkodnak. De ami a legfőbb: a keselyűket igenis becsülnünk kell, mert szerepkörük igen fontos: villámgyorsan eltakarítják, újrahasznosítják az elhullott állatok tetemét. Amikor évről évre 1,3 millió gnú indul vándorútra Kenya és Tanzánia között, a Serengetiben honos, illetve nap mint nap vadászni odarepülő keselyűk a becslések szerint több húst falnak fel, mint a park ragadozó emlősei összesen. És nemcsak sokat, de gyorsan is esznek: egy perc alatt fölfalnak egy kiló húst – egy népes keselyűcsapat fél óra alatt csontig letakarít egy zebratetemet. Ha nem lennének a dögevő keselyűk, az elhullott állatok sokkal tovább oszlanának-bűzölögnének, ezerféle rovar szaporodna el rajtuk, házi jószágot, vadállatot, embert tizedelő ragályoknak szolgálnának kitűnő táptalajul.

Az eltelt hosszú idő alatt fontos szerepkört vívtak tehát ki maguknak a keselyűk, ám helyzetük ma korántsem rózsás. Sőt, egyes területeken már végveszélybe kerültek. Afrika tizenegy keselyűjéből egy, a barátkeselyű már kipusztult, másik hét veszélyeztetett vagy súlyosan veszélyeztetett. Némelyik faj, köztük a füles keselyű, már inkább csak védett területeken honos, a dögkeselyű és a szakállas saskeselyű egyes területekről már jóformán eltűnt. A ragadozó madarakat védő szervezet, a Peregrine Fund afrikai projektvezető-helyettese, Darcy Ogada szerint a dögevő madarak, köztük a keselyűk „a földkerekség leginkább veszélyeztetett madarai”. verőfényes márciusi napon indult el Darcy Ogada és kollégája, Munir Virani a kenyai Masai Mara Nemzeti Parkba. Virani most nem kedvenc madarait készül tanulmányozni, hanem a helyi pásztorokkal szeretne beszélni. Kiderült ugyanis, hogy elsősorban az állattenyésztőkön múlik, milyen sors vár a keselyűkre. k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 83

84 national geographic โ ข

2 0 1 6. januรกr

Aranysakál vicsorog a Serengeti síkján a hívatlan vendégre: a ﬁatal keselyű láthatóan szeretne kapni egy kicsit a gnútetemből. A talajlakó húsevők, köztük a sakálok és a hiénák aránylag kis területen kereshetnek táplálékot; a keselyűk odaföntről jobban látják a napi terítéket, akár 35 kilométer távolságból is fölfedezik a kínálkozó tetemet.

k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 85

Kopa Kop opasz asz ffe as ej Sok ke Sok S ese sel ellyű ű fej fe eje-n ej e-n nyak yya aka kopa kopa opasz op sz sz, így gy kö gy könny ny n yyebb eb en ebb ebben e adj adja lle ad e a hő őt, t, és a te és est es ssttned ne edvek e vek sse em szár zá á adnak adn d a ak k rrá,, a am mik iko ko k or fejé fejé ejét a te ejét ette tem embe e be fúr úrrva ú v kutako kut ku ak ako kodik ik k.

HOLTAK ELTAKARÍTÓI A szárazföldi gerincesek közül csak a keselyűk élnek kizárólag dögön, elhullott állatok maradványain. Nagyban hozzájárulnak az ökoszisztémák egyensúlyához, mert gyorsan elfogyasztják a bomó húst, és gátolják egyes ragályok, például a lépfene és a veszettség kórokozójának terjedését, mivel gyomrukban semlegesítik a kórokozókat. Egyedszámuk világszerte rohamosan csökken, sok helyütt már súlyosan fenyegetettnek számítanak.

Rése Ré ek k azz els elsőre őrendű e őre evvezőezőező t llak tol lak ak kö özöt zött: t: csö cs kke k nti n k nt a lége g llenál lle enál n lás l t, így í a kessely lyű kissebb b se sebes besség bes ség ég me melle llett lle tt is tt is a leve evegőb gőben tud gőb gőben ud ma m rad radni. n ni.

elsőre els őr ndű őre nd ev evező ező zőtol őtol tollak a

Született dögevők

Viittorl V Vit orlá or áz ázó zó ós sz zár árn r y Ak kese esse ese ellyű ly yyű ű szzár árn árn r ya a szé szé éles essebb, e ebb e eb b , eve eve ezőt zőtoll ollai oll ol ai hos hossza hossza ho szzabba sz bb b bak, ba k, m min mi iint a le eve ev vegőb ve gőb ő en n szi szzitál tá áló ó más ás mad m daa-a raké rak aké, é, e em emi m miatt a a gye at g nge nge lé ng ég gá gár á amam latoka lat a attoka ok kat iiss me ka eg g tud tudja ja lov lovago lovago go g ollni ln ni. n

A keselyűk termetes madarak, testükben van elég tartalék az ínséges időkre. Különleges szárnyalkatuk, anatómiai jegyeik révén csekély energiabefektetéssel meg tudják lovagolni a fölszálló légáramlatokat, roppant területeket bekalandozhatnak táplálékkeresőben.

másodr más od odr d en dr end ndű evez evez vezőto őtolla őto lla ak

Ha Haj ajllo lot ott csőr ő A kese kese e lyű es y kü ügye gye y sen yesen sen n tép té ép pik ik k a hú hús úst ho hor orrgas ga as csőrü a cssőrü őrrük ő őrükke kke kel,, de de c csa sa ak a le ak leggn yob na nag yo obbak bak a tudjá tu udjá já ják ák m magu ag agu guk feln eln el elnyit nyyit yitnii a dögö ögöt; tt;; a töb öbb öbb biiek ie ek más ek más rraga má ag aga gad doz o ók ozók oz ók közzrem köz rem em e műkö űködés kö ödés éssére é e szzoru ulna na n ak k..

csukly csu k yás kly á ás kes k esel ely l ű feh hé érh rh hátú t kesely kes elyű ely yű

kessely yű

23 keselyűfaj

kaliforniai bengáli kondor keselyű szárnyfesztáv 2,4 m 2,8 méter

súlyosan veszélyeztetett

karvalykeselyű 2,4 m

hosszúcsőrű keselyű 2,3 m

piroscsőrű keselyű 2,3 m

veszélyeztetett

keskenycsőrű keselyű 2,3 m

ffül üe ess kes k kesely esely elyű ű

alb ba atrrosz vit v torl or ázó orl ázó rep ep e pülő ülőgép ülő gép

gyapjasfejű keselyű 2,3 m

A kategóriák a világ összes állományára vonatkoznak. A helyi populációk besorolása ettől eltérő lehet.

mérsékelten fenyegetett

fehérhátú keselyű 2,2 m

csuklyás keselyű 1,8 m

füles keselyű 2,8 m

nem fenyegetett

fokföldi keselyű 2,6 m

dögkeselyű 1,7 m

Éllle Éle es szem szem m Ak kese ese ese selyű lyű ly yyű űk vala alamel melyes me mel ye yes e t gye g y ng ngé gé g ébbe bben bb n látn tnak tn ak, a k mi m ntt a több öbbi bbi ra aga ga adoz doz ozó zó madá madá ad dá ár, r, r, de a de azé az zért ért rt mes me esszi szzirő sz ről őll és ő észzr zre rre eves ve eszik e zik a azz ál álla lat atthul a hul u lát át. át

Minden Min en nt bíró író ó be belek ek e k Erő E rrősen sse e ssa avas va as k ké ém mh mha h hatás hatá tás ású gyo gyo gy omor m ned mo n veik vei ek m megv egvédi eg egvédi egv éd dik a kes ke ese se selyű elyű lyyű yűket ket a bom om o m mló ló ó hús h hú ban ba an ffö ölgy lg gyülemlő g üle emlő mlő őm mé éreg gany an a nyago a k któ tó ól, kóroko kórro kó kór oko ozók ók któl tól. ó.

Jók J ó ók kor ora ora r be beg gy y Egy Egy yes ess ke e kes kes esely elyű el ely elyűk űk k nye nyelőelőlő őőcsö csövük sö övü vük ük ü k ki k ssz szé zé éles le essed e edő dő d ő részé ré észé szzé ében ben be n ak akár ár tes esstt ttö ttö ömeg megük meg ü ötö öttö ödé dé dét ét kiitev kit k evő vő hú hú úsme sm nny sme n isé sé ég get ge et iss ké kép épe ép ese sek táro árolni árolni nii. n

ka val kar a yke al ke k esel se ssel e yű yű (Gy (G Gyps G p rue rueppe ppelli ppe elli lllii))

begy

zúzógyomor belek

Különl Kü Kül önleg ön ege ges orr g orrrr A puly puly llyykak ka ak kese sse elly lyű yyű űé éss a sá sár árga gaaa ffejjű ke ese sse elyű lyű ű or orrny rrn rnyílá rny lá ásai sa sait at ne nem ne em m vá álas aszt as zttjja ztj a el sövé övvé ö ény ny, ny, y ezé ez e zérrtt a mada da d arak rak ra ak közöt kö özzöt zö ött kiv ki ivéte é le ét les esen se en n jó jó a szag szag zag glás ássuk. á k k.

Ho Ho Hor orrgas a nyel ny ye elv l M el nye Miv nyye elvü lvükön k m kön kö mé ély ly bar arázar ázdák d ák fu ák f ttna na ak és h horg o ok or org k mer me e ee de de dez ezzn nek k, a ke kesel selyűk se sel elyűk űk na agy fa ffal ala ato tok kat at n nyyeld e desv el esve, e, tem tte empóp pó sa san an n tá t plálko plállko plá ko ozh ozh zhatna zha hatn tn tna nak. k.

Talajf T Tal ajjffog aj og ogó gó ó lá láb áb A ke esse ese ely lyű yyűk több ö b id öb dőt őt tölten tö töl öltten te en nek nek ek a fö öllld öld dön ön, n,, mi n mint nt más má má áss ra agad ga ad do ozzzó ozó ó ma mad m ad dara arra rak k.. Lábfej Lá Láb Lá áb bffe fej ejük ük ez ezé érrtt lap lap apo o-sa sab abb b,, kar ka arm ma mai aik ai ik rö övi öv vviideb deb de e be bek bek ek é éss egy gyen gy enesseb ene en se eb e bbek be b ek k.

pu yka pul p akesely kes ke e yű

vissza vis szahaj sz sza ha h a ló ó horrgok k

k val ka kar v yva kese kes elyű elyű ely karval kar valy-va kesely kes ely yű

andoki kondor 3,0 m

p yka pu pul y kesely kes ely yű

barátkeselyű 2,9 m

szirti sz szi rti sa sas a

himalájai keselyű 2,9 m

szakállas fakó saskeselyű keselyű 2,6 m 2,6 m

nagy sárgafejű keselyű 2,1 m

királykeselyű 2,0 m

pulykakeselyű 2,0 m

hollókis sárgafejű keselyű keselyű 1,8 m 1,9 m

pálmakeselyű 1,5 m

emb mber mb e er 1,8 1 ,8 8m

MATTHEW TWOMBLY, LAUREN C. TIERNEY, NG; MESA SCHUMACHER. ILLUSZTRÁCIÓ: MATTIAS SNYGG FORRÁSOK: DARCY OGADA, PEREGRINE FUND; SIMON THOMSETT, KENYAI NEMZETI MÚZEUM; STEVE KIRKLAND, USFWS; BIRDLIFE INTERNATIONAL; VIBHU PRAKASH, JOURNAL OF THE BOMBAY NATURAL HISTORY SOCIETY, 2007

88 national geographic โ ข

2 0 1 6. januรกr

Fiatal karvalykeselyű tép ki egy darabkát a zebra teteméből a Serengetin. Idősebb, rangban előkelőbb fajtársai már pukkadásig teletömték magukat ﬁnom zsigerekkel; a bőrcafatokat meg a csontokat otthagyják az ifjaknak és a fehérhátú keselyűknek.

k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 89

Fogyó remények A világban mai tudásunk szerint 23 keselyűfaj honos. Az újvilági és az óvilági keselyűk egyedszáma is rohamosan csökken.

nin incs ncss 1

ÁZSIA

ÉSZAKEUR Ó PA

AMERIKA

A F R IK A

DÉLA MER IK A AUSZTRÁLIA

A 20. 0. szá zá áza zad ad a de ellejére ejé jére e a kali aliffor al fo orni nia i i iai kon on nd do dor orrkes rkes ke ke esely yű egy egye gye gy edsz dsz s áma ám ám ma agg gg ga asz as sztóa sz sztóa ttó óa ó an csö sök ök ö kke ken k entt.. A több en bb évt é vttize zed ze de des ess vvé e édel de d ellemn em mnek mn kk kös kö öszö ö zö zön ön nhető het ően en e na azzó ótta óta a a kon ko on o ndor do o ok ok szá szzám ma a örv ö r end rv end detesen ette ete e t sen sse en e n nő nő, de mérg érgezés érgezé ezé zzés mia mi mia miatt iatt tt – a va vadás ad dás ásszok zok ha zo hagyt gyy a állllla la att-atte ttet ettem eme e mek gyya yak ak akran an te a ele e van va anna nak nak a sörrétt sö sör éttte ell – m ma a is sok k pus puszztu pusztu zttu ul el.l. ul

A kaliforniai kondor egyedszáma

2012 235

1950 150 vadon élő 2012 169 1967 1 fogságban élő

FO FOG FO OG GYA YAT Y AT TKOZ KOZ KO OZÁ ÁS S

VÉG V VÉ É VES E ZÉ ES ZÉL ÉLY

A pá ász sszzto torok tor orok ok jó jós ósszág ó szzág zá ág guk guk k vvéd védelm delmébe elm el e llm mébe éb é be b en, n,, n a vado vad ado a d rz do rzzó rzó ók pedi ed e dig azé zér érrt é rt mé érg rge rg ezi ez zziik a k ke ese ssel elyűk yű űke ű et, t me merrtt a ffön önt ö ntt köröz n körö kö rröz öző mada ö mada adarak ad rak a elá lá árul ru ulják u já ák a vad ák vad dőrö rrö ökne kn k n ne ek a azz orrv rvu vvu ul ejt jte ttetttt pré p ré éda da h hel elyyé el yét ét é . Em mia att t né ném ém me ellly ely y ke keselyűse sel e yű yűű fa ffaj a ajjok o egy eg gy g yeds ed zám ed z ma eg gye yettle lle en évti vttized ze ze zed ed d ala a att att tt a felére ellé elé lére re c csö sö sök kk kke ke k en ntt Az nt. Az ős ősi afrikai frr k fri kai ai ai hie h ie ede del elm mek ek sszze ek eri rin ntt az az őrö őrrölt lt k kes esselyűag e ely el lyűag űa y ffog fogyas og ogya yas aszztó a tó ója ja a jö övő öv vőb vő be e láthat lát átthat á hat. ha

Ind nd diáb iá á a áb an n azz 199 1 0-es 0 es é 0-e éve vek e kö közep zep pé én n merede mer ed k ken en n cs csökk csökk kent en n a kes k ely yűk ű egy egy yeds ed dszám ám á ma. a. A hind nduk n k nem em eh hetn e ek k marrhah hah a úst, úss , ezér úst é t ha elpuszt lp lpu pu usz szt z ul ul egy eg gy tteh he enü nük, sor so ssár ára hagy hagy g ják ák k a tet e eme eme em ett.. A dik diikl ko ofe fená nák ákkal ka k al kezel kezelt ke ze zel et m marh arhák arh hák á hús hú a vese vves ee eel elé ég égt gte ele llenséget nsé séget ge et ok koz, ozz pu puszt sztítj ítja ít ítj a a kese esse e ely lyű yű űk ket et et. t. 2006-ba 006-ba 006 ba b an a sz s er ert In ert I diá iá-ban ban ba n be ettil tiillto tot otttá ot ták ák.

A keselyűpusztulás okai Afrikában 1% táplálékként vadászott 9% távvezetéknek repült 29% testrészeiért vadászott (népi gyógyászat)

A keselyűk száma Indiában (Indiai Transzekt Felmérés) 1992

61% mérgezett

csökkenés: 96,8% hosszúcsőrű és keskenycsőrű 0

90 national geographic •

2 0 1 6. január

2007

2000 összes keselyű

csökkenés: 99,9% bengáli

MATTHEW TWOMBLY, LAUREN C. TIERNEY, NG; MESA SCHUMACHER. ILLUSZTRÁCIÓ: MATTIAS SNYGG

FORRÁS: DARCY OGADA, PEREGRINE FUND; SIMON THOMSETT, KENYAI NEMZETI MÚZEUM; STEVE KIRKLAND,USFWS; BIRDLIFE INTERNATIONAL; VIBHU PRAKASH, JOURNAL OF THE BOMBAY NATURAL HISTORY SOCIETY, 2007

Miközben kocsinkkal népes juh- és kecskenyájak között lavírozunk, Virani elmagyarázza, hogy vadvédelmi célokra pár éve sikerült bérbe venni a maszájoktól a nemzeti park északi részét szegélyező területeket. Ezeken a védett földdarabokon tilos jószágot tartani – csak az a baj, panaszolják a maszájok, hogy az összefüggő sávot alkotó, de el nem kerített zónák védelmében sok nagyragadozó, például oroszlán jut el biztonságban erre a vidékre. A gnú és a Masai Mara ökoszisztémájának többi patása ráadásul nemcsak a ragadozók, de az orvvadászat, az aszály és az élőhelyek szűkülése miatt is fogyatkoznak. Ha fogy a zsákmányállat, a keselyűknek is kevesebb jut – és őket egyéb veszedelmek is fenyegetik. Ha maszáj jön szembe, Virani megállítja, és megkérdezi tőle, vitt-e el tőle jószágot mostanában ragadozó. A válasz mindig ez: „Bizony, vitt! Tőlem is meg a szomszédaimtól is!” Általában oroszlánok törnek be éjszakánként a bómákba, a tüskebozóttal körbekerített karámokba, ragadják el a marhát. A többi jószág az oroszlán üvöltésétől megriadva rendszerint kitör a bómából, szétszalad a mezőn. Mire a kutyák ugatásukkal fölverik a gazdát, általában már késő. A maszájok ﬁzetőeszközként használják a háziállatot – egy tehén is egész vagyont, 30 ezer shillinget, azaz úgy tízezer forintot ér, egy jó bika értéke pedig akár 100 ezer shilling is lehet. Persze jön a bosszú: a férﬁak fölkutatják a mezőn a rabló vacsorájának maradékát, és beszórják olcsó, gyorsan ható rovarirtóval, furadánnal. Az oroszlánok legtöbbször falkájukkal térnek vissza a tetemhez táplálkozni; a rovarirtó így az egész családot elpusztítja. (Kenyában a becslések szerint évente legalább száz oroszlánt öl meg rovarirtó; az országban talán ezerhatszáz egyed sem maradt már.) Persze a keselyűk is fölfedezik a mérgezett tehénhullát vagy a méregtől elpusztult oroszlánok tetemét – így vagy úgy, százával esnek áldozatul a maszájok megtorló akciójának. Nehéz elhinni, de tény: az apró gerinctelen kártevők ellen kifundált irtószerből néhány kis szemcsényi végezhet azzal a madárral, amelynek gyomornedve még a veszettség, a kolera és a lépfene kórokozójával is elbánik. Ogada maga is csak 2007-től vette igazán komolyan a furadánt mint

veszélyforrást – azok után, hogy kollégái egyremásra mérgezett oroszlánok tetemére bukkantak a parkban. Ez már nem tréfadolog, mondták az illetékesek. A turizmus Kenya második legfőbb bevételi forrása, a turisták pedig nem kis részben az oroszlánok miatt jönnek. 2008-ban Nairobiban összeültek a kutatók, a természetvédők és a kormány képviselői, hogy megvitassák a mérgezésekkel kapcsolatos információkat és kidolgozzák a megoldást. „A probléma sokkal súlyosabb volt, mint mi, a parkban dolgozók eredetileg hittük” – emlékszik vissza Ogada. A vizsgálatok kezdetén még úgy tűnt, hogy az afrikai keselyűpusztulást 61 százalékban okozza mérgezés. A másik ok a szaporodás üteme: a keselyűk viszonylag későn, 5–7 éves korukban válnak ivaréretté, csak egy-két évente van fészekaljuk, az is egyetlen ﬁóka csupán; tetejébe a keselyűﬁókák 90 százaléka az egyéves kort sem éri már meg. Ha minden így megy tovább, a következő fél évszázadban a keselyűk egyedszáma nem kevesebb mint 70–90 százalékkal csökkenhet Afrikában. Afrikában tehát siralmasak a keselyűk kilátásai, de másutt még rosszabb a helyzet. India egykor leggyakoribb három keselyűje, a bengáli, a hosszúcsőrű és a keskenycsőrű egyedszáma egyetlen évtized alatt rettenetesen megfogyatkozott, alig 3 százalékra csökkent. A Peregrine Fund szakemberei 2003-ban egyértelmű összefüggést mutattak ki a keselyűpusztulás és a marhaállomány gyógyszerelése, közelebbről diklofenákkal való kezelése között. Ezt a szert eredetileg emberi megbetegedésekre, az ízületi gyulladás kezelésére és fájdalomcsillapításra fejlesztették ki, de 1993-ban állatorvosi alkalmazását is engedélyezték. Csakhogy a keselyűknél a diklofenák veseelégtelenséget okoz – a vizsgálatra felboncolt egyedek veséjét fehér kristályok borították. A keselyűpusztulás Indiában egészen döbbenetes következményekkel járt. Az ország a világ egyik legnagyobb marhaállományát mondhatja magáénak, ám lakosságának zöme meggyőződésből nem fogyaszt marhahúst. Mivel a diklofenák milliószám gyilkolta a keselyűket, azokból egyre kevesebb, eltakarítatlan marhatetemből viszont egyre több lett, akárcsak kóbor kutyákból. k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 91

92 national geographic โ ข

2 0 1 6. januรกr

Namíbiai környezetvédők vizslatják rúdra szerelt visszapillantó tükrükkel a füles keselyű fára rakott fészkét. Ha kellően idős ﬁókát találnak benne, megjelölik a szárnyát, majd visszahelyezik a fészekbe. A tojó egyetlen tojást rak évente-kétévente, így minden ﬁóka nagy érték az állomány fennmaradása szempontjából.

k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 93

94 national geographic โ ข

2 0 1 6. januรกr

Mint kőből faragott vízköpők, bámulnak a világba fenyegető tekintettel a fokföldi keselyűk a dél-afrikai Magaliesburg mellett emelt mesterséges szirtjükről. A szaporítás, kutatás és fajmentés céljából épült fészkelőszirt fenntartója az afrikai keselyűk egyedszámának visszaállításán igyekvő VulPro szervezet.

k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 95

Kerri Wolter, a VulPro alapítója állatorvoshoz visz egy fokföldi keselyűt. A madár Pretoria mellett repült egy távvezetéknek. Afrikában a keselyűk főleg mérgezés áldozatául esnek, de a magasfeszültségű vezetékek is tizedelik őket. A természetvédők sürgetik a szolgáltatókat, hogy a madárveszélyes vezetékek helyett találjanak más megoldást az áram továbbítására.

Mivel egyre kevesebb keselyűvel kell megharcolniuk a dögökért, a kóbor kutyák száma Indiában tizenegy év alatt a negyedével nőtt, mára elérte a 29 milliót. Minthogy a patkányok is nagyon elszaporodtak az országban, a veszettség okozta halálesetek száma közel ötvenezerrel nőtt. Mumbai párszi közösségének a keselyűpusztulás egy másfajta következményével is szembesülnie kellett. Ők nem elföldelik, hanem az „égbe temetik” halottaikat: a kőemelvényre fektetett elhunyt lelkét a keselyűk szabadítják ki, engedik a mennybe jutni. A keselyűk fogytával a párszik kiterített halottai hónapok alatt enyésznek el. Miután bebizonyosodott, hogy a diklofenák gyilkolja a keselyűket, Indiában, Pakisztánban és Nepálban, majd öt éve Bangladesben is betiltották a szer alkalmazását. Sokan rá se hederítenek a tilalomra, a mai napig adják teheneiknek a szert, így 2015 júniusában a természetvédők szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság mondjon ki átfogó tilalmat a diklofenák állatgyógyászati alkalmazására. A döntés még várat magára. 96 national geographic •

2 0 1 6. január

Indiában ma már fogságban is szaporítanak keselyűket, amellett „keselyűetetők” is létesültek, ahol rendszeresen farmokról, vágóhidakról származó, szavatoltan diklofenákmentes húst tesznek ki a madaraknak. Kilenc év után végre lassulni látszik a keselyűk fogyatkozása, sőt némely vidékeken gyarapodni kezdett az állomány. A három leginkább veszélyeztetett faj egyedszáma azonban továbbra is elszomorítóan alacsony a hajdani sokmillióshoz képest. Ogada szerint Afrika nem lesz annyira keselyűpárti, mint India: „Kenya kormányának illetékesei nem törik magukat a keselyűk védelmében. Eszükbe sem jut, hogy gátat kellene szabni a karbofuránok használatának.” (A furadán is ide tartozik.) Indiában egyetlen nagy veszély, a véletlen mérgezés fenyegeti a keselyűket – Afrikában annál több vész leselkedik rájuk. 2012 júliusában 191 keselyű pusztult el Zimbabwe egyik nemzeti parkjában: a vadorzók elefántot öltek meg, a tetemet méreggel szórták be.

Egy évvel később Namíbiában félezer keselyű hullott el ugyancsak elefánt mérgezett húsától. Hogy miért mérgezik a vadorzók a tetemeket, miért ölik a keselyűket? „Azért, mert az elefántvagy orrszarvútetem fölött keringő keselyűraj már messziről észrevehető, hamar fölkelti a vadőrök gyanúját, lebuktatja az orvvadászokat” – magyarázza Ogada. Kelet-Afrikában a mérgezés miatt elhullott keselyűk harmada voltaképpen vadorzók kezétől pusztul el. Az ősi hitvilág sem kedvez Afrikában a keselyűknek. A vadorzók által megmérgezett tetemek mellett gyakran látni megcsonkított, fejetlenlábatlan keselyűhullákat; a fejeket meg a lábakat általában hagyományos, népi gyógyító eljárások céljaira veszik, mondja André Botha, a Természetvédelmi Világszövetség (iucn) társelnöke. Dél-Afrikában minden további nélkül vásárolhatunk keselyűdarabokat; a hiedelmek szerint a keselyűmadár testrészei mindenféle nyavalyát gyógyítanak, erősebbé, gyorsabbá teszik a beteget. Azt is mondja az ősi hit, hogy aki szárítottőrölt, iszappal kevert keselyűagy füstjét szívja, útmutatást kaphat az égiektől jövendője felől. Afrikában egyelőre mégis a korlátozás nélkül beszerezhető irtószerek veszélyesek leginkább a keselyűkre. Azok után, hogy egy nagy nézettségnek örvendő amerikai hírműsor 2009-ben beszámolt az oroszlánmérgezésekről, a furadán gyártója, a philadelphiai fmc vegyi vállalat elkezdte visszavásárolni termékét a kenyai, ugandai és tanzániai terjesztőktől, sőt Dél-Afrikában a furadán forgalmazását is fölfüggesztette. Csakhogy generikus formában a szer máig kapható Kenyában – hogyne lenne, hiszen az országban a mezőgazdaság a második legnagyobb ágazat, és régi hagyománya van a kártevők méreggel való irtásának. A kenyai gazdaboltban bárki vásárolhat erős mérget, amellyel aztán kedvére irthatja a kártevő rovarokat és egereket – egyúttal megmérgezheti a kóbor kutyákat, a hiénákat, a leopárdokat, a sakálokat és az emberi fogyasztásra fogott halakat, nevelt kacsákat. „A trópusokon kártevőirtó szerek nélkül nem működik a mezőgazdaság. Csak az a megoldás marad tehát, hogy a gazdákat megtanítjuk a mérgek pontos adagolására és biztonságos haszná-

latára” – szögezi le Charles Musyoki, a Kenyai Vadvédelmi Szolgálat egykori vezetője. A jelenlegi közvélekedés szerint a karbofuránok olcsók, megbízhatók és biztonságosak – legalábbis ahhoz képest, hogy mivel jár becserkészni és megölni egy ragadozót. A kenyai kormány illetékesei eddig egyetlen keselyűmérgezéses esetben sem emeltek vádat. „Jószerével a kultúránk részévé lett, hogy méreggel öldössük a ragadozókat” – vonja meg a vállát Ogada. A pásztornépek ősidők óta védik nyájukat, az Európából jött telepesek pedig immár jó háromszáz éve gyilkolják Afrika prémes és tollas ragadozóit. Most, hogy sok maszáj pásztorral beszélhettek, Virani és Ogada alig várja az alkonyt – nemcsak azért, mert akkor végre enyhül majd a hőség, hanem mert látni akarják a lámpákat. A csillagok fényénél is látni: Virani elégedetten mosolyog, amikor az egyik bómánál fölfénylik a kerítésoszlopok közé fűzött izzók füzére. Virani szerint a napelemhez kapcsolt izzósor a legbiztonságosabb és legolcsóbb módja a ragadozók elriasztásának, egyszersmind a keselyűmérgezés elkerülésének. A fényfüzér bómánként úgy 25–35 ezer shillingbe kerül, az összeg felét a Peregrine Fund állja. Ha már egy tehenet megment a ragadozóktól, az izzósor behozza az árát, mondja Virani. A füzérsorok üzembe helyezése után a környék negyven bómájánál már az első fél évben tizedére csökkent az oroszlántámadások száma. A ragadozók messze elkerülik a fényt, csakúgy, mint a védett területek és a rezervátum között ingázó, gyakran ültetvényeken átgázoló elefántok. Egyelőre még nagy gond a karbantartás és a hozzáértés hiánya, valamint az is, hogy nincs elegendő izzó, a kereslet pedig nő. A Serengeti síkján, a Masai Mara Parktól úgy 250 kilométerre, három hiéna lakmározik egy gnú tetemébe bújva. Tollas közönségük némelyik tagja olykor elindul a színpad felé, ám a főszereplők rögtön rendre utasítják őket. A négy- és kétlábú dögevők kölcsönösen jó hasznára vannak egymásnak. A hiénák a keselyűket ﬁgyelve találnak prédát; ugyanakkor azzal, hogy fölbontják a tetemet, elő is készítik a terepet a keselyűknek. k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 97

Százgrammnyi rovarirtó karbofurán (fent) tetemekre kiszórva akár száz keselyűt is megölhet. Ha idejében befogják, ha még csak kevés méreg került a szervezetébe, atropinnal vagy faszénnel megköthető a karbofurán, a madár túlélheti a mérgezést. A szemközti oldalon: fehérhátú keselyű lábadozik a VulPro telepén; ha meggyógyul, visszanyeri a szabadságát.

Miután a hiénák pukkadásig jóllakva visszavonulnak, a keselyűk akcióba lépnek. A tetem valósággal életre kel, ahogy kéttucatnyi madár tépi-marja, rángatja-cincálja. Hirtelen egy füles keselyű csap le az égből. Két – addig a sokadalom szélén ártatlan képpel ácsorgó – fajtársa azonnal nekitámad. Az újonnan érkezett lesunyja a fejét, kitárja hatalmas szárnyát, győzedelmesen a gnú maradványaira szökken. „A világ legszórakoztatóbb állatai. Az oroszlánok már rém unalmasak, ha ilyen sokáig nézi őket az ember” – somolyog Simon Thomsett keselyűkutató, a Kenyai Nemzeti Múzeum munkatársa. Ahogy telnek az órák, a véres színjátékban újabb szereplők – hiénák, sakálok, marabuk, sasok és keselyűk – érkeznek, távoznak. Mindnek jut ennivaló, de torzsalkodnak: rangsoruk és erejük szerint időben és térben is fölosztják egymás között a gnútetemet. Simon Thomsett és Darcy Ogada közös kutatásaik során gyakran eltűnődtek, mi történne, ha a keselyűk teljesen eltűnnének. Ogada két éven át kecsketetemeket tett ki és ﬁgyelt a terepen; 98 national geographic •

2 0 1 6. január

azt tapasztalta, hogy keselyűk híján a maradványok közel háromszor annyi idő alatt bomlanak le, háromszor annyi ragadozó emlős érdeklődését keltik föl, és az érdeklődők csaknem háromszor annyi időt töltenek a tetemeknél. Miért fontos ez? Minél többet időznek együtt a sakálok, leopárdok, oroszlánok, hiénák, petymegek, mongúzok, kóbor kutyák, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egymásnak vagy a környéken tartott házi jószágnak továbbadnak olyan kórokozókat, amelyek különben elpusztulnának a keselyű gyomrában. Azzal, hogy fölfalja az elhullott gnú méhlepényét is, a keselyű hatástalanítja a roncsoló orrhurut szarvasmarhagyilkos herpeszvírusát, fejtegeti Thomsett; azzal pedig, hogy néhány óra alatt csontig csupaszítja a dögöket, nem engedi elszaporodni az emberre és jószágra nézve egyaránt veszélyes, súlyos szembetegségeket okozó rovarokat. A keselyűk tehát fontosabbak számunkra, mint a sztárolt öt afrikai nagyvad, jelenti ki Thomsett; kipusztulásuk ökológiai és gazdasági katasztrófához vezethet.

Afrikában főleg irtószerek tizedelik a keselyűket, de Thomsett szerint a fogyatkozás igazi oka az, hogy mi, emberek, túl sokan lettünk. Kenya népessége jelenleg mintegy 44 millió, 2050-ig 81 millióra nőhet, ráadásul a maszájok az ország egyik leggyorsabban gyarapodó népcsoportja. Thomsett hosszan sorolja a gondokat. Kenyában a védett földdarabok körül egyre szaporodnak a kukorica- és búzatáblák, hiszen valahogy élelmezni kell a rohamosan növekvő népességet. Emiatt fogyatkoznak a legelők, egyre kevesebb a patás, tehát a keselyűk tápláléka is szűkösebb. A veszélyeztetett karvalykeselyű fészkelőhelyeinek közvetlen közelében egyre-másra geotermikus kutak létesülnek. Rengeteg madarat ölnek meg a magasfeszültségű távvezetékek. A Kenyai Vadvédelmi Szolgálat mindmáig nem dolgozott ki tervet a sebezhetőnek nyilvánított keselyűk védelmére – a tettekről nem is beszélve. Kenyában két éve törvény: aki védett állatot ejt, 20 millió shilling bírsággal, sőt életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtható. A Vadvédelmi

Szolgálat most fölvilágosító kampányt tervez, hogy megváltoztassa a közvéleményben kialakult képet, a keselyűk kedvezőtlen megítélését. Ám ha nem sikerül foganatosítani a mérgezést megtorló törvényt, kinyomozni, letartóztatni és megbüntetni a tetteseket, a kampányok semmit sem érnek, hangoztatja Ogada és Thomsett. A két kutató szerint már annak is több haszna lenne, ha a kormány végre elfogadná az egyik dél-kenyai birtokos ajánlatát – az illető kész eladni az államnak azt a földdarabját, amelyen a karvalykeselyű egyik legfőbb fészkelőhelye található. időközben jóllaknak a keselyűk is, a gnú maradványai már csak valami agyongyűrt rongyszőnyegre emlékeztetnek. Ami a bőréből meg az inaiból maradt, a szél és a napsütés, a rovarok, a gombák és a baktériumok a következő napokban eltüntetik. A csontok még évekig dacolnak az elemekkel, a gnú testének építőelemeit lassan újra magába építi a talaj – meg az a sok fenséges keselyű, akik ma végre tobzódhattak kicsit. k e s e ly ű k v é d e l m é b e n 99

Nőközpont Írta JEREMY BERLIN Fényképezte KAROLIN KLÜPPEL

ndia északkeleti részén, a bangladesi határ mellett, sűrű erdő mélyén rejtőzik a szokatlan társadalmi berendezkedésű Mawlynnong. A félezer khasi lakost számláló apró falu a mai napig a törzs ősi, anyai leszármazáson alapuló rendje szerint él. A khasiknál a családfői rang, a pénzés földvagyon nem apai ágon öröklődik, hanem anyáról leányra száll: Mawlynnongban a nő az úr a háznál. Karolin Klüppel német fotográfus mindenképpen meg akarta ismerni ezt az ősi, fordított világot. Az eredetileg tervezett kilenc hónap helyett végül két teljes esztendőt töltött khasi családok körében, a „hihetetlenül tiszta és békés” Mawlynnong falucskában. A khasiknál a khadduh, a legfiatalabb lány örökli a vagyont, a férj költözik az újdonsült asszony otthonába, a gyermek anyja családnevét kapja. A lányok tizenegy-tizenkét éves korukig a falu iskolájába járnak, és van, aki aztán az állam fővárosában beiratkozik középiskolába, aztán főiskolára megy, vagy hazatér, hogy gondoskodjon a szüleiről. A khasi lány maga választ férjet, és akkor sem bélyegzik meg, ha később úgy dönt, hogy elválik, egyedülálló nő lesz. Nagy bánat viszont, ha a családban nem születik lánygyermek – merthogy minden leányágon öröklődik. A lánytalan családra azt mondják a khasik: ïap-duh – azaz „kihalt”. A nőuralom alighanem még azokból az időkből ered, amikor a khasi nők több férfival éltek, így az apaságot gyakran nehéz volt megállapítani. Az is közrejátszhatott a nőközpontúság kialakulásában, hogy a férfiak sokat voltak el háborúzni, nem tudtak családjukról gondoskodni, magyarázza Valentina Pakyntein, a North-Eastern Hill Egyetem antropológusa. Karolin Klüppelt azonban főként az a nagy-nagy tisztelet ragadta meg, amellyel a khasi férfinép viseltetik a nők iránt: „Szeretném megmutatni a világnak ezt a mienktől olyannyira különböző kultúrát. Szeretném, ha képeim hatására mindenkiben fölmerülne a kérdés: vajon ez a mi patriarchális társadalmunk tényleg olyan jól működik?”

100 national geographic •

2 0 1 6. január

Karolin Klüppel lányportréin a khasi hagyományok, a család környezete és tevékenysége is megjelenik. A hétéves Grace Tangsong ezért viseli nyakékként szárított halacskák füzérét.

anyajogĂş tĂĄrsadalmak 101

102 national geographic โ ข

2 0 1 6. januรกr

A hétéves Anisha Nongrum arékapálma terméseit tette a fejére (a szemközti oldalon). Az arékamagot és bétellevelet tartalmazó masszát, a kwait élénkítő és leheletfrissítő hatása miatt rágják a khasik. A nyolcéves Ibapyntngen Khongjee moszkitóhálót terített magára (fent). Erősek és magabiztosak ezek a kislányok, meséli Karolin, már ﬁatalon gyakran kell felelősségteljes, kötelességvállaló felnőttéletet élniük. „De azért ki-kibújik belőlük a gyermek: ha tehetik, szurtosan viháncolnak, boldogan ugrálnak a folyóba.”

anyajogú társadalmak 103

A kilencéves Phida Nongrum, három testvér közül a legidősebb, luﬁval játszik a szobájában (fent). Egy napon húga, Anisha lesz majd a család feje. A tizenkét esztendős Beslinda Khongdup levesbe szánt marhacsülkökre támaszkodik. Az indiaiak nagy többsége hindu vallású, Mawlynnong khasi lakossága azonban keresztény, ezért fogyaszthat húst.

AFGAN.

K ÍNA

PAKISZTÁN

BHUTÁN NE PÁ L

Újdelhi

Mawlynnong Dhaka I NDI A

MIANMAR BANGLADES

(BURMA)

Arabtenger Bengálöböl

400 km

NG MAPS

SRÍ LANKA

104 national geographic •

2 0 1 6. január

anyajogĂş tĂĄrsadalmak 105

JUNIOR

Fogyó északi jégvilág, mindent emésztő keselyűk, gumisztori és elmegyógyító természet – adalékok ifjú olvasóink számára, kiegészítésképpen lapunk nagy cikkeihez.

1 2 3

A jég olvadásával több fény éri a tengert, a víz melegedése kedvez egyes planktonalkotó parányi lényeknek. A jég fonákján tenyésző növényi plankton, és így a planktonevő állatok is megsínylik az olvadást.

A jegesmedvék, egyes fókák, rozmárok és pingvinek ki is pusztulhatnak, ha elfogy a tengeri jég.

106

Északi jégtánc Hogy is van ez? Miért melegszik gyorsabban, egyes számítások szerint kétszer olyan gyorsan az Északi-sarkvidék, mint Földünk többi területe? Miért öngerjesztő, önerősítő folyamat ez, és milyen láncreakciót indított el a sarkvidéki élővilág rendszerében? Nos, a jég fehér színű, következésképpen több fényt ver vissza, mint a jégmentes, szürkésfekete színű víztükör (a nyári napsütésben ezért ajánlatos világosabb ruhában járni; feketében egykettőre hőgutát kapnánk). Nézzük tehát, mi történik odafönt, északon. 1. Az éghajlat melegedése miatt olvad, fogy a sarki jég. 2. Emiatt nő a sötét vízfelület, azaz kevesebb napfényt ver vissza a tenger. 3. Ha többet nyel el a napfényből, a tengervíz még gyorsabban melegszik. 4. Így viszont a tengeri jég is egyre gyorsabban olvad. 5. Most pedig következik az önerősítés, zárul az ördögi kör: ha még gyorsabban olvad a jég, akkor még gyorsabban nő a jégmentes, sötét, fényelnyelő vízfelület, még gyorsabban melegszik a tengervíz – tehát még inkább gyorsul a jégolvadás…! A sarkvidék élővilágában mindez jelentős változásokat okoz; kinek kedvez, kinek nem kedvez a melegedés. Balra látható a lista, vagyis az, hogy egyelőre kik tűnnek nyerteseknek, és kik a vesztesek. – iVT PHOTO: PHOTOGRAPHER FOTÓ: NICK NAMEHERE COBBING

ÉS AZT TUDTAD...?

Kutató vizsgálja a jég felszíne alatt tenyésző egysejtű algákat, az óceáni tápláléklánc kulcsfontosságú tagjait.

PHOTO: PHOTOGRAPHER NAMEHERE

Jege olvadása miatt az Északi-sarkvidék az utóbbi harmincöt évben 8 százalékkal sötétebb lett.

107

Junior BEZZEG A KESELYŰ!

Gyomorforgatók

ÉS AZT TUDTAD...?

A Bükki Nemzeti Ízlés dolga, ki min él. Döghúst enni mindenesetre macerás, sőt veszélyes vállalkozás. Az enyészet ugyanis voltaképpen Parkban tavaly ősszel bomlás: a tetemben a szöveteket bontó mikrobák, és velük 19 fakókeselyű a méreganyagok is fölszaporodnak. Mármost a keselyűk az idők bukkant föl. 1926 óta során mindannyian dögevésre szakosodtak – ha csak tehetik, nem láttak elhullott állatokban vájkálnak-furakodnak. Nincs ezen miért csodálkoznunk: valakinek el kell végeznie a piszkos munkát, nálunk ilyen sok ráadásul hulladékeltakarító, higiéniai tevékenységükkel a keselyűk keselyűt. nagy hasznára vannak az élővilágnak. Ők maguk azonban komoly kockázatot vállalnak, mert az elfogyasztott húsmaradékban csak úgy hemzsegnek a veszedelmes vírusok, baktériumok. Ám a keselyűgyomor mindent kibír, földolgoz. Iszonyatosan erős savat termel, molekulaszilánkokra szaggatja a szerves anyagokat, tökéletesen megemészti a csontokat, sőt egyes kutatók szerint még a fémeket is bontja. Ehhez képest már gyerekjáték a keselyű számára, hogy mindent emésztő gyomornedvével elpusztítsa a rothadó, fertőzött hússal együtt lenyelt gyilkos mikroorganizmusokat, a veszettség, a lépfene, a pestis, a kolera kórokozóját. – iVT

108 108

FORRÁSOK: LARS HANSEN, AARHUS EGYETEM, DÁNIA; MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET. PHOTO: FOTÓ: PHOTOGRAPHER CHARLIE HAMILTON NAMEHERE JAMES

A Kárpát-medencében egészen a múlt század közepéig fakó-, dög- és barátkeselyűk is sűrűn előfordultak. A hegyek között fészkeltek, az Alföldön tartott jószág elhullottjaiból ettek.

2 3

Kontinensünkön is csaknem kipusztultak a keselyűk; vadászták, mérgezték őket, amellett táplálékuk is megfogyatkozott, mert visszaszorult a legeltetéses állattartás, és szigorúbbak lettek az állategészségügyi szabályok. Hála a védőakcióknak, utolsó menedékhelyén, a Balkánfélszigeten már egyre több a fakókeselyű. Nálunk is fokozottan védett madár, eszmei értéke negyedmillió forint.

Karvalykeselyű (Gyps rueppellii); Afrika, Serengeti Nemzeti Park.

PHOTO: PHOTOGRAPHER NAMEHERE

109

Junior HA A LÁNGÉSZ PALIMADÁR…

Balszerencsés feltalálózseni Nem tapicskolhatnánk gumicsizmás lábbal a tócsákban, és gyerekként kacsás úszóöv nélkül merészkedtünk volna be a Balatonba – ha Charles Goodyear nem lett volna oly állhatatos. De ő fantáziát látott egy olyan anyagban, amelyből az egész világ éppen kiábrándult. A kitartás elnyerte jutalmát – vélhetjük. Sikertörténet-e Goodyear élete? A kérdés eldöntéséhez ismerjük meg sorsa alakulását. A kaucsukláznak hamar leáldozott, így a gumitermékekkel foglalkozó vállalkozásoknak is bealkonyult: Amerikában a legtöbb ilyen proﬁlú cég nem érte meg az ötödik évét. Az akkori gumi nem hasonlított ahhoz, mint amilyennek ma ismerjük: melegben formátlan masszává olvadt, hidegben merevre fagyott és törött. A vásárlóknak elegük lett az ócska termékekből. Amikor 1834 nyarán Goodyear egy mentőmellény selejtes szelepén felháborodva bekopogtatott a holmi gyártójához, az igazgató széttárta

110

a kezét: az árukészlet a kánikulában tönkrement, a céget egy hajszál választja el a csődtől. Goodyear ekkor vette először igazán szemügyre a gumit magát. „A képzeletemet egyetlen más anyag sem ejtette rabul” – elevenítette fel később. Hazatérve Goodyeart az adósok börtöne várta (nem először és nem utoljára), de a rácsok mögött kísérletezni kezdett. Úgy vélte, a ragadós gumi valamilyen porral (például a drogériákban is kapható magnéziummal) keverve elveszítheti tapadósságát: lelki szemei előtt rugalmas „növényi bőrt” látott, amely helyettesítheti a fát. A felfedező megszállottja lett a kísérletezésnek: a szomszédai fenyegetőztek a házából terjengő bűz miatt, családja koldusbotra jutott, a gyerekei éheztek. Ám Goodyeart semmi más nem érdekelte: vegyítette a nyersgumit különböző savakkal, fémekkel, fúvatta nagy nyomású forró gőzzel. Hiába jutott ígéretes eredményekre, az áttörésre 1839 teléig kellett várni.

FOTÓ: PROFIMEDIA

ÉS AZT TUDTAD...? A vulkanizálást Vulcanus, a tűz és a kovácsmesterség római istene után nevezte el Thomas Hancock.

Véletlenül a forró kályhára ejtett egy kénnel kezelt nyersgumidarabkát. Amikor lehajolt, hogy felvegye, meglepetésére nem szétfolyt masszát látott, hanem egy teljesen új, rugalmas anyagot. Azon a télen keserves napok köszöntöttek a feltalálóra. Nyilvánvaló volt, hogy a kén és a hő megváltoztatta a nyersgumit – de milyen meleg volt a kályha, és mennyi ideig tartott a hőkezelés? Goodyear hihetetlen türelemmel folytatta a munkát: a nyersgumidarabkákat forró homokba temette, pirította, tüzes vaslapok közé szorította, teáskannából gőzt engedett rá. Hiába keresett támogatókat, befektetőket, segítőkész barátokat – mindenki elpártolt tőle. Újabb nyomorban töltött évekbe telt, mire sikerült olyan folyamatot kidolgoznia, amely többé-kevésbé megbízható eredményt adott. 1844-ben jegyeztette be első szabadalmát (ezt számos további követte).

PHOTO:RICHARD FOTÓ: PHOTOGRAPHER BARNES NAMEHERE

Goodyear csapnivaló üzletembernek bizonyult: találmányát nevetséges összegekért adta tovább, a külföldi szabadalmakkal nem törődött, ám az eljárásával készült mintadarabokat a világ minden tájára elküldte. Így került az egyik a brit Thomas Hancockhoz, aki maga is régóta kísérletezett a nyersgumival. Hancock tüzetesen megvizsgálta a mintát, és halvány kénnyomokat fedezett fel rajta. E nyomon elindulva ő szabadalmaztatta Nagy-Britanniában az eljárást, és ő is nevezte el azt vulkanizálásnak. Goodyear 1860-ban halt meg, családjára tetemes adósságot hagyott. (A Goodyear gumiabroncsgyár csak tiszteletből vette föl a nevét.) Ám ő nem volt elégedetlen: „Az ember élete nem csak pénzben kifejezhető értéken múlik. Nincs okom panaszra, mert munkám gyümölcsét más élvezte – írta. – Oka olyasvalakinek van sajnálkozni, aki hiába fáradozik.” – BV

KAUCSUKBÓL GAZDAGSÁG A legdrágább európai alapanyagokból épült meg a kaucsukbárók költségén a manausi opera111 ház Brazíliában. A kiadásokat az óriási szállítási költség is tetézte.

Junior AGYUNKNAK IS JÁR PIHENŐ

112

PHOTO: PHOTOGRAPHER NAMEHERE

Agy, idő, figyelem Leülni egy sziklára, végigpásztázni az erdők zöldjét – milyen érzés, kedves ifjú Olvasó? Eleinte unalmasnak tűnhet, hiszen nem áraszt el bennünket az a rengeteg inger, amit a hétköznapok során megszoktunk. Nem jönnek csetüzenetek, e-mailek, nem szól a tévé, a telefon – ám úgy tűnik, éppen a folyamatosan áradó jelek értelmezése megterhelő elménknek. Ha pedig az agy sorozatosan kapja az erős ingereket, vagy egyszerre több feladattal kénytelen megbirkózni, átcsoportosítja az erőforrásait. Kutatások kimutatták, hogy akik gyakran osztják meg a figyelmüket különféle tevékenységek között, nemigen tudtak egyvalamire koncentrálni. Ezeknél a felnőtt kísérleti alanyoknál más struktúrájú volt a szürkeállomány azon az agyterületen, amely a tudatos gondolkodásért, illetve az érzelmekért is felelős. Serdülőkorban az agy „újrahuzalozza” magát, így elképzelhető, hogy a ma egy időben internetező-csevegő-e-mailező fiatalok agya másképp működik felnőttként, mint szüleiké-nagyszüleiké. Ám az sincs rendben, ha csak a számítógépre vagy valamilyen konzoljátékra koncentrál valaki hosszasan. Ez pszichés zavarokat okozhat, és a szerencsejáték-függéshez sok mindenben hasonló állapotot idézhet elő. Egy kínai kutatás szerint az általános iskolásoknál összefüggés mutatható ki a problémás internethasználati szokások és a figyelemzavaros hiperaktivitás-zavar (adhd) jelentkezése között. A mértéktelenül űzött videojátékok, a túlzásba vitt internetezés és a depresszió, valamint több pszichés betegség közti kapcsolat feltárására számos vizsgálat folyik, ám úgy tűnik, ezekre a ketyerékre is érvényes a régi római mondás: Nihil nimis! Azaz semmit sem túlságosan! – BV PHOTO: PHOTOGRAPHER FOTÓ: LUCAS NAMEHERE FOGLIA

22 év Agyunk ebben az életkorban nyújtja a legjobb teljesítményt.

113

Anzix Azerbajdzsán

A tűz földjén Gyévuska, gavaris paruszki? – szólt utánam a bakui kofa. Pár pillanatba telt, mire ráeszméltem, hogy a kérdés nekem szól. Utoljára az általános iskolában szólaltam meg oroszul, és azóta nemigen titulált senki gyévuskának. Ám Azerbajdzsánban hamar fölelevenedtek a rég elfeledettnek hitt nyelv szavai.

A 7. században érkező muszlim hódítóknak sok zoroasztriánus templom esett áldozatul – a Surkhany városka közelében álló Tűztemplomot a 18. században építtették újjá indiai utazók. Az épület ma múzeum és zarándokhely.

114 national geographic •

2 0 1 6. január

azerbajdzsรกn 115

AZERBAJDZSÁN

Írta BORDÁS VERONIKA Fényképezte TÖKÖLYI CSABA

uszlim ország az európai kultúrkör peremén, türk nyelvet beszélő egykori szovjet tagköztársaság: Azerbajdzsánban a váratlanul ismerős és a meghökkentően egzotikus részletek alkotnak furcsa kevercset. A terület hajdanán a kereskedelemnek köszönhette jólétét. A Selyemúton járó kalmárok erre vitték nyugat felé becses portékáikat. A standjaik mögött kiskirályként trónoló bakui piaci árusok tekintetében nem nehéz fölfedezni a keleti kalmárok pillantását. Akad itt minden: muszlim előírások szerint vágott – halal – hús, összekötözött lábú kacsák és óriási sarkantyújú kakasok, zöldség, aszalt és friss gyümölcs. Böhöm nagy hűtőkben feltornyozott üvegcsék: kaviár. A Kaszpi-tengerben megfogyatkozott a tokhalállomány, így a tok ikrája, a kaviár is mind drágább, egy kis üvegért 60 manátot (1600 forintot) is elkérnek. Elshad Mirzajev már tizenöt éve árul a piacon: előtte halász volt. „Nem volt mit eladnom a kereskedőnek, olyan kevés lett a hal” – meséli. Ívásidőben tilos tokhalat fogni, ám utána szabad a vásár. Ha havonta sikerül néhány olyan tokot vennie, amelyből kinyerheti a kaviárt, már nincs oka panaszra, mondja Mirzajev. Persze drága, csóválja a fejét, tőle is főleg külföldiek vesznek. „Gyerekkoromban nem volt különleges ínyencség a kaviár, kanálszám ettük” – mondja vendéglátónk, az azerbajdzsáni National Geographic magazin munkatársa, Aydan Zeylanova. Baku és a tengerparti sáv emberemlékezet óta a tűz földjeként ismert. A talajból feltörő gázcsóvák egy-egy villámcsapástól meggyulladtak, és az akár évszázadokig lobogó lángok köré szentélyeket, templomokat emeltek a tüzet tisztelő zoroasztriánusok. A 7. században érkező muszlim hódítók a lakosságot áttérítették az iszlámra.

116 national geographic •

2 0 1 6. január

A 2015-ben rendezett I. Európai Játékok kabalaállata, Jeyran, a gazella, a sportesemény után is népszerű maradt Bakuban. A nagyszabású versenysorozat is arról tanúskodik: Azerbajdzsán új nemzetközi kapcsolatok kiépítését szorgalmazza.

azerbajdzsรกn 117

Sheki kán 18. századi nyári palotájában a pompás mozaikablakok, a gazdagon díszített termek nem csupán a szemet gyönyörködtetik; a bölcs uralkodó államférﬁúi intelmeket is a falakra festetett (fent). Kőfejtés közben munkások fedezték fel a több ezer éves gobusztáni sziklarajzokat (lent). Az ábrázolások tanúsága szerint a mainál dúsabb növényzetű vidéken mára kihalt állatok is nagy számban éltek.

118 national geographic •

2 0 1 6. január

A legtöbb épületet porig rombolták, ám a természet féktelen erői, amelyek vallásos tiszteletet ébresztettek a zoroasztriánusokban, ma sem nyugodnak. Bakutól alig 10 kilométerre időtlen idők óta ég a hegyoldal: az embermagasságú tűznyelvek mintha közvetlenül a talajból törnének elő. A hatalmas hőség miatt pár méternél jobban megközelíteni sem lehet őket. Másutt a feltörő gáz hatalmas halmokat emelt. A jó tíz méter magas, vakondtúrásra emlékeztető dombok csúcsán lávaként fortyog az iszap. A sártavacskák tükre alól bugyborékolva tör elő a gáz. Félve dugom bele kezem a sárba, de az kellemesen langyosnak bizonyul. Egy-egy erősebb kilövellés után az iszap kifut, kacskaringózva folyik le a halom oldalán. A horizonton kék szalagként húzódik a Kaszpitenger, partján még éppen kivehetően bólogatnak az olajkutak. Ahogy az erős szélben meggörnyedve kocsink felé futunk, tenyérnyi fekete pacát veszek észre a lábam előtt. Mintha a föld is olajat izzadna. Járművünk a földúton dülöngélve, küszködve vergődik át a vasúti síneken. Nem sokkal utánunk tehervonat zakatol el: végeláthatatlan tartálykocsisor tart nyugatnak. Azerbajdzsánban ma az olaj mindennek az alapja: az ipar jórészt a kőolajra épül. A készletek kiaknázásának kezdetén végtelennek tűnő bőség köszöntött Baku környékére. Az első olajkutak után 1859-re készült el az első kőolajfinomító – hét évvel később már tizenöt üzemelt. A hatalmas lehetőségekkel kecsegtető szénhidrogénvagyon a nyugat-európai iparbárók érdeklődését is felkeltette. Baku gyorsabban növekedett, mint a korabeli London. Az olajkincs azonban nem csak szerencsét hozott. A Kaszpi-tengeri olajmezők túl értékesek voltak ahhoz, hogy a fiatal Szovjetunió lemondjon róluk. Azerbajdzsán 1920-ban került a bolsevikok kezére. A szovjet uralom jó hetven évig tartott: 1991 januárjában véres zavargások törtek ki, és Azerbajdzsán abban az évben elszakadt a Szovjetuniótól. Az Oroszországhoz fűződő viszonyuk ezért is ellentmondásos. Az azeriek elnyomóként tekintenek a szovjetekre, de évekkel a függetlenség kikiáltása után született fiatalok is remekül beszélnek oroszul, sőt gyakran a közösségi portálokon ezen a nyelven posztolnak.

A nemzeti identitás azért nagyon is fontos számukra: sokan hagyják el a törökös hangzású név végére a szovjet időkben kötelezően hozzáragasztott szláv -ov, -ova végződést. Baku belvárosában mit sem érezni a szocializmus éveiből: az egykori városfalon belül húzódó középkori sikátoroktól pár percnyire, a századelő nyugat-európai stílusú, mészkőburkolatú épületei között, a tengerparti sétányon késő este is jókora tömeg hömpölyög. Asszonyok trécselnek, kamaszok görkorcsolyáznak, kisiskolások nevetgélnek a körhintákon. A főváros egyik büszkesége, a három Lángtorony szinte mindenhonnan látszik. A tűznyelveket formázó 190 méter magas épületek éjszakánként fényárban ragyognak, homlokzatukon a tűz narancsvöröse, rőtsárgája játszik, vagy az azeri nemzeti színeket rajzolja ki a tornyokra szerelt több mint tízezer led izzó. A Kaukázus felé tartva mintha évtizedeket utaznánk vissza az időben. Az utak mentén juhés kecskenyájak legelnek, egy-egy fa árnyékában műanyag széken árus bóbiskol, mellette viaszosvászonnal leterített asztalon csillogó szamovár áll, körülötte csinosan elrendezve a szakszervezeti üdülőkből ismerős vastag falú, rombuszmintás poharak. Nyáron a tea mellé főtt kukoricát, ősszel mogyorót majszolhat a megfáradt utazó. De nem csak az 1970-es, 1980-as évekből ismerős tárgyak miatt érezheti az ember otthonosan magát Azerbajdzsánban. A honfoglalás előtti magyar és török törzsek kapcsolata, a százötven éves török uralom nem múlt el nyomtalanul. Alma – ötlik szemembe az ismerős szó egy üdítőitalos palackról, karavánszeráj – silabizálom üggyelbajjal a feliratot. A busa szemöldökű, fekete üstökű pásztorok sem tűnnek idegennek – akár alföldi juhászoknak is nézhetné őket az ember. Ahogy visszafelé tartunk Bakuba az érintetlen kaukázusi városkákból, mintha nem is a jelenbe, hanem a jövőbe csöppennénk. A tavaly megrendezett I. Európai Játékokra épített futurisztikus stadionok, az állami olajtársaság merész, csavart vonalú felhőkarcolója és az iráni származású európai sztárépítész, Zaha Hadid földönkívülinek látszó épülete mutatja: Azerbajdzsán, a saját útján járva, nagyon is tudatosan tervezi jövőjét. azerbajdzsán 119

Kenyérsütéshez szítja a lángot a betonkemencében a Hegyi-Karabahból menekült asszony (fent). Gabala városka forgalmas útján egymást érik a kemencék: több asszony is lepénykenyerek készítéséből-árusításából tartja fenn családját. Alig száz kilométerrel távolabb lovas vágtat a néptelen strandon (lent). A ló megbecsült jószág Azerbajdzsánban, az ország saját fajtával is büszkélkedhet.

120 national geographic •

2 0 1 6. január

Teaárus kínálja édes portékáját a sheki piacon (lent). Török rokonaikhoz hasonlóan, az azeriek is teával fejezik be az étkezést. Földrajzi elhelyezkedése folytán az ország mindig is kivette részét a világkereskedelemből. A piac ma is fontos csomópont, ahol nemcsak élelmiszert, élő jószágot és iparcikkeket kapni – a borbélyüzletekben meg is nyiratkozhat a kedves vásárló.

azerbajdzsán 121

Erőnléti edzést tart a bakui tengerparti sétány fölé emelkedő dombon az azeri birkózóválogatott. A birkózás nemzeti sportnak számít Azerbajdzsánban. A háttérben a parlament és az ország emblematikus épületcsoportja, a három tűznyelvet formázó Lángtorony látható.

122 national geographic •

2 0 1 6. január

azerbajdzsรกn 123

Keresőben ng.hu/foto; yourshot.ngm.com

Hawaii, lencsevégen A feladat A Keresőben rovat szerkesztőinek Hawaii egyik nemzeti parkjába látogatva ötlött eszükbe, hogy a szigetekről kérnek fotókat a lap olvasóitól.

A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE

„Olyan képeket vártam olvasóinktól, amelyek meghaladják a Hawaiihoz tapadt sok közhelyet. A banánfügefa fenséges megjelenése és roppant méretei, a nő kicsinysége. A kettő közötti ellentét a vadság érzetét keltette bennem, ugyanakkor békességet is sugárzott.” Jeanne Modderman, a Keresőben rovat képszerkesztője Rochelle Potter Kailua-Kona, Hawaii Rochelle és barátnője a hawaii Nagysziget északi oldalán elautóztak egy jókora banánfügefa mellett. A hihetetlen gyökérrengeteget megpillantva Rochelle felkiáltott: „Álljunk meg!” A fotót tervezgetve megkérte 1 méter 75 centis útitársnőjét, hogy kapaszkodjon föl a gyökerekre.

ÖNÖK KÜLDTÉK ng.hu/foto Küldje el nekünk legjobb fotóit! A hónap képe megjelenik a magazin Keresőben rovatában is.

Árpási Ádám Budapest Ádám egy őszi fotótúráján ﬁgyelt föl az ügyes monociklisre, aki a Városligeti-tó partján egyensúlyozott két fa között kifeszített kötelén. Fotósunk, mint írja, nagyon szeret ellenfényben dolgozni; úgy érezte, itt is elkaphat egy képre kívánkozó, szép pillanatot.

124

Keresőben ng.hu/foto; yourshot.ngm.com

Szerkesztői favoritok Napi tucat A naponta e-mailben beküldött képek közül amerikai anyalapunk szerkesztői tizenkettőt, majd ezekből havi kedvencet választanak.

A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE

„Összpontosításra, komoly munkára van szükség, hogy egyegy kapcsolat lényegét megragadhassuk. Mindkét képen csodálatosan ﬁnom szövet kapcsolta egybe a csoportok tagjait.” Jenna Turner képszerkesztő-asszisztens

Oliver Muñoz Muñoz Barcelona, Spanyolország Oliver éppen egy nomád szokásokat bemutató fesztivál idején járt Kirgizisztánban. Az egyik jurtában, ahol hagyományos kirgiz étkekkel kínálták, megkérdezte az egyik nőt, lefotózhatja-e. Az asszony pironkodott, nem akart kötélnek állni, végül maga köré gyűjtötte négy társnőjét. Fabio Nazareno Párizs, Franciaország Fabio tavaly télen Izland déli részén utazgatva vette észre ezt a kíváncsi lovacskát. Ahogy közeledett, a többi ló eliramodott, kiszemeltje azonban még közelebb jött hozzá.

125

Keresőben ng.hu/asztrofoto

2015 legjobb asztrofotói Az ng.hu weboldalon havonta megjelenő csillagászati témájú képek közül a National Geographic Magyarország szerkesztősége Ladányi Tamás asztrofotográfus közreműködésével idén is kiválasztotta a három legjobbat. A nyertesek díja: féléves előﬁzetés magazinunkra.

Idősebb és ifjabb Szendrői Gábor: Vöröslő holdfogyatkozás A gencsapáti magán-csillagvizsgálóból, 2015. szeptember 28-án, hajnalban készült ez a csodás asztrofotó fogyatkozó égi kísérőnkről. Az esemény különlegességét az adta, hogy a Hold földközelsége idején merült bolygónk árnyékába, látszó mérete és fényessége ekkor volt a legnagyobb az év folyamán. Ez 14 százalékos méretbeli és 30 százalékos fényességbeli különbséget jelent a földtávoli állapothoz képest. A NASA kutatóinak megfogalmazásában: egybeesett a szuperhold és a holdfogyatkozás időpontja.

Fényes Lóránd: Valentin-napi jelkép az égen A köd otthonául szolgáló Cassiopeia konstelláció jellegzetes W alakja miatt könnyen felismerhető. Az északi félgömb egyik legnépszerűbb cirkumpoláris (adott földrajzi helyen mindig látható) csillagképe számos gyönyörű mély-ég objektumot rejt, ám ezek között is különleges a szív formájú ködösség. Az IC 1805 névre hallgató égi látnivaló megközelítőleg 7500 fényévre van tőlünk.

Demeter János: Tejút a baobabfák között A fotó Madagaszkár szigetén, tavaly október elején készült. „A teliholdkelte előtt rövid idő állt rendelkezésemre a Morondava település mellett található „Avenue of the Baobabs” területén. Az ég nem volt teljesen tiszta, ám mint észrevettem, nagyon érdekes a felhők és a csillagok összhatása. Szabad szemmel a látvány olyan hatást keltett, mintha a Tejút roppant elektromos kisülésként jelent volna meg két furcsa, fák alkotta óriási elektróda között” – írja a fotós.

126

Apró részletek Nagyító alatt a National Geographic magazin képei

Rétegelt idő Stephen Wilkes fotográfus régi álma volt, hogy egyetlen képen örökítse meg „a nappal és az éjszaka legjavát”. Amióta létezik a digitális fényképezés, már annyi fotót forraszthat egybe, amennyit csak kedve tartja, akár éjt napot átívelő montázst is varázsolhat. Lássuk, miként készítette Wilkes a lapunk 4–5. oldalán közölt fotómontázst, és a hozzá hasonló többit! Először kiválasztotta a megfelelő látószöget, majd beállította és rögzítette számítógép-vezérléssel ellátott fényképezőgépét. A Nap pályája, a várható időjárás, valamint az adott éjjelre számított holdállás ismeretében kiókumlálta, gépe mikor kezdjen exponálni. A Yosemite Nemzeti Parkban hajnali háromkor kezdte a felvételeket – éppen akkor, amikor a telihold az El Capitan csúcsra mosolygott. Ettől kezdve egy teljes napon át kattogott a fényképezőgép, időről időre rögzítette a látványt. „Amíg nem végzett, nem volt beleszólásom semmibe, utána azonban már mindent én dönthettem el” – magyarázza Wilkes. Az „ötven legjobb pillanat” kiválasztása hetekig tartott. Wilkes meghatározta az „idővektort”, vagyis azt, hogy a montázson hol érjen véget az éjjel, és hol kezdődjék a nappal, továbbá azt is, a képen miként teljen az idő: föntről lefelé, balról jobbra, vagy fordítva. Végül digitális úton időmontázst alkotott: észrevétlen átmenetekkel egymásra illesztette a képrétegeket. Ha tekintetünk a yosemite-i panoráma bal felső és jobb alsó sarkát összekötő átló mentén halad, hajnali háromtól a következő nap hajnaláig jutunk a varázslatos pillanatokkal teli, csodás tájképen. – Patricia Edmonds

világpiac

Fényjáték napkeltétől délidőig: a Nap sugarai végighaladtak a Half Dome („Félkupola”) gránittömbjén.

Egy időre elállt a szél, három képen szivárvány úszott át a Bridalveil Fall („Menyasszonyfátyol-vízesés) fölött.

Erős nagyításban kiderül, hogy a pisla fény az oromról kötélen függő hegymászó sátorból szűrődik ki.

Önfeledt öröm, megismételhetetlen pillanat: egy apa éppen gyermekét dobja föl a magasba.

CSÚCSTERMÉKEK • VILÁGMÁRKÁK • ÚJDONSÁGOK

ELEGÁNS ÉS EGYEDI – GEAR S2 OKOSÓRA

HIRDETÉS

A Samsung Gear S2 időtálló acélvázával tökéletes kört mintáz, kényelmesen és kecsesen illeszkedik a csuklóhoz. Felületének személyre szabása, szíjának cseréje nagyon egyszerű, így mindig az alkalomhoz illő stílusban viselhetjük. A Gear S2-vel könnyen kézben tarthatjuk, megőrizhetjük egészségünket – napi aktivitásunk szintjét, pulzusszámunk alakulását, sőt víz- és koffeinbevitelünket is követhetjük, ellenőrizhetjük. www.samsung.com

127

Elemi ösztön Állati vágyak és nemi stratégiák

Agancsos kérdés Tudjuk, milyen fontos a tudomány számára a pontosság, a precizitás. No de hogy emiatt egy állatkert weboldala leromboljon egy régi, kedves hagyományt?! A szóban forgó honlap ugyanis így tájékoztat: „Rudolf, a piros orrú rénszarvas igazából nagy valószínűséggel nőstény.” Csak semmi pánik, őrizze meg a nyugalmát, kedves Olvasó! Mindjárt megmagyarázzuk! A rénszarvas (Rangifer tarandus), illetve ahogy Észak-Amerikában emlegetik, a karibu az egyetlen szarvas, amelynek hímje és nősténye egyaránt agancsot visel. Ám a fejék fejlődésének és elhullatásának éves kronológiája a bikáknál más, mint a teheneknél, mutat rá Peter Flood, a kanadai Saskatchewan tartomány egyetemének szaporodásbiológusa. Tavasszal mindkét nem növeszteni kezdi agancsát, amely őszre csontkeménységű lesz. A rénszarvasbikák ékessége elsősorban a párviadal fegyvere: a szaporodási időszakban ezzel futamítják meg a vetélytárs bikákat. Amikor a tehenek vemhesek lesznek, a bikák tesztoszteronszintje csökken, ez változásokat idéz elő csontsejtjeikben, így agancsuk (általában november, december folyamán) lehullik. A ﬁatal bikák valamivel tovább viselik agancsukat, mint az idősek, a vemhes tehenek pedig egész télen és tavasszal megőrzik fejéküket, hogy védhessék magukat és legelőterületüket. Csak az ellés után, áprilisban-májusban dobják le agancsukat (a nem vemhes tehenek néhány héttel megelőzik őket). Hogy Mikulás szánhúzóival is igazságosak legyünk, tudományos pontossággal így kell fogalmaznunk: a karácsonykor még agancsot viselő rénszarvas lehet ﬁatal bika, de lehet tehén is, pontosabban vemhes anyaszarvas. – Patricia Edmonds

ELTERJEDÉSI TERÜLETE

Az eurázsiai és észak-amerikai tundra- és tajgavidék. TERMÉSZETVÉDELMI BESOROLÁSA

Nem fenyegetett. ÉRDEKESSÉGE

Északon a klímamelegedés miatt egyre jobban olvad a hó, aztán télen kemény jéggé fagy, így a rénszarvasok egyre nehezebben ássák ki táplálékukat.

Rénszarvastehén; a kép az illinois-i Bloomingtonban, a Miller Parki Állatkertben készült.

MEGJELENT A NATIONAL GEOGRAPHIC

LEGÚJABB KÜLÖNSZÁMA

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!