Kisalföldi Gazdaság, 2015. október

2 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• •

2015. 6.szám

2015. 6.szám

• JUBILEUM •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

125 éves a győri kamara

Mihalicz Antal a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte az ünneplőket

IMPRESSZUM

kisaLFÖLDi gaZDasÁg

A Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara digitális lapja.

Felelős kiadó: Dinnyés Előd titkár Szerkesztők: Kőváriné Vida Ildikó, Ivánkovics József

Elérhetőségek: 9021, Győr, Szent István út 10/A. Telefon: 96/520-200 Fax: 96/520-291 HU-ISSN 1416-6267

a győri székhelyű kamara 125 éve szolgálja a régió gazdaságát. ahogy mihalicz antal a köztestület elnöke a jubileumi ünnepségen mondta: napjainkban a győri kamara konszolidált, aktív együttműködő korszakát éli.

Vállalkozások képviselői, országgyűlési és megyei szervezetek képviselői több százan gyűltek össze a kamara győri székházának konferenciahelyszínén októberben a kamaraünnepre, ahol Borkai Zsolt Győr polgármester a város nevében zászlót adományozott a testületnek. A Győr város által felajánlott és a Borsodi Műhely által kivitelezett zászló rúdja időkapszuláknak szánt üreget tartalmaz. Az ünneplők érkezéskor leadhatták jövőnek szánt üzeneteiket. Hat kapszulát meg is töltöttek az üzenetek, a hetedikbe, a legfelsőbe Borkai Zsolt polgármester, Mihalicz Antal, dr. Kiss László kamaraelnökök helyezték el

3

a jövő emberének, politikusának, kamarájának szánt gondolataikat és tették az időkapszulába, majd a zászlórúdba.

Mikóczi Tamás kamarai társelnök és Dinnyés Előd titkár lezárás után lepecsételték. A zászlórúd felirata szerint 2140ben javasolt annak felnyitása.

Hogy mit hagyhattak tanácsul az utókorra a jelen gazdaságának irányítói csak ők tudhatják. Ám ahogy a jubileumi ünnepségek sorából is kiderült, a kamara múltja gazdagon szolgáltatott tananyagot a jelen és a jövő gazdaságpolitikusai számára.

Ahogy Mihalicz Antal, kamarai elnök szépen summázta az elődök üzenetét: "becsüljük meg amit tudunk, örüljünk annak amit örököltünk és legyünk méltóak hozzá alkotásban, önzetlenségben, értékteremtésben és kiállásban a jó ügyek mellett."

Folytatás a 18-19-es oldalon.

4 KISALFÖLDI GAZDASÁG

•GAZDASÁG •

2015. 6.szám

euroZóna: aZ iFo, aZ insee és aZ istat kÖZÖs eLőrejeLZése

taLpra ÁLLó gaZDasÁg

az eurozóna gazdasága 2015 első negyedévében 0,4%-kal növekedett. a második negyedévben a reál gDp 0,4%-os ütemű növekedése várható, majd a harmadik és negyedik negyedévben elsősorban a hazai kereslet bővülésének köszönhetően 0,5%-os növekedés jelezhető előre. az előző, 2014-es évi 0,9%-os növekedést követően 2015-ben átlagosan 1,4%-os növekedés várható. a kibocsátás növekedését az erőteljes háztartási fogyasztás mellett a termelő beruházások bővülése vezérli. a munkaerő-piaci kilátások enyhe javulása,illetve a munkanélküliségi ráta lassú csökkenése várható. emiatt az év folyamán LassuLó bővüLés aZ iparban

Az ipari termelés 2015 első negyedévében felgyorsult (+0,9%), azonban ezt a dinamikus teljesítményt áprilisban mindössze +0,1%-os növekedés követte. A friss vállalati adatfelvételek az eurózónában lassulást és kevésbé optimista várakozásokat mutatnak.

A második negyedévben az ipari termelés várhatóan lassul. A belső és külső kereslet élénkülésének köszönhetően az ipari termelés 2015 harmadik és negyedik negyedévében várhatóan ugyanolyan tempóban fog növekedni (+0,5%-kal negyedévente). a gDp FeLLenDüLése

Az üzleti klíma az eurozónában a hosszú távú átlagnál kedvezőbben alakult, amely 2015 első negyedévéhez hasonlóan a második negyedévre kedvező rövid távú kilátásokat és állandósult ütemű (+0.4%-os) bővülést jelez előre. A megemelkedő vásárlóerő következtében a háztartások fogyasztása várhatóan továbbra is dinamikusan növekszik (az első negyedéves +0,5%-os bővülést követően +0,4% a második negyedévben).

Emellett a külkereskedelem is hozzájárul a növekedéshez: az első negyedévben nagymértékben, elsősorban Franciaországban és Németországban megnövekedő importok hirtelen lassulása várható. Továbbá, az előrejelzési időszakon az export bővülése várhatóan gyorsulni fog. Ezzel szemben az építőipari beruházások csökkenésére lehet számítani, amely az egyetlen jelentős gazdasági növekedést fékező tényező.

Ez különösen Franciaországot és Olaszországot érinti, ahol az építőipari válság még véget sem ért, valamint Németországot, ahol korábbi két erőteljes negyedévet követ visszaesés az építőiparban.

Az év második felében az élénkülő hazai keresletnek köszönhetően a növekedésben enyhe emelkedés (+0,5% negyedévenként) várható. Először is, a termelő beruházás előreláthatóan fokozatosan gyorsul a jelenlegi gazdaság élénkülésének és a kedvező kilátásoknak köszönhetően.

Másodszor, a munkaerő-piaci helyzet várhatóan javul az eurozónában és a munkanélküliségi ráta is csökken.

Emiatt az év folyamán várhatóan emelkednek a reálbérek és a foglalkoztatottság egyaránt, amely a vásárlóerő

várhatóan emelkednek a reálbérek és a foglalkoztatottság egyaránt. emiatt az év folyamán várhatóan emelkednek a reálbérek és a foglalkoztatottság egyaránt, amely a vásárlóerő növekedéséhez vezet, így a háztartási fogyasztás is dinamikusan növekedhet továbbra is. azon feltételezés mellett, hogy a brent olaj ára stabilan 65 dollár/hordó szinten marad, és az euró/dollár árfolyam 1,12 körül ingadozik, várhatóan az infláció enyhén 0,2%-ra gyorsul 2015 második negyedévében és az év végére eléri a 0,9%-os szintet. az előrejelzés feltételezi, hogy a nemzetközi hitelezőket elutasító görög népszavazás ellenére sem sérül az eurozóna stabilitása.

2015. 6.szám

• GAZDASÁG •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

oLajÁrak és inFLÁció

5

2014 júniusára világszintű túltermelés alakult ki a kőolaj piacán, aminek hatására csökkenni kezdtek az olajárak.

Az OPEC nem fogta vissza a termelését az áresés mérséklése érdekében, hanem a rivális amerikai palatermelők kiszorítására törekedett. 2014 nyarához képest kb. 60%-ot esett a nyersolaj világpiaci ára. Az olajárak negatív hatással vannak a nagy olajtermelő országok gazdaságára. 2014 júniusában erős csökkenő tendencia kezdődött a kőolajárakban. Az akkori 110 dollár/hordó körüli szintről év végére kevesebb mint felére, 50 dollár/hordó alá zuhant a fekete arany ára. Az árcsökkenést a megnövekedett kínálat váltotta ki.

A nyersolaj alacsony ára Magyarországra a szintén kicsi üzemanyagárakon, illetve az egyre olcsóbb importon keresztül gyakorol hatást. A KSH jelentése szerint 2015 augusztusban az előző év azonos idő szakához képest nem változtak a fogyasztói árak. Az infláció év eleje óta tartó növekedése anyáron megtört – éppen akkor, amikor az olaj ára ismét csökkenni kezdett. Az újabb becslések valószínűtlennek tartják, hogy a Magyar Nemzeti Bank szigorítson a monetáris politikán 2016-ban. Ugyanakkor az alapkamat további csökkentése sem várható.

növekedéséhez vezet, így a háztartási fogyasztás is dinamikusan növekedhet továbbra is.

Az országok helyzete változatlanul heterogén: a háztartások fogyasztása várhatóan Spanyolországban továbbra is gyorsan növekszik, Németországban is stabil marad a növekedés, míg Franciaországban és Olaszországban a fogyasztás bővülése várhatóan mérsékelt lesz. emeLkeDő inFLÁció

Az olajárak korábbi csökkenése egy egyszeri árcsökkenéshez vezetett 2015 első negyedévében (0,3%). Ez a hatás fokozatosan érvényét veszíti az előttünk álló évben, különösen, hogy az olajárak várhatóan enyhén növekedni fognak 2015 második negyedévében. A gazdasági aktivitásnak köszönhetően az infláció 2015 végére elérheti a +0,9%-os szintet. kockÁZatok

A pozitív oldalon az olajárak újabb csökkenésének lehetősége tovább növelheti a belső keresletet, illetve hasonló hatást érhet el az EKB a várakozásoknál még szélesebb körű eszközvásárlási programja (QE).

A negatív oldalon Görögország és a nemzetközi hitelezők tárgyalásaiból fakadó kockázatok veszélyeztethetik az eurozóna, mint valutaövezet stabilitását.

Forrás: Euro-zone Economic Outlook.

6 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• GAZDASÁG •

még minDig nÖvekeDhet a magyar autóipar

2015.5.szám

van növekedési lehetőség magyarország számára az autóiparban - mondta a nemzeti befektetési ügynökség (hipa) befektetési elnökhelyettese az automotive hungary nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítást megelőző sajtóbeszélgetésen.

Bolla Szilárd kiemelte: a magyar járműipar adja az ipari termelés csaknem negyedét, és ezt mindössze 672 cég állítja elő. Ezt követi a gépgyártás közel 23 százalékkal, és az elektronikaipar 15 százalékkal, de ezekben az alágazatokban ötezres nagyságrendű a cégek száma.

Elmondta, a járműgyártás hozzáadott értéke a GDP-hez 2009 és 2014 között a V4-ek közül Magyarországon nőtt a legjobban, majdnem 150 százalékkal, 3 százalékról 4,6 százalékra. Nincs még egy ország, ahol a növekmény ilyen magas lenne - húzta alá. Hozzátette: 2009 és 2014 között az ágazat 55 ezer új munkahelyet teremtett Magyarországon, Csehországban 53 ezret, Lengyelországban 30 ezret, Szlovákiában 20 ezret. Az autóipar segítette leginkább Magyarországot a válság utáni években - hangsúlyozta.

Elmondta, Magyarországon évente 250 ezer autót gyártanak, de a gyártott autók darabszámában megelőzi az országot Csehország, Szlovákia és Lengyelország is. Ennek az az üzenete, hogy még mindig van növekedési lehetőség a piacon, nemcsak darabszámban, hanem a hozzáadott értékben is - összegezte. Arra a kérdésre, hogy a HIPA mit kínál a beszállító cégeknek, elmondta: ahogy a gyártás profilja, úgy a befektetésösztönzés módszere is megváltozott.

Az ágazat szereplői elsősorban a gyorsaságot, a rugalmasságot, és a szakképzett munkaerőt helyezik előtérbe a tárgyalásokon.

Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kérdésre válaszolva elismerte, hogy nehéz megfelelő munkaerőt találni, amire részben megoldást jelent a duális képzés. Meg kell találni a megoldást, hogy ne menjenek külföldre a fiatalok. A másik problémának azt nevezte, hogy a képzett munkaerő nem ott van, ahol a cégek. A kormány lakhatási támogatásokkal, utazási támogatással próbál segíteni, de a magyar munkaerő nem mobil - mondta.

Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) főtitkára arról beszélt, hogy tagvállalataik évente több mint kétmilliárd eurót fektettek be Magyarországon, ahová nem összeszerelési tevékenységüket hozták, hanem egyre több kutatás-fejlesztést (k+f) is. Magyarország előrelépett az értékláncon, 400-500 fős kutatás-fejlesztési bázissal van jelen Magyarországon a világ több vezető vállalata, egyebek között a Continental, Thyssen Krupp, vagy a Bosch.

A járműgyártók termelése megelőzi az összes iparágat, ami jelenleg nyolcszor nagyobb mint a gyógyszergyártás.

Termelési értéke 6500 milliárd forint volt tavaly, míg a gyógyszergyártásé 765 milliárd forintot tett ki - emelte ki.

Újra javított magyarorsZÁg

több mint tíz helyet javított magyarország a világbank versenyképességi rangsorában a nemzetközi szervezet Doing business című kiadványa szerint.

A Világbank a 2016. évi kiadványának összeállítása során új, átdolgozott módszertant alkalmazott, ennek alapján Magyarország a 42. helyre került, besorolása több mint tíz helyezéssel javult. (a 2015-ös listán az 54. helyen szerepelt) Mindez az NGM megítélése szerint az ország versenyképességét, gazdasági teljesítményét a korábbihoz képest sokkal reálisabban fejezi ki. A Világbank kiadványa éves rendszerességgel 189 ország versenyképességi mutatóit hasonlítja össze.

A lista összeállításához a korábbi években alkalmazott módszertant számos tagország, köztük Magyarország részéről is több kritika érte, egyebek közt az egyes országok gazdasági teljesítményének méréséhez alapul szolgáló indikátorok tartalmát illetően. A Világbank a tagországokkal folytatott mintegy kétéves dialógus tapasztalatai alapján és többek között a magyar észrevételek figyelembevételével módosította és az idei évben először alkalmazta az országok versenyképességi rangsorának összeállításához szolgáló megújított indikátorokat.

A Világbank által összeállított versenyképességi rangsort a nemzetközi gazdasági és pénzügyi élet minden szereplője, a potenciális befektetők rendszeresen figyelemmel kísérik, így fontos gyakorlati jelentősége is van.

2015. 6.szám

• GAZDASÁG •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

a kkv-k megerősÖDését segíti aZ Új kÖZbesZerZési tÖrvény

7

a november elsején hatályba lépő új közbeszerzési törvény katalizátor szerepet tölthet be a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősödésében, segíti belépésüket a közbeszerzések piacára mondta császár Dániel, a miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára az mti-nek.

Császár Dániel kiemelte: az új közbeszerzési törvény megalkotását egyrészt európai uniós kötelezettségek indokolták, másrészt az, hogy a kormány a 20142020-as uniós költségvetési ciklusra új szemléletű törvényt kívánt alkotni. A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a kkv-k számára a versenybe való könnyebb belépést több elv is biztosítja. A normatív alkalmasság lényege, hogy fixen meghatározzák, az ajánlatkérő mit kérhet referenciaként és árbevételi követelményként. Korábban egy 100 forintos munkára akár több 100 forintnyi referenciát is elő lehetett írni, mert a törvény csak azt rögzítette, hogy arányos legyen.

Az új jogszabály szerint azonban a verseny és az átláthatóság növelése érdekében 100 forintos munkára maximum 75 forintos referenciát lehet előírni.

Ezenkívül nem írható elő az előző három évre összesen a becsült értéknél nagyobb árbevétel, vagyis például

egy 100 forintos munka esetén az ajánlatkérő maximum azt írhatja elő, hogy az ajánlattevő a megelőző három évben rendelkezzen a becsült értéknek megfelelő, vagyis 100 forint árbevétellel.

Császár Dániel kifejtette: a műszaki ekvivalencia elvének érvényesülése azt jelenti, hogy "aki hasonlót épített, arról feltételezzük, hogy a jövőben is tud hasonlót építeni", például egy szállodaépítést kollégiumépítésnél is elfogadnak referenciaként. Szólt arról is, hogy jelentősen csökkennek az adminisztratív terhek, így kevesebb dokumentumot kell benyújtani, rövidülnek a határidők, ingyenes elektronikus dokumentáció lesz. Ezenkívül az eljárásban csak nyilatkozniuk kell az ajánlattevőknek, és elég a végén benyújtaniuk az igazolásokat.

Fontos, a kkv-kat segítő újítás, hogy a jogorvoslati díjak a felére csökkennek tette hozzá a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta:

a kormány azt várja, hogy a több ajánlattevő jobb árakat és jobb minőséget hoz a rendszerbe. Császár Dániel a minőség felé való elmozdulással kapcsolatban kifejtette: a legalacsonyabb összegű elfogadott ajánlat hosszú távon nem mindig volt a legkedvezőbb az ajánlatkérőnek, ezért az új törvény az értékelési szempontok közé beemeli a minőségi kritériumokat.

Példaként említette annak rögzítését, hogy mennyi lesz a rezsiköltség, mennyibe kerül majd a fenntartás, vagy milyen minőségű anyagokat épít be, illetve milyen kvalitású emberekkel dolgoztat a vállalkozó. A helyettes államtitkár kifejtette: növelni kell a felelősséget is, ezért a szerződések ellenőrzésére is új szabályokat vezetnek be. A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések teljesítését is ellenőrizni fogják; mind az ajánlattevő, mind az ajánlatkérő oldaláról - fűzte hozzá.

Császár Dániel kitért arra is, hogy az új közbeszerzési törvényben változnak az értékhatárok. Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén a korábbi 25ről 18 millióra csökken az értékhatár az úgynevezett "háromajánlatos" eljárás-

ban, az építési beruházásoknál pedig 150 millióról 100 millió forintra mérséklődik. Ezzel párhuzamosan legalább négyre emelkedik a meghívandók létszáma, vagyis az eddigi legalább "háromajánlatos" eljárás minimum "négyajánlatos" lesz. A helyettes államtitkár elmondta: az új törvény alapján az ajánlatkérő négy, általa alkalmasnak gondolt ajánlattevőt kell hogy felszólítson az ajánlattételre, de az ajánlatkérő nem köteles vizsgálni az alkalmasságot a legalacsonyabb, vagyis a 18, illetve 100 millió forint értékhatáros kategóriában. Császár Dániel a 18 és 60 millió forintos értékhatár közé eső kategóriáról (áru- és szolgáltatás beszerzések), illetve építési beruházásoknál 100 és 500 millió forint közötti kategóriáról elmondta: itt az ajánlatkérő felhív legalább három, általa alkalmasnak vélt ajánlattevőt, de ezzel egyidejűleg a közbeszerzési hatóság honlapján is közzéteszi a felhívás egy rövidített változatát. Így aki azt gondolja, hogy alkalmas, szabadon csatlakozhat; ez óriási nyitás a verseny szélesítése, a transzparencia és az átláthatóság növelése érdekében - hangsúlyozta Császár Dániel.

8 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• GAZDASÁG •

munkaerőpiaci heLyZet a nyugat-DunÁntÚLon

2015. 6.szám

a központi statisztikai hivatal nemrég megjelent tájékoztatása szerint 2015 első felében tovább javult a munkaerőpiaci helyzet hazánkban, többen dolgoztak és kevesebben voltak munka nélkül, mint az előző év azonos időszakában. aZ aLkaLmaZÁsban ÁLLók sZÁmÁnak vÁLtoZÁsa

A 2008 őszén hazánkba is begyűrűző recesszió hatására az alkalmazásban állók száma csökkent, illetve ezzel párhuzamosan emelkedett a munkanélküliség. 2010 második felétől lassú növekedés tapasztalható, melynek következtében javult a munkát keresők helyzete. A legfrissebb (2015. január–júniusi) adatok szerint a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél országosan 2,9 millió fő állt alkalmazásban, amely 2010 azonos időszakához viszonyítva 7,2%-os bővülést mutat. A Nyugat-Dunántúlon (melyet gazdaságszerkezeti adottságai miatt a válság az átlagosnál erőteljesebben sújtott) az elmúlt öt évben az országost meghaladó mértékű növekedés történt, itt 13%kal nőtt az alkalmazotti létszám.

A változások a gazdaság szerkezetével, illetve a tőkebefektetésekkel összefüggésben az ország egyes területein eltérő mértékűek. Nyugat-Dunántúl mellett az észak-, és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiók létszámgyarapodása volt magasabb az átlagosnál.

Ezzel szemben a dél-dunántúli növekedés mindössze fele akkora (3,6%) volt, mint országosan. A közép-dunántúli és a közép-magyarországi területek létszámnövekedése szintén elmaradt az országos átlagtól.

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján a NyugatDunántúlon a 248 ezer alkalmazásban álló legnagyobb hányada (mintegy négytizede) az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban talált munkát. Ez az arány Győr-MosonSopronban a legmagasabb, Zalában a legalacsonyabb.

Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a közúti járműgyártás súlya a meghatározó, a feldolgozóipari létszám 44, illetve 30%-a e területen dolgozik. Zala megyében ugyanakkor a feldolgozóipar összes létszámon belüli aránya 24% volt, mellette még az egészségügyi szolgáltatás 15%-os részesedése a legnagyobb. Zalában a feldolgozóiparban alkalmazásban állók hatoda az élelmiszeriparban talált munkát, ezen belül a pékáruk, tésztafélék gyártása, valamint a tejfeldolgozás a legjelentősebb. Itt az élelmiszeriparhoz hasonló szereppel bír a gép, gépi berendezések gyártása is. nyiLvÁntartott ÁLLÁskeresők a régióban

A gazdasági életben bekövetkezett pozitív vagy negatív változások az álláskeresők számát alapvetően meghatározzák. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint Magyarországon a 2015. júniusi zárónapon 367 ezer munkanélküli szerepelt a regisztrációban, számuk az előző hónaphoz képest 4,6, az egy évvel korábbihoz 16%kal csökkent. E kedvező változás az ország egész területére jellemző, melynek mértéke 11 (Közép-

Magyarország) és 20% (Nyugat-Dunántúl) között szóródott. 2015 június végén a Nyugat-Dunántúlon összesen 19 ezren kerestek munkát, számuk mind az előző hónaphoz, mind az előző évihez viszonyítva az országosnál erőteljesebben csökkent. Egy év távlatában a régión belül a legnagyobb arányú pozitív változás (23%) Zala megyében következett be, ennek ellenére továbbra is itt a legtöbb a munkanélküli. terüLeti eLtérések

A területi különbségeket (melyek továbbra is jelentősek) az álláskeresők gazdaságilag aktív, valamint a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya fejezi ki a legszemléletesebben. A munkanélküliségi ráta (a regisztrált álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya) továbbra is az észak-magyarországi és az északalföldi területeken a legmagasabb, 15, illetve 14%. NyugatDunántúl helyzete a legkedvezőbb (4,0%), melyet a régiók rangsorában Közép-Magyarország (4,6%) és KözépDunántúl (5,9%) követ. A területi különbségek számottevően nem változtak, amely nem a kedvezőtlenebb helyzetű megyék/régiók felzárkózásának, hanem a kedvezőbb helyzetűek átlag feletti növekedésének az eredménye. A régión belül továbbra is Zala mutatószáma a legkedvezőtlenebb (7,1%), amely több mint háromszorosa a területi rangsorban első helyen álló Győr-Moson-Sopron megyeinek (2,1%).

A fenti témával kapcsolatban további adatokat találhat a www.ksh.hu internetes oldalon, illetve további információkat nyújt a KSH Felhasználói kapcsolatok osztálya, illetve Információszolgálata (E-mail: kommunikacio@ksh.hu, tel: (+36-1) 345-6789).

2015. 6.szám

• gaZDasÁg •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

nyugat-DunÁntÚL kÖZÚti gépjÁrműÁLLomÁnya

a gazdasági válságból való kilábalás jeleként is értelmezhető, hogy 2014-ben hosszú idő után ismét megközelítette a 28 ezret az első alkalommal forgalomba helyezett gépjárművek száma a nyugat-Dunántúlon.

2004 és 2014 között a nyugat-dunántúli közúti gépjárműállomány közel 77 ezerrel gyarapodott. 422 ezres darabszáma az országos állomány 11%-át tette ki. A közúti járműpark 82%-a személygépkocsi, tizede tehergépjármű, 4,2%-a motorkerékpár, 0,4%-a autóbusz volt. A gazdasági válság hatására a járművek iránti fizetőképes kereslet átmenetileg visszaesett, ami 2009-ben az állomány csökkenéséhez vezetett, de egy évre rá a NyugatDunántúlon ismét megindult a növekedés. A közúti gépjárművek száma tíz év alatt az ország e nyugati térségében bővült a legnagyobb mértékben, közel ötödével.

Elsősorban a személygépkocsik és a motorkerékpárok állománygyarapodása volt sokkal dinamikusabb, mint a többi régióban, 2014-ben pedig összességében hosszú idő után ismét átlépve a tízezres határt, számuk majdnem 14 ezres többletet mutatott az előző évihez képest. évente 22 eZer autó taLÁL gaZDÁra

Az elmúlt tíz évben a régióban évente átlagosan 22 ezer járművet helyeztek első alkalommal üzembe. Ennek ellenére a járműpark 2009 óta folyamatosan öregszik, de KözépMagyarország után még mindig itt a legfiatalabb. Átlagéletkoruk 2014-re – az országosnál kisebb mértékben – 13,1 évre nőtt. A régión belül a Győr-Moson-Sopron megyei állomány a legfiatalabb (12,7 év), Vasban és Zalában valamivel (0,7 évvel) idősebb járműveket üzemeltetnek.

A régióban 2014-ben mintegy 350 ezer személygépkocsi rendelkezett érvényes forgalmi engedéllyel, ebből 161 ezer Győr-Moson-Sopron, 91 ezer Vas és 96 ezer Zala

9

megyében. A járművek közül természetes személyek 329 ezret, jogi személyek 18 ezret használtak.

A személygépkocsival való ellátottság Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, az országos átlagot emellett csak KözépMagyarországon és Közép-Dunántúlon haladja meg számottevően, míg Dél-Dunántúl e tekintetben már nem sokkal van kedvezőbb helyzetben. A lemaradás ÉszakAlföldön a legnagyobb ahol a mutató értéke nem érte el az országos 84%-át sem.

2014-ben a Nyugat-Dunántúlon ezer lakosra 353 személygépkocsi jutott, ami 62-vel több, mint tíz évvel korábban (ez alatt országosan 280-ról mindössze 315-re nőtt a mutató értéke). a hiteLekbőL is kevesebb Fogyott

A gazdasági válság hatása nemcsak a kereslet visszaesésében mutatkozott meg, hanem a hitelfolyósítással megvásárolt eszközök részlettörlesztését is jelentősen megnehezítette. A korábban 20 ezret is jóval meghaladó új üzembe helyezések száma 2009-re hirtelen 7,4 ezerre, egy évre rá 6,8 ezerre esett vissza a Nyugat-Dunántúlon, ami a forgalomból történő kivonásokkal együtt magával hozta a személygépkocsi-állomány csökkenését is. 2009 végén mintegy 1200-zal kevesebb gépkocsit üzemeltettek mint egy évvel korábban, és ez a folyamat ha fékeződve is, de még 2010-ben is folytatódott. Egy évvel később azonban a gépkocsipark már 3,6 ezerrel, 2014-ben pedig már közel 11 ezerrel bővült úgy, hogy ekkor, hosszú idő után az új üzembe helyezések száma ismét felülmúlta a 20 ezret.

A gépkocsipark 2009-2010 közötti átmeneti csökkenése mellett szembesülni kellett az állomány gyorsuló öregedésével is.

A kedvezőtlen folyamat azonban a régiók közül a NyugatDunántúlon volt a legenyhébb, és itt indult meg ismét leghamarabb a javulás. A régió személygépkocsi-állományának átlagéletkora 2004 és 2014 között 10,7 évről 13,1 évre nőtt. a keLetiek kikoptak, a skoDa megerősÖDÖtt

A „keleti” gyártmányok közül egyedül az időközben korszerűsödő Skoda tudott javítani helyezésén és 18 ezer darabbal a 6. legnagyobb gépkocsi parkkal rendelkezik.

A legsikeresebb két autómárka mellett egykét helycserétől eltekintve (Ford-Renault, SkodaFiat) a Volkswagen, a Ford, Renault és Fiat is hosszabb ideje őrzi előkelő helyét.

10 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• GAZDASÁG •

2015. 6.szám

négyeZer mérnÖk hiÁnyZik a magyar gaZDasÁgbóL

ausZtria minDen munkaerőt eLsZív

Legalább 4000 mérnök hiányzik a magyar gazdaságból, ha nem változik a tendencia, annak már pár év múlva termeléscsökkenés lehet a vége. miközben a kivándorlás megállíthatatlannak tűnik, a kormányzati ellenszélben a vállalatvezetők szelektív munkaerőimportról is csak óvatosan mernek beszélni. mindennél többet mond a növekvő

Az ipar derékhadát képviselő - az Audit, a Continentalt, az Ericssont, a Legót,a Molt, a National Instrumentst (NI) tömörítő - szövetség óvatos becslése szerint a szektorban legalább 4000 mérnöki állás betöltetlen. Ez gátolja a cégek növekedését, megrendelésekről maradnak le.

Ezt az egyre nagyobb kárt okozó szakemberhiányt elégelték meg a tagok, és indítottak népszerűsítő kampányt. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke, a debreceni NI Hungary Kft. ügyvezetője úgy becsüli, hogy legalább 50 milliárd forinttal növekedhetne az ipari termelés az üres mérnökállások betöltésével.

DrÁmai hiÁny nyugaton

A szakember-, főleg a mérnökhiány gyakran szóba került a Figyelő múlt heti TOP200 konferenciáján is. Az ebben a vállalati körbenvégzett felmérés során például világosan kiderült, hogy a multik jelentős része szeretné növelni magyar beszállítóik arányát, de az esetek 13 százalékában ennek a szakképzett munkaerő hiánya gátat szab. Annyira súlyos a helyzet, hogy a lapunk által megkérdezett iparvállalatok mindegyike a jelenleginél több felsőfokú műszaki végzettségű kollégát tudna foglalkoztatni, ha lenne. A Magyarországon 10 500 fős Bosch-csoport például 100 mérnököt keres a fővárosi k+f központjába, akár holnapi belépéssel. Nélkülük ugyanis rendre elmarad az előirányzottól a fejlesztési terveivel. Pedig az adott évre szóló projekteket eleve testre szabottan, a hadra fogható kollégák száma alapján kapják meg, így nem tudni, évről évre hány magyarországi Bosch-projekt maradhat el csak amiatt, mert nincs hozzá elegendő szakember.

A cég még így is szerencsés, mert legalább betanítható, illetve középfokú végzettségű emberekből talál eleget a hatvani és miskolci üzemébe. A főváros közelében és a nyugati autóipari régióban viszont már belőlük is nagymértékű a hiány. A Magyarországon hat gyárat és egy fejlesztési központot működtető, gyorsan növekvő Continentalcsoport további fejlődésének dinamikája is egyre kiszolgáltatottabb az utánpótlásnak. "A hazai autóipar már a határán van annak, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt találjon" - mondja Rábai Dániel, a Continental országkoordinátora. A cég a mérnökök, a szak-,de még a betanított munkások körében is tapasztalható hiány miatt kapcsolódott be az egyetemi s középiskolai duális képzésbe, mert főleg a nyelveket jól beszélő, ipari gyakorlattal rendelkező szakemberekből nincs elég. A Continental úgy próbál orrhossznyi előnyhöz jutni, hogy már közvetlenül az iskolaévek után nemzetközi karrierlehetőségeket ajánl a belépőknek, akár azonnali külföldi munkakezdéssel.

szakemberhiányról és elvándorlásról, hogy még az utánpótlás megteremtésén fáradozó együtt a jövő mérnökeiért szövetség (ejmsZ) egyik alapítója is németországba ment dolgozni. távozásával is tovább nőtt a cégeknél hiányzó tervező, műszaki irányító szakemberek többezres száma,amely már a gazdaság tartós bővülésének gátjává vált.

Mutatkozik is az eredménye: évente csaknem százan kezdik meg náluk a gyakornoki programot, noha a létszám feltöltése évről évre nehezebb. Részben ezért szeretnék növelni a nők arányát az autóipari mérnökök között, ami a gyakornokok kiválasztásánál is szempont.

emeLkeDő bérek

A Hay Group közelmúltbeli felmérése azt állapította meg, hogy a nettó keresetek 2,3 százalékkal nőttek 2015-ben, és az ipari vállalatok átlag felett emeltek. Ezzel egy többéves trendet folytattak, miközben korábban a legfukarabb vállalatok közé tartoztak. Az ok a Hay Group szerint egyértelműen a szakemberhiány. "Piaci béreket kell fizetni, mert ha nem tudom megoldani a munkaerő-problémát, akkor a termelést átviszik a malajziai gyárba" - hoz saját példát a helyzet súlyosságára Ábrahám László.

Természetesen ez Nyugat-Dunántúlon sincs másképp. "Évek óta az átlag felett emelem a fizetéseket,még a cafeteriát is alapbéresítettem" - mondja a már idézett határ közeli cégvezető. Vállalatánál tavaly és az idén is 10-10 százalékkal nőttek a bérek, a jövőre esedékes újabb 10 százalékos emelést pedig előre az idén is 10-10 százalékkal nőttek a bérek, a jövőre esedékes újabb 10 százalékos emelést pedig előre hozta novemberre, mert érzi a feszültséget. "Ha nem emelnék, senki sem maradna, Ausztria minden munkaerőt elszív" - mondja. A magáncégek mellett ugyanis már az osztrák városgazdálkodási vállalatok is a kevesebbel beérő magyarokat alkalmazzák. Ha csökken is a különbség, a fizikai munkakörökben átlagosan nettó 1150-1200 eurós osztrák béreknek a magyar kisvállalkozások jó, ha a felét fizetik.

Abban mindenesetre egyetértettek a konferencia résztvevői, hogy további emelkedés előtt állunk idehaza.Bencze Róbert, a PwC igazgatója kifejezetten erőteljes elmozdulásra számít.

Vagyis Magyarország nem lesz az olcsó munkaerő országa.

Weiszbart Zsolt, a vállalatirányítási szoftverrendszereket szállító skandináv IFS hazai cégének vezetője szerint egy jó fellépésű kezdő informatikus már akkor is megkereshet itthon bruttó 450 ezer forintot, ha nincs felsőfokú végzettsége, csak egyszerűen érti, szereti a szakmáját. Egy tapasztalt, szenior IT-s pedig hét számjegyű havi bruttóra számíthat. Londonban kereshet ugyan 2,5-3 milliót is, de ott a költségei is sokkal magasabbak, míg a kihívások sokszor jóval szerényebbek.

Azaz mindent egybevetve ma már a piac is képes itthon tartani a tehetségek egy kisebb, kevésbé mobilabb (például kisgyerekes) részét, különösen az ilyen hiányszakmákban.

2015. 6.szám győri gyakorLatok

• GAZDASÁG •

Nyugat-Dunántúlon nemcsak az ausztriai elvándorlás miatt nincs szabad szakember, a folyamatosan bővülő győri Audi és a szentgotthárdi Opel motorgyár is lasszóval fogja a leendő kollégákat, hogy a kapacitásait ki tudja használni.

Nekik sem könnyű, mert forrásaink szerint nem annyival fizetnek többet, mint amennyivel nagyobb a hajtás. Volt olyan környékbeli lakatos, aki egy kis cégtől ment az Audiba dolgozni, de fél év után visszasírta magát a kevesebbet fizető, de kényelmesebb állásába.

Forrásaink szerint a cégnél az 1993-as indulás idején átlagosan az inglostadti bérek hetedét fizették a magyar kollégáknak, mára ez az arány 1:4-re szelídült. Persze azt még becsülni sem lehet, hogy a Volkswagen konszern emissziós ügye miatti extra kiadások és az esetleges termeléscsökkenés miként hat a létszámra és a fizetésekre. Az biztos, hogy az Audinak többet kell majd költenie fejlesztőkre. Ez sokba kerül, mert a 3-5 éves tapasztalattal rendelkező mérnökök esetében egyik évről a másikra csaknem 20 százalékkal nő az a bér, amennyiért a cég meg tudja szerezni őket.

Hogy legyen elég dolgos kéz a szalag mellett, a győri Audi már mintegy 60 autóbusszal 60 kilométeres vonzáskörzetből hozza a dolgozókat naponta. "Még nincs világvége, de nem egyszerű új munkatársakat találni" - erősítette meg a Figyelőnek Lőre Péter, az Audi Hungaria kommunikációs vezetője. A vállalat gyakornokprogramot indított, és továbbra is keresi a jól képzett szakembereket, főleg a szerszámgyárba és mérnököket a motorfejlesztő központba. Lőre Péter is elismeri, hogy ehhez attraktív munkahelyet kell kínálni az újaknak, és mindent megtenni, hogy megtartsák a meglévőket. A cég gyakornoki programjával az idén már több mint 800 hallgató teljesítette szakmai gyakorlatát a győri vál-

KISALFÖLDI GAZDASÁG

11

lalatnál. 2011 óta több mint 1900 hallgatóból lett gyakornok, és több mint félezer munkatárshoz jutott az Audi. nagy versenyhÁtrÁny

Ábrahám László szerint azért nincs elég szakember, mert az embereknek itthon fogalma sincs, hogy mit csinál és mennyit keres egy mérnök. Ezt kezelendő az EMJSZ egy mérnöki pálya- és keresetkövető rendszert akar bevezetni. A havi 600 ezer forintos bruttó mérnöki fizetés elég motiváló erő lehet a szülőnek és a matekot tanuló gyerekeknek. Azt is nagy előrelépésnek tartja a szövetségi elnök, hogy Orbán Viktor kormányfőt egy debreceni rendezvényen sikerült meggyőzni: a szakiskoláknak oktatási célra átadott tárgyak, gépek után ne kelljen áfát fizetnie az adományozó cégeknek.

"Világjelenség, hogy a műszaki iránytól elfordulnak az emberek, de ezt a luxust nem engedhetjük meg" - véli Ábrahám László, aki szerint a műszaki képzés néhány 10 milliárd forintos támogatásával nagy előrelépést lehetne tenni a szakemberhiány visszaszorításában. Amennyiben pedig a sporttámogatáshoz hasonló mértékű, 100 milliárdos kormányzati programmá nőne a mérnökutánpótlás, akkor pár éven belül látványos eredményeket lehetne elérni a felsőoktatásban és a magyar gazdaságban.

Tegyük hozzá, nincs is más alternatíva. A jelenlegi trend ugyanis sok területen az ipari termelés ellehetetlenülése felé mutat. Az egyetemi hallgatói kör a szövetségi tapasztalatok alapján meglehetősen motiválatlan és képzetlen, az oktatók egy része is elvándorolt a szerény fizetés miatt, ahogyan a frissen végzettek több mint harmada szintén a határon túl keres munkát. A pénz is hiányzik az eredményekhez, mert a kabinet csak a GDP 0,6 százalékát fordítja a felsőoktatásra, míg Nyugaton kétszer ekkora az arány, ráadásul sokkal nagyobb GDP-ből.

12 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• INNOVÁCIÓ •

2015. 6.szám

sZennyvíZisZap égetés

az innováció elengedhetetlen az üzleti növekedéshez, ugyanakkor egy új termék kifejlesztése, piaci bevezetése időigényes folyamat, és jelentős költségekkel járhat – ebben segíthet az európai unió kkv eszköz (sme instrument) elnevezésű programja. a program keretében olyan pályázati ötleteket várnak az innovatív kis- és közepes méretű vállalkozásoktól, amelyek ágazattól függetlenül környezeti problémákra, energetikai kihívásokra nyújtanak megoldást, vagy jelentős társadalmi, gazdasági haszonnal bírnak.

A KKV Eszköz nyertesek számára a Kamara Enterprise Europe Network irodája nyújt kiegészítő szolgáltatásokat.

A Nyugat-Dunántúli székhelyű BIOFIVE Kazánfejlesztő, Gyártó és Üzemeltető Zrt. 2014-ben nyert közvetlen brüsszeli forrást a H2020 KKV Eszköz 1. fázis kiíráson, kommunális hulladékok termikus ártalmatlanítása témában.

A nyertes BIOFIVE Hulladékhasznosító Mű BIOFIVE® Zrt. fejlesztésében és finanszírozásában elkészült a HU-3300 Eger, Kölyuk út 9841 hrsz. telephelyen a szennyvíziszaptechnológiába energetikai célú hasznosítással illesztett égető-ártalmatlanító mű, Európában egyedülálló pozitív energiamérlegével és a jogszabályi előírások alatti emissziójával. A szárított, nedves vagy kierjesztett szennyvíziszapot (ill. az RDF STABILAT darálékot) a helyszínen, a technológiába integrált módon elégető mobil kazán hőteljesítménye 1,6-2 MW, amely cca. 60-150.000 főnyi lakosság szolgálatába állítható.

A cég tudományos kutatókkal és gyakorlati

Működés közben is füstmentes a konténeres egri szennyvíziszap égető berendezés

szakemberekkel együttműködve számos olyan innovatív fejlesztésen dolgozik, amelyek egy ipari park, egy település, nagyobb üzem vagy akár egy lakóközösség környezeti problémáját igyekszik megoldani.

Ilyen fejlesztés a BIOFIVE-AQUA-Solutions víztisztítási technológia. A technológia az elektrodialízises filtráció módszerén alapul, számos műszaki előnnyel bír: egyszerű kivitelű alapberendezés, teljesen automatizált, telemetriát alkalmazó vezérlés és ellenőrzés, a végtermékként kapott sótlanított víz minden esetben megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) követelményeinek a szerves, fizikai és kémiai jellemzők terén egyaránt.

A cég a szennyvízkezelés területén is jelentős fejlesztésekkel rendelkezik, technológiáik a konténeres mérettől egészen nagy, komplex szennyvízkezelő rendszerekig terjednek. Megoldást kínálnak a kisebb közösségek (társasházak, lakótömbök, intézmények) számára, de 30, 60 vagy akár 120 ezer főre számított rendszerek kiépítésre is képesek. Berendezéseik többféle feladatot tudnak ellátni az igények függvényében: a szennyvíziszap tisztítása és biológiai ártalmatlanítása, s mezőgazdasági használatra történő előkészítése; a szennyvíz tisztítása, s alkalmassá tétele ipari vagy akár lakossági felhasználásra; szennyvizek speciális kezelése, például meghatározott anyagcsoportok célzott kivonását is el tudják végezni.

A BIOFIVE Kazánfejlesztő, Gyártó és Üzemeltető Zrt. további fejlesztései, a cég elérhetősége a www.biofive.hu oldalon megtalálhatók. Amennyiben a KKV Eszköz vagy más Európai Uniós K+F források iránt érdeklődik, keresse Kalmárné Dr. Hollósi Erikát a kalmarneerika@gymskik.hu e-mail címen, vagy a 96/520 273 telefonszámon.

2015. 6.szám

• INNOVÁCIÓ •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

13

kÖteLeZő energetikai auDit

közeleg a nagyvállalatok energetikai auditjának határideje. Weboldalunkon publikáltunk egy szakmai cikket a témában, segítve ezzel is az energiatervezéssel és a kötelező elvárásokkal kapcsolatos feladatok kidolgozását. hogyan lehet megkönnyíteni a 2015. decemberétől kötelezővé váló energetikai auditok elvégzését?

Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 8. cikkének (6) pontja kimondja, hogy azok a KKV-nak nem minősülő vállalkozások, amelyek a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelően tanúsított energiarendszert hajtanak végre, mentesülnek az energetikai audit teljesítése alól.

Ennek értelmében azok a vállalkozások, amelyek 250 főnél nagyobb létszámúak, vagy éves árbevételük mini-

mum 50 millió Euró, és az ISO 50001 szabványon alapuló, megfelelően kialakított és működtetett energiairányítási rendszert tartanak fenn, vagy 2015 decemberéig bevezetnek, mentesülnek az energia audit elvégzése alól.

Tehát a kötelező audit kiváltható az ISO 50001 bevezetésével és ez egyéb előnyöket is hordoz magában.

Fontos, hogy az alkalmazott energiairányítási rendszernek (EIR) magában kell foglalnia az irányelv VI. mellékletében foglalt minimumkövetelmények alapján végzett energetikai auditokat. Amennyiben az irányítási rendszer az ISO 50001 szabvány követelményeinek megfelelően lett kialakítva, és az EIR-t a követelmények szerint működtetik és fejlesztik, az említett követelményeknek megfelelő auditot az EIR már tartalmazza.

keressük aZ év sZLovÁk-magyar startupjÁt a magyar-szlovák kereskedelmi és iparkamara, együttműködve a slovnaft, a.s. és az otp banka slovensko, a.s. társaságokkal, ma (2015. október 19.) meghirdette a „legjobb szlovák - magyar startup” versenyt.

A verseny célja, hogy pénzügyileg támogassa a délszlovákiai, ill. észak-magyarországi határmenti területeken tevékenykedő vállalkozók legjobb ötleteit és innovációit. Az 5 000 eurós támogatásban a legjobb szlovák és a legjobb magyar üzleti terv részesül. „Szeretnénk támogatni a régióban tevékenykedő pályázók eredeti ötleteit és elképzeléseit, valamint elősegíteni ezek megvalósítását. Bízom benne, hogy ez a projekt is hozzájárul a Duna két oldalán élő emberek együttműködéséhez”, - mondta Világi Oszkár, a Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „Az OTP Banka Slovensko, a.s., mint a tőkeerős magyar OTP Bank Nyrt. bankcsoport tagja, hosszú távon is támogatja a szlovák-magyar vállalkozói szektor együttműködését. Örömmel vettük, hogy egy ilyen kezdeményezéssel is támogathatjuk az induló vállalkozói projekteket, melyek pozitív hatással vannak mindkét ország gazdaságára”, - mondta Zita Zemková, a szlovákiai OTP Bank igazgatónője és a Magyar - Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja.

Kattintson IDE a részletekért!

Az érdeklődők 2015. december 23-ig pályázhatnak. A szervezők már működő és újonnan alapított vállalatok, ill. magánszemélyek jelentkezését várják. Az első forduló 2016. február 29-én kerül kiértékelésre. Ezt követően a legsikeresebb pályázókat a bizottság meghívja a második fordulóba, hogy személyesen is mutassák be és védjék meg projektjeiket. A verseny győztesei 2016. április 29-én kerülnek kihirdetésre.

A versenyre természetes és jogi személyek is jelentkezhetnek. A bizottság a megvalósíthatóság, innováció és kreativitás szempontjából értékeli a benyújtott pályázatokat és azok hatását a szlovák-magyar kapcsolatok fejlődésére.

A versenyzők, akik ellenőrizhető referenciákat nyújtanak be és igazolni tudják a projektmegvalósításhoz szükséges felkészültségüket, magasabb pontszámokat érhetnek el.

A versennyel kapcsolatos további információk, a jelentkezéshez szükséges űrlap és a versenyszabályzat a www.smopk.eu oldalon érhető el.

Kapcsolattartó személy: Mgr. Eszter Kozmérová, titkár Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara Email: kozmerova@smopk.eu tel.: +421 908 916 131

14 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• KLÍMAVÁLTOZÁS •

kLímavéDeLem és üZLet a klímavédelemben üzleti lehetőségek is vannak, ezek kihasználása bővíti a vállalkozások piacait hangsúlyozta Áder jános köztársasági elnök, a magyar kereskedelmi és iparkamara (mkik) klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásairól rendezett konferenciáján budapesten.

Áder János rámutatott, a magyar gazdaság példája is mutatja, hogy lehet gazdasági növekedést elérni az energiafelhasználás csökkentésével, az üvegházhatás mérséklésével.

2015. 6.szám

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) felmérésére hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás a gazdaságban ágazati átalakulásokat eredményez, lesznek megszűnő, illetve új, fejlődő üzletágak.

A konferencián Áder János emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsők között csatlakozott Al Gore volt amerikai alelnök klímavédelmi kezdeményezéséhez, amelynek célja 1 milliárd elektronikus aláírás gyűjtése, ezzel a decemberi párizsi klímacsúcs szereplőit ambiciózusabb megállapodásra szeretnék ösztönözni.

Köztársasági elnök előadásában kitért arra, hogy az özönvízszerű esőzés és a hőségriadók tekintetében az idei esztendő a legek éve.

Egyebek között példaként említette, hogy az aszály a kukoricatermést is kedvezőtlenül érintette. A környezettudatosság megmutatkozik a piacok átrendeződésében is, a fosszilis energia beruházások száma kisebb, mint a megújulóké, a megújuló energiában érintett cégek piaci értéke pedig növekszik - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök.

A nemzetközi felmérésekben a klímaváltozás hosszú távú gazdasági következményeire több elképzelés is van mondta az államfő -, például a föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius fokkal történő emelkedése a századvégig 4,2 billió dollár gazdasági veszteséget hozna, Magyarországon 2 Celsius fokú átlaghőmérséklet emelkedésnél 3 százalékos nemzeti vagyonvesztéssel lehetne számolni.

kétszázharminc frissen avatott mester vállalja ősztől a jövendő szakembereinek oktatását.

által szervezett mester-levél átadó ünnepségen. Győrben most 18 szakmát képviselő szakember csatlakozott azokhoz, akik esküvel fogadták, hogy szakmai tudásukat a fiatal nemzedékre hagyják.

mesterek esküje Erre tettek esküt Győrben szeptember 24-én, a kamara

kalmár péter járműfényező mesterlevelét veszi át

2015. 6.szám

• KLÍMAVÁLTOZÁS •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

15

kLímavÁLtoZÁs és a gaZDasÁg

A klímaváltozás és hatásai az egyik legjelentősebb kihívást jelentik a jövő generációi számára. A GVI kutatásában, mely a hazai és nemzetközi irodalom tükrében vizsgálta a klímaváltozás szerteágazó hatásait, az általános hatásokon túl a magyar gazdaságot várhatóan érintő következmények bemutatására összpontosít. az éghajlat megváltozása magyarországon is a gazdasági élet számos területén okoz változást.

A makro szinten érvényesülő hatások között az alábbiakat szokták kiemelni: épületek és az infrastruktúra károsodása; a termelékenység csökkenése; migráció erősödése és biztonsági kockázatok növekedése; az ellenlépések költségei .

A mezőgazdaság a klímaváltozás hatásainak egyik leginkább kitett, legérzékenyebb szektor. Magyarországon a fajok megfelelő kiválasztásával és egyéb adaptációs lépések megtételével (pl. öntözőrendszerek kiépítésével) a klímaváltozás akár kedvezően is hathat a mezőgazdasági termelésre.

Magyarország iparának energiaigényessége alacsonyabb a régió országainál, de meghaladja az Európai Unió tagállamainak átlagát. Az ipar energiaigényessége közép- és hosszú távon csökkenő tendenciát mutat. A klímaváltozás miatt várhatóan erősödnek a légkondicionáló berendezéseket, szigetelést és napelemet gyártó, valamint egyéb alternatív energiaforrásokat kiaknázó iparágak.

A következő évtizedekben a megújuló energiaforrásokra való áttérés határozza meg az energiaipari trendeket. A felhasználási oldalon ez leginkább a hőtermelést és a közlekedést érinti, termelési oldalon pedig a szél- és a napenergia hasznosításában számíthatunk nagymértékű fejlődésre. Magyarországon a meglévő szélerőművi kapacitás növekedése és a napfényes órák számának növekedésével és a napenergia előállítás költségeinek csökkenésével a napenergia hasznosítás gyors előtörése várható.

Az EU energetikai célkitűzéseinek és javaslatainak végrehajtása hazánkban komoly energiahatékonysági előrelépést és évi 1,5%-os energia-megtakarítást eredményez,

valamint az 1990-es szinthez képest 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-os csökkenését. A világban az energiatermelés szintén a megújuló energiaforrások felé fog elmozdulni. Jelentős fejlődés várható a szél- és a napenergia hasznosításában. Ezeknél kisebb léptékű növekedés várható a bio-, a víz- és a geotermikus energia vonatkozásában.

A klímaváltozáshoz kötődő migrációt idézhet elő a lakott területek elsivatagosodása, az ivóvíz hiány, az egyre gyakoribbá váló természeti katasztrófáknak való kitettség, valamint a tengerszint emelkedése. A klímaváltozással, a vízhiánnyal is összefüggő migráció a jövőben Magyarországot is érinti.

fotó: napelemtechnika.hu

16 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• INNOVÁCIÓ •

2015. 6.szám

magyar termék nagyDíjat nyert Önkéntes tagunk a Darnó-hÚs

57 termék és szolgáltatás érdemelte ki a magyar termék nagydíj tanúsító védjegy használati jogát szeptemberben. Önkéntes kamarai tagunk, a darnózseli székhellyel működő, kiváló minőségű termékeket előállító Darnó-hús idén két termékcsaláddal is elnyerte az legrangosabb hazai minősítési rendszer elismerését.

54 cég vehette át a Parlamentben a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használati jogát. A független szakértői testület javaslata alapján már 18. alkalommal ismertek el olyan vállalkozásokat, amelyek innovációra épülő, kiváló minőségű ter-

mékeikkel hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez és export törekvéseihez.

Az idei év további újdonságokat, változásokat is hozott: új pályázati főcsoportok jelentek meg a kiírásban mint a különleges táplál-

kozási igényt kielégítő élelmiszerek, a közétkeztetés, a szabadidő kulturált eltöltését segítő szolgáltatások vagy a kulturális rendezvények.

A kitüntetettek 46%-a az idén pályázott először, 54%a pedig visszatérő pályázó, akiknek egyes termékein és szolgáltatásain már látható a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy. 2015-ben 77%-ra emelkedett a vidéki székhellyel rendelkező nyertesek száma, míg 23%-uk budapesti volt.

Az idei díjazottakkal együtt

1998 és 2015 között 543-ra emelkedett, vagyis több mint 45-szörösére nőtt azon kiváló pályázatok száma, amelyek elnyerték a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát.

A legkiválóbb pályázók elnyerték a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát, melyet egy évig díjmentesen használhatnak győztes termékeiken, illetve szolgáltatásaikon. „A Magyar Termék Nagydíj a legrangosabb hazai minősítő rendszerré vált. Az eltelt 18 év, valamint a kitüntetett termékek és szol-gáltatások száma jelzi, hogy a minőség hagyományt teremtett” - mondta Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója. „Ez a megmérettetés objektív mérceként igazolja azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek önként vállalt többlet teljesítményeket és garanciákat nyújtanak a fogyasztóik, felhasználóik felé. Büszkék vagyunk rá, hogy a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy népszerűsíti Magyarország legfontosabb kincsét, a szürkeállomány teljesítményét”- tette hozzá az igazgató.

2015. 6.szám

• INNOVÁCIÓ •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

17

a Finom Fagyi portóL a testépítő kapsZuLÁig, avagy 25 miLLió gombóc is Lemegy a torkunkon

hatszáz féle termék szerepel a tutti kft. termékpalettáján, amelyeket a világ különböző pontjain adnak el, még arab országoknak is. évente 50 új termék bevezetésén dolgoznak, amelyből 30 már abban az évben eljut a piacra. mindezt közel 100 munkatárssal, akiket a siker egyik titkának is tartanak – tudtuk meg prohászka ottó és prohászka andrea tulajdonosoktól egy kellemes augusztus végi üzemlátogatáson, amelyet a média tájékoztatására szerveztek.

innovÁció hétrőL hétre

Harmóniában a környezettel kívánnak működni, kezdte a cégalapító Prohászka Ottó tájékoztatóját. Nem kellett győzködnie a hallgatóságot, hiszen a Rábapatona melletti Pinkerét első látásra pihenőparknak, akár turistákat váró szálláshelynek is tűnhet. A siker titkának mindenekelőtt a munkatársak tevékenységét nevezte meg, hiszen másokkal, nélkülük egészen máshogy alakulnának a cég eredményei.

A céget 1986. március 26-án alapította Prohászka Ottó 3 magánszeméllyel együtt Tutti GMK néven. Nyolc munkatárssal egy volt kiskocsma épületében kezdődött a fagylaltpor gyártása. A fagylaltszezon végével leállt a termelés. Később következtek a mérföldkövek, amelyek újabb és újabb siker felé repítették a céget.A vállalat második átalakulása 1992ben történt, Tutti Élelmiszeripari Kft-vé. A régi üzemméretet kinőve 1995-ben a Tutti átköltözött jelenleg is használt telephelyére. 5000 m2-nyi beépített terület állt rendelkezésre, most már

három gyártósorral. A következő években számos új termékkel bővült a termékskála, így elkezdődött a cappuccino, kávékrémpor és Cvitaminnal dúsított jeges tea italporok előállítása. Évről évre töretlen erőfeszítéssel egyre inkább fejlődtek, így jutottak el mára a 600 féle termék forgalmazásáig.

FejLőDés korsZakokon Át

Az 1986-os indulástól napjainkig sokféle gazdasági környezetben kellett fejlődniük. Beláthatóan sok-sok erőfeszítés árán, azonban Prohászka Ottó ismert derűs mosolyával, néhány szóval jelzi a megélt korszakokat. „ A szocializmus lazító időszakában indulva megéltük a rendszerváltás, a vadkapitalizmus, a válságok, a gazdasági változások, az EU csatlakozás minden fázisát. A fejlődés útja nem egyszerű.

Az évek során láttuk magunk körül a gyors cégépítések és a gyors összeomlások tömegét is. Az a fejlődés, ami Európa nyugati felén több

száz év alatt ment végbe, azt mi mind megéltük az alig több, mint két évtized alatt.” – összegzi Prohászka Ottó. a tÚLéLés titka

A cég fenntartásba legalább annyi befektetés kell. A Tutti alapítónál első helyen említendők az etikai kérdések!

Büszkék arra, hogy soha nem volt kétes hírük. Az etikus működés beágyazódott működésükbe, reményeik szerint ez a jövőben is tovább él.

Fontos számukra az egyediség és a minőség is. Na és a több lábon állás. A TUTTI ma már nem egyenlő a fagylaltporral. Napjainkban legalább hatféle termékcsoporttal, mindig megújulva jelennek meg a hazai és nemzetközi piacokon is. Megállják a versenyt a kézműves és „porfagyik” összehasonlításában is, ezt igazolja az idén elnyert aranyérem is az „Év fagylaltja „versenyen. Igazi visszaigazolást jelentenek számukra a megrendelőktől, a fogyasztóktól pozitív visszajelzések és a kapott elismerések, díjak, aranyérmek is.

csaLÁDias csaLÁDi vÁLLaLkoZÁs

Azt már megtudhattuk, hogy munkatársaikat milyen értékesnek tekintik. Az üzemlátogatás során érezhető volt a családias légkör, a bizalom, amelybe olykorolykor egy vicces beszólás, némi évődés is bele fért. Van néhány ismert példa rá, mégis nagy szó, ha egy a semmiből kivirágzó cég, a mögötte álló „vezérmágus” teljes kibontakozása után az utódlásról is gondoskodni tud!

A Tutti esetében Prohászka Ottó felnőtt lánya és fia is saját kompetenciáik szerint, egymást kiegészítve, részt vállal a cég működésében.

Azon a bizonyos augusztusi tájékoztató napon Prohászka Andrea cégvezetői tájékoztatóját is meghallgathattuk.

Csodáltuk nyelvismeretét, a cég termékeiről, gazdálkodásáról, marketingjéről is szóló alapos ismereteit. Csak ámultunk, hogy idén, 2015. nyaráig, már 25 millió gombócnyi fagyipor talált gazdára.

A család és a cég, tényleg összeforrt!

18 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• JUBILEUM •

125 éves a győri kamara

2015. 6.szám

(folytatás a 3. oldalról)

jerFy antaL,

aLapító eLnÖk

Jerfy Antal a megye gazdaságáért és szakképzéséért tett cselekedetei máig nem évültek el.

Régi, tekintélyes győri család sarjaként született.

Sikeres életútját számos megbízatása és köztisztsége jellemzi a legszemléletesebben: harminc éven át a győri I. Takarékpénztár vezérigazgatója, a Győr városi kölcsönsegélyzőegylet és a légszesztársulat elnöke, az osztrák–magyar bank váltóbíráló bizottságának tagja, a magyar általános biztosítótársaság győri főügynöke, a győri önkéntes tűzoltóegylet alelnöke, emellett kereskedelmi és királyi tanácsos. Megalakításától kezdve egészen haláláig (1913. október 14.) mintegy 23 éven át a győri kerületi kereskedelmi és iparkamara első elnöke.

1897-ben kezdeményezésére a város létrehozta a győri Felső Kereskedelmi Iskolát. Ezt követően a Magyar Királyi Állami Fa-és Fémipari Szakiskola megteremtésén munká-lkodott, melynek eredmé-nyeként 1901 őszén kezdődött az oktatás az iskolában, a mai Jedlikben.

A kamara emlékét őrzi a róla elnevezett, szakmát tanuló fiataloknak alapított ösztöndíjjal.

A jubiláló győri kamara kamara mai vezetői az alapító síremléke előtt főhajtással tisztelegtek Jerfy Antal emlékének

aZ eLső eLnÖkÖt éLjenZésseL vÁLasZtottÁk

1890-ben Győrben a vármegyeház nagytermében "igén szép számban" gyűltek össze a kereskedők és iparosok választottjai. Gróf Laszberg Rezső alispán miniszteri biztos, aki az ülést vezette a Kereskedelmi és Iparkamara fontosságáról szólt a tagoknak, "figyelmökbe ajálnván, hogy feladatuknak csak úgy felelnek meg igazán, ha erőiket kellően alkalmazzák, s azokat a kereskedelem és az ipar hasznára minden irányban érvényesítik és érvényesíteni akarják." Ahogy fogalmazott: "a közóhajnak vél kifejezést adni akkor,

midőn az elnöki és két alelnöki állásra egyenként hoz javaslatba és pedig elnökül azt a férfiút, kit amint hallotta és olvasta a lapokban, egyedül óhajtanak az elnöki székre, Csanaki Jerfy Antalt. Általános nagy éljenzés közt közfelkiáltással megválasztották.

Jerfy Antal hálás köszönetet mondott a nagy megtiszteltetésért és kijelentette, hogy az állást elfogadja, s kötelességének fogja ismerni, hogy a kamara ügyeit a legnagyobb odaadással és kitartással vezesse."

2015. 6.szám

• JUBILEUM •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

győr ipara a kamara aLapítÁsakor

győrnek 1890-ben 26 ezer lakosa volt (összehasonlításképp: sopronnak ekkor 30 ezer). az évszázad utolsó évtizedére eső iparosítás viszont jótékonyan hatott a rába parti város lélekszámára. De mi is képviselte a kamara alapításának időpontjában az ipart?

Győr gyáriparában az első helyet ekkor még a szeszgyár foglalta el, ami 1885-ben kezdte meg üzemét. 1890-ben a gabona alapú szeszgyártásról áttértek a cukor-üledékre (melaszra), ami nagyobb nyereséggel bíztatott. 1895-ben a gyár motorikus erejét öt, együttesen 350 lóerős gőzgép szolgáltatta. A gyárban 350 munkás és 40 hivatalnok dolgozott. A részvénytársaság 100 ezer hektoliter szesztermelésre és 180 ezer hektoliter finomításra volt ekkor berendezkedve és európai léptékben is jelentőssé vált.

Már a kamara jótékony iparpártolásának hatására alakult 1900-ben a város másik ikonikussá vált üzeme. Egy korábbi, szintén jeles tésztagyár helyén Koestlin S. és társa Bregenzben alapított "biscuit-gyárát" Győrbe helyezte át.

"Győrszigetben épült és állandóan 400, legnagyobbrészt női munkást foglalkoztat"- írta a korabeli gazdasági krónika nyilván felismerhető: a Győri Keksz elődjéről szól a híradás.

A város több olajgyára közül ekkoriban emelkedett ki Kohn Adolf és társa győrszigeti üzeme, amely 1887-re az ország első olajgyárává lett. És megérkeztünk gyermekkorunk legkedvesebb alliterációjához: "Gyere Gyuri Győrbe, győri gyufagyárba, gyufát gyújtogatni". Nos, idézzük a mondóka alapjául szolgáló

19

történetet: "elsőrendű gyár a győri »Vesuvius«-gyufagyár, mely Magyarországon a svéd gyufát elsőnek gyártotta....

1852-ben még csak 5 munkást foglalkoztatott, de 1878-ban a gyár üzeme már annyira megnőtt, hogy gőzerőre rendezték be. 1885-ben azonban leégett a gyár." Aztán persze újra felépült, de akkor már automatikus gépeket állítottak fel, úgy hogy a gyár 1890-ben 110 segédgéppel és 200 munkással dolgozott, és a fatönkök aprításától kezdve, egész a csomagolásig, a munkát automatikus gépek végezték.

A kiegyezés után Magyarországon fellendült a vasútépítés.

1880-ig kiépültek a legfontosabb vasútvonalak. Mivel az 1880-as években csupán a Ganz gyár készített vasúti kocsikat, így jogossá vált az igény újabb gyárak létrehozására is.

Ekkor Győr volt a Dunántúl legfontosabb kereskedelmi központja. A Győrött alapítandó vagongyár gondolata olyan időpontban vetődött fel, amikor maga a város is minden eszközzel támogatta az ipar törekvéseit. A győri kereskedő tőkések első, nagyobb szabású közös ipari vállalkozása a Győri Szeszgyár és Finomító Rt volt. Az 1873-as világválság után a bécsi Lederer-testvérek segítségével marad fenn a győri szeszgyártás. Őtőlük indul ki jó 10 évvel ezután a vagongyár alapításának terve. Mivel az 1888-ban a győri polgármesteri széket elfoglaló Zechmeister Károlynak szívügye volt a győri iparfejlesztés, így az utolsó akadály is elhárult a gyár megépítése elől. Az 1896-ban létrehozott "Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság" története a várostól kapott területen lévő ököristállók gyárépületté alakításával kezdődött, és a vállalat alig egy év múltán már 500 munkást foglalkoztatott.

20 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• JUBILEUM •

2015. 6.szám

sZüLetés és ÚjjÁsZüLetés pÁrhuZamos tÖrténetek A kereskedelmi és iparkamarák felállításakor Győr vármegyét és Győr várost a soproni kamarához osztották be. 1890-ben Baross Gábor miniszter öt új kereskedelmi és iparkamarát szervezett és ezek között volt a győri iparkamara is, melyet a budapesti, soproni és pozsonyi kamarák területéből hasítottak ki.

A kamara helyiségei kezdetben bérházban voltak elhelyezve, de 1904-ben elhatározták székházuk felépítését. Ahogy látjuk a szakmunkások foglalkoztatása, képzése a kezdetektől egyenrangú feladat volt az iparpártolás mellett és így van ez ma is. Baross Gábor miniszterségének idején a vasminiszterben igazi partnerre talált a kamarai mozgalom. A magyar rendszer fejlődése, szemben a nyugat-európai kamarákkal, azonban nem volt töretlen.

Önkéntes tagsÁggaL

Az 1995-ben újraindult kamara 2000-ben máris jelentős változások elé állt, önkéntes lett a tagság. Az első öt évben például az ország többi kamarájával együtt megszervezték és üzemeltetni kezdték a vállalkozói igazolványok egyablakos rendszerét. Volt olyan év, amikor 12 ezer ügyfél fordult meg náluk emlékezett erre az időszakra dr. Kiss László, aki 1987 és 1997 között volt a kamara elnöke. "Aztán ahogy átvettük, úgy vissza is adtuk a tonnányi hivatalos iratot az önkormányzatoknak" - tette ezt már hozzá Mihalicz Antal, a jelenlegi első ember. Mégis: ahogy az alapító atyák korában, úgy az újkori kamarai történet első éveiben is legelőbb új kamarai székházat építettek.

2000-ben a majdnem harmincezer tagvállalkozásból alig kétezren maradtak.

Elindult egy új talpra állás és új kibontakozás. "Egyet biztosan tudok - mondta Mihalicz Antal -, hogy a kamarák történetének most sem könnyű, de konszolidált szakaszát éljük meg. Kamaránk rendelkezik stratégiával.

Feladatait kitűzött céljait ennek tudatában valósítja meg. A kmarai tagság napjainkban a minőséget, az elkötelezettséget és az aktivitást jelenti.” Az ipari-, kereskedelmi-, szolgáltatási- és kézműipari tagozatokban, azon belül a szakmai osztályokban és térségenként is van kamarai élet.

amire a tagsÁgnak igénye van

A kamarában folyamatosak a klubjellegű kezdeményezések: azt csinálják,

amire épp igénye van a tagságnak. "Vannak kezdeményezések, amelyek rövidebb, vannak, amelyek hosszabb idő alatt is ragyogóan működnek. Ez így van rendjén. Szinte évente alakul egy-egy olyan közösség, ami még nem volt. Az aktív vállalkozásokkal közösen formáljuk a kamarát. Mi is történt ebben a legutóbbi 15-20 évben? Még tíz éve is, jubileumi beszédemben azért fohászkodtam, hogy érdemi, minőségi szolgáltatások nyújtására legyünk képesek, a gazdaságfejlesztés hatékony eszközeként kezeljen bennünket a politikai környezet; s nem utolsó sorban az erős legyen a vállalkozói támogatottságunk. Azt gondolom, jó úton vagyunk. Együttműködő partnereink száma egyre növekszik. Elfogadottságunk kézzel foghatóan nőtt minden szinten."

A kamara rendszeresen szervez üzletember találkozókat, így volt ez a 2015-ös esztendőben is.

2015. 6.szám

• JUBILEUM •

ÁtaLakuLt a vÁros ipara győr gazdasága a rendszerváltás óta jelentősen átalakult. az elmúlt évszázadban a város legjelentősebb élelmiszeripari üzemei részint elsorvadtak (növényolaj-gyár), vagy külföldi tulajdonosok kezére jutottak, akik a több száz éves helyi iparhagyományt brandnek tekintették, és a munkák javarészét a városból "kiszervezték" (jó példa erre a győri keksz elmúlt évtizede).

A gazdasági szerkezet viszonylag gyors és sikeres átalakulása több tényezőre vezethető vissza, amelyek közül kiemelhető a szakképzett munkaerő jelenléte, a város tudatos gazdaságszervező politikája és a munkaerőképzés, - oktatás magas színvonala - ezek alapjai mind a kamarai kezdetekig vezetnek vissza.

A fejlődés gyökerei a városra jellemző ipari hagyományokban rejlenek. A rendszerváltás után számos új, külföldi vállalkozás telepedett le a városban a meg lévő iparágakhoz kapcsolódva, mint pl. Audi, Amaco, Skiny, Wolf (ma Chio). Új iparágak is megjelentek a városban, amelyek azelőtt nem voltak honosak, pl. 1997-ben a Philips Components Kft. győri letelepedésével az elektronikai ipar tovább színesítette a város és térsége gazdasági szerkezetét. Az épületük ma már az AUDI Hungária oktatóközpontja és a cégcsoport eltűnt Győrből, ám működésüknek köszönhetően ma is közel 70 elektronikai vállalkozás található.

KISALFÖLDI GAZDASÁG

21

A mezőgazdasági feldolgozóipar legnagyobb foglalkoztatója ma a Pannon Gabona Rt, mely Győrön kívül is rendelkezik üzemekkel. A szeszgyártás két legnagyobb vállalata a Győri Likőr Rt. és a Győri Szeszgyár és Finomító Rt..

A textiliparban beleértve a bőripart, illetve a ruházati termékek gyártását közel 100 vállalkozás működik. Ezek közül nyolc 250 fő feletti nagyvállalat a többi nem éri el a 10 főt sem. A legjelentősebb a Graboplast, mely holdingként szervezi a lakásbelső (tapéta, műpadló) gyártó vállalatának irányítását.

A járműgyártás, köszönhetően a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnak hagyományosnak minősül. A Rábához kapcsolódóan számos kis és középvállalkozás tevékenykedett, és tevékenykedik a gépiparban. A holdinggá átszervezett Rába Járműgyártó Rt. ma három üzletágban tevékenykedik: futómű, járműipari alkatrészek és speciális járművek.

Győrnek a gépiparban illetve a járműiparban betöltött térségi központi szerepét elősegítette a Volkswagen csoport 1993-as letelepedése, amely mára a világ legnagyobb motorgyára. 2010-ben "körözte" le az addig vezető Toyotát.

Hazánkban a legnagyobb árbevételt és a legnagyobb exportbevételt elérő vállalatok egyike. 2001-ben átadták az új motorfejlesztő központot.

Az Audi Hungária Motor Kft. foglalkoztatottainak a száma ma 12 ezer fő. A járműiparhoz és az alkatrészgyártáshoz kapcsolódva további nagyobb vállalkozások telepedtek meg, jöttek létre: Nemak Győr Kft. (korábban Vaw, illetve Hydro Alumínium), Cooper Tools Hungária Kft., Ersblöh Hungária Kft., TIPA Vezérléstechnikai Kft., Jankovits Hidraulika Kft., Borsodi Műhely Kft., valamennyi a Győri Ipari Parkban található.

22 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• JUBILEUM •

2015. 6.szám

győr vÁrosa ZÁsZLót aDomÁnyoZott a kamarÁnak

a város és a kamara együttműködésének köszönhetően győr ma közép-európai térség legdinamikusabban fejlődő iparvárosainak sorába lépett.

"A megyei kamara munkája a gazdaságban, a gazda-ság élénkítésében betöltött szerepe kimagasló az országban" mondta a város által adományozott zászló átadáskor Borkai Zsolt polgármester.

Mihalicz Antal kamaraelnök, aki átvette a jelképet arról szólt, hogy a hagyomány ápolása, amelyet évszázadok alatt sajátítottunk el, kötelezettség. "Ígérem a magam és az utánam következő elnökök, tagok nevében, hogy ehhez

a zászlóhoz, Győr város felajánlásához hívek leszünk.

Minden csatánkban, melyet a békés hétköznapokban, de a háborgó gazdaságban vívunk, büszkén emeljük majd magasra a lobogót."

A jubileumok, így az idei kamaraünnep is kiváló lehetőség arra, hogy számot vessünk és leltárt készítsünk a mögöttünk hagyott időszakról. A munka aztán folytatódik tovább. A város és a kamara elmúlt 20 éves együttműködését és a 125 éves köztestület történelmét ismerjük. Ez alapján bizton állíthatjuk, Győr gazdasági fejlődésének legfényesebb lapjai íródnak a jelenben és folytatódnak a jövőben ezen teremtő összefogás ereje által. üZenet a jÖvőnek A Győr által felajánlott és a Borsodi Műhely által kivitelezett zászló rúdja időkapszulát tartalmaz. Az ünneplők érkezéskor leadhatták jövőnek szánt üzeneteiket. Hat kapszulát meg is töltöttek az üzenetek, a hetedikbe, a legfelsőbe Borkai Zsolt polgármester Mihalicz Antal, dr. Kiss László kamaraelnökök helyezték el a jövő emberének, politikusának, kamarájának szánt gondolataikat és tették az időkapszulába.Mikóczi Tamás kamarai társelnök és Dinnyés Előd titkár lezárás után 2040-ig lepecsételték.

A zászlórúd felirata szerint ekkor javasolt a felnyitása.

megye gaZDasÁgÁért Díjas Lett a nemak győr aLumíniumÖntÖDe kFt. A díjat Mersich Gábor a vállalat gazdasági igazgatója vette át. Kiemelkedő, világszínvonalú gyártmány struktúrájáért, a foglalkoztatás állandó bővítésért, a szakemberképzésben elért eredményeiért váltak a díjra érdemessé, azonban a gyakorlati képzését, a szakmát tanuló fiatalok nevelését és különböző támogatását is kimagasló szinten végzik a megyében. Győr térség gazdaságáért díjat a Gimex Hidraulika Kft. kapta a győri térség vállalkozásainak nyújtott minőségi szolgáltatásokért, a folyamatos fejlesztési munkájáért és etikus magatartásáért.

Mosonmagyaróvár térség gazdaságáért díjat autóipari beszállítói kiváló munkájáért, a térségben végzett jelentős fejlesztéseiért és a műanyagipari szakmunkásképzésben elért eredményeiért, az SFS Intec Kft vehette át. Fertő-rábaközi térségi díjas lett a BIO-TEXTIMA Kft is világszínvonalú termékeiért és az egészséges pihenés szabályrendszerének kidolgozásáért.

Verarbeiten Pausits Kft. a hiányszakmák oktatása során elért eredményeiért, a Viktória Mode Kft. a kereskedelmi szakma gyakorlati képzéséért, a Pedró Pékség a sütőipari szakmunkásképzéséért, a Quantum Kft. a 20 éven át végzett kiemelkedő oktatási munkájáért érdemelt ki Szakképzési díjat. Kulacs Zoltán a mosonmagyaróvári térségben és a kereskedelmi tagozatban végzett kiemelkedő munkáért Ezüstérem kitüntetésben részesült.

2015. 6.szám

• JUBILEUM •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

23

a győri sZékheLyű kamara aLapítÁsÁnak 125. évForDuLójÁt ünnepeLték meg október 14-én

A kamarai jubileumi ünnepségen a szépszámú ünneplő között a város és a kamara vezetői is jelen voltak.

A képen balról jobbra: Borkai Zsolt, Győr polgármester, Mihalich Antal, a GYMSKIK elnöke, Mikóczi Tamás, a kamara társelnöke, dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök, Dr. Kiss László, az újjáűalakuló kamara első elnöke és Dinnyés Előd, a kamara főtitkára.

Vállalkozások képviselői, országgyűlési és megyei szervezetek képviselői több százan gyűltek össze a kamara győri székházának konferencia helyszínen a jubileumi ünnepre.

Mihalicz Antal köszöntőjében elmondta, hogy a kor és a politika mindig is befolyásolta a kamara sorsát.

Napjainkban a győri kamara konszolidált, aktiv, együttműködő korszakát éli. dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök beszéde után a Kossuth-díjas Bede-Fazekas Csaba a kamara 1890. évi alakuló üléséről szóló jegyzőkönyvet és csanaki Jerfy Antal elnök életútját olvasta fel. Dr. Kiss László, aki 15 éven keresztül, 1985től 2000-ig vezető tisztségviselőként szolgálta az akkori Győri kamarát, melyből 10 évig annak elnöke volt, a kamarai rendszer történetét tárta fel – érdekfeszítően, tanulságosan - a kezdetektől napjainkig. A mai kamarát film mutatta be.

Kiemelkedő esemény a zászlóátadás, az üzenet a jövőnek és a kitüntetések voltak még.

DísZokmÁnyok ÁtaDÁsa a partnereknek A kamara kapcsolata a megyei Kormányhivatal hatékonyan működik. „A munkában számítunk egymásra a vállalkozói közösség érdekében. Bár az esetek többségében mi kérünk tájékoztatást, információt, de akkor, amikor a hivatal keresi meg kamaránkat korrekt partnerként tesszük a dolgunkat. Ez egy győztes-győztes szituáció, melynek a vállalkozói közösség a nyertese. Az kérjük, hogy maradjon ez így a jövőben is – indokolták az átadást.

Díszokmányt kapott Győr megyei jogú város is. A gazdaságfejlesztés mindkét fél érdeke. A válság éveiben közösen támogatták a vállalkozások munkahelyek megtartását 2008-2009-ben. Legújabban a Győri Életpálya modell sikerén dolgoznak együtt. A megyei önkormányzat a kamara kiemelt partnere, leginkább a gazdaság fejlesztésében. A megyei Területfejlesztési projektek kialakításakor az önkormányzat nyitott volt a kamara javaslataira. A NAV Nyugat-

Dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának, Varga Lászlónénak azért járt a köszönet, mert 2005. óta sokat tett a két szervezet együttműködésének javulásáért.

Mindkét szervezet azért dolgozik, hogy fehéredjen a gazdaság és javuljon az adó-

morál. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem udvarias gesztusból kapott elismerést, hanem azért a több évtizedes kitartó következetes munkájáért, melyet az MKIK a magyar kamarai rendszer újbóli felemelkedésért tett, .

24 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• GAZDASÁG •

2015. 6.szám

sÖrgyÁrakat LÁtogattunk morvaorsZÁgban

De kik aZok a csehek?

A hanusovicei Holba sőrgyár sőrfőzőüstjei: olyanok ők a cseh Szudétákon, mint Katalóniában az FC Barcelona

mit keresnek a bárpultban a műszerészek? hogy csapolnak sört a fejőasszonyok, ha szőkék? miért jár tasli polc tetejéről levett korsóért egy morva kocsmában? vlastimil Zedek az egyik legismertebb cseh "sládek". a talán legnagyobb hagyományú cseh sörgyár az 1298 óta bizonyítottan sört főző cerna hora sörmestere tartott bemutatót vendéglátó szakembereknek a morva kisvárosban, ahol ezen túl kiderült az is, hogy miért is jó a sörwellnessz, és nem mellékesen: hogy a csapolás az egyik titka annak, hogy miért is isznak jóval több sört a csehek, mint a magyarok.

Mielőtt azonban megérkeznénk Cerna Horába, kezdjük történetünket kicsit északabbra, konkrétan a cseh Szudétavidéken, Hanusovice-ben. A hanusovicei sörgyár évi 400 ezer hektoliter sört készít. (Adalék a helyi sörfogyasztásról: ezt 28 országba exportálják, de 92%-a otthon fogy el.) Konkrétan 60 sörfőző munkás, aki a termelésben dolgozik, a többiek szállítók és értékesítők. A munkások októberben éppen kötelező kéthetes szabadságukat töltik, így csaknem üres a gyár. Alapjáraton járnak a sörfőzőüstök. A nyári szezon lecsengett, de a karácsonyi legalább ilyen fontos a cseheknek. Az ottani sörgyárak ugyanis majd minden évszakra vagy ünnepre egy-egy speciális, kisvolumenű ünnepi sörrel készülnek. A hanusovicei Holba nyári slágere a vörösáfonyás-mentás brusinka volt, az őszi ugyanennek az erdei gyógynövényes verziója, és a kettő közé még befért egy "májusi" sör, ami akkora siker lett, hogy a hagyományos Classic és Serák eladásait ostromolta. Bolondok lettek volna felhagyni a gyártásával

május végén, így ez az oka, hogy csak most mentek szabadságra a munkások.

Hogy a csehek számára a sörök jóval többet jelentenek, mint üditő érzetű alacsonyan alkoholos termékek, azt a Holba esete példázza leginkább, ezért is álljunk itt meg egy pillanatra. Mert a Holba olyan a Szudétavidéknek, mint a katalánoknak az FC Barcelona. És ez tényleg nem túlzás: a hányatott sorsú iparvidék borzongatóan gyönyörűséges hegyei között szaladó tisztavízű források vízéből táplálkozó Holba nemcsak az egyik legremekebb sör, hanem a környék morva egységének szimbóluma. Minden vendéglőben és étteremben ezt kínálják, miközben a jó atyafiak elmagyarázzák, hogy a morvák miért nem csehek, meg különben is: kik azok a csehek? Hiába költenek a nagy sörgyárak milliókat arra, hogy a környék is Staroprament vagy Pilsenit igyon. Maga a gyár is sokat költ az üzemet körülölelő természetvédelmi park támogatására, és a helyiek büszke identitásuk zálogaként te-

2015. 6.szám

• GAZDASÁG •

kintenek rá. Miközben velük Holbát kortyolunk, biztosak lehetünk benne, ha tartanának népszavazást róla, Morvaország azon nyomban kiválna Csehországból, megtéve a birodalom fővárosá Brünnt. És induljunk is el délre, a "főváros" felé, és ejtsük útba Cerna Horát, ezt az apró gyöngyszemét a cseh söriparnak.

A városkára ősszel ugyan köd ül, de látnivaló a sörgyáron túl amúgy sincs, arra meg remek kilátás nyílik a sörgyári kapuval szembeni szállodából. Itt lehet sörben fürdeni és egy halom speciális sörmasszázst és sörös kenceficét kipróbálni, aminek hölgyek számára az az előnye, hogy az idősebb bőrt is húsz évessé varázsolja, urak számára pedig hogy rendkívül kellemes az illata az asszonykának minimum két napig.

A Cerna Hora-iak 200 ezer hektoliter sört főznek évente, és szintén jeles a termékpaletta. Szerintük Ádám és Éva nem a kígyó, hanem a sör miatt kapott hajba, így a kötelező Sárkányölő Szent György mellett mitológiai ihletésű szobrocskák díszítik az udvart és a gyártócsarnokokat. Nagy kádakban habzik a maláta, amiből hat félét is használnak az itteni sörökben, de hogy konkrétan mik is az összetevők azt Zedek mester nem árulja el. ("Két dolgot meg se kérdezzetek - mondja elöljáróban - hogy mikor teszem a mézet a sörbe, és hogy mennyi a fizetésem.") Annyi azonban a mókás gyárbemutató közepette is világos: a sörfőzés számukra nem ipari tevékenység. A főzőüstök között egyedi művészeti alkotások sorakoznak, szerelmesen szólnak a sörhabhoz, a higiénia pedig mindenek fölött áll. A művészet és szerelem párosa pedig a sörcsapolással teljesedik ki, ahol a technikai jellegű "elfajzások" vidám bemutatóját követően csak akkor komorul el a mester, mikor elérkezik a prezentáció leghorrorisztikusabb fejezetéhez, melyben a poros, piszkos pohárba, öblítés nélkül csapolt sört hasonlítja a gyengéden gyöngyöző élénk habú mézes Cerna Hora Kwasar-hoz.

Ma már szerencsére egyre több helyen bukkannak fel a valódi cseh sörök, amelyek beszerzése már nálunk sem lehetetlen küldetés. És aki azt gondolná, hogy drágább, mint a magyar, az kellemesen és nagyot fog csalódni. A sor aranymedált nyert sörök hordóban és palackban is gyakran olcsóbbak, mint a magyar slágersörök. A nagy

KISALFÖLDI GAZDASÁG

25

Cerna Hora - ilyen a kilátás a szálloda ablakából

cseh sörgyárak javarésze ugyanis multicégek tulajdonába került. Ők többnyire azok a piaci szereplők, akik itthon is jelen vannak. A közepes sörfőzdék viszont, mint a fentiek, helyi kézben maradtak. Ők pedig nem törekednek arra, hogy az egész világon eladható egységes ízt állítsanak elő, ők magukat adják. És ez az üzletfilozófiájukban is helyet kap: nem a nagy nyereségre, inkább a szélesebb ismertségre törekednek, de az sem baj, ha ez lassan megy, elvégre hátországnak ott van számukra az óriási cseh sörpiac.

Akit bővebben érdekelnének a nálunk is elérhető cseh sörök, forgalmazná, csapolná, kipróbálná őket, az írjon bátran egy levelet nekem, hogy az importőrökkel felvehesse a kapcsolatot: ndl@ndlmedia.hu.

Jah és adós vagyok a slusszpoénnal, hogy miért isznak többet a csehek sörből, mint mi. A titok nyitja nem csak a remek nedüben, hanem a csapolásban is rejlik. Míg mi Magyarországon széndioxiddal "nyomjuk ki a hordóból" a sört, ők többnyire sűrített levegővel. A sörbe így csak a levegő kerül, nem puffaszt, nem telít el, így - nem lényegtelen szempont - sokkal jobban csúszik a 3-4. korsó is a vendégnek.

A sörcsapolás művészetét is el kell sajátítania annak, aki jó sörfőzőmester akar lenni. A sör legnagyobb ellensége ugyanis a levegő és kupakja, palástja a hab, ami védelmezi. A helyes arányokat megtalálni: művészet.

26 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• INTERNET INFORMÁCIÓK •

keresse a kamarÁt!

2015. 6.szám

a győr-moson-sopron megyei kereskedelmi és iparkamara sokszínű, élénk tevékenységet folytat az aktív kamarai tagoknak is köszönhetően. naponta több esemény, szakmai tájékoztató is előfordul. a kamarai életről, a rendezvényekről, szakmai információkról leginkább a kamarai weboldalról értesülhetünk. hírleveleinket hetente „házhoz” küldjük. a kisalföldi gazdaság lapban egy-egy témára fókuszálva csokorba gyűjtve nyújtjuk át információinkat. Weboldalunk néhány linkjét ajánljuk friss információinkkal:

• SZAKKÉPZÉS •

2015. 6.szám

KISALFÖLDI GAZDASÁG

AZ INTERNATIONAL TRADE CENTER (ITC) GYÔR A MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZÉKHÁZA IS.

KONFERENCIA-KÖZPONT, ÜZLETI TALÁLKOZÁSI PONT! www.gymskik.hu www.facebook.com/gymskik MODERN KONFERENCIATERMEK ELÔADÓ- ÉS TRÉNINGTERMEK TÁRGYALÓ- ÉS VIDEOKONFERENCIA-TERMEK KIÁLLÍTÁS-, TERMÉKBEMUTATÓ-, ÁLLÓFOGADÁS-HELYSZÍNEK BÉRELHETÔ IRODÁK

A KAMARARA- ÉS A NEMZETKÖZI ETKÖZ KERESKEDELMI DELMI KÖZPONT T GYÔ GYÔR (ITC GYÔR) GPS-KOORDINÁTÁI: ORDIN Észak (Nord) 47°4 47°41’9,5” Kelet (East) 17 17°38 17°38’28,3” 38

9021 GYÔR, SZENT ISTVÁN ÚT 10/A TEL.: +36 96 520 200

FAX: +36 96 520 294

ITCGYOR@GYMSKIK.HU PONT.H WWW.GYOR-KONFERENCIA-KOZPONT.HU

27

28 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• PÁLYÁZATOK •

2015. 6.szám

eLső Lépés a sikeres pÁLyÁZathoZ aZ Önerő megoLDÁsa

eu-ForrÁsok vÁLLaLkoZÁsoknak: vigyÁZZ, késZ, start!

egymás után jelennek meg az újabb és újabb az új európai uniós pályázatok. a kiírások minden eddiginél jobb lehetőséget kínálnak a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak (kkv) fejlesztési elképzeléseik megvalósítására.

. A 2015 júniusában megjelent technológiafejlesztési pályázatokat a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységét ösztönző kiírások követték. A vállalatok K+F+I tevékenységének támogatását célzó GINOP2.1.1-15, valamint az iparjogi projekt megvalósítását segítő GINOP-2.1.3 pályázatok augusztus végén összesen 51 milliárd forintos keretösszeggel jelentek meg. Emellett hamarosan sor kerülhet a vállalatok energetikai fejlesztéseinek megvalósítását segítő pályázatok kihirdetésére is.

A vállalkozások részéről óriási érdeklődés tapasztal-

ható a pályázatok iránt.

Ennek oka, hogy az új uniós finanszírozási időszakban a támogatások 60 százalékát a kis- és középvállalkozások nyerhetik el. A vállalkozások élni kínálnak a megnyíló lehetőségekkel, ezt támasztja alá az OTP Bank legutóbbi felmérésének eredménye is.

Eszerint a korábbi EU-s pályázatokon nyertes kisés középvállalkozások 93 százaléka készül arra, hogy ismét uniós források igénybe vételével hajtson végre fejlesztéseket.

A források lehívásának sikere nagymértékben múlik az önerő finan-

szírozás eredményességén. Éppen ezért a pályázás sikere szempontjából minden vállalkozásnak fontos ügyelnie arra, hogy már az első lépések között mérlegeljék, miként lesznek képesek előteremteni a pályázati önrész összegét, illetve gondoskodni a költségek előfinanszírozásáról. Segítséget jelent, hogy az eredményes pályázáshoz hiányzó összegeket a vállalkozások hitelből is előteremthetik. Azonban ehhez olyan konstrukciót kell választaniuk, amely rugalmas és gyors finanszírozást tesz lehetővé az európai uniós pályázatokhoz igazodva.

Az OTP Business a magyarországi KKV-k 25 százalékával van banki kapcsolatban, ezért minden piaci szereplőnél jobban érti a

vállalkozások gondolkodását, problémáit, igényeit.

Egyúttal az OTP Busi-ness a piacon egyedülállóan sokoldalú és rugalmas hitelfelvételi lehetőségeket kínál a magyarországi kisés középvállalkozások számára. A vállalkozások üzleti igényeire kíván választ adni az OTP Business 250 Vállalati Hitelprogram is.

Ennek keretében az évi 250 millió forintnál nagyobb árbe-vételű vállalkozások olyan hiteltermékhez is hozzájut-hatnak, amelyet például a pályázati önrészhez is felhasználhatnak, miközben a kiírásokra jelentkező vállalkozások az OTPnél magas színvonalú szakmai segítséget kaphatnak a pályázatírásban is – tájékoztatta lapunkat Szabó László az OTP Győri igazgatója.

2015. 6.szám

• ELEMZÉS •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

még rugaLmasabb FeLtéteLekkeL vÁrja a vÁLLaLkoZÁsokat aZ nhp

a hosszabb megvalósítási idejű beruházásokat végrehajtó vállalkozások is egyszerűbben juthatnak forráshoz a növekedési hitelprogram (nhp) keretében a magyar nemzeti bank által meghirdetett program feltételeinek legutóbbi módosítása eredményeképpen. ennek értelmében a kedvezményes hitelt felvenni kívánó vállalkozásoknak Május 10-i határidővel ismét változtak az NHP feltételei, újabb könnyítéseket kínálva az államilag támogatott hiteleket felvenni kívánó vállalkozásoknak. A legfontosabb változtatás az ún. rendelkezésre tartási időszak meghosszabbítása. Ennek értelmében a vállalkozásoknak a kedvezményes - 2,5 százalékos hiteldíj mellett felvehető - hitelek igénybe vételére vonatkozó szerződéseket ugyan 2015 végéig meg kell kötni, egyes hitelcélok esetén 2016 végére módosult a hitelrészek lehívására rendelkezésre álló határidő. Különösen az építőipari tevékenységet végző vállalkozások számára lehet vonzó, hogy mostantól a bérbeadási vagy értékesítési célú energiatakarékos lakóingatlanok építése is finanszírozható a hitelprogram keretében.

Az pedig a kockázatosabb vállalkozások finanszírozásának ösztönzését szolgálja, hogy a garanciaintézmények kezességvállalási díját a bankoknak sem az NHP sem az NHP+ esetében nem kell beszámítaniuk a 2,5 %-os díjba, az azon felül felszámítható a kkv-k számára.

Ugyancsak a kockázatosabb vállalkozások finanszírozhatóságának javítását segíti az ún. NHP+ program, amelyet az MNB kifejezetten azzal a céllal indított el március 16-án, hogy a hitelprogramból eddig kiszoruló kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségei is javuljanak.

Az NHP+ feltételei több ponton eltérnek az NHP keretében korábban meghirdetett kritériumoktól. „Így az NHP+ keretében egy-egy vállalkozás legfeljebb 500 millió forintot vehet fel, és ennek az összegnek legalább 70 százalékát beruházási hitelnek kell kitennie. Forgóeszköz-finanszírozásra, faktoringra és az EU-s támogatások előfinanszírozására így csak korlátozott mértékben van lehetőség, hitelkiváltás pedig egyáltalán nem lehetséges” – mondta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

29

az erre vonatkozó szerződéseket ugyan az idei év végéig bezárólag meg kell kötni, egyes hitelcélok esetén 2016 végére módosult a hitelrészek lehívására rendelkezésre álló határidő. az építőipar élénkítése érdekében a program keretében finanszírozhatóvá válik a bérbeadási vagy értékesítési célú energiatakarékos lakóingatlanok építése is.

Kifejezetten a kockázatosabb kkv-k hitelezését segíti viszont, hogy az NHP+ keretében az évente fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől legfeljebb 5 évig. Ezzel a jegybank arra nyújt ösztönzést a bankoknak, hogy a csökkenő hitelkockázati költségek hatására ne csak a jó, hanem a gyengébb hitelképességű ügyfeleknek is fix kamatú, hosszú futamidejű finanszírozást nyújtsanak. „A vállalkozásokra az gyakorolhatja a legnagyobb vonzerőt, hogy az NHP keretében a piaci feltételeknél jóval kedvezőbb feltételek mellett juthatnak külső forráshoz.

Ugyanis az NHP és az NHP+ hitelkonstrukciókra a bankok legfeljebb évi 2,5 százalékos hiteldíjat számolhatnak fel, ami már tartalmazza az összes kapcsolódó banki díj- és jutaléktételt” – hangsúlyozta az OTP Business ügyvezető igazgatója.

A vállalkozásoknak azért is érdemes lesz az NHP beruházási hitelei felől érdeklődni, mivel a következő időszakban válnak ismertté a 2014-2020-as időszak újabb gazdaságfejlesztési pályázatai is. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) első pályázatain a kkv-k kapacitásbővítésre, az ún. szabad vállalkozási zónákban történő munkahelyteremtésre, vagy piaci megjelenésük segítésére igényelhetnek majd európai uniós forrásokat.

A kedvezményezett szektorban tevékenykedő vállalkozások egyszerűsített eljárás keretében 10 és 100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek majd. A támogatás maximális mértéke 35 és 50 százalék között változhat a cégmérettől, illetve a földrajzi elhelyezkedéstől függően.

30 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• HIRDETÉS •

2015. 6.szám

2015. 6.szám

• HIRDETÉS •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

31

32 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• KÜLPIACRA JUTÁSHOZ SEGÍT •

2015. 6.szám

partnering opportunities enterprise europe netWork spanish company looking for a smartwatch manufacturer with specific features

TRES20151014001 Spanish company, specialized in software development for wearables technologies, is looking for a partner capable of manufacturing a smartwatch with certain technical specifications. The company is looking for manufacturing agreement.

Fully automated galvanizing plant for smart factories and metal processing companies TOAT20150907001 An Austrian SME has developed an innovative concept for galvanizing lines to increase efficiency and achieve high safety and environmental standards. The closed, auto-

mated system can be simply integrated into existing production lines. It requires less space than conventional galvanizing lines and reduces operational costs as well as time for maintenance. The company is looking for partners to produce and distribute the system in the form of a joint venture or commercial/financial agreements.

Danish sme specialised in wood impregnation is looking for suppliers of wood treating chemicals

BRDK20151007001 An innovative Danish SME specialised in wood impregnation processes for the wood construction industry is looking for suppliers of wood treating chemicals for preservative treatment against fungi, insect attack or fire. The chemicals will

be used in a newly developed wood treatment plant.

Manufacturing agreements are requested with partners in Europe.

Distributor seeks innovative braces and supports for the orthopaedic and sports medicine markets BRUK20151012002 The UK orthopaedic consultancy represents a UK orthopaedic distributor who is looking for new products to be sold to clinicians across the whole of the UK and Ireland. Focus is on manufacturers who also conduct in-house R&D and whose products are better than what's currently available in orthopaedic and sports medicine.

French company specialized in clothing textile accessories is look-

ing for distributors and trade agents

BOFR20151001001 A French company specialized in clothing textile accessories - hats, gloves, scarves, umbrellas - for the general public is looking for distributors and trade agents. It offers its men, women and children items’ collections for distribution.

The company is considering distribution services or / and trade agency agreements with actors of the clothing sector to develop its commercial network worldwide. uk company is looking for manufacturers of timber and metal professional fasteners.

BRUK20151010001 UK Company is looking for European manufacturer to become their main suppli-

2015. 6.szám

• KÜLPIACRA JUTÁSHOZ SEGÍT •

er/partner of timber and metal professional fasteners with the option to either increase production and supply the UK business or develop a new product which will suit the UK market.

The company is specifically seeking a partner from the following countries: Bulgaria, Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, Slovakia or Turkey. portuguese producer of orthopedic products seeks distributors

BOPT20151008002 A Portuguese company, active in the field of health, specialized in the development and manufacturing of high quality orthopedics, comfort and well-being products is seeking for distribution partners in Europe, to expand their business. german developer of advertising pillars made of glass fibre reinforced plastics seeks distributors

BODE20150825002 A German company, active in the construction sector, has developed advertising pillars and/or columns made of glass fibre reinforced plastics for different applications for indoor and outdoor. The columns have a lightweight construction and are easy to move around. The company is looking for a distribution services agreement with established distributors with contacts in the area of advertising.

german designer and producer of heat exchangers is looking for distributors BODE20151005001 The German SME is a strong and promising company, who's main focus

is to manufacture custom made heat exchangers. The company is looking for the regions of Poland for independent agents or partners who are willing to sell its products to existing or new customers. Ideally, they have already established contacts and experience in the industries of heating, climate, air conditioning and the plant manufacturing. The company seeks a distribution services agreement.

Danish sme specialised in surface treatment solutions is looking for agents in poland, hungary and russia BODK20151002001 Danish leading manufacturer of standard and customised Plasma and Corona systems for surface treatment of plastics and metals is looking for agents in Poland, Hungary and Russia to ensure the further international development of the company. The company offers both standard and customised Plasma and Corona surface treatment systems to improve adhesion properties on plastics and metals.

French sme offering high quality cosmetics and innovative body care devices is looking for distribution and trade agency services

BOFR20150824001 This French company is specializing in cosmetics and body care products: high quality cosmetics and electro aesthetic devices that are used by beauty salons, spas, cosmetologists and other professionals. It is looking for distribution services and / or commercial agency agreements. The com-

KISALFÖLDI GAZDASÁG

33

pany’s long experience and its commitment to developed innovative products are a strong asset for distributors or agents willing to offer exclusive products to their clients.

company from romania specialized in solutions for animal nutrition is interested in finding foreign distributors for its products BORO20150916001

Romanian company specialized in offering innovative solutions and products for animal nutrition is looking for distributors in: Poland, Hungary, Bulgaria, Czeck Republic and Russia. sodium cleaning technology various surfaces

TRPL20140919001 A Polish company specialized in professional cleaning activities is looking for Sodium cleaning technology that allows for effective cleaning of metal processing equipment and other equipment from the following industries: renovation, painting, plastics, automotive and electrical, food, and construction.

The company would be interested in any kind of commercial or technical collaboration agreement.

german automotive supplier is looking for manufacturing agreements with companies active in the field of metal working BRDE20150504001 A German company specialized in designing and integrating state of the art automated systems for the automotive industry is looking for manufac-

34 KISALFÖLDI GAZDASÁG turing agreements with partners in Eastern Europe.

Potential partners should be active in mechanical working, turning, milling, welding in order to produce the parts requested by the company.

polish company specialized in producing rubber and metal goods for machinery and automotive sector is looking for business partners BOPL20141120001 Polish company producing different kind of rubber and metal goods for automotive, agricultural machines, building industry and railway industry is looking for trade intermediaries in European Union, America and Asia.

turkish metal processing company seeking a new technology to modify and reduce high rate of water and chemical consumption in their manufacturing process.

TRTR20131202002 A Turkish metal processing company is looking for an innovative technology to reduce their chemical and water consumption in their process. The company is operating in metal processing and machinery sector as a supplier for automotive industry. It has a process

• KÜLPIACRA JUTÁSHOZ SEGÍT • where zinc phosphate is used as a surface finishing agent. Company is highly interested in technical cooperation agreement and commercial agreement with technical assistance. manufacturing technology to produce aluminium components with improved properties

TRES20141014002 A research center of a Spanish university, specialized in the semisolid state forming processes (SSM) is interested in developing these techniques in this field. These techniques would be used in lightweight alloys and copper alloys.

Technical and commercial cooperation with academia and/or industrial companies is sought.

swedish trading/manufacturing company is looking for subcontracting companies in serbia specialised in manufacturing of steel components BRSE20150309001 A newly founded Swedish company is looking for suppliers in the sheet metal sector. The Swedish company would like to work together with Serbian sup-

pliers with the objective to find the right customers for them in Sweden. With a very long experience in this field of manufacturing and good language skills in both the Swedish and Serbian languages, the Swedish company thinks they will be able to help establish a stable and profitable co-operation under subcontracting agreement. metal processing, welding, design and production of steel constructions offered

BOSI20150108001 Slovenian production company, active in the field of metal processing and high quality welding service, design and production of special metal constructions, convey transporters, various metal products (tanks, silos, frames, housings..), custom dedusting equipment for cement, wood, asphalt industries is offering subcontracting services and complete OEM production for interested partners.

French industrial sme looking for main contractor regarding metal tube production.

BOFR20140512002 A French company manufacturing and transforming

2015. 6.szám metal tube for the industrial sector is looking for business partners interested in subcontracting cooperation.

polish metalworking company providing machining services, producing metal parts and steel construcions is looking for partners.

BOPL20150617003 A Polish company with 25 years of experience in metal machining and production of metal parts, elements and structures is offering subcontracting/outsourcing services and is looking for manufacturing agreements and reciprocal production opportunities.

a French company specialised in designing and manufacturing hydraulic presses for composites and metal seeks a distributor or agent BOFR20150317004 A French company specialised in designing and manufacturing hydraulic presses seeks a distributor or an agent. Their machines are manufactured according to client specifications and are used to process thermo set and composite parts.

They also propose tailor made solutions for automated production lines.

2015. 6.szám

• HIRDETÉS •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

35