Kisalföldi Gazdaság by Kisalföld Gazdasága

KétMIllIárdot SPórolt a kamara a vállalkozóknak 2 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• KAMARAI MUNKA •

Az elmúlt napok gazdaságilag egyik legfontosabb szándéknyilatkozata az, amelyet Győr városa egy komoly, kamarai előkészítő munkára is alapozva megtett. A döntés előkészítésében aktívan részt vevő, a versenyképesség erősítésében elkötelezett új kamarai elnökkel, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetőjével, PintérPéntek Imrével beszélgettünk.

– Elnök úr! Igaz, hogy ön alig egy hónapja a megválasztásakor arról beszélt, hogy adózni jó?!

– Jónak nem mondanám, hanem szükségesnek és elkerülhetetlennek. Lehet, hogy furcsán hangzik egy vállalkozó, illetve a gazdasági szférát képviselő kamarai elnök szájából, de mély meggyőződésem, hogy az adózás nélkülözhetetlen eleme közösségünk életének. Persze senki nem szeret adózni, de tudomásul kell vennünk, az adó nem ördögtől való. A társadalom fejlődéséhez eredményes gazdaság kell, a vállalkozások versenyképességéhez pedig több összetevő. Ezeknek csak egyike az adó. Ha azt akarjuk, hogy településeink és országunk jól működjenek, az adó fizetése elkerülhetetlen. Ezt el is fogadom, viszont nem mindegy annak a mértéke. A mi régiónknak ilyen szempontból is a legversenyképesebbnek kell lennie. Győr városa – megyénk zászlóshajója – nagyon is sikeres adópolitikát folytat és példaképnek szeretném állítani az összes megyei település elé. Győr eddig állta a versenyt, melyben korábban Székesfehérvár, manapság pedig inkább Kecskemét látszik a legerősebb versenytársnak. Az ország többi térségében is felismerték azt, amitől Győr már két évtizede sikeres. Meg kell keresnünk és közösen meg kell találnunk azokat az utakat, módszereket, amelyekkel megőrizzük, megerősítjük versenyképességünket. Ezért vezetett megyei kamarai elnökké választásom után első utam Borkai Zsolt polgármester úrhoz. – Gondolom, nem a győri lányok kézilabdasikereiről beszéltek.

– Azt is érintettük, mert fontos terület. Egy sikeres gazdaság sikeres sporteredmények háttere lehet. De most volt fontosabb témánk. Kamaránk a következő években olyan mértékű bevételnövekedést prognosztizál a győri vállalkozásoknál, hogy ez alapján érdemesnek találtunk megvizsgálni egy újabb helyi iparűzési adó (hipa) csökkentést. Meghallgatásra találtunk, Borkai polgármester úr azonnal pozitívan reagált javaslatunkra. Mint kiderült, az önkormányzat is elgondolkodott már ezen, több variációt végigszámoltak szakemberei, megbeszéléseket folytattak a legnagyobb adót fizetőkkel. A szakmai előterjesztés után megszületett a kedvező döntés is.

– Akkor már jövőre kevesebb adót kell fizetniük a győri vállalkozásoknak?

– Minél előbb szeretnénk élni az újabb lehetőséggel. Ám az új rendszer bevezetése időt vesz igénybe. Ráadásul

2016. 9.szám

jövőre az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál költségvetésére még a régi adózási rend szerint készült fel Győr. Ezért az az elfogadható döntés született, hogy 2018tól csökken az iparűzési adó mértéke. – Kiszámították, hogy mit jelent ez a vállalkozásoknak?

– Újabb, évente ismétlődő kétmilliárd forintnyi lehetőséget, amivel beruházásaikat, piacra jutásukat vagy éppen alkalmazottaik jövedelmét tudják növelni. Ha belegondolunk abba, hogy pár éve már csökkent Győrben a hipa és a legtöbb megyei nagyvároshoz képest 20 százalékkal alacsonyabb lesz 2018-tól, ez már önmagában nagy versenyelőny. – Kiszámították, mitől esik így el a városi büdzsé?

– Semmitől! Sőt! Az első adócsökkentés után a befizetett adó végösszege meghaladta az előző éviét. Ez bizonyítja, hogy a vállalkozások a tehercsökkenésből fakadó versenyelőnyt tényleg ki tudták használni és jelentős mértékű bevételnövekedést értek el. A város figyel a gazdaságra, a gazdaság pedig tudja, mi a dolga. Így lesz a közös döntés nyomán mindenki sikeres.

– Mindez jó hír a győri vállalkozásoknak. De önök megyei kamara, mit tudnak mondani a Győrön kívüli tagjaiknak, vállalkozóknak?

– Rövidesen javasoljuk valamennyi településünk önkormányzatának, hogy közösen mérjük fel a helyzetet, keressük meg a vállalkozóknak és a település lakosságának egyaránt kedvező adózási mértéket. Győr jó példája adjon nekik ehhez erőt. Egy hónap múlva, december 14-én találkozom Mosonmagyaróvár polgármesterével, valamint a városból húsz, a legtöbb adót fizető vállalkozás vezetőivel. Megnézzük, hogyan lehet a győri példát esetleg adaptálni. – Mindenhol jó lehet a kamara által támogatott győri recept?

– Meggyőződésem, hogy ez egy olyan történet, amelyben minden fél csakis nyertes lehet. Nem állítom, hogy a megye összes településén egységesen 10–20 százalékos iparűzésiadó-csökkentést tudunk elérni. De az már félsiker, ha az adott település vezetőivel, a településen működő vállalkozásokkal közösen átbeszéljük, s így talán megtaláljuk a versenyképesség optimalizálásának módját. Ez mindenkinek elemi érdeke. – Ha ezt eléri, mint új kamarai elnök, már az elég lenne sikeres négyéves kamarai programnak.

– Azért ennél sokkal többet szeretnék elérni. De első lépésnek elfogadom. Nagy lépés lehet, de sok picivel kell előkészíteni. Azt mindenkinek látni kell, hogy Győr országosan és a megyén belül is kivételes ipari potenciállal rendelkezik. Ezért minden automatikusan nem ültethető át a

2016. 9.szám

• KAMARAI MUNKA •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

Pintér Imre a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: “határozott, de óvatos lépések szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozások, a vállalkozók és általuk a munkavállalóik is eredményesebbek legyenek.” többi településre. Pár napja a megyei közgyűlésen találkoztam több település képviselőjével, ahol például Győrasszonyfa polgármestere azt mondta, hogy az őáltala vezetett településen nem az 1,8 százalékos hipán kell változtatni a jobb versenyképesség érdekében, hanem a helyi vállalkozók érdekeinek, piacának megvédésében kell segítséget nyújtani. De tételezzük fel, hogy csoda történik és megyénk mind a 182 településén megtaláljuk a mindenki számára üdvös megoldást. Hátradőlésre akkor sem lesz semmi okunk. Mert számtalan terület van, ahol most is látszik, hogy rengeteg még a kamara tennivalója. Kiemelkedő helyen kell kezelnünk a szakmai utánpótlás, a szakemberhiány kérdését. A napjainkban zajló tömeges

IMPRESSZUM KISAlFÖldI GAZdASáG

A Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara digitális lapja Felelős kiadó: Orbán Dezső titkár

Szerkesztők: Kőváriné Vida Ildikó, Németh D. László, Ivánkovics József Elérhetőségek: 9021, Győr, Szent István út 10/A. Telefon: 96/520-200, Fax: 96/520-291 http://www.gymskik.huHU-ISSN 1416-6267

generációváltás segítése is elsődleges. A mikro-, kis- és középvállalkozások hatékonyságának, jövedelemtermelő képességének növelése, amely lehetővé teszi a drasztikus mértékű alkalmazotti fizetésemelést, úgyszintén. Mindenki látja, ha a trendek így folytatódnak, akkor a legjobb képességű munkaerő nem fog Magyarországon maradni.

– Ha mindenki érdeke, mindenki jól jár azzal, amit a kamara akar, akkor ez egy olyan játszma lesz, ahol mindenki győzhet?

– Ne felejtsük el, emberi létezésünk során mindannyian megtapasztaltuk már, a legnagyobb sakkmester nem a partnerünk, hanem valaki, valami a tábla felett (többféleképpen szoktuk nevezni: jóisten, sors, végzet, elrendelés, szerencse...). Ő mindig tud új szituációt teremteni a sakktáblán, amikor már azt gondoltuk, lejátszottuk a játszmát. Ezért határozott, de óvatos lépések szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozások, a vállalkozók és általuk a munkavállalóik is eredményesebbek legyenek. – Mit ért eredményességen?

– Az eredményességet a gazdaságban pénzben mérik. Mert a társadalomban a vállalkozóknak az a szerepük, hogy beruházzanak, hogy minél jobban fizessék meg az alkalmazottaikat, hogy adót fizessenek, hogy társadalmi felelősséget vállaljanak és a végén még nyereséget is termeljenek.

4 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• GAZDASÁG •

1,6 SZáZAléKrA cSÖKKen

2016. 9.szám

az iparűzési adó Győrben 2018-tól

A néhány éve még 2 százalékos adónem 2018-tól már csupán 1,6 százalék lehet, hamarosan pedig az Ipari Park is tovább bővülhet. Győr városa ezzel a munkaerőhiányon is segíteni szeretne, hiszen a munkaadók terheinek csökkentésétől azt is várják, hogy többen tudnak áldozni a bérek emelésére, vagy a lakhatási körülmények segítésére.

A 2014-es adócsökkentés után újabb adókönnyítés várható a győri gazdasági élet szereplői számára Győrben – közölte Borkai Zsolt polgármester.

Borkai Zsolt polgármester 2013 végén jelentette be, hogy az önkormányzat 2014. január 1-től 2 százalékról 1,8 százalékra mérsékli a helyi iparűzési adó mértékét. A városvezető a lépést azzal indokolta, hogy a város gazdasága egyre jobban teljesít, a csökkentés pedig további vonzerőt jelenthet a nálunk működő és a Győrben letelepedni szándékozó vállalkozások számára. A döntés olyannyira helyesnek bizonyult, hogy a város a csökkentés ellenére a következő két évben is adóbevételi rekordot döntött. „Az iparűzési adó 1,8 százalékról 1,6 százalékra való csökkentését terjesztem a novemberi közgyűlés elé” – jelentette be Borkai Zsolt polgármester. Kifejtette, a 2018. január 1-jén életbe lépő változás több mint tíz százalékos tehercsökkentést jelent a vállalkozások számára, összességében pedig mintegy 2 milliárd forintot hagy a gazdasági élet szereplőinél. A polgármester kiemelte, az önkormányzat szoros együttműködést alakított ki a vállalkozásokkal, az egyetemmel és a kamarával is, és ennek az együttgondolkodásnak az eredménye, hogy a gazdaságunk résztvevői hosszú távra tudnak tervezni. Ezt a döntést is azért hozzák meg több mint egy évvel a bevezetése előtt, hogy a vállalkozások felkészülhessenek rá, lássák az irányvonalat, a jövőképet, amit a város kínál a számukra. „A kétmilliárd forint, amit a vállalkozásoknál hagyunk, nem kevés, és arra számítunk, hogy ezt innovációra, fejlesztésre, valamint a munkaerőhiány orvoslására fordítják. Bízunk benne, hogy az intézkedés hozzájárul a munkabérek magas színvonalának fenntartásához, a győriek munkájának megfelelő megbecsüléséhez,

esetleges béremelésekhez, emellett a munkaerőhiány orvoslását szolgáló programokhoz, például lakhatási támogatáshoz is nagyobb mozgásteret adhat.” A polgármester kiemelte, az önkormányzat igyekszik a gazdaságból befolyt összegeket úgy visszaforgatni, hogy az a gazdaság további élénkítésére és a város gyarapodására is szolgáljon. Az adóbevételek így tudják folyamatosan biztosítani a városi fejlesztéseket, infrastruktúra-bővítéseket és az intézményhálózat színvonalas fenntartását is. Fekete Dávid pénzügyekért felelős alpolgármester hozzáfűzte, Győrben jól érzik magukat a cégek, ez a folyamatos bővítéseikből, fejlesztéseikből is látható. Az önkormányzat ehhez saját eszközeivel járul hozzá, az iparűzési adó csökkentése mellett például a gazdasági infrastruktúra folyamatos fejlesztésével. Az alpolgármester azt is elmondta, 2016. január 1-jével már történt egy adókönnyítés, hiszen az önkormányzat döntése révén a Győrben praktizáló mintegy száz háziorvos - felnőtt-, gyermek- és fogorvos -, valamint védőnő mentesült a helyi iparűzési adó megfizetése alól. „A város gyarapodásának záloga a jól teljesítő gazdaság, ehhez pedig vonzó befektetői környezet, tervezhetőség és kiszámíthatóság szükséges.” – hangsúlyozta Borkai Zsolt, aki hozzátette, a hosszú távon fenntartható dinamikus gazdasági fejlődés révén a győri családok is hosszú távra tervezhetik jövőjüket egy folyamatosan fejlődő, erősödő városban. “Ehhez járulhat hozzá a novemberi előterjesztésem közgyűlési elfogadása” – zárta a polgármester.

2016. 9.szám

céGtrend: kétezer új, néGy ezer törölt céG

• GAZDASÁG •

nyugalmas októbert hagy maga mögött a cégstruktúra, de az új adócsomag kétségkívül hamarosan újabb átrendeződést generál - írta elemzésében az opten.

„Bármennyire furán is hangzik, hazai környezetben havi 4 ezer cég törlése és 2 ezer alapítása már békés hónapnak számit. A békés időszak azonban vélhetően nem tart sokáig, hiszen a NGM által októberben bejelentett adócsomag néhány hónapon belül érezteti majd a hatását a cégstatisztikában is” – mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.

céGcSoPortoK átAlAKuláSA várhAtó

2016 októberében 2153 új cég látott „napvilágot”, és 3842 cég került törlésre, ezzel gyakorlatilag sikerült lemásolni az előző hónapot. „Amennyiben egy gazdaságban stabilizálódnak a cégalapítási és cégtörlési számok, az egyfajta értelemben jó hír, hiszen nő a szereplők kiszámíthatósága. Ugyanakkor a fluktuáció ilyen magas szintű stabilitása azért nem nevezhető egészségesnek” – mondta az Opten szakértője. Ráadásul a nemrégiben bejelentett új adócsomagnak köszönhetően újabb cégalapítási és cégtörlési hullámok is várhatóak. Mivel mind a KATA, mind a KIVA szabályok a tervek szerint jelentősen módosulnak majd, ezért most a vállalkozások széles köre gondolkodik el a 2017-es Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) októberi értéke átlagosan 12 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Tolna, Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Pest és Komárom-Esztergom megye produkálta.

KISALFÖLDI GAZDASÁG

tevékenységének újratervezésén. Mivel a hazai gyakorlatban nem ritkák a kisebb-nagyobb cégcsoportok, anya-, leány- és testvérvállalkozások, és a választott adónemek sokszor a cégcsoportokon belül is eltérnek, ezért nagyon nem mindegy, hogy a cégcsoport melyik tagja pontosan milyen tevékenységet végez mekkora volumenben.

MeGuGró FluKtuácIó várhAtó

A módosított szabályoknak köszönhetően elképzelhető, hogy többen döntenek a cégcsoportjuk egyes tagjainak pihentetése vagy megszüntetése mellett, de az ellentétes irány is elképzelhető, hogy sok vállalkozó most kap kedvet valamely új adónem kipróbáláshoz, vagy akár új cég alapításához. Összességében egészen biztosan megugró fluktuáció várható majd. „A legfontosabb most az új utakat kereső vállalkozásoknak, hogy az adónemek új szabályait pontosan ismerjék meg, könyvelőkkel, könyvvizsgálókkal, adószakértőkkel egyeztessenek. Egyrészről cégtől függően akár komoly megtakarítások is elérhetők, másrészről hibázás esetén könnyen összetűzésbe kerülhetnek az adóhatósággal” – mondta Pertics Richárd. Nem szabad félvállról venni az adóhatóság ellenőrző szerepét továbbra sem, a cégcsoportokon belüli különböző adónemek vélhetően a jövőben is a NAV kedvelt ellenőrzési témái lesznek.

6 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• FOGYASZTÓELEMZÉS •

2016. 9.szám

ÍGY KÖlteKeZIK AZ Y GenerácIó:

elszórakozzák a pénzüket

Az Y generációnak alig marad pénze a havi számlák rendezése után, a szórakozásról mégsem hajlandó lemondani. többek közt ez is kiderült a Jófogás és a GKI közös kutatásából, amely a generációk jövedelmi körülményeit és pénzköltési szokásait vizsgálta. A több mint 10 000 hazai internetező bevonásával készült felmérés rávilágít arra, hogy a pénzköltési lehetőségeket és szokásokat nem a kor-, hanem sokkal inkább az életszínvonalbeli különbségek határozzák meg. A Z generáció (akik 1995 után születtek) 92%-a még otthon él, a „mamahotelek” biztonságában, és bevallásuk szerint bátran költenek szórakozásra és egyéb extrákra, gondolkodásukban és terveikben pedig egyáltalán nem játszik központi szerepet a pénz. Az Y-ok (1980 és 1999 közöttiek) esetében 30%-os a szülőkkel élők aránya, 70%uk tehát már elindult a nagybetűs életbe és küzd az önállóság fenntartásának kihívásaival. A tízezres válaszadói

bázis minden 7. résztvevője nyilatkozta azt, hogy megosztja szüleivel a keresetének egy részét.

luxuScIKKeK éS állAndó KIAdóSoK

Az egyes generációk esetében a költések fontossági sorrendje jelentősen eltér. Míg a Z korcsoport egy hónapban átlagosan 3 termékkörre – kiemelten ruházati cikkekre (61%) és hobbikra (39%) – költi el a pénzét, addig a többi generáció átlagosan 5 dolgot fedez a keresetéből, és ezek már inkább állandó kiadások. Esetükben a költési tábla élén értelemszerűen az élelmiszerek és számlák rendezése áll. Ha azonban az egyszeri kiadásokat nézzük, az életvitelbeli különbség még élesebben megmutatkozik: míg a Z generáció 36%-a mobileszközre, addig az YBabyboom szülöttjei legszívesebben lakásfelszerelési, lakberendezési tárgyakra fordítják a félretett pénzüket. SZórAKoZáS éS MeGélhetéS

Az Y generáció esetében, az otthonról való kiszakadással a kiadásaik összetétele és az élethelyzetük jelentősen megváltozik, ugyanakkor a fiatalkori szokásokhoz való ragaszkodásuk megmarad. Miközben az összes válaszadó csupán 20%-a költ szórakozásra, legaktívabban ezt az Y generáció teszi, hetente legalább 2 alkalommal, ami duplája mind a Z, mind az X generáció kikapcsolódási gyakoriságának. A korcsoportok számára persze mást és mást jelent a szórakozás, de a generációs különbségeknél sokkal szembetűnőbb a nemek közti egyenlőtlenség, hiszen a férfiak szórakozásra való igénye túlszárnyalja a nőkét: míg előbbiek havonta 6-7 alkalommal, az utóbbiak csak egyszer járnak el kikapcsolódni. rAGASZKodáS éS továbbAdáS

A szokások mellett a tárgyakhoz való ragaszkodást is felmérte a legnagyobb apróhirdetési portál. Míg az internetezők 33%-a minden holmijához ragaszkodik, addig 50%-uk csak néhány, személyes tárgyához. A fiatalabbak inkább a barátoknak és a közeli hozzátartozóknak, míg az idősebbek elsősorban a rászorulóknak adják tovább megunt dolgaikat. A kutatásból azonban az is kiderült, hogy minél nagyobb tárgyi értékről van szó, a ragaszkodás annál inkább átalakul eladási szándékká.

A három legnépszerűbb továbbadott termékcsoport a ruházat (70%), a játék (48%) és a bútor (44%).

Kétszer annyiszor mennek szórakozni, mint a náluk eggyel idősebb Z generációhoz tartozó fiatalok.

Az internetes adás-vétel igen erős szerepet játszik a plusz bevételhez való jutásban, a megkérdezettek 91%-a apróhirdetési portálokon, 33%-a pedig közösségi oldalakon, próbál túladni feleslegessé vált dolgain – tájékoztatott az eredményekről Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője.

2016. 9.szám

• ADÓSZABÁLYOK •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

FeKete, Fehér vAGY SZürKeGAZdASáG?

JÖn A KAtA limit emelés

A KATA alapvetően csökkenti a cégek adminisztrációját, így a cégstruktúra átláthatósága is tovább csökkenhet.

A nemzetgazdasági Minisztérium által nemrégiben bejelentett adócsomag egyik legérdekesebb része a KAtA bevételi limit 12 millió forintra emelése. A módosítás kétségtelenül kedvező hatással lesz a

Bár az elmúlt években látszik némi konszolidáció a cégek körében, és a gazdasági növekedés is lassan beindul, a cégek jelentős része továbbra is tőkeszegény, és magas a kockázatos ügyletek aránya. A magas töredezettség ezáltal egyes esetekben versenyhátrányt is jelenthet a gazdaság számára. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) mint adózási forma már eleve a cégstruktúra legalsó rétegét, az egyéni vállalkozókat, az egyéni cégeket, a betéti társaságokat és a közkereseti társaságokat érinti. Így a KATA-t érintő változások alapvető hatással lehetnek a vállalkozók rendkívül széles körére. A korábbi 6 millió forintos bevételi határ a tervek szerint 12 millió forintra fog emelkedni, amivel a KATA-sok köre tovább szélesedhet, ezáltal adózási szempontból várhatóan több tízezer vállalkozásnak megéri majd KATAra váltani. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez milyen közvetett hatással lehet a teljes cégstruktúrára. Az NGM indoklása szerint az adócsomag célja a közterhek és az adóbürokrácia csökkentése. Az adminisztrációs költségek csökkentésére egyértelműen szükség lehet, hiszen 550 ezer cég és 430 ezer egyéni vállalkozó nyomon követése, ellenőrzése nem egyszerű feladat, de a cégek összesített

mikrovállalkozók széles körére, ugyanakkor érdemes kicsit a közvetett hatásokat is elemezni – olvasható az opten közleményében.

adminisztrációs költségei is rendkívül magasak a magas cégszámnak köszönhetően. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni a KATA potenciális hátrányait is. Mivel a KATA alapvetően csökkenti a cégek adminisztrációs kötelezettségeit, ezáltal a cégstruktúra átláthatósága tovább csökkenhet. A transzparencia hiánya pedig alacsony üzleti etikai szinttel párosulva újabb visszaéléseknek adhat teret. A KATA szabályok elméletben rendelkeznek arról, hogy ezek a visszaélések – mint például a színlelt munkavállalás – szükség esetén könnyen ellenőrizhetőek és bizonyíthatóak legyenek, ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a gyakorlatban, akár több százezer vállalkozás esetében, ez ténylegesen ellenőrzésre kerüljön. A jogalkotók vélhetően ezt a hatást is figyelembe vették, de kétségkívül az új szabályozás újabb fekete vállalkozókat vonhat be a fehér, de legalábbis a szürke gazdasági környezetbe, ezáltal az összesített hatás akár pozitív is lehet. Hosszú távon azonban az igazán versenyképes gazdasághoz vélhetően tőkeerősebb, kockázatmentesebb cégstruktúrára lenne szükség, amihez elkerülhetetlen lesz mind átláthatóság, mind koncentráció terén fejleszteni a cégbázist.

8 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• IPAR •

2016. 9.szám

AZ éPÍtőIPAr telJeSÍtMénYe nyuGat-dunántúl: 2016 i. félév

nyugat-dunántúlon az építőiparban nyilvántartott vállalkozások aránya nagyobb, mint a gazdasági ág értéktermelésben, foglalkoztatásban vagy a megvalósított beruházásokban betöltött szerepe. ez az itteni szervezetek alacsonyabb termelési potenciáljára, erőforrásainak szétaprózódott jellegére utal. A régióban néhány közepes- és nagyméretű vállalkozás képes bekapcsolódni a közbeszerzéssel lefolytatott nagy értékű építőipari projektekbe, a többiek elsősorban egy-egy részfeladatot jelentő kivitelezési munkákban vesznek részt. SZerveZetI JelleMZőK

2016. június 30-án Nyugat-Dunántúlon 9991 vállalkozást tartottak nyilván az építőiparban, 240-nel többet, mint egy évvel korábban. Állományuk a régióban bejegyzett vállalkozások 6,2%-át adta. Ez a hányad magasabb, mint országosan. Minden második szervezet Győr-MosonSopron megyei, 27%-a vasi, 24%-a pedig zalai székhellyel rendelkezett. Ezer lakosra jutó számuk is meghaladta az országos átlagot. A piaci szereplők több mint hattizedét kisebb tőkével, kapacitással és speciális szaktudással rendelkező önálló vállalkozók képviselték. Országosan ezzel szemben a társas vállalkozások voltak többségben. A régióban utóbbiak háromnegyede kft, 21%-a bt volt, a többnyire tőkeerős rtből 19-et, szövetkezetből pedig 10-et tartottak nyilván. Az építőipar szervezeti struktúrájára a kis szervezetek magas hányada jellemző: a vállalkozások túlnyomó része legfeljebb 9 főt foglalkoztat, 50–249 fős cégből 24 – többségük Győr-Moson-Sopron megyei, illetve zalai székhelyű –, az ennél is több munkavállalót alkalmazókból pedig csupán 2 található a régióban. Az építőiparban regisztrált önálló vállalkozók közel héttizede folytatta tevékenységét főfoglalkozásban, ami jóval magasabb arányt képvisel a teljes gazdasági vertikumot jellemző egyharmadnál. További 29%-uk mellékfoglalkozásban, 2,7%-uk pedig nyugellátás folyósítása mellett dolgozott.

AZ éPÍtőIPAr telJeSÍtMénYe éS GAZdASáGI SZerePe

A gazdasági recesszió okozta termelés visszaesés után a régió építőipara is nehezen tudott talpra állni. Az előző évhez viszonyított, folyóáron számított bruttó hozzáadott értéke először 2013-ban, majd azt követően 2014-ben mutatott ismét számottevő növekedést. E tekintetben a gazdasági ág 2014-ben – öt év óta először – ismét 4,9%kal járult hozzá a régió teljesítményéhez, nagyobb mértékben, mint országosan. A térség építőipara ekkor a hazai ágazati teljesítmény 12%-át állította elő. 2016 első hat hónapjában a régió építőipari vállalkozásai mintegy 4,7 milliárd forintot fordítottak új beruházásra, összehasonlító áron 45%-kal többet, mint 2015 azonos időszakában. Ez a régiós szervezetek által felhasznált teljes összeg 2,7%-át tette ki és a hazai építőipari befektetések mintegy tizedét képviselte. A nagyobb volumenű beruházások nagyrészt a lakó- és nem lakó épület építések és a vasút fejlesztések alágazatban bejegyzett szervezetekhez kapcsolódtak. Az építőipar foglalkoztatásban betöltött súlya alacsony, de az országos mértéket meghaladja. A foglalkoztatottak létszámában 2011 óta folyamatos a javulás. 2016. első félévében a gazdasági ágban a legalább öt főt foglalkoztató szervezeteknél átlagosan 11,2 ezren dolgoztak, 0,8%kal többen, mint az előző év azonos időszakában. Hat év alatt azonban mintegy 2100 fős növekedés történt. Az alkalmazottak több mint fele Győr-Moson-Sopron megyei, negyede Zalai, 22%-a pedig Vas megyei szervezeteknél kapott állást. Régiós szinten a hazai építőipari munkavállalók 9,8%-át foglalkoztatták. Az építőiparban alkalmazásban állók országosan 13, a régiót tekintve 14%-a volt részmunkaidős. Nyugat-Dunántúlon 2016 első félévben egyedül az építőiparban maradtak el a keresetek az előző év azonos időszakitól, ezzel szemben országosan 2,5%-os volt a növekedés. 2016. január-júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók részére az építőiparban havonta

2016. 9.szám

• IPAR •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

Az építőipar foglalkoztatásban betöltött súlya alacsony, de az országos mértéket meghaladja. A foglalkoztatottak létszámában 2011 óta folyamatos a javulás. átlagosan bruttó 187 ezer forintot fizettek, 57 ezerrel kevesebbet a nemzetgazdasági átlagnál. Közel hétezer forinttal voltak alacsonyabbak a keresetek, mint országosan ugyanezen a területen.

A terMeléS JelleMZőI

Az építőipar teljesítménye a válság lecsengésével 2013-tól azzal vett új lendületet, hogy növekedtek az épületépítéssel és rekonstrukcióval együtt járó zöldmezős beruházások, továbbá megélénkültek a hazai és európai forrásokból egyaránt finanszírozott állami, illetőleg önkormányzati infrastrukturális lakás- és egyéb ingatlanfejlesztések. Egyegy országos jelentőségű projektben való szerepvállalás ugyanakkor átmenetileg jelentős teljesítmény növekedést

generált egy-egy térségben, melyet ebből adódóan, a termelés visszaesése követett. Így 2016. első félévben a nyugat-dunántúli székhellyel rendelkező építőipari vállalkozások 46 milliárd forint értékű termelése is volumenében 29 milliárddal elmaradt az előző év azonos időszakától, melynek hátterében a vasi vállalkozások részvételével korábban már döntő részben befejeződött vasútépítési projektek álltak. A Győr-Moson-Sopron megyei szervezetek esetében mindehhez visszafogottabb közműépítési, területelőkészítési munkák is társultak, a zalaiak vonatkozásában pedig ugyancsak a közműépítések visszaesése volt a teljesítményt leginkább befolyásoló tényező. A nyugat-dunántúli építőipari termelés több mint a felét Győr-Moson-Sopron megyei székhelyű, negyedét zalai,

10 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• IPAR •

22%-át pedig vasi vállalkozások végezték el. Az első hat hónapban a Vas megyei építőipar teljesítménye közel hattizedével, a zalai mintegy háromtizedével a Győr-MosonSopron megyei az országosnál kisebb mértékben, 28%-kal esett vissza. Az egy lakosra vetített termelés nagysága alapján mindhárom nyugat-dunántúli megye a területi rangsor első felében foglalt helyet. A leGnAGYobbAK FoGYnAK el?

A termelésből az épületépítések részesedtek nagyobb arányban, mivel egyedül csak Győr-Moson-Sopronban közel 17 milliárd forintot fordítottak lakó- és nem lakó épületek építésére, valamint a hozzájuk tartozó speciális szaképítésekre, az egyéb építmények kivitelezésére pedig régiós szinten 19 milliárdot. Az egyéb építmények építésének volumene 57%-kal, az épületeké mérsékeltebben, 12%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben a termelés mintegy harmadát produkáló, legalább 50 munkavállalóval rendelkező vállalkozások kibocsátása esett vissza. A munkák 47%-át elvégző 10–49 főt foglalkoztató szervezeteké negyedével, a feladatok nem egészen ötödét teljesítő 10 fő alattiaké tizedével mérséklődött. Az első félévben valamennyi építőipari ágazat teljesítménye csökkent. A jelentős összegű beruházással megvalósuló út, vasút- rekonstrukciós projektek korábbi lezárását követően az egyéb építmény építése ágazat termelése alig haladta meg az egy évvel korábbi egyharmadát, de szerepet játszott ebben a közműépítési munkák (csatornázás, elektromos- és híradástechnikai hálózat

2016. 9.szám

fejlesztés) iránti kisebb igény is. Az építőipari termelés legnagyobb részét adó speciális szaképítés teljesítménye 27%-kal, míg az épület építéseké 15%-kal mérséklődött. Előbbi elsősorban az épületgépészeti munkák, utóbbi pedig a lakó- és üzemi épület építések volumenének egyidejű csökkenésével függ össze. A félév végén nyilvántartott építőipari rendelésállomány kedvezőbb kilátásokat nyújtott a további időszakra. A kivitelezői szerződésekben rögzített összeg (71 milliárd forint) két és félszerese volt az egy évvel korábbinak. Többségben infrastrukturális, túlnyomó részben vasútépítési munkákra nyújtott fedezetet, de a megbízások összetétele alapján a korábbinál több forrás állt rendelkezésre új otthonok és nem lakás célú ingatlanok kialakítására is. A közműépítésre vonatkozó megbízások értéke ugyanakkor az egy évvel korábbinak csupán a négytizedét tette ki. A félév végi megrendelés-állomány mintegy hattizedét Vas, valamivel több mint 18%-át GyőrMoson-Sopron, közel negyedét Zala megyei vállalkozások tartották nyilván.

A fenti témákról bővebben olvashat a www.ksh.hu internetes oldalon, vagy keresse kiadványainkat a KSH Győri főosztály Tájékoztatási osztályán (Győr, Bem tér 19. tel.: 96/502-400).

Az első félévben valamennyi építőipari ágazat teljesítménye csökkent. A jelentős összegű beruházással megvalósuló út, vasút- rekonstrukciós projektek korábbi lezárását követően az egyéb építmény építése ágazat termelése alig haladta meg az egy évvel korábbi egyharmadát.

2016. 9.szám

• GAZDASÁGI ELEMZÉS •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

néGY FontoS GrAFIKon, amit novemberben mindenképp látnia kell

12 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• MUNKAÜGYEK •

2016. 9.szám

FőKént A KISebb céGeK MArAdtAK el A SZAbAdSáGoK IdőAránYoS KIAdáSávAl

év véGéIG MInden MunKAvállAló számára ki kell adni az idei szabadsáGot!

Csak az életkor szerint járó pótszabadság vihető át a következő évre, ami kortól függően 1-10 nap lehet. Alig egy hónappal a naptári év vége előtt egyre több cég kénytelen azzal szembesülni, hogy akár kisebbnagyobb fennakadásokkal is jár majd, ha a Munka törvénykönyvének (Mt.) megfelelve minden munkavállalójának kiadja az idei évben esedékes szabadságát. A trenkwalder arra figyelmeztet, hogy a szabadság idei kiadásának elmaradása főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akart szabadságra menni. „Immár harmadik éve csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át a következő évre, ami kortól függően 1-10 nap lehet, egy fiatal munkavállaló esetén tehát nem több, mint néhány nap – hívja fel a figyelmet dr. Selmeczi Réka, a Trenkwalder jogi és munkaügyi szolgáltatások üzletágának vezetője. – Ez az átviteli lehetőség sem automatikus azonban, mivel a feleknek naptári évenként külön meg kell állapodniuk róla. Különösen a kisebb cégek esetében tapasztaljuk az elmaradást a szabadságok időarányos kiadásában, és éppen ez az a vállalati kör, amelyben a munkavállalók kisebb létszáma miatt nehezebb is megoldani a szabadságolások miatt szükségessé váló helyettesítéseket.”

Tizenöt nappal előtte köteles közölni a munkaadó, ha szabadságra küldi dolgozóját.

Az év végéhez közeledve tehát minden cégnek időszerű átvilágítania, melyik munkavállalója hol tart az idei szabad-

ságának felhasználásában, kivételében. Egyes cégeknél az év végi leállások, másoknál éppen a karácsonyi csúcsidőszak miatt érdemes előre gondolkodni arról, hogy a munkáltató a még „bennragadt” szabadságok kiadását mely időszakra időzíti. Különösen annak fényében, hogy azt a rendelkezést is be kell tartani, hogy a munkáltató 15 nappal előre köteles közölni a munkavállalóval azt, hogy szabadságra küldi.” KIAdJáK vAGY KIveSZIK A SZAbAdSáGot?

Kevés munkavállaló tudja, hogy a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanappal rendelkezhet szabadon – a többi esetében a munkáltató döntheti el, mikor küldi szabadságra dolgozóját. Ennek értelmében tehát a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A dolGoZó cSAK évI hét MunKAnAPJáról dÖnthet SZAbAdon

A közelmúltban a sajtóban is foglalkoztak azzal a problémával, hogy számos kereskedelmi cég a fenti hét nap feletti rendelkezés jogát is el kívánja vonni a dolgozóitól. Elkerülve az említett esetekkel kapcsolatos konkrét állásfoglalást, a munkavállalóknak a saját érdekükben célszerű az alábbiakra figyelniük: • A munkavállalóknak is érdekük folyamatosan nyomon követni azt, hogy mennyi kiveendő szabadságuk maradt az adott évben. Míg év közben a munkáltató rugalmasab-

2016. 9.szám

• MUNKAÜGYEK •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

ban tud alkalmazkodni az egyéni igényekhez, az év vége felé sokkal kevésbé tudnak rugalmasan alkalmazkodni azokhoz.

A maunkavállaló is köteles 15 nappal előbb jelezni, hogy mikor kívánja kivenni a 7 nap szabadságát

• A munkavállaló által kijelölhető hét munkanapnyi szabadságkeret kivétele során a munkavállaló is köteles az igényét legalább 15 nappal korábban jelezni. Ellenkező esetben a munkáltató ennek a keretnek a kiadását is megtagadhatja. Bár a munkahelyek többségében a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel jelöli ki a szabadságolás időpontját, és ilyenkor a gyakorlatban nem veszik olyan szigorúan a „15 napos szabályt” sem, sok kellemetlenséget kerülhet el az a dolgozó, aki a fenti szabályokkal pontosan tisztában van. MIKor cSúSZhAt át MéGIS A SZAbAdSáG KIAdáSA A KÖvetKeZő évre?

A tárgyévi szabadságok kiadásának szigorú előírása alól is létezik néhány kivétel: • A már említett életkor után járó pótszabadságok, ha arról az adott naptári évben a felek írásban megállapodnak, átvihetők a következő évre.

A munkahelyek többségében a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel jelöli ki a szabadságolás időpontját. Ilyenkor a 15 napos szabályt sem kell szigorúan figyelembe venni. • Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődik, az adott időszakra járó tárgyévi szabadság a következő év március 31-éig adható ki. • Ha a munkavállaló oldalán merül fel olyan ok, ami lehetetlenné teszi a szabadságot az ok megszűnését követő 60 napig kell kiadni. Ilyen ok leggyakrabban a keresőképtelenséget jelentő betegség vagy gyesről való visszatérés szokott lenni.

14 KISALFÖLDI

• TURIZMUS •

2016. 9.szám

MIllIó FÖlÖtt: naGyot nőtt a szobafoGlalások száma

Szeptemberben a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 3,7, a belföldi vendégek által eltöltötteké 15 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. együttvéve 8,3 százalékkal nőtt a szálláshelyek forgalma - közölte a Központi Statisztikai hivatal (KSh).

A szállodák szobakihasználtsága 2,7 százalékponttal, 63,1 százalékra nőtt. Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj bevétel valamivel meghaladta a 12 ezer forintot, 6,7

százalékkal emelkedett tavaly szeptember óta. Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok 16 százalékkal többet költöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján 2123 egység fogadott el pihenőkártyát, 1,1 milliárd forint értékben. Az év kilencedik hónapjában 523 ezer külföldi és 487 ezer belföldi vendég 1,349, illetve 1,054 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégek száma az augusztusi 3,3 százalékos növekedést követően 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a belföldi vendégek számában 4,7-ről 15,4 százalékosra gyorsult az éves növekedés üteme. Csehországból érkezett turisták 13,2, az osztrákok 15,4, a lengyelek 11,7 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint tavaly szeptemberben. A németországi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma stagnált (0,3 százalékkal csökkent), az Egyesült Királyságból 1,1, az Egyesült Államokból érkezett vendégek 0,8 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron számolt bruttó árbevétele 8,4 százalékkal nőtt és 38,567 milliárd forintot tett ki. Ebből a szállásdíj bevételek 8,2 százalékos növekedéssel 23,067 milliárd forintot értek el. A vendéglátásból eredő bevételek 6,6 százalékos éves növekedéssel 7,865 milliárd forintra rúgtak szeptemberben.

• KERESETT SZAKMÁK •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

16 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• KERESKEDELEM •

2016. 9.szám

kiskereskedelem: 39 hónapja eGYre tÖbbet váSárolunK

Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt - jelentette a Központi Statisztikai hivatal (KSh).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 5,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,7 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene. Az év első kilenc hónapjában a forgalom volumene - naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a kiigazítatlan adat 5 százalékos növekedést mutat. Az élelmiszerforgalom az előző havi 2,8 százalékos ütemről élénkült meg szeptemberben 3,9 százalékosra, és az első három negyedévben 2,8 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. Az üzemanyag fogyasztása 0,2 százalékponttal haladta meg az előző havi növekedési ütemet, az első 9 hónapban pedig 5,7 százalékkal emelkedett. Az iparcikkek keresletének 5,4 százalékos éves növekedése viszont elmaradt a szeptemberi 6,1

százaléktól és tavaly augusztus óta a legmérsékeltebb emelkedést jelez.

39 hónAPoS eMelKedéS

Már 39 hónapja folyamatosan emelkedik a kiskereskedelmi forgalom - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva. Marczinkó Zoltán hozzátette: a kiskereskedelmi forgalom bővülése mindhárom alágazatban - élelmiszer, illetve nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben és az üzemanyagok esetében is - megfigyelhető. Kiemelte: szeptemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,9 százalékkal emelkedett az értékesítés vo-

2016. 9.szám

• KERESKEDELEM •

lumene. A tárca helyettes államtitkára szerint ennek a területnek a forgalom bővülése azért érdekes, mert ez az alágazat általában 2,5-3 százalék közötti növekedési ütemet mutat, valamint ez a terület viszi el a teljes kiskereskedelmi forgalom 45-50 százalékát. Marczinkó Zoltán úgy vélte, hogy az olyan kormányzati intézkedések, mint például a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése, illetve az alacsony inflációs környezet, mind abba az irányba mutatnak, hogy a kiskereskedelmi forgalom folyamatosan növekedni fog az év hátralévő részében. Az év végét tekintve a november vége és a december hozza általában a legerősebb kiskereskedelmi forgalmat - ismertette a tárca helyettes államtitkára. ÍGY látJáK AZ eleMZőK

A reálbérek növekedésének, a foglakoztatás emelkedésének, valamint a stabil fogyasztói bizalomnak köszönhetően az év további részében is fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom bővülése az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője a kiskereskedelmi forgalom idei, folyamatosan tempós növekedését azzal indokolta, hogy a munkaerőpiac kifejezetten "feszessé vált", a reálbérek gyors ütemben emelkednek, illetve a fogyasztói bizalom stabil maradt. Az elemző szerint az év egészében több mint 5 százalékkal emelkedhet a kiskereskedelmi forgalom. Jövőre pedig a bővülést segítheti az is, hogy fennmaradhat a nominális bérnövekedés idei üteme, hiszen a munkaerőpiac közel jár a teljes foglalkoztatottsághoz - tette hozzá. Mindezek mellett valószínűleg a kormány támogató

KISALFÖLDI GAZDASÁG

lépéseket tehet a belső kereslet erősítésére, amennyiben a költségvetésben adódik erre tér. Ürmössy Gergely továbbra is úgy látja, hogy idén és jövőre is a háztartások fogyasztása lehet a bruttó hazai termék (GDP) növekedés elsődleges motorja, becslése szerint az idén 2,1 százalékkal, jövőre pedig 2,8 százalékkal nőhet a magyar GDP. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás emelkedése miatt éves átlagban 5 százalék közeli növekedésre számít a tavalyi 5,8 százalék után. Kifejtette: a reálbérek 7 százalék feletti mértékben emelkedhetnek, ami támogathatja a fogyasztás növekedését. Mivel a reálbérek emelkedése akár gyorsabb is lehet - egyes ágazatokban a szakemberhiány miatt lényegesen gyorsabb lehet a bérkiáramlás - a kiskereskedelmi forgalom növekedése is meghaladhatja a várakozásokat. Az elemző rámutatott, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedését a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja. Növeli a háztartások elkölthető jövedelmét az is, hogy a kamatcsökkentések hatására a referencia kamatlábakhoz rögzített hitelek törlesztő részletei csökkennek - jegyezte meg. Jövőre a már magasabb bázis, valamint a magasabb infláció miatt mérsékeltebb ütemű reálbér növekedés várható, amelynek következtében Suppan Gergely 3,5 százalékos növekedésre számít a kiskereskedelmi forgalomban, azonban a háztartások pénzügyi vagyonának érdemi növekedése, valamint a hitelfelvételi kedv javulása miatt, nem kizárt ennél gyorsabb növekedés sem. Erőteljesebb lehet a kiskereskedelmi forgalom növekedése akkor is, ha egy markáns munkáltatói bérteher csökkentés hatására lényegesen gyorsul a bérkiáramlás - fűzte hozzá az elemző.

18 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• GAZDASÁG •

2016. 9.szám

SZuPerGAZdAGoK: kik ők, honnan jöttek, hova mennek?

harmincmillió dollár – tisztán. ekkora vagyonnal kell rendelkeznie annak, aki a legfelső egy százalékhoz szeretne tartozni. 2015-ben 212.615 szupergazdag polgár élt a világban, ám ez a szám rövid időn belül megduplázódhat. A Wealth-x friss tanulmánya alapján 2020-ra ötven százalékkal fog bővülni a szupergazdagok létszáma, mi szerint a következő öt évben 320 ezren lesznek, akik csaknem 46 ezer milliárd dollár felett fognak uralkodni – az Alapblognak adott interjút benjamin Kinnard. Bár az utóbbi két-három évben stagnált a szupergazdagok száma, összegségében e kör alig bővült. A közelgő jelentős növekedés egyik oka a kibontakozóban lévő globális gazdasági fellendülés. A pénz- és tőkepiacok rendkívüli aktivitásával lehet számolni a következő években, ezen a területen – az elmúlt néhány év stagnálása után – megint robbanásszerű lesz a gazdagodás. Az urbanizáció közben újra rendkívüli mértékben fokozódik, eközben a fejlődő piacok újabb fogyasztási boomjának és annak vagyunk a tanúi, hogy az utóbbi idők technológiai innovációi az élet minden egyes szegletét behálózzák. Dúsgazdaggá válik tehát a kereskedelem, az ingatlanpiac, a technológiai szektor megannyi megújítója, köztük sok vadonatúj szereplője. Ugyanakkor immár „alanyi jogon” szintén bekerül a legfelső egy százalékba rengeteg örökös is. A következő években összességében mintegy tízezer trillió dollár értékű vagyon száll át gyerekekre, unokákra, más rokonokra a jelenlegi szupergazdagok derékhadát képviselő nyolcvan évesnél idősebbekről. Történelmileg példátlan vagyontranszfer megy végbe néhány év alatt. A legfelső egy százalék kétharmada „self-made gazdag”. Kína, Oroszország és általában a feltörekvő vagy fejlődő piacok új szupervagyonosainak eleve nem volt kitől örökölniük, miközben ők alkotják ma a világ

Stagnált a szupergazdagok száma, összegségében e kör alig bővült.

„Alanyi jogon” bekerül a legfelső egy százalékba rengeteg örökös.

leggazdagabbjainak egyre bővülő hányadát. Amerikában szintén „gyökértelen” a ma milliárdosainak jelentős hányada, a technológiai szektor megannyi főszereplője a „semmiből jött”. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a szupergazdagok majdnem 20 százaléka – noha eleve milliomos szülők gyereke – mégis a jelenleg birtokolt óriási vagyonát saját tehetségének, érdemeinek, saját maga által indított vállalkozásának vagy örökölt üzletei megújításának, bővítésének köszönheti. Ezek a tehetségek nem minden esetben köthetők össze különböző neves iskolák elvégzésével. Ázsia, Dél-Amerika és Kelet-Európa, értsd Oroszország, Ukrajna újgazdagjainak vagyongyarapodása sokkal inkább kötődik kapcsolati hálókhoz, politikai nexusokhoz – amelyek nagyrészt az egyetemi évek alatt alapozódtak meg –, mint azt Amerikában vagy akár Németországban tapasztalni. A Harvardon szerzett diploma tulajdonképpen sem nem oszt, se nem szoroz a tekintetben, hogy kiből lesz ultragazdag ember az Egyesült Államokban. A nagyon gazdag, találékony és szorgos német „iparosok” teljesítményei nem kötődnek kiváló, elit egyetemek diplomáihoz. A hedge fundok, az internetes vállalkozások, a pénzügyi szektor milliomosainak, milliárdosainak eredményei viszont nagyon is diplomához kötöttek, ezeknek az embereknek a nagy része kimondottan jó egyetemeken végzett – Amerikában és Európában egyaránt. A teljes interjú olvasható az Alapblog.hu oldalon.

2016. 9.szám

• műszaki szakmák lányoknak is • KISALFÖLDI GAZDASÁG 19

20 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• KERESKEDELEM •

A KereSKedeleMben kiemelt ellenőrzés jön 2017-ben

2016. 9.szám

Kiemelten ellenőrzik jövőre a munkavédelemre és a munkaügyre vonatkozó szabályok betartását - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2017-es ellenőrzési tervéből. A munka.hu-n közzétett terv szerint az ellenőrzésekben jövőre a munkavédelemi szabályokat kiemelten vizsgálják az építőiparban, a kereskedelemben és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásánál. A munkaügyi szabályok vizsgálatánál pedig a megszűnő munkaügyi jogviszonyt, a munkavállalói jogviszonyok rendezettségét, az egyszerűsített foglalkoztatási, illetve a személy- és vagyonvédelem területén tevékenykedő munkáltatókat helyezik előtérbe. Az építőiparban a vizsgálatokat 2017 második negyedévében, a kereskedelemben a negyedik negyedévben végzik majd, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának körülményeit pedig a harmadik és a negyedik negyedévben ellenőrzik. A munkaügyi vizsgálatok márciusban-áprilisban a megszűnő munkaügyi jogviszony ellenőrzésével indulnak, ezután június-júliusban következik a munkavállalói jogviszonyok rendezettségére és az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, októbernovemberben a személy- és vagyonvédelem területén tevékenykedő munkáltatók kerülnek sorra. A tájékoztatásban emlékeztetnek arra, hogy a szabályok megsértőire kiróható munkavédelmi bírság 50 ezertől 10 millió forintig, a munkaügyi bírság pedig 30 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet.

A25 évnél FIAtAlAbb álláskeresőket seGítik

A fiatalok munkanélküliségének felszámolása érdekében a kormány minden 25 évnél fiatalabb álláskeresőnek segítséget nyújt az Ifjúsági garancia-program keretében.

2016 júniustól azok az álláskereső fiatalok, akik már 4 hónapja regisztráltak az egyes munkaügyi központokban, lehetőséget kapnak arra, hogy gyakornoki programokban, illetve továbbképzésekben vegyenek részt. A kormány arra törekszik, hogy 2018. január 1-jétől ezek a lehetőségek az újonnan regisztrált fiatal álláskeresőket regisztrációjukat követően azonnal megillessék - mondta a helyettes államtitkár. A kormány a fiatalokat nem csupán munkavállalóként, hanem vállalkozóként is be akarja vezetni a munkaerőpiacra. Ennek egyik eszköze a Fiatal Gazda Program, amelyben közel 40 milliárd forint áll a fiatalok rendelkezésére, ha agrárjellegű vállalkozást akarnak indítani. Szintén 40 milliárd forint áll rendelkezésre az induló vállalkozásoknak beruházásaik, illetve eszközfejlesztésük támogatására.

• IPAR •

IPArI terMeléS: a járműexport befékezett 2016. 9.szám

KISALFÖLDI GAZDASÁG

Az ipari termelés volumene szeptemberben 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól a nyers és a munkanappal kiigazított adat szerint egyaránt. Az előző havihoz hasonlítva 3,0 százalékkal esett vissza szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva - jelentette hétfőn második becslése alapján a Központi Statisztikai hivatal (KSh). Az ipari export volumene 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A belföldi értékesítés 5,0 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal kisebb volt, mint tavaly szeptemberben. Az első három negyedévben 1,5 százalékkal emelkedett az ipari termelés a múlt év azonos időszakával összevetve. Az összes értékesítés 66 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,4 százalékkal nőtt, a 34 százalékát képviselő hazai értékesítésé 1,6 százalékkal csökkent. Szeptemberben a feldolgozóiparban 31,6 százalékos súllyal szereplő járműipar kibocsátása a magas bázisadathoz viszonyítva 0,6 százalékkal mérséklődött az előző havi 16,5 százalékos emelkedés után. A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása szintén 0,6 százalékkal mérséklődött. Az iparág legnagyobb alágazata, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 5,7 százalékkal csökkent.

A termelés volumene szeptemberben 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

nyomdaipar 3,5 százalékkal. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,1 százalékkal mérséklődött 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 1,6 százalékkal csökkentek, míg az új exportrendelések 0,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 8,6 százalékkal meghaladta a 2015. szeptemberit, ezen belül az exportrendelések 8,3, a belföldi rendelések 13,4 százalékkal nőttek.

A gépi berendezések gyártása 25,4, a gyógyszeripar termelése 13,4 százalékkal esett vissza.

A feldolgozóipar szeptemberi exportja 3,3 százalékkal maradt el az egy ével korábbitól. A járműexport növekedése 1,9 százalékra fékeződött az augusztusi 13,1 százalékról, a gépexport, az elektronikai cikkek és a gyógy-szerek kivitele viszont rendre 31,3, 2,9 illetve 10,9 százalékkal maradt el a tavaly szeptemberitől. A feldolgozóiparban csak a számítástechnikai és a gyógyszer cégek tudták növelni belföldi eladásaikat 19,6, illetve 14,1 százalékkal, valamint ennél jóval szerényebb mértékben a csekélyebb súlyú fafeldolgozás, papír - és

járműipar kibocsátása a magas bázisadathoz viszonyítva 0,6 százalékkal mérséklődött.

22 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• AJÁNLÓ •

2016. 9.szám

• GAZDASÁG •

KIlenc SZáZAléKrA

KISALFÖLDI GAZDASÁG

csökkenhet a nyereséGadó 2017-ben Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be orbán viktor miniszterelnök a budapesten rendezett regionális digitális Konferencián.

Hozzátette, erről a szerdai kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére és a munkaadókkal tartott korábbi egyeztetések alapján döntöttek. Elmondta, a minimálbér emeléssel kapcsolatban azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy "menjen el

a falig", amit még a vállalkozók képesek elviselni, olyan magasra próbálja felvinni a magyar minimálbért. A társasági adókulcs egységesen 9 százalékra csökkentése nyomán 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, az adókulcs csökkentésével a legkedvezőbb adózási feltételeket

nyújtaná Magyarország az Európai Unióban - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály a Regionális Digitális Konferencia szünetében tartott rövid sajtótájékoztatón hozzátette: reményeik szerint ezt a javaslatot el tudják fogadni a munkaadókkal és munkavállalókkal való tárgyaláson. Kérdésre válaszolva elmondta: a költségvetésen a kormány számításai szerint nem kell módosítani, a 200 milliárd forintos tartalék elegendő kell, hogy legyen.

A budapesti értéktőzsdének (bét) is érdeke, hogy minél több kis- és középvállalkozás finanszírozza magát a tőkepiacról, jelenjen meg az értéktőzsdén; a bét ennek érdekében nemzetközi vállalatfinanszírozási képzést indít a londoni tőzsde csoport (lSeG) vállalkozásfejlesztési programjával, az elIte-tel együttműködve mondta nagy Márton, a Magyar nemzeti bank alelnöke, a bét elnöke budapesten, az értéktőzsde konferenciáján.

közösen választja ki felvételre az ambiciózus és növekvő hazai vállalatokat a jelentkezők közül. Végh Richárd kifejtette, évente 20 vállalat kapcsolódhat be az ELITE és a BÉT közös oktatási programjába. Luca Peyrano, az ELITE vezérigazgatója elmondta: A BÉT és az ELITE megállapodása arról tanúskodik, hogy a BÉT elkötelezett a tőkepiaci kínálatának bővítése mellett. A magyar vállalkozások növekedési lehetőségeinek bővítésével az ELITE Magyarország gazdasági jólétéhez is hozzájárul majd. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a konferencián megismételte, hogy a mostani uniós költségvetési ciklusban az EU-s források 60 százalékát iparfejlesztésre kívánja felhasználni a kormány. Ismertette, a kkv-k foglalkoztatják a dolgozók mintegy 70-75 százalékát, és az országban megtermelt hozzáadott érték 55-56 százalékát is ezek a cégek állítják elő. A kormány az uniós források széleskörű felhasználásával a hazai cégek, köztük a kkv-k versenyképességét is javítani, erősíteni akarja - tette hozzá az államtitkár. Rákossy Balázs elmondta: az értéktőzsde fejlődését és a kkv-k forráshoz jutását is segíti majd az a 20 milliárd forintos kezdő tőkével létrejövő Nemzeti Tőzsdefejlesztési

Alap, amelynek felállításáról a napokban döntött a kormány. A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap hatékony formája lehet a magyar kis- és középvállalatok (kkv) tőkeellátásának, feltőkésítésének, és jövő tavaszig új tőkealapok is létrejönnek majd - fűzte hozzá. A nemzetgazdasági tárca továbbra is úgy számol, hogy 2016-ban 2,5 százalék körül bővül a hazai gazdaság - reagált arra, hogy a KSH előző nap közölte, a harmadik negyedév előzetes adatai szerint az első háromnegyedévben 2,0 százalékos volt a növekedés.

KKv-K a tőzsdén?

A 2017-ben induló ELITE- program a hazai gazdasági szempontok és szabályozás figyelembe vételével nemzetközi színvonalú képzést nyújt a magyar kis- és közepes cégeknek a tőkepiaci forrásbevonás lehetőségeinek megismerésére. Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója elmondta: a kétéves képzés 20 ezer euróba (6,2 millió forint) kerül, ehhez próbálnak állami támogatást szerezni. Hangsúlyozta: az ELITE oktatási programját nemzetközileg elismert üzleti iskolák és iparági szereplők (például befektetési szolgáltatók, könyvvizsgálók) közreműködésével alakították ki. "Tudásbázisát" az ELITE hálózata az adja, míg a Magyarországra jellemző, országspecifikus ismereteket - így például az adózási és jogi ismereteket - a BÉT állítja össze. Az ELITE és BÉT

24 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• GAZDASÁG •

Jó év elé néznek a kkv-k

2016. 9.szám

Jól fognak keresni a hazai kkv-k a következő egy évben, átlagosan 6,9%-os árbevétel és 4,6%-os profitnövekedést valószínűsítenek – derül ki a K&h kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. árbevételük következő egy évi alakulását tekintve a kereskedelmi cégek, a profitot nézve azonban a szolgáltató szektor a legoptimistább.

Úgy tűnik, nem lesznek anyagi gondjaik a hazai kis- és középvállalkozásoknak a következő egy évben.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint meglehetősen optimistán nyilatkoztak a cégvezetők pénzügyeik jövőbeni alakulásáról. „A vállalkozások átlagosan 6,9%-os árbevétel-növekedéssel számolnak, ami nagymértékben felülmúlja az előző negyedévi 5,6%-os várakozást. Ugyan a vállalkozások többsége (53%) továbbra is 0-6% közötti bevételnövekedéssel tervez, de az ennél is magasabb, 6% feletti bővülést valószínűsítő cégek aránya egy éve trendszerűen nő. Jelenleg a cégek több mint harmada (35%) vár ilyen magas árbevételt, miközben a jelenleginél alacsonyabb bevétellel a kkv-k mindössze 6%-a számol” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. A KereSKedelM bővüléSe látvánYoS

A különböző méretű cégek bevételi várakozása két csoportra szakadt. Míg a mikro- és kisvállalkozások átlagosan 6,8%-os bővüléssel terveznek, addig a középvállalkozásoknál ez az arány 8,3%, ami jelentős, 3,4 százalékpontos

ugrás az előző negyedévhez képest. Ágazati szinten a kereskedelmi szektor számít a legmagasabb, 7,3%-os árbevétel-növekedésre, aminek hátterében feltehetően az élénkülő belföldi kereslet, valamint a tavasszal megszüntetett vasárnapi boltzár áll. Az ipari cégek esetében csökkent egyedül a várt bevétel nagysága (7,9%-ról 7,1%ra), holott félévkor ők voltak a legoptimistábbak. KIS céG, nAGY ProFIt

A hazai vállalkozások eredményüket tekintve is derűlátóbbak lettek, 3,6%-ról 4,6%-ra ugrott a várt profit mértéke. A különböző méretű cégek általában igen eltérő mértékű profitbővüléssel számolnak, most azonban rendkívül egységes képet mutat a szektor: a kisvállalkozások átlagosan 4,4%-os, a középvállalkozások 4,5%-os, míg a mikrovállalkozások 4,7%-os eredménynövekedéssel számolnak. A szektorok közül a szolgáltató cégek terveznek a legmagasabb, 5%-os profitbővüléssel, míg a félévkor legoptimistább ipari cégek várakozása a nyereség esetében is csökkent, szám szerint 4,6%-ról 3,7%-ra.

rábA: rekord alacsony hitelállomány

2016. 9.szám

• GAZDASÁG •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

A rába csoport közel 29 milliárd forintos konszolidált árbevétellel zárta 2016 első kilenc hónapját. A társaság kiváló készpénz termelése és az iparágban szokásos szintet jóval alulmúló hitelállománya támogatja, hogy az új stratégiai korszak céljai teljesüljenek - olvasható a Rába közleményében. nYerSéGGel dolGoZnAK

A Rába intenzív üzletfejlesztéssel és a stratégiai partnerkapcsolatok megerősítésével sikeresen ellensúlyozta az európai és a FÁK országokbeli tehergépjármű-szegmensben a tengerentúli piacok lassulását és inaktivitását, így sikerült megőriznie nyereségességét. túl A báZISIdőSZAK eredMénYeIn

A fenntartható eredményesség bizonyítéka, hogy 2016 első háromnegyed évében a Rába csoport üzemi nyeresége meghaladta a 801 millió forintot, míg a szezonálisan általában gyenge harmadik negyedév üzemi eredménye ezúttal jóval túlszárnyalta a bázisidőszakét.

2016 I-III. negyedévében 8,3 százalékos hatékonyság mellett közel 2,4 milliárd forint EBITDA szintű eredményt realizált. “tÖrténelMI” MélYPonton A hItelálloMánY

A tárgyidőszakban a bruttó eredmény lényegesen kevésbé csökkent, mint a forgalom, ami a hatékonyság területén elért javulásnak köszönhető.

A Rába már tavaly év végére rekord alacsony szintre, 3,3 milliárd forintra csökkentett nettó hitelállománya idén tovább mérséklődött. A hitel a „történelmi" léptékkel mérve is mérföldkőnek minősíthető 1,5 milliárd forintos pozíción állapodott meg az időszak végén, ami a folyamatosan nyereséges működés, a hatékony készpénztermelés és a szigorú működőtőke menedzsment eredménye.

A készpénz termelési hatékonyságot mutató EBITDA esetében sem jelentett jelentős visszafogó erőt a mérséklődő árbevétel: a cégcsoport

„A Rába hitelállománya idén jóval az iparágban szokásos szint alá került, soha ilyen alacsony nem volt. Pénzügyi stabilitásunk adja a hátterét

JAvuló hAtéKonYSáG

KedveZő ebItdA AdAtoK

StrAtéGIAI beruháZáSoK

megkezdett, stratégiai jelentőségű beruházásainknak, amelyek célja a fenntartható versenyképességünk és piaci pozícióink biztosítása kapacitásaink bővítésén és modernizálásán keresztül. üZletFeJleSZtéS euróPábAn

Társaságunk üzletpolitikájának és rugalmas működésének egyik jele, hogy az évek óta bizonytalanul teljesítő tengerentúli piacok mellett komoly üzletfejlesztést folytatunk kontinensünkön, így mára az EU országai váltak a legfontosabb értékesítési terepünkké. üZletI JelelétüKet erőSÍtIK

A Rába stratégiai beruházásainak megvalósítása a tervezettnél jobb ütemben halad, és jelenlétünk további erősödését várjuk tőle Európában és stratégiai piacainkon" - emelte ki Pintér István, a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója.

26 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• STEEEP •

2016. 9.szám

üZletI reGGelI és enerGiahatékonysáGi workshop az arrabona-friGo kft.-nél

Az energiahatékonyság, mint törekvés egy vállalkozás életében állandó kihívás és állandó fejlesztési projekt lehet. ez így van több mint egy évtizede az ArrAbonA-FrIGo Kft-nél, ahol a GyőrMoson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara SteeeP energiahatékonysági projektje keretében workshopot és üzleti reggelit szerveztek szeptember 22-én, Győrben. Az ARRABONA-FRIGO Kft. mintegy 5400 EUR-paletta fagyasztott, 300 EUR-paletta hűtött, valamint szárazáru élelmiszertároló kapacitással rendelkező logisztikai szolgáltató társaság. A cég alapjait a Baromfiipari Tröszt hozta létre 1976-ban, zöldmezős beruházásként létrejött hűtőház megépítésével. Kifejezetten az exportra szánt gyorsfagyasztott baromfi termékek összegyűjtésére, majd a nyugati országokba való közúti, illetve a keleti országokba történő vasúti továbbszállításra. Az akkori vezetés idejekorán felismerte a koncentrált logisztikában rejlő lehetőségeket és ehhez Győr ideális földrajzi elhelyezkedést jelentett és jelent ma is.

A vállalkozás 2001-ben kapta meg jelenlegi cégformáját és nevét, valamint 2005-ben tulajdonosi szerkezetét. Az ARRABONA-FRIGO Kft. 100%-os magyar tulajdonban lévő családi vállalkozás. Sikerük alapja a családi vállalkozásokra jellemző nagyfokú rugalmasság, partnereik és munkatársaik felé történő maximális lojalitás, a nyitott gondolkodás és a folyamatos fejlesztés mind a kollégák képzésében, mind az új technikai megoldások alkalmazásában. Tóth Balázs cégvezető elmondta, hogy az ARRABONAFRIGO Kft. folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, melynek célja a partnerek igényeinek magasabb szintű, minőségileg jobb kiszolgálása. Fejlesztési stratégiájuk fő irányait az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, az élőmunka hatékonyságának javítása és a tevékenységek fejlesztése jelenti. E három stratégia mentén, folyamatos fejlesztéseket valósítanak meg a cégnél. Az ARRABONA-FRIGO Kft. 2008-2011. években fejlesztéseit pályázati forrásokkal kiegészítve infrastrukturális és információs technológiai beruházást valósított meg, új raktári állványrendszer, korszerű hűtéstechnológia és

Tóth Balázs cégvezető elmondta, hogy az ARRABONA-FRIGO Kft. folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, melynek célja a partnerek igényeinek magasabb szintű, minőségileg jobb kiszolgálása.

2016. 9.szám

• STEEEP •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

A workshop témájaként felmerült a vállalkozások energia beszerzési stratégiája. Az ARRABONA-FRIGO Kft. tudatosságával és az energia árak folyamatos nyomon követésével jó példát szolgáltat arra is, hogy miként lehet a kedvező feltételekkel megállapodást kötni a szolgáltatóval.

fogadókapu-rámpakiegyenlítő rendszer került beépítésre. Bevezették a vonalkód alapú termékazonosítási és nyomon követési rendszer, illetve kialakításra került az IFS Logistic szabvány követelményeinek megfelelő élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer a fagyasztott termékek raktározási-disztribúciós folyamatára, a 0°C-os tároló bővítésével pedig új logisztikai folyamatokba való (0°C-os tároló bővítése) bekapcsolódást vált lehetővé. A 2011-ig tartó fejlesztésekkel 7 % energia megtakarítást értek el. 2014-ben pedig új, szabályozott körülmények közötti termék felengedtetési technológia került bevezetése. 2015-től napjainkig a világítás és a szigetelés korszerűsítése van a középpontban. A raktárvilágítás kihívásai közé tartozik, hogy a legkevesebb hő termelődjék, legyenek tartósak a világítótestek, költségtakarékosan üzemeljenek, de kellően megvilágítsák a 7 méternél is magasabb raktárt. A legtöbb helyen neonvilágítást alkalmaznak, egy teremben LED világítást vezettek be. Hatvan százalékos megtakarítással ennek meg is lett az eredménye. A hőszigetelés kiegészítést a mennyezetnél kezdték, megfelelő vastagságú poliuretán hab jelentette a megoldást. Raktározásnál, áruk be- és kitárolásakor nagy mozgásban van az ajtó, átadva a kiegyenlítődésnek a külső-belső hőmérséklet különbséget. Emiatt a hűtőházi hőszigetelő kapuk estében olyan megoldást kellett kidolgozni, amely árumozgatás közben is biztosítja a kívánt hőmérsékletet, így könnyű, hőáram gátló kapukat szeltek be, melyek jó és költséghatékony kiegészítőknek bizonyultak. A vállalkozás folyamatos energiakorszerűsítési beruházásokat tervez a jövőben is a hőszigetelés és a világítás területén. A workshop témájaként felmerült a vállalkozások energia beszerzési stratégiája. Az ARRABONA-FRIGO Kft. tudatosságával és az energia árak folyamatos nyomon követésével jó példát szolgáltat arra is, hogy miként lehet a

kedvező feltételekkel megállapodást kötni a szolgáltatóval. Az esemény résztvevői maguk is jártasak az energiahatékonyság, az energiaforrások alternatíváinak területén. A tájékoztatót meghallgatva kéréseket, javaslatokat tettek a házigazdának, amelyből aztán komoly véleménycserék alakultak ki egy-egy felmerült téma kapcsán. Szóba került többek között az alternatív energiák alkalmazása, hatékonysága, a pályázati források lehetősége a fejlesztési tervekhez. A tapasztalatcserét üzemlátogatás követte, ahol a résztvevők gyakorlatban is látták, amiről korábban szó esett. Ez is bizonyítja, hogy az energiahatékonyság, mint törekvés egy vállalkozás életében állandó kihívás és állandó fejlesztési projekt.

A SteeeP ProJeKt

A STEEEP projekt az Intelligent Energy Europe társfinanszírozásával megvalósuló projekt, amelynek a Győr-MosonSopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valósít meg megyénkben. A 2014. márciusa óta zajló projektben 20 vállalkozás kapott energia-megtakarításra vonatkozó javaslatokat, illetve energiahatékonyság témájú rendezvények kerülnek megrendezésre vállalkozások számára. A következő rendezvényről és a projektről a Kamara honlapján tájékozódhat.

28 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• GYMSKIK •

2016. 9.szám

DĄƌ Ă ƚĞũͲĠƐ ƐĞƌƚĠƐĄŐĂǌĂƚ ǀĄůůĂůŬŽǌĄƐĂŝ ŝƐ ŬĂƉŚĂƚŶĂŬ ŬĂŵĂƚͲ ĠƐ ŬƂůƚƐĠŐŵĞŶƚĞƐΎ ŚŝƚĞůƚ Ăǌ ŐƌĄƌ ^ǌĠĐŚĞŶǇŝ <ĄƌƚǇĂ <ŽŶƐƚƌƵŬĐŝſ ŬĞƌĞƚĠďĞŶ͊ &ƂůĚŵƾǀĞůĠƐƺŐǇŝ DŝŶŝƐǌƚĠƌŝƵŵ ŬĂŵĂƚͲ ĠƐ ŬƂůƚƐĠŐŵĞŶƚĞƐ ŐƌĄƌ ^ǌĠĐŚĞŶǇŝ <ĄƌƚǇĂ ; ^ <Ϳ ŝŐĠŶǇůĠƐĠƚ ƚĞƚƚĞ ůĞŚĞƚƅǀĠ Ă ŬĞĚǀĞǌƅƚůĞŶ ƉŝĂĐŝ ŚĞůǇǌĞƚďĞŶ ůĠǀƅ ƚĞũͲ ĠƐ ƐĞƌƚĠƐĄŐĂǌĂƚ ǀĄůůĂůŬŽǌĄƐĂŝ ƌĠƐǌĠƌĞ Ă ϮϬϭϲ͘ ĚĞĐĞŵďĞƌ ϯϭͲŝŐ ďĞŶǇƷũƚŽƚƚ ŚŝƚĞůŝŐĠŶǇůĠƐĞŬ ĂůĂƉũĄŶ ŵĞŐŬƂƚƂƚƚ͕ ŵĂǆŝŵƵŵ ϭ ĠǀĞƐ ĨƵƚĂŵŝĚĞũƾ ŚŝƚĞůƐǌĞƌǌƅĚĠƐĞŝŬŚĞǌ͘ ϭϬϬй ŬĂŵĂƚƚĄŵŽŐĂƚĄƐ ϭϬϬй ŬĞǌĞƐƐĠŐŝ ĚşũƚĄŵŽŐĂƚĄƐ ϭϬϬй ŬĞǌĞůĠƐŝ ŬƂůƚƐĠŐƚĄŵŽŐĂƚĄƐ ϭϬϬй ĞŐǇĠď ŬƂůƚƐĠŐƚĄŵŽŐĂƚĄƐ ;Ɖů͘ ďşƌĄůĂƚŝ͕ ƌĞŐŝƐǌƚƌĄĐŝſƐ͕ ŬƂǌũĞŐǇǌƅŝ Ěşũ͕ ĠƌƚĠŬďĞĐƐůĠƐ ŬƂůƚƐĠŐĞͿ ǌ ƷŶ͘ ĄƚŵĞŶĞƚŝ ƚĄŵŽŐĂƚĄƐ ;ƚĞũŚĂƐǌŶƷ ƚĞŚĠŶ ĠƐ ƐĞƌƚĠƐͿ ĄůůĂƚĞŐǇƐĠŐĞŶŬĠŶƚ ůĞŐĨĞůũĞďď ϱϬϬ ϬϬϬ ĨŽƌŝŶƚ͕ ƂƐƐǌĞƐĞŶ ůĞŐĨĞůũĞďď ϱϬ ŵŝůůŝſ ĨŽƌŝŶƚ ƂƐƐǌĞŐƾ ^ < ŚŝƚĞůƐǌĞƌǌƅĚĠƐŚĞǌ ǀĞŚĞƚƅ ŝŐĠŶǇďĞ͘ ƌĞŶĚŬşǀƺů ŬĞĚǀĞǌƅ ĨŝŶĂŶƐǌşƌŽǌĄƐŝ ůĞŚĞƚƅƐĠŐ ŵĞůůĞƚƚ ƚŽǀĄďďŝ ũĞůĞŶƚƅƐ ƐĞŐşƚƐĠŐ͕ ŚŽŐǇ Ă ĨŝŶĂŶƐǌşƌŽǌſ ŚŝƚĞůŝŶƚĠǌĞƚĞŬ ƚĞůũĞƐ ŵĠƌƚĠŬďĞŶ ŵĞŐĞůƅůĞŐĞǌŝŬ Ă ǀĄůůĂůŬŽǌĄƐ ƌĠƐǌĠƌĞ ďŝǌƚŽƐşƚŽƚƚ ƚĄŵŽŐĂƚĄƐŽŬ ŬƂǌƺů Ă ŬĂŵĂƚͲ͕ ŬĞǌĞƐƐĠŐŝ ĚşũͲ ĠƐ ŬĞǌĞůĠƐŝ ŬƂůƚƐĠŐƚĄŵŽŐĂƚĄƐƚ͕ şŐǇ ĞƐĞĚĠŬĞƐƐĠŐŬŽƌ Ă ǀĄůůĂůŬŽǌĄƐŽŬŶĂŬ ĞǌĞŶ ĚşũƚĠƚĞůĞŬĞƚ ŶĞŵ ŬĞůů ŵĞŐĨŝǌĞƚŶŝƺŬ͘ ŵĞŶŶǇŝďĞŶ ǀĄůůĂůŬŽǌĄƐĂ ƚĞũŚĂƐǌŶƷ ƚĞŚĠŶƚĂƌƚĄƐƐĂů͕ ŝůůĞƚǀĞ ƐĞƌƚĠƐƚĂƌƚĄƐƐĂů ĨŽŐůĂůŬŽǌŝŬ ĠƐ ĠƌĚĞŬůŝ PŶƂŬĞƚ ĞŐǇ ŬĞĚǀĞǌŵĠŶǇĞƐ ĨĞůƚĠƚĞůƌĞŶĚƐǌĞƌƾ͕ Ă ǀŽŶĂƚŬŽǌſ ƌĞŶĚĞůĞƚďĞŶ ůĞşƌƚ ĨĞůƚĠƚĞůĞŬŶĞŬ ƚƂƌƚĠŶƅ ŵĞŐĨĞůĞůĠƐ ĞƐĞƚĠŶ ƚĞůũĞƐĞŶ ŬĂŵĂƚͲ͕ ĚşũͲ ĠƐ ŬƂůƚƐĠŐŵĞŶƚĞƐ ĨŽůǇſƐǌĄŵůĂŚŝƚĞů ŝŐĠŶǇďĞǀĠƚĞůĠŶĞŬ Ă ůĞŚĞƚƅƐĠŐĞ͕ ƷŐǇ ŬĠƌũƺŬ͕ ŚŽŐǇ ĨŽƌĚƵůũŽŶ Ă ƚĞƌƺůĞƚŝůĞŐ ŝůůĞƚĠŬĞƐ ZĞŐŝƐǌƚƌĄůſ /ƌŽĚĄŝŶŬ ǀĂůĂŵĞůǇŝŬĠŚĞǌ͕ ĂŚŽů ŵƵŶŬĂƚĄƌƐĂŝŶŬ ŬĠƐǌƐĠŐŐĞů ĄůůŶĂŬ ƌĞŶĚĞůŬĞǌĠƐĠƌĞ Ă <ŽŶƐƚƌƵŬĐŝſǀĂů͕ ŝůůĞƚǀĞ Ă ŬĠƌĞůĞŵ ďĞŶǇƷũƚĄƐĄǀĂů ŬĂƉĐƐŽůĂƚŽƐ ƚŽǀĄďďŝ ŝŶĨŽƌŵĄĐŝſŬŬĂů͘ ǌ ĠƌĚĞŬůƅĚƅŬ Ăǌ ŐƌĄƌ ^ǌĠĐŚĞŶǇŝ <ĄƌƚǇĂ <ŽŶƐƚƌƵŬĐŝſƌſů͕ ĂǌŽŶ ďĞůƺů Ă ĨĞŶƚŝ ĄƚŵĞŶĞƚŝ ƚĄŵŽŐĂƚĄƐ ŝŐĠŶǇďĞǀĠƚĞůĠŶĞŬ ĨĞůƚĠƚĞůĞŝƌƅů ƌĠƐǌůĞƚĞƐ ƚĄũĠŬŽǌƚĂƚĄƐƚ Ăǌ ĂůĄďďŝ ĞůĠƌŚĞƚƅƐĠŐĞŬĞŶ ŬĂƉŚĂƚŶĂŬ͗ 'ǇƅƌͲDŽƐŽŶͲ^ŽƉƌŽŶ DĞŐǇĞŝ <ĞƌĞƐŬĞĚĞůŵŝ ĠƐ /ƉĂƌŬĂŵĂƌĂ ϵϬϮϭ͘ 'Ǉƅƌ͕ ^ǌĞŶƚ /ƐƚǀĄŶ Ʒƚ ϭϬͬĂ 'Ǉƅƌ͗ ϵϲͬϱϮϬͲϮϮϲ͕ ϵϲͬϱϮϬͲϮϮϵ͕ ƐŽƌŶĂ͗ ϵϲͬϮϲϬͲϭϰϳ͕ <ĂƉƵǀĄƌ͗ ϵϲͬϳϳϵͲϴϴϵ͕ Ύ ũŽŐŽƐƵůƚƐĄŐŝ ĨĞůƚĠƚĞůĞŬŶĞŬ ŵĞŐĨĞůĞůƅ ǀĄůůĂůŬŽǌĄƐŽŬ ƉŽǌŝƚşǀ ŚŝƚĞůŝŶƚĠǌĞƚŝ ďşƌĄůĂƚ ĞƌĞĚŵĠŶǇĞŬĠƉƉĞŶ ůĠƚƌĞũƂƚƚ ŚŝƚĞůƺŐǇůĞƚĞŝ ĞƐĞƚĠŶ͘ ũŽŐŽƐƵůƚƐĄŐŝ ĨĞůƚĠƚĞůĞŬĞƚ Ă < sK^ ƌƚ͘ ŵŝŶĚĞŶŬŽƌ ŚĂƚĄůǇŽƐ ŐƌĄƌ ^ǌĠĐŚĞŶǇŝ <ĄƌƚǇĂ mǌůĞƚƐǌĂďĄůǇǌĂƚĂ ; ^ < mǌůĞƚƐǌĂďĄůǇǌĂƚͿ ŵĞůůĞƚƚ Ă ϲϲͬϮϬϭϲ͘ ;y͘ϭϮ͘Ϳ &D ƌĞŶĚĞůĞƚ ƚĂƌƚĂůŵĂǌǌĂ͘ ƚĄũĠŬŽǌƚĂƚĄƐ ŶĞŵ ƚĞůũĞƐ ŬƂƌƾ ĠƐ ŶĞŵ ŵŝŶƅƐƺů ĂũĄŶůĂƚŶĂŬ͘ ǌ ŐƌĄƌ ^ǌĠĐŚĞŶǇŝ <ĄƌƚǇĂ <ŽŶƐƚƌƵŬĐŝſ ƌĠƐǌůĞƚĞƐ ĨĞůƚĠƚĞůĞŝƚ ĠƐ ŬŽŶĚşĐŝſŝƚ Ăǌ ^ < mǌůĞƚƐǌĂďĄůǇǌĂƚĂ ĠƐ ĂǌŽŬ ŵĞůůĠŬůĞƚĞŝ ƚĂƌƚĂůŵĂǌǌĄŬ͕ ĂŵĞůǇĞŬ ŵĞŐƚĞŬŝŶƚŚĞƚƅŬ Ă ǁǁǁ͘ŬĂǀŽƐǌ͘ŚƵ ǁĞďŽůĚĂůŽŶ͘

2016. 9.szám

Építôipari vállalkozó KISALFÖLDI GAZDASÁG 29 • GYMSKIK • vagy tervezô?

Munkájáért nem fizetnek? Forduljon a TSZSZ-hez!

Nem kapott teljesítésigazolást, pedig a munkát elvégezte? Van teljesítésigazolása, de a megrendelô nem fizet? Le akarják hívni a bankgaranciáját? Szeretné mindezt a bírósági eljárást elkerülve rendezni, vagy peres eljárás esetén az ügymenetet gyorsítani? Segít a jogszabály alapján mûködô

Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv! HATÉKONY SEGÍTSÉG AZ ÉPÍTÔIPARI TARTOZÁSOK RENDEZÉSÉHEZ

További információ: www.mkik.hu/hu/tszsz Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9021 Gyôr, Szent István út 10/A Tel.: 96/520-202 E-mail: kamara@gymskik.hu

KereSSe A KAMArát!

A Győr-Moson-Sopron megyei kereskedelmi és Iparkamara sokszínű, élénk tevékenységet folytat az aktív kamarai tagoknak is köszönhetően. naponta több esemény, szakmai tájékoztató is előfordul. A kamarai életről, a rendezvényekről, szakmai információkról leginkább a kamarai weboldalról értesülhetünk. hírleveleinket hetente „házhoz” küldjük. A Kisalföldi Gazdaság lapban egy-egy témára fókuszálva csokorba gyűjtve nyújtjuk át információinkat. Weboldalunk néhány linkjét ajánljuk friss információinkkal:

2016. 9.szám

• TURIZMUS •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

beMutAtKoZóK, KIállÍtóK, támoGatók jelentkezhetnek turISZtIKAI SZAKMA bálJA 2017. Február, GYőr

Az elmúlt 6 évben a turisztikai Szakma bálja Győr jelentős társadalmi és üzleti eseményévé fejlődött.

Üzletemberek, idegenforgalmi szakemberek, kereskedelmi vállalatok - vállalkozások képviselői és a fogyasztói társadalom aktív tagjai találkoznak itt egymással, hogy oldott, kellemes hangulatban szórakozzanak és kössék meg azokat az

Jelen vannak az új turisztikai desztinációk.

üzleteket, amelyek csak Bemutatkoznak a legújabb fehér asztal mellett köttetvendéglátóipari trendek. hetnek meg igazán.

A bál A SZAKMAI ÖSSZeFoGáS JelKéPe

A rendezvény résztvevői a teljesség igénye nélkül: kereskedelmi szállásszolgáltatók, vendéglátó ipari szakemberek, utazási irodák munkatársai, rendezvényszervezők, idegenvezetők, borászatok, szakmai oktatók, kulturális intézmények, beszállítók vezetői és szakemberek, a helyi önkormányzatok és szakmai hivatalok vezető munkatársai és baráti társaságaik, valamint a kamara Kereskedelmi tagozatának és további tagozatainak szakmai, érdeklődő tagjai. A báli bevételből minden évben támogatást kap egy tehetséges, turizmus szakos hallgató, - a Széchenyi István Egyetem Turizmus Intézetének javaslatával - akinek kiemelkedő szakmai tevékenységét ez a támogatás tovább segíti.

A 2017-es évben is megjelennek a bálon a legújabb turisztikai-vendéglátóipari trendek, a divatba kerülő italok, az adott év kiemelt utazási desztinációi Magyarországról és külföldről egyaránt. Lehetőség lesz újabb feltörekvő borászatok díjnyertes borainak és kísérőitalainak megkós-

tolására, valamint természetesen a hozzá járó jéghideg szódavíz sem maradhat el. A bál szervezői várják azoknak a cégeknek, szervezeteknek, önkormányzatoknak a jelentkezését, akik szívesen bemutatkoznának illetve bemutatnák, kóstoltatnák termékeiket a 7. Turisztikai Szakma Bálján.

Jelentkezés támogatónak és asztalfoglalás:

turizmusbal@gmail.com kertagtitkar@gymskik.hu A bál a régió meghatározó eseményévé vált.

A szervezőség nevében köszönjük együttműködésüket. Hanczné Mező Edina, GYMSM KIK Kereskedelmi tagozatának elnöke

32 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• KÜLPIACRA JUTÁSHOZ SEGÍT •

enterPrISe euroPe netWorK ajánlatai

A company from Lithuania, specialized in digital printing on textile, is looking for agents and distributors and also offering manufacturing services BOLT20161110001

The company from Lithuania, for more than 5 years producing different textile products (home textile and clothes) with digital prints on them, is looking for trade intermediaries under the commercial agency agreement and distribution services agreement. The company is also offering manufacturing agreement or subcontracting to other producers. High-speed Japanese printers together with waterbased sublimation inks is used. That gives the most ecological, stable and perfect sharpness on textile.

A Danish agency specialized in the building and construction industry is looking for new suppliers BRDK20160927001

A Danish agency specialized in the building and construction service industry is looking for new suppliers of construction material such as concrete products, stoves and steel products from all over the world. The company is offering access to the Danish market, and has a solid network both to contractors and to companies in the construction industry.

Method for comprehensive damage detection in composite materials TODE20161109001

A German university offers a new method to measure cracks in composite materials. It is especially suited for

2016. 9.szám

2016. 9.szám.

• KÜLPIACRA JUTÁSHOZ SEGÍT •

KISALFÖLDI GAZDASÁG

large area parts, such as wind turbine blades. It is characterised by continuous measurement, early detection and cost-effectiveness. Industrial licensees are sought. Polish company from packaging industry is looking for manufacturers of intelligent packaging BRPL20161108002

A Polish manufacturer and distributor of packaging for food, pharmaceutical and cosmetic industry is willing to establish cooperation with manufacturers of intelligent packaging, active packaging and smart packaging under distribution, commercial or license agreement. UK clothing company is looking to expand their product range and require experienced sportswear manufacturers BRUK20161107001

Clothing manufacturer from the UK specialising in workwear and children's clothing is looking to diversify their product portfolio into sportswear and are looking to work with experienced manufacturers of sports clothing. The product will sell initially in the UK but could be expanded as the brand becomes more developed, therefore the products should be EU compliant.

Consume less and compute faster: Italian green immersion cooling system for high-performance computing and data centers TOIT20161103002 An Italian startup has created a green, energy-efficient system that increases computing power (compute faster) while reducing energy consumption (consume less). It uses a non-toxic biofluid, developed in-house; the system is noise and dust free, enables to reuse heat generated and improves high density racks. The startup is looking for an investment as well as partnership opportunities (joint venture, temporary partnerships to participate in tenders) under joint venture or financial agreement.

34 KISALFÖLDI GAZDASÁG

• KÜLPIACRA JUTÁSHOZ SEGÍT •

Men's winter jackets and work shirts producers needed by Romanian company BRRO20161102001

A Romanian company producing bespoke products is searching for manufacturers of waterproof winter jackets with detachable sleeves and work shirts, both for men. The products are destined for outside workers. The collaboration envisage is subcontracting agreement.

UK company of award winning children's nursery products is looking for European manufacturers of wood based products who are familiar with plywood bending for a manufacturing agreement BRUK20161026001

This UK company specialises in designing and distributing their in-house children’s nursery products, such as baby bouncers and furniture. They are seeking a manufacturing agreement with a European company who is able to produce wood-based products from the UK company’s designs and has experience in working with plywood bending. With over 15 years’ experience in product design and sales, the UK is now keen to expand their product range of children’s furniture. Dutch company specialised in innovative electronic payment, wallet and loyalty solutions is looking for partners in the telecom, energy, catering and travel industry BONL20161004001

The Dutch company is an innovator and leader in client branded electronic payment, wallets and loyalty solutions. They enable clients throughout Europe to bring offline processes online and meanwhile increase revenues and reduce cost through a variety of sales channels. The company is looking for innovative companies to outsmart their business processes to brighten their consumer's life. They offer a service agreement for companies in the field of telecom, energy, catering and travel industry. A Turkish manufacturer of packaging and plastic products seeks partners for a distribution services agreement BOTR20161025004

The Turkish company, that was established nearly 20 years ago today has a leader position for the production and distribution of packages and plastics. The company aims to meet new customers abroad. With this aim the company wants to develop distribution services agreements with the potential partners. Italian company producing paper bags for food and other industries is looking for partners acting as agents for selling their products BOIT20161013003

Italian company producing paper bags for different types of industries: food, chemicals, mining, seed etc. is looking for agents. The company, very active in r&d, produces 1 to 4

2016. 9.szám

layers bags, with tubular insertion or polythene film, also welded, which can be worked on the most modern automatic packaging plants. Walnuts offered to food distributors and manufacturers by a Romanian company BORO20160909002

The Romanian company produces a variety of walnuts, dried or roasted, from half pieces to powder forms packed in different quantities. Due to the products quality, quantity and processing capacity, their offer covers small and large demands. The company seeks to establish distribution services agreements.

2016.9.szám.

• KÜLPIACRA JUTÁSHOZ SEGÍT •

KISALFÖLDI GAZDASÁG